Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 410 (8181. - 8200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8200. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-12-03 16:46:57
Üzenet elküldve: 2021-12-03 16:46:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti lazítás//
//Zárás//
*Bátran indult neki, szerencsétlenül ért vizet. Tudta, hogy hideg lesz, vállalta, de mikor feltápászkodik a vízben, Theamyna már sehol nincs. Csak ő maradt ott, mint egy idióta, aki beleesik a szökőkútba ősz végén. Bár úgy tűnt, a nő is szívesen hülyéskedne, tévedett. Vállat ránt, ez nem mindenkinek jön be, és kimászik gyorsan, mielőtt hivatalos személyek kergetik ki. Ezután összeszedve holmiját sietős léptekkel indul aktuális szállása felé, hogy elkerülje a megfázást.*
//Esti lazítás//
//Zárás//
*Bátran indult neki, szerencsétlenül ért vizet. Tudta, hogy hideg lesz, vállalta, de mikor feltápászkodik a vízben, Theamyna már sehol nincs. Csak ő maradt ott, mint egy idióta, aki beleesik a szökőkútba ősz végén. Bár úgy tűnt, a nő is szívesen hülyéskedne, tévedett. Vállat ránt, ez nem mindenkinek jön be, és kimászik gyorsan, mielőtt hivatalos személyek kergetik ki. Ezután összeszedve holmiját sietős léptekkel indul aktuális szállása felé, hogy elkerülje a megfázást.*
8199. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-23 00:15:28
Üzenet elküldve: 2021-11-23 00:15:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Alighanem akkor járt legutóbb a városban, mikor pénzé tette a mágikus zekét. Most is hasonló okból érkezett, ám az, amit hordoz, jóval értékesebb egy melegen tartó ruhaneműnél. Életet és halált dönthet vele használója, s pontosan tudja, hogy az értékét a kereskedő is meglátja majd. Elvégre lerí róla, hogy mágikus holmi.
Sűrű füstpamacsokat ereget, miközben átszekerezik a főtéren. Tudja, hova kell mennie, bár az igazat megvalva ambivalensek az érzései ügyével kapcsolatban. Talán jól jönne még neki ez a kis szerkentyű... De híján van az aranynak, az pedig nagy úr.
Egyébként is roppant zavart mostanában. Tele van kételyekkel, s azon kapta magát, hogy egyre többet jár gondolata az isteneken, legfőképp Eeyr-en. Talán lesz egyéb hozománya is annak, hogy a következő útja éppen a templomba vezet majd.*
Sűrű füstpamacsokat ereget, miközben átszekerezik a főtéren. Tudja, hova kell mennie, bár az igazat megvalva ambivalensek az érzései ügyével kapcsolatban. Talán jól jönne még neki ez a kis szerkentyű... De híján van az aranynak, az pedig nagy úr.
Egyébként is roppant zavart mostanában. Tele van kételyekkel, s azon kapta magát, hogy egyre többet jár gondolata az isteneken, legfőképp Eeyr-en. Talán lesz egyéb hozománya is annak, hogy a következő útja éppen a templomba vezet majd.*
8198. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-22 19:29:56
Üzenet elküldve: 2021-11-22 19:29:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 417
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 417
Játékstílus: Megfontolt
*Megérkezik a városba. Mozgalmas napja volt, de még nincs vége. Itt már a tömeg is nagyobb, elvégre ez a része a városnak az elosztó központja most. Itt találkozik a kifelé és a belé haladó tömeg. Nimeril is igyekszik a maga módján mihamarabb túljutni ezen a tömegen. Célja a kovácsműhelybe eljutni, mert rendelnie is kell, meg utána kérdeznie a kérelmének.*
8197. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-18 00:20:11
Üzenet elküldve: 2021-11-18 00:20:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A két kis vandál//
- A hadnagyra? Akkor maga valamiféle… városőr? *Kockáztatja meg Viel összeráncolt szemöldökkel, mert ezekre a dolgokra egyáltalán nem terjed ki a szókincse, aztán ki tudja, milyen zöldséget beszél éppen. Bárhogy is, az, hogy valami nagyon fontos emberre hasonlít, örömmel tölti el. Ezek szerint mások is gondolkodnak úgy itt a jóságról, mint ő! Lehet, hogy jót tudnának beszélgetni vele is.* Mindenesetre a maga apjától is igazán rendes, hogy a döntését erre alapozza. Lehet, hogy a péknek nem hiányzik annyira a kenyér, mint amennyire egy apa éhes gyermekeinek, akik napok óta nem jutottak élelemhez. Én biztosan megosztanám velük, amim van. Sőt, mi mindig megvendégeljük azokat, akik nálunk járnak, a Szarvasligetben. *Teszi hozzá mosolyogva. Nem titok, hogy büszke az ott élő barátaira, amiért a szívük ennyire a helyén van. Ami viszont őt magát és a képességeit illeti, már nem tartja ilyen fontosnak. Csak legyint.*
- Eeyr megajándékozott a mágikus gyógyítás tudásával. De az igazság az, hogy még van hová fejlődnöm. Ha nagy a baj, talán hasznomat veszik, de azért vannak nálam ügyesebbek is.
*Miközben lassan elballagnak a Pegazus fogadó bejáratáig, a lánynak bőven akad min gondolkodnia. Érdekes szerzet ez a Nilevard úr, és nem csak a sárkányokról szóló történetei, hanem az életfelfogása miatt is. Persze arról szó sem lehet, hogy a nagy eb besétáljon a fogadó területére, és nem is akarna. Már megszokta, hogy hátasállatként kezelik, és Vielnek jeleznie se kell, máris kanyarodik a kutyus az istálló felé.*
- Egyetlen pillanat. *Mondja a tündér a bejáratnál, és Árnyékkal együtt az egyik póznához baktat. A kutya lelkes farkcsóválással és pár hangos ugatással üdvözli a lovakat, akik felkapják ugyan a fejüket, de elég tőlük pár horkantás és egy-két kíváncsi pillantás, hogy nyugtázzák a helyzetet. Az állat beleiszik a lovaknak kitett vízbe, aztán befészkeli magát egy nagy rakás széna mellé, az aprócska lány pedig mellé guggolva megvakargatja a fülét.* Vigyázz magadra, Árnyék. Nemsokára visszajövünk, és hozunk neked husit is. Addig is maradsz!
*Vielnek nem kell kétszer mondania, Árnyék máris nagyokat pislog, szundikáláshoz készül. Egyhamar nem fog elmászkálni, az egyszer biztos. Attól függően, hogy Nilevard is belépett-e, vagy csak kint vár, a lány csatlakozik hozzá.*
- Magának van valami állatkája? *Érdeklődik kíváncsian, de csak mert nagyon szereti őket. A sárkány persze nem számít ebbe a csoportba, még akkor sem, ha kalózsárkány.*
//A két kis vandál//
- A hadnagyra? Akkor maga valamiféle… városőr? *Kockáztatja meg Viel összeráncolt szemöldökkel, mert ezekre a dolgokra egyáltalán nem terjed ki a szókincse, aztán ki tudja, milyen zöldséget beszél éppen. Bárhogy is, az, hogy valami nagyon fontos emberre hasonlít, örömmel tölti el. Ezek szerint mások is gondolkodnak úgy itt a jóságról, mint ő! Lehet, hogy jót tudnának beszélgetni vele is.* Mindenesetre a maga apjától is igazán rendes, hogy a döntését erre alapozza. Lehet, hogy a péknek nem hiányzik annyira a kenyér, mint amennyire egy apa éhes gyermekeinek, akik napok óta nem jutottak élelemhez. Én biztosan megosztanám velük, amim van. Sőt, mi mindig megvendégeljük azokat, akik nálunk járnak, a Szarvasligetben. *Teszi hozzá mosolyogva. Nem titok, hogy büszke az ott élő barátaira, amiért a szívük ennyire a helyén van. Ami viszont őt magát és a képességeit illeti, már nem tartja ilyen fontosnak. Csak legyint.*
- Eeyr megajándékozott a mágikus gyógyítás tudásával. De az igazság az, hogy még van hová fejlődnöm. Ha nagy a baj, talán hasznomat veszik, de azért vannak nálam ügyesebbek is.
*Miközben lassan elballagnak a Pegazus fogadó bejáratáig, a lánynak bőven akad min gondolkodnia. Érdekes szerzet ez a Nilevard úr, és nem csak a sárkányokról szóló történetei, hanem az életfelfogása miatt is. Persze arról szó sem lehet, hogy a nagy eb besétáljon a fogadó területére, és nem is akarna. Már megszokta, hogy hátasállatként kezelik, és Vielnek jeleznie se kell, máris kanyarodik a kutyus az istálló felé.*
- Egyetlen pillanat. *Mondja a tündér a bejáratnál, és Árnyékkal együtt az egyik póznához baktat. A kutya lelkes farkcsóválással és pár hangos ugatással üdvözli a lovakat, akik felkapják ugyan a fejüket, de elég tőlük pár horkantás és egy-két kíváncsi pillantás, hogy nyugtázzák a helyzetet. Az állat beleiszik a lovaknak kitett vízbe, aztán befészkeli magát egy nagy rakás széna mellé, az aprócska lány pedig mellé guggolva megvakargatja a fülét.* Vigyázz magadra, Árnyék. Nemsokára visszajövünk, és hozunk neked husit is. Addig is maradsz!
*Vielnek nem kell kétszer mondania, Árnyék máris nagyokat pislog, szundikáláshoz készül. Egyhamar nem fog elmászkálni, az egyszer biztos. Attól függően, hogy Nilevard is belépett-e, vagy csak kint vár, a lány csatlakozik hozzá.*
- Magának van valami állatkája? *Érdeklődik kíváncsian, de csak mert nagyon szereti őket. A sárkány persze nem számít ebbe a csoportba, még akkor sem, ha kalózsárkány.*
8196. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-15 08:23:23
Üzenet elküldve: 2021-11-15 08:23:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A két kis vandál //
* A tündér válaszán kissé fenn akad az egyik szemöldöke. De mivel sajnos nem éppen ért a sárkányokhoz nem épp tud rá reagálni. ~ Kalózsárkány? ~ Még véletlenül se cseng neki, még mikor többszőri alkalommal is göngyölgeti nyelvén. ~ Kalózsárkány... Kalózsárkány... ~ Nem éppen tudja hova tenni.Eddig még ezzel a kifejezéssel csak a tengeren hajózó banditákat jellemezték számára. *
- Nem tudom a sárkány tényleges fajtáját, csak a színét.
* Teszi gyorsan hozzá, hogy ne tűnjön teljesen tudatlannak. ~ Még a végén kiderül, hogy egy sárkány szakértő és beégetem magamat. ~ Az elméjén belül sok mindenre emlékszik a sárkánnyal kapcsolatba. De könnyedén lehet, hogy az idő kissé pótolta már azokat az emlékeket nem megtörtént dologgal. Ez van ha valaki olyanról szándékozik beszélni, ami évekkel vagy akár évtizeddel messzebb volt. ~ Kakaót?? ~ Megkönnyebbül a lovag, ha ilyen italt iszik akkor nem kell aggodalmaskodnia, hogy nőként kezelje. Vagyis reméli. *
- Egyáltalán nincs ellenemre. Addig megpróbálom összerakni azt amit olvastam. De felhívom előre a figyelmed, hogy már elég rég olvastam. Ha nagy butaságot mondok nyugodtan szólj róla.
