Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Artheniori erdő | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 30 (581. - 600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257
600. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-31 12:53:04
Üzenet elküldve: 2012-10-31 12:53:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Sziéna del La Morte figyelmébe//
*Ha a lovag tudná min vívódik éppen Sziéna valószínűleg elképedne. Saravul sok mindent átélt az alatt a pár év alatt amit itt töltött, de Ő nem érez egy faj iránt sem ekkora megvetést és gyűlöletet... persze Ő sem szent. Ő például annak ellenére, hogy ember, nem kedveli a saját fajtársait... de nem veti meg Őket. Ők is valaminek a részei. A Kettők és az Öregek szerint mindenki és minden valaminek a része... a tolvajok, a gyilkosok, az erőszaktevők és a zsarnokok is... bár Őket ki kell iktatni, de Ők is javulhatnak. Ő magát ezen személyek kiiktatására szentelte föl. Bár nem volt még dolga igazi nagy zsarnokokkal, de fosztogató lovasok, rablókat és gyilkosokat már ölt az elmúlt években.
Sziéna láthatóan megint vívódik magával, de hogy az amúgy nem épp rózsás kedvű lovag ne bízza el magát, ismét megkeményedik. 'Nemes elfektől származó eredendő arrogancia... hmmm... gyógyíthatatlan.' mondogatja néha a vén Luman.
Majd így szól, miközben a vizet tölti a lovag.*
-Rózsa és farkas... heraldika... a farkas vagy isteni jelkép vagy pedig címer avagy családi állat... rózsa egyenlő virág... virág, öröklési jelkép... kilencedik fiú. Valószínű a lovagságba menekült és fosztogatásba.
*Saravul hangja nyugodtan járja be a teret, miközben a vén Luman úgy bólogat mint aki nagyon ért a heraldikához... azt Ő megvallja mondjuk mindég a lovagnak, hogy nem konyít hozzá semmit. Azt például a lovag tanította meg neki.
Saravul fordul még egyet, miközben, Luman megszólal.*
-A Zöld Lovag egy ősi védelmezője volt a Kettőknek és a Régieknek. Az erdőben lakott, ember volt és a mi fajtánkat védte... egész addig míg sötét korok nem jöttek és felkoncoltak mindannyiunkat. Azóta egy zöld lovagot se láttak... Ser Saravul Meradir, a folyókanyar mészárosa az első azok óta az idők óta.
*Mikor belép és bedönti az utolsó vödör vizet is, meghallja a teljes nevét.
Nem szereti ezt a nevet, bár hangzatos de az már nem Ő. Az a mészáros más volt.*
-Mester amondó vagyok, hogy ha odaadnánk a gyógyszert és várnánk eldőlne szükséges-e a fürdő... avagy sem.
*Erre az öreg bólogat és megnyugtatólag így szól az aggódó Sziénához.*
-Természetesen nem állnánk idebenn vigyázzban miközben fürdesz... bezárhatnád az ajtókat is. Meg ez a legvégső eshetőség... Na de nem is beszélek butaságokat megyek hozom a gyömbért...
*Mondja és fütyörészve kilépked az előszobába.*
-Vén bugris... és még engem oktat ki mindég, hogy legyek szemérmes...
*Jegyzi meg fejét csóválva a lovag, majd ismét az asztalhoz lép és kardját elkezdi törölgetni.
Arra az esetre van bent, ha Sziéna mégis csak társalogni akarna.*
*Ha a lovag tudná min vívódik éppen Sziéna valószínűleg elképedne. Saravul sok mindent átélt az alatt a pár év alatt amit itt töltött, de Ő nem érez egy faj iránt sem ekkora megvetést és gyűlöletet... persze Ő sem szent. Ő például annak ellenére, hogy ember, nem kedveli a saját fajtársait... de nem veti meg Őket. Ők is valaminek a részei. A Kettők és az Öregek szerint mindenki és minden valaminek a része... a tolvajok, a gyilkosok, az erőszaktevők és a zsarnokok is... bár Őket ki kell iktatni, de Ők is javulhatnak. Ő magát ezen személyek kiiktatására szentelte föl. Bár nem volt még dolga igazi nagy zsarnokokkal, de fosztogató lovasok, rablókat és gyilkosokat már ölt az elmúlt években.
Sziéna láthatóan megint vívódik magával, de hogy az amúgy nem épp rózsás kedvű lovag ne bízza el magát, ismét megkeményedik. 'Nemes elfektől származó eredendő arrogancia... hmmm... gyógyíthatatlan.' mondogatja néha a vén Luman.
Majd így szól, miközben a vizet tölti a lovag.*
-Rózsa és farkas... heraldika... a farkas vagy isteni jelkép vagy pedig címer avagy családi állat... rózsa egyenlő virág... virág, öröklési jelkép... kilencedik fiú. Valószínű a lovagságba menekült és fosztogatásba.
*Saravul hangja nyugodtan járja be a teret, miközben a vén Luman úgy bólogat mint aki nagyon ért a heraldikához... azt Ő megvallja mondjuk mindég a lovagnak, hogy nem konyít hozzá semmit. Azt például a lovag tanította meg neki.
Saravul fordul még egyet, miközben, Luman megszólal.*
-A Zöld Lovag egy ősi védelmezője volt a Kettőknek és a Régieknek. Az erdőben lakott, ember volt és a mi fajtánkat védte... egész addig míg sötét korok nem jöttek és felkoncoltak mindannyiunkat. Azóta egy zöld lovagot se láttak... Ser Saravul Meradir, a folyókanyar mészárosa az első azok óta az idők óta.
*Mikor belép és bedönti az utolsó vödör vizet is, meghallja a teljes nevét.
Nem szereti ezt a nevet, bár hangzatos de az már nem Ő. Az a mészáros más volt.*
-Mester amondó vagyok, hogy ha odaadnánk a gyógyszert és várnánk eldőlne szükséges-e a fürdő... avagy sem.
*Erre az öreg bólogat és megnyugtatólag így szól az aggódó Sziénához.*
-Természetesen nem állnánk idebenn vigyázzban miközben fürdesz... bezárhatnád az ajtókat is. Meg ez a legvégső eshetőség... Na de nem is beszélek butaságokat megyek hozom a gyömbért...
*Mondja és fütyörészve kilépked az előszobába.*
-Vén bugris... és még engem oktat ki mindég, hogy legyek szemérmes...
*Jegyzi meg fejét csóválva a lovag, majd ismét az asztalhoz lép és kardját elkezdi törölgetni.
Arra az esetre van bent, ha Sziéna mégis csak társalogni akarna.*
599. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-31 11:09:08
Üzenet elküldve: 2012-10-31 11:09:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Ser Saravul Meradir figyelmébe//
*A férfi tekintete sok mindent elmond. Sziéna ritkán kér őszintén bocsánatot, ezt a szót többnyire a belé plántált illem sodorja ajkára, ám most kivételesen tényleg őszintén gondolja. Sőt, ami igazán zavarba ejtő, hogy hirtelen azon kapja magát érdekli Saravul meglehetősen ziláltnak tetsző lelkivilága. Pedig ember, még csak félig sem fajtájából való, ugyanolyan jelentéktelen pondró, mint akinek létét köszönhette. Egy pillanatra fel is merül benne, hogy talán tévesen ítélte meg őket, s terjesztette ki egyetlen egyed hibáját az egész fajra, de aztán elhessegeti magától e zavaró képzetet, hiszen ha ez igaz teljes világképe felborulna. Görcsösen ragaszkodva hitéhez, tradícióikhoz és neveltetéséhez próbálja megacélozni lelkét és beforrasztani a szívét ölelő jégpáncélon esett repedést. Érdeklődve pillant ismét a másikra, de szemében már koránt sem táncol ott az aggódó láng, mely az imént bájos arcát oly gondterheltté varázsolta.*
- Rózsás Farkas... *Ízlelgeti. Az ő fülének ez a szókapcsolat elég furán cseng. Valahogy nehezen tudja összerakni azt a hűséges állatot egy szúrós, de annál gyönyörűbb virággal. Utóbbi inkább ráillik, vagy bármely hölgyre, de nem egy állat avagy férfi fejére, ahogy tetszik.*
- Ne kérjen érte bocsánatot, én kérdeztem. *Hárítja el a másikról a felelősséget. Fogalma sincs miért ilyen kegyes. Igazán hagyhatná, hogy szenvedjen a bűntudattól amiért képes egy beteget terhelni ilyesmivel. Kár, hogy az nem ő lenne. Mert attól még, hogy a másik egy lenézendő ember önmagához nem lehet hűtlen még az ő kedvéért sem, bár elvei alatt kezd meginogni a szilárdnak vélt talaj. Akár csak alóla. Mikor kezük egy törékeny pillanatra összeér úgy érzi kicsit meghal. Mintha elveszítene valamit vagy nem is tudja. Meglehetősen furcsa érzéseket kelt benne a röpke érintés. Le is süti tekintetét.*
- A Zöld Lovagról eddig még nem hallottam. *Szúr belé ismét egy aprót, hogy addig se gondoljon az acélos ujjakra és az előbb történtekre. Ennek nem szabad bekövetkeznie. Nem élné túl, ha bármit érezne a férfi iránt. Erősnek kell lennie. Akkor sem, ha Saravul egyre jobb színben tűnik fel előtte. Jobbá akar válni, törekszik a tökéletesre. Ezek olyan eszmék, melyeket csak elfekkel képes azonosítani... Ám mielőtt túlzottan belelovalhatná magát végre visszatér a mester. A fürdőre azért kissé elhúzza száját. Nem a hideg víz miatt, hanem a gondolatra, hogy olyan helyzetben láthassák.*
- Remélem arra azért nem lesz szükség. *Ívelnek kínos mosolyra ajkai. Sziéna elég szégyenlős. Úgy nevelték, hogy ne mutogassa minden jöttmentnek bájait. Már az is furcsa volt, hogy a lovag csuklójához vagy bokájához ért, így elég kétes érzelmekkel méregeti ahogy Saravul előhozza a kádat és megtölti vízzel. Mikor kettesben marad Lumannal óvatosan meg is kérdezi.*
