Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 182 (3621. - 3640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3640. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:51:55
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a télre//

*A mélységi átadja neki a nyilat, s az ellenmérget, is. Kétkedve veszi át, sőt át sem veszi, csak értetlenkedve néz a férfira. Nem érti miért adja oda neki, s mit akar ezzel kezdeni. Ő maga inkább menekülésre akarja a remete fejét adni. De már elkésik. Lassan szenved ki a valamicsoda, még egy mondatot súgva neki, erőtlenödő hangján.*
~A kicsiket?~
*Ahogy végleg kileheli lelkét, fennakadó szemeit lecsukja, majd hátranéz a lény felé. A harci hang elmúlt, az erdő visszatért csendes, fagyos állapotába. A nap lassan kezd alászállni, a madarak elhalkulnak, az állatok is távol járnak tőlük. A remetét végigfekteti a fagyos talajon, s lassan feltápászkodik. Bal lábára nem tud teljesen ráállni. Vagyis mikor próbálkozik, folyton összerogy alatta, s éles fájdalmat is érez. Fogait összeszorítja, bár némi sziszegés még így is hallható tőle, akinek éles fülei vannak. Keres a közelben egy árva, hosszúnak tűnő fabotot, majd miután odabiceg, hogy felvegye, támasztóként használja. Nagyot sóhajt, miután már viszonylag egyedül is tud közlekedni.
Először is Solarashoz megy oda, hogy megnézze annak sérülését. A lábainál térdre ereszkedik.*
- Ez nem olyan súlyos.
*Bíztatja a pacit, bár nem tudja, hogy mennyit ér el ezzel, de övébe akasztott kesztyűjét előveszi, s azzal bekötözi a sérült részt, hogy legalább míg a városba vissza nem érnek, ne fertőződjön el. Mire végez műveletével, addigra ér oda Darel is. A bot segítségével egyenesedik fel, s elszörnyülködik a harcos látványán. A kérdésével nem is foglalkozik, csak megvárja, amíg az italt megissza.*
- Az most lényegtelen, az ilyenek már lassan meg se kottyanak, annyi csontom tört, zúzodott már össze, hogy kész csoda lenne, ha nem lenne olyan tesztrészem ami nem tört volna már egyszer el. Én ezeket könnyen tudom kezelni, de te hogy nézel ki!
*Látott már hasonló sebeket. Nem sokszor, de néhányszor. S akkor nővére mellett segédkezett is.*
- Ülj le. Vagy állj, nekem mind egy, csak maradj mozdulatlan!
*Adja ki rövid, tömör utasítását, majd a nyeregtáskához megy, s előbb a vízzel teli kulacsot bányássza elő, majd néhány kötözésre való anyagot, amit még nemrég a férfi vállairól szedett le. Előbb lemossa a vért a seb környékéről, majd apró, óvatos mozdulatokkal köti be, s teszi helyre, amennyire csak tudja, a seb komolyságához mérten.*
- Ha visszaértünk a városba szerzek be növényeket, s akkor meg tudom gyorsítani a gyógyulásodat. Azt hiszem, hogy tudom is mik kellenek hozzá. Ha még emlékszem rájuk. Ha nem, akkor is van valaki biztos a városban, aki tud segíteni, ne aggódj egy kettőre helyre jössz.
*Bár nem hiszi, hogy a harcos túlságosan aggódna a sebe miatt, inkább olyannak tűnik, aki ezt is egy újabb nyűgnek tudja be.
Ha ezzel végzett, a remete utolsó szavaival foglalkozik. Összehúzott szemekkel néz a lény irányába, majd lassan, bicegve, a botra támaszkodva indul el felé. Mikor odaér, addigra a Vezér már kivette a tojásokat, ám azt nem láthatta, hogy kettőt eltett, vagy eltetetett. Arra ér, oda, hogy a megrepedt zöld tojást „felbontotta”. Annak tartalma láttán, szemei felcsillannak. Számára ez egy különleges lény.*
- Csak ez az egy volt? *Kérdi félve meg a tábor urától. Mert ha lenne még legalább egy, akkor annak szívesen gondját viselné, vagy legalább megtudakolná, vagy utána járna, hogy hova is tartozik, a pöttöm, majd később veszélyes lényecske. Láthatóan a "kibontott" lény nincs jól, nem is csoda, hiszen még jóval idő előtt jött a világra.*
- Szabad?
*Kérdi meg Kagant, s nyúl a lény felé, s ha az átadja neki, akkor igyekszik megtenni érte mindent. Vagyis eltávolítja a tojás belsejében lévő nyálkát, s megszabadítja légutait az oda nem illő nyálkától, majd némi életet lehelni belé. Ha átnyújtják neki, s a vezér számára fontos, hogy az a valamicsoda életben maradjon.*

A hozzászólás írója (Organthela Freyai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.07 16:44:57

3639. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-07 14:25:18
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre - Felkészültünk a Télre//

*A törzs közelharcosai sikeresen a túlvilágra küldik a különös lényt. A vadászat sikeresnek mondható, hiszen aki megsérült közülük, az is megúszta a dolgot kisebb sebekkel. Ráadásul egy ekkora dögből többmázsányi húst elraktározhatnak a télre, nem is beszélve a testét fedő bundáról és tollazatról. A félvér Kagan utasítása nélkül is indulna megnyúzni a tetemet, így a vezér szavai csak megerősítik őt tervében. Waldran és Salanel elég speciális feladat elé néznek, mert első ránézésre úgy tűnik, hogy a dög felét kopasztani, a másik felét meg nyúzni kell. Salanel első dolga, hogy magához veszi a dög egyik karmát. Nem mindennapi trófea, mindenképp elteszi emlékbe. Ezt követően az állat felsőtestét, pontosabban az azt borító tollazatot veszi szemügyre, aztán óvatosan elkezdi megszabadítani tőle. Csirkét már kopasztott, de azért inkább felméri a terepet, mielőtt nekitámadna a tollazatnak.*
-Ezzel elleszünk egy darabig.
*Szól oda Waldrannak, aki vélhetően már a végtagokra aggatott értékes és kevésbé értékes csecsebecsékkel és a bundával foglalkozik. Óriási állat és igazán szép zsákmány. Munka közben azért néha oda-odapillant Kagan felé, aki a felettébb különös tojásokkal foglalkozik. Első gondolata természetesen az, hogy ha egy ilyen félnótás erdőlakó fel tudott nevelni és be tudott idomítani egy ilyen lényt, akkor az nekik is menne. És ki ne akarna maga mellé egy ilyen dögöt?*

3638. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-07 13:38:01
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