* Gyorsan teszi hozzá. Nem éppen egy olyan lovaggal van dolga a kis tündérnek aki a mellkasát szereti hizlalni, hogy '' Én bizony régi sárkány dinasztiából származom! '' Hamar össze is rakja fejébe a régen olvasottakat miközben végre felpattan helyéről. A név kérdésére csak egy alig láthatót biccent a hölgy felé. A belemélyedést Eeyr felé, pedig türelmesen végig hallgatja miközben Vieljana és az árnyék nevű ebbel elindulnak a fogadó irányába. Ő is egyaránt elmélyed a témába. *
- Ez talán igaz lenne, ha már nem cáfolta volna meg számomra az élet. Addig nem tudunk dönteni, míg minden oldalról megnézzük e. Ha csak egy szimpla lopásról legyen szó példának okáért. * Emeli fel mutató úját. * - Ha az egész családod éhezik, de nem látsz más lehetőséget megteszed. Mégis tudod, hogy bűn. Sokszor elgondolkoztam már ezeken. Minket soha nem vetett karjaiba az éhezés. De voltak családok kik nem boldogultak megfelelően. Amikor dönteni kellett a sorsukról, atyám végig kérdezte a falut, hogy milyen emberek, és csak azután döntött.
* Ez egy eléggé kényes téma a világunkban. A jó és a rossz kérdése. Mi az amit Eeyr megenged és mi az amit éppen nem. A válasz egyszerű. Mindent ránk bíz és majd ítélkezik. De a szabad utat fenn hagyja számunkra. *
- A hadnagyra emlékeztet hölgyem. Aki mindenkiből a jót próbálja meg kinézni. * Egy pillanatra elhalkul, majd ismét belekezd. * - Én is gyakran próbálom, de remélem egyszer Eeyr bölcsessége fog kísérni az utamon.
* Végül is kiderült, hogy nem papnőhöz van szerencséje a lovagnak. De eléggé közel állhat, ha a törzsénél egy természetes hagyománynak minősül. *
- Gyógyító? * ~ Bámulatos. ~ * - Egyedi tudásnak nevezném. Mivel gyógyítasz? Mágiával? Vagy átlagos felszereléssel teszed? * Lepődik meg Nilevard a hallottakon. *
// A két kis vandál //
* A tündér válaszán kissé fenn akad az egyik szemöldöke. De mivel sajnos nem éppen ért a sárkányokhoz nem épp tud rá reagálni. ~ Kalózsárkány? ~ Még véletlenül se cseng neki, még mikor többszőri alkalommal is göngyölgeti nyelvén. ~ Kalózsárkány... Kalózsárkány... ~ Nem éppen tudja hova tenni.Eddig még ezzel a kifejezéssel csak a tengeren hajózó banditákat jellemezték számára. *
- Nem tudom a sárkány tényleges fajtáját, csak a színét.
* Teszi gyorsan hozzá, hogy ne tűnjön teljesen tudatlannak. ~ Még a végén kiderül, hogy egy sárkány szakértő és beégetem magamat. ~ Az elméjén belül sok mindenre emlékszik a sárkánnyal kapcsolatba. De könnyedén lehet, hogy az idő kissé pótolta már azokat az emlékeket nem megtörtént dologgal. Ez van ha valaki olyanról szándékozik beszélni, ami évekkel vagy akár évtizeddel messzebb volt. ~ Kakaót?? ~ Megkönnyebbül a lovag, ha ilyen italt iszik akkor nem kell aggodalmaskodnia, hogy nőként kezelje. Vagyis reméli. *
- Egyáltalán nincs ellenemre. Addig megpróbálom összerakni azt amit olvastam. De felhívom előre a figyelmed, hogy már elég rég olvastam. Ha nagy butaságot mondok nyugodtan szólj róla.
* Gyorsan teszi hozzá. Nem éppen egy olyan lovaggal van dolga a kis tündérnek aki a mellkasát szereti hizlalni, hogy '' Én bizony régi sárkány dinasztiából származom! '' Hamar össze is rakja fejébe a régen olvasottakat miközben végre felpattan helyéről. A név kérdésére csak egy alig láthatót biccent a hölgy felé. A belemélyedést Eeyr felé, pedig türelmesen végig hallgatja miközben Vieljana és az árnyék nevű ebbel elindulnak a fogadó irányába. Ő is egyaránt elmélyed a témába. *
- Ez talán igaz lenne, ha már nem cáfolta volna meg számomra az élet. Addig nem tudunk dönteni, míg minden oldalról megnézzük e. Ha csak egy szimpla lopásról legyen szó példának okáért. * Emeli fel mutató úját. * - Ha az egész családod éhezik, de nem látsz más lehetőséget megteszed. Mégis tudod, hogy bűn. Sokszor elgondolkoztam már ezeken. Minket soha nem vetett karjaiba az éhezés. De voltak családok kik nem boldogultak megfelelően. Amikor dönteni kellett a sorsukról, atyám végig kérdezte a falut, hogy milyen emberek, és csak azután döntött.
* Ez egy eléggé kényes téma a világunkban. A jó és a rossz kérdése. Mi az amit Eeyr megenged és mi az amit éppen nem. A válasz egyszerű. Mindent ránk bíz és majd ítélkezik. De a szabad utat fenn hagyja számunkra. *
- A hadnagyra emlékeztet hölgyem. Aki mindenkiből a jót próbálja meg kinézni. * Egy pillanatra elhalkul, majd ismét belekezd. * - Én is gyakran próbálom, de remélem egyszer Eeyr bölcsessége fog kísérni az utamon.
* Végül is kiderült, hogy nem papnőhöz van szerencséje a lovagnak. De eléggé közel állhat, ha a törzsénél egy természetes hagyománynak minősül. *
- Gyógyító? * ~ Bámulatos. ~ * - Egyedi tudásnak nevezném. Mivel gyógyítasz? Mágiával? Vagy átlagos felszereléssel teszed? * Lepődik meg Nilevard a hallottakon. *
8195. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-14 22:25:43
Üzenet elküldve: 2021-11-14 22:25:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A két kis vandál//
*Miközben Nilevard a családja múltjából hint el érdekesebbnél érdekesebb morzsákat, Viel kisebb dilemmában találja magát. Nagyon kíváncsi arra, hogy milyen egy sárkány, de közben emlékszik korábbi olvasmányélményeire, tudniillik, a kalózsárkányokról. Egyik, a tenger közeléből származó barátja, akinek mesélte az esetet, mintha meg is erősítette volna, hogy látott már ilyesmit.
Na már most az a sárkány, akiről itt szó van – akiről, nem amiről, erre a fontos különbségre hamar rájön! – nagyon okos lehet, hogy ilyen diplomatikus úton rendezte a konfliktust. Már-már azt lehetne mondani, hogy remek üzleti érzéke van.
Ez a kalózsárkányokra vall.*
- Lehet, hogy egy kalózsárkánnyal akadt dolguk! *Állapítja meg, mintha most tenne valami tudományos felfedezést. Ám tudja ő jól, hogy a kalózsárkány esete egy roppant hosszú történet volna (szinte hihetetlen!), ezért csak legyint. Tudományosan.* Elmehetnénk a Pegazus fogadóba, mert ott nagyon finom a kakaó. Akkor én is elmondom majd, amit én tudok ezekről a különös szerzetekről. *Viel különben is szívesen jár oda, mert a kedves fogadós bácsi mindig ad külön kistányért Árnyéknak. Na, ott biztosan nem kerül majd a tündér semmilyen slamasztikába. Persze a lány kutyusa megtalálja az utat Nilevard szívéhez is, sőt, még egy simogatással is gazdagabb lesz, amit az egyre szaporább farkcsóválásból ítélve nagyra értékel.*
- Az ön neve pedig nagyon illik egy lovag úrhoz. *Állapítja meg. Azt nem tudja, hogy működik ez a lovag-dolog, illetve hogy a férfi tényleg az-e, de nincs hozzászokva az ennyire páncélozott személyek látványához, ezért logikusnak tűnik. A könyveiben, ahol a kalózsárkányokról olvasott, a lovagok mind így öltöztek. És hiába volt nehéz meg meleg, biztosan megérte, mert sorra mentették a királylányokat, sőt, még el is vették őket feleségül. Na, nem mintha Viel ilyen jövőről álmodozna. Annyira nem, hogy magára sem veszi Nilevard esetlenségét.*
- Tudja, én néha elgondolkodom, hogy mi hozzuk-e a döntést. Talán ott van az orrunk előtt. Hiszen ha hallgatunk a szívünkre, a jó válasz teljesen magától értetődik. Csak szeretetre van szükség, és akkor meg is van az igaz út. Persze nem fekete-fehér – például az anyuka sem engedi meg, hogy a kisgyereke a forró fazék körül szaladgáljon, de a tiltás és szigor is a szeretetből fakad. *Elmélkedik Viel.* Én mindenkiben a jót keresem, sok-sok szeretetet kapok másoktól! De sokat tudnék erről beszélni, és csak untatnám vele, azt meg nem akarom.
*Ahogy Viel felkel a kút kávájáról, és kinyújtóztatja lábait, hirtelen Árnyék is négy mancsára pattan. Úgy tűnik, kifejezetten örül annak, hogy lassan mehetnek tovább, de mikor elindulnak, szorosan a lány lába mellett halad. Most már látszik, honnan a neve. A lány a Pegazus felé tart, ha Nilevardnak is megfelel.*
- Nem tartom magam papnőnek, mert nem kaptam olyan nevelést. De a törzsem mélyen vallásos, és én is igyekszem megtanulni, hogyan tudok Eeyr erejével gyógyítani. *Magyarázza közben lelkesen.*
A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.14 22:27:27
//A két kis vandál//
*Miközben Nilevard a családja múltjából hint el érdekesebbnél érdekesebb morzsákat, Viel kisebb dilemmában találja magát. Nagyon kíváncsi arra, hogy milyen egy sárkány, de közben emlékszik korábbi olvasmányélményeire, tudniillik, a kalózsárkányokról. Egyik, a tenger közeléből származó barátja, akinek mesélte az esetet, mintha meg is erősítette volna, hogy látott már ilyesmit.
Na már most az a sárkány, akiről itt szó van – akiről, nem amiről, erre a fontos különbségre hamar rájön! – nagyon okos lehet, hogy ilyen diplomatikus úton rendezte a konfliktust. Már-már azt lehetne mondani, hogy remek üzleti érzéke van.