- Biztos ebben. Nem mintha kétségbe vonnám a tudását, de ha lenne bármilyen más módszer lázcsillapításra kérem azt alkalmazza. *Pillant ismét a dézsára. A hideg is kirázza attól, hogy esetleg levetkőztetik...*
*A férfi tekintete sok mindent elmond. Sziéna ritkán kér őszintén bocsánatot, ezt a szót többnyire a belé plántált illem sodorja ajkára, ám most kivételesen tényleg őszintén gondolja. Sőt, ami igazán zavarba ejtő, hogy hirtelen azon kapja magát érdekli Saravul meglehetősen ziláltnak tetsző lelkivilága. Pedig ember, még csak félig sem fajtájából való, ugyanolyan jelentéktelen pondró, mint akinek létét köszönhette. Egy pillanatra fel is merül benne, hogy talán tévesen ítélte meg őket, s terjesztette ki egyetlen egyed hibáját az egész fajra, de aztán elhessegeti magától e zavaró képzetet, hiszen ha ez igaz teljes világképe felborulna. Görcsösen ragaszkodva hitéhez, tradícióikhoz és neveltetéséhez próbálja megacélozni lelkét és beforrasztani a szívét ölelő jégpáncélon esett repedést. Érdeklődve pillant ismét a másikra, de szemében már koránt sem táncol ott az aggódó láng, mely az imént bájos arcát oly gondterheltté varázsolta.*
- Rózsás Farkas... *Ízlelgeti. Az ő fülének ez a szókapcsolat elég furán cseng. Valahogy nehezen tudja összerakni azt a hűséges állatot egy szúrós, de annál gyönyörűbb virággal. Utóbbi inkább ráillik, vagy bármely hölgyre, de nem egy állat avagy férfi fejére, ahogy tetszik.*
- Ne kérjen érte bocsánatot, én kérdeztem. *Hárítja el a másikról a felelősséget. Fogalma sincs miért ilyen kegyes. Igazán hagyhatná, hogy szenvedjen a bűntudattól amiért képes egy beteget terhelni ilyesmivel. Kár, hogy az nem ő lenne. Mert attól még, hogy a másik egy lenézendő ember önmagához nem lehet hűtlen még az ő kedvéért sem, bár elvei alatt kezd meginogni a szilárdnak vélt talaj. Akár csak alóla. Mikor kezük egy törékeny pillanatra összeér úgy érzi kicsit meghal. Mintha elveszítene valamit vagy nem is tudja. Meglehetősen furcsa érzéseket kelt benne a röpke érintés. Le is süti tekintetét.*
- A Zöld Lovagról eddig még nem hallottam. *Szúr belé ismét egy aprót, hogy addig se gondoljon az acélos ujjakra és az előbb történtekre. Ennek nem szabad bekövetkeznie. Nem élné túl, ha bármit érezne a férfi iránt. Erősnek kell lennie. Akkor sem, ha Saravul egyre jobb színben tűnik fel előtte. Jobbá akar válni, törekszik a tökéletesre. Ezek olyan eszmék, melyeket csak elfekkel képes azonosítani... Ám mielőtt túlzottan belelovalhatná magát végre visszatér a mester. A fürdőre azért kissé elhúzza száját. Nem a hideg víz miatt, hanem a gondolatra, hogy olyan helyzetben láthassák.*
- Remélem arra azért nem lesz szükség. *Ívelnek kínos mosolyra ajkai. Sziéna elég szégyenlős. Úgy nevelték, hogy ne mutogassa minden jöttmentnek bájait. Már az is furcsa volt, hogy a lovag csuklójához vagy bokájához ért, így elég kétes érzelmekkel méregeti ahogy Saravul előhozza a kádat és megtölti vízzel. Mikor kettesben marad Lumannal óvatosan meg is kérdezi.*
- Biztos ebben. Nem mintha kétségbe vonnám a tudását, de ha lenne bármilyen más módszer lázcsillapításra kérem azt alkalmazza. *Pillant ismét a dézsára. A hideg is kirázza attól, hogy esetleg levetkőztetik...*
598. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-30 22:43:35
Üzenet elküldve: 2012-10-30 22:43:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Evane//
*Miközben sétál Evane az oldalán farkasával, Shaddal, Lahmar bölcsen bólogatva hallgatja a történetet.
Valóban van némi fogalma a lánynak mi a dörgés erre... Bár medvét ritkán látni, sose tudni mi dörög itt az erdőben.
Látszik a lány sorsa eléggé összeforrt a farkassal... így utólag végiggondolva, szerencse, hogy az Ő Linuszát döglöttnek hitték a népek. Valóban jó ötlet Őt benn tartani? Ezt még kitalálja... de jelenleg az előtte álló feladatra koncentrál és így szól mikor odaérnek.*
-Önt választotta. A farkas hűségesebb mint egy kutya... már ha választ. Védelmezni fogja jártában és keltében... de ne várja, hogy pórázon tarthassa...
*Jegyzi meg fanyar humorral Lahmar, majd így folytatja:*
-A barlang mint látja viszonylag mély és lakásra alkalmas. Ha van elég eszközünk tény egy jó kis lakhely kialakítható belőle. Még a telet is kibírná...
*"Talán." Teszi hozzá fejében, majd így szól hirtelen.*
-És... hogy áll a füvekkel?
*Miközben sétál Evane az oldalán farkasával, Shaddal, Lahmar bölcsen bólogatva hallgatja a történetet.
Valóban van némi fogalma a lánynak mi a dörgés erre... Bár medvét ritkán látni, sose tudni mi dörög itt az erdőben.
Látszik a lány sorsa eléggé összeforrt a farkassal... így utólag végiggondolva, szerencse, hogy az Ő Linuszát döglöttnek hitték a népek. Valóban jó ötlet Őt benn tartani? Ezt még kitalálja... de jelenleg az előtte álló feladatra koncentrál és így szól mikor odaérnek.*
-Önt választotta. A farkas hűségesebb mint egy kutya... már ha választ. Védelmezni fogja jártában és keltében... de ne várja, hogy pórázon tarthassa...
*Jegyzi meg fanyar humorral Lahmar, majd így folytatja:*
-A barlang mint látja viszonylag mély és lakásra alkalmas. Ha van elég eszközünk tény egy jó kis lakhely kialakítható belőle. Még a telet is kibírná...
*"Talán." Teszi hozzá fejében, majd így szól hirtelen.*
-És... hogy áll a füvekkel?
597. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-30 19:51:08
Üzenet elküldve: 2012-10-30 19:51:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
//Lahmar//
*Könnyedén von vállat, noha a téma cseppet sem könnyed. Sőt némiképp szíven is üti a lányt, amikor megtudja, hogy bizony itt is megkeserítik a vadászok és erdővigyázók életét, és sárba tiporják a természet törvényeit a magukat mindenhatónak képzelő emberek. Eszébe jut, hogyan köpött ilyenkor oldalra a nevelőapja, csak úgy csillogott a megvetés a vörös szemekben*
- Az erdőben nőttem fel, igaz nem ebben. Nekünk akadtak gondjaink effélékkel. A farkasom is egy sebesült alomból származott, az anyját ejtette fogságba egy orvvadász csapdája, s míg a többiek csak vonyítottak az anyjuk mellett, ő hősiesen próbálta kiszabadítani. Szerencsére megtaláltuk, még időben és megmenekültek. Shad is megsérült, én láttam el a sebeit, míg apám a szukát kezelte.
*Lám, már el is kezdte a történetet. Mosolyogva nézi végig, hogyan veszi szemügyre a vadász az állatot, látszik a hozzáértése.*
- Első nap történt, amikor a városba érkeztem. Megláttam egy plakátot, valami egyenruhások függesztették ki, hogy elvadult farkas fenyegeti alakosságot és jutalmat ígértek érte. Nos, nekem épp kapóra jött, megláttam és utána indultam. Közben találkoztam három szerencsétlen flótással, akik itt vadásztak, testvérek voltak. Egyikük, egy lány, megtámadta őt egy kisebb falka. Akkor kezdett derengeni, hogy Shad nem közülük való, amikor szembeszállt velük. Természetesen a két testvérrel együtt én is segítettem. Mindenki megmenekült, Shad pedig a kezembe tette az életét. Ott barátkoztunk össze, és ott ismertem meg. Fogalmam sincs hogyan keveredett ilyen messze, de azóta velem jön bárhová is megyek.
*Mire a történet végére ér, már rá is tértek a jobb oldali csapásra. Ev kíváncsian, kissé talán szórakozottan nézelődik. Hamarosan meg is érkeznek útjuk céljához. A szikla alá vájt barlang azonnal felkelti érdeklődését, megmozgatja képzeletét. Először kívülről járja körbe, azt vizsgálgatja, hogyan lehet ajtót szerelni, vagy célszerűbb lenne növényekkel befuttatni? Nos, ez utóbbi, lehet, hogy időigényesebb, ám mindenképp szimpatikusabb megoldásnak tűnik. Kezével megtapogatja, majd kissé megütögeti a sziklát, de nincs omlásveszély. Besurran. Igen, valóban érdemes volna tágítani, de egy csákány, véső és kalapács segítségével szépen meg lehet munkálni. A belmagasságot pedig egy ásóval korrigálhatná, hiszen puszta talaj simul a talpa alá.*
-Remek, lesz vele munka, de meg tudom csinálni. Szerszámok kellenek és neki is tudok állni.
*Arca csupa elszántság, fejében megannyi ötlet kering, tenyere ég, hogy munkához láthasson.*
*Könnyedén von vállat, noha a téma cseppet sem könnyed. Sőt némiképp szíven is üti a lányt, amikor megtudja, hogy bizony itt is megkeserítik a vadászok és erdővigyázók életét, és sárba tiporják a természet törvényeit a magukat mindenhatónak képzelő emberek. Eszébe jut, hogyan köpött ilyenkor oldalra a nevelőapja, csak úgy csillogott a megvetés a vörös szemekben*
- Az erdőben nőttem fel, igaz nem ebben. Nekünk akadtak gondjaink effélékkel. A farkasom is egy sebesült alomból származott, az anyját ejtette fogságba egy orvvadász csapdája, s míg a többiek csak vonyítottak az anyjuk mellett, ő hősiesen próbálta kiszabadítani. Szerencsére megtaláltuk, még időben és megmenekültek. Shad is megsérült, én láttam el a sebeit, míg apám a szukát kezelte.
