Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 174 (3461. - 3480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3480. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 22:11:10
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Hörpöl, nyammog, majd újra hörpöl, de ezúttal már vízből. Az ő lovaik biztonságban vannak, a sötételf lovát éppen felzabálják a farkasok. Ő ugyan nem hallja, de van közöttük olyan, aki észleli ezt.*
- Így járt. *húzza meg a vállát Shauri figyelmeztetésére, de azt azért eltökéli, hogy lesz éjszakai őrség.*
- Ide figyelj, te kormos. *veti mogorva pillantását a sötételfre, aki láthatóan hülyeségre készül.*
- Ha kimész, egyedül vagy. Nem megyünk utánad, ha felzabálnak a toportyánok. *csak hogy tiszta legyen a helyzet. Kicsit hegyezi a fülét, majd megrázza üstökét; még ő sem szívesen állna le egyszerre 4-5 farkassal viaskodni, mert alaposan megtépnék. A sötételfnek pedig, dacára éjszakai mivoltának, még csak esélye sem lenne.*

*A Shaurira "támadó" izét mindössze kistányér méretű szemekkel kommentálja, majd felhörren.*
- Furcsa egy erdő ez, fiúk. *ezt támasztja alá a kecskeszakállas figura is, aki a lehető legfurcsább dolgot teszi: kérdőre vonja megmentőit.*
- Felőlem elhúzhatsz. *vonja meg újra a vállát, mert nem érdekli az ilyen szabadelvű gorombaság, amit a férfi tanúsít irányukban.*
- Délnek ne menj, mert az az én földem a Gázlón túl, és nem hiányzik, hogy ott dögölj meg. Bár... úgysem jutsz át a toportyánokon. *vigyorodik el, fejével a fickó lába felé biccentve. Amíg Darfang nem mutat egy kicsit barátságosabb és hálásabb hozzáállást, addig Kagan sem lesz együttműködő - például nem ajánlja fel Shauri felcser-tudását a sérült fickónak. Forduljon fel, ha ennyi esze van.*
- Kagan Thargodar vagyok, Thargarod és Amon Ruad Hadura, és ura mindama földeknek, melyek a Gázlótól a Három Vénember Szikláig, a szántóktól a Rillkh Barlangjáig terjednek. Ez itt...* köp a tűzbe.*
- Nem az én földem. De nem is a városé... ez itt már a Szörnyek és Démonok Világa. *dörmögi, és csendesen hallgatja Hrothgaar és Waldran szavait. Igazat szólnak mind a ketten és ez még csak a dolog egyik oldala.*
- Igen. Elűzheti, felfalhatja az erdő vadjait, mi pedig élelem nélkül maradunk tél előtt. Felprédálhatja a keletre és északra küldött csapatainkat, és beszoríthat erődünk falai közé. És akkor a félelem és rettegés lesz az úr innen a Városig és vissza! *mogorván néz a tűzbe, majd felpillant az idegenekre és Darelre.*
- No és te, Darel Cortyr Worf? Na meg ti, idegenek? Mondjátok el nevetek a Thargodarok tüzénél, és halljuk szavatok... *ritka kegy ez, de szükségszerű, hiszen valószínűleg ezek az idegenek jobban otthon vannak e vidéken, mint az északról jött Vérszövetség harcosai.*


A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.12 22:14:44


3479. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 21:17:54
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Kicsit elmeroggyantnak tartja az előttük álló alakot, de ezt nem teszi szóvá. Inkább odaterelik a többiekhez, így még annyira sem lesznek szétszórtan, mind eddig. Ösztönösen talán, vagy a berögzülések miatt, de nem távolodtak el egymástól túlságosan. És ez így van jól. Leereszti ő is az íját és elteszi a nyilat, s csak hallgatja a többiek tanakodását. Feltekint olykor az égre, a kopasz fák ágaira. Tábort vernek estére, s persze hogy Harath mellett marad mindvégig. Fél szemmel viszont az őket körülvevő erdőt figyeli, noha egyre rosszabbul lát a sötétben, hiszen elf és nem mélységi. Hegyes fülei azonban meg-megmoccannak, ahogy az erdő neszeit hallgatja. A zajokból kiveszi idővel egy ló fájdalmas "kiáltásait" és minden bizonnyal farkasok üvöltését, morgását. Erre azért jó lesz odafigyelni. Szól erről Harathnak és Salanel, s Kagan sem marad ki a sorból. Valahogy úgy érzi, hogy ők őrségben lesznek felváltva. Fegyvereit maga mellett tartja és a kancája sem kószál el messzire tőle. Lenyergeli őt estére és csak tessék-lássék módon köti egy fához. Ez csupán egy kis jelzés neki, hogy itt kell maradnia és ne kószáljon el, de ha baj van, akkor nem kell vesződnie azzal, hogy eloldozza. Csak rövid időre lép a fák közzé, picivel távolabb, de látótávolságon belül maradva a többieknek. Hallgatózik, hogy mi lehet a különös nesz forrása? Egy fura lény érkezik és közelít felé lassan. Egy centire húzza ki kardját hüvelyéből, de mivel a lény megáll és nem jön hozzá közelebb, csak csattog és kerreg felé, ezért vár még. Tesz felé egy határozott lépést, hogy ezzel kiprovokálva azt a "sikítást". Még csak nem is hasonló ahhoz, amit korábban hallottak. Nem tesz meg több lépést a fura lény felé. Hanem gondol egy merészet és leteszi a talált rongybabát a földre, maga elé és elhátrál tőle. Várja, mit reagál erre a kis furaság. Aki minden bizonnyal lecsap gyorsan a babára és eltűnik vele, vissza az üregéhez. Talán Shauri fogékonysága az állatok, az erdő felé az, ami erre a tettre sarkallta. Mégis csak elf. Ha a lény eltűnik a balfenéken, akkor ő visszamegy Harath mellé. Ha van rá mód, akkor elsőként kezdené az őrséget, hogy indulás előtt alhasson, legalábbis valamennyire, egy ilyen sokszínű társaságban. Aminek néhány tagját nem ismeri. Nem lesz nagyon beszédes az este, az is biztos. Inkább fülel mindig az erdő felé. Eddig magas és erős falak között élt az erődben, kicsit vissza kell "szoknia" az erdőhöz. *


3478. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 20:35:40
 ÚJ
>Darfang Kaleg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre//

