Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 408 (8141. - 8160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8160. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-24 17:07:27
Üzenet elküldve: 2021-09-24 17:07:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti lazítás//
//Thea//
- Jó estét kegyednek is! *feleli, s közben a hölgy felé fordul, mert eddig a kutat nézte. Látja, hogy az érkező nem köhög, nem fintorodik el, sőt, kényelmesen helyet foglal. A másikat egyértelműen nem zavarja a füst. ~ Minden frankó! ~ Jegyzi meg magában. Alig pár pillanattal azután, hogy köszönt neki, ismét felé fordul. Félreérthetetlenül nézi őt, ami igencsak zavaróvá fog válni, ha magyarázat nélkül hagyja.*
- Bocsásson meg... *Kezdi lassan.* - Nem találkoztunk már a mai nap? *Előfordul, hogy naponta más helyen, másokkal dolgozik és nincs ideje az arcokat megjegyezni. Azonban akik hozzá hasonlóan élik mindennapjaikat, gyakran összefutnak újra és újra egy-egy munkaadónál. Nem biztos, hogy Rírion találkozott Theával a mai napon, vagy korábban, ugyanakkor erős a gyanúja és volna is rá reális esély.*
//Esti lazítás//
//Thea//
- Jó estét kegyednek is! *feleli, s közben a hölgy felé fordul, mert eddig a kutat nézte. Látja, hogy az érkező nem köhög, nem fintorodik el, sőt, kényelmesen helyet foglal. A másikat egyértelműen nem zavarja a füst. ~ Minden frankó! ~ Jegyzi meg magában. Alig pár pillanattal azután, hogy köszönt neki, ismét felé fordul. Félreérthetetlenül nézi őt, ami igencsak zavaróvá fog válni, ha magyarázat nélkül hagyja.*
- Bocsásson meg... *Kezdi lassan.* - Nem találkoztunk már a mai nap? *Előfordul, hogy naponta más helyen, másokkal dolgozik és nincs ideje az arcokat megjegyezni. Azonban akik hozzá hasonlóan élik mindennapjaikat, gyakran összefutnak újra és újra egy-egy munkaadónál. Nem biztos, hogy Rírion találkozott Theával a mai napon, vagy korábban, ugyanakkor erős a gyanúja és volna is rá reális esély.*
8159. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-23 09:32:53
Üzenet elküldve: 2021-09-23 09:32:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Vér nem válik vízzé //
* Nem éppen tetszik neki, hogy a nővére mindig azt hiszi, hogy csak a fehérnép utáni vágy vezérli a mélységit, de ezt hiába közli vele. Folytatni fogja így is és úgyis. Ezt igenis be kell bizonyítania számára, hogy nem éppen ez mozgatja az ő lelkét. *
- Akkor inkább maradjunk itt. Egy ideig persze csak, a felszereléseket mindenképp megakarom csináltatni. Utána bőven ráér. * Egy nagy levegő kíséretébe megpróbálja a lehetetlent. * - Nem a szajhák miatt akartam, a pletykák szerint a kikötőt nem éppen olyan személyek irányítják mint a városi őrök. Jobb lett volna ezt megnézni. Talán fekete piac is van ahol meg egyedi felszerelést is szerezhetünk. * Talán ezzel le tudja szerelni testvérét. De azért nem reménykedik annyira ebben. *
- Nem lenne rossz egy kis meleg fürdő. * Az étek szóra már fogja a fejét. * - Néhány órája ettél! Hova fér beléd feleslegesen ennyi minden? Rendben mielőtt béreljük a szobát akkor eszünk. Én alapból nem is ettem mikor te ott tömted magadba az étket. * Gondol vissza a kellemes italozgatásra, és a nagyvonalú félvérre aki nem is akármilyen körre hívta meg őket. Ez egy darabig biztosan megfog benne ragadni, és kivételesen az az ember egy pajtás lesz az ő szívébe. Erről eszébe jutva. *
- Remélem nem tettél keresztbe Elannak. Láttad, hogy kikkel beszélt. Azokkal a karmos őrséggel. Lehet, hogy alapból katona volt, és mégis látod milyen jól elvoltunk vele. Nem muszáj minden ilyen emberre ferde szemmel nézni. Máskor szerintem azért mérsékeld magad.
