Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 144 (2861. - 2880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2880. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 11:20:45
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110

Játékstílus: Szelíd

//Erdei találka - Sanzca és Arsenor//

*A tó vize kellemes, nem túl mély, de arra tökéletes, hogy aki szeretne, az kényelmes távokat leússzon benne. Néha egy-egy hal pikkelye csillan meg a víztükör alatt, ahogy fürgén siklik tova, menedéket keresve a part menti nádasban. Halk madárdal ad zenét a játékos pancsoláshoz, minden adott hát a jó hangulathoz.
Nem is sejthetik, hogy nincsenek teljesen rejtve a világ szeme elől, hogy az ágak között valaki sunyi tekintettel figyeli minden egyes mozdulatukat, kéjes örömmel véve a lány minden szemlére kerülő bőrfelületét. Megérte elindulni az erdőben kóborolni, az már biztos. Mohón megnyalja ajkait, miközben megmozdul, nesztelenül kerülve ki az ágakat, a bokrok fedezékét használva, hogy ne fedezhessék fel idő előtt.
Mire bárki felocsúdhatna és ráébredhetne hogy a társaság három főre bővült, már széles vigyorral fogja baljában kezében a kint hagyott ruhákat, jobbjában pedig Arsenor kardját tartja.*
-Micsoda szerencsés nap a mai! Maradjatok szépen a vízben, amíg én megnézem, van-e valami értékes itt a holmitokban.
*Nem mozdul azonnal, hogy átkutassa az orra előtt heverő dolgokat, tekintete a fürdőzőkre tapad, főleg a nőre, a kardot pedig harcra készen tartja. Tagadhatatlan előnyben van.*

2879. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 11:19:36
 ÚJ
>Extincor Ardemroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Toragg//

-Erre, erre!
*Mutat egy egész friss csapásra. Ez szarvas lehet, ámbár nem valami jó nyomolvasó, meglehet akár vadkan, vagy őz is. Mindenesetre patás állat, úgyhogy megéri követni.*
-Amúgy, ha már itt sétálgatunk, beszélgessünk valamiről, nemde? Akkor kezdem én néhány kérdéssel: Honnan jöttél? És hogyhogy barátságosabb vagy a többi orknál? Olyan... Emberibb vagy...

2878. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 11:06:17
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Erdei találka-Sanzca//

*A tónál a lány feltűzi Arsenor ruháját egy faágra majd elkezd vetkőzni. Arsenor is egy fa tövében hagyja jól látható helyen a fegyvereit és a páncélját majd fehérneműre vetkőzik ő is. A víz kellemes. A lány hátrafordul Arsenor tekintetében pedig érdeklődés csillan. Egy pillanatra úgy gondolja, hogy a lánynak ismét valami érdekes ötlete támadt de, téved. Sancza csak hátrafordul és eltűnik majd kicsit odébb nevetve ismét megjelenik. Arsenor is nevet. Valahogy a víz közelsége mindig ezt váltja ki az emberekből. Az efféle öröm mindenkiben ott van abban Arsenor biztos. Ő óvatosan fröcsköli magát majd ráfekszik a vízre és úszik kicsit.*

2877. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 10:47:21
 ÚJ
>Sanzca Lorye avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Erdei találka-Arsenor//

*Lassan meg is érkeznek a tóhoz. Arsenor ruháját feltűzi egy kilógó ágra, hogy megszáradjon, amíg megmártóznak a hűvösben. Régen kellett bárkiről is gondoskodnia, de ez most nem zavarja. Megfogja ruhája szélét és szépen leveti magáról darabjait, hogy a végén csak a fehérnemű takarja bájos idomait. A rózsaszín libegő anyagot gondosan elhelyezi egy másik ágon, majd vígan besétál a tóba. Mikor már a víz karcsú derekát érinti, hátrafordul Arsenor felé, s egy vidám mosollyal megfűszerezve lebukik a víz alá, hogy aztán néhány méterrel arrébb bukkanjon föl nevetve. Fégen nem úszott, s ez a kikapcsolódás most többet ér neki, minden pénznél.*

2876. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 10:18:45
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//A Vörös Királynő átka//