Ez a kalózsárkányokra vall.*
- Lehet, hogy egy kalózsárkánnyal akadt dolguk! *Állapítja meg, mintha most tenne valami tudományos felfedezést. Ám tudja ő jól, hogy a kalózsárkány esete egy roppant hosszú történet volna (szinte hihetetlen!), ezért csak legyint. Tudományosan.* Elmehetnénk a Pegazus fogadóba, mert ott nagyon finom a kakaó. Akkor én is elmondom majd, amit én tudok ezekről a különös szerzetekről. *Viel különben is szívesen jár oda, mert a kedves fogadós bácsi mindig ad külön kistányért Árnyéknak. Na, ott biztosan nem kerül majd a tündér semmilyen slamasztikába. Persze a lány kutyusa megtalálja az utat Nilevard szívéhez is, sőt, még egy simogatással is gazdagabb lesz, amit az egyre szaporább farkcsóválásból ítélve nagyra értékel.*
- Az ön neve pedig nagyon illik egy lovag úrhoz. *Állapítja meg. Azt nem tudja, hogy működik ez a lovag-dolog, illetve hogy a férfi tényleg az-e, de nincs hozzászokva az ennyire páncélozott személyek látványához, ezért logikusnak tűnik. A könyveiben, ahol a kalózsárkányokról olvasott, a lovagok mind így öltöztek. És hiába volt nehéz meg meleg, biztosan megérte, mert sorra mentették a királylányokat, sőt, még el is vették őket feleségül. Na, nem mintha Viel ilyen jövőről álmodozna. Annyira nem, hogy magára sem veszi Nilevard esetlenségét.*
- Tudja, én néha elgondolkodom, hogy mi hozzuk-e a döntést. Talán ott van az orrunk előtt. Hiszen ha hallgatunk a szívünkre, a jó válasz teljesen magától értetődik. Csak szeretetre van szükség, és akkor meg is van az igaz út. Persze nem fekete-fehér – például az anyuka sem engedi meg, hogy a kisgyereke a forró fazék körül szaladgáljon, de a tiltás és szigor is a szeretetből fakad. *Elmélkedik Viel.* Én mindenkiben a jót keresem, sok-sok szeretetet kapok másoktól! De sokat tudnék erről beszélni, és csak untatnám vele, azt meg nem akarom.
*Ahogy Viel felkel a kút kávájáról, és kinyújtóztatja lábait, hirtelen Árnyék is négy mancsára pattan. Úgy tűnik, kifejezetten örül annak, hogy lassan mehetnek tovább, de mikor elindulnak, szorosan a lány lába mellett halad. Most már látszik, honnan a neve. A lány a Pegazus felé tart, ha Nilevardnak is megfelel.*
- Nem tartom magam papnőnek, mert nem kaptam olyan nevelést. De a törzsem mélyen vallásos, és én is igyekszem megtanulni, hogyan tudok Eeyr erejével gyógyítani. *Magyarázza közben lelkesen.*
A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.14 22:27:27
8194. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-10 14:09:55
Üzenet elküldve: 2021-11-10 14:09:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A két kis vandál //
* Kislányos zavarából hamar kizökkenti a tündér. A sárkányokról szóló történettel. Amire hamar vissza is gondol. Gyakran atyja könyvtárát járta, és a családfáját kutatta. Mindig azt mondta neki atyja '' Seth! Érdemes tudni a származásod! Légy büszke rá! '' ~ Vagy valami hasonlót? ~ Gyorsan meg is rázza a fejét, hogy vissza térjen az emberek világába. *
- Régen sokat bújtam a családfámat. Ott szó volt még arról is, hogy sárkánnyal beszéltek. * Egy kicsit elgondolkozik. El is tűnt belőle az eddigi feszültség szikrája is. * - Ha jól emlékszem.... Veszélyeztette birtokainkat egy sárkány, akkor még szarvas volt a címerünk. Így a leszármazottaim elindultak sárkány vadászatra.... * Próbál múltjába merülni ahol ezekről olvasott. * - Utána jó néhány áldozattal később a sárkány volt az aki békét kötött velük. * Vesz egy elgondolkozott levegőt. * - De ha gondolja, megihatunk valamit, és addigra össze szedem elmémbe az emlékeimet a történetéről.
* Teszi hozzá egy kicsit bugyuta nevetéssel. Nem éppen valami szép összképet adott a történetről. Éppen csak valamit sikerült összehoznia memóriából. De egy kicsit jobban felfigyel saját szavára. ~ Én most elhívtam? ~ Kap észbe a lovag, és egyúttal a szorongás ismételten visszatér belé. Nem szokása így lézengeni, amikor ..... Igazából? Végzett minden teendőjével, szimplán csak nem szokott lézengeni. Ilyenkor ő csak gyakorolni jár, hogy azzal is csiszolhassa kard tudását. Amikor utoljára meghívták egy italra társával, akkor is gyorsan meglógva megbízásra mentek el. Így most a helyzet számára teljesen szürreálissá vált. *
- Úgy értem.... Bocsánat... Természetesen ha csak lenne kedve hozzá. Teszem hozzá..... Aranyos a kutyája.
* Emeli is a kezét, hogy megsimogassa az ebet, de előbb eltávolítja a kesztyűjét, hisz illetlenség. De egyúttal jut eszébe, hogy még be se mutatkozott. * - Elnézését kérem kisasszony. A nevem Nilevard Demingen Sethvar. A Demingen család fiatalabbik sarja. * Pattan fel katonásan, hogy ismételten meghajoljon a hölgy előtt. Akitől úgy szint megkapja a kellő bemutatkozást. Természetesen gyorsan pótolja a kimaradt kutya simogatást, a már kesztyűtlen kezével, de utána vissza is húzza a kesztyűt. A kutya igényes és ápolt behatást kelt. Nem szokása ismeretlen állatokat csak úgy megsimogatni, ezért is ismételten nem érti saját cselekedetét, de úgy néz ki az ezüstös szemű tündér már elbűvölte a lovagot. Oly dolgot hoz ki belőle, amire igazából nem is gondolna. *
- Nagyon illő név a kisasszonyhoz. * Húz egy mosolyt arcára, de közben ismételten fejébe a pánik veszi át az irányítást. ~ Most én udvaroltam? Vagy nem udvaroltam? Csak megdicsértem? Lényegtelen mosolyogj hülye gyerek! Mosolyogj és légy kedves! ~ Förmed magára ismételten elméje játékába. De szerencsére újra ment számára a tündér. Az időnek a dicsérése mégis eredményt hozott. Amivel kikapaszkodhat az ismételt kétségbeesés markából. Mi mással mint maga a vallással? Eeyr mindig segédkezik olyanoknak kik rászolgálnak. De úgy néz ki a szerencsétlen lovagoknak is. *
- Eeyr fénye mindig bevilágítja az eget. De ezt eléggé ritkán hallhatjuk más szájából. * Mosolyodik el már-már nyugodtabban. * - A jó és a rosszt, tán megvilágítja nekünk. De hagyja, hogy mi halandók hozzunk döntést felette. * Egy kis szünetet hagyva mondandója között. * - Nem láttam még errefelé kegyedet. Ezért is lep meg, de akkor ebben az esetbe Eeyr fénye gyakran jelentkezik magánál. * Zavarodottsága a levegőbe fellegekben várja, hogy ismételten lecsapjon rá. Már csak várja a kellő kellemetlen szó áradatot, ami elhagyhatja a száját. Ha nem fékezi meg időbe azt. ~ Mi az, hogy jelentkezik magánál? Úristen... ~ Jegyzi meg ismételten fejébe. Próbálja nem arcára írni zavarodottságát. Bár már a lovag eldönthetné, hogy most ideges vagy nem. *
- Csak nem Eeyr egyik papnőjéhez lenne szerencsém? * kérdezi meglepetten a hölgyet. *
// A két kis vandál //
* Kislányos zavarából hamar kizökkenti a tündér. A sárkányokról szóló történettel. Amire hamar vissza is gondol. Gyakran atyja könyvtárát járta, és a családfáját kutatta. Mindig azt mondta neki atyja '' Seth! Érdemes tudni a származásod! Légy büszke rá! '' ~ Vagy valami hasonlót? ~ Gyorsan meg is rázza a fejét, hogy vissza térjen az emberek világába. *
- Régen sokat bújtam a családfámat. Ott szó volt még arról is, hogy sárkánnyal beszéltek. * Egy kicsit elgondolkozik. El is tűnt belőle az eddigi feszültség szikrája is. * - Ha jól emlékszem.... Veszélyeztette birtokainkat egy sárkány, akkor még szarvas volt a címerünk. Így a leszármazottaim elindultak sárkány vadászatra.... * Próbál múltjába merülni ahol ezekről olvasott. * - Utána jó néhány áldozattal később a sárkány volt az aki békét kötött velük. * Vesz egy elgondolkozott levegőt. * - De ha gondolja, megihatunk valamit, és addigra össze szedem elmémbe az emlékeimet a történetéről.
* Teszi hozzá egy kicsit bugyuta nevetéssel. Nem éppen valami szép összképet adott a történetről. Éppen csak valamit sikerült összehoznia memóriából. De egy kicsit jobban felfigyel saját szavára. ~ Én most elhívtam? ~ Kap észbe a lovag, és egyúttal a szorongás ismételten visszatér belé. Nem szokása így lézengeni, amikor ..... Igazából? Végzett minden teendőjével, szimplán csak nem szokott lézengeni. Ilyenkor ő csak gyakorolni jár, hogy azzal is csiszolhassa kard tudását. Amikor utoljára meghívták egy italra társával, akkor is gyorsan meglógva megbízásra mentek el. Így most a helyzet számára teljesen szürreálissá vált. *
- Úgy értem.... Bocsánat... Természetesen ha csak lenne kedve hozzá. Teszem hozzá..... Aranyos a kutyája.
* Emeli is a kezét, hogy megsimogassa az ebet, de előbb eltávolítja a kesztyűjét, hisz illetlenség. De egyúttal jut eszébe, hogy még be se mutatkozott. * - Elnézését kérem kisasszony. A nevem Nilevard Demingen Sethvar. A Demingen család fiatalabbik sarja. * Pattan fel katonásan, hogy ismételten meghajoljon a hölgy előtt. Akitől úgy szint megkapja a kellő bemutatkozást. Természetesen gyorsan pótolja a kimaradt kutya simogatást, a már kesztyűtlen kezével, de utána vissza is húzza a kesztyűt. A kutya igényes és ápolt behatást kelt. Nem szokása ismeretlen állatokat csak úgy megsimogatni, ezért is ismételten nem érti saját cselekedetét, de úgy néz ki az ezüstös szemű tündér már elbűvölte a lovagot. Oly dolgot hoz ki belőle, amire igazából nem is gondolna. *
- Nagyon illő név a kisasszonyhoz. * Húz egy mosolyt arcára, de közben ismételten fejébe a pánik veszi át az irányítást. ~ Most én udvaroltam? Vagy nem udvaroltam? Csak megdicsértem? Lényegtelen mosolyogj hülye gyerek! Mosolyogj és légy kedves! ~ Förmed magára ismételten elméje játékába. De szerencsére újra ment számára a tündér. Az időnek a dicsérése mégis eredményt hozott. Amivel kikapaszkodhat az ismételt kétségbeesés markából. Mi mással mint maga a vallással? Eeyr mindig segédkezik olyanoknak kik rászolgálnak. De úgy néz ki a szerencsétlen lovagoknak is. *
- Eeyr fénye mindig bevilágítja az eget. De ezt eléggé ritkán hallhatjuk más szájából. * Mosolyodik el már-már nyugodtabban. * - A jó és a rosszt, tán megvilágítja nekünk. De hagyja, hogy mi halandók hozzunk döntést felette. * Egy kis szünetet hagyva mondandója között. * - Nem láttam még errefelé kegyedet. Ezért is lep meg, de akkor ebben az esetbe Eeyr fénye gyakran jelentkezik magánál. * Zavarodottsága a levegőbe fellegekben várja, hogy ismételten lecsapjon rá. Már csak várja a kellő kellemetlen szó áradatot, ami elhagyhatja a száját. Ha nem fékezi meg időbe azt. ~ Mi az, hogy jelentkezik magánál? Úristen... ~ Jegyzi meg ismételten fejébe. Próbálja nem arcára írni zavarodottságát. Bár már a lovag eldönthetné, hogy most ideges vagy nem. *
- Csak nem Eeyr egyik papnőjéhez lenne szerencsém? * kérdezi meglepetten a hölgyet. *
8193. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-10 13:20:04
Üzenet elküldve: 2021-11-10 13:20:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A két kis vandál//
*Úgy tűnik, a nagyon páncélozott lovag úr kifejezetten illedelmes. Legalább is Viel ezt szűri le abból, ahogy meghajol feléjük, és ahogy Eeyrről szól. A lány a Fény Úrnőjét szolgálva nem egyszer üdvözölt így másokat, de ritka eset, hogy valaki ugyanezt válaszolja, méghozzá tiszta szívből, nem pedig azért, mert feszélyezve érzi magát a kis tündér jelenlétében. Sőt, volt már, hogy csúnyát is mondtak rá hasonló miatt. A helyzet bátorságot önt belé: ugyan a lelkére kötötték a barátai, hogy vigyázzon az idegenekkel, de innentől fogva, bármilyen furcsa is, nem fogja idegennek tekinteni Nilevardot. Kíváncsian telepedik ő is a kőre, és a pillanatnyi zavara is elmúlni látszik. Helyét a kíváncsiság veszi át.*
- Szívesen meghallgatnám majd, hogyan keveredtek sárkányok közelébe! *Mosolyog, látszik rajta, hogy majd' szétveti a gyermeki öröm. Fészkelődik is egy kicsit, de eszében sincs erőltetni a dolgot, hiszen egy jó történet alapjában véve mindig azon múlik, hogy az elbeszélőnek van-e hozzá kedve. Ha nincs, nem is lesz olyan izgalmas.
