Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 98 (1941. - 1960. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1960. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-05-21 21:39:30
Üzenet elküldve: 2026-05-21 21:39:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Összefonódó történetek//
*Azt kapja amit várt, így ezen nem csodálkozik, s szorul bele annyi belátás, hogy ne erőltesse a szoba témáját.
Úgy tűnik Artheniort sosem kerüli el a vész, az elf pedig lát abban valami mókásat, hogy egykoron a nemesség mezítláb menekült el a vrosból, most pedig ugyanilyen embertömeg keres védelmet itt. Már csupán az a kérdés mitől, melyre rövidesen kap egy rövid, nem túl informatív választ a félvértől.*
- Orkok? Miféle orkok?
*Relael sem szívleli az ocsmány teremtményeket, ugyanakkor ezen undor még sem arcán, sem hangjában nem mutatkozik meg. Egyelőre csodálkozik, hiszen a hírek teljesen elkerülték miközben Agin akasztása és temetése miatt sürgölődött a kaszárnyában.
Az elf zöldjei is a tömeget pásztázzák. Kényelmetlenül érzi magát ennyi emberrel maga körül, hiszen mindez emlékezteti két meghatározó eseményre. Egyfelől a lázadásra, amikor életéért kellett küzdenie a pór elégedetlensége okán, másfelől a piactéren történt incidensre, melynek eredményeként leütötték és elcsúfították testét egy aprócska tetoválással. Relaelt számtalan trauma érte már a Levegő Városában, nem csoda tehát, hogy úgy megromlott kapcsolata egykori otthonával.
Nem veszi észre, hogy már igencsak fázik, csak teste jelez azzal, hogy ösztönösen melengetni próbálja magát karjaival.*
*Azt kapja amit várt, így ezen nem csodálkozik, s szorul bele annyi belátás, hogy ne erőltesse a szoba témáját.
Úgy tűnik Artheniort sosem kerüli el a vész, az elf pedig lát abban valami mókásat, hogy egykoron a nemesség mezítláb menekült el a vrosból, most pedig ugyanilyen embertömeg keres védelmet itt. Már csupán az a kérdés mitől, melyre rövidesen kap egy rövid, nem túl informatív választ a félvértől.*
- Orkok? Miféle orkok?
*Relael sem szívleli az ocsmány teremtményeket, ugyanakkor ezen undor még sem arcán, sem hangjában nem mutatkozik meg. Egyelőre csodálkozik, hiszen a hírek teljesen elkerülték miközben Agin akasztása és temetése miatt sürgölődött a kaszárnyában.
Az elf zöldjei is a tömeget pásztázzák. Kényelmetlenül érzi magát ennyi emberrel maga körül, hiszen mindez emlékezteti két meghatározó eseményre. Egyfelől a lázadásra, amikor életéért kellett küzdenie a pór elégedetlensége okán, másfelől a piactéren történt incidensre, melynek eredményeként leütötték és elcsúfították testét egy aprócska tetoválással. Relaelt számtalan trauma érte már a Levegő Városában, nem csoda tehát, hogy úgy megromlott kapcsolata egykori otthonával.
Nem veszi észre, hogy már igencsak fázik, csak teste jelez azzal, hogy ösztönösen melengetni próbálja magát karjaival.*
1959. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-05-19 21:06:01
Üzenet elküldve: 2026-05-19 21:06:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 375
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 375
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Összefonódó történetek//
*Már két futó találkozás is elég volt hozzá, hogy pontosan tudja, nem sokra megy vele, még ha a száját nyitná figyelmeztetésre sem a hosszúéletűvel szemben. Hogy a másik viszont megtalálná a módját, hogy előnyére fordítsa a dolgot valamilyen úton-módon, abban is szinte biztos. Mérget azonban semmire sem venne, ami a nővel kapcsolatos. Egy darabon mégis kitart a csend, ha nem is a saját győzelmeként könyveli el a tényt.
A főtér az éj leszálltával sem lett nyugodtabb, mint ahogyan napközben futólag látta. Bár igyekezett kerülni a menekültektől túlcsorduló utcákat, most mégis közvetlenül szembesül velük, ahogy követi a másikat a fogadó felé. Oldalt fordul a földekről jött emberek tucatjai láttán. Mindenfelé felpakolt szekerek, állatok, gyerekek, öregek; mindenféle limlommal, kacattal, szerszámmal, családi ereklyékkel, ruhákkal megtömött ládák, zsákokba pakolt életek.. Megfeszül az állkapcsa, hogy sajog, amikor Rel csendet megtörő szavaira válaszul végül kinyitja.*
- Nem hiszem, hogy mára több segítséget el tudnék fogadni, hölgyem..
*Feleli szinte félfogról, alig formálva a szavakat, mintha nem is ő mondta volna. Nem néz a nőre sem, a főteret betöltő, falak mellé húzódó csoportokat, a szökőkútból vizet merítő asszonyokat figyeli. Bár egy szoba ára is olyan költség, amit nem engedhet meg magának, most mégsem éri el a büszkeségét a másik ajánlata. A házak között hullámzó beszédet hallgatja, a különböző mondatfoszlányokat, az állatok hangjait, s a köztük olykor fel-felcsapó gyereksírást, ami betölti a teret, mint a nagy vizek morajlása. Sötét árnyékot vet a harag a vonásaira, amivel a menekülteket nézi, s a mellette álló kérdő pillantására is csak olyan sötét indulattal mordul válaszul:*
- Orkok..
*Ég a szó a torkán. Mintha köpnie kéne.. Elengedve a tekintetével a nőt pillant újra félre a tömegbe. Nem enyhülnek a feszes vonások az arcon, ha akaratlanul is csak azt is kutatja a családok között, hogy lát-e ismerőst, ami azt jelentené, hogy Vadászlakot is elérte a horda.. Nem hazája az itteni lombos erdőség, és a térképen megbújó, jórészt vadászok lakta apró falu, mégis idegenül feszíti a mellkasát a lehetőség, miközben odébb fordítva a fejét kutatja a lámpások, fáklyák, holdak fényében az arcokat.*
*Már két futó találkozás is elég volt hozzá, hogy pontosan tudja, nem sokra megy vele, még ha a száját nyitná figyelmeztetésre sem a hosszúéletűvel szemben. Hogy a másik viszont megtalálná a módját, hogy előnyére fordítsa a dolgot valamilyen úton-módon, abban is szinte biztos. Mérget azonban semmire sem venne, ami a nővel kapcsolatos. Egy darabon mégis kitart a csend, ha nem is a saját győzelmeként könyveli el a tényt.
A főtér az éj leszálltával sem lett nyugodtabb, mint ahogyan napközben futólag látta. Bár igyekezett kerülni a menekültektől túlcsorduló utcákat, most mégis közvetlenül szembesül velük, ahogy követi a másikat a fogadó felé. Oldalt fordul a földekről jött emberek tucatjai láttán. Mindenfelé felpakolt szekerek, állatok, gyerekek, öregek; mindenféle limlommal, kacattal, szerszámmal, családi ereklyékkel, ruhákkal megtömött ládák, zsákokba pakolt életek.. Megfeszül az állkapcsa, hogy sajog, amikor Rel csendet megtörő szavaira válaszul végül kinyitja.*
- Nem hiszem, hogy mára több segítséget el tudnék fogadni, hölgyem..
*Feleli szinte félfogról, alig formálva a szavakat, mintha nem is ő mondta volna. Nem néz a nőre sem, a főteret betöltő, falak mellé húzódó csoportokat, a szökőkútból vizet merítő asszonyokat figyeli. Bár egy szoba ára is olyan költség, amit nem engedhet meg magának, most mégsem éri el a büszkeségét a másik ajánlata. A házak között hullámzó beszédet hallgatja, a különböző mondatfoszlányokat, az állatok hangjait, s a köztük olykor fel-felcsapó gyereksírást, ami betölti a teret, mint a nagy vizek morajlása. Sötét árnyékot vet a harag a vonásaira, amivel a menekülteket nézi, s a mellette álló kérdő pillantására is csak olyan sötét indulattal mordul válaszul:*
- Orkok..
*Ég a szó a torkán. Mintha köpnie kéne.. Elengedve a tekintetével a nőt pillant újra félre a tömegbe. Nem enyhülnek a feszes vonások az arcon, ha akaratlanul is csak azt is kutatja a családok között, hogy lát-e ismerőst, ami azt jelentené, hogy Vadászlakot is elérte a horda.. Nem hazája az itteni lombos erdőség, és a térképen megbújó, jórészt vadászok lakta apró falu, mégis idegenül feszíti a mellkasát a lehetőség, miközben odébb fordítva a fejét kutatja a lámpások, fáklyák, holdak fényében az arcokat.*
1958. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-05-16 18:33:43
Üzenet elküldve: 2026-05-16 18:33:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Összefonódó történetek//
*Nem kerüli el figyelmét Kyr szúrós pillantása, melyet a fiatal férfi vélhetően figyelmeztetésnek szánt, de Relaelt cseppet sem zavarja saját határátlépései. Mosolya is töretlen, ugyanakkor annyi tapintatosság mégis szorult belé, hogy adjon időt a félvérnek kicsit lehiggadni a történtek után.
Vannak dolgok, melyek nem változnak és biztos pontok az életben. Ilyen például Kyr maga is, aki az elmúlt időben mit sem változott, továbbra is elzárkózik falai mögé, s a párbeszédben is limitáltan kíván részt venni. Relael megmosolyogja ezt a tényt.
Természetesen a hosszúéletű nem vár köszönetet, hiszen szívesen segít, amikor tud. Ugyan nem az önzetlenség vezérli, hanem sokkal inkább szeret szívességeket felhalmozni, a lekötelezett személyeket pedig maga javára fordítani. Jóformán fogadója teljes személyzete is ebből áll, néhány kivételt leszámítva.
Menet közben egészen enyhül didergése, és a séta segít elterelni figyelmét a hűvös időről. Alig várja a nyarat, mely fülledt éjszakái olyan sok felszabadult pillanattal kecsegtetnek. Szinte hallja a tücsökciripeléssel és nevetéssel teli muzsikát, ami közben a csillagos égboltra emelve tekintetét mindig azt érezte, hogy ezen pillanatok örökké tartanak és mintha valami nagyobb terv részei lennének.
Merengéséből a főtér szökőkútjának egyenletes csobogása zökkenti ki. Valamicskét észlel a nyugtalan energiákból, szeme sarkából látja az idegesen értekező asszonyokat, de a hosszúéletű nem tulajdonít ennek a részletnek komolyabb jelentőséget. Az viszont szokatlan számára, hogy meglehetősen sokan kószálnak a Főtér és annak környező utcáin, mely emlékei szerint nem jellemző az évnek ezen szakában.*
- Nem?
*Kérdez vissza. Úgy döntött gátlásait félretéve folytatja a csevegést, s mindezt a vesztesek nyugalmával teszi, tudva, hogy kérdéseire jó eséllyel úgysem kap választ.*
- Mert milyen terveid vannak? Ne vedd zokon, de inkább úgy tűnik számomra, mintha csupán sodródnál az árral.
*Relaelben felmerül az is, hogy azt sem tudja Kyrnek akad egyáltalán otthona, de nem érdeklődik eziránt. Túl korai volna.*
- Engedd meg, hogy fizessek neked egy szobát, vagy legalább egy meleg italt. A szívemre venném, ha megbetegednél ebben a cudar időben.