*Daranel figyelemmel követi a forrásnál lévő párost, és láthatólag kicsit megfontolták az ivást, legalábbis azon részét, hogy nem mohón vetik bele magukat. A következő kép ami az íjász szemei elé tárul félelmetes. Látja amint a hal szörny berántja a vízbe két társát, ő maga pedig íjához kapna, hogy leszedje a kibukkanó lényt, azonban a borzalmas felismerés ekkor jön.*
~Nincs íjam.~ *dühöng kicsit magában az amúgy nyugodt természetű íjász.*
-Sajnos így nem tehetünk értük semmit. *tárja szét karjait.* -Tovább kell mennünk az ösvényen. *mondja az ott maradtaknak, közben már az ork is csatlakozott hozzájuk. Érdekes mert alapjában véve nem kedveli az orkokat elf múltja miatt, mégis Chothal határozottságát tudná a sajátjához hasonlítani.*
-Ez meg mi a? *mordul fel, mikor meglátja a fehér nyulat, aki az előzőhöz képest inkább rémtörténetekbe való. Sosem gondolta, hogy valaha is látni fog ilyet, és érdekes módon először érzi, hogy lábaiba belejön az izgalom, mint aki érzi, hogy a helyzet kezd egyre kellemetlenebbé válni. A nyúl szavaira összeszűkíti szemeit, majd érzi a nyomást a zsebében, és elő is halássza gyorsan a tartalmát. Látja a kék folyadékot, és a címkén az írást, amire elmosolyodik.*
-Azt hiszed, hogy ennyire ostoba vagyok. *mondja csak halkan maga elé, még talán társai is alig hallhatják, és visszacsúsztatja a zsebébe a fiolát. Mire felnéz, már érzi a rúgást, és szinte úszik a levegőben, majd belecsobban a vízbe. Mindez olyan gyorsan történik, hogy esélye sincs bármit is reagálni, sőt azt sem tudja, hogy a többiek is hasonlóképpen jártak e, vagy csak ő volt balszerencsés. A vízbe csobbanva azonban nem esik pánikba, igaz nem kiváló úszó, de elég jó tüdőkapacitással rendelkezik, így képes bent tartani a levegőt. Viszont érdekes módon képtelen felfelé úszni, hogy kidughassa levegőért fejét, valami a tenger feneke felé húzza. Tenger? *kicsit kidüllednek szemei a víz alatt, mikor meglátja a hajóroncsokat és a rózsákat, azonban ebben a pillanatban körülveszi valami. Valami száraz. Kiköpi szájából a vizet, és lassan de mélyen veszi a levegőt. Már-már azt hiszi, hogy a parton van, azonban ekkor látja mi is történt. Egy burokban van, ami szépen lassan kezd feltöltődni vízzel. Na ekkor már kisebb pánikot kap, és végtagjaival igyekszik kilyukasztani a burkot, de teljesen esélytelen, és mikor a vízszint a derekától is feljebb kúszik alább is hagy a kísérletezésnek.*
-Ezt nem hiszem el! *kiálltja magában, és már a nyakánál érzi a víz szintjét. Tudja, hogy hiába vesz itt nagy levegőt, egyértelműen megfullad, mivel mégis csak ember, így sokáig levegő nélkül nem maradhat. Ekkor jut eszébe a zsebében lévő üvegcse, amit elővesz és tenyerébe fogja. Tekintete hol a vízszintre, hol a kék folyadékra kúszik elképesztő gyorsasággal, látszólag az íjász hezitál. Majd kiállt magában egy nagyot, mikor a vízszint már ajkainál tart, és egy az egyben kiissza a fiola tartalmát. Itt már veszíteni valója nincs, mikor lenyeli az italt vesz egy mély levegőt, ugyanis a burok ekkor telik meg teljesen.*
Ha azt tapasztalja mint a többiek, hogy képes lélegezni először döbbenten fog nézelődni. Ha esetleg a burkot nem húzza lefelé valami megmagyarázhatatlan erő, akkor még azért megpróbálja kilyukasztani valahogy, ha nem, megpróbálja valamiképpen irányítani bár ez elég nehezen fog menni. Közben még igyekszik bemérni a többieket, hátha észrevesz valakit a társaságból.*

2875. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 02:46:20
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Erdei találka-Sanzca//

*Arsenor kérdése hamar meg is lesz válaszolva.* ~Utólag belegondolva sejthettem volna, hisz Sancza már mondta, hogy ismeri az erdőt. De legalább nem tűnt fel neki, hogy értelmetlen dolgokat kérdezgetek.~
*Meg is érkeznek a kis tóhoz. Arsenor kicsit hegyezi a fülét és hallja a patak csobogását. Most, hogy látja jut eszébe Arsenornak, hogy milyen rég nem volt ideje kikapcsolódni. Múltkor mikor így itt próbált egy kicsit pihenni akkor futott össze azzal a furcsa lánnyal aki el volt tévedve és segített neki. Azóta nem is találkoztak. És Arsenor azóta nem jött az erdőbe pihenés céljából. Pedig más mint a városban lenni. Megnyugtat.*

2874. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 01:49:38
 ÚJ
>Amine de Niiso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