Azt viszont már megszokta, hogy Árnyék vagy nagyon elbűvöli, vagy nagyon megijeszti a környezetét, ezért minden második pillantása a kutyusra esik. A lovag viselkedéséből úgy tűnik, ő nem fél tőle, inkább csak úgy általában van zavarban, de Viel nem akarja, hogy Árnyék szaglászni meg nyalogatni kezdje. Egyelőre jobb, ha nyugton marad. Ügyességét úgy díjazza, hogy megvakargatja a szőrmók fülét.*
- Köszönöm! Árnyék a neve, mert fekete, és mindig a sarkamban van. *Mosolyog az állatra, aki farkcsóválással fogadja a kedveskedést.* Kivétel, amikor a hátán ülök. Vagy, ahogy én szoktam mondani, kutyagolok. *Kuncog aprót saját kis viccén.* De egyébként maga is megsimogathatja, nem harap, és kifejezetten szereti az idegeneket. Inkább nyalni szokott. *Fintorog mókásan. Ha a férfi úgy döntene, hogy tesz egy próbát az állattal, ő akkor sem veszi le a kutyus hátáról a kezét, hogy éreztesse vele, minden rendben van. Árnyék egyébként látszatra teljesen jólnevelt, és hosszú, szemébe lógó fekete bundája is fésült, gondozott. Viel elnézegeti egy ideig, és csak utána jön rá, hogy egészen udvariatlan volt.*
- Jaj, bocsánat, őt bemutattam, de magamat elfelejtettem. *Kislányosan felnevet.* Holdezüst Vieljana vagyok. És tulajdonképpen itt lakom, pontosabban a városon kívül, egy vidéki kúriában a barátaimmal. De igazából az erdőből származom, a rokonaim ott élnek. Gyakran járok fel ide, a templom miatt. *Ujjával a torony felé mutat. Most ő harapja el a mondatot, mert nem tudja még, pontosan hogyan magyarázza el, mit csinál ott. Beszélget Eeyrrel? Tanácsot kér? Nehéz lenne körülírni anélkül, hogy bolondnak nézzék. Valahogy azonban mégis erre terelődik a szó.*
- Igen, valóban szép időnk van. Tudja, én ezt is az Úrnőnek tudom be. Eeyrnek. Szerintem ő adja nekünk a Fényt, hogy ne féljünk, és hogy rávilágítson, mi a jó, és mi a rossz. És hogy a növények szép nagyra nőjenek. *Elmélkedik, egészen belefeledkezve a gondolatmenetébe. Most egy kicsit komolyabb képet vág, mint eddig, de még mindig inkább kelt kislányos, mint nőies behatást. Bátorítóan mosolyog a férfira.*
//A két kis vandál//
*Úgy tűnik, a nagyon páncélozott lovag úr kifejezetten illedelmes. Legalább is Viel ezt szűri le abból, ahogy meghajol feléjük, és ahogy Eeyrről szól. A lány a Fény Úrnőjét szolgálva nem egyszer üdvözölt így másokat, de ritka eset, hogy valaki ugyanezt válaszolja, méghozzá tiszta szívből, nem pedig azért, mert feszélyezve érzi magát a kis tündér jelenlétében. Sőt, volt már, hogy csúnyát is mondtak rá hasonló miatt. A helyzet bátorságot önt belé: ugyan a lelkére kötötték a barátai, hogy vigyázzon az idegenekkel, de innentől fogva, bármilyen furcsa is, nem fogja idegennek tekinteni Nilevardot. Kíváncsian telepedik ő is a kőre, és a pillanatnyi zavara is elmúlni látszik. Helyét a kíváncsiság veszi át.*
- Szívesen meghallgatnám majd, hogyan keveredtek sárkányok közelébe! *Mosolyog, látszik rajta, hogy majd' szétveti a gyermeki öröm. Fészkelődik is egy kicsit, de eszében sincs erőltetni a dolgot, hiszen egy jó történet alapjában véve mindig azon múlik, hogy az elbeszélőnek van-e hozzá kedve. Ha nincs, nem is lesz olyan izgalmas.
Azt viszont már megszokta, hogy Árnyék vagy nagyon elbűvöli, vagy nagyon megijeszti a környezetét, ezért minden második pillantása a kutyusra esik. A lovag viselkedéséből úgy tűnik, ő nem fél tőle, inkább csak úgy általában van zavarban, de Viel nem akarja, hogy Árnyék szaglászni meg nyalogatni kezdje. Egyelőre jobb, ha nyugton marad. Ügyességét úgy díjazza, hogy megvakargatja a szőrmók fülét.*
- Köszönöm! Árnyék a neve, mert fekete, és mindig a sarkamban van. *Mosolyog az állatra, aki farkcsóválással fogadja a kedveskedést.* Kivétel, amikor a hátán ülök. Vagy, ahogy én szoktam mondani, kutyagolok. *Kuncog aprót saját kis viccén.* De egyébként maga is megsimogathatja, nem harap, és kifejezetten szereti az idegeneket. Inkább nyalni szokott. *Fintorog mókásan. Ha a férfi úgy döntene, hogy tesz egy próbát az állattal, ő akkor sem veszi le a kutyus hátáról a kezét, hogy éreztesse vele, minden rendben van. Árnyék egyébként látszatra teljesen jólnevelt, és hosszú, szemébe lógó fekete bundája is fésült, gondozott. Viel elnézegeti egy ideig, és csak utána jön rá, hogy egészen udvariatlan volt.*
- Jaj, bocsánat, őt bemutattam, de magamat elfelejtettem. *Kislányosan felnevet.* Holdezüst Vieljana vagyok. És tulajdonképpen itt lakom, pontosabban a városon kívül, egy vidéki kúriában a barátaimmal. De igazából az erdőből származom, a rokonaim ott élnek. Gyakran járok fel ide, a templom miatt. *Ujjával a torony felé mutat. Most ő harapja el a mondatot, mert nem tudja még, pontosan hogyan magyarázza el, mit csinál ott. Beszélget Eeyrrel? Tanácsot kér? Nehéz lenne körülírni anélkül, hogy bolondnak nézzék. Valahogy azonban mégis erre terelődik a szó.*
- Igen, valóban szép időnk van. Tudja, én ezt is az Úrnőnek tudom be. Eeyrnek. Szerintem ő adja nekünk a Fényt, hogy ne féljünk, és hogy rávilágítson, mi a jó, és mi a rossz. És hogy a növények szép nagyra nőjenek. *Elmélkedik, egészen belefeledkezve a gondolatmenetébe. Most egy kicsit komolyabb képet vág, mint eddig, de még mindig inkább kelt kislányos, mint nőies behatást. Bátorítóan mosolyog a férfira.*
8192. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-10 10:44:08
Üzenet elküldve: 2021-11-10 10:44:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A két kis vandál //
* Ha eddig zavarban volt a lovag, akkor most már füstölöghet a feje. A mutatványos tündér megközelíti őt a hatalmas ebével. Szerencséjére a tisztességes távolságot megtartja vele szembe, így nem ütközik ki az arcára a zavarodottság. Ültéből gyorsan fel is pattan, hogy a hölgy és hatalmas szőrmés állata előtt megadhassa a tisztes köszöntést. Zavartól mentesen illendően meghajol előttük. *
- Eeyr Áldása kísérjen. * Ejti ki a szavakat az ajkán. Nem csak, hogy egyedi a lány, de még Eeyr szent vallását is vallja. Egy szava se lehet a lovagnak. Elégedett mosolyt önt magára.
A pajzsára néz meglepetten, majd vissza fordítja a fejét a lány felé. *
- Bámulatos szerintem is. Atyám címere, állítólag régen volt kapcsolatunk a sárkányokkal, és ezért lett a családunk címere. * Gyorsan rá is harap a nyelvére, hogy ne kezdjen el megint ódákat zengeni. Mindig gond volt a nagy szájával. Amikor elkezd ténylegesen beszélni valakivel, egy idő után érdekes tekintet lesz úrrá a másikon. Ezért is inkább próbálja fékezni lepcses száját. Nem mintha kibeszélne bárkit is. Nilevard a kutya közelebb jövetelére meglepődik, de nem csinál belőle nagy ügyet. *
- Nagyon szép... Szőrös hátas. * Nem éppen a legmegfelelőbb szavak. De ezen már a lovagnál nem éppen kell meglepődni. Néha fékezni kell nyelvét, néha meg inkább lökni rajta. Ez a nemek váltakozásától függ. *
- Ha megengedi... * Nyel egyet zavartan. * - Mi szél hozta városunkba hölgyem? * És sikerült! Már Lillyss esetén is menekülhetnéke volt a hölgyektől. Bár nem éppen lehet a tündérrel össze hasonlítani. Tudni illik a mélységiről, hogy szereti a férfiak kegyét elérni, de ezzel együtt zavarba is hozni őket. A kis hölgy a kutyájával egyenlőre nem mutat bármiféle hasonlóságot. A lovag is tartja magát. ~ Mi is volt a téma? Ja igen! ~ Ül vissza gyorsan, mielőtt valami olyat tenne, mit megbánhat. *
- Szép időnk van! * ~ Nem! Nem ez volt a téma te idióta! ~ Förmed rá saját magára. Sisakját inkább gyorsan vissza húzza fejére zavarába, de nem szemtelen, hogy a rostélyt is vissza húzza az arca elé. Haját igényesen be igazítja a sisak alá, hogy addig is száját fékezhesse. Hozzanak elé inkább négy újonc bakát! Azokat megtanítja a harcra vagy akár a fegyelemre! Vagy kerüljön az erdőbe napokra, de ez... Ez nem éppen az ő terepe. Minden erejét be kell vetnie, hogy fékezhesse nyelvét. Mondani sem kell, hogy a hölgy megjelenése nem könnyíti meg a helyzetét. A lány ezüstös külleme igazán egyedivé teszi a megjelenését, de egyben a környezetet is. A lovag úgy érzi, mintha valahol teljesen máshol lenne tőle. Ami melegséggel önti el. *
// A két kis vandál //
* Ha eddig zavarban volt a lovag, akkor most már füstölöghet a feje. A mutatványos tündér megközelíti őt a hatalmas ebével. Szerencséjére a tisztességes távolságot megtartja vele szembe, így nem ütközik ki az arcára a zavarodottság. Ültéből gyorsan fel is pattan, hogy a hölgy és hatalmas szőrmés állata előtt megadhassa a tisztes köszöntést. Zavartól mentesen illendően meghajol előttük. *
- Eeyr Áldása kísérjen. * Ejti ki a szavakat az ajkán. Nem csak, hogy egyedi a lány, de még Eeyr szent vallását is vallja. Egy szava se lehet a lovagnak. Elégedett mosolyt önt magára.