*Lám, már el is kezdte a történetet. Mosolyogva nézi végig, hogyan veszi szemügyre a vadász az állatot, látszik a hozzáértése.*
- Első nap történt, amikor a városba érkeztem. Megláttam egy plakátot, valami egyenruhások függesztették ki, hogy elvadult farkas fenyegeti alakosságot és jutalmat ígértek érte. Nos, nekem épp kapóra jött, megláttam és utána indultam. Közben találkoztam három szerencsétlen flótással, akik itt vadásztak, testvérek voltak. Egyikük, egy lány, megtámadta őt egy kisebb falka. Akkor kezdett derengeni, hogy Shad nem közülük való, amikor szembeszállt velük. Természetesen a két testvérrel együtt én is segítettem. Mindenki megmenekült, Shad pedig a kezembe tette az életét. Ott barátkoztunk össze, és ott ismertem meg. Fogalmam sincs hogyan keveredett ilyen messze, de azóta velem jön bárhová is megyek.
*Mire a történet végére ér, már rá is tértek a jobb oldali csapásra. Ev kíváncsian, kissé talán szórakozottan nézelődik. Hamarosan meg is érkeznek útjuk céljához. A szikla alá vájt barlang azonnal felkelti érdeklődését, megmozgatja képzeletét. Először kívülről járja körbe, azt vizsgálgatja, hogyan lehet ajtót szerelni, vagy célszerűbb lenne növényekkel befuttatni? Nos, ez utóbbi, lehet, hogy időigényesebb, ám mindenképp szimpatikusabb megoldásnak tűnik. Kezével megtapogatja, majd kissé megütögeti a sziklát, de nincs omlásveszély. Besurran. Igen, valóban érdemes volna tágítani, de egy csákány, véső és kalapács segítségével szépen meg lehet munkálni. A belmagasságot pedig egy ásóval korrigálhatná, hiszen puszta talaj simul a talpa alá.*
-Remek, lesz vele munka, de meg tudom csinálni. Szerszámok kellenek és neki is tudok állni.
*Arca csupa elszántság, fejében megannyi ötlet kering, tenyere ég, hogy munkához láthasson.*
596. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-28 16:17:25
Üzenet elküldve: 2012-10-28 16:17:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Evane//
*Evane nem oktondi nő. Látszik tudja mi az ábra az erdőben... orvvadászok, veszett állatok és gondatlan vadásztársak. Az erdő olyan mint a város van itt is korrupció, vandalizmus és bűnözés is... csak ezt senki nem ismeri el.*
-Pontosan... látom tudja mi a medvedörgés Evane.
*Hagyj, hogy a leány kicsit fellélegezzen, bár láthatóan pedzegeti Lahmar, hogy miért van ennyire a mélységi meglepődve.
Feléjük tudomása nem is szokás az úriasság egyrészt, másrészt nem olyan környezetben nevelkedett láthatóan. Lahmar azonban míg íjászparancsnok volt, csurrant-cseppent neki némi illemtan a kobakjába.*
-Shad... a kan farkas.
*Mondja Lahmar tőle furcsán mosolyogva és letérdel az állattal szembe. Kicsit figyelgeti a vonásait... nincs benne sok kutya vér küllemre, de az idomíthatóságát tekintve, igaza lesz Evananak... a farkasokat sokkal nehezebb idomítani de egy farkas-kutya keveréket... nos könnyebb némileg.*
-Értem... szóval választotta... merre találkoztak?
*Érdeklődik a vadász, majd feláll és ha Evana is úgy érzi, közbe elindulhatnak.
Lahmartól jobbra van egy régi csapás, ami kivezet egy fél-negyedórás járással az emlegetett farkasodúhoz. Az 'odú' szó túlzás... eléggé nagy szikla alá vájt barlang inkább. Egy ember szépen elfér benne, és ha valaki ért a faragáshoz... nos otthonossá is teheti a helyet.
A farkasok a város növésével pedig végleg elhagyták azt a helyet és a mélyerdőbe húzták meg magukat.*
*Evane nem oktondi nő. Látszik tudja mi az ábra az erdőben... orvvadászok, veszett állatok és gondatlan vadásztársak. Az erdő olyan mint a város van itt is korrupció, vandalizmus és bűnözés is... csak ezt senki nem ismeri el.*
-Pontosan... látom tudja mi a medvedörgés Evane.
*Hagyj, hogy a leány kicsit fellélegezzen, bár láthatóan pedzegeti Lahmar, hogy miért van ennyire a mélységi meglepődve.
Feléjük tudomása nem is szokás az úriasság egyrészt, másrészt nem olyan környezetben nevelkedett láthatóan. Lahmar azonban míg íjászparancsnok volt, csurrant-cseppent neki némi illemtan a kobakjába.*
-Shad... a kan farkas.
*Mondja Lahmar tőle furcsán mosolyogva és letérdel az állattal szembe. Kicsit figyelgeti a vonásait... nincs benne sok kutya vér küllemre, de az idomíthatóságát tekintve, igaza lesz Evananak... a farkasokat sokkal nehezebb idomítani de egy farkas-kutya keveréket... nos könnyebb némileg.*
-Értem... szóval választotta... merre találkoztak?
*Érdeklődik a vadász, majd feláll és ha Evana is úgy érzi, közbe elindulhatnak.
Lahmartól jobbra van egy régi csapás, ami kivezet egy fél-negyedórás járással az emlegetett farkasodúhoz. Az 'odú' szó túlzás... eléggé nagy szikla alá vájt barlang inkább. Egy ember szépen elfér benne, és ha valaki ért a faragáshoz... nos otthonossá is teheti a helyet.
A farkasok a város növésével pedig végleg elhagyták azt a helyet és a mélyerdőbe húzták meg magukat.*
595. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-26 15:23:09
Üzenet elküldve: 2012-10-26 15:23:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Gyorsabb utat választva a kovácsműhely hátsó kijáratán keresztül átsiet, hogy az erdőbe juthasson. Nem kutat sokáig, a keresendő növényeket hamar megleli, pár ehető bogyót is szed, mind magának, mind a madárnak. Lefekteti egy levélre a törött szárnyút és gyors gyakorlott mozdulatokkal bekötözi, pár csöpp bogyó levét a csőrébe önt, majd vár. A madár nagy nehezen kinyitja apró szemeit, majd ijedten mered vissza az elfre. A nő kezébe veszi és halkan megkérdi a madártól* -Veled meg mi történt? *Persze a madár csak néz tovább, hiszen nem tud beszélni, viszont az elf érzi, amit a kis állatka gondol. Ez a képesség népének sajátja, bár közülük is, ki jobban ki kevésbé tud az állatok nyelvén. Neki épp csak annyi adatott meg, hogy megérezze, mit akarnak vele az állatok közölni. Fájdalmat, sötétséget érez. A madár azt sugallja többen voltak, neki sikerült elmenekülnie, de sokaknak nem. Az erdő körül történt. Veszély. ~Úgy tűnik ez nem csak egyszerű vadászat~ *Vélekedik magában az elf. Hamar döntésre jut. Gleadyss nem hagyhatja, ha még van egy lélegző állat is, ami segítségre szorul, akkor ő megtalálja és meggyógyítja. Ideje utánanézni, mi történik, viszont a nap már lassan az ég alján jár, így nem érdemes nekiindulni, inkább nyugovóra tér egy fa árnyékában, a madarat szorosan magához öleli, nehogy kihűljön az éjszaka. Ad neki még pár összetört bogyót, maga is eszik párat és nyugovóra tér. Álmában sötétség. Kezek, karmok, csattanás, éles zaj hallatszik. Egy erdőn rohan keresztül, fák suhannak mellette, hirtelen eltűnik lába alól a talaj. Zuhan, majd verítékben úszva, zihálva riad fel. Már tudja a megoldást. Át kell vágni az erdőn. A nap már épp pirkadni kezd. Gleadyss nem is gondolkodik tovább. Összeszed minden gyógynövényt, amit csak talál és hasznára lehet, hiszen nem lehet tudni hova kerül. A piacon már beszerzett pár dolgot, így mindene megvan. Megnézi, hogy van a madárkája, látja javul a szárnya, egészségesebb a tollazata is. Felveszi, keres egy odút az egyik fában és belerakja a madarat. Ellátja élelemmel és nekiindul az erdőnek. Még nem tudja pontosan hova fog kilyukadni, de érzékeivel minden neszre figyel. Madárkája szapora csipogással fejezi ki aggodalmát.*
594. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-25 18:25:42
Üzenet elküldve: 2012-10-25 18:25:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
// Lahmar //
*Kezd rájönni, mire is akar kilyukadni a vadász. Valóban, emlékszik vissza, nevelőapjának is meggyűlt a baja alkalmasint a betolakodó, hpzzá nem értő vadászokkal, vagy azokkal, akik a prémekért öltek.*
-Nos, tőlem nem kell félniük a vadaknak, de értem mit mondasz. Gyakran járnak orv és prémvadászok?
*Nem ismeri a környéket még, fogalma sincs az itteni problémákról, talán Lahmar majd beavatja. Feltéve, hogy ennyire bízik már benne a rövid ismeretség után. Persze, nincs kifogása további vizsgáztatás ellen, áll elébe, ha a másik próbára szeretné tenni.
Az öltözködése pedig… Hm, ő így szereti. Valóban nincs ellenére, ha megbámulják, ám a szoknya rövidsége elsősorban praktikus, kevésbé lehet beleakadni, mint egy boka körül lengő bő szabású lepelbe. Másrészt viszont harc közben sem árt hangsúlyozni nőiességét, nyert már tusát amiatt, mert ellenfele alábecsülte őt nőstény mivolta miatt.*
-Fiú. *mosolyodik el szeret teljesen a farkasra pillantva* Shadow a neve, de szeretem a rövid és egyszerű megszólításokat, így lett csak Shad. Vele könnyű dolgom van, ahogy néztem, valamelyik felmenője kutya lehetett, így könnyebb vele bánni. Amúgy meg, ő választott engem és nem én őt.
