Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 184 (3661. - 3680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3680. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-10 17:57:50
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Waldran javaslata kifejezetten tetszik a félvérnek. Megszerezték, amiért jöttek, vagyis sikerült beszerezniük a télre valót, úgyhogy itt az ideje továbbállni. Ez az erdő csak egyre furcsább és furcsább lesz, Salanel nem akarja megvárni, amíg vele történik valami hasonló, mint Daerossal.*
-Nem volt a barátunk, viszont ostoba sem volt, sőt.
*Nem diskurált túl sokat a sötételffel, de nem tűnt egy elveszett fickónak. Az íjra nem tart igényt, ahogy a kardra sem, az az sötételfé lehet. Meg az összes többi vagyontárgy és apróság, amit a hulla zsebeiben talál. A medvebaglyon lévő csecsebecsékre sem tartott igényt, ezekre sincs szüksége.*
-Neked kell?
*Fordul Waldran felé, de őt sem úgy ismeri, mint aki élne halna a hasonló dolgokért.*
-Menjünk innen, nem tudom mi lelte szerencsétlent, de nem akarok én is úgy járni.
*Azzal sarkon is fordul.*

3679. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-10 08:24:57
 ÚJ
>Ewangel Nortsan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

// Aletai és a télre felkészülők csapata //

* Ahogyan sikerült nekik észrevenni az idegeneket akik az útjukat keresztezték hasonlóképen észreveszik azok is a kicsiny csapatot. Valószínűnek találja Aletai gondolatát, igen talán vadászok lesznek, remélhetőleg nem útonállók. Minden esetre a vezér ki előre léptet elég harciasnak tűnik, vagy épp csak védelmezi társait. Ennél a gondolatnál Ewa végignéz a csapat többi tagján is majd válaszol a kérdésre.*
- Utazók vagyunk. Artheniorból indultunk és a Kikötőbe tartunk. *mondja. Még saját maga is meglepődik, hogy ő válaszolt először nem pedig Aletai. Lehet van valami abban a bizonyos lovas ügyben ugyanis a férfi gyalogosan sétálgatott idáig mellette.
Talán most, beszélgetés közben törhetett rá az a furcsa érzés, majd mikor jobbra forditotta tekintetét meglátta a rókát.*
- Egy ezüst színű róka? *kérdezi csodálkozva. Hallott már létezésükről na de nem ezen a területen. Csak később veszi észre a "rendellenességet" amikor már máshol tűnik fel a gyorsan mozgó állat.*
- Ennek tényleg két, hosszú bolyhos farka volt? *kérdezi és néz megerősítést várva Aletaira majd a hozzájuk szóló emberre is.*
- Hú de gyors. Arra szaladt, láttátok? *mutat a tábor felé, bár neki ez csak most tűnik fel, eddig el volt foglalva az útjukat keresztezőkkel majd pedig a furcsa jelenséggel.*


3678. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-10 00:14:49
 ÚJ
>Scorrage Argethlam avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Találkozó-Aleo Mosrt Ackh//

~Otthon édes otthon.~
*Scorrage füttyent egyet és a holdfényben megvilágított fák közül előbukkan éj fekete lova. Sörénye zászlóként lobog a szélben. Mikor mellé ér Scorrage megpaskolja oldalát aztán egy nagyobb sziklát keres. Meg is van. A botját lecsatolja hátáról, kardja hüvelye mellől majd a kő alá támasztja a botot és fél métert arrébb görgeti így pont betakarja a barlangja száját. A lova már bent fészkelődik. Bekúszik a maradék kis lyukon majd egy nagyobb kővel zárja el. A lova fekszik. Ő az oldalába telepszik és az állat hasára dönti a fejét.
~Szuszogás? Halk emberi szuszogás. Medve~
Gyorsan előrántja a kardját majd a perem felé tartja amely az üreg egyetlen zuga volt amit nem láthatott amikor bemászott. Korom sötét van így semmit nem láthat. A karddal kitapogatja a hang forrását majd a nyakára helyezi a kard végét, hogy lesúlythasson.
~Biztosan nem állat mert a takarómmal takarózik. Egy embernek viszont túl nagy.~ Hirtelen rádöbben az igazságra. ~ Óriás?!~
Megszúrja a talpát a lénynek, hogy felébredjen aztán kérdéseket tesz fel neki.*
-Ki vagy és mit keresel ebben a barlangban?