A pajzsára néz meglepetten, majd vissza fordítja a fejét a lány felé. *
- Bámulatos szerintem is. Atyám címere, állítólag régen volt kapcsolatunk a sárkányokkal, és ezért lett a családunk címere. * Gyorsan rá is harap a nyelvére, hogy ne kezdjen el megint ódákat zengeni. Mindig gond volt a nagy szájával. Amikor elkezd ténylegesen beszélni valakivel, egy idő után érdekes tekintet lesz úrrá a másikon. Ezért is inkább próbálja fékezni lepcses száját. Nem mintha kibeszélne bárkit is. Nilevard a kutya közelebb jövetelére meglepődik, de nem csinál belőle nagy ügyet. *
- Nagyon szép... Szőrös hátas. * Nem éppen a legmegfelelőbb szavak. De ezen már a lovagnál nem éppen kell meglepődni. Néha fékezni kell nyelvét, néha meg inkább lökni rajta. Ez a nemek váltakozásától függ. *
- Ha megengedi... * Nyel egyet zavartan. * - Mi szél hozta városunkba hölgyem? * És sikerült! Már Lillyss esetén is menekülhetnéke volt a hölgyektől. Bár nem éppen lehet a tündérrel össze hasonlítani. Tudni illik a mélységiről, hogy szereti a férfiak kegyét elérni, de ezzel együtt zavarba is hozni őket. A kis hölgy a kutyájával egyenlőre nem mutat bármiféle hasonlóságot. A lovag is tartja magát. ~ Mi is volt a téma? Ja igen! ~ Ül vissza gyorsan, mielőtt valami olyat tenne, mit megbánhat. *
- Szép időnk van! * ~ Nem! Nem ez volt a téma te idióta! ~ Förmed rá saját magára. Sisakját inkább gyorsan vissza húzza fejére zavarába, de nem szemtelen, hogy a rostélyt is vissza húzza az arca elé. Haját igényesen be igazítja a sisak alá, hogy addig is száját fékezhesse. Hozzanak elé inkább négy újonc bakát! Azokat megtanítja a harcra vagy akár a fegyelemre! Vagy kerüljön az erdőbe napokra, de ez... Ez nem éppen az ő terepe. Minden erejét be kell vetnie, hogy fékezhesse nyelvét. Mondani sem kell, hogy a hölgy megjelenése nem könnyíti meg a helyzetét. A lány ezüstös külleme igazán egyedivé teszi a megjelenését, de egyben a környezetet is. A lovag úgy érzi, mintha valahol teljesen máshol lenne tőle. Ami melegséggel önti el. *
8191. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-10 08:53:59
Üzenet elküldve: 2021-11-10 08:53:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A két kis vandál//
*A kis csapat egyre csak a varázslatos vízi állatok játékát nézi megbűvölve. Viel némelyik lényről azt sem tudja, mi lehet, de rögtön eszébe jut Intath barátja, aki egészen biztosan rávágná a választ a kérdéseire. Talán ha megjegyzi és lerajzolja… Csak jóval később veszi észre, hogy valaki figyeli őt. Ez nem szokatlan dolog, elég furcsán mutat amúgy is a sérült szemével, ezüst hajával. Némelyek erre még tündért sem láttak soha, nemhogy ilyet.
Ő maga igyekszik nem visszabámulni, mert ahhoz elég félénk, de azért a fickó sem piskóta. Igazi harcosnak öltözött, biztos melege lehet a sok páncél alatt, amelyeknek Viel a nevét sem tudja, hiszen otthonában, a tündérfaluban legfeljebb évente egyszer kaptak fel egy botot, hogy elűzzék a farkasokat. Ami mégis egyből feltűnik neki, az a nagy sárkány a férfi pajzsán. Valami nemesi jelzés lehet.*
~ Lehet, hogy olyan vidékről jött, ahol tényleg vannak sárkányok? ~ *Kezd töprengeni. Ugyanis ha egy valami igaz Vielre, az az, hogy imádja a sárkányokat. Imád róluk olvasni, mesét hallgatni. Persze azt is tudja, hogy ravaszok, nehéz túljárni az eszükön, és igen nagyok és félelmetesek. Ja, és hogy tüzet okádnak. A szökőkút kávájára áll, és lassan elindul a férfi felé. Úgy tesz, mintha csak játszogatna, egyensúlyozgatna, de igazából az időt húzza, mert nem biztos benne, hogy jó ötlet szóba elegyedni vele. Persze nagy fekete kutyája ott cammog mellette – nem lehet olyan baj, amiből az eb ne tudná kihúzni. Végül megköszörüli a torkát.*
- Eeyr áldjon! *Mosolyog az idegenre. Bár ez a köszönés nem mindenkit nyűgöz le, Vielnek a legtermészetesebb dolog, és ez ki is érződik abból, ahogy kimondja.* Nagyon… szép az a sárkány. A sárkányok nagyon szépek. És félelmetesek. *Mutat a pajzsra kicsi ujjával. Tudja, hogy eléggé bugyután hangzik a dolog, ezért el is pirul kicsit. De a szeméből látszik, hogy tényleg le van nyűgözve.*
- Tőle nem kell félni. *Teszi hozzá, mikor a nagy kutya is úgy dönt, a maga módján ő is csatlakozik hozzájuk. Tartja a tisztes távolságot, de a férfit méregeti kíváncsian.* Árnyék, ül. *És az állat így is tesz.*
//A két kis vandál//
*A kis csapat egyre csak a varázslatos vízi állatok játékát nézi megbűvölve. Viel némelyik lényről azt sem tudja, mi lehet, de rögtön eszébe jut Intath barátja, aki egészen biztosan rávágná a választ a kérdéseire. Talán ha megjegyzi és lerajzolja… Csak jóval később veszi észre, hogy valaki figyeli őt. Ez nem szokatlan dolog, elég furcsán mutat amúgy is a sérült szemével, ezüst hajával. Némelyek erre még tündért sem láttak soha, nemhogy ilyet.
Ő maga igyekszik nem visszabámulni, mert ahhoz elég félénk, de azért a fickó sem piskóta. Igazi harcosnak öltözött, biztos melege lehet a sok páncél alatt, amelyeknek Viel a nevét sem tudja, hiszen otthonában, a tündérfaluban legfeljebb évente egyszer kaptak fel egy botot, hogy elűzzék a farkasokat. Ami mégis egyből feltűnik neki, az a nagy sárkány a férfi pajzsán. Valami nemesi jelzés lehet.*
~ Lehet, hogy olyan vidékről jött, ahol tényleg vannak sárkányok? ~ *Kezd töprengeni. Ugyanis ha egy valami igaz Vielre, az az, hogy imádja a sárkányokat. Imád róluk olvasni, mesét hallgatni. Persze azt is tudja, hogy ravaszok, nehéz túljárni az eszükön, és igen nagyok és félelmetesek. Ja, és hogy tüzet okádnak. A szökőkút kávájára áll, és lassan elindul a férfi felé. Úgy tesz, mintha csak játszogatna, egyensúlyozgatna, de igazából az időt húzza, mert nem biztos benne, hogy jó ötlet szóba elegyedni vele. Persze nagy fekete kutyája ott cammog mellette – nem lehet olyan baj, amiből az eb ne tudná kihúzni. Végül megköszörüli a torkát.*
- Eeyr áldjon! *Mosolyog az idegenre. Bár ez a köszönés nem mindenkit nyűgöz le, Vielnek a legtermészetesebb dolog, és ez ki is érződik abból, ahogy kimondja.* Nagyon… szép az a sárkány. A sárkányok nagyon szépek. És félelmetesek. *Mutat a pajzsra kicsi ujjával. Tudja, hogy eléggé bugyután hangzik a dolog, ezért el is pirul kicsit. De a szeméből látszik, hogy tényleg le van nyűgözve.*
- Tőle nem kell félni. *Teszi hozzá, mikor a nagy kutya is úgy dönt, a maga módján ő is csatlakozik hozzájuk. Tartja a tisztes távolságot, de a férfit méregeti kíváncsian.* Árnyék, ül. *És az állat így is tesz.*
8190. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-09 19:03:24
Üzenet elküldve: 2021-11-09 19:03:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A két kis vandál //
* Határozottan a hosszú út megtette a hatását a lovag irányába. Az utóbbi időszak keményen igényelte a figyelmét. Egyben stresszesek is voltak számára a mögötte levő hatok. *
- De legalább túléltük ugye pajtás? * lapogatja meg a lovának a nyakát a lovag, miközben a főtérre igyekszik. Nem éppen egy cél vezeti Nilevardot hátasán, hanem inkább a késztetése valami hűsítőre. A szökőkút közelében megpillant egy ártatlan tobzódást, amit egy lágy mosollyal nyugtáz. ~ Mindig szívet melengető látvány a gyermeki szórakozás. Pontosan ez ad erőt az új megbízásokra. Ameddig ők boldogan játszhatnak, addig nekem is lesz erőm tenni a dolgom. ~ A nyeregből lepattanva, a szükségtelen eszközöket a nyeregtáskájába rejti el. ~ A ló is fáradt, nem csak én, ideje lenne hagyni kicsit pihenni. ~ Az egyik fiúhoz lépve le térdel. *
- Fiú, megkérhetnélek, hogy lovamat elvinnéd a kaszárnyához az istállóba?
* A fiút is egy könnyed mosollyal jutalmazza. Amire a gyermek egy nagyobb és szélesebb de egyben fogatlanabbal. ~ Néhány helyen bizonyára még csak most nő ki neki az igazi foga. ~ Három vagy négy foga is hiányzik még a gyermeknek. De ez pont inkább aranyossá teszi ábrázatát.
Át is nyújt a fiatalnak 10 aranyat, hogy biztosra menjen. Hallotta már másoktól, hogy ha nem adsz elég aranyat akkor Mesélő (Hydra) csak a sarkon befordulva ott hagyják.
A lovát amint elviszik megigazítva nyakláncát tabardja alá rejti. A szökőkút mellé kényelmesen helyet foglal. Sisakját levéve haját vállán hagyja széthullni. Hamar magához is vesz egy kis vizet a kulacsával amiből egy keveset nyakára önt. A kellemes hűsítő víz egy lágy sóhajt hoz ki a lovagból. Elég hosszan már úton van, hogy kellemesen érintse a hideg víz. A kút szélén ülve a társaságra kezd el fordítani több figyelmet. Jobban végig nézve rajtuk, egy hatalmas ebet pillant meg, illetve annak tündér gazdáját.