*Darfang elég pocsékul érzi magát, és nem csak a lába miatt. A törpe aki vezeti őt meg a mélységit egy termetes embernek kiabál oda, hogy felhívja a figyelmet magára, és rájuk. A sérült nem igazán tudja most mit kéne csinálnia, se azt miért kell neki idejönnie ehhez a bagázshoz.*
-Megtudhatom most mi van?*Teszi fel a szerinte nyilvánvalóan értelmes kérdést.*Nem ártottam maguknak, és tudtommal az erdőben való utazást nem tiltotta be senki.*Hangja visszafogott, de szemrehányás érződik belőle. Próbálja nem tudomásul venni, hogy jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy keménykedjen, és mindent megtesz, hogy sérülése ellenére tiszteletet parancsolóan nézzen ki. Vagyis kihúzza magát, és kihívóan néz véreres szemeivel a Kagannak nevezett termetes barbárra.~Talán tagjai lehetnek annak a nomád csoportosulásnak akikről a városban pletykálnak. De az is lehet, hogy csak valami vadászok akik azt a hangos dögöt hajtják.~Tekintetét végigfuttatja ismét a bagázson, arca részben reményteli, hiszen fél életében az a remény éltette, hogy kiköltözhet véglegesen a természetbe, részben elveszettséget sugall, mivel érzi, hogy a sérülése egyre jobban leszívja az erejét, és annak se tudja az idejét, amikor utoljára evett, és ez a jelen állapotban elég erősen arra véli ösztökélni, hogy próbáljon a városba jutni, ahol felcsert és élelmet kereshet magának. Az viszont tény, hogy eléggé közeledik az este, és nem épp kellemes dolog az erdőben magányosan, sérülten, éjjel utazni.~Legalább egy lovam lenne, de gyalog nagyon sokáig tartana az út, hiszen nem tudok járni. Muszáj segítséget kérnem, de az is lehet, hogy ezek valamiféle bűnözők, akik meg akarnak ölni, és egyelőre még csak csapdába csalnak. Hiszen mi más okból rángatnának ide?~Próbál nem ijedtnek látszani, ami jelen helyzetben nem túl könnyű feladat részéről.*


3477. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 19:14:37
 ÚJ
>Toragg Trognoul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

// Anasheran, Eyan //

-Ha ha.! *Hahotázik a lány reakcióján, már ha csak saját múltjából és az abban történtekből indul ki.* Nem egyszer, sőt... Két kezemen nem tudom megszámolni, hány hasonló pillantással találtam már szemben magam az elmúlt pár évben, mióta szerény kis életemet élem. Más fajok, sőt, azt hiszem, még a sajátom sem éppen így képzel el egy orkot, mint amilyen példát képviselek, de hát ez van, ezt kell szeretni, ahogy mondani szokás! *Kacsint egyet az előző mondat lezárásául, majd folytatja.* Ha jól sejtem, Magácska is csak egy nyers, tartástalan zöldbőrűnek gondolt, mikor először meglátott, akivel csak a gond lesz! Remélem, azért ezen a nézőponton tudunk majd javítani, valamint nem törtem össze semmilyen illúziót afelől, hogy minden egyes ork neveletlen, büdös és gátlástalanul durva! *Növekszik kissé a pofáján elterülő mosoly, majd egy teljesen új hangsúllyal folytatja.*
Na, de visszatérve az eredeti témára, ha már így alakult, a piacra mindenképpen el kéne látogatnom, ugyanis szégyenszemre nincs nálam egy grammnyi fűszer se, vagy akármi ahhoz hasonló, valamint semmi egyéb más, ami elkélne szerény kis főzőcskénkhez.
*A lány kis ökrös mondását valamint az ezzel egyetemben elsütött kis poénját megvigyorogja, majd a helyszínre vonatkozó kérdésre ő is elgondolkozik.*
-Hát, olyan rég óta nem vagyok még itt, hogy jobban szemügyre tudtam volna venni a várost, de valamilyen helyet biztosan találunk majd! Ha más nem, a közeli tisztáson megoldjuk a dolgot! Számomra talán az is lenne a legideálisabb, lenne ott még egy kis dolgom.
*Javasolja azt a helyet, ahol a reggeli meditációját szokta tartani. Ez ma még úgy sem történt meg, úgyhogy két legyet üt egy csapásra, ha megállja a helyét az ötlet, maximum elcsúszik egy kicsit a dolog.
Mikor a nőstény megpillantja a aljnövényzetben bujkáló fiút, Toragg kissé elvigyorodik, de mikor az megszólal, arca egyből komorrá változik. A karmokat, melyek ekkor már övére rögzítve lógnak, meghúzza annyira, hogy ne, vagy csak elhanyagolható mértékben himbálózzanak, majd a töpszli felé fordul.*
-Nem hinném, hogy bármi közöd is lenne az ittlétünk magyarázatához, de javaslom, hogy egy kicsit vegyél vissza..! Nem mondanám, hogy túlzottan preferálom az ilyesfajta beszédet, bár első ránézésre azt hittem nincs szükség arra, hogy illemórát tartsak...
*Habár Toragg nem híres arról, hogy nagy bajkeverő lenne, vagy akár kicsit is támogatná az értelmetlen konfliktusokat, nem tűri, mikor valaki már egyből ilyen hangnemben kezd egy beszélgetést.*
-Éppen kincsvadászokért jöttünk, hátha találunk egy-kettőt. Finom a húsuk ha jól van elkészítve, bár rajtad nem ennénk sok mindent...
*Feleli karba tett kézzel az utolsó kérdéssorozatra, egy lépéssel közelebb a fiúhoz, mint öt perccel ez előtt. Azért hangján lehet hallani, hogy akár milyen arcmimikával is bámul a másik felé, nem -feltétlenül- gondolja komolyan a dolgokat, de azért lehet, hogy mégsem ártana visszavenni kicsit. Nem olyan törzsből érkezett, ahol boldogság és szeretet volt, úgyhogy meg tudja magát védeni, de ez talán még látszik is rajta.*
-Na de üsse kő, mindenkinek lehetnek rosszabb napjai! *Hagyja el kissé erőltetett komorságát, visszatérve egy kisebb, szelíd vigyorhoz.* Hidd el, hogy nem szándékozunk az utadba állni, pontosabban fogalmazva, én biztos, hogy nem, a Kisasszony nevében pedig sajnos nem tudok beszélni, de az előtte heverő állatból kiindulva merem feltételezni, hogy neki is megvan amiért jött.
*Bök tekintetével az őz felé, hátha nem olyan gyors a gyerek felfogása, mint gondolná.*