3677. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-10 00:09:58
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Az ember és a félig ember, nem mutat sok bátorságot a tetem iránt. Nyilván azt hiszik dögvész szállta meg a szerencsétlent, és való igaz tényleg nem mindennapi látvány a szétrobbant elméjű vadász látványa. A sötételf viszont már érintkezésbe lépett azzal a vérrel és ha már más nem teszi meg, most készen áll az újabb találkozásra. Köpenyét egy fára akasztja nehogy az élet vörös, aggyal kevert vize beleoldódjon a szövetanyagba, aztán neki kezd a zsebek átvizsgálásának. Tudja a vezér ezúttal nem véletlenül nem a ficsúrt és a törpét állította melléje. Az erszényt már ha van leteszi oldalra, nyilvánvalóan a két fickó nem szándékszik három felé osztani a zsákmányt, csak dobnak egy koncot mikor valami rágósra akadnak. Az íjat nem sajnálja, vagy inkább csak bemagyarázza magának. Remek eszköz, de az ő termetének túl nagy.*
-Ez a Daeros barátotok? *Kérdezi, bár a hangjában nincs sok érdeklődés.* -Mennyire volt, ostoba? *Rémesen bunkó ilyesmit kérdezni egy kvázi temetésen, nem is túlzottan az erdőjáró ravaszsága amire kíváncsi, inkább arra ami elintézte, bármi is legyen az.
Aztán természetesen ráakad a gyűrűre is, mint az utolsó értékesnek látszó tárgyra. Először is baljába zárja miközben jobbjának mutató és középső ujjával lezárja a holttest, zavaró tágra nyílt szemeit, aztán feláll és a csecsebecsét kissé magasabbra emeli. Ettől ő még kevésbé látja, ám a két íjjász jobban szemügyre veheti azt. Nem tűnik olcsó darabnak, ám még mindig ez a legkevesebb amit a jó viszonyért adhat, már ha azokat nem undorítja a hullarablásból szerzett ékszer látványa. Ha nála maradna úgyis csak egy fogadósnál vagy egy utcasarki lotyónál kötne ki, már ha elfogadják fizetség helyett. A gyűrűt sújtó átokról és a csecsebecsének különös természetéről persze semmit se tud. Ha ezek után elpakol mindent ami mást nem érdekel, magára kanyarítja köpenyét és részéről készen áll a visszaútra. Ha ragaszkodnak hozzá akkor a táborba, ha nem akkor Arthenior felé.*

3676. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 23:20:45
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Végre odaérnek.
Épp kezdte elveszteni a türelmét, és felmerült benne a gyanú, hogy az idegen csak a bolondját járatja velük. Szerencsére nem, ezért megláthatják az egészen különleges holttestet.*
- Ezt meg mi lelte? *Életében nem látott még olyat, hogy valakinek a fülein keresztül ömöljön ki a vére, ráadásul milyen trutymós! Egy ideig közelebb sem megy, mintha csak attól félne, hogy ez az ismeretlen kór elkapja őt is.*
- Furcsa ez az erdő. Lépjünk mielőbb. *Osztja meg aggodalmait, egyáltalán nem tetszik neki ez a hely. Se bagolyfejű medvét, se ilyet nem látott még. Inkább megnézi magának a koponyát.*
- Sima csont. *Mondja, miután megtapogatja. Nekivágja a közelebbi fának, mire összetörik. Nincs itt semmi látnivaló, kérem szépen.*
- Nekem kell az íja és a tegeze. Úgy is kevés nyílvesszőm maradt. *Teszi meg a kijelentést és kézbe veszi a kőrisfa íjat. Sokkal jobb, mint a sajátja. Ezzel biztos ki tudta volna lőni annak a lénynek a szemét! Tűzben edzett nyílvesszői is gyengébbek, mint az acélhegyű.*
- Túl csicsás a kardja. Salanel... lemondasz róla Terold javára? *Kérdi és sejti, hogy íjászbarátjának aligha van szüksége a kardra. Csak jelezni akarja, hogy hajlandó az osztozkodásra. Igazság szerint nincs is szüksége másra, csak legfeljebb ha erszényt találnak nála. Azonban tüzetesebben nem lesz hajlandó átkutatni a fickót. Azért nincs kedve túlzottan hozzáérni.*
- Vigyétek, amit akartok, aztán húzzunk vissza. *Sürgeti a többieket.*

3675. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 21:30:50
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre - hazafelé//

*Harath kissé összeszedi magát, és ez jó.*
- Héj, Harath, kell még lötyi? *mert ha kell, akad még Kagan nyeregtáskájában. Amennyibe bárkinek igénye van egy kis segítségre, ezúttal a vezér nem sajnál senkitől gyógyerőt.*

*Kissé megfogyatkozott csapata dél felé tart - amennyiben jönni akar, Erannal karöltve - amikor is belefut néhány idegenbe.*
- Mi a fene. *ő léptet előre, mert a többiek harcértéke - kinek sérülés, kinek a zsákmány terhe miatt - egyelőre nem éri el a Kagan által elvártat.*
- Lépjetek elő, idegenek! *egyelőre csak kettőt lát, egy férfit és egy nőt - nem tűnnek vadászcsapatnak, vagy harci alakulatnak, de jobb az óvatosság. Kagan bal kezét kissé felemeli, felkészülve, hogy az első gyanús mozdulatra az idegenekre eressze tomboló haragját, miközben összehúzott szemmel méregeti őket.*
- Kik vagytok, és mit kerestek erre? *ki tudja, talán Tüptürüp haverjai, mindenesetre nem a legjobb időpontban vetődtek erre.*