// A zöld tojás titka - Felkészülés a Télre//

*Ha Kagan meghámozza a sérült tojást, akkor nagyon különös dolgot találhat benne. Eleve tojás... Meg zöld. Meg mintha mégis valami méhlepény szerű cucc is lenne benne. Fene se tudja, nemhogy Kagan.
Ha kihámozza a tojásból és a hártyaburokból egy kisebb kecske méretű, nedves, fekete bundás, medveforma kis lény bontakozik ki kezei között. Karmai még puhák, csőre halovány színű. Shauri döfése a farán érte, ami vérzik, egyelőre nem tűnik -így kívülről, elsőr pillantásra- túl komolynak, de azért szép látványnak sem lehet nevezni a hátának felső részén, popsiján lévő sebet. Aztán majd kiderül...
A nyákot ki kéne takarítani a légutakból, kicsit életre kellene paskolni, mert egyelőre mindennek tűnik, csak elevennek nem. Hangot se nagyon ad magából, csak néha mintha mozdulna, de talán csak az ideg rángatja, vagy ki tudja...*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.07 13:38:18

3637. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-07 13:09:10
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

// Felkészülés a télre - Felkészültünk a Télre//

*Sikeresen két lábra áll, mint egykor ősei, kik még Őseinél is régebben bunkózták agyon egymást, és némi vért meg sarat köpködve elindul csapatai felé.*
- Pöh. *emberei egy része, no meg a Farkasfi, elég romos állapotban vannak.*
- A lovamat! *krákog, de aztán rájön, hogy meg tudja oldani maga is a dolgot.*

*Egy kicsit lassan mozog, de alapvetően nincs baja - viszont Harath és Darel elég rosszul néz ki, meg az az Eran-gyerek is romosnak tűnik.*
- FELCSEEER! *bődül el, immár megtalálval hangját.*
- Shauri, a lovam nyeregtáskájában találsz néhány gyógyüvegcsét, sötétzöldet. Használj belőle... hármat! *ezzel ő le is tudta a fércelés kérdéskörét, az immár a lány dolga.*
- Félre, fickó, menj a felcserhez. *mordul Eranra, akinek inkább a sebeivel kellene törődnie.*
- Salanel, Waldran, nyúzzátok meg a dögöt és szedjétek le a csöncsöréket. Majd megosztozunk rajtuk. *utasítja két felderítőjét kelletlenül, mert most, hogy már legyűrték, és az adrenalin hullámokban ürül ki a véréből, csak a szokásos szomorúság marad. A szomorúság, ami ilyenkor szinte mindig elfogja.*

*Azt már látja, hogy a vénember felfordult, és ezt a körülményt gyilkos pillantással jutalmazza, elsősorban Pleaven-Terold és Letrion felé. De a vénember nem számít igazán a "lelkének" - emberek öldöklése után nagyon ritkán van olyan érzése, mint most, hogy a lényre tekint.*
- Zöld tojások. Hmmm. *vakargatja meg az állát, aztán nemes egyszerűséggel leguggol és kiveszi a tojásokat. Először a sértetlent.*
- Hrothgaar! Fogd meg, takard be és vigyázz rá! *szisszen a parancsa, aztán jön az enyhén megrepesztett darab. Ezt gyors mozdulatokkal bugyolálja saját szőrmebundájába, miközben topázssárga szemében csendes izzás erősödik.*
- Na nézzünk téged! *nyúl az utolsóért, ami sérült. Gyors, ügyes mozdulatokkal "hámozza meg a tojást, és bár nem felcser, de tojást látott már eleget. Csak ilyet nem.*
- Shauri, ha végeztél a súlyosabbakkal, siess ide gyorsan és hozz az üvegcséimből! *üvölti, miközben - úgy gondolva, hogy sokat már nem árthat - óvatosan kibányássza a tojásból a benne lévő lényt. Lovaknál, teheneknél gyakran kellett "rásegíteniük" a szülésre, de ez valami új.*
- Azta...

A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.07 13:26:36

3636. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-07 12:53:44
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

// Felkészülés a télre - Felkészültünk a Télre//

* Néhány percig semmit nem csinál szinte, talán ez még jól is jön - így nem kell kerülgetni őt is, meg amúgy is kipiheni magát egy kicsit, míg a többiek harcolnak. Ez egy kicsit furcsán hangzik, de valljuk be: nem sokat érne most harci tudása, legjobb esetben is csak szerzett volna még néhány sérülést. Már a mellkasára helyezett "dísz" is éppen elég a lovagnak, nem kell neki több.

A mostanra már inkább csak ronggyá vált inget felhasználja sebe bekötésére, ezáltal felsőteste csupasz lesz. A hideget mégsem érzi, talán azért, mert megizzadt, talán csak azért, mert a fájdalom erősebb ennél. Ennek ellenére egyre kezd enyhülni, végül fel is áll a fa tövéből, ahova visszafeküdt, miután látta, hogy nincs sok értelme küzdeni.
A tojások láttán felhúzza szemöldökét. Nem lép hátrébb se, közelebb se, nagyjából 2-3 méteres távolságból figyeli a zöld színű tojásokat.
~ Ha valamelyik kikel, akkor lesz még egy ilyen... ilyen. ~ Kicsit elgondolkozik a dolgon, de végül csak arra jön rá, hogy az épen maradtat lehet, hogy megvenné valami kereskedő, esetleg, ha kikelne, akkor "háziállatként" is funkcionálhatna. *
- Tojásrántottának jó lehet még az a kettő. * Jegyzi meg elmosolyodva, miközben karja a két sérült felé mutat. *
- A harmadik meg... * Ezt inkább nem mondja tovább - csináljanak vele amit akarnak, ő biztosan nem fogja örökbe fogadni a szörnyet, de megölni sincsen kedve, mivel indoka nincs nagyon rá.
Ha szükségeltetik a segítsége, akkor segít a húst feldolgozni, a bőrt lenyúzni, az egyik nyaklánc szerűséget is leszedi, mely idáig inkább szolgált láb-láncnak, abból is szűkebb fajtának, de biztosan akad olyan a városban, aki ad érte néhány aranyat. *

3635. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-07 12:52:25
 ÚJ
>Erfalody A'theriona avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

