Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 55 (1081. - 1100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1100. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 19:35:13
Üzenet elküldve: 2014-05-01 19:35:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Saurii//
*Meglepődik rajta, hogy Saurii végül is félig mélységi, így nem is csoda, hogy jól megértették egymást a Vadásszal, persze ebben azért a kettejük személyisége is benne van, na meg persze a gondolkodásmódjuk. Elneveti magát, mikor Saurii huncutnak nevezi.*
- Szóval mindenütt hasonlóan működik?
*Zef elgondolkodik a hallottakon, elvégre nagyjából a szülővárosában is így működött a dolog, persze néha azért rendesen meg tudták lepni a fiút.*
- Hmm, talán ebben a városban is ki kéne próbálnom magam.
*Vigyorog a lányra, mivel korábbi megszólalását rejtett célzásnak veszi, hogy benne lenne egy efféle kalandban.*
- Nem feltétlenül, ennyire még azért nem folytam bele... inkább a kémkedés vagy hírhordás a specialitásom.
*Kacsint a lányra. Számára valóban ezek a legegyszerűbb dolgok, elvégre apró, és könnyen elvegyül a tömegben. Persze azért jól meg kell gondolnia, elvégre ha egyszer igazán belekezd, abból nem lesz kiszállás. Lihanechben még csak egyszerű munkákat végzett el, így nem is volt túl nagy tekintélye, de legalább nem üldözték, mikor távozott. Itt azonban nem biztos, hogy ekkora szerencséje lenne. Bár Sauriival az oldalán ezek a gondolatok valahogy felesleges aggodalmaknak tűnnek, amik hamar elhagyják Zef elméjét.*
//Saurii//
*Meglepődik rajta, hogy Saurii végül is félig mélységi, így nem is csoda, hogy jól megértették egymást a Vadásszal, persze ebben azért a kettejük személyisége is benne van, na meg persze a gondolkodásmódjuk. Elneveti magát, mikor Saurii huncutnak nevezi.*
- Szóval mindenütt hasonlóan működik?
*Zef elgondolkodik a hallottakon, elvégre nagyjából a szülővárosában is így működött a dolog, persze néha azért rendesen meg tudták lepni a fiút.*
- Hmm, talán ebben a városban is ki kéne próbálnom magam.
*Vigyorog a lányra, mivel korábbi megszólalását rejtett célzásnak veszi, hogy benne lenne egy efféle kalandban.*
- Nem feltétlenül, ennyire még azért nem folytam bele... inkább a kémkedés vagy hírhordás a specialitásom.
*Kacsint a lányra. Számára valóban ezek a legegyszerűbb dolgok, elvégre apró, és könnyen elvegyül a tömegben. Persze azért jól meg kell gondolnia, elvégre ha egyszer igazán belekezd, abból nem lesz kiszállás. Lihanechben még csak egyszerű munkákat végzett el, így nem is volt túl nagy tekintélye, de legalább nem üldözték, mikor távozott. Itt azonban nem biztos, hogy ekkora szerencséje lenne. Bár Sauriival az oldalán ezek a gondolatok valahogy felesleges aggodalmaknak tűnnek, amik hamar elhagyják Zef elméjét.*
1099. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 19:19:22
Üzenet elküldve: 2014-05-01 19:19:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Orrden Zisthe//
*El sem hiszi, hogy tényleg elaludt, de azért jólesett neki a pihenés. Felpattan, felkapja magára az eddig takaróként használt kabátját, és körülnéz. Még többen lettek, mióta aludt egyet, egész kis tömeg takarja el előle a vásár nagyrészét. Miközben az embereket kerülgetve igyekszik beljebb kerülni a vásárban, megpillant egy különösen furcsa és egyben ijesztő szerzetet is. A csuklyás férfi egy köpenyt és alatta maszkot visel, elég feltűnő látványt nyújt, miközben épp az egyik eladót próbálja megfélemlíteni...vagy lekenyerezni? Maou csak miután hallótávolságba kerül tudja megállapítani, hogy a férfi nem fenyegetőzik, hanem inkább talán még bókol is, mégha furcsa is a szóhasználata. Végül az ismeretlen egészen megrakodva hagyja el a standot, és hagyja el a tömeget. Maou nem tudja megállni, hogy ne kövesse a különös idegent, akinek a vállára a lány legnagyobb meglepetésére egy termetes bagoly telepedik le. A férfi azonban épp akkor vált irányt, mikor Maou kitér egy arra tévedő kisfiú útjából, így épp szembe kerülnek. A lány egy kissé meghökkenten áll, és el is felejti, hogy tulajdonképpen ki kéne térnie az idegen útjából, ez a bagoly közelebbről nézve azonban nem is olyan ijesztő, mint amilyennek korábban tűnt, inkább...*
- De aranyos! Megetethetem?
*Maou csillogó szemekkel pillant a férfira, aztán jön csak rá, hogy tulajdonképpen még nem is ismeri.*
- Elnézést! Nem akartam úgy letámadni, csak hát tényleg nagyon szép ez a bagoly...
*Reménykedik, hogy a férfi nem fogja sértésnek venni a dolgot, miközben kíváncsian nézegeti a maszkját. Vajon miért öltözik ilyen furcsán?*
//Orrden Zisthe//
*El sem hiszi, hogy tényleg elaludt, de azért jólesett neki a pihenés. Felpattan, felkapja magára az eddig takaróként használt kabátját, és körülnéz. Még többen lettek, mióta aludt egyet, egész kis tömeg takarja el előle a vásár nagyrészét. Miközben az embereket kerülgetve igyekszik beljebb kerülni a vásárban, megpillant egy különösen furcsa és egyben ijesztő szerzetet is. A csuklyás férfi egy köpenyt és alatta maszkot visel, elég feltűnő látványt nyújt, miközben épp az egyik eladót próbálja megfélemlíteni...vagy lekenyerezni? Maou csak miután hallótávolságba kerül tudja megállapítani, hogy a férfi nem fenyegetőzik, hanem inkább talán még bókol is, mégha furcsa is a szóhasználata. Végül az ismeretlen egészen megrakodva hagyja el a standot, és hagyja el a tömeget. Maou nem tudja megállni, hogy ne kövesse a különös idegent, akinek a vállára a lány legnagyobb meglepetésére egy termetes bagoly telepedik le. A férfi azonban épp akkor vált irányt, mikor Maou kitér egy arra tévedő kisfiú útjából, így épp szembe kerülnek. A lány egy kissé meghökkenten áll, és el is felejti, hogy tulajdonképpen ki kéne térnie az idegen útjából, ez a bagoly közelebbről nézve azonban nem is olyan ijesztő, mint amilyennek korábban tűnt, inkább...*
- De aranyos! Megetethetem?
*Maou csillogó szemekkel pillant a férfira, aztán jön csak rá, hogy tulajdonképpen még nem is ismeri.*
- Elnézést! Nem akartam úgy letámadni, csak hát tényleg nagyon szép ez a bagoly...
*Reménykedik, hogy a férfi nem fogja sértésnek venni a dolgot, miközben kíváncsian nézegeti a maszkját. Vajon miért öltözik ilyen furcsán?*
1098. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 18:55:13
Üzenet elküldve: 2014-05-01 18:55:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Nyárelői forgatag //
// Zef //
*Lábait keresztbe veti, majd fél mosollyal az arcán Zefre pillant.*
- És én mit mondjak? *Teszi fel a költői kérdést, azonban rádöbben, hogy a fiúval még nem osztotta meg sejthető titkát a származását illetően.* Ohh, még nem meséltem. Apám ember volt, anyám meg mélységi. Tőle való a szemem színe, legalábbis ezt mondták. Na, ezek után nem kell magyaráznom, hogy én csalódtam-e bennük vagy sem *Neveti el magát, mert nyílt titok, hogy az emberek is rémesen bugyuták tudnak lenni, azonban a sötételfek sem mindig maradnak alul.
Náluk talán nem is kimondottan az ostobaság vált ki lemondást, inkább a retteget nép ama tagjai, akik viráglelkükkel próbálják hitegetni a külvilágot, hogy köztük is bizony akadnak rendesek és tisztességesek, akik nem ölik halomszámra a különböző népeket, no meg a sajátjaikat.
Közben ő is örömmel falatozgat tovább, s szerencsére a lédús málnának köszönhetően még csak meg sem szomjazik. Persze épp szemközt ülnek a mindenféle itókákat árusító pulttal, és már alkonyodik is, azonban megerőlteti magát, s szépen lemond a ma esti alkoholizálásról.
Jobb társasága van most az italnál, és a világért nem akarná maga mellől elüldözni, annak ellenére sem, hogy Zef már láthatta becsípett állapotban a fogadóban.
Talán akkor fel sem tűnhetett neki a viselkedése, mert túl sokban nem különbözik a józantól, maximum jobban fel van vágva a nyelve s szívesebben is flörtölget.*
- Az alvilág? Te kis huncut *Újabb kacaj hagyja el a dús ajkakat, majd előre pillant a tömegbe.* Szerintem olyan, mint mindenütt máshol. Vannak kis olcsó zsebtolvajok, aztán megy felfelé a ranglétra a befolyásos dagadt disznókhoz, akiket nincs, aki elítélhetné. Mellette biztosan vannak olyanok, akik emberkereskedelemmel foglalatoskodnak, de ha ilyen informált vagy, akkor nem kell részletesen bemutatnom a témát *Az ajkain megülő mosoly kiszélesedik, ahogy ismét keresi a szemkontaktust Zeffel.* Azért most megleptél. Még én sem keresem kimondottan az ennyire züllött alakok társaságát, maradok a kis magán üzletemnél. Persze az is megeshet, hogy eddig még nem találtam a rosszalkodásban megfelelő társra *Kacsint egyet, majd újból a nézelődőkre emeli karmazsinjait.*
- De konkrétan mire gondoltál? Netán bérgyilkosságra? *Veti fel az ötletet, ami valóban érdekes lehet, viszont belefolyni annál veszedelmesebb. Saurii túlzottan szereti az életét ahhoz, hogy valami elmeháborodott banda áldozatává váljék a kíváncsisága miatt.*
// Zef //
*Lábait keresztbe veti, majd fél mosollyal az arcán Zefre pillant.*
- És én mit mondjak? *Teszi fel a költői kérdést, azonban rádöbben, hogy a fiúval még nem osztotta meg sejthető titkát a származását illetően.* Ohh, még nem meséltem. Apám ember volt, anyám meg mélységi. Tőle való a szemem színe, legalábbis ezt mondták. Na, ezek után nem kell magyaráznom, hogy én csalódtam-e bennük vagy sem *Neveti el magát, mert nyílt titok, hogy az emberek is rémesen bugyuták tudnak lenni, azonban a sötételfek sem mindig maradnak alul.
Náluk talán nem is kimondottan az ostobaság vált ki lemondást, inkább a retteget nép ama tagjai, akik viráglelkükkel próbálják hitegetni a külvilágot, hogy köztük is bizony akadnak rendesek és tisztességesek, akik nem ölik halomszámra a különböző népeket, no meg a sajátjaikat.
Közben ő is örömmel falatozgat tovább, s szerencsére a lédús málnának köszönhetően még csak meg sem szomjazik. Persze épp szemközt ülnek a mindenféle itókákat árusító pulttal, és már alkonyodik is, azonban megerőlteti magát, s szépen lemond a ma esti alkoholizálásról.
Jobb társasága van most az italnál, és a világért nem akarná maga mellől elüldözni, annak ellenére sem, hogy Zef már láthatta becsípett állapotban a fogadóban.