3476. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 18:20:55
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Milyen rohadt egy nap ez a mai. Mintha egy perce lett volna, hogy összecsinálta magát a banda, máris sötétedik. Persze, ennek Waldran még örülhetne is, hisz így hamarabb vége lesz ennek az átkozott napnak. Viszont mégsem boldog, és ebben közrejátszhat az, hogy pontosan azon a helyen ácsorognak, ahol az üvöltés érte őket. Tehát egy fikarcnyit sem érzi úgy, hogy jó helyen lenne, és pláne nem véli azt, hogy itt neki le kellene táboroznia.*
- Hogy... verjünk tábort... itt? *Kérdi gyanakodva, mintha csak rossz tréfa áldozata lenne. Körülbelül pont olyan pillantást is vet a rokonra, mintha amaz épp azt adta volna parancsba, hogy lapátoljanak odébb egy mocsarat. Talán Waldran azt még szívesebben is tenné, semmint hogy itt maradjon.*
~ Persze, még mit nem. Rakjunk tüzet, hogyne. Még egy nyamvadt nyulat se lőttünk! Mit együnk így? Ezek a jöttmentek se tudom, hogy mit keresnek itt. Talán Kagan hívta őket, hogy bájcseveghessen? ~ *Eközben szépen lángra lobbantotta az egyik őrtüzet. Belső monológja még hosszan folytatódik, lehetséges, hogy több szitokszót is tartalmaz, de szerencsére egyikük sem gondolatolvasó, így teljesen felesleges lenne lejegyezni. Persze, Lerionnak, a tuloknak. Vagy tollnoknak. Bánom is én.*
- Marja a torkod? *Vigyorog a törpére, amint köhint egyet. Waldran is elkéri a kulacsot, hogy a következő pillanatban a szesz lekaparja a vigyort. Egy ötödik őrtűz költözött a gyomrába. Gyorsan továbbadja a kulcsot, mintha a kezét is égetné, nem csak a torkát.*
- Igen, igen. Ha odamenne, kiszúrnánk... a dombjaink... izé, a dombunk... az kellően formás, akarom mondani, védett. *Toldja hozzá a maga véleményét a beszélgetéshez. Nehezen akaródzik közben a fejét Kagan és Hrothgaar felé fordítania, mert tekintete beleveszett Freyai kebleinek vizslatásába. A nap csúcspontja.
Persze, ha a lány nincs is a tábortűz közelében, akkor nagyon meresztgetnie kell a szemét, és akkor hamarabb el is szakítja a tekintetét.*
- Viszont elriaszthatja a vadakat. Ha nincs vad, nincs élelem. Ha nincs élelem, üres lesz a hasunk. Ha üres lesz a hasunk,... *Bámulatos, Waldran, egyszerűen bámulatos. Folytasd még, kérlek, hibátlan a logikád. Valahogy így suttoghat benne egy hang, hogy végre maradjon csendben. A lényeget érti mindenki, nem kóser ez az akármicsoda az otthonuk közelében.
Minden további nélkül feláll, mármint két lábra, és nyújtózik egyet. Egyelőre nincs eltökélt szándéka, de tekintete újra dimbes-dombos tájak felé kalandozik.*




3475. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 16:50:03
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Nem igazán érti, mit tervez a csapat. Már akkor se értette mi köze az egészhez, mikor leparancsolták a fáról. Aztán, szegény sérültet kellett maga előtt támogatnia mint valami élő pajzsot. Nem mintha erkölcsi aggályai lennének, a sebesült emberre pedig amúgy sem nyitnának tüzet, de ég így is fogolynak érzi magát. Ám ez az érzet nem tart sokáig mivel a napnyugta már közeledtével az egész bagázs leáll sátrat verni. Nem kérdezték ki, nem nézték át a zsebeit, de még a fegyvereit se kobozták el, és ahogy ő látja bármelyik pillanatban lelécelhetne. Még az is megfordul a fejében, hogy talán valami mágia van a dolgok mögött ami rögtön földhöz csapná, ha fegyvert rántana, vagy megpróbálna eltűnni innen, viszont egy varázslóra, sámánra, vagy boszorkánymesterre emlékeztető alakot sem lát sehol. Mivel neki nincs sátra inkább hosszában végigfekszik egy kidőlt fára, látó és kiabálást halló távolságra a csoporttól és megpróbál egy kicsit aludni mielőtt leszáll az este. Reméli erről a növényről most nem próbálja lekergetni senki.
Sötétedés után pattannak ki újra a szemei. Az elmúlt napokban nem volt alkalma az esti erdő látványához, csak a hold hiányát sajnálja amit sehogy se talál a lombtalan ágak között.
Ekkorra már felállították a sátrakat és meggyújtották a tüzeket. Onnan ahol van nem hallatszik a beszélgetés és nem kívánja ezzel is bosszantani a társaságot, neki a jó modor annyiból áll, hogy nem bunkó ha nem kérdezik. A másik irányból már sokkal érdekfeszítőbb hangok érkeznek, először egy ló nyerítését hallja. Erre azonnal fel is ül, reméli talán visszaszerezheti az állatot, hiszen nincs messze a hang forrása. Aztán megérkezik hozzá a farkasok hangja is. Szerencsére, nem ereszti ki a fejéből azt a káromkodás ami most megfordul benne. Tesz pár lépést a hangok irányába. Hallgatja az állatok zaját. Próbálja kideríteni hány toportyánról is van szó. Ha csak öt-hat dög, akkor akár maga is elintézhetné őket, viszont ha húsz-harminc állkapocs marja a hátast, akkor inkább átmegy a tábor túloldalára.*


3474. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 15:06:00
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*A mélységi is jól beverhette a fejét, vagy ami még valószínűbb, segítettek neki ebben, hogy még mindig az eszét játssza. Hrothgaar egy feszült pillantást vet a szurkosra ám ekkor jobb ötlete támad. Nem, nem fogja a baltával felnyitni a másik mellkasát, nem is fogja a pajzs vasalt karimájával pépesre püfölni a koponyáját. Annyira hála za égieknek, nem húzta fel a mélységi. Bár Kaga és a többiek talán tudnának mesélni, milyen is a törpe, ha elgurul az a bizonyos gyógszer nála...*
- Ó, ugyan, látnak engem eleget, komám. Menj csak elől, de hogy ne félj úgy, majd Bicebóca után haladsz, jó?
*Hangos sóhaj kíséretében tereli tovább a két delikvenst. A mélységi kicsit idegesíti, de majd kiderül, mi lesz a sorsa. Ha netán Kagan úgy dönt, hogy nincs rá szükség, Hrothgaar nem fog késlekedni, hogy maga intézkedjen...*
- Kagan! *hallhatják hangját* Itt egy szurkos, meg egy sánta! A mélységi elég izgága...
*Jegyzi meg, Vezére parancsától függően fog a továbbiakban intézkedni. A rögtönzött tábor hamar elkészül, az őrtüzek rövidesen már lobognak négy ponton a központi tűz körül. Hrothgaar hátasát, Pejkót kiköti a többi állat mellé, majd letelepedik ő maga is. Eleinte nem is nagyon szólal meg, csak szemlélődik: szemmel tartja az újakat, figyeli övéit és fülel, enyhe feszültségben várja, hogy újra felharsanjon az üvöltés, ám ez szerencsére nem történik meg.*
- Köhömm... *köszörüli meg torkát végül mégsem szólal meg. Helyette inkább kortyol. Erős gyümölcs pálinka, mar, mint a mérges kígyó, és kellemes, már-már álságos melegséggel tölti el a fogyasztóját. Meglepetésére Kagan is megkóstolná az italt, és mikor átnyújtja neki a törpe, már nincs ideje szólnia, hogy óvatosan, hacsak a vezérnek nem szőrös a torka, még meg is lepődhet... és mi ád az ég?*
- Én amondó vagyok, *veti közbe a törpe* hogy mi még védve is lehetünk ellene. Ha fel is merészkedne valami dög a szerpentinen, az őrök hamar kiszúrják, és lesz időnk felkészülni... Falaink erősek, nem hiába dolgoztunk annyit velük. A külső területek viszont... bajosak...
*Újabb pici kortyot szuszakol magába a törpe, fel sem tűnik neki, rossz, nagyon is rossz berögződés ez... Gondolatai pár pillanatra Yadiria felé terelődnek és a Kovácsműhely gondja felé, de megrázza magát a jó törpe és inkább társaira figyel.*