3674. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 21:09:34
 ÚJ
>Aletai Agetkin Rilash avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115

Játékstílus: Vakmerő

//Ewa, Kagan, Ízisz, többiek (?)//

*A lány válaszára elmosolyodik. Az emberek és a zene, egyéb mulatságok a legkedvesebb szórakozásai közé tartoznak. Fontos dolog ez, amit az ismeretlen apjától örökölt. Tapasztalta már, hogy egyébként egészen jó hallása van zenei téren. Képes meghallani egyetlen rosszul elpengetett húrt is, ami másnak talán fel sem tűnik. Valahogy nem odaillőnek tartja a hangot olyankor.*
-Nem is mondtad, hogy van egy ilyen szép lovad.
*Simít végig Hópehely homlokán. A nyugodt állat egyenletes tempóban viszi a kedvelt lányt a hátán, s hajtja alá magát az elf akaratának, mikor az védelmet keresve húzódik be Aletai mögé. Azért kissé biztató, hogy még így is a férfiben találja meg a védelmet, holott az orgyilkosnak nincs is lova, így a lány magasabban van. Ekkor az emberek biztonságérzete is meg szokott nőni. Nem gyenge bók ez a félelf számára. Egyébként, ami őt illeti, nem ijed meg. Az orgyilkosok nem így közelednének, s betudja egyszerű járókelőknek az érkezőket. Az az érzés, hogy valaki figyeli őket, inkább nyugtalanítja, mint az úton lévők. Forgatja is a fejét rendesen a szőke férfi, de nem lát semmi különöset. Nem is sejti, hogy eközben a lány valamit megpillant, vagy beképzel, ami talán gyökerestül alakíthatja át a gondosan, többnyire nyugodtra megtervezett napot.*
-Bizonyára keresnek valamit. Talán vadásznak. Mi is fogunk majd.
*Végigméri a jövevényeket, de nem lát semmi különöset rajtuk. Egyszerű kalandornak tűnnek. Ha észreveszik, természetesen biccent is feléjük Aletai, de ha a történet rajta múlna, bizony gond nélkül tovább sétálna.*

3673. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:56:40
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Hozott magával sok kötszer és sokféle gyógynövényekből készűlt itókákat, kencéket, hogy bármilyen sebet el tudjon látni. Természetes hát, hogy a Farkasfiú részére is juttatott belőle. Ő és társnője legalább segítségükre voltak, nem úgy mint más. Egyedül Harath sebeivel bíbelődött el hosszabb ideig, mint amit azok szükségellenek. Érzelmi okokból ugye, de ez sem tart sokáig, mert az Aranyhajúnak dolga van még. Kagan és az elf lány besegít, így a kecskegida méretű lényecske nyekergő hangokat kezd el ontani magából és valamennyire mocorog. Átveszi a jószágot, amit Kagan azon mód rá is testál. Dadus lett szörnyike mellett. Ezzel nem is lenne sok gond, csak épp nem tudja, hogy lóháton hogyan vigye magával a gidát úgy, hogy életben is maradjon. Amíg ezt kiötli, addig a többiek nyúznak, aprítanak, pakolnak. Az ő lovára is felkerülhet a húsból, tollból, szörméből, amennyi szükséges. Végül aztán leoldja a pokrócát a nyerege mögül és belebugyolálja a gidát, valamint kerít egy rövidebb kötelet. Felül a lovára és hátrébb csúszik kicsit a nyeregben, a gidát pedig feladajta bárkivel, aki épp rá ér. Maga elé veszi és a nyergen fekteti keretszbe. És persze nem túl szorosan, de a nyereghez is köti a valamit, hogy ne essen le. Jobbjával a gyeplőt fogja, bal kezét pedig a lény fejénél hagyja, hátha az megszokja az illatát. Néha megdörgöli a pokrócba bújtatott testet, hogy biztosan ne hűljön át és tartja a tempót a többiekkel. Időnként a félvérre pillant ő is, de inkább az utat figyeli maguk előtt, nehogy megbotoljon egy komisz gyökérzetben, vagy hasonlók. *