Talán akkor fel sem tűnhetett neki a viselkedése, mert túl sokban nem különbözik a józantól, maximum jobban fel van vágva a nyelve s szívesebben is flörtölget.*
- Az alvilág? Te kis huncut *Újabb kacaj hagyja el a dús ajkakat, majd előre pillant a tömegbe.* Szerintem olyan, mint mindenütt máshol. Vannak kis olcsó zsebtolvajok, aztán megy felfelé a ranglétra a befolyásos dagadt disznókhoz, akiket nincs, aki elítélhetné. Mellette biztosan vannak olyanok, akik emberkereskedelemmel foglalatoskodnak, de ha ilyen informált vagy, akkor nem kell részletesen bemutatnom a témát *Az ajkain megülő mosoly kiszélesedik, ahogy ismét keresi a szemkontaktust Zeffel.* Azért most megleptél. Még én sem keresem kimondottan az ennyire züllött alakok társaságát, maradok a kis magán üzletemnél. Persze az is megeshet, hogy eddig még nem találtam a rosszalkodásban megfelelő társra *Kacsint egyet, majd újból a nézelődőkre emeli karmazsinjait.*
- De konkrétan mire gondoltál? Netán bérgyilkosságra? *Veti fel az ötletet, ami valóban érdekes lehet, viszont belefolyni annál veszedelmesebb. Saurii túlzottan szereti az életét ahhoz, hogy valami elmeháborodott banda áldozatává váljék a kíváncsisága miatt.*
1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 18:17:00
Üzenet elküldve: 2014-05-01 18:17:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Saurii//
*Felnevet, mikor Saurii említést tesz az előlegről, ez már elkerülte a figyelmét. Még nem igazán ismerkedett meg olyan sok lénnyel Artheniorban, de így sem volt túl nagy aránya egy-egy kellemes társalgásnak.*
- Kezdek attól tartani, hogy nem fajtól függ... Szerencsére a sajátomban még nem sikerült csalódnom, bár tartok tőle, hogy sor kerül rá.
*Zef kényelmesen lakmározik, előbb a cipót tünteti el, majd sorra kóstolja a gyümölcsöket, alig győzi kiélvezni az ízeket.*
- Egyetértek. Tényleg jól eltervezték, habár nyugtával dícsérném a napot, a Szépségversenyre még kíváncsi leszek. Nekem egyelőre tetszik a város is, bár még nem ismertem ki teljesen. Amire még kíváncsi lennék, az az itteni alvilág... egyszer-kétszer szívesen tanúja lennék, hogy végzik itt a piszkos munkát.
*Gonoszan elvigyorodik, miközben egy újabb cipót kezd el majszolni. Zef némi gyakorlattal már rendelkezik e téren, elvégre mindig is érdekelték a hasonló dolgok, és maga is végzett már kisebb munkákat, még ha néha csak a túlélés érdekében is. Nem vonakodik, hogy elmondja-e ezt a lánynak, elvégre valószínűleg ő is tapasztalt, vagy legalább érdekelt az ilyen dolgokban, Zef elérkezettnek érzi az időt, hogy efelől megbizonyosodjon. Persze csak ha Saurii elárulja neki, de talán nincs oka leplezni, ha tényleg így van.*
//Saurii//
*Felnevet, mikor Saurii említést tesz az előlegről, ez már elkerülte a figyelmét. Még nem igazán ismerkedett meg olyan sok lénnyel Artheniorban, de így sem volt túl nagy aránya egy-egy kellemes társalgásnak.*
- Kezdek attól tartani, hogy nem fajtól függ... Szerencsére a sajátomban még nem sikerült csalódnom, bár tartok tőle, hogy sor kerül rá.
*Zef kényelmesen lakmározik, előbb a cipót tünteti el, majd sorra kóstolja a gyümölcsöket, alig győzi kiélvezni az ízeket.*
- Egyetértek. Tényleg jól eltervezték, habár nyugtával dícsérném a napot, a Szépségversenyre még kíváncsi leszek. Nekem egyelőre tetszik a város is, bár még nem ismertem ki teljesen. Amire még kíváncsi lennék, az az itteni alvilág... egyszer-kétszer szívesen tanúja lennék, hogy végzik itt a piszkos munkát.
*Gonoszan elvigyorodik, miközben egy újabb cipót kezd el majszolni. Zef némi gyakorlattal már rendelkezik e téren, elvégre mindig is érdekelték a hasonló dolgok, és maga is végzett már kisebb munkákat, még ha néha csak a túlélés érdekében is. Nem vonakodik, hogy elmondja-e ezt a lánynak, elvégre valószínűleg ő is tapasztalt, vagy legalább érdekelt az ilyen dolgokban, Zef elérkezettnek érzi az időt, hogy efelől megbizonyosodjon. Persze csak ha Saurii elárulja neki, de talán nincs oka leplezni, ha tényleg így van.*
1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 17:58:20
Üzenet elküldve: 2014-05-01 17:58:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Nyárelői forgatag //
// Zef //
- Azt nem kétlem, de hogy bohócot csináljak magamból... Sokat kellene érte fizetni, előlegben *Az ő ajkaira is vigyor telepszik, ahogy lepillant a kölyökre, majd a következő megjegyzést illetően körülnéz a piaci forgatagon. Olybá tűnik, az embereket nem igazán zavarja, hogy lassan zárás, még most is igen sokan hömpölyögnek a téren.*
- Nekem mondod? Eddig azt hittem, csak a tündéreknek nincs rendben valami a fejükkel, de úgy látszik ez itt általános jelenség... *Teszi hozzá gonosz mosollyal az arcán, majd bólint a leülést övező kérdésre. Szívesen nyújtózna már meg, s a lábainak sem ártana a pihenés, szóval követi Zefet, rábízva a választást a padokat illetően.
Amint megérkeznek a kiszemelt helyre, ő sem vacakol; letelepszik, majd követve a fiú példáját, a többi étel mellé pakolja a Dralgtól kapott málnát, meg a másik adagot, amiből már igen csak kevés maradt, hála a korábbi ütközésnek.
Szép is lenne, ha megint előkerülne a harcos, és belőle kinézné, hogy még a padon is képes lenne őket felborítani, azonban inkább elhessegeti a gondolatot, mielőtt még valósággá válna.*
- Köszönöm, te is vegyél bátran, bár nekem csak málnám van *Jegyzi meg, majd el is tulajdonít egy cipót.
Most, hogy végre megálltak egy kicsit, ő is rájött, hogy megéhezett, ennek megoldására pedig csekély vigasz lenne az apró gyümölcs. Szóval örömmel majszolgatja a pékárut, miközben Zefhez hasonlatosan a népeket vizslatja. Az ő arcára azonban csak lekezelés jut, bár olykor még az ő szemöldöke is a magasba szökken egy-egy fura szerzetnél.*
- Egész jó ez a nap, nem gondoltam volna, hogy a végén ilyen mókás lesz eljönni a vásárra *Szólal meg kis idő múltán, és mogorva arcára is mosoly telepszik.* Nagy szerencse, hogy most érkeztem Artheniorba, máskülönben azt hiszem, megenne az unalom. A városok egy-két napig érdekesek, míg ki nem ismered őket, aztán a legtöbb érdektelenné válik *Ismerteti álláspontját, persze nem tudhatja, hogy Arthenior városa még mivel kecsegtethet, elvégre teljesen még nem térképezte fel.*
- Persze vannak kivételek, de eddig ez a hely nem tűnik túl nagy számnak, leszámítva ezt a vásárt, mint mondtam *Teszi hozzá, és egy utolsó falattal ki is végzi a legálisan eltulajdonított cipót. Utána már csak a saját gyümölcseiből falatozgat.*
// Zef //
- Azt nem kétlem, de hogy bohócot csináljak magamból... Sokat kellene érte fizetni, előlegben *Az ő ajkaira is vigyor telepszik, ahogy lepillant a kölyökre, majd a következő megjegyzést illetően körülnéz a piaci forgatagon. Olybá tűnik, az embereket nem igazán zavarja, hogy lassan zárás, még most is igen sokan hömpölyögnek a téren.*
- Nekem mondod? Eddig azt hittem, csak a tündéreknek nincs rendben valami a fejükkel, de úgy látszik ez itt általános jelenség... *Teszi hozzá gonosz mosollyal az arcán, majd bólint a leülést övező kérdésre. Szívesen nyújtózna már meg, s a lábainak sem ártana a pihenés, szóval követi Zefet, rábízva a választást a padokat illetően.
Amint megérkeznek a kiszemelt helyre, ő sem vacakol; letelepszik, majd követve a fiú példáját, a többi étel mellé pakolja a Dralgtól kapott málnát, meg a másik adagot, amiből már igen csak kevés maradt, hála a korábbi ütközésnek.
Szép is lenne, ha megint előkerülne a harcos, és belőle kinézné, hogy még a padon is képes lenne őket felborítani, azonban inkább elhessegeti a gondolatot, mielőtt még valósággá válna.*
- Köszönöm, te is vegyél bátran, bár nekem csak málnám van *Jegyzi meg, majd el is tulajdonít egy cipót.
Most, hogy végre megálltak egy kicsit, ő is rájött, hogy megéhezett, ennek megoldására pedig csekély vigasz lenne az apró gyümölcs. Szóval örömmel majszolgatja a pékárut, miközben Zefhez hasonlatosan a népeket vizslatja. Az ő arcára azonban csak lekezelés jut, bár olykor még az ő szemöldöke is a magasba szökken egy-egy fura szerzetnél.*
- Egész jó ez a nap, nem gondoltam volna, hogy a végén ilyen mókás lesz eljönni a vásárra *Szólal meg kis idő múltán, és mogorva arcára is mosoly telepszik.* Nagy szerencse, hogy most érkeztem Artheniorba, máskülönben azt hiszem, megenne az unalom. A városok egy-két napig érdekesek, míg ki nem ismered őket, aztán a legtöbb érdektelenné válik *Ismerteti álláspontját, persze nem tudhatja, hogy Arthenior városa még mivel kecsegtethet, elvégre teljesen még nem térképezte fel.*
- Persze vannak kivételek, de eddig ez a hely nem tűnik túl nagy számnak, leszámítva ezt a vásárt, mint mondtam *Teszi hozzá, és egy utolsó falattal ki is végzi a legálisan eltulajdonított cipót. Utána már csak a saját gyümölcseiből falatozgat.*
1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 17:14:45
Üzenet elküldve: 2014-05-01 17:14:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// Nyárelői forgatag //
* ~ Frey semmit sem változott.~ Állapítja meg magában mosolyogva, miközben a testőrről beszélnek. A régi szép időket felidézve nosztalgikus hangulatba kerül Nily.*
- Nekem jó szemem van az ilyesmihez, egyből kiszúrom. * Fűzi még hozzá az előbbi témához, majd a szőke elf lány kérdő tekintetére csak legyint, jelezvén, hogy szóra sem érdemes a dolog. Nilyt is próbálta harcra tanítani, de őt sokkal jobban érdekelte ruháinak épsége, minthogy éles késekkel hadonásszon. Azt inkább meghagyta nekik, és szívesen volt néző is, miközben ők ketten harcolgattak egymással. A puha fűtengerben ücsörögve néha közbeszólt, de csak azért, hogy Ressart kizökkentse a koncentrálásból, s ezáltal Freya előnyösebb helyzetbe kerüljön.*
- Óh, tényleg. Jól emlékszem az arcára. A nagy és komor Ressar elpirult.. Azóta sem láttam úgy. Úgy látszik csak a te jelenléted kellett hozzá. * Nosztalgiázik tovább, s ekkorra érnek oda az ékszeres kofárokhoz. Freya szavainak hallatán együttérzően lehajtja a fejét.