A nő a tündérek magasságát nem hazudtolja meg. De tekintete és haja színe már annál inkább egyedivé teszi. Nem mintha Nilevard gyakran elegyedne szóba tündérekkel. De már látott ő is néhányat. De ez a hölgy egészen különleges a többihez képest. Ezüstös hajával, és ugyanazon színű szemeivel. ~ De jobban megnézve... Mintha az egyik szeme kék lenne? ~ Ez igazán meghökkenti a lovagot. Ezért intenzíven elkezdi nézni a lányt, ahogyan szórakoztatja a körülötte állókat. ~ Úgy tűnik igazán élvezi, ahogyan a többiek is. ~
Nem éppen illik a másikat hosszú ideig nézni, főleg az ismeretleneket. De valahogy a lány magával ragadja a tekintetét. Ha észre veszi a lány, akkor gyorsan elkapja fejét. Amivel tagadhatatlanul ki jelenti mit tett épp. Ha pedig nem veszi észre, akkor nézi az aranyos előadást. Ami természetesen neki is tetszik, de ezt próbálja véka alá rejteni. *
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.11.22 00:12:25, a következő indokkal:
Kérésre.
// A két kis vandál //
* Határozottan a hosszú út megtette a hatását a lovag irányába. Az utóbbi időszak keményen igényelte a figyelmét. Egyben stresszesek is voltak számára a mögötte levő hatok. *
- De legalább túléltük ugye pajtás? * lapogatja meg a lovának a nyakát a lovag, miközben a főtérre igyekszik. Nem éppen egy cél vezeti Nilevardot hátasán, hanem inkább a késztetése valami hűsítőre. A szökőkút közelében megpillant egy ártatlan tobzódást, amit egy lágy mosollyal nyugtáz. ~ Mindig szívet melengető látvány a gyermeki szórakozás. Pontosan ez ad erőt az új megbízásokra. Ameddig ők boldogan játszhatnak, addig nekem is lesz erőm tenni a dolgom. ~ A nyeregből lepattanva, a szükségtelen eszközöket a nyeregtáskájába rejti el. ~ A ló is fáradt, nem csak én, ideje lenne hagyni kicsit pihenni. ~ Az egyik fiúhoz lépve le térdel. *
- Fiú, megkérhetnélek, hogy lovamat elvinnéd a kaszárnyához az istállóba?
* A fiút is egy könnyed mosollyal jutalmazza. Amire a gyermek egy nagyobb és szélesebb de egyben fogatlanabbal. ~ Néhány helyen bizonyára még csak most nő ki neki az igazi foga. ~ Három vagy négy foga is hiányzik még a gyermeknek. De ez pont inkább aranyossá teszi ábrázatát.
Át is nyújt a fiatalnak 10 aranyat, hogy biztosra menjen. Hallotta már másoktól, hogy ha nem adsz elég aranyat akkor Mesélő (Hydra) csak a sarkon befordulva ott hagyják.
A lovát amint elviszik megigazítva nyakláncát tabardja alá rejti. A szökőkút mellé kényelmesen helyet foglal. Sisakját levéve haját vállán hagyja széthullni. Hamar magához is vesz egy kis vizet a kulacsával amiből egy keveset nyakára önt. A kellemes hűsítő víz egy lágy sóhajt hoz ki a lovagból. Elég hosszan már úton van, hogy kellemesen érintse a hideg víz. A kút szélén ülve a társaságra kezd el fordítani több figyelmet. Jobban végig nézve rajtuk, egy hatalmas ebet pillant meg, illetve annak tündér gazdáját.
A nő a tündérek magasságát nem hazudtolja meg. De tekintete és haja színe már annál inkább egyedivé teszi. Nem mintha Nilevard gyakran elegyedne szóba tündérekkel. De már látott ő is néhányat. De ez a hölgy egészen különleges a többihez képest. Ezüstös hajával, és ugyanazon színű szemeivel. ~ De jobban megnézve... Mintha az egyik szeme kék lenne? ~ Ez igazán meghökkenti a lovagot. Ezért intenzíven elkezdi nézni a lányt, ahogyan szórakoztatja a körülötte állókat. ~ Úgy tűnik igazán élvezi, ahogyan a többiek is. ~
Nem éppen illik a másikat hosszú ideig nézni, főleg az ismeretleneket. De valahogy a lány magával ragadja a tekintetét. Ha észre veszi a lány, akkor gyorsan elkapja fejét. Amivel tagadhatatlanul ki jelenti mit tett épp. Ha pedig nem veszi észre, akkor nézi az aranyos előadást. Ami természetesen neki is tetszik, de ezt próbálja véka alá rejteni. *
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.11.22 00:12:25, a következő indokkal:
Kérésre.
8189. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-09 13:24:46
Üzenet elküldve: 2021-11-09 13:24:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A két kis vandál//
*Viel már megszokta a város zsongását, és kissé élvezi is, hogy végre újra a zajban és forgatagban lehet. Na, nem mintha túl sokat látna belőle, mert az erre járók jó része magasabb az apró lánynál, aki ezüstszínű hajával és szintén ezüst szemével lóg ki a tömegből. Ó, és hát persze a hatalmas, fekete bundájú kutyájával, aki az Árnyék névre hallgat. Most is éppen rajta „lovagol” kedvenc látványossága, a szökőkút felé, de mikor az állat inni szeretne a vízből, lekászálódva a hátáról egy ügyes mézmozdulattal jelzi neki, hogy nem szabad.*
- Koszos, nem jó neked. *Magyarázza neki a padkára ülve, és az állat nagy buci fejét a két apró keze közé fogja. Megdörgöli Árnyék pofáját.* Meg kéne vagdosni a bundádat, alig látsz ki belőle. Fogadjunk, azt se tudod, hol vagyok! *Kuncog, elhajtva a kósza, hosszú tincseket az állat szeméből. Nagyon hosszú a szőre, sok vele a macera. A két fekete gombszem érdeklődve csillog, a nagy eb csak úgy issza az apró lány szavait, mintha legalább is értené, amit beszél.
Persze mint mindig, most is akad egy-két gyerek, aki megcsodálja Vielt és a hatalmas játszópajtását. Viel tudja, hogy hajlamosak valami mutatványosnak nézni őket. De hát miért ne trükközhetne valamit, ha ennyire igényt tartanak rá?*
- Gyere, mutassuk meg nekik, mit tudunk! *Suttogja a kutyusnak, és előhalász a tarsolyából egy sárga, tengeri csikóhal alakú tárgyat, majd egy drámai mozdulattal beleejti a vízbe, mintha tényleg varázsolna. A vízből némi pezsgés kíséretében kellemes levendulaillat csap fel, majd megannyi halacska és vízi lény sejlik fel, és kering lassan körbe-körbe, ahogy a vízsugár hajtja őket. Viel és Árnyék, meg persze a gyerekek is kíváncsian leskelődnek. Itt aztán van mit nézni.*
A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.09 13:25:19
//A két kis vandál//
*Viel már megszokta a város zsongását, és kissé élvezi is, hogy végre újra a zajban és forgatagban lehet. Na, nem mintha túl sokat látna belőle, mert az erre járók jó része magasabb az apró lánynál, aki ezüstszínű hajával és szintén ezüst szemével lóg ki a tömegből. Ó, és hát persze a hatalmas, fekete bundájú kutyájával, aki az Árnyék névre hallgat. Most is éppen rajta „lovagol” kedvenc látványossága, a szökőkút felé, de mikor az állat inni szeretne a vízből, lekászálódva a hátáról egy ügyes mézmozdulattal jelzi neki, hogy nem szabad.*
- Koszos, nem jó neked. *Magyarázza neki a padkára ülve, és az állat nagy buci fejét a két apró keze közé fogja. Megdörgöli Árnyék pofáját.* Meg kéne vagdosni a bundádat, alig látsz ki belőle. Fogadjunk, azt se tudod, hol vagyok! *Kuncog, elhajtva a kósza, hosszú tincseket az állat szeméből. Nagyon hosszú a szőre, sok vele a macera. A két fekete gombszem érdeklődve csillog, a nagy eb csak úgy issza az apró lány szavait, mintha legalább is értené, amit beszél.
Persze mint mindig, most is akad egy-két gyerek, aki megcsodálja Vielt és a hatalmas játszópajtását. Viel tudja, hogy hajlamosak valami mutatványosnak nézni őket. De hát miért ne trükközhetne valamit, ha ennyire igényt tartanak rá?*
- Gyere, mutassuk meg nekik, mit tudunk! *Suttogja a kutyusnak, és előhalász a tarsolyából egy sárga, tengeri csikóhal alakú tárgyat, majd egy drámai mozdulattal beleejti a vízbe, mintha tényleg varázsolna. A vízből némi pezsgés kíséretében kellemes levendulaillat csap fel, majd megannyi halacska és vízi lény sejlik fel, és kering lassan körbe-körbe, ahogy a vízsugár hajtja őket. Viel és Árnyék, meg persze a gyerekek is kíváncsian leskelődnek. Itt aztán van mit nézni.*
A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.09 13:25:19
8188. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-07 20:22:17
Üzenet elküldve: 2021-11-07 20:22:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Jelentkezés és befizetés //
* Talált süllyedt nővére állítása. Az, hogy észszerűen cselekszik nem éppen szükséges felróni neki. De azt már annál inkább, hogy a hallgatás nem jellemző rá. *
- Attól még oly csendes vagy mint még soha.
* Teszi hozzá határozottan a pöccintés ellenére. Még néhány szó után már fordul is vissza a kúthoz szépítkezni Lillyss. ~ Jellemző. ~ Rántja magasra vállait, majd lép ő is, hogy vízét kicserélje valami frissebbre. Bele is kortyol, hogy utána ismételten megtöltse. *
- Ha te mondod... * Rántja magasra az egyik szemöldökét. * Én azt csinálom, de neked ki mondja majd meg? * Húz egy gonosz mosolyt arcán. *
- Ne beszélj csak úgy az istenek áldásáról! Még a végén rosszat hozol a fejünkre.
* Lépdel nővére utána, de már kissé zavarodott tekintettel. ~ Istenek? Nyugodtság? Csendesség? Olyan mint aki éppen bármelyik pillanatba valami örültséget tervezhet. ~ Kezd el aggodalmaskodni a mélységi. De mindenképp inkább a pozitív végkimenetelbe reménykedik az óriás. Ez csak egy újabb munka? Vagy talán egy teljes életet kövez ki mögöttük? Ezt csak az istenek és az élet megmondhatója. Vagy éppen a leendő munkáltatójuk. *
* Talált süllyedt nővére állítása. Az, hogy észszerűen cselekszik nem éppen szükséges felróni neki. De azt már annál inkább, hogy a hallgatás nem jellemző rá. *
- Attól még oly csendes vagy mint még soha.
* Teszi hozzá határozottan a pöccintés ellenére. Még néhány szó után már fordul is vissza a kúthoz szépítkezni Lillyss. ~ Jellemző. ~ Rántja magasra vállait, majd lép ő is, hogy vízét kicserélje valami frissebbre. Bele is kortyol, hogy utána ismételten megtöltse. *
- Ha te mondod... * Rántja magasra az egyik szemöldökét. * Én azt csinálom, de neked ki mondja majd meg? * Húz egy gonosz mosolyt arcán. *
- Ne beszélj csak úgy az istenek áldásáról! Még a végén rosszat hozol a fejünkre.
