Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 387 (7721. - 7740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7740. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-17 18:08:40
Üzenet elküldve: 2020-05-17 18:08:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A szerencse forgandó//
*Látja a nő reménykedését visszacsillanni kék szemeiben, ami igazán nagy bizakodással tölti el. Mert míg a játék izgalommal telíti, addig lehet az ő zsebe meg arannyal fog megtelni. Valamit, valamiért. Bár nagy bűvész, de még ő maga se tudja megjósolni a dobás kimenetelét, de nagy magabiztossággal könyököl a láda szélére, hogy a tenyerére támassza az állát. Mintha egyáltalán nem is érdekelné mi gurulni ki végül. De fél szemmel azért odasandít, a majdnem sorra pedig meginog a határozott érzet, ám ennek jelét se mutatja.*
-Csillagvirág! Nekem lenne szerencse, ha egy ilyen szemrevaló fehérnép fosztana ki. *Emelgeti meg a szemöldökeit, miközben a nő egy újfajta taktika felé húz, ugyanis első alkalommal a sorra hajtott és bebukta, ezúttal más felé lép. ~Ha bármi is bejön még mellé akkor nekem reszeltek. ~ A feszültség már kézzel foghatóan szinte a faláda felett lebeg, ahogy a nő összerázogatja a kockákat, majd lecsapja rá. Tudatlanul is közelebb hajol, hogy jobban lássa az eredményt, ami, miután rápillantott nagy megkönnyebbüléssel tölti el. ~Megmondtam én, hogy nem lesz itt baj, úgy megy majd, mint az ágyba hugyozás! ~ Szája felfelé görbül, miközben a szőke még mindig az eredményt bűvöli, hátha két szép kék szeméért még átfordul az egyik.*
-Milyen kár… Pedig ígéretesnek indult. Azonban milyen ember lennék, ha nem adnám meg a lehetőséget, hogy visszanyerje, amit most elveszített. *Tárja szét a karjait, bizonyára nem azért ajánlja fel, mert akkor a szíve, hanem mert ő is ismeri a mondást, addig kell ütni a vasat, amíg sikamlós.*
-Ha feltesz ide még tíz aranyat, akkor tartom. *Nyúl át a láda másikfelére és a szőkeség tíz aranyát közelebb húzza maga felé, így már kétszer tíz arany díszeleg ott két egészen csinos kupacban.*
-De el is sétálhat, ha túl sok lenne kétszer tíz tallért veszíteni. Én megértem. *Veszi fel a fakelyhet és borítja rá a kockákra.*
-Mi legyen szépszemű?
*Látja a nő reménykedését visszacsillanni kék szemeiben, ami igazán nagy bizakodással tölti el. Mert míg a játék izgalommal telíti, addig lehet az ő zsebe meg arannyal fog megtelni. Valamit, valamiért. Bár nagy bűvész, de még ő maga se tudja megjósolni a dobás kimenetelét, de nagy magabiztossággal könyököl a láda szélére, hogy a tenyerére támassza az állát. Mintha egyáltalán nem is érdekelné mi gurulni ki végül. De fél szemmel azért odasandít, a majdnem sorra pedig meginog a határozott érzet, ám ennek jelét se mutatja.*
-Csillagvirág! Nekem lenne szerencse, ha egy ilyen szemrevaló fehérnép fosztana ki. *Emelgeti meg a szemöldökeit, miközben a nő egy újfajta taktika felé húz, ugyanis első alkalommal a sorra hajtott és bebukta, ezúttal más felé lép. ~Ha bármi is bejön még mellé akkor nekem reszeltek. ~ A feszültség már kézzel foghatóan szinte a faláda felett lebeg, ahogy a nő összerázogatja a kockákat, majd lecsapja rá. Tudatlanul is közelebb hajol, hogy jobban lássa az eredményt, ami, miután rápillantott nagy megkönnyebbüléssel tölti el. ~Megmondtam én, hogy nem lesz itt baj, úgy megy majd, mint az ágyba hugyozás! ~ Szája felfelé görbül, miközben a szőke még mindig az eredményt bűvöli, hátha két szép kék szeméért még átfordul az egyik.*
-Milyen kár… Pedig ígéretesnek indult. Azonban milyen ember lennék, ha nem adnám meg a lehetőséget, hogy visszanyerje, amit most elveszített. *Tárja szét a karjait, bizonyára nem azért ajánlja fel, mert akkor a szíve, hanem mert ő is ismeri a mondást, addig kell ütni a vasat, amíg sikamlós.*
-Ha feltesz ide még tíz aranyat, akkor tartom. *Nyúl át a láda másikfelére és a szőkeség tíz aranyát közelebb húzza maga felé, így már kétszer tíz arany díszeleg ott két egészen csinos kupacban.*
-De el is sétálhat, ha túl sok lenne kétszer tíz tallért veszíteni. Én megértem. *Veszi fel a fakelyhet és borítja rá a kockákra.*
-Mi legyen szépszemű?
7739. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-17 14:36:05
Üzenet elküldve: 2020-05-17 14:36:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A szerencse forgandó//
*Nem megy itt semmi vérre, de még vagyonra sem, főleg próba körükben, ezzel tisztában van. Ám mennyivel szebben sütne még a nap is felettük, ha a szerencse az ő oldalára pártolt volna, s épp valami bohókás versikén hallgathatna kedélyes vigyorral. Mondjuk a kialakult helyzettel sincsen sokkal nagyobb baja, annál jobban szórakozik, minthogy egy apró vereség elrontsa kedvét. Hát, még, ha bókot is kap hozzá, mondjuk nem a leghagyományosabb értelemben. A közelebb hajlást viszonozza, tekintete is követi a másik példálózásának tárgyát, hogy egy visszafojtott kuncogással jelezze egyetértését.*
- Hát ezt igazán nem akarhatjuk! *Helyesel játékosan bólogatva, visszahátrálva, csak hogy nem sokkal utána ismét megindulhasson a férfi felé, nyereményét átadni, a már korábban ecsetelt módon. Nos igen, szemét lehunyva, de ehhez már hozzászokott, semmi szende nincs a mozdulatban, inkább csak megszokás és praktikum tárgyát képezi.
Javaslata, miszerint ezúttal a kockák tulajdonosa dobjon először, pozitív fogadtatásra talál, s kíváncsi kékjei izgalommal áztatott várakozással figyelik a pohárka tartalmának.*
- Úgy legyen! *Helyesel a jókívánságra mosolyogva, mely görbület enyhén fokozódik, ahogy a kis értékű Triós előgurul. Ezt talán le tudja főzni, főleg, hogy a második kör sem hozott nagyobb értéket a társasághoz.*
- Nagyon remélem! *Kacsint bizakodón, ahogy átveszi az alkalmatosságot, s tenyerét a pohár tetejére téve ráz párat rajta. Figyelme nem kerüli el a dekoltázsába leső pillantást, különösebben azonban nem zavarja a dolog. Végül is nem a véletlen oldotta ki azt a plusz egy gombot.
Nem teketóriázik sokat, hamar engedi vissza a ládára kockáit, mik egy kettest, egy hármast, egy négyest és két ötöst formálnak.*
- Megint majdnem sor! *Jegyzi meg ajkán némileg szélesedő vigyorral, ám ezúttal más taktikát választ, mint az imént. Csupán a két ötöst hagyja meg, a többiekkel újabb kísérletet tesz. Ennek eredményeként egy hármas és két négyes csatlakozik az első körben állva maradtakhoz.*
- Hát, ez egy Kettes, akármeddig is nézem. *Állapítja meg csalódottan kacagva. Bár nem biztos magában, az az érzése, hiába is nagyobbak kockáin a számok, a másik Triósa a nyerő.*
- Gondolom ez azt jelenti, hogy megint tiéd a szerencse. *Emeli meg nem létező kalapját a férfi győzelmére, majd csípőre teszi kezeit a gesztus után, kékjeit immár sokadjára, szemérmetlenül végighordozva a vele szemben térdeplő alakon.*
*Nem megy itt semmi vérre, de még vagyonra sem, főleg próba körükben, ezzel tisztában van. Ám mennyivel szebben sütne még a nap is felettük, ha a szerencse az ő oldalára pártolt volna, s épp valami bohókás versikén hallgathatna kedélyes vigyorral. Mondjuk a kialakult helyzettel sincsen sokkal nagyobb baja, annál jobban szórakozik, minthogy egy apró vereség elrontsa kedvét. Hát, még, ha bókot is kap hozzá, mondjuk nem a leghagyományosabb értelemben. A közelebb hajlást viszonozza, tekintete is követi a másik példálózásának tárgyát, hogy egy visszafojtott kuncogással jelezze egyetértését.*
- Hát ezt igazán nem akarhatjuk! *Helyesel játékosan bólogatva, visszahátrálva, csak hogy nem sokkal utána ismét megindulhasson a férfi felé, nyereményét átadni, a már korábban ecsetelt módon. Nos igen, szemét lehunyva, de ehhez már hozzászokott, semmi szende nincs a mozdulatban, inkább csak megszokás és praktikum tárgyát képezi.
Javaslata, miszerint ezúttal a kockák tulajdonosa dobjon először, pozitív fogadtatásra talál, s kíváncsi kékjei izgalommal áztatott várakozással figyelik a pohárka tartalmának.*
- Úgy legyen! *Helyesel a jókívánságra mosolyogva, mely görbület enyhén fokozódik, ahogy a kis értékű Triós előgurul. Ezt talán le tudja főzni, főleg, hogy a második kör sem hozott nagyobb értéket a társasághoz.*
- Nagyon remélem! *Kacsint bizakodón, ahogy átveszi az alkalmatosságot, s tenyerét a pohár tetejére téve ráz párat rajta. Figyelme nem kerüli el a dekoltázsába leső pillantást, különösebben azonban nem zavarja a dolog. Végül is nem a véletlen oldotta ki azt a plusz egy gombot.