Gondolta, hogy elterelje a lány szomorú gondolatait mutat neki valami szépet. Az egyik levélformájú brossra esett a hirtelen választása, mi szerinte az egyik legszebb a pulton. Az apró, türkizen csillogó briliáns, egészen megbűvöli Nilyt, ki át is nyújtja az elfnek a darabot.*
- Óh? * Pillant a hajtűre, s hozzáértő tekintettel vizsgálni kezdi.*
- Szép szép.. ez egy olcsóbb darab nem? * Kérdi természetesen. Nily sajnos már csak ilyen, de Freya már ismerheti régről, igazán nem kell neki bemutatni. A barna hajú lány nem is vár igazán választ, már indul is tovább a következő pulthoz. Mindeközben issza a lány szavait, hiszen piszkosul kíváncsi minden részletre, nem csak arra, hogy mik történtek barátnőjével, hanem arra is, hogy a jégkékszemű férfi hogyan kerül a társaságába.*
- De maradunk még. Apának elintéznivalója van Pickeringékkel. Talán emlékszel rájuk. Tudod az a két fivér, akik mindig arany vértben mentek mindenhova. * Ráncolja a homlokát, s olyan arcot vág, mintha citromba harapott volna. Sosem kedvelte őket, de családjaik régi jó barátságban vannak egymással.*
- Mindegy is. Gyere el hozzánk! Mondd, hogy eljössz, kérlek! * Kérleli barátnőjét, ki közben rátapint a lényegre, hogy miért is viselkedett olyan furcsán az imént. A férfiak társasága eddig nem igen foglalkoztatta, többnyire akkor elegyedett szóba velük, ha kötelező volt, mint pl: Pickeringéknél. Maga sem tudja mi a válasz Frey kérdésére, de próbálja magában megfogalmazni. Felsóhajt és körbpillant. Miután nem látja a két férfit közelebb hajol a szőke elf lányhoz.*
- El kell mondanom valamit.. Az előbb hazudtam.. * A szája elé tartja kesztyűs kezét és kuncogni kezd. Tehetség kell ahhoz, hogy csak úgy valaki észrevétlenül távozhasson a Strissa kúriából.*
- Megszöktem otthonról! De ez nem az első alkalom. Mikor először tettem akkor találkoztam ezzel a... ezzel a.. kék szemű bőrvértes pupákkal. Bent ragadtunk az erdőben. Képzeld csak el.. sőt még este is. És még a fehér batiszt ruhám is elszakadt! * Mert hát az a lényeg. Freya bizonyára csak szemforgatni fog az utolsó mondat hallatán, vagy mélyen felsóhajt, s megállapíthatja magában, hogy Nily sem változott semmit.*
* ~ Frey semmit sem változott.~ Állapítja meg magában mosolyogva, miközben a testőrről beszélnek. A régi szép időket felidézve nosztalgikus hangulatba kerül Nily.*
- Nekem jó szemem van az ilyesmihez, egyből kiszúrom. * Fűzi még hozzá az előbbi témához, majd a szőke elf lány kérdő tekintetére csak legyint, jelezvén, hogy szóra sem érdemes a dolog. Nilyt is próbálta harcra tanítani, de őt sokkal jobban érdekelte ruháinak épsége, minthogy éles késekkel hadonásszon. Azt inkább meghagyta nekik, és szívesen volt néző is, miközben ők ketten harcolgattak egymással. A puha fűtengerben ücsörögve néha közbeszólt, de csak azért, hogy Ressart kizökkentse a koncentrálásból, s ezáltal Freya előnyösebb helyzetbe kerüljön.*
- Óh, tényleg. Jól emlékszem az arcára. A nagy és komor Ressar elpirult.. Azóta sem láttam úgy. Úgy látszik csak a te jelenléted kellett hozzá. * Nosztalgiázik tovább, s ekkorra érnek oda az ékszeres kofárokhoz. Freya szavainak hallatán együttérzően lehajtja a fejét.
Gondolta, hogy elterelje a lány szomorú gondolatait mutat neki valami szépet. Az egyik levélformájú brossra esett a hirtelen választása, mi szerinte az egyik legszebb a pulton. Az apró, türkizen csillogó briliáns, egészen megbűvöli Nilyt, ki át is nyújtja az elfnek a darabot.*
- Óh? * Pillant a hajtűre, s hozzáértő tekintettel vizsgálni kezdi.*
- Szép szép.. ez egy olcsóbb darab nem? * Kérdi természetesen. Nily sajnos már csak ilyen, de Freya már ismerheti régről, igazán nem kell neki bemutatni. A barna hajú lány nem is vár igazán választ, már indul is tovább a következő pulthoz. Mindeközben issza a lány szavait, hiszen piszkosul kíváncsi minden részletre, nem csak arra, hogy mik történtek barátnőjével, hanem arra is, hogy a jégkékszemű férfi hogyan kerül a társaságába.*
- De maradunk még. Apának elintéznivalója van Pickeringékkel. Talán emlékszel rájuk. Tudod az a két fivér, akik mindig arany vértben mentek mindenhova. * Ráncolja a homlokát, s olyan arcot vág, mintha citromba harapott volna. Sosem kedvelte őket, de családjaik régi jó barátságban vannak egymással.*
- Mindegy is. Gyere el hozzánk! Mondd, hogy eljössz, kérlek! * Kérleli barátnőjét, ki közben rátapint a lényegre, hogy miért is viselkedett olyan furcsán az imént. A férfiak társasága eddig nem igen foglalkoztatta, többnyire akkor elegyedett szóba velük, ha kötelező volt, mint pl: Pickeringéknél. Maga sem tudja mi a válasz Frey kérdésére, de próbálja magában megfogalmazni. Felsóhajt és körbpillant. Miután nem látja a két férfit közelebb hajol a szőke elf lányhoz.*
- El kell mondanom valamit.. Az előbb hazudtam.. * A szája elé tartja kesztyűs kezét és kuncogni kezd. Tehetség kell ahhoz, hogy csak úgy valaki észrevétlenül távozhasson a Strissa kúriából.*
- Megszöktem otthonról! De ez nem az első alkalom. Mikor először tettem akkor találkoztam ezzel a... ezzel a.. kék szemű bőrvértes pupákkal. Bent ragadtunk az erdőben. Képzeld csak el.. sőt még este is. És még a fehér batiszt ruhám is elszakadt! * Mert hát az a lényeg. Freya bizonyára csak szemforgatni fog az utolsó mondat hallatán, vagy mélyen felsóhajt, s megállapíthatja magában, hogy Nily sem változott semmit.*
1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 16:50:22
Üzenet elküldve: 2014-05-01 16:50:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Saurii//
*Elvigyorodik, miközben Saurii beavatja a tervébe. Ő is gondolt már rá, hogy megnézze a versenyt, vagy inkább a versenyzőket, akiknek állítólag még feladataik is lesznek a győzelemért. Zef még nem tudja milyenek, de a maga részéről volnának vicces ötletei.*
- Jelentkezhetnél te is. Még a végén megnyernéd.
*Vigyorog gonoszul a lányra, elvégre sejti, hogy Saurii milyen véleménnyel lehet a versenyről, ezért ezt inkább csak viccnek szánja. Bár egy részét komolyan gondolja, elvégre Saurii bőven elég szép ahhoz, hogy nyerjen, és ki tudja, talán egész szép összeget bezsebelhetne érte.*
- Még szép, hogy megvagyunk. Ezek után erős előítéleteim lettek a városiakkal kapcsolatban.
*Fáradt sóhajt mímel, miközben átmennek a piactérre, ahol még most is lelkesen vásárolgatnak a különböző átutazók, vagy egyszerű városiak.*
- Leülünk valahova? Már kezdek éhes lenni.
*Vigyorog a lányra, miközben tekintetével a tömeget kutatva egy kellemes helyet keres, míg végül kiszúr egy kisebb padot a vásár szélében, és ha Saurii nem ellenkezik, akkor hamar odaérnek, és ő már le is telepszik, miközben előpakolja korábbi szerzeményeit, leterít egy rongyot, majd előkerülnek a gyümölcsök és a cipók, és szépen elrendezve díszelegnek a fiú mellett.*
- Ha megkívánsz valamit, nyugodtan vehetsz.
*Mosolyog a lányra, és beleharap az egyik cipóba, miközben az előttük elhaladókat bámulja, és kicsit sem leplezetten fejti ki róluk a véleményét egy-egy arckifejezéssel vagy szemöldökrándulással. Szerencsére Dralgot nem látja sehol, ami némileg megnyugtatja, kellemetlen volna, ha mégegyszer feldöntené valamelyiküket, és egyelőre más próbálkozók sem közelítik meg őket.*
//Saurii//
*Elvigyorodik, miközben Saurii beavatja a tervébe. Ő is gondolt már rá, hogy megnézze a versenyt, vagy inkább a versenyzőket, akiknek állítólag még feladataik is lesznek a győzelemért. Zef még nem tudja milyenek, de a maga részéről volnának vicces ötletei.*
- Jelentkezhetnél te is. Még a végén megnyernéd.
*Vigyorog gonoszul a lányra, elvégre sejti, hogy Saurii milyen véleménnyel lehet a versenyről, ezért ezt inkább csak viccnek szánja. Bár egy részét komolyan gondolja, elvégre Saurii bőven elég szép ahhoz, hogy nyerjen, és ki tudja, talán egész szép összeget bezsebelhetne érte.*
- Még szép, hogy megvagyunk. Ezek után erős előítéleteim lettek a városiakkal kapcsolatban.
*Fáradt sóhajt mímel, miközben átmennek a piactérre, ahol még most is lelkesen vásárolgatnak a különböző átutazók, vagy egyszerű városiak.*
- Leülünk valahova? Már kezdek éhes lenni.
*Vigyorog a lányra, miközben tekintetével a tömeget kutatva egy kellemes helyet keres, míg végül kiszúr egy kisebb padot a vásár szélében, és ha Saurii nem ellenkezik, akkor hamar odaérnek, és ő már le is telepszik, miközben előpakolja korábbi szerzeményeit, leterít egy rongyot, majd előkerülnek a gyümölcsök és a cipók, és szépen elrendezve díszelegnek a fiú mellett.*
- Ha megkívánsz valamit, nyugodtan vehetsz.
*Mosolyog a lányra, és beleharap az egyik cipóba, miközben az előttük elhaladókat bámulja, és kicsit sem leplezetten fejti ki róluk a véleményét egy-egy arckifejezéssel vagy szemöldökrándulással. Szerencsére Dralgot nem látja sehol, ami némileg megnyugtatja, kellemetlen volna, ha mégegyszer feldöntené valamelyiküket, és egyelőre más próbálkozók sem közelítik meg őket.*
1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 13:39:02
Üzenet elküldve: 2014-05-01 13:39:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
*Amint a kovács a pultra helyezi a botot, Drayen a Meshélő (Sh) kezébe nyomja a 15 aranyat cserébe.
Széles, elégedett mosollyal meghajol a kovács felé.*
-Igazán figyelmes volt a részéről, hogy félre tette nekem. Hálám érte.-
*Mondja, a kérdésére kapott válaszra lehervad a mosolya.*
-Ezt sajnálattal kell hallanom. Nos, akkor jobb ha elindulok, talán ráakadok itt egy ötvösre, vagy ékszerészre.-
*Biccent a kovács felé, ajd elindul a tömegben.*
* Egy kiadós séta, és némi lökdösődés árán, de végül Drayen a három, dörzsöltnek látszó férfi asztalai előtt áll. Nem telik sok időbe, hogy rájöjjön, sem az arannyal, sem az ezüsttel kereskedő fickó portékájához nincs elég aranya, így marad a zöld terítős asztal. Elszánt arccal lép az asztalhoz, majd amint az árús észreveszi, komoly hangon előadja jövetele célját.*
-Szép napot uram! Érdeklődni szeretnék, hogy akad e itt csúcsdísz ehhez a bothoz. Olyasmit keresek, amiben van hegyikristály, vagy egy kisebb gyémánt illetve gránit, vagy fekete opál. Nem titkolom, a sszimbolisztika miatt kérem így. De ha esetleg foglalat nélkül akadnak ilyen kövei, az is érdekelne.-
*Fejezi be monológját Drayen, várva a választ.*
*Amint a kovács a pultra helyezi a botot, Drayen a Meshélő (Sh) kezébe nyomja a 15 aranyat cserébe.