// A Vörös Királynő Átka //

// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

*Ez így nagyon nem jó, ezzel ő maga is teljes mértékben tisztában van, ahogy egyre lejjebb húzza őt a fura hallény. Viszont reményei, és eddig megszerzett tudása szerint úgy hitte, hogy amíg húzzák le őket, addig csak erősen fogják a kezüket a hegyes fogak, ezek viszont egyre erősebben harapnak. A mozgási hátrány miatt nem akarta alkalmas szúró vagy vágófegyver hiányában megpróbálni szétfeszíteni a lény száját, viszont a felfedezéssel -hogy a löttynek hála a mozgásuk sincs korlátozva-, és az égető fájdalommal egy időben jelentkezik a pánik, hogy mégis azonnal itt tenni kell valamit. Ahogy vékony csont roppan fájdalmasan felsikolt, szemeibe azonnal könnyek szöknek. Hallja is, és érzi is a törést és azonnal lábával a hal alsó száját, szabad kezével pedig a felsőt olyan erővel próbálja szétfeszíteni, ahogy csak tudja, hogy kezét még meg lehessen menteni. Nagyon reméli, hogy szét tudja végül annyira feszíteni, hogy kihúzhassa sérült kezét ennek az átkozott dögnek a fogai közül. A többiekkel egyáltalán nem törődik, pont hidegen hagyja, hogy még a felszínen vannak-e vagy már ők is a vízben. Mortart pedig a perifériájában néha észreveszi, és látja, hogy még ő is pont ugyanolyan szorult helyzetben van mint ő.
A feltételezése helyesnek bizonyul, még ha mutáns is, attól függetlenül hal, és azok a kopoltyújuknál az egyik legsebezhetőbbek. Semmi sem áll az általa sikerrel felkapott hegyes kő útjába ahogy minden fájdalmát beleadja, hogy minél beljebb, és halálosabban megsebezze, majd néhány egyszerű mozdulattal fel is hasítsa az állatot ha tudja.
Ahogy kiszabadul végre, és az állat is kileheli a lelkét, vagy legalábbis még szenved, arrébb siet -vagy legalábbis tántorog- tőle, majd térdre rogy magához szorítva sérült végtagját, hagyja, hogy szabadon folyjanak a vízzel keveredve a könnyei ahogy fájdalmas sírásba kezd. Rég nem sírt már, és sok fájdalmat átélt már, de ez... Három nővére van, mutassanak ők példát viselkedés terén, őt most ez pont nem érdekli, békén lehet hagyni! A végtag majdnem elveszítéséről és annak feldolgozásáról senki sem regélt neki ódákat.
A biztonság kedvéért amennyire a könnyektől kilát körbenéz, hogy úgy ahogy biztonságos-e már, ha egyáltalán lehet-e ez a hely az, kik vannak esetleg a közelben. Fél szemmel ekkor látja, hogy Mortar is sikerrel kiszabadult, azt, hogy neki még le is harapták a kezét szerencsére pont nem veszi észre. Csak most pillant csak rá a saját kezére, hogy milyen állapotban is van, ami újabb sírást kezdetét eredményezi nála. Nagyon csúnya, rosszabb mint gondolta. De talán még helyrehozható. Talán találhatnak itt valamit ami ezt helyrehozza, így is elég irreális itt minden, miért ne lehetne valami gyógyító fiola is? Talán... Picit összegömbölyödik, fogalma sincs, hogy valóban érdemes-e reménykednie, vagy csak önmagát ámítja. Nem maradhat így! Nem maradhat, ez...kizárt dolog! Hogy nézzen ezek után a családja szemébe? Hogy fogja meg ezután a kardjait? És ez utóbbi még a legkisebb gondja. Most már tényleg ő is reméli, hogy ez valóban csak egy rossz álom legyen amiből majd ha felébred egy karcolás sem lesz a kezén. De ha álom...akkor miért fáj neki ilyen borzalmasan?
Fel sem fogja mi van körülötte, hogy még ketten milyen slamasztikába keveredtek. Úgysem jártak/járnak olyan rosszul mint ők ketten.
Szipogva a szemét törölve végül felegyenesedik mikor az ébenhajú úgy dönt a fiú ruhájából tép le valamennyit. Ha Mortar felé pillant, láthatja a kis nőstényke könnyes szemeiben, hogy teljesen átérzi a helyzetét. Bár neki megmarad a keze. Ugye megmarad? És még fogja tudni majd használni?
Közben ő is lassan Assim felé lépked, inkább a segítségéért kivételesen. Sérült kezét leengedi óvatosan maga mellé, a másikkal pedig megfogja a saját kötényének a sarkát, majd a fiú felé emeli.*
- Segítenél? Megfognád nekem? *Bök a fejével a kötényére könnyes szemekkel, remélve, hogy a fiú hajlandó belemarkolni a fehér anyagba, és helyben tartani amíg ő megpróbál egy hosszú csíkot leszakítani belőle, ha van hozzá még ereje. Émelyeg és rosszul érzi magát mióta meglátta a kezét, de ez lehet nem a vérveszteség miatt van javarészt.
A letépett anyagot a felkarjánál áthúzza, egyik végét megfogja a fogával míg körbetekeri, hogy majd jól meghúzva kicsit elszoríthassa a vérkeringést amíg el nem áll a vérzés. Majd időnként kicsit fel fogja engedi, hogy kapjon azért vért rendesen a keze.*
- Kérlek, meg tudnád ezt nekem erősen húzni, és szorosan megkötni? *A fiú is igen rémültnek tűnik amin valószínűleg a férfi előbbi ruhatépése nem sokat segített, de hátha hajlandó segíteni neki, így próbál kedvesen szólni hozzá ha már segítséget kér, valahogy még hangot kipréselve magából, amit most valahogy elég nehéz feladatnak érez.
Ha a fiú segít neki és rendesen meg is lett húzva és kötve a felkarnál, akkor lekapja magáról az egész kötényt, és azzal teljesen körbetekeri a sebbel együtt az egész alkarját is. Ahogy az anyag a sérüléshez ér fájdalmasan felszisszen. Ismét elerednek a könnyei, ahogy ismét felsír még egy kicsit. Most látszik csak igazán rajta, hogy még gyakorlatilag csak egy gyerek, aki ilyen mély fizikai sérülésekhez egyáltalán nincs hozzászokva.
Ő is jobbnak látja eltűnni innen, a fiú szavaira csak bólint, majd a fiúval egyszerre indul meg ő is Mortar után a roncsok felé. Bár nagyon nem hiszi, hogy a roncsoknál bármit is találhatnak, a lényeg az, hogy csak menjenek már el ettől a helytől jó messzire.*

2873. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-05 01:07:17
 ÚJ
>Sanzca Lorye avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Erdei találka-Arsenor//