Nem teketóriázik sokat, hamar engedi vissza a ládára kockáit, mik egy kettest, egy hármast, egy négyest és két ötöst formálnak.*
- Megint majdnem sor! *Jegyzi meg ajkán némileg szélesedő vigyorral, ám ezúttal más taktikát választ, mint az imént. Csupán a két ötöst hagyja meg, a többiekkel újabb kísérletet tesz. Ennek eredményeként egy hármas és két négyes csatlakozik az első körben állva maradtakhoz.*
- Hát, ez egy Kettes, akármeddig is nézem. *Állapítja meg csalódottan kacagva. Bár nem biztos magában, az az érzése, hiába is nagyobbak kockáin a számok, a másik Triósa a nyerő.*
- Gondolom ez azt jelenti, hogy megint tiéd a szerencse. *Emeli meg nem létező kalapját a férfi győzelmére, majd csípőre teszi kezeit a gesztus után, kékjeit immár sokadjára, szemérmetlenül végighordozva a vele szemben térdeplő alakon.*
7738. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-17 11:51:36
Üzenet elküldve: 2020-05-17 11:51:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
- Na jól van Tata. Addig ne lehelje ki a lelkét!* veregeti vállon a székben kuporgó öreget. Szinte várná, hogy hallatszódjon, ahogy az aszott vénség csontjai összerezzennek. Benéz Sola vackába is, de a kölyök már nincs itthon. Ellavear magához veszi a motyóját és felkészül, hogy ismét maga mögött hagyja szegénynegyedbeli viskójukat. Nem híve a búcsúzkodásnak, amennyit jön megy az egész élete búcsúzkodásból állna, ha túl nagy feneket kerítenének neki.*
- Majd jövök!* csapja be maga mögött az ajtót. Hogy a "majd" milyen időintervallumot takar még maga sem tudja, talán hatok, talán csak néhány nap. Ellavear jó kedélyűen fütyörészve, könnyed léptekkel vág neki az útnak. Szokásához híven a főtéren áthaladva megáll a szökőkútnál, hogy végrehajtsa a szokásos rituáléját a jó szerencse érdekében.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 11:52:19
- Majd jövök!* csapja be maga mögött az ajtót. Hogy a "majd" milyen időintervallumot takar még maga sem tudja, talán hatok, talán csak néhány nap. Ellavear jó kedélyűen fütyörészve, könnyed léptekkel vág neki az útnak. Szokásához híven a főtéren áthaladva megáll a szökőkútnál, hogy végrehajtsa a szokásos rituáléját a jó szerencse érdekében.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 11:52:19
7737. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-15 17:18:01
Üzenet elküldve: 2020-05-15 17:18:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
*Nem épp a legjobb állapotban van a legújabb főtérre érkező. Az ingét nem egyszer átizzadta már. Járása bicegő, tekintete pedig olyan sötét mintha az első útjába kerülőnek neki akarna esni. A szökőkúthoz érve akadozva leül és iszik majd megmossa az arcát. Hulla fáradt. Nem keveset liheg. Úgy tűnik feleslegesen jött ide. Át lett verve. Nincs gyógyítandó betege. De ha már ideáig eljött és elhozta minden felszerelését akkor már kihasználja a helyzetet. El fog menni a kovácshoz, de össze kell még szednie magát. A nap is olyan erősen süt. Fél órát biztos ücsörög míg összeszedi magát, hogy megmozduljon. De minden lépés rosszul esik.*
7736. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-15 14:08:53
Üzenet elküldve: 2020-05-15 14:08:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A szerencse forgandó//
*Magabiztossággal tölti el, hogy a nő pont olyan visszajelzésekkel illeti, mint amilyenek várt. Fontos a megnyerés, mert mindenki szívesebben ad, még vereségkor is huncut kacsintást, mint csípős pofont. A kacsintást meg aztán jobban szereti az arca. *
-Az első kör ezért csak próba, a másodikban bármi előfordulhat. *Próbálja a valóságot átadni, mármint, hogy ez puszta szerencse dolga, még semmi sincsen kőbe vésve, persze a maga Kettesének azért kár lenne nem örülni. A kékszemű kicsit csalódott ugyan, de nem elcsigázott, van ez így. Ahogy a grimaszok kiülnek a nő arcára, mindjárt meg is szólja.*
-Na de kisasszony, egy ilyen szép nőhöz nem illik ilyen arc, a végén még odaragadnak a ráncok a pofijára. Tessék vigyázni, aztán… aztán olyan lesz, mint ő. *Hajol kicsit közelebb, hogy odasúgja, majd állával a mellettük éppen elhaladó, vagy hatvan jó néhány éves nő felé bök, épp a hátán cipelt kosár alatt görbül a háta, ráncai pedig neki aztán vannak még kölcsönbe is. Aztán szépen be is zsebeli a jutalmas, széles vigyorral az arcán, mert hát nem illik másmilyen pofázmányt vágni, ha már ilyen személyes a tét. Azért, mikor a nő az ő kezére teszi az ujjait, egy pillanatra letekint, hogy jól érzi- e a dolgot. ~A kis cseles, játssza itt a szendét, aztán majd sikítozik, mikor az inget tépném le róla. Ismerem a fajtádat. ~ Ez még megtoldja a lelkesedését egy lépéssel, azt persze furcsállja, hogy a nő ehhez a művelethez még a szemeit is lecsukja, mint valami álmodozó kislány. De ennél szabadabb a telep, egyszerűbb a játszma, szájon is csókolja, de csak módjával. Ez neki csak üzlet, ha meg élvezi is, az a haszon. ~Ha így folytatja, a végén még a gatyámnak is bottal üthetem a nyomát a városban. ~ Márpedig ide, ma más célok vezérelték.*
- Kérem, kérem, ez itt üzlet, az első kör próba ajándék volt. *Jegyi meg telibe vigyorogva a másikat, nyájas képpel, közben már veszi is fel a kockákat és dobálja bele a talpatlan kehelybe.*
-Milyen férfi lennék, ha egy ilyen kérésnek nem tennék eleget. Legyen, ahogyan jónak látja. *Tárja szét a karjait, minthogy ő bizony becsületesen játszik.*
-Akkor, győzzön a szerencsésebb. *Már pörgeti is a kockákat, lefedve egyik tenyerével a pohár száját, majd lecsapja az asztalra. A nő láthatja, egy négyes három darab egyes és egy kettes lapul az edény alatt. A férfinek mindjárt felcsillannak a szemei.*
-Triós, ha jól látom, de csak egyes. *Elhúzza a szája szélét, mintha kevesellné a dolgot, közben fél szemmel a másik tekintetét fürkészi, próbál nem túl magabiztos képet mutatni, bár már a zsebében érzi mind a húsz aranyat. Megfogja a két eltérőt és újradob. Egy hármas meg egy négyes gurul ki, ekkor már valóban egy kicsit csalódott, legalább négy egyformát akart a nő elé tolni, de így se rossz az eredmény, úgy értékeli magában.*
-Akkor Triós marad, egyesekből. *Söpri bele a kehelybe a kockákat, miután a nő is alaposan megnézte, majd úri ember módjára a kezébe adja.*
-Lássuk, ezúttal is szerencsésebb a második dobó? *Már maga is veszett kíváncsi az eredményre, bár mikor odahajol, hogy átadja a kockákat, nem tud nem belesni a merészül kigombolt ing redői közé. Csak egy pillanat és egy magabiztos mosoly a végén.*
*Magabiztossággal tölti el, hogy a nő pont olyan visszajelzésekkel illeti, mint amilyenek várt. Fontos a megnyerés, mert mindenki szívesebben ad, még vereségkor is huncut kacsintást, mint csípős pofont. A kacsintást meg aztán jobban szereti az arca. *
-Az első kör ezért csak próba, a másodikban bármi előfordulhat. *Próbálja a valóságot átadni, mármint, hogy ez puszta szerencse dolga, még semmi sincsen kőbe vésve, persze a maga Kettesének azért kár lenne nem örülni. A kékszemű kicsit csalódott ugyan, de nem elcsigázott, van ez így. Ahogy a grimaszok kiülnek a nő arcára, mindjárt meg is szólja.*
-Na de kisasszony, egy ilyen szép nőhöz nem illik ilyen arc, a végén még odaragadnak a ráncok a pofijára. Tessék vigyázni, aztán… aztán olyan lesz, mint ő. *Hajol kicsit közelebb, hogy odasúgja, majd állával a mellettük éppen elhaladó, vagy hatvan jó néhány éves nő felé bök, épp a hátán cipelt kosár alatt görbül a háta, ráncai pedig neki aztán vannak még kölcsönbe is. Aztán szépen be is zsebeli a jutalmas, széles vigyorral az arcán, mert hát nem illik másmilyen pofázmányt vágni, ha már ilyen személyes a tét. Azért, mikor a nő az ő kezére teszi az ujjait, egy pillanatra letekint, hogy jól érzi- e a dolgot. ~A kis cseles, játssza itt a szendét, aztán majd sikítozik, mikor az inget tépném le róla. Ismerem a fajtádat. ~ Ez még megtoldja a lelkesedését egy lépéssel, azt persze furcsállja, hogy a nő ehhez a művelethez még a szemeit is lecsukja, mint valami álmodozó kislány. De ennél szabadabb a telep, egyszerűbb a játszma, szájon is csókolja, de csak módjával. Ez neki csak üzlet, ha meg élvezi is, az a haszon. ~Ha így folytatja, a végén még a gatyámnak is bottal üthetem a nyomát a városban. ~ Márpedig ide, ma más célok vezérelték.*
- Kérem, kérem, ez itt üzlet, az első kör próba ajándék volt. *Jegyi meg telibe vigyorogva a másikat, nyájas képpel, közben már veszi is fel a kockákat és dobálja bele a talpatlan kehelybe.*
-Milyen férfi lennék, ha egy ilyen kérésnek nem tennék eleget. Legyen, ahogyan jónak látja. *Tárja szét a karjait, minthogy ő bizony becsületesen játszik.*
-Akkor, győzzön a szerencsésebb. *Már pörgeti is a kockákat, lefedve egyik tenyerével a pohár száját, majd lecsapja az asztalra. A nő láthatja, egy négyes három darab egyes és egy kettes lapul az edény alatt. A férfinek mindjárt felcsillannak a szemei.*
-Triós, ha jól látom, de csak egyes. *Elhúzza a szája szélét, mintha kevesellné a dolgot, közben fél szemmel a másik tekintetét fürkészi, próbál nem túl magabiztos képet mutatni, bár már a zsebében érzi mind a húsz aranyat. Megfogja a két eltérőt és újradob. Egy hármas meg egy négyes gurul ki, ekkor már valóban egy kicsit csalódott, legalább négy egyformát akart a nő elé tolni, de így se rossz az eredmény, úgy értékeli magában.*
-Akkor Triós marad, egyesekből. *Söpri bele a kehelybe a kockákat, miután a nő is alaposan megnézte, majd úri ember módjára a kezébe adja.*
-Lássuk, ezúttal is szerencsésebb a második dobó? *Már maga is veszett kíváncsi az eredményre, bár mikor odahajol, hogy átadja a kockákat, nem tud nem belesni a merészül kigombolt ing redői közé. Csak egy pillanat és egy magabiztos mosoly a végén.*
7735. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-15 12:32:35
Üzenet elküldve: 2020-05-15 12:32:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A tehetetlenség és némi beletörődés//
*A főtérre érve szinte egyszerre tör ki a fiatal nőből minden elnyomott érzelem egyetlenegy szinte alig hallható nyögés formájában. A fáradtság, a számára beismerhetetlen félelem és még a szomjúság és rá kopogtat makacs személyére, amint meglátja a fenséges „gyémánt vizű” mágikus szökőkutat. A szoknyáját megemelve indul a kegyelmet nyújtó szépséges kút irányába, sietős léptekkel és maga sem tudja hány teremtményt előz be vagy kerül ki, de az egy bizonyos nem pusztán egyet. Mohón issza a markába folyó, torkát cirógató tiszta folyadékot, és Else lelke máris megnyugvásra látszik találni egy, ilyen apró cselekedet után. Nem koncentrál arra, hogy mit hoz számára az élet vagy mi köszönne vissza rá, ha újból visszanézne fájdalmas múltjának darabkáira, pusztán kortyol és megszűnik körülötte a világ.