Széles, elégedett mosollyal meghajol a kovács felé.*-Igazán figyelmes volt a részéről, hogy félre tette nekem. Hálám érte.-
*Mondja, a kérdésére kapott válaszra lehervad a mosolya.*
-Ezt sajnálattal kell hallanom. Nos, akkor jobb ha elindulok, talán ráakadok itt egy ötvösre, vagy ékszerészre.-
*Biccent a kovács felé, ajd elindul a tömegben.*
* Egy kiadós séta, és némi lökdösődés árán, de végül Drayen a három, dörzsöltnek látszó férfi asztalai előtt áll. Nem telik sok időbe, hogy rájöjjön, sem az arannyal, sem az ezüsttel kereskedő fickó portékájához nincs elég aranya, így marad a zöld terítős asztal. Elszánt arccal lép az asztalhoz, majd amint az árús észreveszi, komoly hangon előadja jövetele célját.*
-Szép napot uram! Érdeklődni szeretnék, hogy akad e itt csúcsdísz ehhez a bothoz. Olyasmit keresek, amiben van hegyikristály, vagy egy kisebb gyémánt illetve gránit, vagy fekete opál. Nem titkolom, a sszimbolisztika miatt kérem így. De ha esetleg foglalat nélkül akadnak ilyen kövei, az is érdekelne.-
*Fejezi be monológját Drayen, várva a választ.*
1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 10:23:20
Üzenet elküldve: 2014-05-01 10:23:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
//Drayen//
*A kovács csak bólint az ismerős férfi kérdésére, majd leemeli ismét az állványról a botot, amit félretett neki, s keresztül fekteti az asztalon. Így amint ő fizet, már viheti is. Azonban a kövekkel kapcsolatban sajnos nem tud használható információval szolgálni, de sok szerencsét kíván a megfelelő személy felkutatásához.*
//Drayen//
*A kovács csak bólint az ismerős férfi kérdésére, majd leemeli ismét az állványról a botot, amit félretett neki, s keresztül fekteti az asztalon. Így amint ő fizet, már viheti is. Azonban a kövekkel kapcsolatban sajnos nem tud használható információval szolgálni, de sok szerencsét kíván a megfelelő személy felkutatásához.*
1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 09:02:34
Üzenet elküldve: 2014-05-01 09:02:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Dyntina Danbur//
*A férfi amennyire lehet, óvatosan felsegíti a lányt a földről. Amikor a lány kimondja, amit nem akart, akkor Argus a háta mögé néz, hogy megtudja, min lepődik meg a másik.*
~Történtek vele már rosszabbak is?~ *Lepődik meg a lány megjegyzésén, de amint elkezd forogni a lány, a férfi megbénul. Csak őt nézi. Hallja, hogy a lány a köpenyéről kérdezi, de csak nagyon lassan állnak össze a gondolatok.*
-Szép a haja. *nyögi ki Argus válaszképpen, majd gyorsan hozzáteszi.* A köpenye is szép.
~A köpenye is szép? Ezt tudtad csak kitalálni?~ *Dorgálja meg magát*
*Lehajtja a fejét, s tesz egy lépést hátra, amikor a lány elkezdi vizsgálni. Argus azon emberek közé tartozik, akik órákig képesek beszélni. De ha egy nővel kell szóba elegyednie, vagy megismerkednie, akkor összezavarodik. Bár sokak szerint ő mindig összezavarodik, még akkor is, ha tudja miről beszél.*
~Köszönni, bemutatkozni, meghajolni!~
*Összekulcsolja a háta mögött a kezét, és a lány lábbelijét kezdi el nézni.*
~Nem olyan nehéz, számtalanszor bemutatkoztál már másoknak is. Hajrá!~
*A férfi a lány szemébe néz.*
-Vaslábú Argus. *Hajol meg a másik felé.* Jó napot kívánok!
~Ez meg mi volt?~
-Elnézést. Jó napot kívánok. A nevem Vaslábú Argus *javítja ki magát.* Bocsánat valahogy kissé zavarban vagyok. *ismeri be a másiknak.* Tudja valahogy soha nem ment nekem ez az egész. Egy idegen nővel szóba állni, meg ilyesmi, ebben mindig is a bátyám volt a jobb. Én a legtöbbször azt sem tudom, hogy mit mondja. Igazából a leginkább meg sem tudok szólalni. Persze Karg-nak evvel soha nem voltak problémái, oda ment vadidegen emberekhez, és órákig képes volt velük beszélgetni. Igaz én is képes vagyok, de ha valahogy egy nővel kell szóba állnom, akkor nehezemre esik megszólalni. Bár ez sem igaz, hiszen vannak nők, akikkel nem probléma, hogy beszéljek, ha úgy nézzük, akkor azok is a nők nagy része. De valahogy a szép, és különleges nőkkel szemben megbénul a fejem, és szóhoz sem jutok. Ha pedig szóhoz jutok, akkor pedig értelmetlen dolgokat mondok.
*Argus maga elé veszi a kezét és elkezdi dörzsölni, hogy hátha ebből erőt merít, vagy legalább is a józan gondolkodás felé tereli. Ez a különleges technika tényleg hatásos lehet nála, hiszen nagyon gyorsan ráeszmél, hogy a lány a lángról érdeklődött még az előbb.*
-Az élet lángja. *adja meg a rövid választ a kérdésre, és utána folytatja.* Ha én meghalok, akkor kialszik. Hogy mire jó? Nem sok mindenre, csak egy láng. Kis fényt ad, meglehetne gyújtani vele dolgokat, és azt hiszem ennyi. *Balkézzel belenyúl a lángba, hagyja, hogy a lángnyelvek körbetáncolják a kezét, majd érintetlenül vissza húzza.* Engem nem éget meg, de másoknak ugyan olyan tűz. Igaz, hogy nem a külső tényezők befolyásolják, ha ráfúj, akkor láthatja, hogy semmit nem ér el vele. Ha esik az eső, akkor sem alszik el. Igazság szerint soha nem gondolkoztam, hogy mire jó, talán akkoriban, amikor megcsináltam.
*A lángról eszébe jut, hogy mielőtt fellökték volna, akkor egy ismerős hangot hallott. Jobbra-ballra nézelődik, hogy hátha meglátja a tömegben azt, akihez a hang tartozik. A személyt nem találja, de egy férfi sült csirkecombot eszeget, s erről a jó ötlete támad.*
-Az előbb hozzá jutottam némi pénzhez, mit szólna hozzá, ha bocsánatkérés képen, amiért fellöktem meghívnám enni?
//Dyntina Danbur//
*A férfi amennyire lehet, óvatosan felsegíti a lányt a földről. Amikor a lány kimondja, amit nem akart, akkor Argus a háta mögé néz, hogy megtudja, min lepődik meg a másik.*
~Történtek vele már rosszabbak is?~ *Lepődik meg a lány megjegyzésén, de amint elkezd forogni a lány, a férfi megbénul. Csak őt nézi. Hallja, hogy a lány a köpenyéről kérdezi, de csak nagyon lassan állnak össze a gondolatok.*
-Szép a haja. *nyögi ki Argus válaszképpen, majd gyorsan hozzáteszi.* A köpenye is szép.
~A köpenye is szép? Ezt tudtad csak kitalálni?~ *Dorgálja meg magát*
*Lehajtja a fejét, s tesz egy lépést hátra, amikor a lány elkezdi vizsgálni. Argus azon emberek közé tartozik, akik órákig képesek beszélni. De ha egy nővel kell szóba elegyednie, vagy megismerkednie, akkor összezavarodik. Bár sokak szerint ő mindig összezavarodik, még akkor is, ha tudja miről beszél.*
~Köszönni, bemutatkozni, meghajolni!~
*Összekulcsolja a háta mögött a kezét, és a lány lábbelijét kezdi el nézni.*
~Nem olyan nehéz, számtalanszor bemutatkoztál már másoknak is. Hajrá!~
*A férfi a lány szemébe néz.*
-Vaslábú Argus. *Hajol meg a másik felé.* Jó napot kívánok!
~Ez meg mi volt?~
-Elnézést. Jó napot kívánok. A nevem Vaslábú Argus *javítja ki magát.* Bocsánat valahogy kissé zavarban vagyok. *ismeri be a másiknak.* Tudja valahogy soha nem ment nekem ez az egész. Egy idegen nővel szóba állni, meg ilyesmi, ebben mindig is a bátyám volt a jobb. Én a legtöbbször azt sem tudom, hogy mit mondja. Igazából a leginkább meg sem tudok szólalni. Persze Karg-nak evvel soha nem voltak problémái, oda ment vadidegen emberekhez, és órákig képes volt velük beszélgetni. Igaz én is képes vagyok, de ha valahogy egy nővel kell szóba állnom, akkor nehezemre esik megszólalni. Bár ez sem igaz, hiszen vannak nők, akikkel nem probléma, hogy beszéljek, ha úgy nézzük, akkor azok is a nők nagy része. De valahogy a szép, és különleges nőkkel szemben megbénul a fejem, és szóhoz sem jutok. Ha pedig szóhoz jutok, akkor pedig értelmetlen dolgokat mondok.
*Argus maga elé veszi a kezét és elkezdi dörzsölni, hogy hátha ebből erőt merít, vagy legalább is a józan gondolkodás felé tereli. Ez a különleges technika tényleg hatásos lehet nála, hiszen nagyon gyorsan ráeszmél, hogy a lány a lángról érdeklődött még az előbb.*
-Az élet lángja. *adja meg a rövid választ a kérdésre, és utána folytatja.* Ha én meghalok, akkor kialszik. Hogy mire jó? Nem sok mindenre, csak egy láng. Kis fényt ad, meglehetne gyújtani vele dolgokat, és azt hiszem ennyi. *Balkézzel belenyúl a lángba, hagyja, hogy a lángnyelvek körbetáncolják a kezét, majd érintetlenül vissza húzza.* Engem nem éget meg, de másoknak ugyan olyan tűz. Igaz, hogy nem a külső tényezők befolyásolják, ha ráfúj, akkor láthatja, hogy semmit nem ér el vele. Ha esik az eső, akkor sem alszik el. Igazság szerint soha nem gondolkoztam, hogy mire jó, talán akkoriban, amikor megcsináltam.
*A lángról eszébe jut, hogy mielőtt fellökték volna, akkor egy ismerős hangot hallott. Jobbra-ballra nézelődik, hogy hátha meglátja a tömegben azt, akihez a hang tartozik. A személyt nem találja, de egy férfi sült csirkecombot eszeget, s erről a jó ötlete támad.*
-Az előbb hozzá jutottam némi pénzhez, mit szólna hozzá, ha bocsánatkérés képen, amiért fellöktem meghívnám enni?
1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-05-01 05:20:47
Üzenet elküldve: 2014-05-01 05:20:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
// Nyárelői forgatag //
*Drayen, vállán az új ruhával, úgy dönt, tartja a szavát, és visszatér a kovácshoz. Lassan csitul a piactér zsivalya, ahogy halad az idő, de azért még oda kell figyelnie az embernek, hogy hová lép. Rövid séta és szlalomozás után a férfi ismèt a kovács standja előtt találja magát. A mester épp a pultot rendezgeti, meglátszik rajta, hogy van forgalma szép számmal.*
-Üdv újra! Szavatartó embernek ismernek, hát itt vagyok. Elvinném hát azt a szép botot, ha meg van még.-
*Mondja jó kedvűen Drayen, és keze az öve felé indul, hogy kifizethesse a kért árut.*
- 15 aranyban egyeztünk meg, ha az emlékezetem nem csal. Tisztes ár egy ilyen darabért.-
*Mutatja a tisztelet jegyét a kovács felé.*
-Ám nem tudom kihez forduljak, mert a csúcsdíszre szükségem lenne. Nem tudja, kik foglalkoznak itt kövekkel?-
*Érdeklődik Drayen, miközben neki áll kiszámolni a vételárat.*
*Drayen, vállán az új ruhával, úgy dönt, tartja a szavát, és visszatér a kovácshoz. Lassan csitul a piactér zsivalya, ahogy halad az idő, de azért még oda kell figyelnie az embernek, hogy hová lép. Rövid séta és szlalomozás után a férfi ismèt a kovács standja előtt találja magát. A mester épp a pultot rendezgeti, meglátszik rajta, hogy van forgalma szép számmal.*
-Üdv újra! Szavatartó embernek ismernek, hát itt vagyok. Elvinném hát azt a szép botot, ha meg van még.-
*Mondja jó kedvűen Drayen, és keze az öve felé indul, hogy kifizethesse a kért árut.*
- 15 aranyban egyeztünk meg, ha az emlékezetem nem csal. Tisztes ár egy ilyen darabért.-
*Mutatja a tisztelet jegyét a kovács felé.*
-Ám nem tudom kihez forduljak, mert a csúcsdíszre szükségem lenne. Nem tudja, kik foglalkoznak itt kövekkel?-
*Érdeklődik Drayen, miközben neki áll kiszámolni a vételárat.*
1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-30 22:09:06
Üzenet elküldve: 2014-04-30 22:09:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Ianaként//
*Iana nem biztos benne, hogy érdeklik ezek a bizonyos játékok, de udvariatlanságnak érzi máris faképnél hagyni Pyrkont. Néhány másodpercnyi tétovázás után, talán a jól sikerült vásárlás nyomán támadt jókedve miatt, mégiscsak kedve támad megnézni, mi zajlik a Holdudvaron (ahol még amúgy sem nagyon járt).*
Nézzük meg, miért is ne? *feleli hát a férfi kérdésére. Nem hiszi, hogy kockáztatná a pénzét bármiféle játék kedvéért, de talán a nézelődés is mókás lehet.