*Ha belegondol, hogy egyszer tényleg úgy érzi, hogy vissza akar menni Artheniorba... De hát mit tehetne, a kikötő ezerszer rosszabb ennél a városnál. Azért azokkal akik a várost lakják még mindig nem barátkozott meg, de ennek a negatívumnak az élét elveszi a mágia tanulási, és edzési lehetőségek, na meg persze a nem kimondottan túl színvonalas fogadó, de az annál kellemesebb fürdő ahova majd valamikor még vissza akar térni.
Menet közben hiába fekete az éjszaka, a figyelme egy percre sem lankad, tekintve, hogy már az erdőbe tartózkodik. Folyamatosan pásztázza a körülötte lévő tájat, meg persze magasabban a fák ágai sem kerülik el a figyelmét. Fölülről remekül lehet lesből támadni. Mindezek tudatában még mindig nem akar gyorsabb tempóban haladni. Ugyan minek? Nem mintha sokat számítana, és akkor még hangosabb is lenne. De vajon megkockáztatná-e bármiféle éjszakai bandita, hogy nekiugorjon? Nem hinné, hogy polgárnak, vagy védtelen utazónak néznék, bár attól függ, hogy milyen távolságból, és mennyit látnak ilyenkor a felszíni szemek.
Szerencsére úgy tűnik, hogy semmiféle éjszakai ragadozóba, vagy banditába nem fog belefutni. Jobb is, lassan már kezdi látni a hajnal első jeleit, és most egyáltalán nincs kedve még pluszban idegesítenie magát egy esetleges tolvaj felbukkanásával.
Jól gondolta, az út át fog nyúlni a reggelbe, így a biztonság kedvéért, amíg még csak dereng a hajnal, még jobban a fejére húzza a csuklyáját, hogy az már majdnem a szemét is eltakarja.*

3634. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-07 01:07:05
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

// Felkészülés a télre - Felkészültetek a Télre//

*Kombinált csapatmunka hatására Tüptürüpp szörnyecskéje a véghez közeledik, bár kagan varázslatának és számos kisebb/nagyobb sérülése miatt már nem nagyon ficánkol. Harath még felvágott szájjal, nyelvvel és szétcincált lábbal is -a körülményekhez képest- beszédesnek bizonyul, de hasznát már nem veszik a végjátékban, ahogy Darelnek sem. Vérszomja csillapodik, ahogy fogy ereje. A varázsital az ő esetében nem segít, hiszen sokkal súlyosabb sérülése, mint amit be tud gyógyítani a bűvös lé, részleges hatása pedig nincs. Tulajdonképpen sikerült elpazarolnia az értékes gyógyszert. Argustól talán használati utasítást is kellett volna kérnie, pusztán előzékenységből.
A két íjászra, Salanelre és Waldranra sincs kifejezetten nagy szükség a szörny megöléséhez már,megtették amit meg tudtak tenni.
Shauri utolsó támadása célt ér a lény hasában, kardját mélyen döfheti bele, bár mire eddig eljut már olyan mindegy szegény állatnak. Vagy mégsem?
Hrothgarr ismét tanúbizonyságot tehet irdatlan erejéről: ütésétől, mely ellen védekezni érdemben már nem tud a lény, szétreped koponyája, kalapácsa pedig kocsonyás agyába cuppan. Meglepően nagy agya volt egyébként a bagolyfejűnek.

A hátsó szekció mindeközben nyugodtan ötletelhet, Tüptürüpp fuldokolva kiszenved Freyai minden kedvessége és Pleaven válogatott érdekérvényesítő módszerei ellenére.
Utolsó szavai a következőek voltak a szőke elf lányhoz: "Mentsd a benne rejlő ki'cseket!"
A méreg, vagy egyéb okok miatt a nyüzüge kis remete végleg megadta magát. Lehet, hogy saját nyálát nyelte félre, vagy a szíve szakadt meg imádott állata pusztulására eszmélve, de páran már tudják a körülötte állók közül, hogy a sötételf mérge is lehetett vesztének oka. Az ellenszer mit sem használ már. Nem menthetik meg a bolondot, se a szörnyét. De talán még sincs minden veszve! Ez csak a jelenlévők éles észjárásán és gyorsaságán múlik. Kár, hogy pont a remete körül csoportosulók intelligenciája nem átlagon felüli...

Innentől kezdve már nincs sok dolog hátra: a hús és szőrme szállításra való felkészítése, arra alkalmas feltételek megteremtése, osztozkodás, rendezkedés, egyezkedés, pihenés, majd hazaindulás. Bőséges zsákmánnyal térhetnek vissza a korábbi táborhelyre, melyben remélhetőleg kedvüket lelik. csak fel kell osztaniuk azt egymás között.

Az arthenior erdejének nekivágó csapat sikeresen felkészült a télre.

A szerencse, vagy a megboldogult Tüptürüpp szelleme melléjük szegődik, így az agyoncsapott nőstény állat hasában kifejlett ZÖLD színű tojásokra bukkannak, melyek megközelítőleg akkorák, mint egy birka. Egészen pontosan három darab pihen a halott testben, melyből egynek enyhén meg van repedve a felülete, egynek csúcsába Shauri döfött belel kardjával, s csak a harmadik az, amelyik teljesen sértetlennek látszik kívülről.
Hogy mihez kezdenek ezekkel, az rajtuk múlik, ahogyan a még ki sem kelt lények sorsa is innentől kezdve.
Az istenek (vagy bármiféle felsőbbrendű entitás, mely kezükbe adta őket) csak abban bíznak, hogy gyorsan döntenek felőlük és határozottan cselekszenek, mielőtt esetleg túl késő lenne (különösebb a felsértett darabnak). Teketóriázásnak helye nincs, különben a döfést kapott bébi hártya szerű burkában megfullad, vagy levegőhiánytól meggárgyul és esetleg a rajta esett sérülésbe el is vérzik.
A repedt falú tojásnak -melyet vélhetőleg Kagan csapása ért- és az épnek a dolga már más tészta, hisz abban az esetben még van remény, hogy magától kikel belőle az ivadék.

Egyébiránt még értékesebb nyakékeket, ékszereket is találhatnak az anyaállat két hátsó lábán, melyeket még gazdája aggatott rá, miután korábbi tulajdonosuk felszolgálása után azoknak már nem volt rá szükségük. Akad köztük mindenféle/fajta: értékesebbek és értéktelenebbek is, összesen megközelítőleg 500-1200 arany értékben.

Összesen 500-700 kilogramm húst, zsiradékot tehetnek el az ínségesebb időkre a medvebagolyból, valamint igény szerint vihetnek felsőtestét borító -rendkívül ellenállónak ható- tollazatából. Alsó felét fedő bundája dús és szinte áthatolhatatlan, megvéd Jégország összes fagyától és minden csapadékától. 2-3 hosszú kabát, vagy pokróc kijön belőle. A vadászokon múlik, hogy miként hasznosítják és osztják fel ezeket.
Karnyi méretű csőre, éles karmai leginkább csak szuvenírnek, trófeának lehetnének jók, de egy kis leleményességgel lehet pénzt csinálni azokból is. Bármiből.