*
*A főtérre érve szinte egyszerre tör ki a fiatal nőből minden elnyomott érzelem egyetlenegy szinte alig hallható nyögés formájában. A fáradtság, a számára beismerhetetlen félelem és még a szomjúság és rá kopogtat makacs személyére, amint meglátja a fenséges „gyémánt vizű” mágikus szökőkutat. A szoknyáját megemelve indul a kegyelmet nyújtó szépséges kút irányába, sietős léptekkel és maga sem tudja hány teremtményt előz be vagy kerül ki, de az egy bizonyos nem pusztán egyet. Mohón issza a markába folyó, torkát cirógató tiszta folyadékot, és Else lelke máris megnyugvásra látszik találni egy, ilyen apró cselekedet után. Nem koncentrál arra, hogy mit hoz számára az élet vagy mi köszönne vissza rá, ha újból visszanézne fájdalmas múltjának darabkáira, pusztán kortyol és megszűnik körülötte a világ.
*
7734. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-14 21:39:54
Üzenet elküldve: 2020-05-14 21:39:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A szerencse forgandó//
*Nevét dicséret illeti, ha csak a szerencseüzér sajátos stílusában történik is ez, mégis kedélyes mosolyt csal ajkaira.*
- Igazán igyekeztem. *Felel cserfesen, egy hajdobálással megtámogatva, mintha csak imént találta volna ki megszólításának módját. S azt sem bánja, ha valóban ezt a benyomást kelti. Ahogy szerencséjének elajándékozását sem, egyelőre legalábbis, a színpadias kézmozdulatra pedig halkan kuncog magában. Igazán megnyerőnek találja a férfi lényének egész hangulatát. Minden bizonnyal ez is a célja, ha már hasonló mesterségre adta fejét.
Szemöldök emelgetésre pajkos kacsintással felel, s tovább nem késlekedve kezd is a gurításba, minek eredménye, ahogy arra korábban már fény derült, csupán egy Egyes lett, mit két szerénykés négyes alkot. ~Na, ezt b.sz..tom!~ fintorodik el egy kósza pillanatra, mielőtt ellenfele véleményt nyilvánít.*
- Innen szép nyerni! *Fogalmazza át némiképp magában elkövetett káromkodását. Legalább azt ne láttassa, hogy saját maga is elégedetlen teljesítményével. Mire valóban átnyújtja a kockákat a másik maroknak, kékjeiből csupán izgalommal vegyült kíváncsiság tükröződik, ezt megtartva a további események figyelésére.*
- Pff... *Szakad ki belőle visszatarthatatlanul a lemondó sóhaj, ahogy a két hatost felfedi a talpatlan pohár. A férfi szavaira csupán megcsóválja szőke üstökét, nem is érti, miért dob újra. Hiszen már ezzel megverte. Így hát lankadt érdeklődéssel és minden reményt veszítve figyeli immár nem is az ügyködő kezeket, inkább az arcot, mire gondolatban már oda is nyomta csókját.*
- Én is úgy látom. *Erősíti meg az álláspontot, szándékosan teátrális grimaszokkal rendezve arcát a büszke vesztesek kifejezésébe, kik nemsokára olyan tartozást adnak meg, mire egyáltalán nem fűlik foguk. Csak ne higgye partnere, hogy még örül is vereségének.
Ahogy a férfi a ládára támaszkodik, ő is hasonlóan teszt, saját tenyerét a másik már lent lévő ujjaira helyezve. Szemeit lehunyja, ajkait csücsöríti, s az imént megfigyelt orca felé közelít, hogy helyette cuppanósa egy szájat találjon el. Valamelyest meglepetésként éri a dolog, de nem mondhatja, hogy nem számított némi trükközésre. Jóízűen fel is kacag a furfangon, megbontva ezáltal a röpke puszit, visszahelyezkedve sarkára. Már persze, ha nem tartóztatják.*
- Szóval így játszunk. *Ingatja meg szőke kócát, szája bal szegletében pajkos mosolyt bújtatva.*
- Azt hiszem jobban kell figyelnem az aranyaimra. *Sandít a felhalmozott tornyocska felé hamiskás kékekkel.*
- Ezúttal dobj csak szépen te előbb! *Jelenti ki, ahogy a szempár visszatalál átejtőjére, kihívó pillantással várva a feleletet.*
*Nevét dicséret illeti, ha csak a szerencseüzér sajátos stílusában történik is ez, mégis kedélyes mosolyt csal ajkaira.*
- Igazán igyekeztem. *Felel cserfesen, egy hajdobálással megtámogatva, mintha csak imént találta volna ki megszólításának módját. S azt sem bánja, ha valóban ezt a benyomást kelti. Ahogy szerencséjének elajándékozását sem, egyelőre legalábbis, a színpadias kézmozdulatra pedig halkan kuncog magában. Igazán megnyerőnek találja a férfi lényének egész hangulatát. Minden bizonnyal ez is a célja, ha már hasonló mesterségre adta fejét.
Szemöldök emelgetésre pajkos kacsintással felel, s tovább nem késlekedve kezd is a gurításba, minek eredménye, ahogy arra korábban már fény derült, csupán egy Egyes lett, mit két szerénykés négyes alkot. ~Na, ezt b.sz..tom!~ fintorodik el egy kósza pillanatra, mielőtt ellenfele véleményt nyilvánít.*
- Innen szép nyerni! *Fogalmazza át némiképp magában elkövetett káromkodását. Legalább azt ne láttassa, hogy saját maga is elégedetlen teljesítményével. Mire valóban átnyújtja a kockákat a másik maroknak, kékjeiből csupán izgalommal vegyült kíváncsiság tükröződik, ezt megtartva a további események figyelésére.*
- Pff... *Szakad ki belőle visszatarthatatlanul a lemondó sóhaj, ahogy a két hatost felfedi a talpatlan pohár. A férfi szavaira csupán megcsóválja szőke üstökét, nem is érti, miért dob újra. Hiszen már ezzel megverte. Így hát lankadt érdeklődéssel és minden reményt veszítve figyeli immár nem is az ügyködő kezeket, inkább az arcot, mire gondolatban már oda is nyomta csókját.*
- Én is úgy látom. *Erősíti meg az álláspontot, szándékosan teátrális grimaszokkal rendezve arcát a büszke vesztesek kifejezésébe, kik nemsokára olyan tartozást adnak meg, mire egyáltalán nem fűlik foguk. Csak ne higgye partnere, hogy még örül is vereségének.