Ő is elköszön hát az ékszerárustól, rávillantva még egy hálás mosolyt, és ismét megpróbálja átverekedni magát a tömegen, hogy Pyrkonnal együtt a Holdudvarra jusson.*
//Ianaként//
*Iana nem biztos benne, hogy érdeklik ezek a bizonyos játékok, de udvariatlanságnak érzi máris faképnél hagyni Pyrkont. Néhány másodpercnyi tétovázás után, talán a jól sikerült vásárlás nyomán támadt jókedve miatt, mégiscsak kedve támad megnézni, mi zajlik a Holdudvaron (ahol még amúgy sem nagyon járt).*
Nézzük meg, miért is ne? *feleli hát a férfi kérdésére. Nem hiszi, hogy kockáztatná a pénzét bármiféle játék kedvéért, de talán a nézelődés is mókás lehet.
Ő is elköszön hát az ékszerárustól, rávillantva még egy hálás mosolyt, és ismét megpróbálja átverekedni magát a tömegen, hogy Pyrkonnal együtt a Holdudvarra jusson.*
1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-30 19:57:40
Üzenet elküldve: 2014-04-30 19:57:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Ilwen, Zrekil//
*Intiath kicsit belemerül ismét abba a könyvbe amit olvas. Az egyetlen dolog ami megcsapja a fülét az szintén egy gnóm hangja aki szinte mellette a végtag visszanövesztéséről beszél. Egyből felkapja a fejét de, a kereskedő ekkor szól rá, hogy vesz-e valamit mert ő nem könyvtáros. Ezt már azért Intiath meggyengült büszkesége sem bírja.*
-Én pedig Vevő lettem volna de, ilyen alaktól nem akarok vásárolni.
*Legszívesebben megjegyezte volna a kereskedő méretét de, nem tette mivel megsértette volna talán a másik gnómot akihez oda is lép.*
-Elnézést de, meghallottam miről beszélnek. A végtag visszanövesztésről beszélne meg nekem?
//Ilwen, Zrekil//
*Intiath kicsit belemerül ismét abba a könyvbe amit olvas. Az egyetlen dolog ami megcsapja a fülét az szintén egy gnóm hangja aki szinte mellette a végtag visszanövesztéséről beszél. Egyből felkapja a fejét de, a kereskedő ekkor szól rá, hogy vesz-e valamit mert ő nem könyvtáros. Ezt már azért Intiath meggyengült büszkesége sem bírja.*
-Én pedig Vevő lettem volna de, ilyen alaktól nem akarok vásárolni.
*Legszívesebben megjegyezte volna a kereskedő méretét de, nem tette mivel megsértette volna talán a másik gnómot akihez oda is lép.*
-Elnézést de, meghallottam miről beszélnek. A végtag visszanövesztésről beszélne meg nekem?
1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-30 17:57:52
Üzenet elküldve: 2014-04-30 17:57:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Mordach//
-A sötételfek és az elfek is másak hozzánk képest. Pont az életmódjuk miatt különböznek tőlünk. Persze ettől még nem kell kinézni őket sem, csupán meg kell tanulni kezelni a különböző viselt dolgaikat. A föld alatt, vagy a természet közelében bizony másképp mennek a dolgok.
*És ez igaz is. Nem is szokott csodálkozni azon, hogy egy elf, vagy egy sötételf nem igazán tud mindig kulturáltan, vagy szociálisan viselkedni. És viszonylag jól le is kezeli a helyzetet Aletai, csak ez előbbiek pökhendiségét nem igazán szereti. Azt is csak azért, mert ez miatt a tulajdonság miatt idegenkednek ők is a fattyaktól.
Ami pedig Mordach-ot illeti, nagyon is jól gondolkodik alvilági fejjel, noha a bosszú nem lesz olyan nagy hangvételű, mint amire gondol. Köszönhető ez a klán másik felének, akikkel egyfajta háború kezdett kibontakozni már akkor is, mikor még Aletai a klán tagja volt. Ez bizonyára kellően le fogja kötni az energiáját mindkét félnek, s nem lesz idő bosszút állni. Persze, ha az egyik győzedelmeskedik a másik fölött, akkor más lesz a helyzet, mert bizony nem felejtenek. Erről az oldalról a fél-elf nagyon is reméli, hogy nem az anyja klánja nyer, mert akkor megúszta.*
-Persze. És akkor az életem másból sem állna, mint menekülésből és bujdosásból? Ugyan...
*Legyint egyet, mert azzal gyakorlatilag teljes átalakuláson kellene a jellemének átesnie.*
-Nem futok. Szembeszállok velük, ha eljön az idő, mert van esély a győzelemre. Ha nincs, akkor is úgy fogok meghalni, hogy életem utolsó időszakát nem űzött vadként éltem le.
*Okos ez az ember, az egyszer biztos. Egészen pontosan látja a lényeget és gyakran rá is tapint.*
-Úgy van ahogy mondja. A jó és a rossz között állok, de igazából a társadalom ítéleténél sokkal jobban érdekel, hogy még magam sem tudom biztosan, hogy melyiken...
*Egy pillanatra valóban elgondolkozik, de nem talál választ a benne sodródó kérdésre. Viszont a szörnyvadászatról folytatott diskurzus felkelti az érdeklődését. Úgy sem tud a városban még magával mit kezdeni és nem is csinált még sosem ilyet.*
-Ha esetleg a következő szörnyvadász küldetésben igényt tartana a felderítői és másodsorban a harci képességeimre, szívesen kipróbálnám, hogy milyen is ez.
*Visszapillant az italos bódéra, mert van még arra egy kevés dolga.*
-Mordach, örülök, hogy megismerhettem és hogy beszélgettünk egy kicsit, de ha megbocsát, most távoznék. A szépségversenyen hátha még összefutunk.
*Nyújtja kezét a másik felé búcsúzása jeléül.*
-Az ajánlatomon meg gondolkozzon. A Pegazus fogadó környékén bármikor megtalál.
*Ezzel hátat fordít a vörös hajúnak, majd az italos stand felé veszi az irányt.*
-Abból a Sárkányvérből... Kérek egy fél litert!
*Kicsit meglepődik az árus, de előre kiszerelt üvegcsékben van azért ilyen kérésre is megfelelő tartaléka. A fél-elf nem is rest, hogy kiszámolja a 80 aranyat a kofa (Meshélő (Sh)) részére. Az ital egyébként gyönyörű üvegben van. A tároló alapszíne méregzöld, de a közepén egy halványpiros sárkány-motívum kapott helyet, amit a hátulról átszűrődő fény tüzesként világít meg. Jó lesz még az ital, ha néha napján vendégül lát valakit, vagy különleges esemény történik. A csodaszép üveget a zsebébe csúsztatja, majd eltűnik a gomolygó forgatagban.*
//Mordach//
-A sötételfek és az elfek is másak hozzánk képest. Pont az életmódjuk miatt különböznek tőlünk. Persze ettől még nem kell kinézni őket sem, csupán meg kell tanulni kezelni a különböző viselt dolgaikat. A föld alatt, vagy a természet közelében bizony másképp mennek a dolgok.
*És ez igaz is. Nem is szokott csodálkozni azon, hogy egy elf, vagy egy sötételf nem igazán tud mindig kulturáltan, vagy szociálisan viselkedni. És viszonylag jól le is kezeli a helyzetet Aletai, csak ez előbbiek pökhendiségét nem igazán szereti. Azt is csak azért, mert ez miatt a tulajdonság miatt idegenkednek ők is a fattyaktól.
Ami pedig Mordach-ot illeti, nagyon is jól gondolkodik alvilági fejjel, noha a bosszú nem lesz olyan nagy hangvételű, mint amire gondol. Köszönhető ez a klán másik felének, akikkel egyfajta háború kezdett kibontakozni már akkor is, mikor még Aletai a klán tagja volt. Ez bizonyára kellően le fogja kötni az energiáját mindkét félnek, s nem lesz idő bosszút állni. Persze, ha az egyik győzedelmeskedik a másik fölött, akkor más lesz a helyzet, mert bizony nem felejtenek. Erről az oldalról a fél-elf nagyon is reméli, hogy nem az anyja klánja nyer, mert akkor megúszta.*
-Persze. És akkor az életem másból sem állna, mint menekülésből és bujdosásból? Ugyan...
*Legyint egyet, mert azzal gyakorlatilag teljes átalakuláson kellene a jellemének átesnie.*
-Nem futok. Szembeszállok velük, ha eljön az idő, mert van esély a győzelemre. Ha nincs, akkor is úgy fogok meghalni, hogy életem utolsó időszakát nem űzött vadként éltem le.
*Okos ez az ember, az egyszer biztos. Egészen pontosan látja a lényeget és gyakran rá is tapint.*
-Úgy van ahogy mondja. A jó és a rossz között állok, de igazából a társadalom ítéleténél sokkal jobban érdekel, hogy még magam sem tudom biztosan, hogy melyiken...
*Egy pillanatra valóban elgondolkozik, de nem talál választ a benne sodródó kérdésre. Viszont a szörnyvadászatról folytatott diskurzus felkelti az érdeklődését. Úgy sem tud a városban még magával mit kezdeni és nem is csinált még sosem ilyet.*
-Ha esetleg a következő szörnyvadász küldetésben igényt tartana a felderítői és másodsorban a harci képességeimre, szívesen kipróbálnám, hogy milyen is ez.
*Visszapillant az italos bódéra, mert van még arra egy kevés dolga.*
-Mordach, örülök, hogy megismerhettem és hogy beszélgettünk egy kicsit, de ha megbocsát, most távoznék. A szépségversenyen hátha még összefutunk.
*Nyújtja kezét a másik felé búcsúzása jeléül.*
-Az ajánlatomon meg gondolkozzon. A Pegazus fogadó környékén bármikor megtalál.
*Ezzel hátat fordít a vörös hajúnak, majd az italos stand felé veszi az irányt.*
-Abból a Sárkányvérből... Kérek egy fél litert!
*Kicsit meglepődik az árus, de előre kiszerelt üvegcsékben van azért ilyen kérésre is megfelelő tartaléka. A fél-elf nem is rest, hogy kiszámolja a 80 aranyat a kofa (Meshélő (Sh)) részére.
Az ital egyébként gyönyörű üvegben van. A tároló alapszíne méregzöld, de a közepén egy halványpiros sárkány-motívum kapott helyet, amit a hátulról átszűrődő fény tüzesként világít meg. Jó lesz még az ital, ha néha napján vendégül lát valakit, vagy különleges esemény történik. A csodaszép üveget a zsebébe csúsztatja, majd eltűnik a gomolygó forgatagban.*
1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-30 15:29:33
Üzenet elküldve: 2014-04-30 15:29:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Vaslábú Argus//
*Teljes boldogsággal jár kel a vásárban, teljesen megfeledkezve arról, hogy hol is van, kik között mászkál. Örül az új holmiknak és még az sem töri le túlságosan, hogy mennyi pénz áldozott rájuk. Bizony olykor megérdemli, főleg azok után, amiken eddig keresztül ment az életben. A holdudvarra tartván kúszik a fejébe egy gondolat, még pedig az, hogy fogalma sincs merre is van a hely. Teljesen ismeretlen ebben a városban, főleg ezen a környéken, az is csoda volt, hogy a vásárt megtalálta.
Kicsit megáll tépelődni, bizony ilyenkor jó lenne, ha itt lenne a fél-elf és kicsit kiokítaná, hogy mi micsoda és mit hol talál. De most egyedül van, kétségbeesve, a sok ember között. Végül csak gondol egyet, hiszen mi baja eshetne, itt az új tőre, a kardja, majd megvédi magát.