* Lépdelve a köveken a nővére kút utáni vágya után tovább haladnak a fürdőház felé. *
* Nem éppen tetszik neki, hogy a nővére mindig azt hiszi, hogy csak a fehérnép utáni vágy vezérli a mélységit, de ezt hiába közli vele. Folytatni fogja így is és úgyis. Ezt igenis be kell bizonyítania számára, hogy nem éppen ez mozgatja az ő lelkét. *
- Akkor inkább maradjunk itt. Egy ideig persze csak, a felszereléseket mindenképp megakarom csináltatni. Utána bőven ráér. * Egy nagy levegő kíséretébe megpróbálja a lehetetlent. * - Nem a szajhák miatt akartam, a pletykák szerint a kikötőt nem éppen olyan személyek irányítják mint a városi őrök. Jobb lett volna ezt megnézni. Talán fekete piac is van ahol meg egyedi felszerelést is szerezhetünk. * Talán ezzel le tudja szerelni testvérét. De azért nem reménykedik annyira ebben. *
- Nem lenne rossz egy kis meleg fürdő. * Az étek szóra már fogja a fejét. * - Néhány órája ettél! Hova fér beléd feleslegesen ennyi minden? Rendben mielőtt béreljük a szobát akkor eszünk. Én alapból nem is ettem mikor te ott tömted magadba az étket. * Gondol vissza a kellemes italozgatásra, és a nagyvonalú félvérre aki nem is akármilyen körre hívta meg őket. Ez egy darabig biztosan megfog benne ragadni, és kivételesen az az ember egy pajtás lesz az ő szívébe. Erről eszébe jutva. *
- Remélem nem tettél keresztbe Elannak. Láttad, hogy kikkel beszélt. Azokkal a karmos őrséggel. Lehet, hogy alapból katona volt, és mégis látod milyen jól elvoltunk vele. Nem muszáj minden ilyen emberre ferde szemmel nézni. Máskor szerintem azért mérsékeld magad.
* Lépdelve a köveken a nővére kút utáni vágya után tovább haladnak a fürdőház felé. *
8158. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-23 09:11:36
Üzenet elküldve: 2021-09-23 09:11:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Vér nem válik vízzé //
- A kikötő? * Húzza száját széles mosolyra. Csípőre teszi gyorsan a kezét és elkezdi magát ringatni akár egy örömlány. *
- Csak nem éppen ilyen kedves hölgyekért szándékozol a büdös hal szagba tévedni? Mert az ilyenek itt is vannak ám! * Kacag fel, majd vissza tér a normális sétára. *
- Nem szükséges játszadozni ilyenekkel, ha szajhát akarsz találni, kettesével viheted csak fizess érte rendesen mert még leszúrnak álmodba. * Nevet fel ismét a saját beteges humorán. A főtéren még mindig nagy a nyüzsgés, és megállás nélkül járják az emberek. Köpenyét most össze is húzza, hogy kevesebb legyen a feltűnés, nem szándékozik a csodás napját sutba vágni valami hülyeség miatt. *
- Siessünk inkább, szeretném már ki áztatni a csontjaimat is! Egy jó kis leves a csontról eszembe jutott. Ehetnénk is valamit! Tudod... Szükséges. * Mosolyog rá testvérére.
A szökőkút felé tartva a rengeteg ember miatt rosszak a látási viszonyok és nem tudja jól megnézni drága kis kutat, ezért egy kicsit kitérve elé tér és jobban megpróbálja át vizslatni. *
- Nem kicsit közhelyes egy ilyen kút? * Ha egyáltalán kútnak lehetne tekinteni. De bele se gondol abba, hogy nem épp így nevezik. Egyáltalán nem is érdekli. *
- De menjünk, már megint el terelődtem. Várom már a masszázsom ám!