* Lépdel nővére utána, de már kissé zavarodott tekintettel. ~ Istenek? Nyugodtság? Csendesség? Olyan mint aki éppen bármelyik pillanatba valami örültséget tervezhet. ~ Kezd el aggodalmaskodni a mélységi. De mindenképp inkább a pozitív végkimenetelbe reménykedik az óriás. Ez csak egy újabb munka? Vagy talán egy teljes életet kövez ki mögöttük? Ezt csak az istenek és az élet megmondhatója. Vagy éppen a leendő munkáltatójuk. *
8187. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-07 19:44:13
Üzenet elküldve: 2021-11-07 19:44:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Jelentkezés és befizetés //
- Azt nem jelentheted ki, hogy nem éppen vagyok észerű drága fivérem.
* Böki oda neki, amit teljes testtel végez. Egy szolid pöccintést mér a mellkasi vértjére a mélységinek egy tisztes mosoly kíséretébe. *
- Eddig sem volt másképp, most se lesz. Egy új szintre emelkedünk.
* Néz határozottan a szemébe, majd fordul a főtéri szökőkút felé, hogy kulacsát friss vízzel tölthesse meg. De előtte mélyen a nyugodt vízbe tekint, hogy sminkjét le ellenőrizhesse. *
- Nem lesz gond, csak csináld amit mondok és minden úgy lesz, ahogyan kell lennie. Tesyusnak és Eeyrnek hála az istenek támogatását fogjuk ismét megkapni.
* Vág egy könnyed mosolyt, miközben újra határozottan elindul az úton a piactér felé. Nem éppen stresszeli túlságosan túl a dolgot. De előre miért idegesítené magát? Majd ha előtte lesz a probléma akkor majd megteszi azt amit szükségeltetik. ~ Remélem attól a gnóm lánytól még elnézést lehet kérni. Remélhetőleg nem fog a forrófejűségem bajt hozni a fejünkre. ~ Tesz hozzá még egy aggodalmas sóhajt, de utána vissza tér a határozott ringatózó csípőjének járatására. *
- Azt nem jelentheted ki, hogy nem éppen vagyok észerű drága fivérem.
* Böki oda neki, amit teljes testtel végez. Egy szolid pöccintést mér a mellkasi vértjére a mélységinek egy tisztes mosoly kíséretébe. *
- Eddig sem volt másképp, most se lesz. Egy új szintre emelkedünk.
* Néz határozottan a szemébe, majd fordul a főtéri szökőkút felé, hogy kulacsát friss vízzel tölthesse meg. De előtte mélyen a nyugodt vízbe tekint, hogy sminkjét le ellenőrizhesse. *
- Nem lesz gond, csak csináld amit mondok és minden úgy lesz, ahogyan kell lennie. Tesyusnak és Eeyrnek hála az istenek támogatását fogjuk ismét megkapni.
* Vág egy könnyed mosolyt, miközben újra határozottan elindul az úton a piactér felé. Nem éppen stresszeli túlságosan túl a dolgot. De előre miért idegesítené magát? Majd ha előtte lesz a probléma akkor majd megteszi azt amit szükségeltetik. ~ Remélem attól a gnóm lánytól még elnézést lehet kérni. Remélhetőleg nem fog a forrófejűségem bajt hozni a fejünkre. ~ Tesz hozzá még egy aggodalmas sóhajt, de utána vissza tér a határozott ringatózó csípőjének járatására. *
8186. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-06 14:14:13
Üzenet elküldve: 2021-11-06 14:14:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 482
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 482
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Akanaeu//
//zárás//
*Szavait egyszerre jó tanácsként és felvidításként szánta, s csak remélni tudja, hogy valamelyest is elérik hatásukat. Nem elég bölcs ő, hogy e helyzetben helyesen el tudja igazítani Akanaeut, hanem csak saját szempontját használta föl. Az arcán vonakodva elhaló komolyság nem tükrözi a lelkében lévő aggodalmat, hogy valóban semmire se volt e kaland az asszony részéről. De ez nem most derül ki.*
- Hogy én? *Emeli föl fejét.* - A környéken maradok. Teszek ezt-azt, ahogy eddig is. *Őszintén beszél: sosem gondolkodott előre mindennapi tevékenységeivel, mindössze a jelenleg kéznél lévő munkákat vállalta el, azzal téve szert szerény vagyonára. Nagyjából összes éjszakáját a Pegazusban tölti, és még nem nagyon tervez ezen változtatni. Talán egy állásajnálat a Kalmárnál, de ez is csak hiú remény e napokban.*
- Bármi fölmerül ez üggyel kapcsolatban, esetleg másvalami kell, itt megtalálsz. *Teszi hozzá előző tanácsára.* - Nem azért törettem be a fejem, hogy utána sikertelen legyen a keresés. *Feláll. Önnön szavai cselekvésre késztetik, de nem olyanra, aminek helyszínére Akanaeut is kötelességszerűen vinné. Itt az idő, hogy elváljanak.* - Sok szerencsét a továbbiakban. És kitartást. *Jobb kezét rázásra nyújtja, majd elismerően, utoljára végigméri társát. Egy pillanatra elmosolyodik, majd ha nincs ellenére amaznak, megfordul, és lassú léptekkel elhagyja a főteret, elindulva a piactér irányába.*
//zárás//
*Szavait egyszerre jó tanácsként és felvidításként szánta, s csak remélni tudja, hogy valamelyest is elérik hatásukat. Nem elég bölcs ő, hogy e helyzetben helyesen el tudja igazítani Akanaeut, hanem csak saját szempontját használta föl. Az arcán vonakodva elhaló komolyság nem tükrözi a lelkében lévő aggodalmat, hogy valóban semmire se volt e kaland az asszony részéről. De ez nem most derül ki.*
- Hogy én? *Emeli föl fejét.* - A környéken maradok. Teszek ezt-azt, ahogy eddig is. *Őszintén beszél: sosem gondolkodott előre mindennapi tevékenységeivel, mindössze a jelenleg kéznél lévő munkákat vállalta el, azzal téve szert szerény vagyonára. Nagyjából összes éjszakáját a Pegazusban tölti, és még nem nagyon tervez ezen változtatni. Talán egy állásajnálat a Kalmárnál, de ez is csak hiú remény e napokban.*
- Bármi fölmerül ez üggyel kapcsolatban, esetleg másvalami kell, itt megtalálsz. *Teszi hozzá előző tanácsára.* - Nem azért törettem be a fejem, hogy utána sikertelen legyen a keresés. *Feláll. Önnön szavai cselekvésre késztetik, de nem olyanra, aminek helyszínére Akanaeut is kötelességszerűen vinné. Itt az idő, hogy elváljanak.* - Sok szerencsét a továbbiakban. És kitartást. *Jobb kezét rázásra nyújtja, majd elismerően, utoljára végigméri társát. Egy pillanatra elmosolyodik, majd ha nincs ellenére amaznak, megfordul, és lassú léptekkel elhagyja a főteret, elindulva a piactér irányába.*
8185. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-04 23:20:58
Üzenet elküldve: 2021-11-04 23:20:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ukrom//
*Hosszú pillanatokig némán ülnek egymás mellett. Meireyla egy kicsit bele is feletkezik a jelenbe, egészen elveszik gondolataiba. Kicsit önmagát is meglepi a hirtelen nagy őszintesége, nem szokott csak így feltárulkozni másoknak. Most azonban szükségét érzi, hogy kiönthesse a szívét valakinek, hogy el tudja mondani minden fájdalmát. És ugyan Ukrommal nem régóta ismerik egymást, de kétségkívül sokat megéltek ezalatt a rövid idő alatt. Úgy érzi, vele bátran megoszthatja a dolgokat.
Ukrom szavait hallva elmosolyodik egy kicsit, bár inkább csak udvariasságból.*
- Jól van, igyekszem majd megfogadni a tanácsod. És te? Milyen terveid vannak, hogyan tovább?
*Hosszú pillanatokig némán ülnek egymás mellett. Meireyla egy kicsit bele is feletkezik a jelenbe, egészen elveszik gondolataiba. Kicsit önmagát is meglepi a hirtelen nagy őszintesége, nem szokott csak így feltárulkozni másoknak. Most azonban szükségét érzi, hogy kiönthesse a szívét valakinek, hogy el tudja mondani minden fájdalmát. És ugyan Ukrommal nem régóta ismerik egymást, de kétségkívül sokat megéltek ezalatt a rövid idő alatt. Úgy érzi, vele bátran megoszthatja a dolgokat.
Ukrom szavait hallva elmosolyodik egy kicsit, bár inkább csak udvariasságból.*
- Jól van, igyekszem majd megfogadni a tanácsod. És te? Milyen terveid vannak, hogyan tovább?
8184. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-04 12:40:51
Üzenet elküldve: 2021-11-04 12:40:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
/Nyílt/
~Csodás… Nem elég, hogy mostanában kimondottan cidri a reggel, ma még esik is! ~
*Bosszúsan pillant fel Rion a szürke égre, az összefüggő felhőtakaróra, majd a bakancsa előtt remegve vigyorgó, számtalan apró pocsolyára.
Léptei nem sietősek, pedig a nehéz cseppek egy ideje sürgetően puffannak a vállain. Csupán jó mélyen a fejére húzza a köpenye félig ázott csuklyáját, igy legalább a barátságtalan, esőmosta környezetből is kevesebbet lát.
Lelkületén szintén valami unott egyhangúság vett erőt a monoton utazástól, csak akkor zizzen fel kissé, mikor már szó szerint eléri a város szélét, aztán a főteret. A fogadó cégére láttán végre néhány biztató gondolat is megformálódik benne: Száraz, talán fűtött hely, még akár étel is elérhető, vagy egy forró sör!
Újult lelkesedéssel vonja hát össze maga előtt a hosszú köpeny szárát, miközben oldalra sem pillantva, átszeli a maradék távot a Pegazusig.*
~Csodás… Nem elég, hogy mostanában kimondottan cidri a reggel, ma még esik is! ~
*Bosszúsan pillant fel Rion a szürke égre, az összefüggő felhőtakaróra, majd a bakancsa előtt remegve vigyorgó, számtalan apró pocsolyára.
Léptei nem sietősek, pedig a nehéz cseppek egy ideje sürgetően puffannak a vállain. Csupán jó mélyen a fejére húzza a köpenye félig ázott csuklyáját, igy legalább a barátságtalan, esőmosta környezetből is kevesebbet lát.
Lelkületén szintén valami unott egyhangúság vett erőt a monoton utazástól, csak akkor zizzen fel kissé, mikor már szó szerint eléri a város szélét, aztán a főteret. A fogadó cégére láttán végre néhány biztató gondolat is megformálódik benne: Száraz, talán fűtött hely, még akár étel is elérhető, vagy egy forró sör!