*A férfi a hívó szóra rögtön fölszedelődzködik és elindul vele együtt a tó irányába. Érdekelni, hogy most mire is gondolhat a másik, de kíváncsiságát nagyjából ki is elégíti a fölcsendülő egyszerű kérdés. Elmosolyodik.*
-Ami azt illeti, igen. Elég gyakran kijárok erre fé, ha időm engedi. *Nem akarta azt mondani, hogy ha munkám engedi, mert nem akarja, hogy Arsenor meg tudja mivel is foglalkozik. Bizonyára elítélné, vagy ami mégrosszabb, megvetné. Nem is tudja, hogy miért foglalkotik most ezzel. Soha nem érdekelte más véleménye magáról. Szeretné megtudni, hogy a férfinak mi szándéka volt ezzel a kérdéssel. Csalódna, ha semmi. Miközben tovább lépdelnek, már látja is a csillogó víztükrő tavat, melyhez mindig párosul a csobohás, mely a patak megérkeztét jelenti be a fölséges állóvíznek.*

2872. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 22:14:52
 ÚJ
>Mortar Gríjachor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

// A Vörös Királynő Átka //

// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

*A tény, hogy ez nem az ő napja, nem hogy nem rendül meg, de erősödik. Tán a nyers rák tett be neki, s valami nagyon erős hallucináció közepén lenne? Milliónyi verzió fut át agyán, s ezekkel igyekszik biztatni magát, hogy ez nem valóság. Ilyen nincs... De akkor meg mi a büdös életért fáj ennyire?! Jó a fájdalomtűrő képessége, de azt, hogy a csontok törnek, még a legerősebb férfi sem bírná reakció nélkül. A lélek egy szintig bírja kontrollálni a tűrést, de ennek is van határa, s most ez éppen átlépni látszik. Bár nem kiált, de hangosabb nyögések hagyják el száját.*
- Gyerünk már!
*Fújja bele a vízbe, mind magának, mind a többieknek, ám az eszeveszett marcangolás csak nem akar abbamaradni. Sőt... Mintha minden egy szempillantás alatt történne. A kéz hull, vércsíkot húzva maga után, s az egész mintha egy évszázadnak tűnne az ébenhajú számára. Teste teljes egészében elkezd remegni, talán a fájdalom, a vérveszteség, és a sokk hármasaként, miközben parányira szűkült pupilláiban visszacsillan elhullott keze. Szinte még érzi... Szinte még mozgatja...
Ezek a pillanatok is végtelennek tűnnek a férfi számára. Mereven figyeli a porban megpihenő végtagját, miközben a fájdalom s a kép annyira sokkos állapotba hozta, hogy előbbinek már szinte jelét sem mutatja. Egy apró fejrándítás - amolyan tikkelős - után végül lassan, remegő kézzel lehajol, s felemeli a porból. Hosszú percekig csak nézi, figyeli mereven. Ha hozzászólnak eközben, ő még rájuk sem néz, nem válaszol, nem csinál semmi egyebet. Nagyjából párperces mozdulatlanság után úgy tűnhet, mintha próbálná visszailleszteni a helyére, persze sikertelenül.
Ez idő alatt eléggé ködös volt az elméje, melyet lassú, elfojtott lélegzetei még jobban tetéztek. Most viszont, egy parányi tisztulás látszik valahol, talán van remény... Ez utal arra is, hogy nem dobja vissza a porba, hanem arcához emeli, megöleli, majd mellkasához szorítja a csonkot, s nagyot sóhajt.*
- Css, semmi baj.
*Nyugtatja magát, vagy a kezet, nem tudni igazából mit, de jól esik neki hangosan kimondani a nagyvilágba. Ekkor ha van egy nagyobb növény, melyet indával vagy mással magára köthetne, akkor azt meg is teszi, s alsófelét eltakarja a világ elől. A vérveszteség pedig eddig igazából teljesen elkerülte a figyelmét, mintha ez nem lenne nagy probléma. Pedig az... Úgyhogy akadozott járással, nem éppen beszámítható ábrázattal Assim felé lépked, s odaérve leszakít ruhájából egy darabot. Ha ellenkezik, akkor ad neki egy jókora pofont - a macskára pedig rálép. Ha nem tesz Mortar ellen semmit, akkor a felsőrész egy darabkáját leszakítja róla - azt fogainak segítségével kettéhasítja, s az egyiket rátekeri a csonkra, a másikba pedig beleburkolja a kezet.
Újabb elmetisztulás jön... Most már arcán látszik eléggé a fájdalom, ami szerencsére már enyhült valamennyire. Sóhajt egy nagyot, majd egy fájdalmas, szótlan pillantást vet a többiekre, s akadozva ismét, de nagynehezen megindul a roncsok felé. Talán nincs minden veszve... Talán igen... Talán legközelebb más lesz, amit egy negyedig nő, negyedig hal, negyedig sün és negyedig ebihal lerág róla? Talán igen... Talán túléli, talán nem. Esetleg felébred ebből az álomból, s esetleg keze tényleg hiányzik, mert a valóságban valami állat kezdte csócsálni? Lényegében csak ezek járnak a fejében, miközben nyomába a tengerfenék felbojdul. Az ork meg az másik már kevésbé sem érdekli, hogy élnek, avagy halkak-e... Jelenleg azon sem képes gondolkodni, hogy mi lehet a roncsoknál, csupán mennie kell. El kell mennie távol a helyszínről, hogy ne lássa a cafatokat, a kagylókat, a köveket. Nem tudja, hogy túléli-e az egészet, ám mivel nem volt soha halálfélő, ezen a verzión nem sokat gondolkodik, eléggé lemondóan ballag tovább a roncsok felé - kéz nélkül nem akar élni, ez biztos, úgyhogy ha nem talál se gyógyítót, se egyebet, akkor tesz majd ő róla, hogy halott kezét kövesse...*