*Míg az elutasító választ várja tekintetét körbehordozza a főtéren, s ekkor tudatosul az elfben az éjszakai nyüzsgés. Számtalan családot pillant meg jól megrakott zsákokkal, látszólag feldúltan. Nem is olyan messze egy talicskát toló kis létszámú családon állapodik meg tekintete, akik ketrecbe zárt tyúkjaikat őrizgetik, a kisebbek pedig édesanyjukba kapaszkodva nyűgösködnek az éjszakai hideg és fáradtság miatt. Értetlenül szemléli a jelenetet, csodálkozása pedig arcán is megjelenik, ahogy tanácstalanul Kyr felé fordítja tekintetét, annak reményében, hogy ő tud bármiféle magyarázatot adni a láttotakra.*
*Nem kerüli el figyelmét Kyr szúrós pillantása, melyet a fiatal férfi vélhetően figyelmeztetésnek szánt, de Relaelt cseppet sem zavarja saját határátlépései. Mosolya is töretlen, ugyanakkor annyi tapintatosság mégis szorult belé, hogy adjon időt a félvérnek kicsit lehiggadni a történtek után.
Vannak dolgok, melyek nem változnak és biztos pontok az életben. Ilyen például Kyr maga is, aki az elmúlt időben mit sem változott, továbbra is elzárkózik falai mögé, s a párbeszédben is limitáltan kíván részt venni. Relael megmosolyogja ezt a tényt.
Természetesen a hosszúéletű nem vár köszönetet, hiszen szívesen segít, amikor tud. Ugyan nem az önzetlenség vezérli, hanem sokkal inkább szeret szívességeket felhalmozni, a lekötelezett személyeket pedig maga javára fordítani. Jóformán fogadója teljes személyzete is ebből áll, néhány kivételt leszámítva.
Menet közben egészen enyhül didergése, és a séta segít elterelni figyelmét a hűvös időről. Alig várja a nyarat, mely fülledt éjszakái olyan sok felszabadult pillanattal kecsegtetnek. Szinte hallja a tücsökciripeléssel és nevetéssel teli muzsikát, ami közben a csillagos égboltra emelve tekintetét mindig azt érezte, hogy ezen pillanatok örökké tartanak és mintha valami nagyobb terv részei lennének.
Merengéséből a főtér szökőkútjának egyenletes csobogása zökkenti ki. Valamicskét észlel a nyugtalan energiákból, szeme sarkából látja az idegesen értekező asszonyokat, de a hosszúéletű nem tulajdonít ennek a részletnek komolyabb jelentőséget. Az viszont szokatlan számára, hogy meglehetősen sokan kószálnak a Főtér és annak környező utcáin, mely emlékei szerint nem jellemző az évnek ezen szakában.*
- Nem?
*Kérdez vissza. Úgy döntött gátlásait félretéve folytatja a csevegést, s mindezt a vesztesek nyugalmával teszi, tudva, hogy kérdéseire jó eséllyel úgysem kap választ.*
- Mert milyen terveid vannak? Ne vedd zokon, de inkább úgy tűnik számomra, mintha csupán sodródnál az árral.
*Relaelben felmerül az is, hogy azt sem tudja Kyrnek akad egyáltalán otthona, de nem érdeklődik eziránt. Túl korai volna.*
- Engedd meg, hogy fizessek neked egy szobát, vagy legalább egy meleg italt. A szívemre venném, ha megbetegednél ebben a cudar időben.
*Míg az elutasító választ várja tekintetét körbehordozza a főtéren, s ekkor tudatosul az elfben az éjszakai nyüzsgés. Számtalan családot pillant meg jól megrakott zsákokkal, látszólag feldúltan. Nem is olyan messze egy talicskát toló kis létszámú családon állapodik meg tekintete, akik ketrecbe zárt tyúkjaikat őrizgetik, a kisebbek pedig édesanyjukba kapaszkodva nyűgösködnek az éjszakai hideg és fáradtság miatt. Értetlenül szemléli a jelenetet, csodálkozása pedig arcán is megjelenik, ahogy tanácstalanul Kyr felé fordítja tekintetét, annak reményében, hogy ő tud bármiféle magyarázatot adni a láttotakra.*
1957. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-29 23:14:16
Üzenet elküldve: 2026-04-29 23:14:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
- Én is csak hallottam róla, hogy akkoriban még működtek a védővarázslatok. Legalábbis az akkori vezetés biztosította róla a városban tartózkodókat, hogy megvizsgálták a védelmet, és biztonságosnak ítélték. Úgy rémlik, egy mágiasemlegesítő varázslat volt, illetve egy áthatolhatatlan védőburok a város határainál... Azt nem tudom, hogy akkoriban végül is működésbe léptették-e, vagy végül nem találták szükségesnek. Sajnos kicsit zavarosak az emlékeim, mert akkoriban még minden nagyon új volt a számomra, de egyébként is elég zűrzavaros időszak volt ez, azt hiszem, mindenkinek. - *Zárja szavait bizonytalanul. Belegondolva, mióta csak föleszmélt, mindig volt valami, ami az általános békét megzavarja. Élőholtak, istenek, artheniori lázadás, az a szakadás a Pihenő romjainál, a szántók fosztogatása... és most az orkok. Hogy csak azok legyenek említve, amik őt is érintették... Lehet el kellene fogadnia, hogy az élet rendje, hogy nem lehet csak úgy hátradőlni és élvezni a mindennapokat.
Végül Nestar elengedi az ötletét, s helyette elindulnak... egy árvaház felé, ha minden igaz. De az első lépéseknél érkezik még egy udvarias kérdés.*
- Köszönöm. - *Hajtja meg magát menet közben.*
- Bármikor szívesen vennék egy ilyen meghívást, de most jobban érdekel a mondandója. - *Az ő mindig mosolygós-fintorgós arcán ezt nem könnyű észrevenni, de ezúttal egy igazi kis félmosolyra húz a szája. Való igaz, szeret enni, ahogy az is, hogy gyakran elfelejt. Most viszont nem is érzi, hogy tudna. Vagy az idegesség, vagy a túlélésért küzdő, nyilvánvalóan éhező menekültek jelenléte a városban, ami étvágyát szegi... Vagy a tudat, hogy ha ezt az ostromot túlélik, a szántók letarolása és elmaradt megművelése várhatóan további éhezést hoz majd... nos, őt is már most takarékosságra készteti.
A férfi következő fölvetése azonban már jobban föllelkesíti. Hogy Nestar vele tartana, és nem egyedül kellene szembenéznie a... bármi is várja az erőd falai közt?*
- Igen, szeretném. - *Vágja rá határozottan, s szokásától eltérően még a férfi arcára is fölnéz. Majd rajtakapottan mérsékli magát és egy kis főhajtással mond köszönetet az ajánlatért.*
- És a többi ajánlatát is elfogadom. Bár túl sokáig nem szeretnék várni... - *Teszi hozzá, mert jelen állás szerint legkésőbb holnap "indulni" szeretne, hogy legalább felmérje a terepet és beszéljen az amoniakkal. De jobb volna már ma. Igaz, arról a "fegyverről" még mindig nem hallott, meg a többiről, amit még a férfi megosztana vele. Ezek még módosíthatnak döntésén.*
- Én is csak hallottam róla, hogy akkoriban még működtek a védővarázslatok. Legalábbis az akkori vezetés biztosította róla a városban tartózkodókat, hogy megvizsgálták a védelmet, és biztonságosnak ítélték. Úgy rémlik, egy mágiasemlegesítő varázslat volt, illetve egy áthatolhatatlan védőburok a város határainál... Azt nem tudom, hogy akkoriban végül is működésbe léptették-e, vagy végül nem találták szükségesnek. Sajnos kicsit zavarosak az emlékeim, mert akkoriban még minden nagyon új volt a számomra, de egyébként is elég zűrzavaros időszak volt ez, azt hiszem, mindenkinek. - *Zárja szavait bizonytalanul. Belegondolva, mióta csak föleszmélt, mindig volt valami, ami az általános békét megzavarja. Élőholtak, istenek, artheniori lázadás, az a szakadás a Pihenő romjainál, a szántók fosztogatása... és most az orkok. Hogy csak azok legyenek említve, amik őt is érintették... Lehet el kellene fogadnia, hogy az élet rendje, hogy nem lehet csak úgy hátradőlni és élvezni a mindennapokat.
Végül Nestar elengedi az ötletét, s helyette elindulnak... egy árvaház felé, ha minden igaz. De az első lépéseknél érkezik még egy udvarias kérdés.*
- Köszönöm. - *Hajtja meg magát menet közben.*
- Bármikor szívesen vennék egy ilyen meghívást, de most jobban érdekel a mondandója. - *Az ő mindig mosolygós-fintorgós arcán ezt nem könnyű észrevenni, de ezúttal egy igazi kis félmosolyra húz a szája. Való igaz, szeret enni, ahogy az is, hogy gyakran elfelejt. Most viszont nem is érzi, hogy tudna. Vagy az idegesség, vagy a túlélésért küzdő, nyilvánvalóan éhező menekültek jelenléte a városban, ami étvágyát szegi... Vagy a tudat, hogy ha ezt az ostromot túlélik, a szántók letarolása és elmaradt megművelése várhatóan további éhezést hoz majd... nos, őt is már most takarékosságra készteti.
A férfi következő fölvetése azonban már jobban föllelkesíti. Hogy Nestar vele tartana, és nem egyedül kellene szembenéznie a... bármi is várja az erőd falai közt?*
- Igen, szeretném. - *Vágja rá határozottan, s szokásától eltérően még a férfi arcára is fölnéz. Majd rajtakapottan mérsékli magát és egy kis főhajtással mond köszönetet az ajánlatért.*
- És a többi ajánlatát is elfogadom. Bár túl sokáig nem szeretnék várni... - *Teszi hozzá, mert jelen állás szerint legkésőbb holnap "indulni" szeretne, hogy legalább felmérje a terepet és beszéljen az amoniakkal. De jobb volna már ma. Igaz, arról a "fegyverről" még mindig nem hallott, meg a többiről, amit még a férfi megosztana vele. Ezek még módosíthatnak döntésén.*
1956. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-29 22:25:40
Üzenet elküldve: 2026-04-29 22:25:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
- Egy kérdést megérhet. Bár a legnagyobb gond ezzel, hogy én nem tudom, milyen mágikus védelmekről van szó. Így, majd lehet szeretném, hogy velem tartson és kifejtse a dolgot. A háború idején ugye én és Moonxylwery elhagytuk a várost, hogy a thargoknak segítsünk, a fronthoz közelebb.
*Ami az ötletét illeti, gyorsan elengedi a dolgot, bár nem tudja, hova tenni, hogy miért gyakorolná a varázslatot Krestviren. Mondjuk ezzel most elültette a bogarat az alkimista fülébe, bár még így se tenné meg őt az áldozatában. Viszont azt tényleg az eszébe juttatta, hogy nem próbálta ki, legalább is intelligensebb lényeket, hogy pontosan miként tudna minél hihetőbb illúziókat készíteni, hol törik meg a valósággal való érintkezés során. Erre mondjuk nem is kerül sor egy jó ideig, ez egy kicsit agresszív alkalmazás a kedvének.*
- Nem, nem tenném ki csak a kísérletezési kedélyemnek. Akkor csak induljunk.
*Majd mutatja is az utat.*
- Megkérdezem, amíg még a Pegazus a közelben van, hogy kívánna-e enni valamit? Nem vagyok biztos abban, hogy a váratlan betoppanásunkkor képes leszek-e friss étellel kínálni, még ha örömmel is tenném, így örömmel megvendégelem.