*Elhallgat, de ha a férfi kíváncsi a folytatásra, szívesen meséli el neki röviden a történetet.*
-Valóban nem…
*Ért egyet és pillantása elsötétül, majd felsóhajt.*
-Talán így van jól.
*Suttogja maga elé. A bemutatkozást követően erős, férfias kézszorításra számít, ehelyett a füle tövéig pirul és nem tudja mire vélni a mozdulatot. Csodálkozását is elfeledi leplezni. Nem szokták őt kisasszonyként kezelni. Torkot köszörül.*
-Hát, öhm, Lahmar… Örülök, hogy találkoztunk.
*Nyögi ki végül, ahogy kezdi összeszedni magát. A segítségre felkapja fejét és hálás tekintettel bólint köszönetképp.*
-Odú? Azért vízszintesen elférek benne?
*Nevet fel, végtére is nem alkalmi búvóhelyet, hanem lakózugot keres.*
*Kezd rájönni, mire is akar kilyukadni a vadász. Valóban, emlékszik vissza, nevelőapjának is meggyűlt a baja alkalmasint a betolakodó, hpzzá nem értő vadászokkal, vagy azokkal, akik a prémekért öltek.*
-Nos, tőlem nem kell félniük a vadaknak, de értem mit mondasz. Gyakran járnak orv és prémvadászok?
*Nem ismeri a környéket még, fogalma sincs az itteni problémákról, talán Lahmar majd beavatja. Feltéve, hogy ennyire bízik már benne a rövid ismeretség után. Persze, nincs kifogása további vizsgáztatás ellen, áll elébe, ha a másik próbára szeretné tenni.
Az öltözködése pedig… Hm, ő így szereti. Valóban nincs ellenére, ha megbámulják, ám a szoknya rövidsége elsősorban praktikus, kevésbé lehet beleakadni, mint egy boka körül lengő bő szabású lepelbe. Másrészt viszont harc közben sem árt hangsúlyozni nőiességét, nyert már tusát amiatt, mert ellenfele alábecsülte őt nőstény mivolta miatt.*
-Fiú. *mosolyodik el szeret teljesen a farkasra pillantva* Shadow a neve, de szeretem a rövid és egyszerű megszólításokat, így lett csak Shad. Vele könnyű dolgom van, ahogy néztem, valamelyik felmenője kutya lehetett, így könnyebb vele bánni. Amúgy meg, ő választott engem és nem én őt.
*Elhallgat, de ha a férfi kíváncsi a folytatásra, szívesen meséli el neki röviden a történetet.*
-Valóban nem…
*Ért egyet és pillantása elsötétül, majd felsóhajt.*
-Talán így van jól.
*Suttogja maga elé. A bemutatkozást követően erős, férfias kézszorításra számít, ehelyett a füle tövéig pirul és nem tudja mire vélni a mozdulatot. Csodálkozását is elfeledi leplezni. Nem szokták őt kisasszonyként kezelni. Torkot köszörül.*
-Hát, öhm, Lahmar… Örülök, hogy találkoztunk.
*Nyögi ki végül, ahogy kezdi összeszedni magát. A segítségre felkapja fejét és hálás tekintettel bólint köszönetképp.*
-Odú? Azért vízszintesen elférek benne?
*Nevet fel, végtére is nem alkalmi búvóhelyet, hanem lakózugot keres.*
593. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-25 15:11:35
Üzenet elküldve: 2012-10-25 15:11:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Sziéna del La Morte figyelmébe//
*Saravul nem felel...
Csak felnéz félszemmel Sziénára. Láthatóan a nő egyből megértette, hogy a téma eléggé magán vagy sértő a lovagra nézve...
Naná, hogy sértő. Ő magát jó katonának, jó védelmezőnek tartja... aki Őt megvédte, azt Ő nem tudta. Nevetséges... botrányos.*
-Ha nem bánná nem is beszélnék róluk sokat. Mivel egyenlőre csak egy elkövetőt ismerek... A Rózsás Farkast... A kérdése nem tapintatlan Hölgyem. Én vagyok a tapintatlan, mikor egy beteget terhelek ilyesmivel... bocsássa meg.
*Mondja ridegen a lovag és hangja úgy tetszik, mint a régi mészárosé... az igazi Ser Saravulé. Hidegnek és kiöregedettnek, megkeseredettnek és megfáradtnak. A mészáros lovagra ez volt a jellemző.
Ám kezdenek a múlt és jelen átfedései kristályosodni.
Miközben bugyolálja az elf lábát, nem érez semmit. Semmi megalázást vagy egyebet... az élet kinevelte ezt belőle. A régi lovag ezt meg sem csinálta volna.
Mikor végez elveszi a fakupát a nő puha kezeiből.
Kettőjük bőre egy pillanatra összeér, de a lovagnak mintha a keze is vasból lenne... nem érez semmit.*
-Luman mesternek híre van... ahogyan a segítőjének a Zöld Lovagnak is. Nem csodálom, hogy ideküldték...
*Majd vár egy kicsit, távolabb sétál és nekitámaszkodik az asztalnak.*
-Igen... vegytiszta igazság. Igyekszem én is jobbá válni... a magam módján. Ezért vagyok itt.
*Mondja, majd a végszóra belép az öreg, mire a lovag kihúzza magát és mint valami parancsnoknak jelent.*
-Mester... a Hölgynek komoly láza van, a lábát betakartam, megnéztem a homlokát és ivott vizet. Szerintem mák, gyömbér és némi gyógycsalán kivonat jót tenne...
*Mondja a gondolatait a lovag, mire az öreg bólogat és odalépked a lányhoz.
Vet rá némi pillantást és így szól mind a lovaghoz és mind Sziénához.*
-Jó meglátás fiam... de a biztonság kedvéért töltsd meg a fürdő dézsát hideg vízzel. Ha a Hölgy láza nem megy le, hűtőfürdővel kell próbálkozzon...
*Mondja, mire a lovag előhúz egy kerámia anyagból készült fürdésre alkalmas kádat. Kiviharzik szó nélkül és vizet hoz belé.*
*Saravul nem felel...
Csak felnéz félszemmel Sziénára. Láthatóan a nő egyből megértette, hogy a téma eléggé magán vagy sértő a lovagra nézve...
Naná, hogy sértő. Ő magát jó katonának, jó védelmezőnek tartja... aki Őt megvédte, azt Ő nem tudta. Nevetséges... botrányos.*
-Ha nem bánná nem is beszélnék róluk sokat. Mivel egyenlőre csak egy elkövetőt ismerek... A Rózsás Farkast... A kérdése nem tapintatlan Hölgyem. Én vagyok a tapintatlan, mikor egy beteget terhelek ilyesmivel... bocsássa meg.
*Mondja ridegen a lovag és hangja úgy tetszik, mint a régi mészárosé... az igazi Ser Saravulé. Hidegnek és kiöregedettnek, megkeseredettnek és megfáradtnak. A mészáros lovagra ez volt a jellemző.
Ám kezdenek a múlt és jelen átfedései kristályosodni.
Miközben bugyolálja az elf lábát, nem érez semmit. Semmi megalázást vagy egyebet... az élet kinevelte ezt belőle. A régi lovag ezt meg sem csinálta volna.
Mikor végez elveszi a fakupát a nő puha kezeiből.
Kettőjük bőre egy pillanatra összeér, de a lovagnak mintha a keze is vasból lenne... nem érez semmit.*
-Luman mesternek híre van... ahogyan a segítőjének a Zöld Lovagnak is. Nem csodálom, hogy ideküldték...
*Majd vár egy kicsit, távolabb sétál és nekitámaszkodik az asztalnak.*
-Igen... vegytiszta igazság. Igyekszem én is jobbá válni... a magam módján. Ezért vagyok itt.
*Mondja, majd a végszóra belép az öreg, mire a lovag kihúzza magát és mint valami parancsnoknak jelent.*
-Mester... a Hölgynek komoly láza van, a lábát betakartam, megnéztem a homlokát és ivott vizet. Szerintem mák, gyömbér és némi gyógycsalán kivonat jót tenne...
*Mondja a gondolatait a lovag, mire az öreg bólogat és odalépked a lányhoz.
Vet rá némi pillantást és így szól mind a lovaghoz és mind Sziénához.*
-Jó meglátás fiam... de a biztonság kedvéért töltsd meg a fürdő dézsát hideg vízzel. Ha a Hölgy láza nem megy le, hűtőfürdővel kell próbálkozzon...