3473. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 13:29:38
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Az est - vagyis inkább a taknyos késő őszi szürkület - előbb száll le, mint várta.*
- Hhrrr. *morog elégedetlenül, de nem tehet más, Darelnek ad igazat: le kell táborozniuk.*

*A mutogatós kis elfre még csak rá sem pillant - inkább a többi idegent veszi szemügyre. Van itt egy pempszli-szakállú, dongalábú figura, egy tájékozódási gondokkal küszködő zsoldosféle, akinek erős küldetéstudata van, valamint egy lajhár-lelkületű sötételf, aki fára mászik.*
~ Nos, nem hoztunk felcsert. ~ *méregeti elsőnek a marjultlábút vércsetekintettel, mint aki sejti, ki lesz az első kötelező halott a vadászaton.*

*Végül azért csak összeverődik saját csapata is, megerősítve Darellel és Freyaival, ami azért bizakodásra ad okot. A saját embereit ismeri, és elég jó véleménnyel van a Worfról is - ez már elégnek tűnik ahhoz, hogy itt maradjanak.*
- Verjetek tábort, és tereljétek össze a lovakat. *nem akar úgy járni, mint a sötételf, aki már minden bizonnyal gyalog fog tovább menni innen.*
- Rakjatok tüzet is, egy nagyobbat, meg négy őrtüzet. Aztán pihenünk, váltott őrséggel. *ezt még ráér kijelölni, addig inkább gondolkodik.*

*A tábort gyorsan összerakják a rutinos törzsiek, hiszen náluk ez a mindennapi élet része, és ebben profiknak tekinthetőek. Kagan a t
tűz mellett ül, és a magával hozott szárított húst rágcsálja mogorván. Mogorvaságának egyik oka a büdös kis elf kölyök felöl fújó szél, a másik pedig a döntés, amit hozott.*
- Darel, mesélj csak kicsit arról a dögről, amivel te összefutottál. És hallassa hangját mindenki, aki hozzá tud szólni a kérdésemhez: mi üvöltött így? És vajh... veszélyes e Amon Ruadhra? Minden javaslatra, ötletre, véleményre nyitott vagyok, ne fogjátok vissza magatokat. *nem szeretné, hogy bármilyen jó ötlet, vagy akár kérdés elsikkadna a tisztelet és félelem útvesztőjében. Kinyújtja a kezét, hogy megkaparintsa Hrothgaar itókáját, és ha megkapja, két apró kortyot kényszerít le a torkán.*
- Ahíjj. Átokfajzat méregkeverő. *köhécsel kicsit vigyorog, majd körbepillant.*
- Letrion: vesd papírra eme tanácskozás szavait, az utókornak. De a hülyeségeket ne - nem kell tudniuk a fiainknak, mennyire tanácstalanok vagyunk...


3472. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 10:44:02
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre - Darel, ezer bocsánat amiért kimaradtál!//

*Darel, te egész éjjel úgy érzed, hogy majd szét vet az erő. Tettre kész, elszánt és bátor vagy. Nem tudod miért kellene belefolynod ebbe a vadászatba, mikor az utad másfelé vezet, de valamiért kézbe akarod venni a dolgokat, hogy a végére járhassatok ennek az egésznek.
Pár pillanatig bambán révedsz a tűzbe, majd azon kapod magad, hogy milyen gyönyörű is ez az este. Milyen fennkölt!
Tökéletes alkalom egy kis éjjeli edzéshez. Elő a karddal, hogy holnap a lehető legjobb formádban lehess és leteríthesd az űzött vadat!*


3471. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 09:06:25
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre//

*Oszd meg és uralkodj. Szerencsére az egy csoporttá tömörülő sokaság egy valamit egyértelműen el tud dönteni: nem szóródnak szét. Nem mennek látó, vagy hallótávolságon kívülre és inkább együtt maradnak, amit nagyon jól tesznek. Abban azonban már nem nagyon tudnak megegyezni, hogy hogyan töltsék a nap hátralévő részét: induljanak-e a vad után, vagy verjenek tábort?
Amíg az ismeretlenekkel ismerkednek és a korábbi vérfagyasztó hang után kutatnak a legnagyobb dilemmájukra választ ad az Erdő.
A levelek már lehullottak, s csak a fák csupasz ágai meredeznek az ég felé, ugyanakkor még mindig alig jut át a fény köztük, így az időt pontosan érzékelni szinte lehetetlen. A szürke szórt fény ugyan olyan reggel, délben és este, ezért az éjsötét hamar száll le az erdőre, szinte pillanatok alatt.

Ha sikerül tábort verniük addig -még világosban-, akkor megkímélik magukat még pár órányi ügyetlenkedéstől a sötétben és több időt fordíthatnak pihenésre, feltöltődésre. Ha nem, akkor annyival fáradtabban kezdik a holnapot, ami az ő bajuk. Nem kényszer a disznótor.
Ha Daeros is csatlakozni szeretne a csapathoz, akkor talán érdemesebb ezt még világosban megtennie, míg jó eséllyel felismerik azok, akikkel már korábban találkozott.

Lassan, de biztosan mindenkinek sikerül bemutatkoznia, megmutatkoznia és egy egész éjszaka áll a kis társaság előtt, hogy össze is barátkozzanak, avagy végleg elváljanak egymástól. Ha megosztják egymással gondolataikat, beszélgetnek egy kicsit, akkor talán hamarabb meg fogják tudni hozni a megfelelő döntéseket és olajozottabban működhet hirtelen összetákolt kis gépezetük.
Nyugodtan rakhatnak tüzet, pihenhetnek, megvacsorázhatnak, elvégre -majdnem- mindannyiuk nagy utat tett meg idáig és bizonyára fáradtak.
Elég sokan vannak ahhoz, hogy elriasszák az erdő kisebb-nagyobb lakóit és az esetlegesen errefelé tanyázó haramiáknak se érje meg beléjük kötni némi zsákmány reményében.