*Annyit nem időzne el a fogadóban, de miután senkinek nem tudott szólni, hogy vendéget hozna a rezidenciára, mert ezt még maga sem tudta az induláskor, így a húsok elkészítésére, sőt egyáltalán beszerzésére is lehet órákat kellene várniuk. Így ezt érdemes még itt letudni. Egyébként is a Pegazushoz tervezett menni.*
- És ami így eszembe jutott, miután említette, hogy meglátogatná Amont, hogy ha szeretné, akkor Önnel tarthatok. Ha nem is, valószínűleg úgy is megfizetném a szükséges vízmágiát, hogy a veszélyes utat a toronyhoz megspóroljam. Ha már amúgy is egy tó felett lebeg, jobb kihasználni. És akkor elég gyorsan vissza is tudnék térni a hiányzó barlangformálással. Természetesen cserébe pedig áttanítanék a földből, hogy használni tudja.
*Kilencediknek nem kell aggódnia, hogy már Krestvir döntésképtelenség nélkül maradna, Nestar maga is képes egy helyben ragadni a lehetőségeit mérlegelve.*
- Egy kérdést megérhet. Bár a legnagyobb gond ezzel, hogy én nem tudom, milyen mágikus védelmekről van szó. Így, majd lehet szeretném, hogy velem tartson és kifejtse a dolgot. A háború idején ugye én és Moonxylwery elhagytuk a várost, hogy a thargoknak segítsünk, a fronthoz közelebb.
*Ami az ötletét illeti, gyorsan elengedi a dolgot, bár nem tudja, hova tenni, hogy miért gyakorolná a varázslatot Krestviren. Mondjuk ezzel most elültette a bogarat az alkimista fülébe, bár még így se tenné meg őt az áldozatában. Viszont azt tényleg az eszébe juttatta, hogy nem próbálta ki, legalább is intelligensebb lényeket, hogy pontosan miként tudna minél hihetőbb illúziókat készíteni, hol törik meg a valósággal való érintkezés során. Erre mondjuk nem is kerül sor egy jó ideig, ez egy kicsit agresszív alkalmazás a kedvének.*
- Nem, nem tenném ki csak a kísérletezési kedélyemnek. Akkor csak induljunk.
*Majd mutatja is az utat.*
- Megkérdezem, amíg még a Pegazus a közelben van, hogy kívánna-e enni valamit? Nem vagyok biztos abban, hogy a váratlan betoppanásunkkor képes leszek-e friss étellel kínálni, még ha örömmel is tenném, így örömmel megvendégelem.
*Annyit nem időzne el a fogadóban, de miután senkinek nem tudott szólni, hogy vendéget hozna a rezidenciára, mert ezt még maga sem tudta az induláskor, így a húsok elkészítésére, sőt egyáltalán beszerzésére is lehet órákat kellene várniuk. Így ezt érdemes még itt letudni. Egyébként is a Pegazushoz tervezett menni.*
- És ami így eszembe jutott, miután említette, hogy meglátogatná Amont, hogy ha szeretné, akkor Önnel tarthatok. Ha nem is, valószínűleg úgy is megfizetném a szükséges vízmágiát, hogy a veszélyes utat a toronyhoz megspóroljam. Ha már amúgy is egy tó felett lebeg, jobb kihasználni. És akkor elég gyorsan vissza is tudnék térni a hiányzó barlangformálással. Természetesen cserébe pedig áttanítanék a földből, hogy használni tudja.
*Kilencediknek nem kell aggódnia, hogy már Krestvir döntésképtelenség nélkül maradna, Nestar maga is képes egy helyben ragadni a lehetőségeit mérlegelve.*
1955. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-29 21:11:32
Üzenet elküldve: 2026-04-29 21:11:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
- Köszönöm a meglátásait. - *Hajol meg, köszönetet mondva a két nő rövid bemutatásáért. Megállapítását és döntését nem közli, de egyébként elégedett azzal, amit hallott. Ha csak ez alapján kellene határoznia, megengedhetőnek tartja, hogy a mágia hatalmát rájuk bízza.
Elgondolkodva hallgatja aztán mindazt, amit Nestar a város mágusairól, tudósairól mesél. Nem mondhatni, hogy mindez újdonság volna a számára. Azzal legalábbis rég tisztában van, hogy a templom már nem a tudomány színtere, csak a könyvtár maradt meg régi szerepében. Azt azonban nem tudta, hogy a város mágusai távoztak Artheniorból is.*
- Egy kérdést talán megérhet ez is. Ha nem maga Amos Thenior működtette a védővarázsokat, és a gond csak annyi, hogy mágusok kellenek a beindításához, talán össze lehetne hívni annyi varázstudót, hogy működésre bírjuk. - *Veti föl, bár őszintén, fogalma sincs, ezek hogyan működhetnek. De talán maga a tanácsos, vagy az őrség ismeri ennek a módját.
A városvezetés viselkedésére a férfi sem tud válasszal szolgálni. A gondjukra viszont, hogy miként beszélhetnének "négyszemközt" menet közben, akad egy elég egyedi megoldása.
Krestvir csak egy pillanatig váratja a válasszal.*
- Amennyiben nem gyakorolni szeretné ezt a varázslatot, inkább csak keressünk egy nyugodt helyet. - *Javasolja. Bár valahol kíváncsi volna a varázslat hatására, az alkalmat nem tartja megfelelőnek. Na meg a szemében nem is tűnik olyan távolinak az említett helyszín, s ott, ha kell, a jegyzeteit is meg tudja osztani, remélhetőleg nyugodt körülmények között, fedél alatt. Meg az sem mellékes, hogy úgy tud kérdezni, ha szükségét érzi.*
- Köszönöm a meglátásait. - *Hajol meg, köszönetet mondva a két nő rövid bemutatásáért. Megállapítását és döntését nem közli, de egyébként elégedett azzal, amit hallott. Ha csak ez alapján kellene határoznia, megengedhetőnek tartja, hogy a mágia hatalmát rájuk bízza.
Elgondolkodva hallgatja aztán mindazt, amit Nestar a város mágusairól, tudósairól mesél. Nem mondhatni, hogy mindez újdonság volna a számára. Azzal legalábbis rég tisztában van, hogy a templom már nem a tudomány színtere, csak a könyvtár maradt meg régi szerepében. Azt azonban nem tudta, hogy a város mágusai távoztak Artheniorból is.*
- Egy kérdést talán megérhet ez is. Ha nem maga Amos Thenior működtette a védővarázsokat, és a gond csak annyi, hogy mágusok kellenek a beindításához, talán össze lehetne hívni annyi varázstudót, hogy működésre bírjuk. - *Veti föl, bár őszintén, fogalma sincs, ezek hogyan működhetnek. De talán maga a tanácsos, vagy az őrség ismeri ennek a módját.
A városvezetés viselkedésére a férfi sem tud válasszal szolgálni. A gondjukra viszont, hogy miként beszélhetnének "négyszemközt" menet közben, akad egy elég egyedi megoldása.
Krestvir csak egy pillanatig váratja a válasszal.*
- Amennyiben nem gyakorolni szeretné ezt a varázslatot, inkább csak keressünk egy nyugodt helyet. - *Javasolja. Bár valahol kíváncsi volna a varázslat hatására, az alkalmat nem tartja megfelelőnek. Na meg a szemében nem is tűnik olyan távolinak az említett helyszín, s ott, ha kell, a jegyzeteit is meg tudja osztani, remélhetőleg nyugodt körülmények között, fedél alatt. Meg az sem mellékes, hogy úgy tud kérdezni, ha szükségét érzi.*
1954. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-29 16:51:39
Üzenet elküldve: 2026-04-29 16:51:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
- Nos, ami a személyiségismeretet jelenti, talán nem én vagyok a legjobb tanú erre.
*Előzetesen is felmenti magát a felelősség alól, bár Krestvir számára nem lehet újdonság, hogy Nestar is zárkózott személyiség.*
- De én megbízom mindkettejükben, őszinte egyének. Mai Faensa vezeti az árvaházat és önkijelentett célja a mágiával az árva gyerekeket segíteni, így a várost segítő szándékát nem kérdőjelezném meg. Nimeril régen még a tanítványom volt, ő segített az ispotályban a betegeknek. Füvekkel és gyógyítással is foglalkozik, és élettannal is. Én nem szeretek szerves anyagokkal dolgozni, számomra túlságosan kiszámíthatatlan, ami az egyik példányon működik, az a többin lehet félresül. Amint eltávolodunk az alkímia aranyszabályaitól, meglepően egyenetlen eredményeket hozhat ugyanaz a módszer. De ez mellékes, amire utalok, hogy személyesen, meglehetnek a morális aggályai az ilyen kutatásokkal szemben. A véleményem az, hogy valamennyire kénytelen bepiszkolnia a kezét, aki ezzel foglalkozna és a határokat nehéz hol meghúzni. Azonban, ami a már kollégámat illeti, ez lehet nem is lényeges, igazából a napmágia miatt érdeklődik, főként az olvasztó mágiák miatt, hogy nehézfémekkel való dolgozását megkönnyítse és nagyon apró fogaskerekeket és mechanikus darabkákat állítson elő. Ahogy mondtam, sokfelé nyúlik a tudományos érdeklődése.
*Kicsit túlságosan is körbejárta a témát Nimerilt iletően, néha nem tud segíteni magán, de körbejárni a kérdést, amikor lehet egy egyszerű válasz is megtenné.*
- Szóval, szerintem mindketten jó szándékkal akarják a mágiát tanulmányozni.
*A toronyhoz veszélyes utat egyre több személytől hallja, ezt nem is igazán kérdőjelezi, azonban ez azt is jelenti, hogy az utazás veszélye valósabb, mint gondolná. Így a hírt csak csekély aggodalommal konstatálja.*
- Tanácsosa van, gondolom. De a Templom már csak az Eeyr papok és az istennőjük szolgálatára létezik. Ha akadnak is mágusok a városban, nem hangoztatják és képességeiket nem osszák meg másokkal. Az új gazdagnegyed, a selyemrév őrei között akadnak mágusok, ha jól tudom, de akik eddig a templomban oktatták a különféle mágikus tudást, már nincsenek ott. Sokat láttam a mágustoronyban, van, aki Lihanechbe ment inkább, sok kollégám költözött.
*Krestvir kérdésére nem igazán tud meggyőző választ adni.*
- Haszna nem hiszem, hogy van, de a válaszokat erre szerintem a vezetőség, ha valaha is, a háború után fog csak adni.
*Persze ezzel is rengeteg időt vesztenének és a legjobb lenne minél előbb tájékoztatni mindenről, amit lehet. De lehet csak azért érzi sürgetőnek megint, mert most is a megrendeléseit halogatja.*
- Egyébként, drasztikus lehetőség, de végül is, ha engedélyezi, akkor illúziókeltéssel is tudnám a válaszokat tudatni a kérdéseire és úgy egy általános tájékoztató, hogy mit hallottam eddig a háborúról. Azzal elkerülnénk, hogy bárki hallja. Az utat tudom mutatni egy nyilvánvaló képmásommal, amíg ön mögött megyek, hogy tudjak fókuszálni. Amire figyelnünk kell viszont, hogy a további kérdéseit mindenki hallhatja.
*Természetesen arra is gondolt, hogy légi hírnökkel beszéljen hozzá, de azt elvetette, mert egyrészt ki kellene mondania még így is, másrészt mondandónként kellene ismételnie a varázslatot.*
- De ez csak egy lehetőség.
- Nos, ami a személyiségismeretet jelenti, talán nem én vagyok a legjobb tanú erre.