Ahogy a férfi a ládára támaszkodik, ő is hasonlóan teszt, saját tenyerét a másik már lent lévő ujjaira helyezve. Szemeit lehunyja, ajkait csücsöríti, s az imént megfigyelt orca felé közelít, hogy helyette cuppanósa egy szájat találjon el. Valamelyest meglepetésként éri a dolog, de nem mondhatja, hogy nem számított némi trükközésre. Jóízűen fel is kacag a furfangon, megbontva ezáltal a röpke puszit, visszahelyezkedve sarkára. Már persze, ha nem tartóztatják.*
- Szóval így játszunk. *Ingatja meg szőke kócát, szája bal szegletében pajkos mosolyt bújtatva.*
- Azt hiszem jobban kell figyelnem az aranyaimra. *Sandít a felhalmozott tornyocska felé hamiskás kékekkel.*
- Ezúttal dobj csak szépen te előbb! *Jelenti ki, ahogy a szempár visszatalál átejtőjére, kihívó pillantással várva a feleletet.*
7733. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-13 19:17:02
Üzenet elküldve: 2020-05-13 19:17:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A szerencse forgandó//
*A játék pedig csak játék és a verset is csak akkor kell kipréselnie magából, ha veszít a nő ellen. Meg is kapja a hozzá szükséges segítséget, márpedig, hogy egyszerűen „May”. ~Elég rövidke név szerencsére. ~ Fújja ki a tüdejéből egy homlokdörzsölés kíséretében a bennragadt levegőt.*
-Huh! Kedves, ne izzassz meg ennyire! Milyen könnyű, légies ez a név. *Jegyzi meg, közben figyeli, ahogy a másik a kockát emeli. ~Egy Rakatyoroszkával aztán jól megizzaszthatott volna. ~ Széles mosolya ott ücsörög a száján, ahogy a gondolatok átfutnak az agyán. ~May, te drága, May te szép, borsos ára lesz ennek még! Milyen csinos, meseszép, megfognám a fenekét. ~ Azt csak egy cikornyás kézmozdulattal és meghajlással nyugtázza, hogy még a szőkeség is neki kívánja a szerencsét. ~Tudtam én, hogy szeretnél, éjszakára elvinnél. ~ Emelgeti meg a szemöldökét, a nő pedig a pohárért nyúl, jól sejti, bizony, az pont ezért volt odakészítve, hogy ne guruljanak le a ládáról a kockák. Figyeli, ahogy rázogatja a kézbe valót, aztán leteszi és kész is az eredmény. Ahogy rápillant, nem lankad le a mosolya, hiszen nem talál túl sok egyformát benne, ám mikor észleli, hogy ez szinte már sor, az aggodalom kiül az arcára. ~Mindjárt az első körben megvernek? De még nincs veszve arany, jó húzás volt ez! ~ Veregetné meg a saját vállát, de túlságosan is gyorsan haladnak az események. A nő is észleli a dolgot, így a hibádzó darabot újradobja. Szinte görcsbe rándulnak az ujjai, és sikerül is kikönyörögnie az egyik istentől egy négyest. Azt maga sem tudja melyik volt ilyen kegyes hozzá, mert az összeshez egyszerre fohászkodott magában.*
-Pedig milyen szép lett volna, azt majdnem sor volt. Cö..cö..cö… *Virít egy sajnálkozó tekintetet, bár a szemei mélyén ott bujkál a káröröm. ~Oh te drága, oh te May, de vajon a torka mé...? Ne szaladjunk ennyire előre. ~ Nyúl szélesedő vigyorral a kockák után, majd hasonló műveletet végez, megrázza néhányszor a poharat és lecsapja a ládára. Tekintetével a nő izgatott szembogarait fürkészi, majd mikor megtalálta, csak akkor emeli meg a poharat.*
-Mit látnak szemeim? *Játssza el a csodálkozás nagy előadását, mert kigurul egy hármas egy négyes egy ötös egy hatos meg még egy hatos. Bizony, ez is majdnem sor. De ami ennél is fontosabb egy Egyes, mégpedig hatosból. Már önmagában is nagyobb lenne, mint a nőé, de azért, csak a kezébe veszi a maradék kockát és gurít újra. Kigurul egy egyes, egy hármas és egy ötös, így nem növelheti sajnos az egyformák számát, de attól még tagadhatatlan, a két hatos ott virít előtte.*
-Ha jól látom… *Vakarja meg az állán sercegő borostákat.*
-Én nyertem. *Remeg meg ösztönösen az egyik szemöldöke. Így nincs más hátra, mint begyűjteni a nyereményét. Eddig a sarkán ült, most feláll róla és előrehajol, megtámaszkodva két tenyerével a ládán és enyhén oldalra fordítja az arcát, jelezve, hova is kéri, ami megilleti. Ha észleli, hogy a nő közelít felé, megpróbál hirtelen visszafordulni, hogy szándékosan célt tévesszen a művelet. Ha időben észleli a szőkeség a cselt és megtorpan a cselekedet, akkor ő maga cuppant a másik szájára egy futó csókot. ~Na nem, majd megelégszem egy puszival… ~*
*A játék pedig csak játék és a verset is csak akkor kell kipréselnie magából, ha veszít a nő ellen. Meg is kapja a hozzá szükséges segítséget, márpedig, hogy egyszerűen „May”. ~Elég rövidke név szerencsére. ~ Fújja ki a tüdejéből egy homlokdörzsölés kíséretében a bennragadt levegőt.*
-Huh! Kedves, ne izzassz meg ennyire! Milyen könnyű, légies ez a név. *Jegyzi meg, közben figyeli, ahogy a másik a kockát emeli. ~Egy Rakatyoroszkával aztán jól megizzaszthatott volna. ~ Széles mosolya ott ücsörög a száján, ahogy a gondolatok átfutnak az agyán. ~May, te drága, May te szép, borsos ára lesz ennek még! Milyen csinos, meseszép, megfognám a fenekét. ~ Azt csak egy cikornyás kézmozdulattal és meghajlással nyugtázza, hogy még a szőkeség is neki kívánja a szerencsét. ~Tudtam én, hogy szeretnél, éjszakára elvinnél. ~ Emelgeti meg a szemöldökét, a nő pedig a pohárért nyúl, jól sejti, bizony, az pont ezért volt odakészítve, hogy ne guruljanak le a ládáról a kockák. Figyeli, ahogy rázogatja a kézbe valót, aztán leteszi és kész is az eredmény. Ahogy rápillant, nem lankad le a mosolya, hiszen nem talál túl sok egyformát benne, ám mikor észleli, hogy ez szinte már sor, az aggodalom kiül az arcára. ~Mindjárt az első körben megvernek? De még nincs veszve arany, jó húzás volt ez! ~ Veregetné meg a saját vállát, de túlságosan is gyorsan haladnak az események. A nő is észleli a dolgot, így a hibádzó darabot újradobja. Szinte görcsbe rándulnak az ujjai, és sikerül is kikönyörögnie az egyik istentől egy négyest. Azt maga sem tudja melyik volt ilyen kegyes hozzá, mert az összeshez egyszerre fohászkodott magában.*
-Pedig milyen szép lett volna, azt majdnem sor volt. Cö..cö..cö… *Virít egy sajnálkozó tekintetet, bár a szemei mélyén ott bujkál a káröröm. ~Oh te drága, oh te May, de vajon a torka mé...? Ne szaladjunk ennyire előre. ~ Nyúl szélesedő vigyorral a kockák után, majd hasonló műveletet végez, megrázza néhányszor a poharat és lecsapja a ládára. Tekintetével a nő izgatott szembogarait fürkészi, majd mikor megtalálta, csak akkor emeli meg a poharat.*
-Mit látnak szemeim? *Játssza el a csodálkozás nagy előadását, mert kigurul egy hármas egy négyes egy ötös egy hatos meg még egy hatos. Bizony, ez is majdnem sor. De ami ennél is fontosabb egy Egyes, mégpedig hatosból. Már önmagában is nagyobb lenne, mint a nőé, de azért, csak a kezébe veszi a maradék kockát és gurít újra. Kigurul egy egyes, egy hármas és egy ötös, így nem növelheti sajnos az egyformák számát, de attól még tagadhatatlan, a két hatos ott virít előtte.*
-Ha jól látom… *Vakarja meg az állán sercegő borostákat.*
-Én nyertem. *Remeg meg ösztönösen az egyik szemöldöke. Így nincs más hátra, mint begyűjteni a nyereményét. Eddig a sarkán ült, most feláll róla és előrehajol, megtámaszkodva két tenyerével a ládán és enyhén oldalra fordítja az arcát, jelezve, hova is kéri, ami megilleti. Ha észleli, hogy a nő közelít felé, megpróbál hirtelen visszafordulni, hogy szándékosan célt tévesszen a művelet. Ha időben észleli a szőkeség a cselt és megtorpan a cselekedet, akkor ő maga cuppant a másik szájára egy futó csókot. ~Na nem, majd megelégszem egy puszival… ~*
7732. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-13 16:24:51
Üzenet elküldve: 2020-05-13 16:24:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A szerencse forgandó//
*Rögtönzött tétje ugyan nem aratott osztatlan sikert, ez mit sem változtat azon, ő mennyire meg van elégedve felvetésével. A csalódottságot kifejező hangfoszlányra mosolya még inkább kiszélesedik, s bár fogalma sincs, mi járhat a másik fejében, a sejtései azért megvannak.*
- May.
*Felel röviden nevével, ahogy a frissen markába potyogtatott, kéz-meleg kockákra fog rá.*
- Úgy legyen! *Kacag fel a férfi "jókívánságának" hallatán, s mivel nem irigy a szerencsére, ellenvetés nélkül folytatja immár a kockák összerázásával a játékot. Jobbjával a talpatlan pohárért nyúl, mi véleménye szerint éppen ezért lett odakészítve, beleszórja mind az 5 kockát, s bal tenyerével lefedve annak száját, könnyed rázogatásba kezd.
Pár mozdulat után pedig ki is borítja első dobásának eredményét a ládára, óvatos lendülettel, nehogy egy szökevény is leguruljon annak széléről. Egy 1-es, egy 2-es, két db 3-as és egy 4-es terül szét kényelmesen a fa alapon. Szinte van egy sora, szerencséjét kísértve hát visszaveszi az egyik 3-ast, hátha sikerül 5-össé alakítania.
Hasonlóan az előzőekhez ráz és gurít, minek eredményeként egy újabb 4-es csatlakozik társaihoz a bajban. A sor nem jött össze, ám egy Egyese így is maradt, mit a két db 4-es kocka ad ki. Ha a férfi is megszemlélte az eredményt, felnyalábolva immár az összes kockát adja át a másiknak.*
- Na lássuk, mit tudsz! *Kihívó mosollyal, bal szemöldökét felívelve figyeli ellenfele dobását.*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.13 17:59:52
*Rögtönzött tétje ugyan nem aratott osztatlan sikert, ez mit sem változtat azon, ő mennyire meg van elégedve felvetésével. A csalódottságot kifejező hangfoszlányra mosolya még inkább kiszélesedik, s bár fogalma sincs, mi járhat a másik fejében, a sejtései azért megvannak.*
- May.
*Felel röviden nevével, ahogy a frissen markába potyogtatott, kéz-meleg kockákra fog rá.*
- Úgy legyen! *Kacag fel a férfi "jókívánságának" hallatán, s mivel nem irigy a szerencsére, ellenvetés nélkül folytatja immár a kockák összerázásával a játékot. Jobbjával a talpatlan pohárért nyúl, mi véleménye szerint éppen ezért lett odakészítve, beleszórja mind az 5 kockát, s bal tenyerével lefedve annak száját, könnyed rázogatásba kezd.
Pár mozdulat után pedig ki is borítja első dobásának eredményét a ládára, óvatos lendülettel, nehogy egy szökevény is leguruljon annak széléről. Egy 1-es, egy 2-es, két db 3-as és egy 4-es terül szét kényelmesen a fa alapon. Szinte van egy sora, szerencséjét kísértve hát visszaveszi az egyik 3-ast, hátha sikerül 5-össé alakítania.