*Mondja, mire a lovag előhúz egy kerámia anyagból készült fürdésre alkalmas kádat. Kiviharzik szó nélkül és vizet hoz belé.*
592. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-23 18:56:30
Üzenet elküldve: 2012-10-23 18:56:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
// Ser Saravulnak //
*Elgondolkodva tekint körbe, majd félve, de visszakérdez.*
- Már? *Csupán ezután veszi észre a férfi lélektükreiben tobzódó indulatot. S már épp nyúlna kezéért, hogy egy finom szorítással erőt öntsön belé mikor a lovag feláll és a munkapadhoz sétál ismét. Zavartan félre néz, s titkon átkozza magát a félszeg mozdulatért.*
- Miért és kik? *Újabb kérdésekkel ver hullámot a másik lelkének lenyugodni készülő taván.*
- Elnézést, túl tapintatlan voltam, természetesen nem kell válaszolnia. *Kap észbe a következő pillanatban, ahogy a férfi visszatér hozzá. Attól félvén feldühíti őt hirtelen ellenkezni sem mer a vizsgálat ellen. Némán tűri, ahogy a kesztyű nélküli hideg kéz megérinti és megkönnyebbül, hogy itt véget is ér a dal.*
- Köszönöm. *Veszi el a kupát és oldalvást felkönyökölve benedvesíti torkát.*
- Értem. *Adja vissza a maradék italt, majd csendesen szemléli ahogy a másik bebugyolálja lábát. Kissé kábán pillant utána rá.*
- A városban érdeklődtem gyógyítók iránt. Néhány elf rebegett ódákat a mesterről. Azt hittem ő is közülünk való, így felkerestem. Nem is sejtettem, hogy ember és önt is itt találom... *Sóhajtja halkan.*
- Sajnálom, nem akartam megbántani, de ez a színtiszta igazság. *Teszi hozzá.*
*Elgondolkodva tekint körbe, majd félve, de visszakérdez.*
- Már? *Csupán ezután veszi észre a férfi lélektükreiben tobzódó indulatot. S már épp nyúlna kezéért, hogy egy finom szorítással erőt öntsön belé mikor a lovag feláll és a munkapadhoz sétál ismét. Zavartan félre néz, s titkon átkozza magát a félszeg mozdulatért.*
- Miért és kik? *Újabb kérdésekkel ver hullámot a másik lelkének lenyugodni készülő taván.*
- Elnézést, túl tapintatlan voltam, természetesen nem kell válaszolnia. *Kap észbe a következő pillanatban, ahogy a férfi visszatér hozzá. Attól félvén feldühíti őt hirtelen ellenkezni sem mer a vizsgálat ellen. Némán tűri, ahogy a kesztyű nélküli hideg kéz megérinti és megkönnyebbül, hogy itt véget is ér a dal.*
- Köszönöm. *Veszi el a kupát és oldalvást felkönyökölve benedvesíti torkát.*
- Értem. *Adja vissza a maradék italt, majd csendesen szemléli ahogy a másik bebugyolálja lábát. Kissé kábán pillant utána rá.*
- A városban érdeklődtem gyógyítók iránt. Néhány elf rebegett ódákat a mesterről. Azt hittem ő is közülünk való, így felkerestem. Nem is sejtettem, hogy ember és önt is itt találom... *Sóhajtja halkan.*
- Sajnálom, nem akartam megbántani, de ez a színtiszta igazság. *Teszi hozzá.*
591. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-23 17:10:41
Üzenet elküldve: 2012-10-23 17:10:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Evane//
*Lahmar nem akar vitát szítani, de az Ő tapasztalata más... az embernél és fajtársainál nincs gonoszabb és megfontoltabb teremtmény. A vadállomány pedig megsínyli ezt.*
-Hidd el... a vadak rászorulnak a védelemre. Jobban mint itt pár ember.
*Mondja kicsit sötéten a vadász, de erről nem akar vitát nyitni.
Emberileg, már mint morálisan nem látszik semmi rossz Evan-án. Az öltözködése nos... szemet csalogató, de lehet azt élvezi ha megnézegetik maguknak a férfiak. Vannak ilyen nők...*
-Igen... *Néz a fekete ordasra.* A farkas öntörvényű és nehezen szelídíthető... a városba pedig nehéz tartani. Szuka vagy kan?
*Kérdi Lahmar... nem akarja most a farkast taperolni és vizsgálgatni, mert azt nem tűrik jól.
Majd észrevesz valami furát Evana tekintetében. Még egy sötételf akit emberek bántottak vagy aláztak meg?*
-Az emberek akár a vadak nem egyformák... ezt jegyezd meg.
*Mondja lábjegyzetszerűen Lahmar és a lány be is mutatkozik. Immáron tudatosodik a vadászban a lány neve. Evane ez neki elég... egyenlőre.
De a kézfogást nem bírja mire vélni. Férfiaktól rendbe van, de a nők előtt általában kézcsókkal tisztelegnek.
Lahmar nem is tétovázik kitér a kérdés elől és a puha kezet ajkaihoz emeli. Nem csókolja meg, csak képletesen teszi ezt a gesztust.*
-Lahmar Wynn, vadász, preparátor és idomár.
*Mutatkozik be a vadász is. Majd így folytatja.*
-Nem kell fogadkozni... örömmel segítek. Nos van egy pár fával arrébb egy ösvény... régi farkas csapás ha érdekli ott van egy odú... érdekes minden szempontból... a kollégájának főként, mivel farkasok lakták valaha.
*Lahmar nem akar vitát szítani, de az Ő tapasztalata más... az embernél és fajtársainál nincs gonoszabb és megfontoltabb teremtmény. A vadállomány pedig megsínyli ezt.*
-Hidd el... a vadak rászorulnak a védelemre. Jobban mint itt pár ember.
*Mondja kicsit sötéten a vadász, de erről nem akar vitát nyitni.
Emberileg, már mint morálisan nem látszik semmi rossz Evan-án. Az öltözködése nos... szemet csalogató, de lehet azt élvezi ha megnézegetik maguknak a férfiak. Vannak ilyen nők...*
-Igen... *Néz a fekete ordasra.* A farkas öntörvényű és nehezen szelídíthető... a városba pedig nehéz tartani. Szuka vagy kan?
*Kérdi Lahmar... nem akarja most a farkast taperolni és vizsgálgatni, mert azt nem tűrik jól.
Majd észrevesz valami furát Evana tekintetében. Még egy sötételf akit emberek bántottak vagy aláztak meg?*
-Az emberek akár a vadak nem egyformák... ezt jegyezd meg.
*Mondja lábjegyzetszerűen Lahmar és a lány be is mutatkozik. Immáron tudatosodik a vadászban a lány neve. Evane ez neki elég... egyenlőre.
De a kézfogást nem bírja mire vélni. Férfiaktól rendbe van, de a nők előtt általában kézcsókkal tisztelegnek.
Lahmar nem is tétovázik kitér a kérdés elől és a puha kezet ajkaihoz emeli. Nem csókolja meg, csak képletesen teszi ezt a gesztust.*
-Lahmar Wynn, vadász, preparátor és idomár.
*Mutatkozik be a vadász is. Majd így folytatja.*
-Nem kell fogadkozni... örömmel segítek. Nos van egy pár fával arrébb egy ösvény... régi farkas csapás ha érdekli ott van egy odú... érdekes minden szempontból... a kollégájának főként, mivel farkasok lakták valaha.
590. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-23 15:59:07
Üzenet elküldve: 2012-10-23 15:59:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
// Lahmar //
*Nem sejtette, hogy szavainak ekkora hatása lesz. Ev egyszerű teremtés, nem szereti a hivalkodó pompát, az urizálós kényeskedést. Ha kell, földet ás, vagy vadat nyúz, fát vág, szereti a kétkezi munkát, a friss föld és a felvágott fa illatát. Persze, arról hajlamos megfeledkezni, hogy a korabeli lányok többségének a csinos ruhákon és a férjhez menésen jár leginkább az eszük. Ev nem veti meg a férfiakat, a szemérmesség is távol áll tőle. Ám sötételf lévén maga is félig vad, s nem szereti elfojtani természetének ezt az oldalát. *
-A vadakat nem kell őrizni, inkább majd ők vigyáznak rám. Épp Ön csodálkozik azon, hogy van aki jobban szereti a természet ölelését a zsúfolt város helyett?
*Kérdi felvont szemöldökkel és megáll ő is, kihúzza magát a férfi előtt és egyenesen a szemébe néz. Nincs mit titkolnia, nincsenek rejtett hátsó szándékai.*
-És Shad is jobban érezné magát. Most a Pegazusban lakunk, de nem tudom melyikünk érzi szorosabbnak a négy falat.
*Bök állával az állat felé, aki miután rájött, hogy nem kell veszélytől féltenie gazdáját, el-elfutkos kis terepszemlét tartani, majd visszakanyarodik hozzájuk.*
- A maga fajták rám is félig állatként tekintenek, miért hazudtolnám meg magam?
*Villan tekintetében valami fura tűz egy pillanatra, majd eloszlik, mintha sosem lett volna. Lahmar ha észreveszi, elgondolkodhat, hogy vajh tényleg látta-e vagy csak képzelete vetítette ábránd lehetett?*
-Evane Kedves hmm? Szabad megtudon az Ön nevét nekem is?
*Nyújt kezet a bemutatkozáshoz egy bájos mosollyal, s ha Lahmar fogadja, szorításán is érezheti, hogy nem mindennapi kis fruskával van dolga, aki csupán fura hóbortjait éli ki.*
- És ha segít nekem, annyit megígérhetek, hogy nálam mindig lesz helye egy tányér levesre betérni, amikor az erdőben kószál.
*Nyilván túl sok mindent nem tud ígérni. Tapasztalt vadász lévén a férfi, tudása jóval meghaladhatja a lányét, gombák, növények ismeretében is. Ám a hosszú erdei barangolás után, főként ha hidegebbre fordul az idő, jól esik egy tányér leves mellett felmelegedni.
Persze, sejti, hogy mielőtt birtokba vehetne bármit is, vizsgáznia kell, de épp az keltené fel a lány gyanúját, ha a vadász nem próbálná kóstolgatni és kideríteni céljait. Hagyja hát, hogy tegye a dolgát. Ha valóban ingyen és bérmentve segít neki, akkor ez a minimum, amit Ev megtehet.*
A hozzászólás írója (Evane Aiwollye) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.23 15:59:58
*Nem sejtette, hogy szavainak ekkora hatása lesz. Ev egyszerű teremtés, nem szereti a hivalkodó pompát, az urizálós kényeskedést. Ha kell, földet ás, vagy vadat nyúz, fát vág, szereti a kétkezi munkát, a friss föld és a felvágott fa illatát. Persze, arról hajlamos megfeledkezni, hogy a korabeli lányok többségének a csinos ruhákon és a férjhez menésen jár leginkább az eszük. Ev nem veti meg a férfiakat, a szemérmesség is távol áll tőle. Ám sötételf lévén maga is félig vad, s nem szereti elfojtani természetének ezt az oldalát. *
-A vadakat nem kell őrizni, inkább majd ők vigyáznak rám. Épp Ön csodálkozik azon, hogy van aki jobban szereti a természet ölelését a zsúfolt város helyett?
*Kérdi felvont szemöldökkel és megáll ő is, kihúzza magát a férfi előtt és egyenesen a szemébe néz. Nincs mit titkolnia, nincsenek rejtett hátsó szándékai.*
-És Shad is jobban érezné magát. Most a Pegazusban lakunk, de nem tudom melyikünk érzi szorosabbnak a négy falat.