3672. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:45:31
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*A szörnyeteg "temetése", fegyverei összeszedése és egy hosszú séta után végül valóban átvezeti a két íjjászt egy igencsak hosszú erdei úton aminek végén a harmadik íjjász látványa fogadja mindhármukat. Mint kiderül a koponya birtokosát a csapat, legalább is a mellette álló fél-elf már régebbről ismeri ám amit igazán furcsáll, hogy nem igen törődnek vele. Ő persze nem tudhatja mennyire volt jó vagy rossz a viszonyuk, a korábbiakban. Még furcsább, hogy a monstrum temetése után egy fajuk bellit csak így itt hagynának a hollóknak és farkasoknak meg a rá különösen emlékeztető sötételfeknek. Ebben a döntésben nem az ő szava számít, most neki kell egy fához dőlve mereszteni a szemét.*
-Estére tele lesz velük a környék. *Érti ezt a dögevőkre. A szavait kissé bizarrá teszi gyomrának rekedt és hangos kordulása. Épp azóta nem evett egy falatot sem mióta, találkozott a csapattal. Az éhség azonban a legkisebb baja, volt már rosszabbul is, ám a ragadozók gondolata nem hagyja nyugodni annál is inkább mert részben magát is közülük valónak tekinti, ismeri a világukat.* ~Az a behemót elkergetett minden más dögöt a környékről. Ha azok megérzik a hiányát és a hús illatát, itt kő kövön nem marad.~ *Aggódni nem aggódik, ahogy a bagolyfejű miatt se tette, valószínűleg most sem ő lesz az akinek baja esik.*

3671. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 19:25:52
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

// Aletai és Ewangel - A télre felkészülők csapata //

*Mielőtt Ewangel és társa áthatóbban tanulmányozhatná a vadászok csapatát, arra a kellemetlen érzésre eszmélhetnek fel, hogy valaki, vagy valami figyeli őket. Az elf leányzó ha elfordítja arcát, közvetlen közelében megpillanthat egy csodálatos ezüstszőrű rókát, egy kis levélkupacon ücsörögni.
Fején fehér csillag, tekintete leírhatatlan bölcsességet áraszt és ami a legszokatlanabb: két farka is van.
Mindez csupán egy pillanat, múló jelenés. Mire kettőt pislant, már pár méterrel távolabb, az ellenkező irányban tűnik fel, harmadjára pedig pont arrafelé, amerre a vadászok tábora is sejlik, mindezt pár másodperc lefogása alatt, míg végül teljesen eltűnik.
Először még az is megfordulhat a lány fejében, hogy csak hallucinált. Álombéli látomás volt, vagy valóság?
Miféle varázslat lehet ez? Arthneior erdejében sok mesés lénynek ad otthont, s csak dajkamese, hogy minden itt élő gonosz és veszélyes bestia. Természetesen nem alaptalan hiedelme ez az egyszerű embernek, sajátos törvények uralkodnak a rengetegben, de ha azokat tiszteletben tartja az átutazó és megfontoltan jár kel, akkor aligha esik bántódása.
A pároson a sor, hogy eldöntsék utána járnak e Ewangel látomásának(?), vagy továbbra is a vadászokra koncentrálnak.*

3670. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 18:13:27
 ÚJ
>Eliche Riddie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

* Újabb nap virrad. Eliche előmászik a sátrából. Madara éppen pihen, nemrég érhetett vissza az éjszakai vadászatból, így nem zavarja meg. Apró sátrát összreakja, s nagy hátiszákjába teszi a cölöpöjet, meg a vízálló vásznat. Aztán a szárított gyógynövényeket is tégelyekbe teszi, majd az is a táskába vándorol. A tábortűz már mindjárt elalszik, de hoz egy kis vizet, hogy elolthassa, majd leül s eszik egy kis főtt húst kenyérrel.
Majd elindul. Kirennát még hagyja pihenni, majd pár szár méter után elég lesz belefújni a sípjába, (melynek hangját emberi fül meg nem hallja) hogy jöjjön. Lassan vége az ősznek, egyre hidegebb az idő, s most elég sok dolga van az erdőben. Élelmet kell adni az állatoknak, hogy neigen pusztuljanak el. Jópár madárházikót fabrikált, s azokba magokat szórt. Az őzeknek, szarvasoknak szénát hozatott, a varddisznók pedig mindent megesznek, így elszórt nekik régi kenyérdarabokat, kicsit fonnyadtabb gyümölcsöt.
Ideje belefújni a sípba, s néhány perc múlva meg is érkezik baglya. A madár Eliche vállán pihen meg. Így gyalogolnak tovább.
Egyszerre azomban Kirenna nyugtalanná válik, s csapkodni kezdd szárnyával. Eliche tudja, hogy így az állat veszélyt jelez.*
- Merre van a veszély?
* Kérdezi kedvencét. S az jobbfelé emeli a fejét. A lány egy olyan kézmozdulatot tesz, melyből a madár megérti, hogy szálljon messzebbre. Még egy pillanatra borostyán szemét a lányra emeli. Mintha az kérdezné, hogy "Hát te nem jössz?" Eliche viszont sürgeti, hogy repüljön. Majd egy bokor mögé rejtőzik. Fejét a talajra hajtja, fülét a földre nyomja. S már hallja is a közeledő lépteket. Ez biztosan ember, mert tisztán kivehető a lépések ritmusából, hogy nem négy lába van, madár meg ritka hogy lépeget a talajon, s akkor sem ilyen súlyosakat.*
~ Egy vadász.~
* Hirtelen ötlettől vezérelve a lány egy fenyőre kapaszkodik fel. Szerencsére nemigen szúrja meg magát. A tűlevelek takarásában jól kilát. Egy nagy magas ember kémleli a fákat, s látja egyikre már mászik is föl.*
~ A fészket akarja!~
* Gondolja mérgesen a lány. Tegezéből egy nyilat szed elő, s már meg is feszíti az íjat. Természetesen nem a férit célozza, csak rá akar ijeszteni. Így egy ágba sikeresen bele is fúródik a nyíl. Eliche pedig lelapul az ágra, s vár csendben. A vadász ijedtében megcsúszik, s a földön landol. Körülnéz, de nem veszi észre a lányt. Inkább futólépésben távozik.*
~ Ezt megérdemelte.~
* Mosolyog magában Eliche. Majd visszahívja Kirennát.*
- Azthiszem benézek a városba.