Az elhalálozott Darfang testéből farkasok lakomáznak, mire a teljesen kimerült csapat visszatér, de szerencsére csak 6 példány tanyázik még a megtépázott tetem mellett, melyeket a megkímélt Salanel és Waldran könnyűszerrel kiiktathat. Drágább bundájuk értelem szerűen kizárólag az ő zsákmányuk lehet. Ha kicsit utánajárnak a piacon, szép kis summát akaszthatnak érte.
(Már amennyiben nem tartanak rájuk igényt téli ruházkodás, vagy bármi egyéb végett.)
Ha esetleg Daeros hullájára is ráakadnak, megtalálják nála minden felszerelését és az igen értékesnek látszó gyűrűt is, amit ő is az erdőben szerzett. Esetében teste sértetlen, az erre kószáló vadak Darfanggal jóllaktak.*

3633. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-06 12:07:32
 ÚJ
>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Saját kérdésére valóban választ kap, ahogy egykét harcos a fajuk számára legszokatlanabb közlekedési módon váltanak helyzetet: röpülnek. Még a vezér is, akiről pedig első látszatra nem feltételezte, hogy egy hegyomlás bármiféle gondot okozna. Ennek ellenére mégis nehezen hiszi, hogy ez a sötételf igazából nem csak fájdalmat akar okozni a bolondnak, hanem segítségképpen próbálja magára terelni a magoly figyelmét, mikor reggel a veszély első jelére elillant. Most meg... miért, s hogy is került elő? És hogyhogy ugyanakkor, mint amikor a baci és a gazdája is? Vagy valami gyanús dologra készül, vagy tényleg olyan segítőkész, mint ahogy állítja. Nem kérdés, Wandar melyiket tartja valószínűbbnek. Ám a fetrengő bolond mégis mond valamit, amit nem hagyhat figyelmen kívül.*
- Nehogy megphróbáld!
*A felszólítás Zefnek szól, megakadályozandó, hogy esetleg teljesíti a szenvedő alany kérését. Elsőre talán nem annyira hatásos, mint a szöszi kérlelő pillantása, de talán bepillantást enged ama lehetőségbe, hogy nem biztos, hogy a bolond lesz az utolsó, aki a mai napon nyilat kap ezen a szent helyen. Elgondolkodik egy pillanatra, hogy pont az ebben az erdőben az eddigi leggyanúsabb fickónak kiadja-e a nevét – habár a vezér már elmondta két perccel ez előtt.*
- Szólíts Lethionnak.
~ Ha már a neveknél tartunk, az övé mi volt? Valami Tarold. Vagy Tirold...~
- Nyilvánvalóan. Miéhrt mondod?
*Fene tudja, hova akar kilyukadni, ám biztosra venné, hogy valami rosszban sántikál. És valóban, ahogy a kékköpenyes előveszi a két nyilat, Wandar egyből ellöki magát a fától, ám mielőtt felhúzná az előre bekészített íjat, a célpont ahelyett, hogy valakit megpróbálna lelőni, odatartja a nyilat az elf lánynak. ~Mérgek?~ Ahogy a jelenet kibontakozik, szépen lassan összeáll Letrion fejében is a kép, ahogy eszébe jut, hogy pont a sötételftől kapta a bolond a nyilat. Egyrészről ettől immár fokozottan veszélyesnek minősül, másrészről viszont megint nem tudja hova rakni az alak ismételt segítőkészségét. Feszülten figyeli a fejleményeket, és szinte meg is feledkezik az amott dühöngő/haldokló bedvéről.*

A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.06 12:09:55

3632. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-06 11:34:34
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Vágása valamennyi eredményt már hozott, de még mindig nem elég. Jobb stratégia az, hogy bele kell döfnie a fegyverét, ahogy mások is tették már előtte. Úgyhogy elhátrál, hogy nagyobb lendületet vehessen, s közben fél szemmel figyelje, amint Harath meglovagolja a szörnyikét, és amint az a kedvesének lábába mar és ledobja magáról. Rossz húzás volt. A gyors léptű elf nekiindul a szörnynek, de nem az eddig abajgatott hátsó lábára feni a kardját. Célja előrébb van, a lény hasa. A kellő közelségbe érve dobbant egyet és két kézre markolt kardját mélyen beledöfi a lény húsába. Ha minden igaz. Lendületének némi pluszt adott itt a súlya is és így talán sikerült végre egy mély sebet okoznia. Kardját viszont nem engedi el. Sok a kérdéses tényező a mostani támadásában. Ha. Ha a szörny nem fordult annyira felé, akkor van rá esélye, hogy kardjával a hasába döfött. S talán a lendülete és súlya elég volt ahhoz, hogy ez, és Harath, valamint a többiek által okozott sebek leterítsék végre. *

3631. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-06 09:55:10
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Egy éles pillanatra lassulni tetszik a másodpercek pergése, Waldran nyílvesszeje kettéhasítja a levegőt, úszva eszi a távolságot az íj és a lény szemgolyója között. Emelkedik, de nem süllyed a férfi mellkasa, ahogy lélegzetét visszafolytja várja a nyílhegy becsapódását. Egyre közelebb, és közelebb suhan... aztán ezernyi szilánkra robban az idő homokórája, egyszerre történik minden - a nyílvessző koppan és tovaperdül a csőrről, Harath ugrik, Kagan reppen, zúdulnak a csapások.
Waldran csalódott és dühös, újabb nyílvesszőért nyúlna, de hamar megállapítja, hogy ebben a kavalkádban már nem lenne lehetősége a pontos célzásra. Ezért a kardja lenne az, amit választ, de egy pillanattal későbbik megbicsaklik a lény, és Waldran úgy veszi észre, hogy már nem lesz szerepe a közelharcban.
Tekintve, hogy Kagan talpra szökken, de Harath még csak ekkor érkezik meg íves röppályáját követően az avarba, amazt választja segítsége célpontjául. Nem árt elállítani a vérzést minél előbb, mielőtt komolyabbá fordulna a dolog. Hogy fognak így vadászni, hogy a fél banda biceg?
Persze, miközben odafut, a figyelme inkább a lényé, akit törpéjük épp most igyekszik bevégezni. Gyönyörűen kivitelezett lesz az a csapás, ha célba talál. Ha azonban nem, akkor Waldran kénytelen lesz módosítani az úti célján, és kardját előrántva friss és immáron egyedüli erőként toppanva a lény elé. Ha így történik, átadja a kezdeményezést a már lassabb és kába lénynek. Talán végre szemen bökheti egy ellentámadást követően.*

3630. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-06 08:58:31
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Salanel hiába ereszt bele több nyílvesszőt is dögbe, egyszerűen nem találja a gyenge pontját. Aztán mire az úgy fönt, hogy végre felé fordul, addigra nem lőhet. Nem lőhet, mert a szituáció túl veszélyes. Saját képességeiben nem kételkedik, de a lény össze-vissza kapadozik és dobálja magát, ráadásul Harath úgy dönt, hogy meglovagolja, több társa pedig veszélyesen közel harcol hozzá. Önhibáján kívül is eltalálhat valakit, ha a medvelény éppen rosszul mozdul és akkor a tökéletes nyílvesszőből máris halálos csapás lesz... az egyik társa számára. Így tehát a félvér kimarad a végjátékból, próbál kikerülni a szörny útjából, ha az éppen felé tartana és ráhagyja a kivégzést a nehézfiúkra.*