Újult lelkesedéssel vonja hát össze maga előtt a hosszú köpeny szárát, miközben oldalra sem pillantva, átszeli a maradék távot a Pegazusig.*
8183. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-03 17:50:53
Üzenet elküldve: 2021-11-03 17:50:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
* Vuyren nem veszi rossz néven, hogy Flecser nem a rendes nevén szólítja a madarat. Feltehetően a madárnak is teljesen mindegy, hogy akár Vuyren, akár más kétlábú minek nevezi. Füttyjelekkel, mozdulatokkal, csőrkattogással kommunikálnak a lánnyal, így a neve tulajdonképpen mellékes. *
- Felismeri a szarvast, ebben biztos vagyok. De kettőnk között a szarvasnak, vagy más állatnak nincs jele, nincsenek megkülönböztetve. Azt tudja elmesélni, tőlem milyen távolságban vannak, hogy kétlábúak-e, vagy állatok, és hogy milyen irányban mozognak, ha épp nem egy helyben állnak. Azt is jelzi, hogy háromnál több, vagy kevesebb a létszám. Ha másodjára is elküldöm, akkor a visszatérése és a csoport mozgása alapján meg tudom becsülni, milyen tempóban haladnak, mennyi időm van elkerülni őket, vagy felkészülni, amire kell. Iható vízforrás keresésében is nagyon hatékony. A hallása, ösztönei miatt pedig mindenkinél hamarabb tudja, ha veszély közelít akkor is, ha nem kémleli aktívan a környezetet.
* Feleli egy szuszra Vuyren. Ki is száradt a szája. Hónapok óta nem beszélt ennyit egyszerre. Hiába, no... Veszettül büszke tollas barátjára, aki rengetegszer figyelmeztette elejteni alkalmas vadra, útonállókra, vagy mesterien rejtett vadcsapdára, amibe a madár nélkül szinte biztosan belesétált volna. Rengeteget tanult tőle. Tarisznyájában matat a kulacsa után, és már épp meghúzná, mikor észreveszi, hogy feltűnően könnyű a bőrtasak. Eszébe jut, hogy a víz utóját Vén Szarnak adta. Csalódott arccal visszateszi a butykost, és viszkető feje búbját vakarva megkérdezi:*
- Messze van még a piac?
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
* Vuyren nem veszi rossz néven, hogy Flecser nem a rendes nevén szólítja a madarat. Feltehetően a madárnak is teljesen mindegy, hogy akár Vuyren, akár más kétlábú minek nevezi. Füttyjelekkel, mozdulatokkal, csőrkattogással kommunikálnak a lánnyal, így a neve tulajdonképpen mellékes. *
- Felismeri a szarvast, ebben biztos vagyok. De kettőnk között a szarvasnak, vagy más állatnak nincs jele, nincsenek megkülönböztetve. Azt tudja elmesélni, tőlem milyen távolságban vannak, hogy kétlábúak-e, vagy állatok, és hogy milyen irányban mozognak, ha épp nem egy helyben állnak. Azt is jelzi, hogy háromnál több, vagy kevesebb a létszám. Ha másodjára is elküldöm, akkor a visszatérése és a csoport mozgása alapján meg tudom becsülni, milyen tempóban haladnak, mennyi időm van elkerülni őket, vagy felkészülni, amire kell. Iható vízforrás keresésében is nagyon hatékony. A hallása, ösztönei miatt pedig mindenkinél hamarabb tudja, ha veszély közelít akkor is, ha nem kémleli aktívan a környezetet.
* Feleli egy szuszra Vuyren. Ki is száradt a szája. Hónapok óta nem beszélt ennyit egyszerre. Hiába, no... Veszettül büszke tollas barátjára, aki rengetegszer figyelmeztette elejteni alkalmas vadra, útonállókra, vagy mesterien rejtett vadcsapdára, amibe a madár nélkül szinte biztosan belesétált volna. Rengeteget tanult tőle. Tarisznyájában matat a kulacsa után, és már épp meghúzná, mikor észreveszi, hogy feltűnően könnyű a bőrtasak. Eszébe jut, hogy a víz utóját Vén Szarnak adta. Csalódott arccal visszateszi a butykost, és viszkető feje búbját vakarva megkérdezi:*
- Messze van még a piac?
8182. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-11-03 10:18:07
Üzenet elküldve: 2021-11-03 10:18:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*Miközben szépen lassan ritkulnak a fák, és már nem csak sziluettet lehet látni a városból, kimondható, hogy talán odaérnek napnyugta előtt. Még a kerülővel együtt is. Nem hallja a másik gondolatait, és ha hallaná, akkor sem reagálna rá semmit, de valahol igaza van a másiknak. Az artheniori gnómbazár árai kicsikét kuszák. Nem mindegy mit veszel, és mit adsz el. Egy takarmányzsák 9 arany, egy zsák krumpli 5 arany. Ha megveszed a kolompért, azt meg kiborítod a latrina mellé, majd eladod a zsákot. Persze nem így megy mindenhol, de nem egyszer vakargatta már meg a fejét a piactéren. Ennek ellenére, ha Flecser sejtené, hogy ezekből az információkból akarja összerakni, hogy mennyibe kerül egy ló, akkor el kell szomorítsa a vadász, a mélységit. Pusztán unalomból csinálja ezt az egész vadászosdit. Lenne pénze egy egész ménesre, csak ahogy ő mondaná:
~Fillérbaszó vagyok.~
Ezen túl lendülve a bemutatkozáshoz érnek, és ekkor már a beszélgetésüket apró koppanások zavarják meg, ahogy az ösztövér patái kövezett teret érnek Arthenior főterén. Mikor a madarat is bemutatják, Flecser megszívja az orrát amiben egy picikét szörcsen a turha, majd az öszvérre mutat.*
-Vén Szar.
*Mondja, mint aki elfelejtette bemutatni.*
-Magam is.
*Válaszolja ezt már az üdvözlésre. Tulajdonképpen nem reagál a világon semmit a másik eddig dugdosott arcára, és elsőre arra sem, hogy felajánlja a segítségét a szarvas vadászatban, cserébe egy-két lovagló óráért. Tulajdonképpen nem hangzik rosszul. Igaz, el akarta engedni ezt a szarvas dolgot, és mindenképp venni egy kancát, de ezek szerint tervei átalakulnak.*
-Állhat az alku.
*Mondja, majd mellékesen megvakarva a nyakát hozzáteszi.*
-Talán Telihold füledbe susogja a szarvasokat is?
*Kérdezi őszintén. Nem gunyoros a hangja, és az hogy nem mondta jól a madár nevét, arról fogalma sincs. Ekkor már Arthenior főterét tapossák, és éppen elhaladnak a szökőkút mellett a polgárnegyed felé.*
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*Miközben szépen lassan ritkulnak a fák, és már nem csak sziluettet lehet látni a városból, kimondható, hogy talán odaérnek napnyugta előtt. Még a kerülővel együtt is. Nem hallja a másik gondolatait, és ha hallaná, akkor sem reagálna rá semmit, de valahol igaza van a másiknak. Az artheniori gnómbazár árai kicsikét kuszák. Nem mindegy mit veszel, és mit adsz el. Egy takarmányzsák 9 arany, egy zsák krumpli 5 arany. Ha megveszed a kolompért, azt meg kiborítod a latrina mellé, majd eladod a zsákot. Persze nem így megy mindenhol, de nem egyszer vakargatta már meg a fejét a piactéren. Ennek ellenére, ha Flecser sejtené, hogy ezekből az információkból akarja összerakni, hogy mennyibe kerül egy ló, akkor el kell szomorítsa a vadász, a mélységit. Pusztán unalomból csinálja ezt az egész vadászosdit. Lenne pénze egy egész ménesre, csak ahogy ő mondaná:
~Fillérbaszó vagyok.~
Ezen túl lendülve a bemutatkozáshoz érnek, és ekkor már a beszélgetésüket apró koppanások zavarják meg, ahogy az ösztövér patái kövezett teret érnek Arthenior főterén. Mikor a madarat is bemutatják, Flecser megszívja az orrát amiben egy picikét szörcsen a turha, majd az öszvérre mutat.*
-Vén Szar.
*Mondja, mint aki elfelejtette bemutatni.*
-Magam is.
*Válaszolja ezt már az üdvözlésre. Tulajdonképpen nem reagál a világon semmit a másik eddig dugdosott arcára, és elsőre arra sem, hogy felajánlja a segítségét a szarvas vadászatban, cserébe egy-két lovagló óráért. Tulajdonképpen nem hangzik rosszul. Igaz, el akarta engedni ezt a szarvas dolgot, és mindenképp venni egy kancát, de ezek szerint tervei átalakulnak.*
-Állhat az alku.
*Mondja, majd mellékesen megvakarva a nyakát hozzáteszi.*
-Talán Telihold füledbe susogja a szarvasokat is?
*Kérdezi őszintén. Nem gunyoros a hangja, és az hogy nem mondta jól a madár nevét, arról fogalma sincs. Ekkor már Arthenior főterét tapossák, és éppen elhaladnak a szökőkút mellett a polgárnegyed felé.*
8181. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-10-28 08:15:07
Üzenet elküldve: 2021-10-28 08:15:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Vásárlás vagy edzés? //
* A bókra meghökkent tekintettel válaszol csak, nem éppen szokta meg, hogy ilyen dolgok csattanjanak rajta. Jobban szereti a kard vagy a pöröly suhanó hangját. De nem éppen fog ellenkezni sem hasonló dolgok ellen. A szavakat jobban át rágja az elméjébe. De megnyugvással nyugtázza a mézsör ízét a szájába. Még mindig jelen van a kellemes édeskés íz. Így nem éppen tanúsít az édesség utáni vágynak nagy figyelmet. ~ Ez is édes szóval nem lesz gond. ~ Emeli ki a fejébe. *
- Nem szándékozok lemaradni. De ne siettess már mindig!
* Förmed rá a mélységire. Valahogy mindig erre jutnak, hogy rohanni akar egyik pontról a másikra. Ő pedig csak követi. Mindig is így volt, és reméli, hogy is marad. De az ördög soha nem alszik. Talán egyszer ha másképp lesz, ő miképp fogja azt a helyzetet megoldani? ~ Hamarabb kerülök én a föld alá mint Lillyss. ~ Nyugtázza a gondolat menetét, de utána tér is át a feje az utcán lévőkre. Nem éppen egyszerű népek vannak itt. Az, hogy katonákat is akar a nővére faggatni, nem éppen egy jó ötlet számára. Hisz a fajtájukból kifolyólag ellenségesek lennének velük. Így reménykedni tud csak, hogy nem sok városőrrel találkoznak útjuk során. *
* A bókra meghökkent tekintettel válaszol csak, nem éppen szokta meg, hogy ilyen dolgok csattanjanak rajta. Jobban szereti a kard vagy a pöröly suhanó hangját. De nem éppen fog ellenkezni sem hasonló dolgok ellen. A szavakat jobban át rágja az elméjébe. De megnyugvással nyugtázza a mézsör ízét a szájába. Még mindig jelen van a kellemes édeskés íz. Így nem éppen tanúsít az édesség utáni vágynak nagy figyelmet. ~ Ez is édes szóval nem lesz gond. ~ Emeli ki a fejébe. *
- Nem szándékozok lemaradni. De ne siettess már mindig!
* Förmed rá a mélységire. Valahogy mindig erre jutnak, hogy rohanni akar egyik pontról a másikra. Ő pedig csak követi. Mindig is így volt, és reméli, hogy is marad. De az ördög soha nem alszik. Talán egyszer ha másképp lesz, ő miképp fogja azt a helyzetet megoldani? ~ Hamarabb kerülök én a föld alá mint Lillyss. ~ Nyugtázza a gondolat menetét, de utána tér is át a feje az utcán lévőkre. Nem éppen egyszerű népek vannak itt. Az, hogy katonákat is akar a nővére faggatni, nem éppen egy jó ötlet számára. Hisz a fajtájukból kifolyólag ellenségesek lennének velük. Így reménykedni tud csak, hogy nem sok városőrrel találkoznak útjuk során. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8716-8735