3669. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 17:43:39
 ÚJ
>Borsószem Gweyrielane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*A Holdudvart maga mögött tudva, az erdei havas tájon visznek tovább léptei. Itt már szép a tél. A hó hófehér, s ahogy a könnyű kis pihék megülnek az ágakon, fehér gyöngyfüzérré varázsolják azokat. Mint egy mesebeli tündér táj, hóba és jégbe oltva. Csodaszép.
Persze, ettől még nem kedveli a telet, hiszen hideg van, és utál fázni. Léptei visszaváltanak lépésre, lelassítva a futást, de azért még siet. Útja most már egy olyan ösvényen vezeti, mely a tisztásra visz. Itt már többen is járnak, sokan épp abba az irányba tartanak, mint ő, s a kis félelf máris olyan szemmel méregeti őket, mint a prédára leső fenevad.
Annyira jó lenne, ha ma este végre megtömhetné a bendőjét. Megint vagy négy napja nem volt tisztességes étel a szájába. Igaz, soha nem panaszkodott emiatt, nem volt kinek.
Végül a sokadalommal együtt, eléri a tisztás szélét. Most már itt van, kezdődhet a móka.*

3668. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 16:44:05
 ÚJ
>Ewangel Nortsan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

// Aletai és a télre felkészülők csapata //

* Kényelmesen léptet Aletai mellett Hópehely hátán. Lovát a Pegazus istállójából hozatta elő ma reggelre és ha az örvadász is rendelkezik lóval akkor természetesen annak előhozatalát is bevárta. Hópelyhet saját kezűleg nevelte csikó kora óta de a városban nem szokta használni, lehet az elkövetkező napokban sokkal nagyobb szüksége lesz rá, hisz hosszú az út a Mágustoronyig.*
- Mint a bunda! *válaszol a férfi kérdésére somolyogva. Szerencséje volt, hogy tiszteletben tartotta a pihenő idejét mert lehet, hogy több napot is kénytelenek lesznek barlangokban vagy más efféle idegen helyeken is meghúzni magukat mielőtt ismét ember által lakott területre érnek.
A "miről álmodott" résznél elgondolkodik. Nem emlékszik rá de, hogy nagy tömeg vette körbe valamiért az biztos.*
- Emberekről és zenéről, nem is tudom.* mondja miközben megpróbál visszaemlékezni, ekkor látja meg az előttük épp szedelőzködő csapatot.*
- De sokan vannak ma az erdőben. *jegyzi meg halkan mert nem tudja barát vagy ellenség kikbe belebotlottak. Lassú lépésre fogja lovát úgy húzódik Aletai mögé egy fél lépésre hisz azt sem tudja nem-e a félvérre vadászók előzték-e be őket, bár ennek igen kicsi az eshetősége.*

3667. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-09 09:28:28
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*A körülöttük zajló eseményeket csak fél szemmel figyeli, a beszélgetéseket pedig csak fél füllel hallgatja, ugyanis inkább a zsákmányra koncentrál. Hrothgaarnak csak biccent egyet. Biztosan jut neki a bundából. Vagy legalábbis nem Salanel lesz az, akivel összebalhézik a zsákmányon. A félvér ugyanis néhány tollon és egy karmon kívül másra nem tart igényt. A csecsebecsékkel nem tud és nem is akar mit kezdeni, úgyhogy azt a többiek feloszthatják egymás között. Mire végez a nyúzással, már könyékig véresen tápászkodik fel a tetem mellől. Fogja a kulacsát és úgy tessék-lássék módon letisztítja kezeiről az állat vérét. Sok pihenőideje azonban nincs, ugyanis pillanatokkal később már temetkezhet. Miután a tetemet belegörgették a verembe, keres valamit, amivel úgy nagyjából elkaparhatják a holttestet. Úgy tűnik itt több dolguk nincs, úgyhogy a félvér magához veszi felszerelését és elindul a sötételf után, aki el is vezeti őket ahhoz a bizonyos koponyás hullához.*
-Hm, ez Daeros.
*Felismeri a fickót, úgy tűnik, most nem volt szerencséje.*
-Ott meg a koponya.
*Bár ezt vélhetően Waldran is észlelte már.*
-Itt hagyjuk a dögevőknek?
*Salanelnek nem sok kedve lenne őt is eltemetni.*