Az éjszaka -többnyire- eseménytelenül telik, semmi különleges nem történik, csak olyasmik, melyekre egyébként is számítani lehetett volna:

Darfangnak magas láza lesz, kifejezetten rosszul, illetve rosszabbul érzi magát. Ha nem cselekszik sebesülésének ellátása érdekében, akkor reggelre súlyosbodik az állapota.

Plevaen elszökött lovát a farkasok falják fel. Erre az élesebb fülűek a messzebbről érkező hangokból következtethetnek.

Zef kócos fekete fürtjeiben egy büdösbogár látja meg a tökéletes lakhatási lehetőséget, de mindebből a kölyök csak enyhe viszketést érez. Mikor odanyúl, hogy megvakarja feje búbját, véletlen széttrancsírozza az állatot, így most már a hegyes fülű kis troll szaga is pontosan illik eddigi viselkedéséhez.
Ha egy kis szerencséje van, talán nem ássák el a barbárok. Legalább már nem csak élőcsalinak, hanem riasztónak is jó lesz a kis kócos!

Salanel lelki békéje helyreáll a korábbi állapotok ellenére és felszabadultan ki tud kapcsolódni. Szórakozhat egy kicsit régi cimboráival. Ha akar.

Daeros fülében -vagy fejében?- egész éjjel incselkedő női kacagás cseng. Nem tud ellene semmit tenni, mert vélhetőleg nem rajta kívül álló ok miatt hallja azt, hanem saját tudata űz vele újabb gonosz tréfát.

Eran vállai sajogni kezdenek felszerelésétől, ha nem tesz ellene valamit, akkor reggelre komolyabb gondot is okozhat számára, hogy ilyen rég óta viseli azokat az erdőben bolyongva.

Freyait elöntik az anyai ösztönök és egész éjjel úgy érzi, hogy a kis büdöske mellett kell maradjon. Óvnia és védelmeznie kell a gyermeket a sötét és gonosz, meg még inkább veszélyes erdőben. Szolidaritásból, de lehet hogy csak egyszerűen önsanyargató hajlamai vannak.
Remélhetőleg igyekszik majd szagtalanítani is a kis nyomorultat.

Harath korábbi -remek- felvetésének nyomán igazán elmélyül gondolataiba az este folyamán. Ha meg is szólal, akkor rejtélyes talányokban beszél. Bár ebben nincs túl sok újdonság.

Waldran meglehetősen zaklatott és mufurc továbbra is, a megoldást pedig egy kiadós etyepetyében látja. A Szellemek sem tudják mikor volt együtt nővel utoljára! Mivel most két szépséges elf leányzó is akad a közelében, ellenállhatatlan vágyat érez az iránt, hogy legalább az egyiknél bepróbálkozzon, hátha sikerül összehoznia egy alkalmi légyottot.

Hrotghaar a nyomasztó sötétségben egyre inkább hiányolja törpe asszonykáját. Jó lenne most összebújni vele a hidegben, felmelegítené egy kicsit, de csak némi szesz van nála, hogy orvosolja a problémát, így -mélabús hangulatában és a hűvösben- nem rest gyakran emelgetni azt a butykost, minek következtében kissé be is csiccsent.
Még Plevaen is szimpatikusabb lesz neki és nincs is más, mi jobban összehozhat két férfi embert, mint a közös italozás...

Kagan hasonlóan magányos az erdő közepén és olyan hihetetlen dolgot járnak a fejében, mint asszonyai, porontyai, családja... Az egyetlen ami vigasztalja, hogy milyen sok embere eljött vele a vadászatra, így aztán szívesen csatlakozik ő is az italozók sorához. Rá is ráfér már egy kis ereszd el a hajam!

Shaurihoz váratlan vendég érkezik egy húsos molylepke és egy imádkozósáska szerelemgyermekének képében. A visszataszító éjjeli állatka csáprágói csattogtatva és kerregve közelíti meg óvatosan az elfet, nem tűnik fenyegetőnek. Akkora lehet az egész, mint a lány alkarja, szőrös hurka teste egy fekete fullánk szerű tagban végződik. Csápjait mozgatva és mellső lábaival kapálva felé próbálja visszaszerezni tőle a rongybabát, de túl közel nem megy hozzá. Ha megijesztik, vagy megtámadják, akkor sikítva -igen, sikítva- menekülőre fogja és pillanatok alatt eltűnik a sötétben az avar alatt.
Azzal a rongybabával zárta ki a hideget az odújából és nagyon kellene neki vissza...

Letrion érdemesnek látja lejegyezni a látottakat és történteket, így kihasználva az esti pihenőt akár papírra is vetheti gondolatait.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.12 09:14:14


3470. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-12 07:22:13
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//
//Eran, Shauri, vissza a főcsapathoz//

*Bölcsen leeresztett dárdával állja megjelenésüket a férfi, kin úgy fest innen közelebbről még sincs semmiféle páncél. Az ő szeme sem csalhatatlan. Ez és Shauri fedezete nyugalommal tölti el, ugyanis hátát így éles elf szemek óvják. Más kérdés, hogy egy újabb kívülállóval bővülnek vagy akasztja meg vadászatnak induló kis kalandjukat, amiért nem egy keresetlen gondolatot morzsol el orra alatt.*
-Úgy hát nincs mitől tartanunk.
*Reflektál a másik szavaira nyugalmat és mindenféle fenyegető mozdulatot és hangszínt mellőzve. Le is ereszti íját, de még mindig készenlétben tartja, főleg a korábbi üvöltés végett. Az így még vegyesebb társaság és az elf nősténnyel alkotott párosuk közé "szoruló" dárdás felé indul kényelmesen.*
~Ideje visszatérnünk.~
*Remélhetőleg az Aranyhajú is észleli, és követi.*
-Menjünk hát a többiekhez. Arra.
*Szólítja fel a lovagforma fickót, kinek szavai és tettei kezdik meggyőzni kilétéről. Hogy segítségre szorulót kutatni indult, hallva az iszonytató üvöltést például. Kilétük pedig korábban elárulta, mégpedig válaszával Erannak, hogy vadászni jöttek.*
-A Thargodarokba futottál nemes férfiú. *Visszafelé tartva, míg elérik a főcsapatot, de már Kagan közelében azért bemutatkozik újdonsült társuknak.* -Kagan, vezérem! *Hívja fel magukra a figyelmét.* Benned kit tisztelhetünk? *Fordul újfent a férfihez, hogy adott esetben annak válaszát immár a többiek is hallhassák, kik a törzsfő közelében "tanyáznak".
Shauri jelentése helytálló, noha még mindig nem igazán érti, hogy miért hozta magával az elf. De egyelőre nem volt rá alkalma ezt megkérdezni, még ha látta is, hogy valami nagyon zavarja nőjét.
Egy másik kis különítményük is megérkezik. A törpe és az írnok-lovag kíséretében egy sötételf és egy sánta alak is immár létszámban egyre duzzadó kicsiny csapatukat növelik. Előrevetíti, hogy ez nem a szokványos törzsi őszi vadászat lesz. De akár még profitálhatnak is az új ismeretségekből. Most azonban az ismeretleneknek szenteli figyelmét, hiszen ki tudja bízhatnak -e bennük.*