3629. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-05 11:42:17
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

// Felkészülés a télre //

- Hogy a jó...
*Prüszköli összecsikorduló fogai között a szitkokat: elvétette az ütést. Ahogy hátrapattan a dög elől felgyorsulnak az események. Két bajtársát is lerázza magáról a bestia: Kagan egy közeli fának nyekken, míg Harath-ot lábánál fogva tépi le hátáról az a valami. A félelf fájdalmasan üvölt fel és Hrothgaar elméjében eluralkodik egy pillanatra a káosz! Kétségbeejtő gondolatok cikáznak koponyájában haldokló bajtársról, súlyosan sérült vezérről, vérben ázó harcostársakról és ekkor esik le neki: konkrétan most ő az egyetlen aki bevégezheti a munkát... Persze, ott van még a közelben Eran is, köröttük pedig az íjászok, de Hrothgaar most éppen a csőlátás stádiumban van. Busa rőt fejét megrázza és vérszomjasan felordít.*
- Nnngggrhháááá!!!
*Tüdejéből felszakadó lélegzete sűrű párafelhőként jelenik meg, mintha csak felfőtt volna az agyvize és a gőz orrán-száján dőlne ki. Ahogy elönti a téboly az agyát, azzal a lendülettel veti pajzsát a földre és nekilódul.*
~Szétpasszírozlak a rossebbe teee!~
*A dög Harath támadása után előrebukott, ez lesz a tökéletes pillanat a végső (remélhetőleg végső) csapásra. A Thargodarok törpéje előrerongyol és bátor, talán már-már vakmerő mozdulatra szánja magát: egy-két lépésnyire a szörnytől elrugaszkodik. Ahogy "úszik a levegőben" (ami minden bizonnyal vicces látvány lehet, lévén mokány fickó, elég áramvonalas is a manőverhez, bár kétséges, hogy bárki pont most fog felröhögni a repülő törpe látványától) harci kalapácsát két kézre fogja és elindítja a csapást, ami egyszerű, mint egy faék. Egyenesen lefelé irányul az állat koponyájára. Hrothgaar minden törpe erejét beleadja ebbe a támadásba. Most vagy talán soha. A külvilág szertefoszlott, a hangok elmosódnak, csak ő, és a bestia léteznek most.*

3628. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-05 08:01:01
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Felkészülés a télre //

* Vágásai találnak (végül is nem volt túl sok dolog ami akadályozta volna valóban) bár érdekesen ugyan de nem akkora eredménnyel amire számíthatna az ember. No sebaj végül is feladata egy részét ellátta, megzavarta kissé a lényt és egy komolyabb sikeres támadást kapott cserébe a medvebagoly barátunk ami az égből zúdúlt rá. Földre is rogy kissé, nagyszerű. Már épp ideje volt... Persze mindez csupán a külső látszat hiszen ő maga jelenleg nem sokat fog fel a környezetből. A vörös köd jótékony (vagy adott esetben kártékony ) mellékhatása... Beviszi az utolsá vágását is aztán lesz ami lesz. Majd kiderül.
Amennyiben nem végzi be senki idő előtt akkor ő ezek után egy lépést hátra tesz, és felkészül arra, hogy ha a lény felé csap akkor valahogy azt elhárítsa kardjával (már amennyire az kitelik. ) Jobb karja nem örülne még egy hasonló támadásnak...
Ha a lény eljut abba a stádiumba, hogy már nem nagyon ugrál tovább (S ha valaki bevégzi végre a szerencsétlent.) akkor majd következőket teszi:
Lévén lassan elmúlik a vérszomj hatása és ilyenkor nincs mese sajnos az eddig nem érzett fájdalom újra visszatér az emberbe. Ezt nem éppen csendben konstatálja is, féltérdre rogy míg kifújja magát és igyekszik kitisztítani elméjét. ~ zöld üveg, Solaras ~ jár fejében a gondolat és fel is néz abba az irányba ahol a lovat és Freyait is véli. A ló a lányt követte pár lépésével akik bölcsen kellő távban maradtok a lénytől (és elkezdtek foglalkozni az idegen fickóval, mi most speciel Darelt abszolúte nem érdekli). Miutún kifújta magát elindul a ló irányába. Néhány kelletlen arckifejezés és egyéb hang kíséretében elbotorkál a hátashoz karját maga mellett vonszolva (szép kis sérülés megkell hagyni. Egy darabig nem fog fekvőtámaszokat nyomni). Ha sikerrel odaér akkor a nyereg táska a célpontja, testét a ló oldalának támasztva lihegi még ki magát s ép baljával kezd kutatni a táskában. Túl sok lehetőség nincs mivel csupán 2 üvegcse leledzik a táskájában (és amúgy sincs sok holmija) így nem túl nehéz előkotorni az említett zöld üveget. ~ Argus ~ vet egy pillantást az üvegre mit a mágustól kapott még régebben, hát most jól fog jönni annyi szent. A dugót fogával kihúzza majd felhajtja az világoszöld folyadékot. Melynek hatására sebei nagy rész összehúzódik, természetesen marad még bőven a mély vágásból. Ha ez megtörténik akkor feltűnően jobban érezheti magát. Habár a fájdalom még marad egy idieg. De elvérezni legalább már nem fog és a karja sem szakad le a helyéről. Így már nyugodtabban tud körülnézni, hogy mi is zajlik most körülötte. Továbbra is Soalrasnak támaszkodva fejével Freyait keresi aki ott is van nem messze (?) *
- Jól vagy?
* Lihegi majd szemügyre veszi a többieket is. *

Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyít minden első, második és harmadik fokozatú sebesülést.