Ám ebben a pillanatban valaki nekiesik, Dyn kibillen az egyensúlyából és bármilyen kecsesen és bájosan néz ki, ahogy az egyensúlyáért kapálózik a levegőben, végül csak találkozik a földdel. Könyökével hárítani akarta az esést, de az sem jött össze, szerencséjére, mert így nem ütötte meg magát annyira.
Amint a földre került, csak azt hallja, hogy a "Csapna beléd a villám", erre persze teljesen begőzöl. Nem elég, hogy ellökik, még meg is átkozzák? Na persze ez csak az ő agyában hangzik így, mivel nyilvánvaló, hogy a férfi nem neki célozta ezt a mondatot. Amikor az illető odalép, hogy felsegítse, elfogadja a kezét, majd felegyenesedik és miközben leporolja magát, csak magában motyog mindenféléket, de leginkább egy külső szemlélő által nem igazán kivehető, vagy nem túl nőies szavakat, de amint meghallja a bocsánatkérést, persze megenyhül és felnéz a másikra.*
- Azta *lepődik meg a másik termetén, majd megrázza a fejét, maradt még benne annyi tisztelettudás, hogy ne ezzel indítson egy beszélgetést.* - Ugyan. *Legyint egyet. * - Történtek már velem rosszabbak is. *Mosolyog egyet, majd körbefordul.* - De ugye nem szakadt ki a köpenyem? Most vettem és őszintén szólva, állandóan úgy nézek ki, mint egy csóró kalóz, nem mintha nem az lennék, de nem szeretnék úgy kinézni. *Kezdi csacsogni, majd hirtelen tekintete inkább gyanakvóra vált, ahogy a másik arcát vizsgálja. Sosem lehet tudni, lehet, hogy ez a férfi is csak egy afféle alak, aki el akarja őt kapni, mert tudja, hogy mi jár érte. Szemét végigjártatja rajta, majd tekintete megpihen a bot végén ficánkoló lángon.*
- Azta. *Ismétli magát megint és kíváncsisága gyorsan elnyomja gyanakvását. Aki ismeri azt nem lepi meg, hogy mennyire nem ismeri a világot.* - Ez ilyen izé... öhm, tud ez valamit? *Kérdezi teljesen értelmesen, mint mindig, ember legyen a talpán aki tudja követni gondolatmenetét.*
//Vaslábú Argus//
*Teljes boldogsággal jár kel a vásárban, teljesen megfeledkezve arról, hogy hol is van, kik között mászkál. Örül az új holmiknak és még az sem töri le túlságosan, hogy mennyi pénz áldozott rájuk. Bizony olykor megérdemli, főleg azok után, amiken eddig keresztül ment az életben. A holdudvarra tartván kúszik a fejébe egy gondolat, még pedig az, hogy fogalma sincs merre is van a hely. Teljesen ismeretlen ebben a városban, főleg ezen a környéken, az is csoda volt, hogy a vásárt megtalálta.
Kicsit megáll tépelődni, bizony ilyenkor jó lenne, ha itt lenne a fél-elf és kicsit kiokítaná, hogy mi micsoda és mit hol talál. De most egyedül van, kétségbeesve, a sok ember között. Végül csak gondol egyet, hiszen mi baja eshetne, itt az új tőre, a kardja, majd megvédi magát.
Ám ebben a pillanatban valaki nekiesik, Dyn kibillen az egyensúlyából és bármilyen kecsesen és bájosan néz ki, ahogy az egyensúlyáért kapálózik a levegőben, végül csak találkozik a földdel. Könyökével hárítani akarta az esést, de az sem jött össze, szerencséjére, mert így nem ütötte meg magát annyira.
Amint a földre került, csak azt hallja, hogy a "Csapna beléd a villám", erre persze teljesen begőzöl. Nem elég, hogy ellökik, még meg is átkozzák? Na persze ez csak az ő agyában hangzik így, mivel nyilvánvaló, hogy a férfi nem neki célozta ezt a mondatot. Amikor az illető odalép, hogy felsegítse, elfogadja a kezét, majd felegyenesedik és miközben leporolja magát, csak magában motyog mindenféléket, de leginkább egy külső szemlélő által nem igazán kivehető, vagy nem túl nőies szavakat, de amint meghallja a bocsánatkérést, persze megenyhül és felnéz a másikra.*
- Azta *lepődik meg a másik termetén, majd megrázza a fejét, maradt még benne annyi tisztelettudás, hogy ne ezzel indítson egy beszélgetést.* - Ugyan. *Legyint egyet. * - Történtek már velem rosszabbak is. *Mosolyog egyet, majd körbefordul.* - De ugye nem szakadt ki a köpenyem? Most vettem és őszintén szólva, állandóan úgy nézek ki, mint egy csóró kalóz, nem mintha nem az lennék, de nem szeretnék úgy kinézni. *Kezdi csacsogni, majd hirtelen tekintete inkább gyanakvóra vált, ahogy a másik arcát vizsgálja. Sosem lehet tudni, lehet, hogy ez a férfi is csak egy afféle alak, aki el akarja őt kapni, mert tudja, hogy mi jár érte. Szemét végigjártatja rajta, majd tekintete megpihen a bot végén ficánkoló lángon.*
- Azta. *Ismétli magát megint és kíváncsisága gyorsan elnyomja gyanakvását. Aki ismeri azt nem lepi meg, hogy mennyire nem ismeri a világot.* - Ez ilyen izé... öhm, tud ez valamit? *Kérdezi teljesen értelmesen, mint mindig, ember legyen a talpán aki tudja követni gondolatmenetét.*
1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-30 12:48:16
Üzenet elküldve: 2014-04-30 12:48:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Nyárelői forgatag //
// Aletai //
- Ugyan, nem kedvességből mondom ezt, csupán nincsenek bennem előítéletek, s nem mások véleménye alapján ítélem meg a körülöttem levőket. Például az éjelfeket mindenki rideg, gonosz népségnek tartja, ám ha az ember közelebbről megismeri őket, már teljesen máshogy vélekedhet.
*Ezt pedig Mordach tapasztalatból is tudja, hiszen sok időt töltött alant a nyirkos, hűvös barlangokban s a szinte már alvilágba nyúló földalatti falvakban, ahol éjbőrű ifjoncokat tanított meg a felvilág rejtelmeire. Bár ez furcsa lehet egy embernek, hogy mégis mit kell tanítani nekik, viszont ha egy felszíni egyén térne be egy ismeretlen barlangba, akkor rögtön elveszne - ugyanez van a sötételfekkel is, csupán a másik oldalról nézve.*
- Ó, a "fattyúzás" igazából mindenre kiváló ürügy! Jobb náluk? Fattyú! Rosszabb náluk? Fattyú! Zöld felsőt visel? Fattyú! *mondja túlzott színpadiassággal* Sajnos pontosan a félvérek közül ontják ki legtöbben a saját életüket, éppen ezért. Nem mindenki képes elviselni a kitaszítottságot, hiszen az ember társas lény, vagy mifene. *legyint* Viszont jó látni, hogy azért akad valaki még, ki barátságban van önmagával.
*Utal Aletaira. Sajnos a Vörös tudja jól, hogy miről beszél a férfi, mert bár ő maga tiszta vérű ember, mégsem úgy néz ki. Sokkal inkább démoni a külseje, mely bár nem fajkeveredésből adódik, de ezt a nép nem tudja. Ám ő maga sosem táplált negatív érzéseket magára vonatkozóan, sőt, még dacol is a világgal, s direkt hordja kibontva térdig lenyúló hajkoronáját. Ha már lúd, legyen kövér!*
- Hát, ha én magam lennék egy efféle "alvilági" társaság tagja, én a fejét akarnám, ezt biztosra veheti. Hiába van Önnél a herceg... Ez már nem erről szólna, hanem az árulásról, s "jobb" esetben is "csak" meghalna. Persze, nehogy félreértse! *kacag fel* Csak próbálok a fejükkel gondolkozni.
*Bár ez minden bizonnyal nem menne neki, hiszen ő sosem ölt pénzért. Neki az elméjében van egy kis rész, mely egy sötét fertő, s olykor olyannyira rátelepedik a Vörös személyére, hogy teljesen elködösíti a gondolatait, s pénzhez ennek semmi köze.*
- Itt tervezi a maradást? Nem fél attól, hogy minden várost átkutatnak? Ilyenkor talán a mozgás célszerűbb lehet, bár abból a szempontból mondjuk igaza van, hogy ha kiismeri a várost, akkor jobban el is tud rejtőzni. Még akár ajánlhatok pár helyet is, ha érdekli...
*Pillant felé sejtelmesen, először is a gazdagnegyed irányába biccentve. Tény s való, hogy a szegénynegyedben keresnék először, hiszen ott jobb esetben még egy idegen is tudna szállást és rejteket szerezni, ha akarna, ám a gazdagok világa már ennél sokkal bonyolultabb, s ott nem fogják beengedni csak úgy az idegeneket, no meg a városőrökből is több van ott. A szegények közt sokszor félretekintenek, ha valami bűn szemtanúi, ám a másik negyedben ez kevésbé sem így van.*
- Tehát akkor Ön amolyan jó oldali igazságosztó? *kacsint* Talán a jóság egy ilyen klánba nem is illik, s e két dolog - mármint az életontás s jó oldali felfogás - kívülállót varázsol Önből. Elvégre az alvilágiak közt "jó", az átlag emberek közt pedig "rossz" lehet, nem igaz?
*Karba teszi kezeit, s úgy figyeli tovább a tömeget. Persze most félszemmel inkább a városőröket s a kíváncsi füleket keresi, hiszen nem lenne célszerű, ha a kis beszélgetésük hívatlan fülekbe jutna.
Mikor Aletai keze a vállára siklik, Mordach furcsa módon meg sem mozdul, még mindig karba vannak téve kezei, csupán fejét biccenti oldalra. Nem látja értelmét annak, hogy kardot rántson, hiszen ellenben sok más emberrel, ő nem paranoiás, s nem képzeli azt, hogy minden sarkon rá fájna a foga valakinek. Aletai ugyan egy orgyilkos rend tagja volt, ám ez még nem jelenti azt, hogy minden kétlábonjáró hátába pengét akarna állítani. Balga dolog is lenne jelenleg a tömeg miatt, s Mordach eleve nem gondolja, hogy ilyen szándéka lenne a másiknak. Persze, ez egyáltalán nem biztos, csupán megérzéseire hagyatkozik, melyek eddig még nem csalták meg, s reméli, hogy most sem hagyják cserben.*
- Na igen! *kacag fel végül, s kibontja kezeit* Nem mindennap vonulnak fel a szép hölgyek "csak úgy"!
*Bár azt még jobban meg kell érdeklődni, hogy pontosan mikor is lesz, ám végül is Mordachnak ideje mint a tenger összes cseppje, s egy hosszú út is áll mögötte, úgyhogy egyelőre legalább egy hetet, talán kettőt - ha nem többet - biztos, hogy a városban marad.*
- Hát, lehet ezt lényegében munkának is nevezni, viszont az eddigi tagok igazából arany nélkül is megélnek szerintem. Legalábbis ha magamból indulok ki. A vándorlét ugyan kemény tud lenni, ám nagyon sok mindenre megtanít, főleg arra, hogy hogyan tudjuk hasznosítani és kihasználni a természet kincseit, még akkor is, ha teljesen egyedül vagyunk, s csak magunkra vagyunk utalva. Ez a társaság is leginkább vándorokból áll, s mivel emberre nem vadászhatunk... *mosolyodik el* Ezért maradtak a szörnyek! *bólint határozottan* Nem is tudná elképzelni, hányakat zargatnak ezek a teremtmények! Most például egy kisebb csapatot küldtem a kikötő felé, ugyanis az ottani romos kastélyban nagyon elszaporodtak a hárpiák, amik már zargatni kezdték a földműveseket. Pár napja egyik társammal pedig egy méretes trollt küldtünk át a túlvilágra igazán jó csapatmunkával, ami a pihenőt támadta meg. Nem csak aranyat jelent ez az egész, hanem kalandot, új vidékeket, új tudást, s még nagyon sok mindent. Nincs alá-fölé rendeltség, hiszen ez az egész pont, hogy a bizalmon s a bajtársiasságon alapul, nem pedig a félelmen. Itt nem számít, hogy ki voltál előző életedben, s hogy most ki vagy - az számít, hogy valamennyire értsen az ember a fegyverekhez, s bírja a tempót szárazföldön, no meg vízen is! A kérdésére viszont konkrétan válaszolván, ha komolyan beleveti magát a vadászatokba, akkor talán meg lehet élni belőle, ha csak és kizárólag az aranyra gondolok, bár erről a véleményemet már tudja! Nem éppen az aranyközpontúak körébe tartozok, az már biztos!