*Előzetesen is felmenti magát a felelősség alól, bár Krestvir számára nem lehet újdonság, hogy Nestar is zárkózott személyiség.*
- De én megbízom mindkettejükben, őszinte egyének. Mai Faensa vezeti az árvaházat és önkijelentett célja a mágiával az árva gyerekeket segíteni, így a várost segítő szándékát nem kérdőjelezném meg. Nimeril régen még a tanítványom volt, ő segített az ispotályban a betegeknek. Füvekkel és gyógyítással is foglalkozik, és élettannal is. Én nem szeretek szerves anyagokkal dolgozni, számomra túlságosan kiszámíthatatlan, ami az egyik példányon működik, az a többin lehet félresül. Amint eltávolodunk az alkímia aranyszabályaitól, meglepően egyenetlen eredményeket hozhat ugyanaz a módszer. De ez mellékes, amire utalok, hogy személyesen, meglehetnek a morális aggályai az ilyen kutatásokkal szemben. A véleményem az, hogy valamennyire kénytelen bepiszkolnia a kezét, aki ezzel foglalkozna és a határokat nehéz hol meghúzni. Azonban, ami a már kollégámat illeti, ez lehet nem is lényeges, igazából a napmágia miatt érdeklődik, főként az olvasztó mágiák miatt, hogy nehézfémekkel való dolgozását megkönnyítse és nagyon apró fogaskerekeket és mechanikus darabkákat állítson elő. Ahogy mondtam, sokfelé nyúlik a tudományos érdeklődése.
*Kicsit túlságosan is körbejárta a témát Nimerilt iletően, néha nem tud segíteni magán, de körbejárni a kérdést, amikor lehet egy egyszerű válasz is megtenné.*
- Szóval, szerintem mindketten jó szándékkal akarják a mágiát tanulmányozni.
*A toronyhoz veszélyes utat egyre több személytől hallja, ezt nem is igazán kérdőjelezi, azonban ez azt is jelenti, hogy az utazás veszélye valósabb, mint gondolná. Így a hírt csak csekély aggodalommal konstatálja.*
- Tanácsosa van, gondolom. De a Templom már csak az Eeyr papok és az istennőjük szolgálatára létezik. Ha akadnak is mágusok a városban, nem hangoztatják és képességeiket nem osszák meg másokkal. Az új gazdagnegyed, a selyemrév őrei között akadnak mágusok, ha jól tudom, de akik eddig a templomban oktatták a különféle mágikus tudást, már nincsenek ott. Sokat láttam a mágustoronyban, van, aki Lihanechbe ment inkább, sok kollégám költözött.
*Krestvir kérdésére nem igazán tud meggyőző választ adni.*
- Haszna nem hiszem, hogy van, de a válaszokat erre szerintem a vezetőség, ha valaha is, a háború után fog csak adni.
*Persze ezzel is rengeteg időt vesztenének és a legjobb lenne minél előbb tájékoztatni mindenről, amit lehet. De lehet csak azért érzi sürgetőnek megint, mert most is a megrendeléseit halogatja.*
- Egyébként, drasztikus lehetőség, de végül is, ha engedélyezi, akkor illúziókeltéssel is tudnám a válaszokat tudatni a kérdéseire és úgy egy általános tájékoztató, hogy mit hallottam eddig a háborúról. Azzal elkerülnénk, hogy bárki hallja. Az utat tudom mutatni egy nyilvánvaló képmásommal, amíg ön mögött megyek, hogy tudjak fókuszálni. Amire figyelnünk kell viszont, hogy a további kérdéseit mindenki hallhatja.
*Természetesen arra is gondolt, hogy légi hírnökkel beszéljen hozzá, de azt elvetette, mert egyrészt ki kellene mondania még így is, másrészt mondandónként kellene ismételnie a varázslatot.*
- De ez csak egy lehetőség.
1953. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-29 13:05:04
Üzenet elküldve: 2026-04-29 13:05:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
*A rövid beszámolót a "varázslócsapat" összeállításáról végighallgatja, s ha nem is mágusklánról van szó, egy érdekes, hasznos tudással felvértezett társaságnak tűnnek.*
- Véleménye szerint megbízható, jó szándékú illetők? Ez a Mai és Nimeril... - *Kéri Nestar meglátását, mikor a kölcsönös tudásmegosztás kerül szóba. Az Aborath-al való beszélgetése nyomot hagyott benne, ami a felelősségüket illeti, hogy kinek adják tovább a tudásukat. Ám Krestvir tisztában van vele, hogy az ő emberismerete igencsak gyenge lábakon áll, így még az előtt kérdezné ki a férfi véleményét, hogy a két nő ezt hallaná.*
- Egyébként a toronyba vezető út sem biztonságos. Úgy tűnik, még mindig érkeznek orkok, akik a fő sereghez csatlakoznának. - *Figyelmeztet, mert Frandr beszámolója alapján ez is valós veszély.
Abogr-al kapcsolatban nem kérdez, mert Nestar későbbre helyezi a témát. A város mágikus védelmének hiánya azonban nagyon nyugtalanító. Amos Thenior eltűnéséről ő is hallott még régen, de nem gondolta volna, hogy egyedül ő felelt a védővarázslatokért.*
- Hogy érti azt, hogy a város mágusai a toronyba költöztek? Nincs is most senki a tanácsban, aki a mágikus ügyekért felel?
*A Nestar által előadott történetet részleteiben ismeri, mert Frandr is találkozott valakivel abból a csapatból, és a harcos már megosztotta vele, amit az az illető elmesélt. A szálak összeérnek...
Mikor Nestar közelebb hajol, alig észrevehetően megrezzen és befeszül, de megállja, hogy ne húzódjon el, mert ahogy a férfi halkítja hangját, megérti, hogy mi volt a szándéka ezzel. Azért mégis megkönnyebbül, mikor a másik hátrébb húzódik.*
- Ez érthetetlen számomra. Főleg, ha tényleg mágikus védelme sincs már a városnak. Falak és minden nélkül... Ez a város vesztét is jelentheti. Mi haszna volna a késlekedésnek? - *Ő is halkítja hangját, szinte suttog, de nagyon szeretné, ha erre magyarázatot kaphatna.
Megérti viszont, hogy ez nem a legalkalmasabb hely erre a beszélgetésre, úgyhogy a meghívásra biccent, s kicsit meg is hajtja magát, háláját kifejezendő a meghívásért.
Majd karját nyújtja Kilencediknek, aki fürgén kapaszkodik föl rajta és foglalja el helyét a lány vállán. Krestvir pedig érdeklődve nézi, hogy mit csinál Nestar, de alapvetően csak várja a vezetést.*
*A rövid beszámolót a "varázslócsapat" összeállításáról végighallgatja, s ha nem is mágusklánról van szó, egy érdekes, hasznos tudással felvértezett társaságnak tűnnek.*
- Véleménye szerint megbízható, jó szándékú illetők? Ez a Mai és Nimeril... - *Kéri Nestar meglátását, mikor a kölcsönös tudásmegosztás kerül szóba. Az Aborath-al való beszélgetése nyomot hagyott benne, ami a felelősségüket illeti, hogy kinek adják tovább a tudásukat. Ám Krestvir tisztában van vele, hogy az ő emberismerete igencsak gyenge lábakon áll, így még az előtt kérdezné ki a férfi véleményét, hogy a két nő ezt hallaná.*
- Egyébként a toronyba vezető út sem biztonságos. Úgy tűnik, még mindig érkeznek orkok, akik a fő sereghez csatlakoznának. - *Figyelmeztet, mert Frandr beszámolója alapján ez is valós veszély.
Abogr-al kapcsolatban nem kérdez, mert Nestar későbbre helyezi a témát. A város mágikus védelmének hiánya azonban nagyon nyugtalanító. Amos Thenior eltűnéséről ő is hallott még régen, de nem gondolta volna, hogy egyedül ő felelt a védővarázslatokért.*
- Hogy érti azt, hogy a város mágusai a toronyba költöztek? Nincs is most senki a tanácsban, aki a mágikus ügyekért felel?
*A Nestar által előadott történetet részleteiben ismeri, mert Frandr is találkozott valakivel abból a csapatból, és a harcos már megosztotta vele, amit az az illető elmesélt. A szálak összeérnek...
Mikor Nestar közelebb hajol, alig észrevehetően megrezzen és befeszül, de megállja, hogy ne húzódjon el, mert ahogy a férfi halkítja hangját, megérti, hogy mi volt a szándéka ezzel. Azért mégis megkönnyebbül, mikor a másik hátrébb húzódik.*
- Ez érthetetlen számomra. Főleg, ha tényleg mágikus védelme sincs már a városnak. Falak és minden nélkül... Ez a város vesztét is jelentheti. Mi haszna volna a késlekedésnek? - *Ő is halkítja hangját, szinte suttog, de nagyon szeretné, ha erre magyarázatot kaphatna.
Megérti viszont, hogy ez nem a legalkalmasabb hely erre a beszélgetésre, úgyhogy a meghívásra biccent, s kicsit meg is hajtja magát, háláját kifejezendő a meghívásért.
Majd karját nyújtja Kilencediknek, aki fürgén kapaszkodik föl rajta és foglalja el helyét a lány vállán. Krestvir pedig érdeklődve nézi, hogy mit csinál Nestar, de alapvetően csak várja a vezetést.*
1952. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-29 01:04:55
Üzenet elküldve: 2026-04-29 01:04:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
- Nos, igen, bár a varázslócsapat talán erős kifejezés. Én számítok az egyiknek, ez már sokat elmond a minőségéről, mint varázshasználók gyülekezete. Mai Faensa, ő egy komolyan mágusnak nevezhető egyén, tehetséges is, amit magamról mondjuk nem mondanék. Szigorúan a mágiahasználatot illetően. És Nimeril Drimanow, aki egy alkímiatudományos kollégám, ő inkább már szerteágazóbb ismeretekre hajt és annak egy részéhez kellett a föld, és most kellene neki a napmágia. Szóval gálánsan két és fél mágust számolnék, de lehet Nimeril is egyetértene azzal, hogy főállásban tudományos személy, mintsem mágus.
*Ezzel talán megfelelő körülményességgel le is törte Krestvir álmodozásait egy varázslórendről, de nem hitegetné olyasmivel, amiről nem hiszi, hogy ne tudná biztosítani a számára.*
- Amiatt ne aggódjon, örömmel megtanítjuk rá, kivéve a barlangformálást, ahhoz ha a felfedezőcsapat földmágusa nem élte túl ténylegesen, akkor el kell utazzak a mágustoronyhoz. De számunkra is szükségesek lennének az ismeretei, így örömmel viszonozzuk azzal, amit tudunk.
*De ha itt a lehetősége, akkor dob egy kis sarat a főmágus felé, hogy ne csak a városvezetés kapja.*
- Amúgy, ha már segédkezni nem szándékozók, Abogr maga is elhárította a felelősséget, csak ő a város irányába. Ezt később majd elmagyarázom.
*A város mágikus védelmét illetően.*
- Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, ahhoz azt se, hogy pontosan mit jelent. De a város mágusai a toronyba költöztek, Amos Theniorról nem is hallani és a város maga is elfordult a légmágikus gyökereitől az istenek irányába... Szóval, személy szerint nem bízok a mágikus védelmében. De ezt vegye egy laikus hozzáállásnak.
*Többet nem tud hozzátenni, inkább maga is érdeklődik Krestvir válaszára, nem véletlenül gondolt rá, mint tapasztaltabb mágus, aki ismerhet ilyeneket és, ami fontosabb, még él.*
- Mivel ugye gyógyitalokkal is kereskedem, találkoztam a legelső felfedezőcsapattal, akiknek volt szerencsétlensége még az események elején összefutni az orkokkal. Egy tagjuk meg is halt, így már első kézből érezték a gyógyitalok szükségességét. Látták az erődöket és valamennyit megtudtak a tervről.