A hozzászólás írója (Mortar Gríjachor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.04 22:24:02

2871. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 22:12:05
 ÚJ
>Toragg Trognoul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Extincor//

-Egy, két helyre el tudlak vinni, de én is, mindössze a negyedik napja tartózkodom a városban, úgyhogy nem mozgok még olyan otthonosan benne. Minden esetre a fogadóba egy italra, valamint a Barakkba egy kis edzésre nagyon szívesen meghívnálak!
*Mosolyog az íjászra. A szarvas említése már valamivel jobban hangzik a kis 'nyuszikák', egy falatos húsuknál. Az arcán helyet foglaló mosoly is kiszélesedik valamelyest, majd a nyomokat követve, újdonsült társa után megy. Már látja előre, hogy túl sok mindent annak érdekében, hogy sikeres legyen a vadászat, nem fog tudni tenni, elvégre ő a közelharcban jeleskedik, ami az ilyen típusú vadászathoz nem mondható a legmegfelelőbbnek, viszont az állat húsának feldolgozása már egy másik kérdés. Már látja maga előtt a sülő húst, valamint szinte az illatát is érzi, nem beszélve annak ízéről. Nem mostanában volt, hogy utoljára alkalma nyílt volna szarvast enni, pedig személyes kedvencei közé tartozik.*
-Bár abból, inkább már csak holnapra lesz valami, hacsak nem érjük be rágósan is, viszont ha már lúd, legyen kövér, nem igaz? *Mosolyog szüntelen az előtte lévőre.* Viszont ha szerencsénk van és ebből is sikerül egy fiatalabbat egyedet kifognunk, már talán vacsorára alkalmas lesz a sütésre.
*Bár az előtte lévő, bizonyára tudatában van az elhangzottaknak (elvégre elmondása szerint itt éli az életét az erdőben), a beszélgetésnek folynia kell, feltéve ha nem akarnak kínos csöndben sétálni egymás mellett az elkövetkezendő percekben, órákban.*

2870. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 21:57:12
 ÚJ
>Assim Lassesi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Vörös Királynő Átka//

*Hiába nézegeti a füstölő kockákat, semmi sem történik. Képzelte volna az egészet? Ezt nemigen meri hinni, ehhez a helyhez már nem is kell képzelet.
De nincs ideje ezen gondolkozni, mert nemsokára már a vízben is van. A látványnál, ami leérve fogadja, rémesebbet még nem látott, leszámítva néhány szörnyű betegségekben szenvedő lényt, akiket Drophius megpróbált áthitetni (nem, ez a szó még mindig nem az igazi). Minden csupa vér, és első látásra úgy tűnik, ezt a csatát senki sem nyerheti meg, a halak is, a kétlábúak is siralmasan festenek.
Miközben lejátszódnak előtte a csata utolsó pillanatai, Assim nagyokat nyel, hogy ne sikoltson, ne sírjon, és ne essen pánikba. Nem akarná, hogy bárkinek is vele kelljen foglalkoznia, amikor van két súlyos sérültjük.
Drophius mindig azt mondogatta, hogy Assimnak különös tehetsége van a gyógyításhoz, de a fiú most egyáltalán nem érzi így. Mindössze annyit ért a helyzetből, hogy sürgősen el kell látniuk a sebeket, különben alighanem máris elveszítenek két személyt a különös módon létrejött csapatból. Körülnéz, mit is tehetne, ám a közvetlen közelükben legfeljebb a tengeri rózsák hullámoznak, azoknak Assim legjobb (és még így sem túl jó) tudása szerint nem veszik hasznát. A roncsok sem túl hívogatóak, de a fiú szemében a legkevésbé rossz lehetőségnek tűnnek.*
Ott *mutat arrafelé* talán... talán találhatnánk valamit, amivel tudunk segíteni.
*El sem meri képzelni azt a lehetőséget, hogy nem lesz ott semmi. Szüksége van valamire, amiben reménykedhet.*

2869. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 21:43:08
 ÚJ
>Extincor Ardemroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*A kioktatása nem volt számára túl érdekes számára, hisz tudja, a borzoivadászat milyen veszélyeket rejt, viszont utolsó kérdésére megtorpan.*
-Egész életemet az erdőkben éltem. Artheniort csal hallomásból ismerem... Nem vagyok az a városi ember, de ha lesz kedved a vadászat után, akkor körbevezethetsz arrafele.
*Gyengén utal arra, hogy nagyon is szeretne városi környezetbe kerülni, de csak reménykedni tud, hogy Toragg vette a lapot.*
-Akkor erre menjünk? Erre talán szarvasok is lesznek, nézd!
*Egy, az ösvény saras részén lévő patanyomra mutat. Csak tippelni tud, de nagy eséllyel szarvas.*
-Kövessük őket? Még elég frissnek tűnik!