3469. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 22:54:45
 ÚJ
>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Bólint, jelezvén, hogy tudomásul vette a törpe szavait. Ráadásul még arra is ráér, hogy kövesse azokat, mivel eredeti utasítása is hasonlóról szólt. Így hát további probléma nélkül követheti végig, ahogy a sötételf megteszi azt a bizonyos evolúciós lépést.*
- Hmm, megy az, látod. *A nyugalmi állapotban lévő íjra tett megjegyzésre nem reagál, hiszen az még a Hang hatására került a kezébe, épp csak kapóra jött, hogy ha már ott van, akkor motiváljuk vele a még fán lévőket az egyedfejlődésre. Ám mivel az íj nincs felhúzva, csak megtöltve, így - ok nélkül - annyira jelent veszélyt, mint amennyire Wandar beszámíthatatlan. Ami pedig ezt illeti, hacsak nem jön még egy ordítás, nem kezd el lövöldözni a semmibe.*
- A szöveget, csak majd ha kéhrdeznek. *Mondja, bár valószínű, hogy úgysem állja ki a másik válasz nélkül. Persze ha mégis, akkor sem dől össze a világ. Wandar a saját részéről hamarabb engedne háta mögé egy wargot, mint egy sötételfet, így az lemondhat az utolsó helyezés reményéről, továbbra is szemmel akarja tartani.*
- És vigyázz a hihrtelen mozdulatokkal. *Bár lehet ezt is feleslegesen közli, mivel nyilvánvaló, azért jobb, ha minden előre tisztázva van – ha marad, ki elmesélje, ne mondja azt, hogy nem szólt a dologról senki. A törpének is vélhetőleg sikerül mozgásra bírnia az azonosítatlan bicegő emberi lényt. Ha az mégis maradni akar viszont, felőle annak sincs semmi akadálya. Amennyiben valóban felmerül a szándék, segít a sebesültnek lóra szállni. Megérti a törpe türelmetlenségét, ez a helyzet már az üvöltésnél elveszítette vadászat hangulatát, most meg nagyszájú sötételfeket kell lerázni a fáról, meg tépett vándorokat összekanalazni. Ráadásul mindez milyen messze van az eredeti „lovag” megnevezéstől. Ha ezután minden úgy történik, ahogy hú de jó lenne, ha történne, akkor mindenki akadály nélkül elindulhat végre a csoporthoz, aztán irány az erőd. Megfelelő távot tartva az idegenektől, immár egyik kezével fogja csak íját, nyíllal együtt, és a felszabadult jobb kezével kinyúl egy kötélért. A kötél másik végén egy állat helyezkedik el, ló formájában, és bár még mindig nyugtalan, már nem ficereg annyira, így valószínű hamarosan vissza fog térni alapvető természete, arra az esetre pedig jó, ha gazdája fogja a kötelét.*


3468. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 22:37:44
 ÚJ
>Darfang Kaleg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre//

*A sérült körül, csak úgy pörögnek az események. Az üvöltés úgy néz ki csak kezdet. Ugyan a tőrét visszaszerzi, de utána még egy nem túl kedves törpe és egy íjász is felbukkan. Nem kérdés, hogy fegyvert kell-e ilyenkor rántani. Nyilván meg se közelíti keze a markolatot, és a tőrt is inkább elrakja az övébe. Nem igazán szeretné kommentálni az eseményeket, pedig lenne épp mondanivalója, de nem a legjobb alkalom van arra, hogy vitatkozni kezdjen. Részben a sérült lába az ami pozitívan hat önkontrolljára, részben ama tény, hogy nem telt el sok idő az üvöltés óta, nem igazán szeretne egynél több ellenfelet jelenleg, ha valami csapkodásra kerülne esetleg sor. Eme indokoltsággal csendben követi a törpét, és annak társát, oda ahova vezetik.*


3467. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 19:26:41
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

-Csak ön után törpe, uram. *A sötételf szinte mesterien bánik a szavakkal. Az ő előadásában még ez az előzékeny mondat is kinyithatná párak zsebében a bicskát.* -Nem venném a szívemre, ha a társai fölöslegesen aggodalmaskodnának, amiért előbb jelenek meg mint maga. *Az erőltetett udvariasság neki nem megy olyan jól mint a törpének, hisz neki nem sok része volt a valódi udvariasság kitanulásában. Viszont amit mond az még igaznak is vehető, ha csak úgy megjelenik a semmiből, talán egy kevés önuralmú alak még rajta tesztelné a célzóképességét, és mivel ő a sisakját máskor akarja teszteltetni ezért örülne, ha a törpe menne elől.*
-Addig én hozom a lo... *Ahogy elnéz a fák közt láthatja, hogy az állat bizony rég eltűnt a fák között. Valószínűleg az üvöltés hangja volt ami elkergette a közelből. Pedig egész szép állat volt, igazán dicséretes a lovász munkája, bár valószínűleg ő se kapja vissza többet.* -Basszus *Szalad ki a száján és ezzel egy pillanatra meg is töri az udvariaskodás láncolatát.
Ha elfoglalhatja a második, vagy még jobb helyzetben az utolsó helyet, nem kötözködik tovább, és a többiekkel megindul a nagy csapat irányába. Ha valakinek eszébe jut felültetni a sérültet egy lóra, talán még abban is segít, bár az állatok most eléggé izgatottak és az ember lábának más se hiányzik mint egy nagy esés a lóról.* ~Ki tudja, talán valami jó is kisülhet a dologból.~ *Bár ezt ő se gondolja komolyan.*