*Bök állával az állat felé, aki miután rájött, hogy nem kell veszélytől féltenie gazdáját, el-elfutkos kis terepszemlét tartani, majd visszakanyarodik hozzájuk.*
- A maga fajták rám is félig állatként tekintenek, miért hazudtolnám meg magam?
*Villan tekintetében valami fura tűz egy pillanatra, majd eloszlik, mintha sosem lett volna. Lahmar ha észreveszi, elgondolkodhat, hogy vajh tényleg látta-e vagy csak képzelete vetítette ábránd lehetett?*
-Evane Kedves hmm? Szabad megtudon az Ön nevét nekem is?
*Nyújt kezet a bemutatkozáshoz egy bájos mosollyal, s ha Lahmar fogadja, szorításán is érezheti, hogy nem mindennapi kis fruskával van dolga, aki csupán fura hóbortjait éli ki.*
- És ha segít nekem, annyit megígérhetek, hogy nálam mindig lesz helye egy tányér levesre betérni, amikor az erdőben kószál.
*Nyilván túl sok mindent nem tud ígérni. Tapasztalt vadász lévén a férfi, tudása jóval meghaladhatja a lányét, gombák, növények ismeretében is. Ám a hosszú erdei barangolás után, főként ha hidegebbre fordul az idő, jól esik egy tányér leves mellett felmelegedni.
Persze, sejti, hogy mielőtt birtokba vehetne bármit is, vizsgáznia kell, de épp az keltené fel a lány gyanúját, ha a vadász nem próbálná kóstolgatni és kideríteni céljait. Hagyja hát, hogy tegye a dolgát. Ha valóban ingyen és bérmentve segít neki, akkor ez a minimum, amit Ev megtehet.*
A hozzászólás írója (Evane Aiwollye) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.23 15:59:58
589. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-23 15:01:08
Üzenet elküldve: 2012-10-23 15:01:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Evane//
*Amikor Evane kiejti a varázsszót, hogy erőben lakás, Lahmarban elszakad valami és megáll. Kicsit mintha meglőtték volna hátulról vagy valami karó a földben...*
-Talán az erőbe akarna költözni? Vadat őrizni?
*Kicsit hitetlenkedve néz rá a nőre és így folytatja.*
-Ez esetben segítek Önnek... és a kollégájának. Ingyen... bérmentve.
*Közben teljes testtel Evane irányába fordul és elcsodálkozik a lány fura igényein.
Ám láthatóan tudja mit akar... a természettel, teljesen együtt élni és elzárkózni...
"Hmmm kár érte, nem egy bányarém teremtés." Jegyzi meg Lahmar, de persze ez már csak a saját férfias megjegyzése, ami kitört belőle.*
-Nos kedves... hogy is hívhatom?
*Kezdene bele a mondókájába a vadász, de a másik fél nevét még nem is tudja.
Ellentétben a legtöbb vadásszal, Lahmar a többi vadász és vadászok által MÉG nem uralt parcellákat is számon tartja... Számos odút, régi katonai relytekhelyet, romot, sőt elhagyott vadász és favágó házat is számon tart. Ám nem akar még csak úgy segíteni a hölgyeménynek, elvégre könnyen lehet orvvadász is... a bizalmat el kell nyerni. Bármilyen fura, de Lahmar felelősséget érez az erdőért. Útközbe majd kicsit kipuhatolja a lány igényeit és morálját... persze utána még szemmel tartja... a biztonság kedvéért.*
*Amikor Evane kiejti a varázsszót, hogy erőben lakás, Lahmarban elszakad valami és megáll. Kicsit mintha meglőtték volna hátulról vagy valami karó a földben...*
-Talán az erőbe akarna költözni? Vadat őrizni?
*Kicsit hitetlenkedve néz rá a nőre és így folytatja.*
-Ez esetben segítek Önnek... és a kollégájának. Ingyen... bérmentve.
*Közben teljes testtel Evane irányába fordul és elcsodálkozik a lány fura igényein.
Ám láthatóan tudja mit akar... a természettel, teljesen együtt élni és elzárkózni...
"Hmmm kár érte, nem egy bányarém teremtés." Jegyzi meg Lahmar, de persze ez már csak a saját férfias megjegyzése, ami kitört belőle.*
-Nos kedves... hogy is hívhatom?
*Kezdene bele a mondókájába a vadász, de a másik fél nevét még nem is tudja.
Ellentétben a legtöbb vadásszal, Lahmar a többi vadász és vadászok által MÉG nem uralt parcellákat is számon tartja... Számos odút, régi katonai relytekhelyet, romot, sőt elhagyott vadász és favágó házat is számon tart. Ám nem akar még csak úgy segíteni a hölgyeménynek, elvégre könnyen lehet orvvadász is... a bizalmat el kell nyerni. Bármilyen fura, de Lahmar felelősséget érez az erdőért. Útközbe majd kicsit kipuhatolja a lány igényeit és morálját... persze utána még szemmel tartja... a biztonság kedvéért.*
588. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-23 14:50:25
Üzenet elküldve: 2012-10-23 14:50:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
// Lahmar //
*Az egyedüllét sosem zavarta a nőstényt. Sőt, kimondottan élvezi a magányt, pláne ha közben mélyen az erdőben sétál, vagy egy fa ágain ülve figyeli, hogyan hord a pinty táplálékot a fiókának, hogyan futkos a mókus ágról ágra, hogyan túrja a vaddisznó a szarvasgombát, cipeli a róka a kicsinyét.
Nem az egyedüllét motiválja arra, hogy a férfi társaságát keresse, de jó orra van ahhoz, hogy megtalálja azt, akire szüksége van. És erre a rutinos vadászra most szüksége van. Egy ideje már dédelget magában egy gondolatot, mely lassan kezd formát ölteni. Teljesen felesleges magára erőltetnie a várost, hisz nem érzi jól ott magát. Ám lehetne egy köztes megoldás is. Marad ezen a vidéken, néha bejár a városba, nem rekeszti ki a civilizációt, de nem fog ott lakni. Viszont ő még csak pár hete van itt, az erdőt nem volt alkalma megfelelően feltérképezni, sem kellően megismerni. Ám a ’véletlen’ épp összehozta a megfelelő emberrel.
A válasz hallatán Lahmarra mosolyog. *
-Ha beszélni tudna, biztosan őt kérdezném, de maga alkalmasabbnak tűnik az efféle kommunikációra.
*Persze, igazat a felszíninek, de lakóhely kérdésében kevés lenne a farkas ismereteire hagyatkozni. Bólint, jelezve, hogy igen, Lahmar úgy válaszolt, ahogy sejtette.*
-Akkor talán segíthetne nekem. Bár ellenszolgáltatásként csekély mértékben ajánlhatok fel bármit is.
*Nehezen eldönthető, hogy csak gondolatainak adott hangot, vagy a férfinak szólnak a tétovázva, félhangosan kiejtett szavak. Más esetben inkább leharapná a nyelvét, mintsem segítséget kérjen.*
-Ha úgy hozza a sors, hogy a jogaikért nekem kell küzdenem, biztosan nem tétováznék. De általában megoldják ezt ők maguk.
*Simogatja meg a mellette lépkedő állat fejét.*
-Nem állhatom a város bűzét. Arra gondoltam, hogy odaköltöznék, ahol gyermekkoromban is felnőttem: ki az erdőbe. Csakhogy ezt az erdőt még nem ismerem eléggé. Ezért kellene valaki, mint például Ön, aki jól ismeri. És ismerhet egy sziklahasadékot, vagy valami kisebb barlangot, bármilyen zugot, amiből egy saját otthont kialakíthatnék. Nincsenek nagyúri igényeim.
Szokatlanul sokat beszél, önmagához képest mindenképp, ám szükségét érzi. Ha a felszíni segítségét akarja, meg kell nyernie magának valamiképp.*
*Az egyedüllét sosem zavarta a nőstényt. Sőt, kimondottan élvezi a magányt, pláne ha közben mélyen az erdőben sétál, vagy egy fa ágain ülve figyeli, hogyan hord a pinty táplálékot a fiókának, hogyan futkos a mókus ágról ágra, hogyan túrja a vaddisznó a szarvasgombát, cipeli a róka a kicsinyét.
Nem az egyedüllét motiválja arra, hogy a férfi társaságát keresse, de jó orra van ahhoz, hogy megtalálja azt, akire szüksége van. És erre a rutinos vadászra most szüksége van. Egy ideje már dédelget magában egy gondolatot, mely lassan kezd formát ölteni. Teljesen felesleges magára erőltetnie a várost, hisz nem érzi jól ott magát. Ám lehetne egy köztes megoldás is. Marad ezen a vidéken, néha bejár a városba, nem rekeszti ki a civilizációt, de nem fog ott lakni. Viszont ő még csak pár hete van itt, az erdőt nem volt alkalma megfelelően feltérképezni, sem kellően megismerni. Ám a ’véletlen’ épp összehozta a megfelelő emberrel.
A válasz hallatán Lahmarra mosolyog. *
-Ha beszélni tudna, biztosan őt kérdezném, de maga alkalmasabbnak tűnik az efféle kommunikációra.
*Persze, igazat a felszíninek, de lakóhely kérdésében kevés lenne a farkas ismereteire hagyatkozni. Bólint, jelezve, hogy igen, Lahmar úgy válaszolt, ahogy sejtette.*
-Akkor talán segíthetne nekem. Bár ellenszolgáltatásként csekély mértékben ajánlhatok fel bármit is.
*Nehezen eldönthető, hogy csak gondolatainak adott hangot, vagy a férfinak szólnak a tétovázva, félhangosan kiejtett szavak. Más esetben inkább leharapná a nyelvét, mintsem segítséget kérjen.*
-Ha úgy hozza a sors, hogy a jogaikért nekem kell küzdenem, biztosan nem tétováznék. De általában megoldják ezt ők maguk.