2868. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 21:28:27
 ÚJ
>Toragg Trognoul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Extincor//

*Az újabb Borzoi elejtésére tett ajánlatra (még ha ez nem is szavak formájában nyilvánult meg), Toragg felhúzza szemöldökét. Nem különösképpen tetszik neki az ötlet, elvégre előbb is minden bizonnyal csupán szerencséje volt az íjász alkatnak. Nem sűrűn találkozni olyan ragadozókkal, mely ilyen nagy túlerőben, mint ahogy feltehetőleg ezek lehettek, csak úgy hagynák, hogy elejtsenek közülük egy egyedet, nem is beszélve egy kölyökről. A következő, utolsó kérdés után sem halad még tovább, csupán féloldalasan, a másik mögött áll meg, amíg az teljes figyelmét nem szegezi az orkra, aki csak ekkor nyitja szóra száját.*
-Megmondom őszintén, az is meglep, hogy egyáltalán még jelenleg életben vagy a zsákmányod megszerzése után. Nem hinném, hogy egy magányos Borzoi egyedet ejtettél volna el, mely éppen erre szaladgált. Azt ne feledjük, hogy ezek ragadozók, amivel idáig nincs is semmi gond, viszont ezek a lényeg nem hárman, négyen szoktak túrázni, hanem egész nagy csapatokban, mint azt láthattad is. Nem mellesleg rendkívül gyorsak, bizonyára már messze járnak. Szerény véleményem szerint nincs sok értelme követni őket, de kiindulási pontnak az az irány teljesen megfelelő, aztán előbb utóbb csak találunk valamit.
*Kis monológja után ő is megindul a férfi irányába, valamint kis szünetet is tart, szót engedve Extincornak is, hátha van mit hozzáfűznie az előzőkhöz, majd folytatja, ezúttal ő is egy kérdéssel.*
-És, tőgyökeres Artheniori vagy, vagy te is csak úgy érkeztél, mint én?

2867. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 21:00:55
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110

Játékstílus: Szelíd

//A Vörös Királynő Átka//

// A kaland 16+ elemeket tartalmaz //

*Az Assim által eldobott kockákból egy-egy kis füstpamacs száll fel halk pukkanás kíséretében. Másnak nem tűnhet fel, csakis a fiúnak. Vajon mi lehetett ez? Ha esetleg felveszi és nézegeti, nem tapasztalja újra a jelenséget, egészen közönséges, hétköznapi dobókockákat lát, fából készült darabok, mindegyik oldalán feketére festett pontokkal jelölve a megfelelő érték.
A békés nézelődést hirtelen szakítják félbe a hallények és a megjelenő nyúl, aki mintha elengedné cakkos fülei mellett Ryliel kérdését. Csak saját mondatai hangzanak fel és a társaság tagjai már repülnek is vízbe. Nem épp ez a terelgetés legkellemesebb módja, akinek érzékenyebb a bőre, könnyedén lehet, hogy egy kék tappancsnyomot talál majd magán ott, ahol a nyúl kapcsolatba került vele.
Úgy tűnik, a vízbe rántottak nem aggódnak kifejezetten a sorsukért, Amine lefelé menet, Mortar pedig a tenger alján áll neki a tájban gyönyörködni. Valóban nem mindennapi látvány, vonzza a tekintetet, legyezgeti a kíváncsiságot, kacérkodik a fantáziával, hogy mégis mi bújhat meg a hajóroncsok rejtekében. De vajon ez a legjobb idő a nézelődésre? A hallények nem adnak szünetet, mivel egy bizonyos pontig külön próbálkoznak a meneküléssel, hiszen a másik átadja magát a csodálatnak, így semmi siker nem koronázza a törekvéseket, sőt! Előbb a nő, majd a férfi csontja is roppan, még több vér keveredik a vízbe, inak szakadnak, ahogy az éles fogak egyre erőteljesebben marcangolják a zsákmányt. Mire a két áldozat valami éleset talál, kézfejük már nem több, csak egy megcsócsált csonk, amit ennek megfelelő fájdalom is kísér. Mortar egy nagyobb kagyló félbe tört, éles darabját találja, Amine pedig egy hegyes követ, ezekkel eshetnek a támadóknak.
Eközben a csapat másik fele is "földet" ér, pontosabban csak ketten: Ryliel és Assim. Daranel és Chothal ugyanis nem fogadták meg a papírdarab tanácsát, utasítását. Őket egy hatalmas buborék fonja körbe, amibe egyre több víz szivárog befelé. A kijutás lehetetlennek tűnik, a vízszint pedig lassan már az orrukig ér, még egy utolsó nagy levegőre van idő, utána pedig ott maradnak, mindketten saját külön börtönükben, a kis fiolával. A leérkező páros azonban ugyanazt tapasztalhatja, mint Amine és Mortar: mintha a víz nem is víz lenne, nem lassítja a mozgást, nem okoz fennakadásokat, olyan könnyedén tudnak haladni és mozogni, mintha csak a szárazon lennének. Talán ez is a lenyelt, még mindig ismeretlen folyadék hatása.
Mire az elf és a félvér odaérnek, az Amine-t fogva tartó hal már haláltusáját vívja a földön, kopoltyújából szivárog felfele a vér, ahogy még utolsókat vergődik, végül pedig megadja magát a hegyes kőnek. Mortar nem ennyire szerencsés. Hiába sikerül a kagylóval belevágnia támadójába, az makacsul akaszkodik még a csuklóján, hiába lógnak már a belei és rángja ő is az utolsókat. Csak Ryliel segítségével sikerül állkapcsát szétfeszegetni, amikor is élettelen tetemként hullik a porba, együtt a férfi kézfejével, amit bizony elvesztett. Lassanként a víz a négyes közvetlen környezetében teljesen piros lesz a sok vértől, ami mintha nem akarna eloszlani, ott kavarog körülöttük, fémes ízt csempészve mindenki szájába. Mortar érezheti, hogy folyamatosan gyengül a vérveszteségtől, de Amine sincs sokkal jobb bőrben, bár ő megtarthatta kezét, csak egy csonkként lóg, az éles fogak mindkettejük ütőerét átharapták. Gyorsan kell dönteni és cselekedni, a tengerirózsák csábítón világítják az utat a roncsok irányába.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.04 21:11:32