3466. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 18:01:52
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Nem tudja kik is lehetnek ezek az emberek, csak annyit tud, hogy többnyire emberek, az pedig az jelenti, hogy bárkik lehetnek. Bármennyire is szereti faját, azért tudja, hogy emberekből adódnak a leggyakrabban tolvajok, orgyilkosok, ugyanakkor talán a bátor harcosok, vagy egyszerű vándorok is. Lát viszont valamivel távolabb néhány elfet, törpét, sőt még egy mélységit is, úgyhogy fogalma sincsen mire vélje őket.
~ Viszont biztosan nem vándorcirkusz. ~ Mondja magában, az éles kardokat, fejszéket és íjakat elnézve. *
- Én eltévedtem és már jó ideje bolyongok, aztán hallottam egy üvöltést és erre jöttem, hátha... hátha valaki bajban van, vagy ilyesmi. * Mondja a dárdát most már teljesen leengedve. Elnéz a kis tömeg felé.
~ Érdekes. Kik lehetnek ezek? Nem tűnnek városőrnek, de, ha jobban megnézem őket tolvajoknak, gyilkosoknak sem tűnnek. ~ Utolsó mondatán kicsit rágódik, mivel az nem feltétlenül látszik az emberen, hogy gyilkos-e, de egyelőre beletörődik, hogy először bejelentkezik a vezérüknél, vagy akinél lehet, mivel máskülönben lehet, hogy bajba keveredne. *


3465. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 17:17:54
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Úgy tűnik az ismeretlen valahol korábban beverhette a fejét, mert hosszú másodpercek telnek el válaszadás nélkül. Hrothgaar már éppen készülne valami igen cifrát mondani, (az imént hallott üvöltés felzaklatta a törpét, ez pedig feldühítette) amikor úgy dönt, ma nem fog feleslegesen verekedni, kötözködni. Fanyar szájhúzás után egy rezignált sóhaj kíséretében kezébe veszi fejszéjét, csak hogy nyomatékosítsa szavait, ha a másik ellenkezne. A közelből Kagan sürgető szavait hallja, ami végül is eldönti a dolgot.*
- Na, gyere, *szól oda az ismeretlennek és a fejszével mutatja az utat vezére felé* bemutatlak valakinek...
*A törpe magában kuncog egy sort, majd folytatja.*
- ...amúgy is úgy látom, hogy lesántultál. Egyedül nem húznád sokáig, koma.
*Remélhetőleg az ismeretlennek lesz annyi józan esze, hogy nem csap nagy balhét és elindul magától. Hrothgaar nem mindig ilyen feszült, de most nem feltétlenül ajánlatos vele kötözködni.*
- Mélységi uram, *mímeli a jó modort* kérem, ön is szíveskedjék azirányba haladni...
*Letrionra tekintve a törpe egy olyan fejrázást produkál, mint akinek már igencsak tele van a hócipője a helyzettel. Talán így is van. Amennyiben a két delikvens nem ellenkezik (tovább), úgy Hrothgaar és Letrion Kagan elé vezeti őket, és ahogy ígérték, semmi bántódásuk nem esik - egészen addig, míg nem csinálnak valami égbekiáltó botorságot.*


3464. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 16:48:33
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a Télre//

//Darel, Freyai//

- Majd elnevezem, ha eszembe jut valami. Amúgy sem zavarja, hogy nincs neve. Ez a ló még a hullámra is csak prüszkölne.
*Sóhajt fel a fiú, de azért megpaskolja a hátas nyakát. Ha lennének más gondolatai a zabon és a vízen kívül, bizonyára megbántották volna Zef szavai. Bár az elf lány sem tűnik feltétlenül értelmesnek, de ez megbocsátható, mert legalább látványnak szép. Freyai mosolyára finoman megrebegteti a fülét és igyekszik nem elvörösödni, amit végül úgy sikerül elérnie, hogy a férfira pillant. Mindjárt kevésbé kedvderítő látvány.*
- Vadászni jöttem két társammal, de sikerült elvesztenünk egymást. Kíváncsi lennék, vajon itt töltik-e az éjszakát. Talán még összefutunk velük.
*Nem valószínű, hogy azok oly lázas kereséssel futnának nyomai után, elvégre tudják, hogy megmarad ő magában is, meg persze ismerik egymás törzshelyeit, így aztán bizonyosan találkoznak még. Ha csak nem éppen felőlük érkezett az a robusztus ordítás... noha őket sem kell félteni.
Igazából nem sok értelme volt, hogy eddig eljöjjenek, majd visszaforduljanak, dehát ez a férfi amúgy sem tűnik olyan gondolkodós típusnak. Félreértés ne essék, nem mintha nem kedvelné. Vagyis tulajdonképpen nem kedveli, de ez az alap érzelmi helyzet nála, csak az illető személyén múlik, hogy ezen milyen irányban változtat. Persze akadnak kivételek, de Darel nem az. Őt már csak félre kell állítania, mert nagyon elhiszi magának, hogy irányíthat, ha kedve szottyan.*
- Tőlem.
*Vonja meg a vállát, elvégre semmi kedve egyedül bolyongni tovább az erdő mélyén, és ki tudja, talán még hasznát veszi ennek a kettőnek.*

//Kaganék//

*És igen, visszatérnek a tatához, aki nem igen mozdult egy tapodtat sem azóta, feltehetően nagyon unatkozott, de ez nem látszik meg rajta. Amolyan rokonlelkek lehetnek Darellal, hihetetlen, mennyire imádnak fontoskodni. Hallotta már, hogy a nőket könnyű elnyomni, de azért meglepő, hogy Freyai ép ésszel bírja ezt. Bár látott azért ellenpéldát is a fiú, elvégre Sauriiról el nem tudná képzelni, hogy ilyesmit ne tegyen szóvá. Tulajdonképpen meglehetősen hiányzik neki a lány társasága, valamiképpen hozzánőtt az utóbbi napokban. Na meg hasonló gondolkodásmódjuk miatt rendkívül jót szórakoznának ezen a horda idiótán.*
- Ő a nagyapád, vagy mi?
*Mutat Kaganra, de tulajdonképpen Darelnek címezi a kérdést. Meglehetősen furcsa, hogy az öreg farkasnak hívja a férfit. Persze érti Zef, hogy szőrös meg nagy, de azért mégiscsak különös becézés.*


3463. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 16:41:00
 ÚJ
>Eyan Quelaruard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Toragg, Anasheran//

*Bár Eyan eredetileg ki akarta hallgatni a két vadászt, hogy egészen véletlenül mit is keresnek itt az erdőben, sajnos célját nem érhette el, hisz a nő, aki valószínűleg elf volt, esetleg fél-elf, észrevette a bokorban rejtőző Eyant.*
~Hát, sosem voltam a rejtőzés mestere. Utálom a fél-elf fattyakat.~
*Mivel a nőnél íj van, amit valószínűleg nem csak kabalaként tart, hanem ha kell, használni is fogja, Eyan két kezét feltartva előmászik a bokorból, mire a nő megkérdezi, hogy ki fia-borja is.*
- Először is, ne beszélj úgy velem mint egy nyolcéves parasztfiúval, másodszor semmi közöd hozzá, hogy ki volt az apám, harmadszor, ezt inkább én kérdezhetném, hogy mégis mit kerestek itt az erdő kellős-közepén.
*Megpróbálja úgy kideríteni a szándékukat, hogy közben nem leplezi le saját terveit.*
- Talán kerestek valamit? Valami értékeset? Kincsvadászok vagytok? Mert ha erre kerestek, akkor nagyon rossz helyen jártok.
*Bár a legkevésbé sem vágyik rá, hogy velük fogyasszon el bármiféle ételt is, így sem tudja álcázni hasának hangos kordulását.*
~A legjobb az lenne, ha szépen elmennék innen, mintha mi sem történt volna.~