3627. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-04 23:48:07
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Hallva Letrion első kérdését rögtön intézi is felé a választ amint lesz erre ideje és a hangját nem nyomja el a remete üvöltözése és jajongása.* -Mit gondolsz mégis miért csinálom. *Nem tudja vajon ez a mondat a súlyosan sebesült Darel, a feltépett mellkasú Eran valamint a fához csapott Harath és Kagan látványával (amiről Plevaennek csak a hangok és a homályos foltok alapján lehet valami nagyon szép és nagyon baljóslatú sejtése) kiegészülve megmagyarázza a vele és a két elffel karöltve tartalékcsapatba tett embernek miért is lenne jó, ha a bestia figyelmét legalább egy kicsit elvonnák arról a pár személytől akiknek a csontjait olyan bőszen ropogtatja. Persze az írnoknak is igaza van, tényleg jobb lenne ha nem próbálna meg segíteni hanem eltűnne mielőtt a heroikus küzdelem győztese, bárki is legyen az lekeverne neki egy nagy pofont.*
-Héj! *Kiált fel és próbálja íját az öreg és az azt lecsapni akaró szőke elf közé helyezni. Ha a remetét leütnék, fuccs a méreg tesztjének.* ~Na igen a méreg.~ *Lassan kezdi felfogni, hogy amit csinál talán nem teljesen szabályszerű. Mármint Tüptürüp élete és halála Kagan döntése kéne, hogy legyen nem pedig az ő eszközeinek a próbája. Esetleg még bajba is kerülhet amiért szabotálta a vezért a főkolompos elfogásában. Igazából fogalma sincs a hadúr terveiről, hiszen csak tegnap volt amikor először szót váltottak egymással és az se nyúlt három mondatnál hosszabbra.*
-Hé te... *Már mindketten irányítottak nyilat a másikra egymásnak lőve át a gondolatot, vajon nem lenne e egyszerűbb a húrt elengedni, de a bemutatkozásig még nem jutottak el.* -Bocsáss meg de sajnos nem tudom a nevedet. *Folytatja a fánál ácsorgó Letrionnak címzett mondatát.* -A vezéreteknek élve kell ez az... *Hirtelen nem is tudja mit mondjon rá.* -Ez az izé. *Nyögi ki végül.
Az elf kölyök megjegyzésére először mosolyog, neki is valami hasonlót kellett volna mondania, de épp el volt foglalva, hogy fejét folyamatosan ingassa a látszólag érdektelen Wandar és a vallatásban elsődleges ellenfelét képező Freyai között. Szegény vén Tüptürüpp-re alig maradt valami figyelme. Aztán tekintete mégis elkomorodik méghozzá épp amiatt amiért korábban mosolygott. Hisz ő neki is valami hasonlót kellett volna mondania. Ehhez foghatót még az öregapja sem láthatott, egy nemesi ficsúr és egy taknyos elf kölök kioktatják őt az aljasságból. Ez azért nem mindennapi eset és már csak ezért is dühös kicsit a tökmagra.* -Ne ezt figyeld. *Szólja le a kelleténél mindenképpen erősebben Zefre miközben íjával hátbaböki az öreget csakhogy mindenki tudja miről van szó. Közben fennmaradó jobb kezével két fekete nyilat vesz elő és a bagolyfejű monstrum irányába fordítja őket.* -Hanem azt ott. Attól kell félned nem ettől. *A helyzet szerinte megkívánná, hogy megint jól megtapossa a lába alatt heverő figurát, ez azonban elmarad, hisz most már talált egy okot a flótás életben tartására. Pontosabban életben tartatására mert egy rövidebb hittérítés után máris rátukmálja az egészet az egészet (más jó lelkű lény nem lévén a közelben) Freyai nyakába sózná. A szentbeszédre szintén csak összeráncolt homlokkal és értetlen tekintettel reagál, viszont bele nem köt, mert a maximum amit azzal elérhetne, hogy még többet kap belőle és az a három probléma ami most rá nehezedik bőven elegendő a számára. Egy bolond akit életben kell tartania, egy szörny aki a közelben tölteléket gyárt, Kagan hadúr ispotályába és egy elf suhanc akiben erősebb a sötét anya szelleme mint akármely fajtársában.
Az egyik fekete nyilat gyorsan a lány orra alá tolja, így az megérezheti a rajta lévő méregbevonat szagát.* -Nem értek az alkímiához, sem a mérgekhez. *Talán ostobaságnak tűnik ismeretlen mérget alkalmazni, a megismerésének lehetősége pedig épp most csúszott ki Plevaen keze közül.* -Ha ismered ezt a szert lehet ideje megmenteni az öreget. *Ráadásként a kovácstól kapott ellenmérget is átadja a lánynak. Nem örül neki, talán egy nap neki lett volna szüksége erre a fiolára. Nehezen engedi el az üvegcsét és szíve továbbra is nehéz marad, ám szeme előtt egy undok sztereotípiákból összegyúrt rémkép lebeg. Elképzeli ahogy fához kötözték és Kagan baltával próbálja ledobni az ő fejére helyezett diót. Ettől a jelenettől megenyhülnek a fiolát tartó ujjai és visszafordul a medgoly irányába.*

3626. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-04 21:45:30
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a télre//

*Sajnos, vagy nem sajnos nem tudták megakadályozni, hogy lássa a remete mi is történik kedvenc házi állatkájával. Hangja szívszorító, ahogy kérlelése is. Ahogy ő is arra néz, a látvány akár elborzaszthatná. Igyekeznie kéne, hogy megszokja a hasonló dolgokat. Ehelyett inkább, visszafordul, s a könyörgő remetét, elfordítja kedvencétől. Ha ez sikerül neki, s hátat fordít neki, akkor nemes egyszerűséggel hátulról átöleli a valamicsodát.*
- Ne sírj. Lehet, hogy meghal, de majd újraszületik. Meghalunk, hogy újraszülessünk, s újraszületünk, hogy meghallhassunk, ez az élet körforgása. Ha tényleg ilyen mély kapcsolatban voltatok, akkor újra fogtok találkozni. Lehet, hogy nem ebben a testben, hanem egy másikba, de újra fogtok találkozni, s együtt lesztek.
*Próbálja megnyugtatni a tatát, ahogy fülébe duruzsolja szavait. Ő maga hisz ebben, ezért sem siratott meg soha semmilyen élőlényt, hiszen tudja, előbb utóbb úgyis újra fognak találkozni. Egyszer. Valamikor. Talán egy másik testben.*
- Ettől izgalmas a halandó-lét. Mindannyiszor megújul, folyvást másmilyen!

*Mosolyodik el végül, remélve, hogy sikerrel jár, még ha sötétbőrű fajtársa mást is kíván csinálni vele. A remete szavaira, rémülten néz Zefre. S ha az netalán úgy döntene, hogy lelőné, szinte kétségbeesetten tekint rá.*
~Ne…~ *Sugallja szemeivel, de nem tudja kimondani. Egy fél pillanatra elgondolkozik, hogy talán, az lenne számára is a legjobb, ha meghalna. Fejét megrázza, s szőke tincsei a szemébe lóg.*
- Menj el innen. Most, minél messzebbre. S akkor újra találkozol a szörnyikével. Menj.
*Mondja a lénynek, s mozdulataival ösztökélje. Nem tudja, hogy a táborlakók a Medgoly megölése után nem-e ölnék meg annak gazdáját is.*

3625. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-04 21:20:27
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