Hasonlóan az előzőekhez ráz és gurít, minek eredményeként egy újabb 4-es csatlakozik társaihoz a bajban. A sor nem jött össze, ám egy Egyese így is maradt, mit a két db 4-es kocka ad ki. Ha a férfi is megszemlélte az eredményt, felnyalábolva immár az összes kockát adja át a másiknak.*
- Na lássuk, mit tudsz! *Kihívó mosollyal, bal szemöldökét felívelve figyeli ellenfele dobását.*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.13 17:59:52
7731. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-13 09:16:59
Üzenet elküldve: 2020-05-13 09:16:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ezüsthajú Tolvaj és a Hősnő//
//zárós//
*Kíváncsian várja majd a mesét, amit Kedvese fog majd megejteni neki. Tündérakadályok bajnoksága? ~Mi mindenről maradhattam le, míg otthon voltam.~ El is határozza, most már úgy sincsen miért haza látogatnia, főleg itt van már neki az Ezüsthajú Tolvaja. A kijelentésre, hogy Sea tanítaná Valuryent kötve hiszi, inkább fordítva gondolná ezt. Hiszen az elf férfi idősebb nála, egész biztos benne, hogy soksok évvel, bár konkrétat nem akar ebből mostanság megtudni. Így inkább összepakolja a holmiját, és nem foglalkozik ezzel. A lényeg az, hogy jól megvannak, és lesznek miután ismét találkoznak majd. Elhagyja a fogadót, és a Főtéren álldogálva nézi a faragott kőpadokat. Le akarta rajzolni őket és utánuk nézni a mintáknak, hogy van-e értelme. Ám rájött, inkább más értelmessel foglalkozik, mint mágiával. A főtér felől hagyja el Artheniort.*
//zárós//
*Kíváncsian várja majd a mesét, amit Kedvese fog majd megejteni neki. Tündérakadályok bajnoksága? ~Mi mindenről maradhattam le, míg otthon voltam.~ El is határozza, most már úgy sincsen miért haza látogatnia, főleg itt van már neki az Ezüsthajú Tolvaja. A kijelentésre, hogy Sea tanítaná Valuryent kötve hiszi, inkább fordítva gondolná ezt. Hiszen az elf férfi idősebb nála, egész biztos benne, hogy soksok évvel, bár konkrétat nem akar ebből mostanság megtudni. Így inkább összepakolja a holmiját, és nem foglalkozik ezzel. A lényeg az, hogy jól megvannak, és lesznek miután ismét találkoznak majd. Elhagyja a fogadót, és a Főtéren álldogálva nézi a faragott kőpadokat. Le akarta rajzolni őket és utánuk nézni a mintáknak, hogy van-e értelme. Ám rájött, inkább más értelmessel foglalkozik, mint mágiával. A főtér felől hagyja el Artheniort.*
7730. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-12 19:06:50
Üzenet elküldve: 2020-05-12 19:06:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A szerencse forgandó//
*Mikor látja a nő pásztázó tekintetét egy félmosoly szökik a szája sarkába, hiszen, bár nem fogja kimondani, valójában ő biztos benne, hogy az mire vágyik. ~Gyerünk tündérkém, mondjad csak.~ Remeg meg a jobb szemöldöke, miközben beképzelt mód mosolyog. ~Egyik ruhámtól sem válok meg örökre, de kölcsönbe kaphatsz, ha én is sátrat verhetek a tiedben. ~ De egy kis idő múlva, mindjárt le is törik a magabiztossága, mikor előkerül a kifundált tét.*
-Eh! *Húzza el a száját, mintha, sőt, még csak tettetnie sem kell, valóban csalódott a végeredményben.*
-Nem bánom, hát legyen. Aztán mi a becses név, amire rímet kéne faragnom? *Ekkor már elereszti a kockákat és figyeli a további történések alakulását.*
- Döntsön akkor a kocka. Legyen szerencséd, de nagyobb nekem. *Vigyora szélesedik, a kockák viszont valódiak, így izgul ő is rendesen, reméli, a nő amilyen kis csinoska, ugyan annyira szerencsétlen is. ~Még sok minden kisülhet ebből ma.~ Míg a másik a dobással törődik, neki addig van ideje jobban is szemügyre venni a vele szemben térdeplőt. ~Mindig is a szőkéket szerettem. ~ Néz félre, hiszen a szerencsét meg is kell támogatni, odafigyelni sem ártana, a végén még csalásra vetemedik a beste.*
*Mikor látja a nő pásztázó tekintetét egy félmosoly szökik a szája sarkába, hiszen, bár nem fogja kimondani, valójában ő biztos benne, hogy az mire vágyik. ~Gyerünk tündérkém, mondjad csak.~ Remeg meg a jobb szemöldöke, miközben beképzelt mód mosolyog. ~Egyik ruhámtól sem válok meg örökre, de kölcsönbe kaphatsz, ha én is sátrat verhetek a tiedben. ~ De egy kis idő múlva, mindjárt le is törik a magabiztossága, mikor előkerül a kifundált tét.*
-Eh! *Húzza el a száját, mintha, sőt, még csak tettetnie sem kell, valóban csalódott a végeredményben.*
-Nem bánom, hát legyen. Aztán mi a becses név, amire rímet kéne faragnom? *Ekkor már elereszti a kockákat és figyeli a további történések alakulását.*
- Döntsön akkor a kocka. Legyen szerencséd, de nagyobb nekem. *Vigyora szélesedik, a kockák viszont valódiak, így izgul ő is rendesen, reméli, a nő amilyen kis csinoska, ugyan annyira szerencsétlen is. ~Még sok minden kisülhet ebből ma.~ Míg a másik a dobással törődik, neki addig van ideje jobban is szemügyre venni a vele szemben térdeplőt. ~Mindig is a szőkéket szerettem. ~ Néz félre, hiszen a szerencsét meg is kell támogatni, odafigyelni sem ártana, a végén még csalásra vetemedik a beste.*
7729. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-12 16:49:14
Üzenet elküldve: 2020-05-12 16:49:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A szerencse forgandó//
*Egyfajta bizarr elismeréssel mosolyog, ahogy a kockákkal hazardírozó nyerítése napvilágot lát, mivel iménti csipkelődésére kívánt reagálni. Hogy csókját aranyakban mérjék, nem idegen tőle, na nem mintha Sellő, vagy bármi hasonszőrű szerzet lenne. Csupán megvannak jóléte fenntartásának sajátos eszközei. Ez azonban nem erről szól, itt pénz ellenében pénz a tét, csók ellenében tehát más kell, hogy legyen.*
- Nos lássuk csak... *Tűnődik el szándékosan látványos alapossággal. Tetőtől talpig méri végig a férfit, már amennyit a láda, s mögötte térdeplő pozíciója láttatni enged belőle. Nem kívánja kézzel fogható javát kérni a másiknak, bár az az ékszer a fülében felettébb felkeltette érdeklődését. Ennél azonban kisebbre lőne kezdetben, így a mustrálás bevégeztével egy szerinte megfelelő ellenértékre esik választása.*
- Rögtönözhetne egy rövid rímet, a nevemmel. Már, persze, ha van az ilyesmihez is tehetsége. *Kósza ötlet csupán ez tőle, igazán nem is tudná megmondani, honnan érkezett a gondolat. Talán csak emlékezteti valakire a másik, ki ilyesmivel kereste a kenyerét, vagy csak régen kedveskedtek már neki hasonlóval. Igazságosnak tartja azonban, hiszen így mindkettejüknek szájukat kell használniuk a vereség esetén, legalábbis így vezette le saját magában a gondolatmenetet.
De mindegy is, kívánalma elhangzott, s ha elfogadásra talál, reméli valóban koppannak azok a kockák kitartott tenyerében. Kifejteni pedig esze ágában sincs az azokat szorongató marokból, annyira azért még nem hajtja a verseny szelleme.*
*Egyfajta bizarr elismeréssel mosolyog, ahogy a kockákkal hazardírozó nyerítése napvilágot lát, mivel iménti csipkelődésére kívánt reagálni. Hogy csókját aranyakban mérjék, nem idegen tőle, na nem mintha Sellő, vagy bármi hasonszőrű szerzet lenne. Csupán megvannak jóléte fenntartásának sajátos eszközei. Ez azonban nem erről szól, itt pénz ellenében pénz a tét, csók ellenében tehát más kell, hogy legyen.*
- Nos lássuk csak... *Tűnődik el szándékosan látványos alapossággal. Tetőtől talpig méri végig a férfit, már amennyit a láda, s mögötte térdeplő pozíciója láttatni enged belőle. Nem kívánja kézzel fogható javát kérni a másiknak, bár az az ékszer a fülében felettébb felkeltette érdeklődését. Ennél azonban kisebbre lőne kezdetben, így a mustrálás bevégeztével egy szerinte megfelelő ellenértékre esik választása.*
- Rögtönözhetne egy rövid rímet, a nevemmel. Már, persze, ha van az ilyesmihez is tehetsége. *Kósza ötlet csupán ez tőle, igazán nem is tudná megmondani, honnan érkezett a gondolat. Talán csak emlékezteti valakire a másik, ki ilyesmivel kereste a kenyerét, vagy csak régen kedveskedtek már neki hasonlóval. Igazságosnak tartja azonban, hiszen így mindkettejüknek szájukat kell használniuk a vereség esetén, legalábbis így vezette le saját magában a gondolatmenetet.