3666. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-08 23:53:01
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a télre//

*Hálás tekintettel néz az Shaurira, amikor az növényeket ad át neki.*
- Köszönöm szépen.
*Mosolyog rá, barátságosan. Reméli, hogy ezekkel már ideiglenesen helyre tudja állítani a harcos sérülését. Vagy legalább addig, amíg olyan helyre nem mennek, ahol képesek meggyógyítani.
Amiben tud, csak segédkezik a lánynak, hogy megmentsék a kis kölyökfiókát, vagy bármi is az. Közben enyhén szúrós tekintettel néz Zefre, bár igazat kell adnia. De ő még csak egy „gyerek”, s járt már a táborba. Tudja, hogy nem egy életbiztosítás így beszélni a tábor vezérével.*
- Gyere segíts nekem Zef.
*Tereli el a fiú figyelmét, s közben megérkezett Darel is. Egy apró, ám sokatmondó pillantást vet felé, jelezve, hogy mit gondol arról, hogy máris talpon van. Neki is igaza lehet, hogy nem szabadna ilyeneket életben hagyni? Nem, neki az élet fontos dolog, s mint olyan arra törekszik, hogy a legtöbb lényt – mármint állatot – életben tartson. Viszont a harcos is kér magának egy tojást. Nem konstatálja az eseményeket, azt sem, hogy szó nélkül beleegyezik a Vezér, s le is teszi elé a tojást. Ha már semmi másban nem kell segédkeznie Shaurinak, a fiókát illetően, akkor így Darelhoz fordul, hogy az ő kérését teljesítse.*
- Persze, segítek.
*Gyors, s gyakorlott mozdulatokkal takarja be a tojást, majd a fiú segítségével helyezik el a nyeregre. Ha a fiú ott tartja, akkor kibányássza a táskából a kötelet. Bicegve bár, de Solaras hasán átbújva, majd pedig hátulról megkerülve rögzíti a hatalmas zöld tojást. Miután ez megtörtént aggódó tekintettel néz Darelra.*
- Biztos jól vagy? Ne pihenjünk egy kicsit? Vagy inkább nem ülsz fel Solaras hátára? Nem súlyosak a sérülései téged még elbírnak. Majd a városban az ő lábát is ellátom. Az aranyhajú lánytól kaptam gyógyfüveket.
*Újságolja az utolsó mondatát, immár lelkesen. De válaszra már nincs idő, hiszen a harcos, újra elköszön, hasonló mód, mint ahogy a táborba is tette. Mielőtt a követné a jégszeműt, még a táborlakók felé fordul.*
- Köszönünk mindent. *Utal az életmentésre.* - Remélem találkozunk még. Viszlát!
*Közli mosolyogva, majd pedig az apró elf fiúcskára néz.* - Jössz?
*Kérdi oly nemes egyszerűséggel, mintha a világ legáltalánosabb kérdésével állt volna elő. Számára most evidens, hogy a fiú a városba akar menni – s úgy rémlik, hogy előző nap, valami ilyesmit mondott volna – s ha már ők is arra tartanak, miért menne egyedül? Megtámaszkodva botján, távolodnak el lassan a táborlakóktól, az ösvény mentén, az erdő mélye felé, egyenesen a város irányába.*

3665. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-08 22:56:18
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészültünk a Télre//