3462. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 16:01:45
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Morog az orra alatt, amikor Kagan vállba veri. Nem volt rá szüksége, már amúgy is összeszedte magát. Sőt! Nem is kellett összeszednie magát, hisz nem történt semmi különös, észre se lett véve a viselkedése. Azért gyanúsan körbepislog, hogy vajon valaki gyanúsan pislog-e vissza, vagy vehetjük tényleg úgy, hogy az előző jelenet meg sem történt.
Szerencsére ezen nincs sok ideje dilemmázni, mert csapattársa és Waldran is parancsot kap. Ennek megfelelően előreüget, Salanel pedig mellézárkózik, hogy néma csendben derítsék fel az előttük elnyúló terepet. Bármennyire is meresztgeti a szemét, nem lát semmit sem, még egy élesebb reccsenés sem kelti fel a figyelmét.*
- Hogy micsoda? Felőlem... *Értetlenkedik társára nézve, aztán észreveszi ő is a nyakéket. Talán az reccsent volna? Talán igen, de lehet, hogy a ló patája csak egy különösen száraz és vastag ágat tört ketté.
Ha Salanel akarja, magához veheti, Waldran nem tart rá igényt. Neki még a múltkori zsákmánya is megvan, lassan túl kellene adnia rajta. Meg is szívogatja a fogát, hogy ez eszébe jut, de ezen sincs sok ideje elmélkedni, máris mennek vissza.*
- Menjünk tovább. *Javallja, ahogy az idegeneket is észreveszi. Még lelkes volt, amikor a vadászatra készültek, hisz ez a kedvenc eseménye az évben, de rohamosan fogy a kedve. Ez így nem dívik. Se misztikus ordítások, se hívatlan jövevények nem tartoznak bele a törzsi szertartásba. Waldran egyre jobban ráncolja a homlokát.*
~ Vadra mikor lövünk? ~
*Méregeti a "vendégeiket", de az erdő sűrűje felé is pislog, mintha csak újabb ordításra várna. Íja a kezében, és szinte tapintható a feszültsége. Nem tetszik neki sem a társaság, sem a hely, sem az időjárás, sem a...*


3461. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-11 14:16:20
 ÚJ
>Anasheran Dormei avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

// Toragg, Eyan //

*Hát igen, ha futni kell, akkor futni kell, se lát, se hall módon loholt azután a szerencsétlen őz után, úgyhogy nagy valószínűséggel az se tűnt volna fel neki, ha színes ruhákban keringőző óriás táncosokon masírozott volna végig, nemhogy egy ifjú elfen. Mer hát valljuk be, egy erdőben csak könnyebb belebotlani egy elfbe. Szóval futott a szerencsétlen jószág után lóhalálában, hogy a már sebesült állatnak megadja a kegyelem döfést, és az az őz halálát. Amikor is ugyebár egy orkot is talált zsákmánya mellett.
Habár megkapja az "engedélyt" az idegentől, hogy elcibálhassa zsákmányát, mégsem moccan, ugyanis egy nagyon komoly problémával találja szembe magát. Mert hogy az állat más helyre történő áthelyezése bizony két kezes munka, és ahhoz, hogy eközben némi fenyegetést is jelentsen az esetleges préda potyázókra, fegyvert is kellene tartania. És micsoda meglepetés, ahhoz pontosan még kettő kéz kellene, csak hát az még pont hiányzik. Az elméleti kérdés bontogatásából egy ténylegesen is elhangzó rángatja ki.*
- Hogy mi? Ó, hát megnyúzom, feldarabolom, kizsigerelem, megsütöm, szép lassan megeszegetem, a maradékkal meg még kitalálom, mi lesz. Persze nem itt. *Teszi hozzá rögtön, mielőtt várnák tőle a rögtönzött hentes bemutatót. Különben is, eszköze sincs hozzá, a nyúzó kését nem hozta, és aprítani sem a kardjával fog, mégha célszerszámnak meg is tenné a penge.
Ekkora még az eddigi abszurd helyzetnél is megdöbbentőbb dolog történik, az ork ábrázatán valami barátságosnak mondható kifejezés jelenik meg. Ami valljuk be, nem egy hétköznapi látvány, és amire nem meglepő reakció a teljes elképedés. Sőt, még azokat a hatalmas, instant zsigerelő karmokat is leszereli magáról. Akkor talán neki sem kellene esetlegesen ingerelnie a zöld bőrű idegent, így hát elteszi a fegyvert, és végre odasomfordál az elejtett őzhöz. Elsőként a vesszőket rántja ki belőle. Hohó, de a meglepetések sora folytatódik. Először is, az udvarias formulát már az előbb sem véletlenül használta az ork, vagy éppen egy jól nevelt orkkal találta szembe magát. Aki tud főzni? Kicsit fentebb húzz kabátja ujját és jó erősen megcsípi a karját, csak úgy vöröslik a nyoma.*
- Hát, tényleg ébren vagyok. Ha ezt elmesélem Gulshan apónak, az életben többet nem ad nekem a jó kis párlatából... *Hüledezik egy sort, ámde az ajánlaton mégis elgondolkozik. Tud főzni, már mint el tudja készíteni az ételt a zsákmányaiból, de kulináris élvezetekre senki ne számítson, ugyanis a lehető legegyszerűbb elkészítési módozatokat ismeri. Végül is, ha már itt a nem mindennapi lehetőség, miért ne kóstolja meg egy ork főztjét? Mennyit dicsekedhetne vele, már ha túléli és a gyomra is megmarad.*
- Végül is, miért ne? Egy jó ragunak nem leszek az elrontója, és ökör eszik magában. Ja nem, az iszik. Mindegy. Szóval főzőcskézzünk, habár akkor már valami ebédre alkalmasabb helyet is kereshetnénk nem de? *Csípőre tett kézzel néz szét jelentőségteljes pillantásokkal, vagyis nem szeretné, ha esetleg az erdő ragadozói is csatlakoznának a reggeli-ebédhez. Ekkor mintha egy alakot pillantana meg a fák között feléjük leskelődni.*
- Nini, máris itt az első potyaleső. Ki fia borja vagy te? *Kár volt eltenni azt az íjat, most szedheti elő megint - biztos, ami biztos.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257