De mindegy is, kívánalma elhangzott, s ha elfogadásra talál, reméli valóban koppannak azok a kockák kitartott tenyerében. Kifejteni pedig esze ágában sincs az azokat szorongató marokból, annyira azért még nem hajtja a verseny szelleme.*
7728. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-12 11:47:02
Üzenet elküldve: 2020-05-12 11:47:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A szerencse forgandó//
*Szándékosan nem árul el ilyen részleteket, ha kérdeznék, bizony azt lódítaná, hogy már vagy három őrtől elszedett pénzt, de a hölgyek eddig tőle még csak vittek. Miközben a szabályokat ecseteli igazán gondosan és lassan beszél, nehogy ráfogják, hogy úgy csal ki pénzt másokból, hogy azokat félrevezeti. Mert az sem áll tőle távol, de a nők alapból más elbánási kategóriába esnek bele. Persze megvárja, míg a nő is kényelmes pózt vesz fel, bár a magáét sem mondaná annak, de a célnak megfelel. Mint, hogy idő közben az ő tíz érméje mellé még tíz érkezik a ládára, azt mutatja, hogy nincs itt semmiféle félreértés kettejük között, biccentve veszi tudomásul a tétet. Az első engedékeny tét, mintha nem aratna nagy sikert a nőnél, bár egészen máshogy, mint várta volna. Kiszalad egy meglepett nyerítés a száján, ahogy megcsapja a szőkeség önértékelésének szele, de gyorsan visszaáll az eredeti hangulat.*
-Az arcomra csókot még ingyen is kapok, ha kérek, de ha a kisasszonyé olyan drága, válasszon hozzá méltó javadalmazást, amennyiben én veszítek. A pofon is játszik, de vannak részeim, amikre érzékeny vagyok. *Mutatja fel az ujját, hogy jelezze, okosan válasszon. A kezébe veszi az ezüst kockákat, majd a nő kinyújtott tenyere felé helyezi az öklét, de még nem enged szabad utat nekik.*
-Hadd haljam. Mi legyen az? *Mert balgaság lenne, sőt beleegyezés az ő részéről, ha szabad kezet adna a választásban. ~A végén még megtetszik neki az én drágám, vagy a nadrágom, arra meg még szükségem lenne. ~ Emeli fel egyik szemöldökét várakozóan, a keze pedig elég erős ahhoz, hogy határozottan fogva tartsa az apró ezüstöket, míg azt jónak látja.*
*Szándékosan nem árul el ilyen részleteket, ha kérdeznék, bizony azt lódítaná, hogy már vagy három őrtől elszedett pénzt, de a hölgyek eddig tőle még csak vittek. Miközben a szabályokat ecseteli igazán gondosan és lassan beszél, nehogy ráfogják, hogy úgy csal ki pénzt másokból, hogy azokat félrevezeti. Mert az sem áll tőle távol, de a nők alapból más elbánási kategóriába esnek bele. Persze megvárja, míg a nő is kényelmes pózt vesz fel, bár a magáét sem mondaná annak, de a célnak megfelel. Mint, hogy idő közben az ő tíz érméje mellé még tíz érkezik a ládára, azt mutatja, hogy nincs itt semmiféle félreértés kettejük között, biccentve veszi tudomásul a tétet. Az első engedékeny tét, mintha nem aratna nagy sikert a nőnél, bár egészen máshogy, mint várta volna. Kiszalad egy meglepett nyerítés a száján, ahogy megcsapja a szőkeség önértékelésének szele, de gyorsan visszaáll az eredeti hangulat.*
-Az arcomra csókot még ingyen is kapok, ha kérek, de ha a kisasszonyé olyan drága, válasszon hozzá méltó javadalmazást, amennyiben én veszítek. A pofon is játszik, de vannak részeim, amikre érzékeny vagyok. *Mutatja fel az ujját, hogy jelezze, okosan válasszon. A kezébe veszi az ezüst kockákat, majd a nő kinyújtott tenyere felé helyezi az öklét, de még nem enged szabad utat nekik.*
-Hadd haljam. Mi legyen az? *Mert balgaság lenne, sőt beleegyezés az ő részéről, ha szabad kezet adna a választásban. ~A végén még megtetszik neki az én drágám, vagy a nadrágom, arra meg még szükségem lenne. ~ Emeli fel egyik szemöldökét várakozóan, a keze pedig elég erős ahhoz, hogy határozottan fogva tartsa az apró ezüstöket, míg azt jónak látja.*
7727. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-11 23:30:08
Üzenet elküldve: 2020-05-11 23:30:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Anyatej ügy//
- Vanava!
*Mikor Vanna megérkezik, Rellan épp röpül, méghozzá milyen magasra! Boldogan hadonászik a karjával, mintha egy kismadárnak képzelné magát, ahogy éppen felröppen a fészekből, és jóízűt is kacag mellé. Aztán Thim orra alá púzik, de az elf szerencsés, mert a kis szellentés illékony szaga mellett semmi gyanús nyomot nem találhat. Azok a bizonyos dolgok már réges-rég megestek, és Luni édesanyja orvosolta az ügyet. És bár az apróság kezd jó viszonyba keveredni Thimmel, akit valamiért nem kedvelt igazán, azért van humora is: nem tudja megállni, hogy a férfi aggodalmát ne jutalmazza egy jóízű kacagással, mintha tudná, hogy mennyi bosszúságot tud okozni. Bár az is lehet, hogy nagyon jól tudja.
Azt már sosem tudják meg, hogy a kisfiú merre járt az édesanyjával, mielőtt a Szarvasligetnél kötöttek ki, de az biztos, hogy a pimasz kis Rellan kezd egy kicsit megszeppenni. A város nagy, a főtér pedig forgalmas. Nem áll ugyan sírásra a szája, de elcsendesedik, pofija most komoly, töprengő, szemöldökét összevonja. Egyik kezével Thim ruhaujjába markol jó erősen, a másikat pedig tétován a legérdekesebb dolog, a szökőkút felé nyújtja, kis mutatóujját megfontoltan előreböki. Tátog valamit, de hangot nem ad neki. Ezután pedig megragadja a rá csavart köpeny egyik lelógó, laza csücskét, és csendesen áthúzza a fején, elbújva a sok járókelő elől.*
- Nebb. *Mondja halkan a duzzogó pokróc.*
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.11 23:30:26
- Vanava!
*Mikor Vanna megérkezik, Rellan épp röpül, méghozzá milyen magasra! Boldogan hadonászik a karjával, mintha egy kismadárnak képzelné magát, ahogy éppen felröppen a fészekből, és jóízűt is kacag mellé. Aztán Thim orra alá púzik, de az elf szerencsés, mert a kis szellentés illékony szaga mellett semmi gyanús nyomot nem találhat. Azok a bizonyos dolgok már réges-rég megestek, és Luni édesanyja orvosolta az ügyet. És bár az apróság kezd jó viszonyba keveredni Thimmel, akit valamiért nem kedvelt igazán, azért van humora is: nem tudja megállni, hogy a férfi aggodalmát ne jutalmazza egy jóízű kacagással, mintha tudná, hogy mennyi bosszúságot tud okozni. Bár az is lehet, hogy nagyon jól tudja.
Azt már sosem tudják meg, hogy a kisfiú merre járt az édesanyjával, mielőtt a Szarvasligetnél kötöttek ki, de az biztos, hogy a pimasz kis Rellan kezd egy kicsit megszeppenni. A város nagy, a főtér pedig forgalmas. Nem áll ugyan sírásra a szája, de elcsendesedik, pofija most komoly, töprengő, szemöldökét összevonja. Egyik kezével Thim ruhaujjába markol jó erősen, a másikat pedig tétován a legérdekesebb dolog, a szökőkút felé nyújtja, kis mutatóujját megfontoltan előreböki. Tátog valamit, de hangot nem ad neki. Ezután pedig megragadja a rá csavart köpeny egyik lelógó, laza csücskét, és csendesen áthúzza a fején, elbújva a sok járókelő elől.*
- Nebb. *Mondja halkan a duzzogó pokróc.*
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.11 23:30:26
7726. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-11 22:51:49
Üzenet elküldve: 2020-05-11 22:51:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tiszta lappal//
*Azt követően, hogy szépen, komótosan végez reggelijével, a Pega istállójába megy, hogy köszöntse hűséges hátasát. A büszke tartású hófehér ló - mint minden alkalommal - most is örömmel fogadja gazdáját. Ők ketten már úgy összeszoktak az évek során, hogy Ally tulajdonképpen barátjának tekinti Wollyt. S ha még senki nem is akarna vele barátkozni, ott lesz neki Wolly. Való igaz, hogy a hátas nem teljesen olyan, mint egy valóságos barát, de mégis nagyon jól megértik egymást, s ez minden bizonnyal a kettejük mögött álló évek miatt van így. Kantáránál fogva vezeti ki az állatot az istállóból, s a szántóföldekre szeretne kimenni, hogy csak úgy magában és szabadon vágtázhasson a ragyogó tavaszi napsütésben. A főtéren vág át, ezt is szép lassan teszi. Nem siet sehová. Thea lakhelyét még ráér megkeresni, hosszú még a nap. Wolly patkói hangosan kopognak a kikövezett téren. Többen meg is bámulják, ám ezek a pillantások most kivételesen nem albínó mivolta ellen szólnak. Pusztán arról van szó, hogy a lakosok számára szokatlan jelenség hátast látni ezen a téren. Bár Ally nem igazán érti, hogy mit találnak olyan szokatlannak ebben, hiszen azt gyanítja, hogy naponta többen is járnak erre valamilyen állattal. És persze érdekesebbnél érdekesebb alakok is megfordulhatnak erre.
Menet közben megáll a kútnál, s a reggeli nap fényében fürdő vízcseppek táncát nézi. Wolly kecses fejét lehajtva iszik a kút kristálytiszta vízéből, mely amolyan frissítő italként hat rá. Ally pedig hátasa példáján fölbuzdulva maga is a víz fölé hajol, s tenyeréből kis mélyedést formálva iszik egy keveset. Aztán halkan odasúgja Wollynak:*
- Gyere, Wolly, vágtázzunk egy kicsit.