*Közvetlen cselekvéssel nem igazán tud besegíteni, így egyre inkább íja hiányát érzi a legnagyobb gondjának. A bájital sem hat azonnal, vagy csak esetében súlyosabbak a sérülések, és idő szükségeltetik, míg a kezelés meghozza a kívánt hatást. Addig viszont türelemmel nézelődik lova hátáról, a magasból. Ám mikor Wald a bestia támadása elől való kitéréskor elhagyott íját nyújtja fel, kötés ide, kötés oda, egy "köhönöm" hagyja el száját. És még csak nem is fáj annyira, hogy leessen a nyeregből miatta.*
~Ez a lötyi mégis csak hat!~
*Azért nem viszi túlzásba a beszédet, korábban sem volt az a kotyogós fajta, de kétségbevonhatatlanul jobban és erősebben érzi már magát. Épp időben, hiszen van megannyi feladat. Íját fogva kezében újra tettvágy költözik belé, visszatér pozitív szemlélete is. Hiszen máris hasznos tagja lehet a csapatnak.*
~Így mindjárt más!~
*Azzal még mindig hátasát használva "mankónak", azt megülve, odaföntről őrködik társai fölött, kik a tojásokkal és fiókákkal és mindenfélével foglalatoskodnak.
Úgy fest vezére jól felméri lehetőségeit, és nem hagy semmi használhatót hátra. Őt magát pedig a "kincsek" őrzőjévé "lépteti elő". Bólint, hogy értette, és nem is tágít mellőlük. Íja és mindenki fölé magasodó marcona kinézete így sérülten, biztosan nem bátorítja a kalandozókat, hogy próbálkozzanak. Igaz, a csecsebecsék nem hozzák lázba, a tojások annál inkább. Az a koponyás muksó pedig, kiért a vadászokat küldte és a fekete elfet, nos az pedig megér majd pár misét. Ha egy rugóra járó agyuk Kagannal nem csalatkozik, és megérzésük helyes, nagyobb kincs lehet mindnél, mi most lábai előtt hever.
Mire ezt végiggondolja, elérkezik az indulás pillanata is. Akármilyen sűrű is az erdő, lova nyakára borulva bizton követi a lassú tempóban haladó vadászcsapatot, fedezi őket, védi a kincset, a húst és szőrmét, mely értéke a tél beköszöntével felértékelődik, mi több felmagasztalódik. Otthon majd kiheveri a téli vadászat sérüléseit, megerősödik hamar. Tekintete olykor Shauri felé kalandozik el, szigorúan csak röviden.*

Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyít minden első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesülést, míg az ennél durvább sebek kategóriáját eggyel csökkenti. Ezen kívül eggyel növeli az állóképességet a következő kettő kör erejéig.

3664. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-08 21:56:21
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Alighogy végeztek, máris újabb parancs. Temessenek be egy gödröt. Elképedt pillantást vet a rokonra, elképzelése sincs, hogy ásó híján miként kellene betemetnie a farkasvermet. Belerúgja a hullát és beledobálja a lény maradékát is, de ezután megáll a tudománya. Vállát megvonva ott is hagyja, és visszasétál a feldolgozott húshoz, a lenyúzott szőrméhez és az egyéb zsákmányhoz. Ott észrevesz egy íjat is.*
- Hé, Harath, nem a tiéd? *Fogja és bajtársához odasétálva adja vissza neki.*
- Ennek még hasznát veheted. *Kacsint a férfira, de aztán faképnél is hagyja, hogy meghallgassa Kagan újabb kérését. Hát persze. Most pedig kísérgethetik ezt a szurkost és holmi koponyákhoz imádkozó ürgét kergethetnek. Talán ha begyűjtött volna egy-két harci sérülést, akkor jobban jár.*
- Menjünk, nincs vesztegetni való időnk. *Int a társának és "Teroldnak" is, miközben kerít egy rongyot, hogy vértől iszamós karjait megtörölhesse. Füttyent Kóbornak, a lovának, hogy csatlakozzon. Ideje indulniuk, nehogy eltűnjön azt a koponyás ürge, meg - bár ezt nem tudja - farkasok is várnak még Waldranra, tehát hosszú még a mai nap.
Ha nincs más egyéb, akkor várja, hogy "Terold" elinduljon, és odavezesse őket.*

3663. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-08 20:51:46
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Úgy tűnik, másnak nincs igénye a trófeákra és talált dolgokra, így Kagannak nem kell foglalkoznia ilyen kérésekkel. Zefnek egyébként sem adna semmit.*
- Jó utat, Darel Cortyr Worf! *búcsúzik a Farkasfitól, akinek nem kellett az ő segítségük.*
~ Konok egy kurafi. ~*somolyog, aztán embereihez fordul.*
- Salanel, Waldran: kísérjétek el Teroldot az E.. emberhez, aki koponyához imádkozik, mielőbb. Ha találtok valamit, hozzátok el, de óvatosak legyetek! *ha az Alvó Isten szolgája, ha nem, veszélyes lehet.*
- De előbb dobjátok bele a fickó holtestét meg a maradványokat a Farkasverembe, aztán temessétek be az egészet.