// Felkészülés a télre //

*Ha a törzs tagjaira támaszkodik, a régiekre, és mindenki külsőst kizár, úgy máris meglátszik az eredményességén ennek hatása. A csapatmunka bizony meghozza gyümölcsét, és ő a megfelelő pillanatban, a megfelelő mozdulattal landol a bestián. Igaz az a nagy forgolódásában épp fejjel neki háttal helyezkedik el, de ez a legjobbakkal is előfordul.
Viszont az érkezés hatására jó, hogy nem harapja át a pengét, mit habár nem mutogatott nyilvánosan, de érthető logikai okokból élével kifelé vett szájába. De a huppanástól alaposan megízleli saját vérét. Száját és nyelvét is felvágja. Talán ettől majd bőbeszédűbb lesz?
Persze ezekkel nincs ideje foglalkozni, sőt, még sikerének sem örülni. Noha azért szépen ledöfte az állatot, ha hosszabb kardja lenne, úgy földhöz is szegezhetné. Hanem a hatás, ellenhatás törvénye és a fájdalom szülte brutalitás nem marad el a medgoly részéről. Fel sem bír ocsúdni, csupán arra volt ideje, hogy tőrét szájából (ha nem ejtette ki eddig) jobbjába vegye. Így éri lábán a marás, melytől csillagokat lát hirtelen, és hang se jön ki torkán a fájdalomtól. És most bizony megeshet saját maga harapja el száját a kíntól eltorzult arccal, de ahhoz képest viszonylag csendben. De ez nem őt dicséri, mint inkább a sokkot, és hogy beszorul a levegője.
Úszik, repül, mint egy sas, mígnem nyekkenve ér végül földet jóval odébb. És talán a sokk elmúlik az ütközéskor, és kiszakad tüdejéből a levegő. Most felüvölt. És még szerencsésnek mondja magát, amiért nem tépte le lábát a csőrével. Mégis tőrét maga elé tartja, és amint kitisztul látása kissé, irányba fordul és megpróbál lábra állni, védekezésre összpontosítva. Ha sikerül tisztán átlátnia a többiek helyzetét, elfúlva, mégis elég hangosan jártatja felvágott nyelvét.*
-Innentől a tietek.
*Ha pedig valóban bevégzik társai, akkor és csak akkor huppan vissza ültébe, oldalára, hogy mély lábsebére szorítson egy sebtében előkotort avagy ruhájából tépett gyolcsot, szövetet, hogy elállítsa a vérzést.*

3624. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-04 20:26:04
 ÚJ
>Wram Vrauk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

* Valahogy semmi nem akarja megtörni a nyomott hangulatot ezen a téli napon. Legalábbis így látja az ork, miközben lassan eléri az erdőt. *
~ Inkább a kerülő, mint hogy megint kuncsorogjak egy fuvarért. ~
* Füstölög magában, ahogy az erdő lassan magába zárja a magányosan gyalogoló orkot. *
- Hát, ha más nem, legalább szedek össze pár növényt a fagyok beállta előtt. -
* Dönti el a vajákos, miközben leszed egy keveset az Észak reményéből. Út közben folyamatosan a környéket vizslatja, így jóval később ér ki az erdőből, mint az előtte tervezte. *

3623. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-04 18:15:22
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

// Felkészülés a télre //

*Ébredő, vad fékevesztettséggel kezdene bele a tombolásba: végre nem csak az erődben ücsörög és parancsolgat, hanem harcol - hiszen ez nem vadászat, mint ahogy medvére sem igazán vadászik az ember, mint inkább megküzd vele.*
- GAAUUUGH... *meglepetésként éri a medvebagoly húzása, vagyis inkább rúgása, és Kagan a maga 130 kilónyi összsúlyával a tőlük vagy 5 méternyire lévő diófa oldalához vágódik. Előtte legyalult néhány kezdő akácot és egyéb bokrot - a csenevész növényeknek esélyük sem volt. Szolid csörömpöléssel válik el a diófa oldalától, majd úgy dönt, pihen kicsit, miközben elharapott szája szélét nyalogatja.*
- Hogy rohadnál... pöhh... meg. *a törzsfő fájdalomtűrése kitűnő, de ez csak annyit jelent, hogy az ilyesmitől nem kezdi el verni a seggét a földhöz - nem pedig azt, hogy nem fáj.*
~ Fáj hát. A hátam fáj. ~ *összevissza gondolatait rendezve tápászkodik kéttérdes állapotából egytérdesbe, majd - ha kellő méretű szabad felületet lát, és biztos a dolgában - bal kezét előre löki.*
- Na, most is működj, te rohadék! *sűríti össze minden haragját.*
- ÖLJ!!! *harsan a kiáltás, és Kagan - bízva abba, hogy ami kétszer sikerült, harmadszorra is fog - életében először tényleges célpont ellen is használni akarja a mágiáját. Vagy bejön, vagy nem, de ha igen, akkor a lövedék a medvebagoly hátsó fertályát támadja. Már amennyiben ennek még értelme van...*

A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.

3622. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-03 23:46:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

// Felkészülés a télre //

*Plevaen nem jár túl sok sikerrel ami Tüptürüpp vallatását illeti. A megszállottat már rég nem érdekli saját élete. Eddig sem érdekelte, különben nem szaladt volna keresztül a harcosok tömegén csak azért, hogy testével oltalmazza a kicsit sem védtelen medvelényt. A nyeszlett alak próbálja fejét imádott állata felé fordítani, hogy lássa mit művelnek vele, de a látvány/csata hangjai teljesen kiborítják. Sokkos állapotban van, csak üvöltve sír és lehetőségeihez mérten kapálózik.*
-Ne ne ne ne!
*Kiabálja kétségbeesetten, bár ennek vélhetőleg nem lesz sok haszna. Kicsit kábának is tűnik a figura, de egyelőre nem egyértelmű, hogy mitől.
Letrion javaslata nem rossz, de ki tudja mennyire van hatással társaira. Freyai nem biztos, hogy szép szóval sok mindent el fog tudni érni a sötételfnél, de ez rájuk van bízva. Ahogy a férfinek, úgy Freyainak sem tud nagyon mit mondani Tüptürüpp. Hogyan nyugtassa meg a lényt, így dögrováson? Mindkettejüknek lassan annyi, csináljanak bármit.
Zef pici íjának látványára kezd el értelmes szavakat nyökögni az öreg, de ezzel sem mennek sokra.*
-Engem ölj meg, inkább engem, mint Őt! Gyönyörűségem! *Bömböli az öreg, hacsak addigra nem juttatták olyan állapotba, hogy ezt ne tudja megtenni.

Kagan elől kissé beljebb húzza sebzett lábát a lény, maga alá. Ám a férfi második -szintén sikeres- támadására izmai görcsösen megrándulnak -talán artéria helyett egy ideget csípett el a vezér?- és a törzsfőt is a legközelebbi fához küldi pihenni egy kicsit, egyetlen rúgással. Kagan érzi, ahogy mellkasában reked a levegő és pár másodpercig csak sípolva hörög, mire újra összeszedheti magát.