*S indulás előtt szeretettel megveregeti a hűséges állat nyakát. Ahogyan eddig, most is kantárszáron vezeti, de amint a tisztásra ér majd, fölpattan a nyeregbe. Ott már lesz erre lehetősége. Nem mintha itt, a városon belül ezt nem tehetné meg, de nem akar egyrészt feltűnést kelteni a lakosság körében, másrészt meg városban lovon utazni lustaság szerinte. Kétségtelen, hogy alkalmasint jól jöhet, például ha valami miatt gyors menekülésre van szükség. De amíg nincs veszélyben az ember... illetőleg a fél-elf, addig nincs semmi hiba.*
*Azt követően, hogy szépen, komótosan végez reggelijével, a Pega istállójába megy, hogy köszöntse hűséges hátasát. A büszke tartású hófehér ló - mint minden alkalommal - most is örömmel fogadja gazdáját. Ők ketten már úgy összeszoktak az évek során, hogy Ally tulajdonképpen barátjának tekinti Wollyt. S ha még senki nem is akarna vele barátkozni, ott lesz neki Wolly. Való igaz, hogy a hátas nem teljesen olyan, mint egy valóságos barát, de mégis nagyon jól megértik egymást, s ez minden bizonnyal a kettejük mögött álló évek miatt van így. Kantáránál fogva vezeti ki az állatot az istállóból, s a szántóföldekre szeretne kimenni, hogy csak úgy magában és szabadon vágtázhasson a ragyogó tavaszi napsütésben. A főtéren vág át, ezt is szép lassan teszi. Nem siet sehová. Thea lakhelyét még ráér megkeresni, hosszú még a nap. Wolly patkói hangosan kopognak a kikövezett téren. Többen meg is bámulják, ám ezek a pillantások most kivételesen nem albínó mivolta ellen szólnak. Pusztán arról van szó, hogy a lakosok számára szokatlan jelenség hátast látni ezen a téren. Bár Ally nem igazán érti, hogy mit találnak olyan szokatlannak ebben, hiszen azt gyanítja, hogy naponta többen is járnak erre valamilyen állattal. És persze érdekesebbnél érdekesebb alakok is megfordulhatnak erre.
Menet közben megáll a kútnál, s a reggeli nap fényében fürdő vízcseppek táncát nézi. Wolly kecses fejét lehajtva iszik a kút kristálytiszta vízéből, mely amolyan frissítő italként hat rá. Ally pedig hátasa példáján fölbuzdulva maga is a víz fölé hajol, s tenyeréből kis mélyedést formálva iszik egy keveset. Aztán halkan odasúgja Wollynak:*
- Gyere, Wolly, vágtázzunk egy kicsit.
*S indulás előtt szeretettel megveregeti a hűséges állat nyakát. Ahogyan eddig, most is kantárszáron vezeti, de amint a tisztásra ér majd, fölpattan a nyeregbe. Ott már lesz erre lehetősége. Nem mintha itt, a városon belül ezt nem tehetné meg, de nem akar egyrészt feltűnést kelteni a lakosság körében, másrészt meg városban lovon utazni lustaság szerinte. Kétségtelen, hogy alkalmasint jól jöhet, például ha valami miatt gyors menekülésre van szükség. De amíg nincs veszélyben az ember... illetőleg a fél-elf, addig nincs semmi hiba.*
7725. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-11 20:54:46
Üzenet elküldve: 2020-05-11 20:54:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A szerencse forgandó//
*Ha tudná, hogy ő az első tökös, bizony még nagyobb kedvvel vetné bele magát a játékba. Mondjuk így sincs hiányában a lelkesedésnek. Ahogy a férfi a láda mögé kerül, s le is térdel, követi példáját, hogy hátizsákját maga mellé helyezve sarkaira üljön, vele szemben elhelyezkedve.
Figyelmesen hallgatja a megkezdett szabályismertetést, mikor pedig az aranyak kerülnek említésre, egy értő mosoly és bólintás kíséretében szed elő bal zsebéből 10 érmét, mit a már korábban lehelyezettek mellé halmoz. Ezen aztán ne múljon.
Az anyagiak elrendezése pedig szabad folyást enged a másik beszélőkéjének, a játék mikéntjei és hogyanjai csak úgy zúdulnak a lányra. Látszik, hogy nem először hadarják ezt a sok információt, azonban May sem első ízben keveredik a szerencsejátékok ezen formájába. Igaz, eddig csupán unaloműzésként, vagy egy jóféle italozás feldobására forgatta a kockát, vagy éppen kártyát, de az sem különbözik sokban a jelen helyzettől. ~Mondjuk egy sör jól esne.~ Vigyorodik el magában, ahogy a felismerés éri, ezzel mulasztva a négyesek szabályát, csupán a megnevezést csípi el az ismertetése végén. Kedélyes bólintással és egy apró, inkább önnön elkalandozásának szóló vállrándítással nyugtázza figyelmetlenségét, ám nem jelzi a hiányosságot. Mikor rákérdeznek, magabiztosan felel.*
- Akár egy pofon! *Kacsint vissza a burkolatlan bók fogadásaként.*
- Egy csók, mi? Tehát kevesebbre tartja, mint 10 aranyat? Kedves, mondhatom! *Neveti el magát, ahogy bal szemöldökét meredek ívben vonja fel az ajánlatra. Kezeit ökölbe szorítja, s így teszi csípőre őket, mérlegelő töprengést mímelve. Kisvártatva pedig bal markát nyújtja a férfi felé, feltehetően a kockákra igényt tartva.*
- Legyen! *Bólint végül beleegyezőn.* Na de mit kapok, ha én nyerek? *Vigyorodik kajánul, valóban kíváncsi tekintettel.*
*Ha tudná, hogy ő az első tökös, bizony még nagyobb kedvvel vetné bele magát a játékba. Mondjuk így sincs hiányában a lelkesedésnek. Ahogy a férfi a láda mögé kerül, s le is térdel, követi példáját, hogy hátizsákját maga mellé helyezve sarkaira üljön, vele szemben elhelyezkedve.
Figyelmesen hallgatja a megkezdett szabályismertetést, mikor pedig az aranyak kerülnek említésre, egy értő mosoly és bólintás kíséretében szed elő bal zsebéből 10 érmét, mit a már korábban lehelyezettek mellé halmoz. Ezen aztán ne múljon.
Az anyagiak elrendezése pedig szabad folyást enged a másik beszélőkéjének, a játék mikéntjei és hogyanjai csak úgy zúdulnak a lányra. Látszik, hogy nem először hadarják ezt a sok információt, azonban May sem első ízben keveredik a szerencsejátékok ezen formájába. Igaz, eddig csupán unaloműzésként, vagy egy jóféle italozás feldobására forgatta a kockát, vagy éppen kártyát, de az sem különbözik sokban a jelen helyzettől. ~Mondjuk egy sör jól esne.~ Vigyorodik el magában, ahogy a felismerés éri, ezzel mulasztva a négyesek szabályát, csupán a megnevezést csípi el az ismertetése végén. Kedélyes bólintással és egy apró, inkább önnön elkalandozásának szóló vállrándítással nyugtázza figyelmetlenségét, ám nem jelzi a hiányosságot. Mikor rákérdeznek, magabiztosan felel.*
- Akár egy pofon! *Kacsint vissza a burkolatlan bók fogadásaként.*
- Egy csók, mi? Tehát kevesebbre tartja, mint 10 aranyat? Kedves, mondhatom! *Neveti el magát, ahogy bal szemöldökét meredek ívben vonja fel az ajánlatra. Kezeit ökölbe szorítja, s így teszi csípőre őket, mérlegelő töprengést mímelve. Kisvártatva pedig bal markát nyújtja a férfi felé, feltehetően a kockákra igényt tartva.*
- Legyen! *Bólint végül beleegyezőn.* Na de mit kapok, ha én nyerek? *Vigyorodik kajánul, valóban kíváncsi tekintettel.*
7724. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-11 19:27:44
Üzenet elküldve: 2020-05-11 19:27:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A szerencse forgandó//
*A nagy hírverés és a hang, ami a torkán kifér megfelelő fogadtatásban részesíti az arra sétálókat. Nem lehet elmenni mellette, csak úgy. Meg is bámulják rendesen, egyesek rosszallóan rázzák a fejüket, mások csak meg, megtorpannak, kíváncsian felé kacsintgatva, de a félsz az esetek döntő többségében győz. Meg is köszörüli a torkát, mert bámészkodó az már van, de tökös még egy se. Ekkor lép oda egy szőke hölgyemény a rögtönzött székhelyéhez és kérdez vissza. A mosolya egyre csak szélesedik, a kíváncsiság mindig értékelendő tulajdonság egy csinos nőben. Főleg ha még nem ismeri, márpedig nem úgy tűnik és neki se ugrik be, főnyeremény! Nem kerüli el a figyelmét, a tekintet csalogatóan kigombolt ing, ha már mutogatják, miért ne nézné meg magának.*
-Tízszer, bizony. *Lép be a láda mögé, majd letérdel és leteszi az aranyérmét rá, kilenc másik társával.*
-Ennél egyszerűbb már nem is lehetne! Itt a kocka, van belőle öt. *Mutatja a kezében fénylő ezüstkockákat, majd leteszi azokat is az asztalra.*
-Dobunk velük, a dobást lehet ismételni tetszőleges számú kockával, akié a magasabb érték, az nyer, viszi az én és a magácska tétjét is. Tíz arany ellenében tíz arany dukál. *Hívja fel nyájas hangon a figyelmet a lényegre.*
-Az értékek növekvő sorrendben a következők, a legkisebb a két egyforma, az a neve Egyes. *Majd kitesz két hármas kockát egymás mellé.*
-Minél nagyobb a száma annál jobb. Aztán a Kettes. *Kitesz a két hármas mellé két négyes kockát is.*
-Kétszer két azonos kocka. Ezt követi a Triós. *A hármasokhoz odatol még egy hármas kockát.*
-Az a három egyforma. Ezt üti a Teli. *Odatolja a két kettest a hármas triója mellé.*
-A három plusz a két egyforma. Aztán a Sor! Hogy egymást kövesse egytől ötig vagy kettőtől hatig. Remélem még érthető. *Néz fel, mert nem szeretné kétségek között vergődni a lányt, tiszta küzdelmet szeretne.*
-Aztán jön a Vadász, ami négy egyforma kocka. *Kifordít még egy hármast, így már négy hármas és egy négyes van a dobozon.*
-A legteteje pedig a LanaWin, ami öt egyforma kockát jelent. *Végül az utolsó négyest is átfordítja hármasnak.*