// Aletai //
- Ugyan, nem kedvességből mondom ezt, csupán nincsenek bennem előítéletek, s nem mások véleménye alapján ítélem meg a körülöttem levőket. Például az éjelfeket mindenki rideg, gonosz népségnek tartja, ám ha az ember közelebbről megismeri őket, már teljesen máshogy vélekedhet.
*Ezt pedig Mordach tapasztalatból is tudja, hiszen sok időt töltött alant a nyirkos, hűvös barlangokban s a szinte már alvilágba nyúló földalatti falvakban, ahol éjbőrű ifjoncokat tanított meg a felvilág rejtelmeire. Bár ez furcsa lehet egy embernek, hogy mégis mit kell tanítani nekik, viszont ha egy felszíni egyén térne be egy ismeretlen barlangba, akkor rögtön elveszne - ugyanez van a sötételfekkel is, csupán a másik oldalról nézve.*
- Ó, a "fattyúzás" igazából mindenre kiváló ürügy! Jobb náluk? Fattyú! Rosszabb náluk? Fattyú! Zöld felsőt visel? Fattyú! *mondja túlzott színpadiassággal* Sajnos pontosan a félvérek közül ontják ki legtöbben a saját életüket, éppen ezért. Nem mindenki képes elviselni a kitaszítottságot, hiszen az ember társas lény, vagy mifene. *legyint* Viszont jó látni, hogy azért akad valaki még, ki barátságban van önmagával.
*Utal Aletaira. Sajnos a Vörös tudja jól, hogy miről beszél a férfi, mert bár ő maga tiszta vérű ember, mégsem úgy néz ki. Sokkal inkább démoni a külseje, mely bár nem fajkeveredésből adódik, de ezt a nép nem tudja. Ám ő maga sosem táplált negatív érzéseket magára vonatkozóan, sőt, még dacol is a világgal, s direkt hordja kibontva térdig lenyúló hajkoronáját. Ha már lúd, legyen kövér!*
- Hát, ha én magam lennék egy efféle "alvilági" társaság tagja, én a fejét akarnám, ezt biztosra veheti. Hiába van Önnél a herceg... Ez már nem erről szólna, hanem az árulásról, s "jobb" esetben is "csak" meghalna. Persze, nehogy félreértse! *kacag fel* Csak próbálok a fejükkel gondolkozni.
*Bár ez minden bizonnyal nem menne neki, hiszen ő sosem ölt pénzért. Neki az elméjében van egy kis rész, mely egy sötét fertő, s olykor olyannyira rátelepedik a Vörös személyére, hogy teljesen elködösíti a gondolatait, s pénzhez ennek semmi köze.*
- Itt tervezi a maradást? Nem fél attól, hogy minden várost átkutatnak? Ilyenkor talán a mozgás célszerűbb lehet, bár abból a szempontból mondjuk igaza van, hogy ha kiismeri a várost, akkor jobban el is tud rejtőzni. Még akár ajánlhatok pár helyet is, ha érdekli...
*Pillant felé sejtelmesen, először is a gazdagnegyed irányába biccentve. Tény s való, hogy a szegénynegyedben keresnék először, hiszen ott jobb esetben még egy idegen is tudna szállást és rejteket szerezni, ha akarna, ám a gazdagok világa már ennél sokkal bonyolultabb, s ott nem fogják beengedni csak úgy az idegeneket, no meg a városőrökből is több van ott. A szegények közt sokszor félretekintenek, ha valami bűn szemtanúi, ám a másik negyedben ez kevésbé sem így van.*
- Tehát akkor Ön amolyan jó oldali igazságosztó? *kacsint* Talán a jóság egy ilyen klánba nem is illik, s e két dolog - mármint az életontás s jó oldali felfogás - kívülállót varázsol Önből. Elvégre az alvilágiak közt "jó", az átlag emberek közt pedig "rossz" lehet, nem igaz?
*Karba teszi kezeit, s úgy figyeli tovább a tömeget. Persze most félszemmel inkább a városőröket s a kíváncsi füleket keresi, hiszen nem lenne célszerű, ha a kis beszélgetésük hívatlan fülekbe jutna.
Mikor Aletai keze a vállára siklik, Mordach furcsa módon meg sem mozdul, még mindig karba vannak téve kezei, csupán fejét biccenti oldalra. Nem látja értelmét annak, hogy kardot rántson, hiszen ellenben sok más emberrel, ő nem paranoiás, s nem képzeli azt, hogy minden sarkon rá fájna a foga valakinek. Aletai ugyan egy orgyilkos rend tagja volt, ám ez még nem jelenti azt, hogy minden kétlábonjáró hátába pengét akarna állítani. Balga dolog is lenne jelenleg a tömeg miatt, s Mordach eleve nem gondolja, hogy ilyen szándéka lenne a másiknak. Persze, ez egyáltalán nem biztos, csupán megérzéseire hagyatkozik, melyek eddig még nem csalták meg, s reméli, hogy most sem hagyják cserben.*
- Na igen! *kacag fel végül, s kibontja kezeit* Nem mindennap vonulnak fel a szép hölgyek "csak úgy"!
*Bár azt még jobban meg kell érdeklődni, hogy pontosan mikor is lesz, ám végül is Mordachnak ideje mint a tenger összes cseppje, s egy hosszú út is áll mögötte, úgyhogy egyelőre legalább egy hetet, talán kettőt - ha nem többet - biztos, hogy a városban marad.*
- Hát, lehet ezt lényegében munkának is nevezni, viszont az eddigi tagok igazából arany nélkül is megélnek szerintem. Legalábbis ha magamból indulok ki. A vándorlét ugyan kemény tud lenni, ám nagyon sok mindenre megtanít, főleg arra, hogy hogyan tudjuk hasznosítani és kihasználni a természet kincseit, még akkor is, ha teljesen egyedül vagyunk, s csak magunkra vagyunk utalva. Ez a társaság is leginkább vándorokból áll, s mivel emberre nem vadászhatunk... *mosolyodik el* Ezért maradtak a szörnyek! *bólint határozottan* Nem is tudná elképzelni, hányakat zargatnak ezek a teremtmények! Most például egy kisebb csapatot küldtem a kikötő felé, ugyanis az ottani romos kastélyban nagyon elszaporodtak a hárpiák, amik már zargatni kezdték a földműveseket. Pár napja egyik társammal pedig egy méretes trollt küldtünk át a túlvilágra igazán jó csapatmunkával, ami a pihenőt támadta meg. Nem csak aranyat jelent ez az egész, hanem kalandot, új vidékeket, új tudást, s még nagyon sok mindent. Nincs alá-fölé rendeltség, hiszen ez az egész pont, hogy a bizalmon s a bajtársiasságon alapul, nem pedig a félelmen. Itt nem számít, hogy ki voltál előző életedben, s hogy most ki vagy - az számít, hogy valamennyire értsen az ember a fegyverekhez, s bírja a tempót szárazföldön, no meg vízen is! A kérdésére viszont konkrétan válaszolván, ha komolyan beleveti magát a vadászatokba, akkor talán meg lehet élni belőle, ha csak és kizárólag az aranyra gondolok, bár erről a véleményemet már tudja! Nem éppen az aranyközpontúak körébe tartozok, az már biztos!
1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-30 10:59:24
Üzenet elküldve: 2014-04-30 10:59:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Dyntina Danbur//
*Ha egy könyvárussal találkozik, akkor átnézi az összes könyvet, hogy ráakadjon a kincsre, amely másoknak csak szemét. Igaz, hogy ritkán talál kincset az ilyen keresgélések között, de soha nem hagyná ki. Ha nem nézi át alaposan, akkor azért lenne mérges magára, mert meg sem próbálta, és mi lenne, ha pont, akkor lenne ott a kincs. Így hát mindig átnézi, legalább nem rajta múlik, hogy meglelje a kincset. Ismét szomorúan rakja le az utolsó könyvet.*
~Ezek között sincs számomra hasznos.~
-Köszönöm a türelmét. *mosolyog a gnómra.*
*Ismét beleveti magát a fesztiválozó tömegbe. Már egy jó ideje járja a köröket az árusok között, de nem igazán figyeli a portékákat, hanem az embereket. Mindenkiről egy történetet alkot a fejében, hogy miért van itt, mivel foglalkozik, hova tart. A karjait keresztbe teszi maga előtt, s így elmélkedik. A botja mellette áll, akár egy utcára kihelyezett fáklyatartó.*
~Kovács, általában békés, de hirtelen haragú. Most csak azért jött ide, hogy felmérje a piac lehetőségeit, esetleg egy két különleges fegyvert, amelyet jövő héten dupla áron eladhat.~
*Már a következő ember történetét, amikor egy fiatal vörös hajú lány libben el előtte. A lány egyszerű szürke köpenye csak kiemeli a vörös haját.*
-Hajrá öcskös. *hallja a fivére hangját*
-Karg? *kérdez vissza a köpcös férfi.*
*A következő pillanatban egy fél óriás ellöki az útjából a férfit, aki egyenesen a lánynak esik. Argus soha nem tartozott azok közé az emberek közé, akik képesek egy ügyes mozdulattal megálljt parancsolni a zuhanó testüknek. Ennek ellenére megpróbál kissé oldalra dőlni, hogy legalább a lánynak ne essen komoly baja.*
-Csapna beléd egy villám! *káromkodja el magát a férfi, majd feltápászkodik. Azonnal a lány felé fordul, hogy megnézze vele minden rendben van-e. Ha elesett, akkor segít neki felállni.*
-Elnézést kérek. Remélem nem esett baja. *kér bocsánatot a férfi.*
//Dyntina Danbur//
*Ha egy könyvárussal találkozik, akkor átnézi az összes könyvet, hogy ráakadjon a kincsre, amely másoknak csak szemét. Igaz, hogy ritkán talál kincset az ilyen keresgélések között, de soha nem hagyná ki. Ha nem nézi át alaposan, akkor azért lenne mérges magára, mert meg sem próbálta, és mi lenne, ha pont, akkor lenne ott a kincs. Így hát mindig átnézi, legalább nem rajta múlik, hogy meglelje a kincset. Ismét szomorúan rakja le az utolsó könyvet.*
~Ezek között sincs számomra hasznos.~
-Köszönöm a türelmét. *mosolyog a gnómra.*
*Ismét beleveti magát a fesztiválozó tömegbe. Már egy jó ideje járja a köröket az árusok között, de nem igazán figyeli a portékákat, hanem az embereket. Mindenkiről egy történetet alkot a fejében, hogy miért van itt, mivel foglalkozik, hova tart. A karjait keresztbe teszi maga előtt, s így elmélkedik. A botja mellette áll, akár egy utcára kihelyezett fáklyatartó.*
~Kovács, általában békés, de hirtelen haragú. Most csak azért jött ide, hogy felmérje a piac lehetőségeit, esetleg egy két különleges fegyvert, amelyet jövő héten dupla áron eladhat.~
*Már a következő ember történetét, amikor egy fiatal vörös hajú lány libben el előtte. A lány egyszerű szürke köpenye csak kiemeli a vörös haját.*
-Hajrá öcskös. *hallja a fivére hangját*
-Karg? *kérdez vissza a köpcös férfi.*
*A következő pillanatban egy fél óriás ellöki az útjából a férfit, aki egyenesen a lánynak esik. Argus soha nem tartozott azok közé az emberek közé, akik képesek egy ügyes mozdulattal megálljt parancsolni a zuhanó testüknek. Ennek ellenére megpróbál kissé oldalra dőlni, hogy legalább a lánynak ne essen komoly baja.*
-Csapna beléd egy villám! *káromkodja el magát a férfi, majd feltápászkodik. Azonnal a lány felé fordul, hogy megnézze vele minden rendben van-e. Ha elesett, akkor segít neki felállni.*
-Elnézést kérek. Remélem nem esett baja. *kér bocsánatot a férfi.*
1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-30 08:58:43
Üzenet elküldve: 2014-04-30 08:58:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
//Elwyrien//
*A sötételf maga a kovács előtt állapodik meg, akinek asztalán mindössze nyolc kard fekszik, mind a legmívesebb fajta. A kovács bólint a kérdésre, de innentől kezdve szinte csak a grafitbőrűre figyel, nehogy úgy gondolja, hogy elemeli a több mint ezer aranyat érő szépséget. Hozzá hasonlóan a terület öt őréből kettő is kicsivel közelebb lépdel, hogy úgy figyelhessen.*
- Egy Wegtoreni mesterkardot tart a kezében. Az egyik legjobb fegyver, ami bárki kezeibe kerülhet. Ha úgy érzi, hogy nem esne nehezére forgatni és megfizeti az árát is, akkor már viheti is.