Salanel jól látja: a nyílvesszők továbbra sem bizonyulnak hatékonynak a szörny ellen. Vastag a bundája/tolla, valamint vastag hájréteg takarja.
Mivel bal oldalról komolyabb veszély fenyegeti, mint jobbról, inkább az íjászoktól elfelé fordul a célpont. Salanel nagyobb eséllyel veszi célba a szemet, de mivel a vad folyamatosan csapkod fejével, vagy mancsával a közelében lévő harcosok közt, kérdéses mennyire szeretné megkockáztatni Salanel. Mennyire bízik saját képességeiben a félvér?

Waldran előtt elszaladó Shauri vágása eredményesebb, mint korábban leadott lövései, de ahogy Darel és Eran esetében: most sem sikerül igazán mély sebet okoznia _vágással_. Érdemesebb lenne neki is egy pontra koncentrálnia az erejét és belevágnia/döfnie azt a kardot, mint egy lándzsát, vagy dárdát, mert úgy tud leginkább áthatolni az átlagosnál vastagabb bundán/tollazaton és egyéb rétegeken, hogy komolyabb sebzést is okozhasson, ne csak zavaró körülmény és figyelemelterelő tessék-lássék támadás lehessen.

Waldrannak nem kell Freyai dolgával foglalkoznia, de talán Plavaennel nem ártana, mert az tényleg visíttatja az öreget. Márpedig a szörny is miatta vadult meg a jelek szerint. Nem lenne jó, ha kitörne a harcosok gyűrűjéből és a zömmel fegyvertelen, vagy sérült társaik felé venné az irányt.
Ám ha elég türelmes -márpedig a jelek szerint ki fogja tudni várni a megfelelő pillanatot- akkor pont elcsípheti azt, mikor a lény mancsa lódul, így feje kissé megemelkedik és elég jól célpont. A szemét továbbra sem tudja eltalálni, vesszője lepattan a csőréről, ami bár sebzést nem okoz, nagyon szép teljesítmény.

Eran hátulról nem nagyon fogja tudni megrohamozni a lényt, merthogy szemben van vele és épp felé kap. Még mielőtt Harath ráugrana, sikeresen oda is csap az ingben lévő lovagra, felhasítva mellkasát éles karmaival, ami elég is lesz neki egy időre. Már Erannak. Sebe mély és fájdalmas, igaz nem oly súlyos, de nem is bírja egyelőre olyan jól a strapát, mint társai.
Cserébe azért neki is sikerül nyomot hagynia a szörny pofáján, igaz ismét nem túl mélyet.

Darelnek lesz egy -újabb- menő harci sérülése és apropója is arra, hogy leápoltassa magát a csajokkal. Azért ez a körülmények ellenére is elég jó, de tudja tetézni a Farkasfi. Agyát ellepi a vörös köd és mintha mi sem történt volna úgy pattan fel és veti magát újra támadójára, aki már képtelen ennyi felé szakadni. Két csapása ugyan nem sokkal sikeresebb, mint a korábbi, arra tökéletes, hogy megzavarja az állatot, aki idő közben Harathot is a nyakába kapja.

Harath esetében a legjobban talán úgy lehetne leírni az eseményeket -vita nélkül-, hogy: csapatmunka. Amint összerázódnak egyből eredményesebbek és nem esnek orra egymásban sem. Ügyessége nem csak jónak mondható, hanem egyenesen kitűnő, így jó esélyekkel vállalja az ugrással egybekötött támadást is a fáról. Pengéje betalál a bestia nyakába, amitől az földre rogy mellső lábaival és fájdalmasan felnyüszít. A félvér terpeszben érkezik a nyakára, arccal fara felé. Száját a tőr felvágja, véres mosolyt fakasztva ajkai szegletébe és nyelvét is megsérti. (Reméljük nem marad pösze, mint Argus.) Az éles vágó érzés, inkább csak kellemetlen.
Ám az ellentámadás -mely nem marad el- már nem csak kellemetlen, hanem kifejezetten fájdalmas. A lény csőre Harath jobb lábszárába mar felszakítva ruháit, bőrét és húsát, hogy annál fogva rántva le magáról. Nagyon jó fájdalomtűrése ellenére sem fog tudni mást cselekedni a bátor harcos, de ő sem veszti eszméletét.

Hrotinak másodjára nincs akkora szerencséje. A csata hevében nem találja el a szörnyet, de jól teszi, hogy elugrik, mert így végül Eran felé fordul az állat. Ha van érkezése, akkor Harath támadása után, az immár inkább csak földön lévő dögre ismét lesújthat. Bevégezheti amit be kell...*

3621. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-03 21:07:57
 ÚJ
>Ryrin Bessin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270

Játékstílus: Vakmerő

*Fájó pillanat ez a lovag számára. A távolból, az erdő széléről pillant végig szeretett, de erkölcsileg mélyre süllyedő városon.
Az elmúlt néhány nap készülődéssel, gyásszal, vitákkal telt. A templomot is elhagyta már két napja, hogy miután bevásárolt a piactéren, újfent meglátogassa barátját, Even Alrishult. Nem volt egy kellemesnek nevezhető beszélgetés, mert bár a nemes megértette, hogy mi az oka Ryrin és Tenmin eltávozásának, nehezen viselte. Végül szerencsére békével váltak el és meg is állapodtak abban, hogy Ryrin bármikor visszatérhet a birtokra. Természetesen Ryrin is biztosította arról a férfit, hogy a barátságot ápolni fogja.
Most, hogy elhagyta a gazdagnegyedi telket, mégis nehéz szívvel tekint vissza. Éppen a levegő templomát fürkészi tapasztalt tekintete.*
-Hát, Tenmin... Ez is elérkezett. Szerettem ezt a várost, de kitaszított magából. Ez az utolsó pont, amikor még visszafordulhatsz. Ha nem teszed, búcsúzz el Artheniortól, mert nem tudom, hogy mikor látjuk újra. Lehet, hogy soha.
*Az ifjú szemében elszántság tükröződik, úgy mered előre. Persze, hogy nem gondolja meg magát, hiszen már döntött!*
-Gyere, menjünk.
*Hagyja el egy utolsó sóhaj a félvér lelkét, majd megfordul és beveti magát az erdőbe. A kikötő felé vezető ösvény felé közeledik, hogy elindulhasson célja felé. Tudja jól, hogy nem lesz egy rövid út, de felkészült. Lassítja őket az ébenszínű ló is, Dárius, mert a sérüléséből még mindig nem épült fel teljesen, így a lovag meg sem próbál ráülni. Éppen elég teher lesz neki az étel és a víz, valamint az egy hetes séta is.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257