* Testvére szavai ki is zökkentik egy kicsit az érdekes világából. *
- Kereskedő? Megint ott fog próbálkozni tapizgatni valami dagadt disznó akkor én esküszöm belevágom a torkába a tőröm. Vagy legalább többet fizessen! * Morgolódik és az undor illetve a pénz csengése között billeg a mérleg az elméjébe. *
- Nem biztos, hogy be szeretnék hasonlót vállalni, kivéve ha jó vágású és mindene ott van ahol kell. * Mosolyodik el a saját perverzióján. *
- A kikötő? * Húzza száját széles mosolyra. Csípőre teszi gyorsan a kezét és elkezdi magát ringatni akár egy örömlány. *
- Csak nem éppen ilyen kedves hölgyekért szándékozol a büdös hal szagba tévedni? Mert az ilyenek itt is vannak ám! * Kacag fel, majd vissza tér a normális sétára. *
- Nem szükséges játszadozni ilyenekkel, ha szajhát akarsz találni, kettesével viheted csak fizess érte rendesen mert még leszúrnak álmodba. * Nevet fel ismét a saját beteges humorán. A főtéren még mindig nagy a nyüzsgés, és megállás nélkül járják az emberek. Köpenyét most össze is húzza, hogy kevesebb legyen a feltűnés, nem szándékozik a csodás napját sutba vágni valami hülyeség miatt. *
- Siessünk inkább, szeretném már ki áztatni a csontjaimat is! Egy jó kis leves a csontról eszembe jutott. Ehetnénk is valamit! Tudod... Szükséges. * Mosolyog rá testvérére.
A szökőkút felé tartva a rengeteg ember miatt rosszak a látási viszonyok és nem tudja jól megnézni drága kis kutat, ezért egy kicsit kitérve elé tér és jobban megpróbálja át vizslatni. *
- Nem kicsit közhelyes egy ilyen kút? * Ha egyáltalán kútnak lehetne tekinteni. De bele se gondol abba, hogy nem épp így nevezik. Egyáltalán nem is érdekli. *
- De menjünk, már megint el terelődtem. Várom már a masszázsom ám!
* Testvére szavai ki is zökkentik egy kicsit az érdekes világából. *
- Kereskedő? Megint ott fog próbálkozni tapizgatni valami dagadt disznó akkor én esküszöm belevágom a torkába a tőröm. Vagy legalább többet fizessen! * Morgolódik és az undor illetve a pénz csengése között billeg a mérleg az elméjébe. *
- Nem biztos, hogy be szeretnék hasonlót vállalni, kivéve ha jó vágású és mindene ott van ahol kell. * Mosolyodik el a saját perverzióján. *
8157. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-22 20:11:51
Üzenet elküldve: 2021-09-22 20:11:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
- Örömmel. - *Feleli az elf a köpenyes köszönetmondására, s láthatólag valóban nem elégedetlen a helyzettel. Amihez lehet köze a megfelelő fizetségnek és az előnyös lehetőségnek is, hogy a tanítványát egy újabb tereppel ismertetheti meg, és még csak cipekednie, vagy sietnie sem kell.
Miután mindketten jelezték, hogy indulásra készek, Sillamalam biccent, majd neki is lát, hogy átvágjon a téren az északi út felé.*
- Ha túl gyors lenne a menet, szóljanak! - *Mondja még, aztán különösebben már nem vet ügyet rájuk. Menet közben egy őszibarackot kezd enni, amiből nyújt egyet ifjabb társának is. A kölyök azért még oda-odapillant rájuk, láthatóan jobban érdeklik a furcsa idegenek: a rejtélyes, köpenybe burkolózó Adoaver, meg a tabardos, akiről még azt is csak találgatja, hogy fiú-e vagy lány... De beszélgetést ő sem kezdeményez a párossal, s hamarosan már inkább az útra figyel, meg a gyümölcs majszolására.
Mielőtt elhagynák a város határát, Garsin még visszanéz arrafelé, ahol a kaszárnya épülete fekszik. Vajon mikor visszatér, elmondhatja-e majd, hogy sikerrel vette az első feladatát? Vajon hibázik-e éppen, hogy engedély nélkül távozik?
Aztán elengedi a várossal együtt az itteni gondokat is és a küldetésen töpreng, meg hogy milyen lesz látni azt a tornyot, s miféle szerzet lesz a mágusmester, aki ott él. Vajon fogadja majd őt egyáltalán?*
- Miért jött el Lihanechből? - *Kérdi kicsit később, mikor már az úton járnak.*
- Örömmel. - *Feleli az elf a köpenyes köszönetmondására, s láthatólag valóban nem elégedetlen a helyzettel. Amihez lehet köze a megfelelő fizetségnek és az előnyös lehetőségnek is, hogy a tanítványát egy újabb tereppel ismertetheti meg, és még csak cipekednie, vagy sietnie sem kell.