*És, bár tőle szokatlan módon, de közelebb hajol Krestvirhez, hogy ez már tényleg nem jusson ki kettejük társaságából.*
- És előttem jártak egy városi tanácsosnál, aki megvette a hallgatásukat, majd nem csinált semmit... úgy egészen mostanáig.
*Hátrébb hajol, annyira nem kedélyes számára senkinek sem a közelsége, még ha nincs is rossz véleménnyel a mágusról.*
- Vagy majdnem semmit. Ezt majd elmesélem.
*A fegyver magyarázata után, innentől már a sokadik ígéretével megterhelve, sajnos kénytelen még tovább várakoztatni Krestvir és így egy nyilvánvaló kijelentést megtenni.*
- Viszont, ez nem épp a legalkalmasabb környezet, valamennyire kényes vagy éppen veszélyes dolgokról beszélni. Így tisztelettel meghívnám az Aranyszarvas árvaházba, egy régi nemesi rezidenciára épült jótékonysági feladatokat ellátó létesítménybe. Út közben még elmondom, amit lehet, de a négy fal között szabadabban tudunk majd erről társalogni.
*Ami pedig az alkimista sietségét illeti, meg is iszik egy világosbarnát, hogy a fizikai fáradtságát kicsit lankítsa. Nem készült egy ilyen szerencsés találkozásra és nem is fog panaszkodni érte. Ha Gaerralos is előkerül és esetleg még a felfedezőcsapat is túlélte, annál már többet tényleg nem is kívánhatna.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli a gyorsaságot a következő két körre.
- Nos, igen, bár a varázslócsapat talán erős kifejezés. Én számítok az egyiknek, ez már sokat elmond a minőségéről, mint varázshasználók gyülekezete. Mai Faensa, ő egy komolyan mágusnak nevezhető egyén, tehetséges is, amit magamról mondjuk nem mondanék. Szigorúan a mágiahasználatot illetően. És Nimeril Drimanow, aki egy alkímiatudományos kollégám, ő inkább már szerteágazóbb ismeretekre hajt és annak egy részéhez kellett a föld, és most kellene neki a napmágia. Szóval gálánsan két és fél mágust számolnék, de lehet Nimeril is egyetértene azzal, hogy főállásban tudományos személy, mintsem mágus.
*Ezzel talán megfelelő körülményességgel le is törte Krestvir álmodozásait egy varázslórendről, de nem hitegetné olyasmivel, amiről nem hiszi, hogy ne tudná biztosítani a számára.*
- Amiatt ne aggódjon, örömmel megtanítjuk rá, kivéve a barlangformálást, ahhoz ha a felfedezőcsapat földmágusa nem élte túl ténylegesen, akkor el kell utazzak a mágustoronyhoz. De számunkra is szükségesek lennének az ismeretei, így örömmel viszonozzuk azzal, amit tudunk.
*De ha itt a lehetősége, akkor dob egy kis sarat a főmágus felé, hogy ne csak a városvezetés kapja.*
- Amúgy, ha már segédkezni nem szándékozók, Abogr maga is elhárította a felelősséget, csak ő a város irányába. Ezt később majd elmagyarázom.
*A város mágikus védelmét illetően.*
- Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, ahhoz azt se, hogy pontosan mit jelent. De a város mágusai a toronyba költöztek, Amos Theniorról nem is hallani és a város maga is elfordult a légmágikus gyökereitől az istenek irányába... Szóval, személy szerint nem bízok a mágikus védelmében. De ezt vegye egy laikus hozzáállásnak.
*Többet nem tud hozzátenni, inkább maga is érdeklődik Krestvir válaszára, nem véletlenül gondolt rá, mint tapasztaltabb mágus, aki ismerhet ilyeneket és, ami fontosabb, még él.*
- Mivel ugye gyógyitalokkal is kereskedem, találkoztam a legelső felfedezőcsapattal, akiknek volt szerencsétlensége még az események elején összefutni az orkokkal. Egy tagjuk meg is halt, így már első kézből érezték a gyógyitalok szükségességét. Látták az erődöket és valamennyit megtudtak a tervről.
*És, bár tőle szokatlan módon, de közelebb hajol Krestvirhez, hogy ez már tényleg nem jusson ki kettejük társaságából.*
- És előttem jártak egy városi tanácsosnál, aki megvette a hallgatásukat, majd nem csinált semmit... úgy egészen mostanáig.
*Hátrébb hajol, annyira nem kedélyes számára senkinek sem a közelsége, még ha nincs is rossz véleménnyel a mágusról.*
- Vagy majdnem semmit. Ezt majd elmesélem.
*A fegyver magyarázata után, innentől már a sokadik ígéretével megterhelve, sajnos kénytelen még tovább várakoztatni Krestvir és így egy nyilvánvaló kijelentést megtenni.*
- Viszont, ez nem épp a legalkalmasabb környezet, valamennyire kényes vagy éppen veszélyes dolgokról beszélni. Így tisztelettel meghívnám az Aranyszarvas árvaházba, egy régi nemesi rezidenciára épült jótékonysági feladatokat ellátó létesítménybe. Út közben még elmondom, amit lehet, de a négy fal között szabadabban tudunk majd erről társalogni.
*Ami pedig az alkimista sietségét illeti, meg is iszik egy világosbarnát, hogy a fizikai fáradtságát kicsit lankítsa. Nem készült egy ilyen szerencsés találkozásra és nem is fog panaszkodni érte. Ha Gaerralos is előkerül és esetleg még a felfedezőcsapat is túlélte, annál már többet tényleg nem is kívánhatna.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli a gyorsaságot a következő két körre.
1951. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-29 00:29:34
Üzenet elküldve: 2026-04-29 00:29:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
*Némi értetlenséggel szűkülnek össze szemei, miközben a férfit hallgatja, s noha végül születik magyarázat mindarra, amit a másik hirtelen összehordott, az ő esetére nem tudja mindezt megfeleltetni.*
- Van egy egész csapatnyi varázshasználó, aki erre készül? - *Szűri le a lényeget, mert az elhangzottak alapján egy új varázslóklánt feltételezne a városban. Hogy épp egy árvaházat vennének védelmük alá, azon nem lepődik meg. Talán ez a helyszín csak az első, amit megterveztek.*
- De én csak magamat tudom az erődbe juttatni ezzel a vízvarázslattal. És az ön által említett varázslatokkal nem is rendelkezek, mióta az istenek megváltoztatták a világunkat. - *Magyarázza, hogy a javaslat bár hasznos, ő nem tudja érvényesíteni.
Amit a város vezetéséről és annak hozzáállásáról hall, az valahol felháborítja, meg ostobaságnak is tartja. Feltételezné, hogy a thargok és a város között elmérgesedett a viszony, s ez az oka, ha nem panaszkodott volna már Kagan is ugyanerre a hozzáállásra, még évekkel ezelőtt, egy másik vezetőség esetén...*
- A város védelemre szorul? Megsérült a mágikus védelme? - *Kérdi, hisz az élőholtak idején még működött. Ha Artheniornak nincsenek is falai, mágia védi, ha kell. Vagy legalábbis védte, tudta szerint...*
- Ezt honnan tudja egyébként, hogy ez volt a vezetés hozzáállása? - *Vajon sejtés, vagy belső információ? Esetleg megfigyelés alapú következtetés?
Aztán Nestar folytatja, s mikor a fegyvert említi, amiről már Frandr is beszélt, most már egészen biztos benne, hogy a férfi többet is tud, mint az átlag.
Utolsó mondatával pedig sikeresen ingatja meg Krestvir egyébként is bizonytalan elhatározását. A kérdés, hogy a fegyver elpusztítása lehetséges-e elég gyorsan ahhoz, hogy úgy érezze, nem cserben hagyja, hanem segíti a thargokat a maradásával. Na meg hogy egyáltalán lát-e rá esélyt, hogy ő találjon megoldást az említett fegyver megsemmisítésére.*
- Hallgatom. - *Mond egyelőre csak ennyit, mert bármiféle részlet ismerete nélkül nehéz döntést hozni, ahogy kérdéseket feltenni is. Inkább hallgatná meg előbb, hogy mit tud a férfi erről az egészről.*
*Némi értetlenséggel szűkülnek össze szemei, miközben a férfit hallgatja, s noha végül születik magyarázat mindarra, amit a másik hirtelen összehordott, az ő esetére nem tudja mindezt megfeleltetni.*
- Van egy egész csapatnyi varázshasználó, aki erre készül? - *Szűri le a lényeget, mert az elhangzottak alapján egy új varázslóklánt feltételezne a városban. Hogy épp egy árvaházat vennének védelmük alá, azon nem lepődik meg. Talán ez a helyszín csak az első, amit megterveztek.*
- De én csak magamat tudom az erődbe juttatni ezzel a vízvarázslattal. És az ön által említett varázslatokkal nem is rendelkezek, mióta az istenek megváltoztatták a világunkat. - *Magyarázza, hogy a javaslat bár hasznos, ő nem tudja érvényesíteni.
Amit a város vezetéséről és annak hozzáállásáról hall, az valahol felháborítja, meg ostobaságnak is tartja. Feltételezné, hogy a thargok és a város között elmérgesedett a viszony, s ez az oka, ha nem panaszkodott volna már Kagan is ugyanerre a hozzáállásra, még évekkel ezelőtt, egy másik vezetőség esetén...*
- A város védelemre szorul? Megsérült a mágikus védelme? - *Kérdi, hisz az élőholtak idején még működött. Ha Artheniornak nincsenek is falai, mágia védi, ha kell. Vagy legalábbis védte, tudta szerint...*
- Ezt honnan tudja egyébként, hogy ez volt a vezetés hozzáállása? - *Vajon sejtés, vagy belső információ? Esetleg megfigyelés alapú következtetés?
Aztán Nestar folytatja, s mikor a fegyvert említi, amiről már Frandr is beszélt, most már egészen biztos benne, hogy a férfi többet is tud, mint az átlag.
Utolsó mondatával pedig sikeresen ingatja meg Krestvir egyébként is bizonytalan elhatározását. A kérdés, hogy a fegyver elpusztítása lehetséges-e elég gyorsan ahhoz, hogy úgy érezze, nem cserben hagyja, hanem segíti a thargokat a maradásával. Na meg hogy egyáltalán lát-e rá esélyt, hogy ő találjon megoldást az említett fegyver megsemmisítésére.*
- Hallgatom. - *Mond egyelőre csak ennyit, mert bármiféle részlet ismerete nélkül nehéz döntést hozni, ahogy kérdéseket feltenni is. Inkább hallgatná meg előbb, hogy mit tud a férfi erről az egészről.*
1950. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-28 23:49:54
Üzenet elküldve: 2026-04-28 23:49:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
*Úgy tűnik, hogy Krestvir tényleg komolyan gondolja az erődbe menetelt és igazi mágusként, meg is van az eszköztára hozzá... valamennyire.*
- A véleményem, hogy nem be kell vinni, hanem kifele. De az esetben, amit el tudok képzelni, hogy föld alatt barlangformálással menhelyet csinálsz, hamis falakkal elzárod az ajtaját, ha Teysus szolgálót találsz elég nagy hatalommal, akkor titkos ajtót, majd begyűjtesz gubist és egyéb gombákat, amit hódító természettel kitenyésztesz, hogy kitartson és vizet pedig tudsz teremteni a számukra sokféleképpen. Ezt már kigondoltuk, mert így terveznénk meg a menedéket az árvaháznak, amikor a város ostrom alá esik.