-Egyszerű vagy nem bonyolult kedves? Akinek ilyen szép kék szemei vannak, ez sem kottyanhat meg. *Kacsint a másikra.*
-De mit szólna egy próbakörhöz? Csak magácskának, ha veszít egy csók ide az arcomra. *Ütögeti meg a jobb felét az arcának, mosolya szinte a füléig ér, mint a hiéna az első kóstolás előtt.*
*A nagy hírverés és a hang, ami a torkán kifér megfelelő fogadtatásban részesíti az arra sétálókat. Nem lehet elmenni mellette, csak úgy. Meg is bámulják rendesen, egyesek rosszallóan rázzák a fejüket, mások csak meg, megtorpannak, kíváncsian felé kacsintgatva, de a félsz az esetek döntő többségében győz. Meg is köszörüli a torkát, mert bámészkodó az már van, de tökös még egy se. Ekkor lép oda egy szőke hölgyemény a rögtönzött székhelyéhez és kérdez vissza. A mosolya egyre csak szélesedik, a kíváncsiság mindig értékelendő tulajdonság egy csinos nőben. Főleg ha még nem ismeri, márpedig nem úgy tűnik és neki se ugrik be, főnyeremény! Nem kerüli el a figyelmét, a tekintet csalogatóan kigombolt ing, ha már mutogatják, miért ne nézné meg magának.*
-Tízszer, bizony. *Lép be a láda mögé, majd letérdel és leteszi az aranyérmét rá, kilenc másik társával.*
-Ennél egyszerűbb már nem is lehetne! Itt a kocka, van belőle öt. *Mutatja a kezében fénylő ezüstkockákat, majd leteszi azokat is az asztalra.*
-Dobunk velük, a dobást lehet ismételni tetszőleges számú kockával, akié a magasabb érték, az nyer, viszi az én és a magácska tétjét is. Tíz arany ellenében tíz arany dukál. *Hívja fel nyájas hangon a figyelmet a lényegre.*
-Az értékek növekvő sorrendben a következők, a legkisebb a két egyforma, az a neve Egyes. *Majd kitesz két hármas kockát egymás mellé.*
-Minél nagyobb a száma annál jobb. Aztán a Kettes. *Kitesz a két hármas mellé két négyes kockát is.*
-Kétszer két azonos kocka. Ezt követi a Triós. *A hármasokhoz odatol még egy hármas kockát.*
-Az a három egyforma. Ezt üti a Teli. *Odatolja a két kettest a hármas triója mellé.*
-A három plusz a két egyforma. Aztán a Sor! Hogy egymást kövesse egytől ötig vagy kettőtől hatig. Remélem még érthető. *Néz fel, mert nem szeretné kétségek között vergődni a lányt, tiszta küzdelmet szeretne.*
-Aztán jön a Vadász, ami négy egyforma kocka. *Kifordít még egy hármast, így már négy hármas és egy négyes van a dobozon.*
-A legteteje pedig a LanaWin, ami öt egyforma kockát jelent. *Végül az utolsó négyest is átfordítja hármasnak.*
-Egyszerű vagy nem bonyolult kedves? Akinek ilyen szép kék szemei vannak, ez sem kottyanhat meg. *Kacsint a másikra.*
-De mit szólna egy próbakörhöz? Csak magácskának, ha veszít egy csók ide az arcomra. *Ütögeti meg a jobb felét az arcának, mosolya szinte a füléig ér, mint a hiéna az első kóstolás előtt.*
7723. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-11 18:25:01
Üzenet elküldve: 2020-05-11 18:25:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A szerencse forgandó//
*Különös élményekkel gazdagodott a Pegazusban, efelől semmi kétség. Na meg egy közepesen jobbféle pohár borral, minek elfogyasztását követően döntött úgy, hogy maradék napját lófrálással tölti. Esetleg a Piacon, vásárol némi csecsebecsét, már amit ő annak ítél, mi bizony sokban különbözhet az általánosságban vett fogalomtól. Ám ez lényegtelen sétájának szempontjából, mi így is, úgy is a főtéren keresztül vezet. Azt a szökőkutat több életen át sem tudná megunni, nem rest hát ezúttal is ahhoz irányítani lépteit.
Ezeket a lépteket jól bejáratott bakancsok tompítják, mikbe barna szövetnadrágját tömködte be. Feljebb haladva csatos övvel találkozik, kinek tekintete erre kíváncsi, min gondosan munkált tőre függeszkedik. Fehér, első ránézésre talán minőségibbnek is gondolható blúz borítja felsőtestét, betűrt, és tőle szokatlanul makulátlan állapotban, egy gombbal több kioldva rajta, mint ahogy azt a legtöbben illendőnek tartanák. Hátán bőrből készült, alaposan megtömött táskája pihen.
Könnyed lépteket vezetve bámészkodik az üresnek nem nevezhető téren, míg kékjei meg nem akadnak egy szokatlannak vélt alakon. Illetve elsőként fülei, ahogy az rikkancsokat megszégyenítve hirdeti tevékenységét. A kérdésre, miszerint ma van-e a szerencsenapja, igennel kell feleljen magában, hiszen minden napját annak tartja, így sokat nem tévedhetett a kérdező. Normál körülmények között nem szokása bedőlni ilyesféle ámításoknak, s ezúttal is csak kíváncsi természete, mi közelebb vonzza a furcsa kirakodáshoz. Egy ponyva, egy láda, néhány kocka, na meg egy megnyerő fél-elf. ~Érdekes!~.*
- Szóval akár tízszer ennyit?
*Szólítja meg a kiáltozót, ahogy már közvetlen közelébe ért, ki ekkorra már nyilván felfigyelt jelenlétére.*
- Az már valami! Hogy is működik ez?
*Állapodik meg, kékjeit kérdőn a másik szempárba fűzve. Vagy legalábbis erre igyekezve. Két kezét csípőre teszi, fejét oldalra biccentve várja a tájékoztatást.*
*Különös élményekkel gazdagodott a Pegazusban, efelől semmi kétség. Na meg egy közepesen jobbféle pohár borral, minek elfogyasztását követően döntött úgy, hogy maradék napját lófrálással tölti. Esetleg a Piacon, vásárol némi csecsebecsét, már amit ő annak ítél, mi bizony sokban különbözhet az általánosságban vett fogalomtól. Ám ez lényegtelen sétájának szempontjából, mi így is, úgy is a főtéren keresztül vezet. Azt a szökőkutat több életen át sem tudná megunni, nem rest hát ezúttal is ahhoz irányítani lépteit.
Ezeket a lépteket jól bejáratott bakancsok tompítják, mikbe barna szövetnadrágját tömködte be. Feljebb haladva csatos övvel találkozik, kinek tekintete erre kíváncsi, min gondosan munkált tőre függeszkedik. Fehér, első ránézésre talán minőségibbnek is gondolható blúz borítja felsőtestét, betűrt, és tőle szokatlanul makulátlan állapotban, egy gombbal több kioldva rajta, mint ahogy azt a legtöbben illendőnek tartanák. Hátán bőrből készült, alaposan megtömött táskája pihen.
Könnyed lépteket vezetve bámészkodik az üresnek nem nevezhető téren, míg kékjei meg nem akadnak egy szokatlannak vélt alakon. Illetve elsőként fülei, ahogy az rikkancsokat megszégyenítve hirdeti tevékenységét. A kérdésre, miszerint ma van-e a szerencsenapja, igennel kell feleljen magában, hiszen minden napját annak tartja, így sokat nem tévedhetett a kérdező. Normál körülmények között nem szokása bedőlni ilyesféle ámításoknak, s ezúttal is csak kíváncsi természete, mi közelebb vonzza a furcsa kirakodáshoz. Egy ponyva, egy láda, néhány kocka, na meg egy megnyerő fél-elf. ~Érdekes!~.*
- Szóval akár tízszer ennyit?
*Szólítja meg a kiáltozót, ahogy már közvetlen közelébe ért, ki ekkorra már nyilván felfigyelt jelenlétére.*
- Az már valami! Hogy is működik ez?
*Állapodik meg, kékjeit kérdőn a másik szempárba fűzve. Vagy legalábbis erre igyekezve. Két kezét csípőre teszi, fejét oldalra biccentve várja a tájékoztatást.*
7722. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-11 15:06:58
Üzenet elküldve: 2020-05-11 15:06:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
* Leül a faragott kőpadra, és elkezdi eszegetni a szalonnát amit kapott a birka őrzés mellé. Jó ízűen falatozik, de nem sokára semmi nem marad a szalonnából, mert a jó étvágyú harcos pár perc alatt felfalja az eledelt. Kapott egy kevéske bort is egy kisebb kulacsba, amit ízlelgetve meg meg húz. Nem a legjobb minőség, de megteszi. Mikorra végez a borral elindul hazafelé, hogy ledőlhessen szalma ágyára, és aludhasson. Elég kimerítő volt vigyázni a birkákra, de végül is megérte. Kapott ételt, és meg is fizették. A szegény negyed felé veszi az irányt. *
7721. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-05-10 14:57:26
Üzenet elküldve: 2020-05-10 14:57:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Átutazóban//
*A város főterére érve kicsit kifújja magát. A szökőkút kávájára ül, és úgy tekint végig a városon. Számára eléggé nyugodt, bár mivel az életét javarészt tengeren töltötte, számára minden száraz part nyugodt. Miután elcsigázott lábai kipihente magát egy ismerős érzés öntötte el a torkát, a szomjúság. Ez ügyben csak egyvalamit tehet, bemegy a legközelebbi fogadóba és iszik egy egy jó hideg sört. El is indul a Pegazus felé, hogy csillapíts a szomjúságát. Most éppen van is miből iszogatnia, így nem kell attól rettegnie, hogy az utolsó vagyonkáját költi el.*
*A város főterére érve kicsit kifújja magát. A szökőkút kávájára ül, és úgy tekint végig a városon. Számára eléggé nyugodt, bár mivel az életét javarészt tengeren töltötte, számára minden száraz part nyugodt. Miután elcsigázott lábai kipihente magát egy ismerős érzés öntötte el a torkát, a szomjúság. Ez ügyben csak egyvalamit tehet, bemegy a legközelebbi fogadóba és iszik egy egy jó hideg sört. El is indul a Pegazus felé, hogy csillapíts a szomjúságát. Most éppen van is miből iszogatnia, így nem kell attól rettegnie, hogy az utolsó vagyonkáját költi el.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8753-8772