2866. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 20:26:32
 ÚJ
>Extincor Ardemroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Toragg//

-Oké. Toragg, ugye? Részemről kereshetünk valami "harapnivalót".
*Örül, hogy az ork nem támad rá, sőt, fajtája lobbanékonyságával egyenesen szemben áll. Meglehetősen barátságos. Arca ennek láttán mosolyra fakad, és jobbját nyújtja neki. Ameddig vár a másik reakciójára, addig szemügyre veszi újdonsült vadásztársát. Testét sebhelyek tarkítják. ~Biztos harcos múltnak örvend.~ De viszont arról esküdni merne, hogy a csattanás előtt pár pillanattal még egy lélek se volt itt. Gondolja, biztos csak a szeme rossz. Mindenesetre örül a társaságnak.*
-És akkor, mégis merre? Táborhelyre van ötlet? Vagy improvizálunk?
*De meg sem várja az ork válaszát, inkább elindul abba az irányba, amerre véleménye szerint a borzoi csapat indult.*
-Vagy... Valami nagyobb zsákmány jobban bejönne?

A hozzászólás írója (Extincor Ardemroth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.04 21:00:57

2865. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 20:14:27
 ÚJ
>Toragg Trognoul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Extincor Ardemroth//

*Ahogy újra megjelenik 'ebben' az erdőben, pár másodperces késéssel, amilyen szerencséje van, rögtön nekicsapódik valami, vagy inkább valaki. Amíg felfogja, mi is történt, már a földön találja magát, mellette/rajta, valami hosszú hajú ficsúrral, mely nem sokra rá, neki is kezd a bocsánatkérésnek. Ránéz az alakra, ismerős arcot keresve rajta, de csalódnia kell, már ha ez annak mondható. Mindig is szívesen állt szembe az új ismeretségekkel, úgyhogy egyáltalán nem dühös a férfira, ez arcán is tisztán látsződik.*
-Ugyan, semmi probléma, megesik az emberrel!
*Mosolyog, de nem szándékozik rákötni a másik orrára, valójában miért is nem vette észre a feltűnően nagydarab alakot. Van rá lehetőség, hogy Extincor nem is hinné el a kis történetet, elégre egy fából való kilépés nem mindennapos dolog, pláne az 'abban' lévő kis vityillóról nem is beszélve, de ígéretet is tett az abban élő sámánnak, hogy hallgat a történtekről, ennek természetesen eleget is tesz.*
-Egy erdőben egyszerűen semmivé válik egy magam fajta zöldbőrű. *Kacsint Exre.* Ami pedig azt a vadat illeti, talán egy elő-reggelinek ha elmenne, de pont annyira bizonyára elég, hogy utána már szükségem legyen fojtatásra is. Amolyan étvágygerjesztőként szuperálna, de amíg nincs lehetőség a valós főétkezésre, inkább kihagynám, He he.! Azért köszönöm! Viszont, ha gondolod, kereshetünk valami laktatóbb fogást is! Ja, valamint majdnem elfelejtettem... Az én nevem Toragg Trognoul.

2864. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 19:11:06
 ÚJ
>Extincor Ardemroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Toragg Trognoul//

*Az erdőben vadászik vadra. Egy borzoi csapatra lesz figyelmes, akik egy sűrű cserjés felé veszik az irányukat. Hatalmasakat ugorva érik el a cserjés szélét. Ex bokorról bokorra követi őket, míg lövőtávolságba nem ér. Felhelyezi a pengevirág levében áztatott hegyű nyilat az idegre, majd egyenesen a csapat felé lövi, viszont az erős szél megfújja a száguldó lövedéket, amely egyenesen átrepeszt a növénytömegen. ~Ez nem sikerült...~ Gondolja magában, majd egy újabb nyilat helyez fel. Ez végre meghozza a várt eredményt. Egy kölyök hátába fúródik bele, majd a pengevirág mérge teszi a hatását: szépen lassan elvérzik. A többi egyenesen a cserjésbe szalad, Ex utánuk. Futás közben felkapja a kimúlt borzoit, majd bőrövére akasztja. A vastag, tüskés cserjés felsérti bőrét, de ez nem zavarja, még mindig a többi után lohol. Már látja a végét, ekkor viszont kiderül, hogy a vége egy meredek lejtőbe torkollik, melyen elegánsan bucskázik le Extincor. A bukfencek után ugyanazzal a lendülettel borzoi módra pattan föl, egyenesen egy hatalmas zöld árnyra. Felkel, majd meglepetésére egy orkot pillant meg:*
-Elnézést kérek. Nem láttam, hogy itt van.
*Ránéz az orkra, és elég erősnek tűnik. Lehet hogy haragszik, de akkor jaj neki. Megpróbálja csitítani a helyzetet:*
-Extincor Ardemroth vagyok, és szeretném kifejezni még egyszer bocsánatom. Esetleg meghívhatom egy borzoira?
*Csak remélni tudja, hogy van humorérzéke a szerzetnek, és nem csapja agyon.*