*Nem is erőlködök a 'ha' használatával, bár egyelőre még a tervezetében bízik.*
- A városvezetés már nagyon rég eldöntötte, hogy a törzset a sorsára hagyja. Remélvén, hogy Vashegybe beletörik az ork sereg dereka. De mivel nem ez történt, ezért érdemben halálra lettek ítélve, a város a saját védelmén dolgozik.
*Nem lenne ellene a gondolat, de nincs befolyása sem ezt megtenni és minden alapján, amit hallott és tud, a városvezetést nem érdekli önmagán kívül semmi. Hangját kicsit halkabbra veszi.*
- A fegyver, amit az orkok keresnek, amiért hadba vonultak... kellene a segítsége az elpusztítására.
*Egy kisebb szünetet tart, nem tudja, hogy mit fűzzön még hozzá, hogy meggyőzőbb legyen, konkrétumok kiadása nélkül, egyelőre.*
- Ha okafogyottá válik a háborújuk, akkor esélyes, hogy visszafordulnak.
*Az alkudozás könnyebben megy neki, amikor mennyiségekről és árakról van szó, ami a létcélokat és motiválást illeti, ahhoz nem igazán ért.*
*Úgy tűnik, hogy Krestvir tényleg komolyan gondolja az erődbe menetelt és igazi mágusként, meg is van az eszköztára hozzá... valamennyire.*
- A véleményem, hogy nem be kell vinni, hanem kifele. De az esetben, amit el tudok képzelni, hogy föld alatt barlangformálással menhelyet csinálsz, hamis falakkal elzárod az ajtaját, ha Teysus szolgálót találsz elég nagy hatalommal, akkor titkos ajtót, majd begyűjtesz gubist és egyéb gombákat, amit hódító természettel kitenyésztesz, hogy kitartson és vizet pedig tudsz teremteni a számukra sokféleképpen. Ezt már kigondoltuk, mert így terveznénk meg a menedéket az árvaháznak, amikor a város ostrom alá esik.
*Nem is erőlködök a 'ha' használatával, bár egyelőre még a tervezetében bízik.*
- A városvezetés már nagyon rég eldöntötte, hogy a törzset a sorsára hagyja. Remélvén, hogy Vashegybe beletörik az ork sereg dereka. De mivel nem ez történt, ezért érdemben halálra lettek ítélve, a város a saját védelmén dolgozik.
*Nem lenne ellene a gondolat, de nincs befolyása sem ezt megtenni és minden alapján, amit hallott és tud, a városvezetést nem érdekli önmagán kívül semmi. Hangját kicsit halkabbra veszi.*
- A fegyver, amit az orkok keresnek, amiért hadba vonultak... kellene a segítsége az elpusztítására.
*Egy kisebb szünetet tart, nem tudja, hogy mit fűzzön még hozzá, hogy meggyőzőbb legyen, konkrétumok kiadása nélkül, egyelőre.*
- Ha okafogyottá válik a háborújuk, akkor esélyes, hogy visszafordulnak.
*Az alkudozás könnyebben megy neki, amikor mennyiségekről és árakról van szó, ami a létcélokat és motiválást illeti, ahhoz nem igazán ért.*
1949. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-28 23:23:53
Üzenet elküldve: 2026-04-28 23:23:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
*Rövid kijelentésére a férfi egész hosszan válaszol, s ugyan már Nestar beszéde közben volna mit mondania, Krestvir türelmesen kivárja, míg a másik végez mondandójával.*
- Mikor már végre döntött volna...! - *Sóhajt a manó, előre megjósolva, hogy ismét ott vannak, ahonnan indultak.
Krestvir figyelmen kívül hagyja a kis lényt, helyette a válaszát fogalmazza meg, szépen sorban haladva az elhangzottakon.
Szavait inkább címzi Nestar mellkasának, mint arcának, de azért időnként igyekszik fölnézni a férfi szemeibe is.*
- Víz mágiával az erődön belülre tudok jutni bármely nagyobb vízfelületen keresztül. És arról nem hallottam híreket, hogy az erődöt is bevették volna, lehetnek még ott túlélők. Szükségük lehet a segítségemre. De okosan kellene ezt csinálni. Talán többet is tehetnék, mint hogy magamat viszem... De nem tudom, mi volna hasznos. Hírek, vagy tervek a városból, a Tanácstól, az őrségtől? Valamilyen ellátmány? Segíthetne nekik, vagy a városnak, ha kapcsolatot biztosítok közöttük? Egyáltalán kivel kellene beszélnem a városban erről a lehetőségről? - *Hangos gondolkodásnak hangzanak utóbbi szavai, s talán így is van. Ekkor egy pillanatra megáll, mint akinek még valami eszébe jut.*
- Ön tagja volt az egykori Tanácsnak. Feltételezem, jól tud beszélni és jártas is a városi ügyekben. Volna javaslata? - *Kérdi, de aztán eszébe jut, hogy valamire még nem válaszolt.*
- Egyébként miről volna szó? - *Tér át ismét csak mindenféle átmenet nélkül arra, ami a férfit igazából érdekelte. A néma jelzést most egyértelműen nem vette a lány, hogy Nestar bizalmasabb körülmények között szeretne beszélni.
Igazából szó sincs arról, hogy a férfi kérése ne érdekelné, hiszen azt viszont kiértette a szavakból, hogy a másik esetleg többet is tudhat a nyugtalanító eseményekről, mint amit a városban hallani. Épp csak nehezére esik a gondolatszálakat szétválasztani.
És akkor arra még rá sem kérdezett, hogy miért gondolta a férfi, hogy a toronyban megtalálja, hiszen nem él ott... De ezt magának megmagyarázza, hogy az alkimista részéről valószínű egy reményteljes feltételezésről volt szó, hogy ismét ott találja.*
*Rövid kijelentésére a férfi egész hosszan válaszol, s ugyan már Nestar beszéde közben volna mit mondania, Krestvir türelmesen kivárja, míg a másik végez mondandójával.*
- Mikor már végre döntött volna...! - *Sóhajt a manó, előre megjósolva, hogy ismét ott vannak, ahonnan indultak.
Krestvir figyelmen kívül hagyja a kis lényt, helyette a válaszát fogalmazza meg, szépen sorban haladva az elhangzottakon.
Szavait inkább címzi Nestar mellkasának, mint arcának, de azért időnként igyekszik fölnézni a férfi szemeibe is.*
- Víz mágiával az erődön belülre tudok jutni bármely nagyobb vízfelületen keresztül. És arról nem hallottam híreket, hogy az erődöt is bevették volna, lehetnek még ott túlélők. Szükségük lehet a segítségemre. De okosan kellene ezt csinálni. Talán többet is tehetnék, mint hogy magamat viszem... De nem tudom, mi volna hasznos. Hírek, vagy tervek a városból, a Tanácstól, az őrségtől? Valamilyen ellátmány? Segíthetne nekik, vagy a városnak, ha kapcsolatot biztosítok közöttük? Egyáltalán kivel kellene beszélnem a városban erről a lehetőségről? - *Hangos gondolkodásnak hangzanak utóbbi szavai, s talán így is van. Ekkor egy pillanatra megáll, mint akinek még valami eszébe jut.*
- Ön tagja volt az egykori Tanácsnak. Feltételezem, jól tud beszélni és jártas is a városi ügyekben. Volna javaslata? - *Kérdi, de aztán eszébe jut, hogy valamire még nem válaszolt.*
- Egyébként miről volna szó? - *Tér át ismét csak mindenféle átmenet nélkül arra, ami a férfit igazából érdekelte. A néma jelzést most egyértelműen nem vette a lány, hogy Nestar bizalmasabb körülmények között szeretne beszélni.
Igazából szó sincs arról, hogy a férfi kérése ne érdekelné, hiszen azt viszont kiértette a szavakból, hogy a másik esetleg többet is tudhat a nyugtalanító eseményekről, mint amit a városban hallani. Épp csak nehezére esik a gondolatszálakat szétválasztani.
És akkor arra még rá sem kérdezett, hogy miért gondolta a férfi, hogy a toronyban megtalálja, hiszen nem él ott... De ezt magának megmagyarázza, hogy az alkimista részéről valószínű egy reményteljes feltételezésről volt szó, hogy ismét ott találja.*
1948. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-28 22:36:58
Üzenet elküldve: 2026-04-28 22:36:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
*Legalább valakinek jó kedve van mostanában. A kommentárt nem veszi fel, fakóságát nem fogja tagadni, a további reakciókat se tudja hova tenni, így nem is teszi, azonban Krestvir mondanivalója sokkal nagyobb riadalmat vált ki belőle.*
- Ezt erőteljesen nem ajánlom. A felderítőcsapat, aki az áldásommal ment, nem tért vissza, a törzs elbukott és a hadsereg direkt az útjában lenne, ha Amonba akarna jutni. De igazából nem csak az épsége miatt aggódom, hanem egy roppant fontos ügyben kellene, mint mágikus konzulens. Igazából meg akartam látogatni a toronyban a következő hatokban, de úgy tűnik, hogy erre nem nagyon lesz szükség. Érinti a jelenlegi eseményeket is és a város biztonsága múlik rajta.
*Lassan jut el csak a lényegig, és igazából ezután egy kicsit körbe is tekint, mert ez nem feltétlenül tartozik mindenki fülére.*
*Legalább valakinek jó kedve van mostanában. A kommentárt nem veszi fel, fakóságát nem fogja tagadni, a további reakciókat se tudja hova tenni, így nem is teszi, azonban Krestvir mondanivalója sokkal nagyobb riadalmat vált ki belőle.*
- Ezt erőteljesen nem ajánlom. A felderítőcsapat, aki az áldásommal ment, nem tért vissza, a törzs elbukott és a hadsereg direkt az útjában lenne, ha Amonba akarna jutni. De igazából nem csak az épsége miatt aggódom, hanem egy roppant fontos ügyben kellene, mint mágikus konzulens. Igazából meg akartam látogatni a toronyban a következő hatokban, de úgy tűnik, hogy erre nem nagyon lesz szükség. Érinti a jelenlegi eseményeket is és a város biztonsága múlik rajta.
*Lassan jut el csak a lényegig, és igazából ezután egy kicsit körbe is tekint, mert ez nem feltétlenül tartozik mindenki fülére.*
1947. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-28 22:01:39
Üzenet elküldve: 2026-04-28 22:01:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
*Saját testében és köpenyében elbújva, ebben a csendes és sötét kis "világban" lassan megnyugszanak túlterhelt érzékei. Sőt, már-már kezd átcsúszni egy felületes meditációba a kényszerpihenő, így ő most nem sokat érzékel a külvilágból, rábízza magát a manóra.
Aki az őket megközelítő férfit előbb gyanakvón, majd látható felismeréssel fogadja, és közelebb is engedi magukhoz, anélkül, hogy "hordozóját", avagy Krestvirt figyelmeztetné rá.*
- Úgy bizony! Az egy és rettenthetetlen Krestvir! Szolgálatodra! - *Int a kis lény színpadiasan a lány felé, aki épp mindennek kinéz, csak nem rettenthetetlennek, de valószínű nem is véletlen a manó szóhasználata, amilyen komiszság ül az ábrázatán.*
- Szóval mégsem égtél el a napon! - *Teszi aztán hozzá motyogva, de hallhatóan, az alkimistát méricskélve.