*Amikor a trió végzett, kiadja az utolsó utasítást.*
- Találkozunk az alaptábornál! *ott, ahol először letáboroztak.*
- Hrothgaar! Te vigyázol a tojásra. Shauri! Tiéd a kölyök, tartsd valahogy... életben, vagy mit tudom én. *ő maga pedig nekikezd, hogy összeszedjen mindent, ami használható.*

*Előbb egy kupacba hordja a "kincseket.*
- Harath, vigyázz ezekre. Addig is pihensz. *majd a régi módon rögzíti a hátasaikra és eszkábált hússzállító eszközeikre a szörny húsát és bundáját. Ezzel meglehetősen sok idő elmegy, addigra Waldranék már messze járnak.*
- Indulunk! *adja ki a parancsot, aztán a csapat dél felé fordul, lassú tempóban.*

*Mindent hoznak, mit hozni érdemes; elegendő majd a táborban számba venni, mit is nyertek ezzel a vadászattal.*
~ Kell szereznem még ezüstrókaprémet is. Valahonnan... ~ *különben Leandana nem fogja békénhagyni.*

3662. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-08 20:50:38
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészültünk a Télre//

*Nincs teljesen észnél, mi sem bizonyítja jobban, hogy fel sem tűnik neki, hogy Waldran támogatja a lovakig. Csak később tudatosul benne, és döbben rá, hogy meg sem köszönte neki. De ez már csak akkor, miután a nyeregtáskából és Shauri jóvoltából ellátást nyer sebe, és torkát marja a nem épp jó ízű sötétzöld lötty. Kaparja torkát a keserű, rekedtes hangon szólna, de szája most nem alkalmas a beszédre. Főleg, hogy álla felköttetett, sebeit gyógykencék és tiszta kötés fedi végre. Hálás szemeit az elfre emeli, míg a közelében van ugyebár, de szavak nélkül is értheti a köszönetét. Majd megembereli magát és, míg az Aranyhajú dolgára megyen, ő saját lovának hátára küzdi fel magát, gondolván, ott pihentetheti sérült jobb lábát. Így magasról tesz a kölyök elf dolgára, noha leginkább leszállna, és kiegészítené a kedvese által adományozott nyaklevest ezzel, azzal. Avagy a törpéjük dúdolásán felbuzdulva rajta töltené ki dühét, amiért ilyen helyzetbe került önhibájából. Legott köp is egyet felé, ha sikerül persze, ha nem, hát azzal is megküzd, és véres, zöldes köpete nyúlik, míg a gravitáció el nem választja ajkától. Elég együgyű és szánalmas jelenetsor lehet, így inkább elrejti arcát, és lovát úgy fordítja, hogy takarásba kerüljön a többiek elől.
Mindazonáltal a kíváncsiság a tojások irányába késztetik, és "páholyból" követi a történéseket. Majd odaléptet a döglött állathoz, és lehajolva a nyeregből kirántja tövig beledöfött kardját a testéből, avagy elkéri társaitól, kik a nyúzáskor bizonyára megelőzték ezzel. Majd pedig Salanelnek vagy bárkinek elmutogatja, hogy az íját is szeretné magánál tudni, mit a fa tövében kell keresniük, de azt segítség nélkül biza nem bírja a földről felszedni. Ha kell, hát elbír egyensúlyozni maga "mellett" némi húst, szőrmét is, hiszen el kell szállítsák majd. Eztán a mélységi távozását nézi, a beszédet hallgatja, majd a Farkasfi búcsúját viszonozza egy intéssel. És várja, hogy mi sül ki a koponyás históriából, mert fantáziáját bizony megragadta Kagan mondandója róla.*

3661. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-08 19:15:24
 ÚJ
>Aletai Agetkin Rilash avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115

Játékstílus: Vakmerő

//Ewangel//

*Kellemes volt az elmúlt éjszaka. A körülményekhez képest egészen kényelmes volt a templomi szállás, bár kellően elfáradt a vásárlásban az előző nap, így talán egy deszkán is kellemeset szunyókált volna. Az oldaltáskával és vélhetően Ewangel kíséretében hagyta most el mégis a biztonságot nem sokáig nyújtó menedéket, hogy nekivághassanak a hatalmas kalandnak, ami előttük áll. Jók szoktak ezek lenni. Alapvetően az Artheniorba szökését is élvezte, hiszen volt ott üldözött, vadász, potyautas, bébi csősz, megmentő, gyilkos és kalandor is, méghozzá egyetlen személyben. Úgy maradt meg neki az egész történek, hogy az efféle kirándulások nem szoktak unalmasan telni. Most különösképp nem fog, hiszen van vele egy szép elf is. Ez elegendő biztosíték a jó vélelmére. Rá is sandít Ewangelre, majd kedvesen elmosolyodik.*
-Hogy aludtál, Angyal?
*Mint a bunda. Legalábbis ezt szűrte le a mély, hosszan tartó szuszogásból, amit a lány hallatott az éjszaka folyamán. Talán Ewangel máshogy élte ezt meg, s volt olyan szakasza az éjszakának, mikor rémálmok kísérték.*
-Álmodtál valamit?
*Hátha az ellenkezője. Hátha éppen Aletai-jal álmodott valami igazán pikánsat, vagy romantikusat.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257