*Simogatja meg a mellette lépkedő állat fejét.*
-Nem állhatom a város bűzét. Arra gondoltam, hogy odaköltöznék, ahol gyermekkoromban is felnőttem: ki az erdőbe. Csakhogy ezt az erdőt még nem ismerem eléggé. Ezért kellene valaki, mint például Ön, aki jól ismeri. És ismerhet egy sziklahasadékot, vagy valami kisebb barlangot, bármilyen zugot, amiből egy saját otthont kialakíthatnék. Nincsenek nagyúri igényeim.
Szokatlanul sokat beszél, önmagához képest mindenképp, ám szükségét érzi. Ha a felszíni segítségét akarja, meg kell nyernie magának valamiképp.*
587. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-22 19:57:11
Üzenet elküldve: 2012-10-22 19:57:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
*Sharatar sokat elidőzött. Az erdő mély zugait felfedezte kis társával. A farkas mintha a vezérét látná már benne. Nagyon közel kerültek egymáshoz. Talán ő az egyetlen, akit ilyen közel enged magához. Végül is az előítéletek miatt, nem is nagyon keresik egy sötételf társaságát. Nincs ellenére a társaság. Úgy érzi, hűséges társa lesz útja során. A függőjét a kölyök nyakába akassza valamiféle jelképként. Ezután elindulnak az erdőből kifelé vezető úton, a tisztás felé.*
586. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-22 10:00:28
Üzenet elküldve: 2012-10-22 10:00:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Evane//
*Lahmar további sértésekre vagy inzultációkra számol, de nem. Alig tesz pár lépést az idegen követni kezdi.
Vélhetően nagyon egyedül van, ha a híresen rossz természetű Lahmar társaságát keresi.
A vadász nem áll meg, de hagyja, hogy a lány és a farkasa beérjék.
Kicsit még vár a válasszal.*
-Mondhatni igen, idevaló vagyok. Afféle bevándorló... *Az erdős kérdésre ránéz a jóval beszédesebb női arcra és felvonja szemöldökét.* Erről a barátját kéne meginterjúvolja... *Mutat a farkasra.* A farkasoknál jobban senki nem ismeri az erdőt. Lehetek a legjobb vadász, soha nem leszek olyan jó mint egy farkas. De igen... emberi mércével jól ismerem.
*Fejezi be a gondolatmenetet a vadász a maga egyszerű hangnemében. "A legjobban ezen az átkozott helyen". Tesz hozzá magában.*
-Miért? Talán érdekelt maga is az erdőben? Vagy a farkasok jogaiért küzd?
*Lahmar további sértésekre vagy inzultációkra számol, de nem. Alig tesz pár lépést az idegen követni kezdi.
Vélhetően nagyon egyedül van, ha a híresen rossz természetű Lahmar társaságát keresi.
A vadász nem áll meg, de hagyja, hogy a lány és a farkasa beérjék.
Kicsit még vár a válasszal.*
-Mondhatni igen, idevaló vagyok. Afféle bevándorló... *Az erdős kérdésre ránéz a jóval beszédesebb női arcra és felvonja szemöldökét.* Erről a barátját kéne meginterjúvolja... *Mutat a farkasra.* A farkasoknál jobban senki nem ismeri az erdőt. Lehetek a legjobb vadász, soha nem leszek olyan jó mint egy farkas. De igen... emberi mércével jól ismerem.
*Fejezi be a gondolatmenetet a vadász a maga egyszerű hangnemében. "A legjobban ezen az átkozott helyen". Tesz hozzá magában.*
-Miért? Talán érdekelt maga is az erdőben? Vagy a farkasok jogaiért küzd?
585. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-21 19:40:32
Üzenet elküldve: 2012-10-21 19:40:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Morcy kitért a Holdudvarból s most az erdő előtt találja magát. Ez egy úgynevezett kis rét, egy eléggé széles sávban csak fű van. A fű után pedig elénk tárul az erdő, amely gyönyörű, ám félelmet tápláló, sötét és rejtelmes. Morcy leveszi cipellőjét és a fűbe lép. Kellemes, ahogy a meleg fű cirógatja a lábát, s a friss szellő kifújja arcából hosszú világos haját. Ilyenkor szereti önmagát, s aki ilyenkor látja őt, az is biztosan beleszeret. Léptei nem túl gyorsak, hiszen minden egyes pillanatot kiélvez. Elindul az erdő felé. Megáll az első hatalmas, öreg és tekintélyt parancsoló fa előtt, s onnan kukkant be-bele az erdő mélységeibe, de bárhogyan próbálkozik az orra hegyénél tovább nem lát, hiszen minden sötét arra felé, vagy legalábbis fás. Nem lehet látni semerre semmi mozgást, mégis valami rejtelmes erőt érez Morcy, mely szinte magával rántja őt, de tudja, ha bemegy az erdőbe semmi jó nem származhat belőle, sőt csak neki lehet kára ebből. Agyán mindenféle gondolatok cikáztak arról, hogy hogyan tévedne el, ha bemenne oda, vagy ki akadna rá, s mihez kezdene odabenn, s mégis valami nagyon csalogatta, hívogatta. Pár pillanatig szemezgetett az erdő sötétjével, ami szinte már-már óráknak tűnt, de erőt vett magán Morcy és elindult az erdővel teljesen átellenes irányba. Körbenéz. Meglát egy épületet, s nem tudja, vajon mi lehet az, s felé veszi az irányt. Majd pedig be is lép oda.*
584. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-21 15:33:43
Üzenet elküldve: 2012-10-21 15:33:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
// Lahmar //
*A vigyorgás nincs ellenére. Mint ahogy az sem, ahogy a vadász visszaszól. Helyes, szereti az olyan embereket, akik nem ijednek meg egy kislány nagy szájától. Bár épp most tudja meg, hogy nem is kislány. Remek. De hogy nagyvonalúság? Jól látja a felszíni, ez az ami nem jellemző Evre. Persze, neki is van még mit tanulnia, de az biztos, hogy belőle sosem lesz nagyúri dáma, akire a nagyvonalúság szerinte jellemző.
Az is felkelti a nőstény szimpátiáját, hogy a vicsorgó bestia láttán Lahmarnak arcizma sem rezdül. Tehát valóban vadász, nem csak holmi beöltözött hobó, aki külsőségekkel akar valakinek látszani. A kovács láthatóan ügyet sem vet rájuk így vele Evane sem foglalkozik. Ám a felszíni férfi újabb visszaszólására már felkapja a fejét és elvigyorodik. Ezt lehet, nem azonnal látja meg a másik, hiszen ugyanazzal a lendülettel sarkon is fordul. A csípős ismerkedést követően a lány úgy gondolja, hogy ideje kissé barátságosabb vizekre evezni. Annál is inkább, mert ha a vadász idevalósi, jól ismerheti az erdőt, ami neki pedig segítséget jelenthetne mostanában. *
- Maga idevaló? Jól ismeri az erdőt?
*Persze, bocsánatot kérni nem fog, de ha a másik veszi a fáradtságot és megfordul, jóval barátságosabb arckifejezés pillant vissza rá, ami megőrizte még az előbbi mosoly maradékát. Sőt, ha a férfi nem fordul meg, Ev nem lesz rest követni őt egy darabig, amíg csak nem válaszol a kérdésre.*
*A vigyorgás nincs ellenére. Mint ahogy az sem, ahogy a vadász visszaszól. Helyes, szereti az olyan embereket, akik nem ijednek meg egy kislány nagy szájától. Bár épp most tudja meg, hogy nem is kislány. Remek. De hogy nagyvonalúság? Jól látja a felszíni, ez az ami nem jellemző Evre. Persze, neki is van még mit tanulnia, de az biztos, hogy belőle sosem lesz nagyúri dáma, akire a nagyvonalúság szerinte jellemző.
Az is felkelti a nőstény szimpátiáját, hogy a vicsorgó bestia láttán Lahmarnak arcizma sem rezdül. Tehát valóban vadász, nem csak holmi beöltözött hobó, aki külsőségekkel akar valakinek látszani. A kovács láthatóan ügyet sem vet rájuk így vele Evane sem foglalkozik. Ám a felszíni férfi újabb visszaszólására már felkapja a fejét és elvigyorodik. Ezt lehet, nem azonnal látja meg a másik, hiszen ugyanazzal a lendülettel sarkon is fordul. A csípős ismerkedést követően a lány úgy gondolja, hogy ideje kissé barátságosabb vizekre evezni. Annál is inkább, mert ha a vadász idevalósi, jól ismerheti az erdőt, ami neki pedig segítséget jelenthetne mostanában. *
- Maga idevaló? Jól ismeri az erdőt?
*Persze, bocsánatot kérni nem fog, de ha a másik veszi a fáradtságot és megfordul, jóval barátságosabb arckifejezés pillant vissza rá, ami megőrizte még az előbbi mosoly maradékát. Sőt, ha a férfi nem fordul meg, Ev nem lesz rest követni őt egy darabig, amíg csak nem válaszol a kérdésre.*
583. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-21 14:21:56
Üzenet elküldve: 2012-10-21 14:21:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Evane//
*A farkastól több ellenszenvre számolt, mint a számára MÉG idegen sötételftől... ám a nő meglepte. Lahmar pedig nem is bántotta meg a nőt... szóval mégis a nálánál fiatalabb leány úgy szegezi neki az éles szavakat, mint körülbelül lovag a pikáját.*
-Segíteni? *Kérdez vissza tüntetően, majd elvigyorodik.* Fel tud állni magától is... nagylány már ahogy elnézem.
*"Szavakban nagy, tettekben kis serdülő... egy nő legyen nagyvonalú. A kicsinyesség az én reszortom." Jegyzi meg magában.
Közben a farkas tovább vicsorog rá. Lahmar nem mozdul. Ismeri a farkasokat... éveken át vadászott rájuk... sőt van egy neki is, Linusz. Ha hátrébb lép, azzal csak kimutatja a félelmét. Így egyszerűen a fának dől és vár.
Ám láthatóan a lány ügyét vette a farkasnak.
Kis tollászkodás után pedig a lány ismét elküldi a 'vérbe'... a szó nem túl szoros értelmében.
Lahmar arca nem rebben meg, egyszerű fúj egyet az égre néz egy percre és így szól:*
-Azt hittem pedig a farkas dalra fakad és maga pedig hegedülni fog alá... de hát ha ennyi a műsor hát ennyi...