2863. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 17:18:57
 ÚJ
>Ronmisia Haliwe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

* Lába alatt puha zöld fű, ő pedig dudól egy régi dalocskát. Gondolkodni nem gondolkodik most, igyekszik kikapcsolódni, a csendet madárdal töri csak meg. Minden halk és nyugodt, sehol egy vad... Köpenyét szorosabbra fogja magán, ugyanis a fák között cikázó szél hatására kicsit megborzong. Vékony ujjaival kisöpri aranyszín tincseit arcából. Még ugrándozik is egy kicsit, akár egy gyermek, kinek az égvilágon semmi gondja nincsen. De valyon a tündér lány is ezt érzi? Azért jött ide, mert a megélhetés gondja nehezedik gyenge vállára. Megoldásokat eddig mindig talált, s ételre, no meg szállásra még futja, de mágiatanulásra nemigen. Olvasgathat ő sokat, ha gyakorlati tudása nincsen. Fejét megrázza kissé, hogy így űzze el a kérdéseket, s gondokat elméjéből. Azok azonban nem tűnnek el, agyának egy kis zugában még most is ott dobol a gondolat, ami háttérbe szorult. Fehér kezecskéjével végigsímít egy fatörzset, mélyen barázdált, az idő megedzette. Rögtön eszébe jut hajlott hátú öreganyja, kinek szintén sok-sok ránc keretezte arcát. Nem mindegy azonban, hogy ezeket a bú vagy az öröm véste az emberre. A mérgelődés miatt is megvénül az ember, de aki vidámságban élt, azon is nyomot hagynak az évek... A boldog évek. Ilyesféle gondolatok járnak ismét Ronmisia fejében. Nem szereti ezt a hosszú nevet, otthon mindig csak Roninak szólították. Néhány napja lehet a városban... Az egész vándorlást nagyanyja halála után kezdődött. A szülei már az öreg hölgy előtt eltávoztak, sírjukra egy rózsabokrot ültettek.
~ Öntözi -e valaki?~
* Jön elő a gondolat, de hiába rágódik rajta a szőkeség, a választ úgysem tudja, s ha tudná is, akkor sem menne vissza. Számára az a hely csak fájdalom, a világ pedig -~ ahogy nagyanyó mondta~- tele van lehetőségekkel. Csak meg kell taláni őket.
~ Elindultam egy úton, többet nem nézhetek vissza. Hisz lehet, hogy már nem talánám a jó irányt. A szép emlékeket úgyis a szívembe zártam, fájdalomra pedig nincs szükségem.~
* Most hallatszik nagyobb mozgolódás, s a lány rájön, hogy megint túlságosan elmerült gondolataiban.
Egy kis nyúl fut sebesen, talán megijedt, mikor egy vékony ágacska széttört Roni lába alatt. Folytatja a dúdolást, s a gondolatokat átveszi a szöveg, mely csak a fejében szól... Szép virágokról, a csendről nyugalomról. Teljesen passzol a jelenlegi helyzethez.*

2862. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 16:08:42
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Erdei találka-Sanzca//

*A lány magával hívja. Kijön a vízből és felveszi a cipőjét majd elmondja mit szeretne. Arsenor jól gondolta tényleg ahhoz a kis tóhoz mennek.*
-Régen gyakran jártam oda horgászni.
*Válaszol mikor a lány közli, hogy lehet, hogy már látta. Szép hely szereti. Felemeli a földről a páncélját és összefogja a sérült pajzsával, másik kezébe meg a lándzsáját fogja és követi a lányt. Kezdi nem szeretni a fegyvereit és a páncélját. Csak erőszakot szülnek. De most azzal nem törődik csak követi a lányt a kis tóhoz. Tényleg jót fog tenni neki egy kis fürdés. Legalább felfrissíti.*
-És gyakran szoktál az erdőben járkálni?

2861. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-04 15:16:06
 ÚJ
>Sanzca Lorye avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Erdei találka-Arsenor//

*Maga sem tudja, hogy mit is szeretne pontosan. Feláll és hívón néz a férfira. Talán csak élni szeretne egy kicsit. Szabadon és független a szürke, egymás utáni napok bilincsétől. Reméli tetszik majd az idegennek, amit mutat. A patakegy méternyi magasságból hull alá a zöldeskék állóvízbe, mint egy miniatűr vízesés. A tó egyik oldaláról kényelmesen be lehet sétálni, míg már nem ér le az elfek, no meg az emberek lába, mígy a túl oldal eleve mélyvízzel lepi meg a figyelmetlen fürödni kívánókat.*
-Akkor gyere velem! Biztos jól fog esni! *Ruháját újra fölgyűri, ám ezúttal Arsenor ingét is hozzáfogja. Gyorsan kilépked cipőjéért, majd a férfi felé fordul.*
-Van itt a közelben egy kis tó! Ha ismeri az erdőt, mint a tenyerét, bizonyára látta már, bár akkor nem tudom az újdonság varázsával bemutatni. *Az erdő eleve szép ebben az időszakban, s az idő is megfelel az úszáshoz. Ő minden esetre meg fog mártózni egyet, bár úgy sokkal érdekesebb lenne, ha a férfi is veletartana. Továbbra is érdekli ez az újdonsült ismeret, bár reméli többet is megtudhat róla. A parton leengedi szoknyáját, mely könnyen és előkelően tér vissza helyére, csak azért, hogy a következő mozdulatnál fellibbenhessen, mint valami földön túli fuvallatra.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257