Ekkorra már Krestvir is fölemeli a fejét, hogy megnézze, kihez beszél Kili. Az arcán ülő állandó, mosolyszerű fintor pedig csak még lenézőbben fest, miközben a fénytől hunyorogva a szokottnál is laposabb lesz a pillantása. Mintha valami undorító dolgot szemlélne éppen, s ezen színtelen hangja sem segít, mikor végül megszólal.*
- Nestar Erefiz. - *Nevezi meg, hogy kit lát. Majd hirtelen fölegyenesedik, és a lábait is lerakja a padról. Majd mintha ez nem volna elég tiszteletadás, végül föl is áll és meghajol a férfi felé.*
- Thargarodba kell mennem. - *Közli aztán mindenféle átmenet nélkül.*
- Oh, már döntöttünk? - *Kérdi meglepetten a manó. Amire a lány felé fordul, s egyszerre biccent, meg vonja vállát.*
Aki az őket megközelítő férfit előbb gyanakvón, majd látható felismeréssel fogadja, és közelebb is engedi magukhoz, anélkül, hogy "hordozóját", avagy Krestvirt figyelmeztetné rá.*
- Úgy bizony! Az egy és rettenthetetlen Krestvir! Szolgálatodra! - *Int a kis lény színpadiasan a lány felé, aki épp mindennek kinéz, csak nem rettenthetetlennek, de valószínű nem is véletlen a manó szóhasználata, amilyen komiszság ül az ábrázatán.*
- Szóval mégsem égtél el a napon! - *Teszi aztán hozzá motyogva, de hallhatóan, az alkimistát méricskélve.
Ekkorra már Krestvir is fölemeli a fejét, hogy megnézze, kihez beszél Kili. Az arcán ülő állandó, mosolyszerű fintor pedig csak még lenézőbben fest, miközben a fénytől hunyorogva a szokottnál is laposabb lesz a pillantása. Mintha valami undorító dolgot szemlélne éppen, s ezen színtelen hangja sem segít, mikor végül megszólal.*
- Nestar Erefiz. - *Nevezi meg, hogy kit lát. Majd hirtelen fölegyenesedik, és a lábait is lerakja a padról. Majd mintha ez nem volna elég tiszteletadás, végül föl is áll és meghajol a férfi felé.*
- Thargarodba kell mennem. - *Közli aztán mindenféle átmenet nélkül.*
- Oh, már döntöttünk? - *Kérdi meglepetten a manó. Amire a lány felé fordul, s egyszerre biccent, meg vonja vállát.*
1946. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-28 14:44:26
Üzenet elküldve: 2026-04-28 14:44:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás(ok)//
*A Pegazust látogatni megy, hogy leadjon pár rendelést. Miután megfogható helye ritkábban van, mint a fogadó, ahol régebb még evett, így onnan kap értesítéseket és általában ott is hagyja a munkája eredményeit, ha éppen nem elég értékesek azok, hogy elküldesse futárral. Számára útközben még a menekültektől mentes világban sem tűnne fel, hogy valaki megpróbál egy fekete golyóvá formálódni, ő nem egy városőr, nem a nincsteleneket zargatni van itt, éljék az életük. Azonban az önjelölt cirkuszi játszólabda melletti aprócska lény felkelti a figyelmét. Nem csak az övét, de számára nem az ismeretlen jellege, pont ellenkezőleg. Már találkoztak. A nevére már nem emlékszik, de elég bizonyos abban, hogy összefutottak. És, a jól sejti, akkor eszerint a hozzá tartozó személyben is egy régi barátot láthat. Kisebb aggódással tölti el az, hogy ilyen helyzetben találkoznak, talán a legrosszabb időszak elhagyni a torony kényelmes védelmét, ha csak nem történt valami, ami lakhatatlanná tette a mágikus erődítményt. De ezt nem tudhatja meg addig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy tényleg kivel fut össze. De ha már bemutatkozás, előveszi egy pillanatra a manafioláját és egy erősebb rántással kicsúszik a folyadékból, így nyughelyéről Gömböc. Mostanában egyre gyakrabban engedi ki, nem mintha a tudattalan lénynek valamit is számítana. Halovány kék világlása szinte el is tűnik a napfényes időszakban. Ez talán nem is akkora baj, annyira nem akar feltűnést kelteni és kiszámíthatatlan, lassú bolyongású mágikus pajtása is csak inkább díszítőelemként van jelen. Viszont amint odaér a padhoz, biccent egy kicsit Kilencediknek, majd meg is szólal.*
- Békés napot! Krestvirhez lenne szerencsém?
*A Pegazust látogatni megy, hogy leadjon pár rendelést. Miután megfogható helye ritkábban van, mint a fogadó, ahol régebb még evett, így onnan kap értesítéseket és általában ott is hagyja a munkája eredményeit, ha éppen nem elég értékesek azok, hogy elküldesse futárral. Számára útközben még a menekültektől mentes világban sem tűnne fel, hogy valaki megpróbál egy fekete golyóvá formálódni, ő nem egy városőr, nem a nincsteleneket zargatni van itt, éljék az életük. Azonban az önjelölt cirkuszi játszólabda melletti aprócska lény felkelti a figyelmét. Nem csak az övét, de számára nem az ismeretlen jellege, pont ellenkezőleg. Már találkoztak. A nevére már nem emlékszik, de elég bizonyos abban, hogy összefutottak. És, a jól sejti, akkor eszerint a hozzá tartozó személyben is egy régi barátot láthat. Kisebb aggódással tölti el az, hogy ilyen helyzetben találkoznak, talán a legrosszabb időszak elhagyni a torony kényelmes védelmét, ha csak nem történt valami, ami lakhatatlanná tette a mágikus erődítményt. De ezt nem tudhatja meg addig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy tényleg kivel fut össze. De ha már bemutatkozás, előveszi egy pillanatra a manafioláját és egy erősebb rántással kicsúszik a folyadékból, így nyughelyéről Gömböc. Mostanában egyre gyakrabban engedi ki, nem mintha a tudattalan lénynek valamit is számítana. Halovány kék világlása szinte el is tűnik a napfényes időszakban. Ez talán nem is akkora baj, annyira nem akar feltűnést kelteni és kiszámíthatatlan, lassú bolyongású mágikus pajtása is csak inkább díszítőelemként van jelen. Viszont amint odaér a padhoz, biccent egy kicsit Kilencediknek, majd meg is szólal.*
- Békés napot! Krestvirhez lenne szerencsém?
1945. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-27 22:45:03
Üzenet elküldve: 2026-04-27 22:45:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás(ok)//
*Sok minden történt, mióta itt, Arthenior főterén elbúcsúztak egymástól Frandr-al.
Izgalmak, találkozások, hírek... Hírek. Főleg hírek.
Semmi jó, ami azt illeti. És azóta még a várost is elözönlötték a menekültek, ők hozták a legtöbb hiteles és friss beszámolót.
Krestvirnek pedig zsong a feje és teljes a tanácstalansága, hogy mi volna most a helyes lépés, hol is van az ő helye ebben az egészben?
Úgyhogy most a tér egyik padján ül oldalvást, lábai fölhúzva, azokat öleli magához, míg fejét a térdeire hajtja. Egy kopottas fekete folt igazából, mert ujjas köpönyegének még a csuklyája is föl van hajtva, ezáltal eltakarva az arcát. Ütött-kopott ruházata alapján egy padon szundikáló menekültnek is lehetne nézni, ha nem volna a társaságában egy feltűnően furcsa lény.
A közvetlen közelében, a pad háttámláján ugyanis Kilencedik, a kis manó ül, lábait lóbálva. Gülü szemei úgy vizslatják a téren áthaladókat, mintha csak őrizné a lányt, de közben a gyanakvás mellett tele van izgatottsággal és kíváncsisággal is a pillantása.*
*Sok minden történt, mióta itt, Arthenior főterén elbúcsúztak egymástól Frandr-al.
Izgalmak, találkozások, hírek... Hírek. Főleg hírek.
Semmi jó, ami azt illeti. És azóta még a várost is elözönlötték a menekültek, ők hozták a legtöbb hiteles és friss beszámolót.
Krestvirnek pedig zsong a feje és teljes a tanácstalansága, hogy mi volna most a helyes lépés, hol is van az ő helye ebben az egészben?
Úgyhogy most a tér egyik padján ül oldalvást, lábai fölhúzva, azokat öleli magához, míg fejét a térdeire hajtja. Egy kopottas fekete folt igazából, mert ujjas köpönyegének még a csuklyája is föl van hajtva, ezáltal eltakarva az arcát. Ütött-kopott ruházata alapján egy padon szundikáló menekültnek is lehetne nézni, ha nem volna a társaságában egy feltűnően furcsa lény.
A közvetlen közelében, a pad háttámláján ugyanis Kilencedik, a kis manó ül, lábait lóbálva. Gülü szemei úgy vizslatják a téren áthaladókat, mintha csak őrizné a lányt, de közben a gyanakvás mellett tele van izgatottsággal és kíváncsisággal is a pillantása.*
1944. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-14 22:52:15
Üzenet elküldve: 2026-04-14 22:52:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
- Ühm. - *Veszi tudomásul ismét csak hümmögéssel a férfi válaszát és feltételezését a város ork fajú polgárainak sorsáról. Úgy gondolja, igaza lehet.
Több szót ő sem veszteget e témára, nem akar jobban belemerülni, mert különben félő, még visszafordul és remetének áll.
Magyaráz aztán a varázslatról, majd pedig tervei felől faggatja Frandr-t. Aki jól következteti ki a kérdése célját is, mert biztosítja róla, hogy lesz még ideje a városban, mielőtt útnak indulnának. Bár a részéről még mindig nem biztos benne, hogy a harcost kíséri el, s nem máshol érzi majd szükségesebbnek a jelenlétét...*
- Rendben. Akkor maradjunk kapcsolatban. Mondjuk a Pegazusban hagyhatnánk üzenetet, ha máshogy nem találkozunk. - *Javasolja.*
- Még nem döntöttem, mit fogok tenni. Itt a városban talán több hír is akad azóta. És Amonra is el kellene látogatnom, hogy ott mi hír van. - *Avatja be a másikat gondolataiba, s egyúttal abba, hogy nem ígéri biztosra magát. Most minden attól függ, hogyan alakul a következő pár nap, s mi minden jut tudomására. A pusztai felderítés hasznos lehet, de ha a veszély már a "kapuban" van, úgy gondolja, az ő helye itt lesz, annak szemközt, a város védelmében. Legyen szó Artheniorról, vagy Amonról.*
- Erre. - *Mondja már a főtérre érve, és finoman vezetni kezdi magával a férfit a tér északi irányába, ahol az út mentén, a fogadó közelében még fák és bokrok sorakoznak.
Megelégszik azzal, ha nem a nyílt téren válnak ismét láthatóvá, így ha valaki nem kimondottan erre figyel, aligha veheti észre a semmiből megjelenő alakjukat.
Miután elbújtak, előbb Frandról oszlatja a varázslatot, majd pedig magáról. S amint megjelenik a férfi előtt, már teszi is szája elé a mutatóujját, miközben szemével a válla felé int. Amin nincs semmi... És épp ez a semmi árulhatja el a harcosnak, hogy miről van szó, miről kellene hallgatni: Kilencedik még láthatatlan.*
- De rég láttalak! - *Csipogja a manó kuncogva, láthatatlan szemével Frandr-ra nézve, de ezt ugye nem tudják.*
Több szót ő sem veszteget e témára, nem akar jobban belemerülni, mert különben félő, még visszafordul és remetének áll.