*Jegyzi meg, azzal összébb húzza a viharvert bőrkabátot magán és sarkon fordul. Megkérték, hogy menjen Ő megy is... Amúgy sincs kedve most vitatkozásra meg piszkálódásra abból kap eleget a büdös és magatehetetlen vadásztársaitól.*
*A farkastól több ellenszenvre számolt, mint a számára MÉG idegen sötételftől... ám a nő meglepte. Lahmar pedig nem is bántotta meg a nőt... szóval mégis a nálánál fiatalabb leány úgy szegezi neki az éles szavakat, mint körülbelül lovag a pikáját.*
-Segíteni? *Kérdez vissza tüntetően, majd elvigyorodik.* Fel tud állni magától is... nagylány már ahogy elnézem.
*"Szavakban nagy, tettekben kis serdülő... egy nő legyen nagyvonalú. A kicsinyesség az én reszortom." Jegyzi meg magában.
Közben a farkas tovább vicsorog rá. Lahmar nem mozdul. Ismeri a farkasokat... éveken át vadászott rájuk... sőt van egy neki is, Linusz. Ha hátrébb lép, azzal csak kimutatja a félelmét. Így egyszerűen a fának dől és vár.
Ám láthatóan a lány ügyét vette a farkasnak.
Kis tollászkodás után pedig a lány ismét elküldi a 'vérbe'... a szó nem túl szoros értelmében.
Lahmar arca nem rebben meg, egyszerű fúj egyet az égre néz egy percre és így szól:*
-Azt hittem pedig a farkas dalra fakad és maga pedig hegedülni fog alá... de hát ha ennyi a műsor hát ennyi...
*Jegyzi meg, azzal összébb húzza a viharvert bőrkabátot magán és sarkon fordul. Megkérték, hogy menjen Ő megy is... Amúgy sincs kedve most vitatkozásra meg piszkálódásra abból kap eleget a büdös és magatehetetlen vadásztársaitól.*
582. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-21 10:18:37
Üzenet elküldve: 2012-10-21 10:18:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
// Lahmar //
*Tompa puffanással és halk nyögéssel ér talajt a nőstény. Első gondolata és reakciója, hogy megdorgálja Shadet az alattomos tréfáért, ám a megpillantott csizma beléfojtja feltörni készülő szavait. Néhány pillanat eltelik, tekintetét akaratlanul is vezeti felfelé a szövetnadrág, s akkora eszmél rá mi is történt valójában, amikor látóterébe úszik a borostás, bozontos arc. Az elhangzott szavak hallatán - még fektében - összeszűkülnek szemrései és éles pillantással, felvágott nyelvvel válaszol.*
- A saját egója foglalja el annyira, hogy csak gorombáskodik, amikor segítenie kellene?!
*Figyelmét nem kerülheti el hogyan is néz rá a vadász, de jelen pillanatba ez csak olaj a tűzre, nem veszi jó néven a rá szegeződő íriszek vizslatását.
Természetesen Shad most is hamarabb ugrik gazdájánál és a talajról felpattanva, vészjósló morgással közeledik a férfi felé. Tekintetéből sugárzik, hogy nem hezitálna a férfi torkának ugrani, ha csak megpróbálni ártó szándékkal közeledni a lány felé. Közben Evane is felpattan, s hangja határozottan csendül az állat felé.*
-Marad!
*Ha közben a férfi megpróbálna segíteni, vagy akár csak kezét nyújtaná, akkor Evane tüntetően elutasítja, ha nem tesz ilyet, akkor sem hiányolja a mozdulatot. A nagy termetű, fekete ordas leszegett fejjel hagyja abba a morgást és engedelmesen a nőstény lábaihoz lépked, oldalát annak bőréhez simítva. Ev ösztönös mozdulattal vakargatja meg a füle tövét, s egyben biztosítja arról, hogy minden rendben. A kovácsnak is odabiccent üdvözlésképp. Végignéz, majd simít testén többször is, hogy a rátapadt falevelektől, fűtől valamelyest megszabaduljon. Ívbe hajlott gerinccel a válla felett hátra néz, s a falatnyi szoknyáját is leporolja. Amint ezzel kész van, laza terpeszben, csípőre tett kézzel áll meg a vadász előtt.*
-A műsornak vége, a kocsányon lógó látószerveket visszateheti a helyükre és elindulhat szépen haza.
*Gúnyos, ironikus megjegyzés, mely halkan, mégis metszően hidegen hasít a fák között bóklászó kósza szellőbe. Ev mindig is magának való természetű volt, eme tulajdonságát talán csak pimaszsága múlja felül. Kérdés, hogy a férfire mindez hogyan hat? Vajon megsértődik, megfutamodik, netán kihívásként éli meg a dolgot és nem hagyja annyiban a fiatal mélységi csipkelődését? A lány megvárja a reakciót, sőt lopva a kovácsra sandít, csak hogy megbizonyosodjon róla, nem kell veszélytől tartania.*
A hozzászólás írója (Evane Aiwollye) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.21 11:08:43
*Tompa puffanással és halk nyögéssel ér talajt a nőstény. Első gondolata és reakciója, hogy megdorgálja Shadet az alattomos tréfáért, ám a megpillantott csizma beléfojtja feltörni készülő szavait. Néhány pillanat eltelik, tekintetét akaratlanul is vezeti felfelé a szövetnadrág, s akkora eszmél rá mi is történt valójában, amikor látóterébe úszik a borostás, bozontos arc. Az elhangzott szavak hallatán - még fektében - összeszűkülnek szemrései és éles pillantással, felvágott nyelvvel válaszol.*
- A saját egója foglalja el annyira, hogy csak gorombáskodik, amikor segítenie kellene?!
*Figyelmét nem kerülheti el hogyan is néz rá a vadász, de jelen pillanatba ez csak olaj a tűzre, nem veszi jó néven a rá szegeződő íriszek vizslatását.
Természetesen Shad most is hamarabb ugrik gazdájánál és a talajról felpattanva, vészjósló morgással közeledik a férfi felé. Tekintetéből sugárzik, hogy nem hezitálna a férfi torkának ugrani, ha csak megpróbálni ártó szándékkal közeledni a lány felé. Közben Evane is felpattan, s hangja határozottan csendül az állat felé.*
-Marad!
*Ha közben a férfi megpróbálna segíteni, vagy akár csak kezét nyújtaná, akkor Evane tüntetően elutasítja, ha nem tesz ilyet, akkor sem hiányolja a mozdulatot. A nagy termetű, fekete ordas leszegett fejjel hagyja abba a morgást és engedelmesen a nőstény lábaihoz lépked, oldalát annak bőréhez simítva. Ev ösztönös mozdulattal vakargatja meg a füle tövét, s egyben biztosítja arról, hogy minden rendben. A kovácsnak is odabiccent üdvözlésképp. Végignéz, majd simít testén többször is, hogy a rátapadt falevelektől, fűtől valamelyest megszabaduljon. Ívbe hajlott gerinccel a válla felett hátra néz, s a falatnyi szoknyáját is leporolja. Amint ezzel kész van, laza terpeszben, csípőre tett kézzel áll meg a vadász előtt.*
-A műsornak vége, a kocsányon lógó látószerveket visszateheti a helyükre és elindulhat szépen haza.
*Gúnyos, ironikus megjegyzés, mely halkan, mégis metszően hidegen hasít a fák között bóklászó kósza szellőbe. Ev mindig is magának való természetű volt, eme tulajdonságát talán csak pimaszsága múlja felül. Kérdés, hogy a férfire mindez hogyan hat? Vajon megsértődik, megfutamodik, netán kihívásként éli meg a dolgot és nem hagyja annyiban a fiatal mélységi csipkelődését? A lány megvárja a reakciót, sőt lopva a kovácsra sandít, csak hogy megbizonyosodjon róla, nem kell veszélytől tartania.*
A hozzászólás írója (Evane Aiwollye) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.21 11:08:43
581. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2012-10-21 01:50:07
Üzenet elküldve: 2012-10-21 01:50:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Evane//
-Maga egy híresen rossz indulatú ember Lahmar úr...
*A vadász csak vigyorog és fejét csóválja. Észre sem veszi a mögötte kibontakozó neszelést.*
-Ha nem lennék kárörvendő és rosszindulatú, az nem is én volnék. Lahmar Wynn, a vadászat királyi nagymestere...
*Mondja emelkedetten inkább magának a vadász. Soha nem vallaná be, de imádja a saját hangját hallani...
Kisvártatva valami morgás a háta mögül. De a vadász meg sem fordul, csak a kovácsra mered, aki elhajítva a baltát így ordít és elrohan.*
-Farkaas!
*Lahmar mire hátranéz, már a farkas is a földön van felette pedig egy... egy sötételf. A férfinek lövése sincs, hogy vonzza-e a sötételfeket vagy csak mindég összehozza őket vele a sors.
Kicsit vár és próbálja csodálkozva feldolgozni az eseményeket, majd túllépve a másik fél gyönyörű nőies idomain megszólal:*
-A farkas a barátja vagy lefizette erre a műsorra?
-Maga egy híresen rossz indulatú ember Lahmar úr...
*A vadász csak vigyorog és fejét csóválja. Észre sem veszi a mögötte kibontakozó neszelést.*
-Ha nem lennék kárörvendő és rosszindulatú, az nem is én volnék. Lahmar Wynn, a vadászat királyi nagymestere...
*Mondja emelkedetten inkább magának a vadász. Soha nem vallaná be, de imádja a saját hangját hallani...
Kisvártatva valami morgás a háta mögül. De a vadász meg sem fordul, csak a kovácsra mered, aki elhajítva a baltát így ordít és elrohan.*
-Farkaas!
*Lahmar mire hátranéz, már a farkas is a földön van felette pedig egy... egy sötételf. A férfinek lövése sincs, hogy vonzza-e a sötételfeket vagy csak mindég összehozza őket vele a sors.
Kicsit vár és próbálja csodálkozva feldolgozni az eseményeket, majd túllépve a másik fél gyönyörű nőies idomain megszólal:*
-A farkas a barátja vagy lefizette erre a műsorra?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257