//Zrekil//
*A gnóm összehúzza a szemeit, lesüt róla az értetlensége.*
- Most már hirtelen nem gazdag?
*Morfondírozik magában egy keveset, állát vakargatja, majd miután dűlőre jut, kiböki azt az árat, ami szerinte még elfogadható.*
- Hétszáz. Magam is annyiért vettem, igazán pórul járnék, ha olcsóbban adnám el. nem gondolja? De, én így gondolom.
*Bólogat, ezúttal valamivel visszafogottabb mosolyt öltve.*
//Ewangel//
*Az elf nyílhegyet külön nem lát, viszont nyílvesszőből háromfélét is. Az egyik igen közönséges fajta, a másik elf nyílvessző: a nyílhegy hosszabb és keskenyebb, a tollazás szintén a vessző hosszabb röptét segíti. A harmadik fajta pedig kifejezetten vadászathoz való, ennek feje "háromélű", s minden hegy kissé visszagörbül a nyíl teste felé.
Az inas ki is emel egyet-egyet a három bő csokor nyílvesszőből, s kezén egymás mellé fektetve mutatja meg a hölgynek.*
- Ez négy arany *emeli meg kissé az egyszerűbbet* -A másik kettő pedig hét-hét arany. Úgy adom, ahogy kéri. Ha egy tucatot, akkor egy tucatot... Ha huszat, akkor huszat.
//Elwyrien//
*A sötételf maga a kovács előtt állapodik meg, akinek asztalán mindössze nyolc kard fekszik, mind a legmívesebb fajta. A kovács bólint a kérdésre, de innentől kezdve szinte csak a grafitbőrűre figyel, nehogy úgy gondolja, hogy elemeli a több mint ezer aranyat érő szépséget. Hozzá hasonlóan a terület öt őréből kettő is kicsivel közelebb lépdel, hogy úgy figyelhessen.*
- Egy Wegtoreni mesterkardot tart a kezében. Az egyik legjobb fegyver, ami bárki kezeibe kerülhet. Ha úgy érzi, hogy nem esne nehezére forgatni és megfizeti az árát is, akkor már viheti is.
//Zrekil//
*A gnóm összehúzza a szemeit, lesüt róla az értetlensége.*
- Most már hirtelen nem gazdag?
*Morfondírozik magában egy keveset, állát vakargatja, majd miután dűlőre jut, kiböki azt az árat, ami szerinte még elfogadható.*
- Hétszáz. Magam is annyiért vettem, igazán pórul járnék, ha olcsóbban adnám el. nem gondolja? De, én így gondolom.
*Bólogat, ezúttal valamivel visszafogottabb mosolyt öltve.*
//Ewangel//
*Az elf nyílhegyet külön nem lát, viszont nyílvesszőből háromfélét is. Az egyik igen közönséges fajta, a másik elf nyílvessző: a nyílhegy hosszabb és keskenyebb, a tollazás szintén a vessző hosszabb röptét segíti. A harmadik fajta pedig kifejezetten vadászathoz való, ennek feje "háromélű", s minden hegy kissé visszagörbül a nyíl teste felé.
Az inas ki is emel egyet-egyet a három bő csokor nyílvesszőből, s kezén egymás mellé fektetve mutatja meg a hölgynek.*
- Ez négy arany *emeli meg kissé az egyszerűbbet* -A másik kettő pedig hét-hét arany. Úgy adom, ahogy kéri. Ha egy tucatot, akkor egy tucatot... Ha huszat, akkor huszat.
1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-29 23:38:12
Üzenet elküldve: 2014-04-29 23:38:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
// Olfreen //
* A délelőttöt a Holdudvarban töltötte tanítással. Nem nagy a tudása de azt jósszívvel átadja annak akiben megbízik, most épp egy sötételfnek. A füvön heverésztek egy ideig majd a hím megkérdezte, mivel töltsék a nap további részét. Lassanként dél felé járhat az idő ezért az ebédet javasolta de Ewa egyelőre még nem éhes, legalábbis nem arra amit a Pegazus tudna neki felajánlani. Válasza egy pár nappal ezelőtt hallott fesztivál lehetősége volt. Úgy tudja ezen a napon kirakodóvásár lesz a Piactéren hát oda indul. Sötétzöld nadrágban, halványabb ingben és egy sötét színű kabátkában van. Fegyver, egy kis tőr kivételével nincs nála, azt is legsűrűbben gallyvágásra vagy uzsonnázásra használja. Tarisznyájában kedvenc mágiával foglalatoskodó könyve. Nem ment fel a szobájába letenni.
Kíváncsian néz végig minden egyes asztalon. Van itt minden. Illatkavalkád, zaj, alkudozás. A fegyverárussal szemben állapodik meg. Érdeklődve nézi a szebbnél szebb kardokat, íjakat, pallosokat. Figyelmét felkelti néhány szép ívű kard de tekintete igen hamar tovasiklik róluk. Nem egy igazi harcos, legalábbis nem kardforgató, a sajátjánál szebb és nemesebb íjat pedig eddig még nem látott egy kirakodóvásáron sem. A nyílhegyék felett állapodik meg, abból mindig sokra van szüksége mert ugyebár nem keresgélheti és szerezheti vissza minden egyes kilőtt nyílvesszőjét. Ha lát, külön a nyílhegyekre, majd pedig külön a nyílvesszőkre is rámutat érdeklődően.*
- Ezek itt mennyibe kerülnek? Hát ezek? Hogy adják, tucatra vagy félszázas csomókban?
// Olfreen //
* A délelőttöt a Holdudvarban töltötte tanítással. Nem nagy a tudása de azt jósszívvel átadja annak akiben megbízik, most épp egy sötételfnek. A füvön heverésztek egy ideig majd a hím megkérdezte, mivel töltsék a nap további részét. Lassanként dél felé járhat az idő ezért az ebédet javasolta de Ewa egyelőre még nem éhes, legalábbis nem arra amit a Pegazus tudna neki felajánlani. Válasza egy pár nappal ezelőtt hallott fesztivál lehetősége volt. Úgy tudja ezen a napon kirakodóvásár lesz a Piactéren hát oda indul. Sötétzöld nadrágban, halványabb ingben és egy sötét színű kabátkában van. Fegyver, egy kis tőr kivételével nincs nála, azt is legsűrűbben gallyvágásra vagy uzsonnázásra használja. Tarisznyájában kedvenc mágiával foglalatoskodó könyve. Nem ment fel a szobájába letenni.
Kíváncsian néz végig minden egyes asztalon. Van itt minden. Illatkavalkád, zaj, alkudozás. A fegyverárussal szemben állapodik meg. Érdeklődve nézi a szebbnél szebb kardokat, íjakat, pallosokat. Figyelmét felkelti néhány szép ívű kard de tekintete igen hamar tovasiklik róluk. Nem egy igazi harcos, legalábbis nem kardforgató, a sajátjánál szebb és nemesebb íjat pedig eddig még nem látott egy kirakodóvásáron sem. A nyílhegyék felett állapodik meg, abból mindig sokra van szüksége mert ugyebár nem keresgélheti és szerezheti vissza minden egyes kilőtt nyílvesszőjét. Ha lát, külön a nyílhegyekre, majd pedig külön a nyílvesszőkre is rámutat érdeklődően.*
- Ezek itt mennyibe kerülnek? Hát ezek? Hogy adják, tucatra vagy félszázas csomókban?
1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-29 23:06:42
Üzenet elküldve: 2014-04-29 23:06:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
// Cathan //
* Moon számolja a felsorolt színeket. Nem feltűnően de a biztonság kedvért észben tartja a mondottakat. Pontosan hetet számol, talán pont ezért elismerően bólint.*
- Ha nem is a szivárvány színei de legalábbis hét, az köthető a szivárványhoz.* A színeken most egy kicsit elmélázik, majd áttér a szivárványra. Néhány rövid percet nem lehet hallani a nőstényke hangját csak az időnkénti harapás roppanását majd egyszer csak ismét megszólal.*
- Szeretem az esőt és az utána feltűnő szivárványt is. Ritkán járok ki fényes nappal. A mai nap különleges és ilyenek az esős délutánok is. Olyankor könnyen rám találhatsz az erdő felé vezető úton. *mondja szórakozottan mosolyogva. Érdekes amint a borús esős napokat köti a feltűnő szivárvánnyal és az erdővel. Orrába mintha tiszta eső áztatta föld illata tolulna és a füleiben hallaná Démon ugatását. Elmosolyodik.
Idő közben Cathan rendel némi bort majd a kutya felől érdeklődik.*
- Doberman, Laz bácsikámtól kaptam amikor a városba érkeztem.
* A férfi szavaira elmosolyodik. A teljes figyelme az övé. Érdekes, olyan soknak tűnik mégis teljességgel megfoghatatlan.
A kérdésre rábólint. Bár nem volt túl figyelmes a dobszóval érkezőre mégis a lényeget meghallotta.*
- Ha jól sejtem a Holdudvarban. Nem tudom mi van ott, de az előbb néhány díszes ruhába öltözött lovas azt mondta ott fojtatódik vásár, vagy játék. Átmenjünk? *kérdezi és ha Cathan rábólint azonnal megindul a társaságában a Holdudvar felé.*
// Cathan //
* Moon számolja a felsorolt színeket. Nem feltűnően de a biztonság kedvért észben tartja a mondottakat. Pontosan hetet számol, talán pont ezért elismerően bólint.*
- Ha nem is a szivárvány színei de legalábbis hét, az köthető a szivárványhoz.* A színeken most egy kicsit elmélázik, majd áttér a szivárványra. Néhány rövid percet nem lehet hallani a nőstényke hangját csak az időnkénti harapás roppanását majd egyszer csak ismét megszólal.*
- Szeretem az esőt és az utána feltűnő szivárványt is. Ritkán járok ki fényes nappal. A mai nap különleges és ilyenek az esős délutánok is. Olyankor könnyen rám találhatsz az erdő felé vezető úton. *mondja szórakozottan mosolyogva. Érdekes amint a borús esős napokat köti a feltűnő szivárvánnyal és az erdővel. Orrába mintha tiszta eső áztatta föld illata tolulna és a füleiben hallaná Démon ugatását. Elmosolyodik.
Idő közben Cathan rendel némi bort majd a kutya felől érdeklődik.*
- Doberman, Laz bácsikámtól kaptam amikor a városba érkeztem.
* A férfi szavaira elmosolyodik. A teljes figyelme az övé. Érdekes, olyan soknak tűnik mégis teljességgel megfoghatatlan.
A kérdésre rábólint. Bár nem volt túl figyelmes a dobszóval érkezőre mégis a lényeget meghallotta.*
- Ha jól sejtem a Holdudvarban. Nem tudom mi van ott, de az előbb néhány díszes ruhába öltözött lovas azt mondta ott fojtatódik vásár, vagy játék. Átmenjünk? *kérdezi és ha Cathan rábólint azonnal megindul a társaságában a Holdudvar felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10038-10057