Magyaráz aztán a varázslatról, majd pedig tervei felől faggatja Frandr-t. Aki jól következteti ki a kérdése célját is, mert biztosítja róla, hogy lesz még ideje a városban, mielőtt útnak indulnának. Bár a részéről még mindig nem biztos benne, hogy a harcost kíséri el, s nem máshol érzi majd szükségesebbnek a jelenlétét...*
- Rendben. Akkor maradjunk kapcsolatban. Mondjuk a Pegazusban hagyhatnánk üzenetet, ha máshogy nem találkozunk. - *Javasolja.*
- Még nem döntöttem, mit fogok tenni. Itt a városban talán több hír is akad azóta. És Amonra is el kellene látogatnom, hogy ott mi hír van. - *Avatja be a másikat gondolataiba, s egyúttal abba, hogy nem ígéri biztosra magát. Most minden attól függ, hogyan alakul a következő pár nap, s mi minden jut tudomására. A pusztai felderítés hasznos lehet, de ha a veszély már a "kapuban" van, úgy gondolja, az ő helye itt lesz, annak szemközt, a város védelmében. Legyen szó Artheniorról, vagy Amonról.*
- Erre. - *Mondja már a főtérre érve, és finoman vezetni kezdi magával a férfit a tér északi irányába, ahol az út mentén, a fogadó közelében még fák és bokrok sorakoznak.
Megelégszik azzal, ha nem a nyílt téren válnak ismét láthatóvá, így ha valaki nem kimondottan erre figyel, aligha veheti észre a semmiből megjelenő alakjukat.
Miután elbújtak, előbb Frandról oszlatja a varázslatot, majd pedig magáról. S amint megjelenik a férfi előtt, már teszi is szája elé a mutatóujját, miközben szemével a válla felé int. Amin nincs semmi... És épp ez a semmi árulhatja el a harcosnak, hogy miről van szó, miről kellene hallgatni: Kilencedik még láthatatlan.*
- De rég láttalak! - *Csipogja a manó kuncogva, láthatatlan szemével Frandr-ra nézve, de ezt ugye nem tudják.*
1943. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-14 22:07:35
Üzenet elküldve: 2026-04-14 22:07:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
*Krestvir töprengésére egy kis darabig csak a csönd a válasz. Nem érdekelte különösebben eddig a dolog, és a kérdés hatására sem fogja valószínűleg a szívén viselni a polgári orkok sorsát, de azért a zsigerből jövő "leszarom" mégsem illendő válasz, tehát röviden elgondolkozik.*
- Gondolom, félnek tőlük. Figyeli őket az őrség. Vagy lehet, hogy már le is léptek, nehogy a városban találja őket az ork sereg. Kétlem, hogy azok barátságosak lennének a "megszelídített" fajtársaikkal szemben.
*A maga részéről ennyiben hagyja a témát - már ez is több figyelem, mint amit magától szentelne neki. Később, mikor Kilencedikről van szó, jól szórakozik a manó és a mágus közötti szócserére. Illik Krestvirhez ez a száraz humor, és van valami felettébb humoros abban, ahogy ők ketten egymással beszélnek. A magyarázatot magát csak egy "ühüm"-mel nyugtázza.*
- Még nem tudom. Gondolom, nincsenek sokan, akik egy ilyen küldetést bevállalnának, aki pedig túlságosan készséges, abban amúgy sem bíznék meg. Körbe fogok kérdezni, és meglátom. És hogy mikor... nem ma, és nem is holnap. Egy ilyet elő kell készíteni, tehát ha van valami dolgod a városban, lesz időd elvégezni.
*Rövidesen már el is érik Artheniort. Engedelmeskedik a kérésnek, és a mágus karjába kapaszkodva jutnak be a főtérre, ahol népek sokasága halad fel-alá, idegesen, sietősen. Komoly munka kell ahhoz, hogy senki se ütközzön beléjük, és így készségesen elfogadja Krestvir ajánlatát.*
- Vedd le rólam. Inkább ne kelljen az őrségnek magyarázkodni.
- Gondolom, félnek tőlük. Figyeli őket az őrség. Vagy lehet, hogy már le is léptek, nehogy a városban találja őket az ork sereg. Kétlem, hogy azok barátságosak lennének a "megszelídített" fajtársaikkal szemben.
*A maga részéről ennyiben hagyja a témát - már ez is több figyelem, mint amit magától szentelne neki. Később, mikor Kilencedikről van szó, jól szórakozik a manó és a mágus közötti szócserére. Illik Krestvirhez ez a száraz humor, és van valami felettébb humoros abban, ahogy ők ketten egymással beszélnek. A magyarázatot magát csak egy "ühüm"-mel nyugtázza.*
- Még nem tudom. Gondolom, nincsenek sokan, akik egy ilyen küldetést bevállalnának, aki pedig túlságosan készséges, abban amúgy sem bíznék meg. Körbe fogok kérdezni, és meglátom. És hogy mikor... nem ma, és nem is holnap. Egy ilyet elő kell készíteni, tehát ha van valami dolgod a városban, lesz időd elvégezni.
*Rövidesen már el is érik Artheniort. Engedelmeskedik a kérésnek, és a mágus karjába kapaszkodva jutnak be a főtérre, ahol népek sokasága halad fel-alá, idegesen, sietősen. Komoly munka kell ahhoz, hogy senki se ütközzön beléjük, és így készségesen elfogadja Krestvir ajánlatát.*
- Vedd le rólam. Inkább ne kelljen az őrségnek magyarázkodni.
1942. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-04-11 22:01:01
Üzenet elküldve: 2026-04-11 22:01:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
- Ühm. - *Válaszol már csak egyetértő hümmentéssel. Bár eddig őszintén nem gondolkodott rajta, mikben jeleskednek az orkok.
Igaz, ilyen mértékű előítélettel sem rendelkezett még irántuk, mint most. Könnyen lehet, ha egy jó szándékú ork bukkanna fel a közelükben, róla is egyből a legrosszabbat feltételezné.*
- Vajon mi történik most a város ork polgáraival? - *Töpreng hangosan, mert vannak elképzelései.
Valószínűleg nem a legalkalmasabb ilyen időkben ezen gondolkodnia. Jobb volna, ha inkább az előítéletekbe hajtaná magát bele és csak a gyilkosokat látná az orkokban, mert úgy feltehetően harcolni - leölni - is könnyebb volna őket, ha arra kerül majd a sor.
Közben varázslata sikerrel jár, s immár a szemnek szinte teljesen láthatatlanul haladnak tovább a város felé.*
- Valójában ő még mindig a vállamon ül. - *Feleli Frandr kérdésére.*
- Bár a varázslatok java csak rám hat, megfigyelésem szerint még ezek esetén is Kilencedik olyan, mintha a felszerelésemhez tartozna... Tudok vele együtt még teleportálni is. Talán mert elég kicsi.
- Vagy mert ennyire össze vagyunk nőve! - *Kotyog közbe a manó.*
- Vagy. - *Ért egyet Krestvir.* - Mint egy púp a hátamon...
- A válladon! - *Javítja ki Kili vidoran és szinte látni lehet felemelt mutatóujját.*
- De ha leesik, ő is láthatóvá válik. - *Teszi hozzá Krestvir magyarázón.*
- Nem esek.
- Kikkel tervezel a Pusztára menni és mikor? - *Kér aztán részleteket a férfi terveiről a lány, talán kicsit később.
Feltehetően a beszélgetés egy ideig folytatódik még az úton, hacsak nem akadt társaságuk, aki mellett némán kellett elhaladniuk, hogy ha már láthatatlanok, rejtve is maradjanak. Na meg hogy ne indítsanak el még újabb baljóslatú pletykát is a jelen gondjai mellé, amik szellemjárásról szólnak.
Így a városba érve már bizonyosan kerülgetniük kell mindazokat, akik így szürkületkor mennek még a maguk dolga után. Éppen ezért még korábban megkérte Frandr-t, hogy a karjába kapaszkodhasson, hogy ne veszítsék el egymást, míg nem tudnak beszélni.*
- Hamarosan véget ér a varázs. Behúzódjunk valahová és levegyem rólad már most, vagy szeretnél még láthatatlan maradni? - *Kérdi halkan, mikor épp nincs körülöttük senki.*
Igaz, ilyen mértékű előítélettel sem rendelkezett még irántuk, mint most. Könnyen lehet, ha egy jó szándékú ork bukkanna fel a közelükben, róla is egyből a legrosszabbat feltételezné.*
- Vajon mi történik most a város ork polgáraival? - *Töpreng hangosan, mert vannak elképzelései.
Valószínűleg nem a legalkalmasabb ilyen időkben ezen gondolkodnia. Jobb volna, ha inkább az előítéletekbe hajtaná magát bele és csak a gyilkosokat látná az orkokban, mert úgy feltehetően harcolni - leölni - is könnyebb volna őket, ha arra kerül majd a sor.
Közben varázslata sikerrel jár, s immár a szemnek szinte teljesen láthatatlanul haladnak tovább a város felé.*
- Valójában ő még mindig a vállamon ül. - *Feleli Frandr kérdésére.*
- Bár a varázslatok java csak rám hat, megfigyelésem szerint még ezek esetén is Kilencedik olyan, mintha a felszerelésemhez tartozna... Tudok vele együtt még teleportálni is. Talán mert elég kicsi.
- Vagy mert ennyire össze vagyunk nőve! - *Kotyog közbe a manó.*
- Vagy. - *Ért egyet Krestvir.* - Mint egy púp a hátamon...
- A válladon! - *Javítja ki Kili vidoran és szinte látni lehet felemelt mutatóujját.*
- De ha leesik, ő is láthatóvá válik. - *Teszi hozzá Krestvir magyarázón.*
- Nem esek.
- Kikkel tervezel a Pusztára menni és mikor? - *Kér aztán részleteket a férfi terveiről a lány, talán kicsit később.
Feltehetően a beszélgetés egy ideig folytatódik még az úton, hacsak nem akadt társaságuk, aki mellett némán kellett elhaladniuk, hogy ha már láthatatlanok, rejtve is maradjanak. Na meg hogy ne indítsanak el még újabb baljóslatú pletykát is a jelen gondjai mellé, amik szellemjárásról szólnak.
Így a városba érve már bizonyosan kerülgetniük kell mindazokat, akik így szürkületkor mennek még a maguk dolga után. Éppen ezért még korábban megkérte Frandr-t, hogy a karjába kapaszkodhasson, hogy ne veszítsék el egymást, míg nem tudnak beszélni.*
- Hamarosan véget ér a varázs. Behúzódjunk valahová és levegyem rólad már most, vagy szeretnél még láthatatlan maradni? - *Kérdi halkan, mikor épp nincs körülöttük senki.*
1941. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2026-03-27 12:35:18
Üzenet elküldve: 2026-03-27 12:35:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
* Végül a hosszú út véget ér, és megérkezik Artheniorba. Nagyjából ugyanezt az útvonalat tette meg körülbelül két éve, csak akkor húszszor ennyit utazott, mivel akkor Lihanechből jött, nem pedig Szarvasligetből. Igaz, akkor az út felét végigalhatta, mert egy idős bácsi szekerén utazott. Most úgy érzi, ez fárasztóbb út volt. *
– Itt vagyunk, Bürkös! Gyere, menjünk a piacra. Meg aztán még sokfelé! Rengeteg dolgunk van! Végre megérkeztünk! * Megölelgeti a kos nyakát, és folytatja útját a város belseje felé. *
– Itt vagyunk, Bürkös! Gyere, menjünk a piacra. Meg aztán még sokfelé! Rengeteg dolgunk van! Végre megérkeztünk! * Megölelgeti a kos nyakát, és folytatja útját a város belseje felé. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1949-1968