Miután mindketten jelezték, hogy indulásra készek, Sillamalam biccent, majd neki is lát, hogy átvágjon a téren az északi út felé.*
- Ha túl gyors lenne a menet, szóljanak! - *Mondja még, aztán különösebben már nem vet ügyet rájuk. Menet közben egy őszibarackot kezd enni, amiből nyújt egyet ifjabb társának is. A kölyök azért még oda-odapillant rájuk, láthatóan jobban érdeklik a furcsa idegenek: a rejtélyes, köpenybe burkolózó Adoaver, meg a tabardos, akiről még azt is csak találgatja, hogy fiú-e vagy lány... De beszélgetést ő sem kezdeményez a párossal, s hamarosan már inkább az útra figyel, meg a gyümölcs majszolására.
Mielőtt elhagynák a város határát, Garsin még visszanéz arrafelé, ahol a kaszárnya épülete fekszik. Vajon mikor visszatér, elmondhatja-e majd, hogy sikerrel vette az első feladatát? Vajon hibázik-e éppen, hogy engedély nélkül távozik?
Aztán elengedi a várossal együtt az itteni gondokat is és a küldetésen töpreng, meg hogy milyen lesz látni azt a tornyot, s miféle szerzet lesz a mágusmester, aki ott él. Vajon fogadja majd őt egyáltalán?*
- Miért jött el Lihanechből? - *Kérdi kicsit később, mikor már az úton járnak.*
8156. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-22 13:18:39
Üzenet elküldve: 2021-09-22 13:18:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Az útitárs//
*Csakugyan sokkalta népesebb lett a főtér, mint amikor reggel kilépett az ajtón. Majdnem tükrözi a tegnapi estét. Igyekszik Elthur mellett maradni, és ahogy amaz el kezdi kémlelni a népességet az ő által elhívott futárért és társáért, ő maga is úgy tesz. Még akkor is, ha halvány fogalma sincs arról, hogy néznek ki. Szerencsére nem rajta állt a dolog, ugyanis társának egyhamar sikerül megtalálnia őket. Árnyékként követi őt.*
- Örvendek, és köszönjük segítségüket! *Feleli egy mosolygós fejbólintással, de ezúttal nem kapva az alkalmon, hogy egyikük kezét is megszorítsa. Nem ő hívta őket, ezáltal nincs miért. De a méretkülönbség még számára is észrevehető. Családi vállalkozás?
A végre elérkezett kérdésre útra készen álló derűvel, valamint egy hajlással felel.* - Hogy ne állnék készen! *Csuklyáját felhúzza, ezzel teljesen elfedve arcát, csak közel lépve hozzá lehetne észre venni az alattuk rejlő szempár rejtélyes csillogását.*
~ Indulás! ~ *És ha a futárpáros Sillamalam és Hinfardil úgy tesz, Elthur oldalán követni kezdi őket, ki a külső földekre.*
*Csakugyan sokkalta népesebb lett a főtér, mint amikor reggel kilépett az ajtón. Majdnem tükrözi a tegnapi estét. Igyekszik Elthur mellett maradni, és ahogy amaz el kezdi kémlelni a népességet az ő által elhívott futárért és társáért, ő maga is úgy tesz. Még akkor is, ha halvány fogalma sincs arról, hogy néznek ki. Szerencsére nem rajta állt a dolog, ugyanis társának egyhamar sikerül megtalálnia őket. Árnyékként követi őt.*
- Örvendek, és köszönjük segítségüket! *Feleli egy mosolygós fejbólintással, de ezúttal nem kapva az alkalmon, hogy egyikük kezét is megszorítsa. Nem ő hívta őket, ezáltal nincs miért. De a méretkülönbség még számára is észrevehető. Családi vállalkozás?
A végre elérkezett kérdésre útra készen álló derűvel, valamint egy hajlással felel.* - Hogy ne állnék készen! *Csuklyáját felhúzza, ezzel teljesen elfedve arcát, csak közel lépve hozzá lehetne észre venni az alattuk rejlő szempár rejtélyes csillogását.*
~ Indulás! ~ *És ha a futárpáros Sillamalam és Hinfardil úgy tesz, Elthur oldalán követni kezdi őket, ki a külső földekre.*
8155. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-22 12:45:50
Üzenet elküldve: 2021-09-22 12:45:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
*A feloldozó szavak és hogy valóban nem lát már haragot a másikon, neki is segítenek továbblépni. Sőt, kezdi úgy vélni, hogy csak a fájdalom miatt beszélt úgy az ifjú korábban. Bárhogy is legyen, több szót ő sem veszteget a dologra, inkább megindul a főtér felé, ahol már várnak rájuk.
A szótlanság őt nem zavarja, nem igyekszik megtörni a csöndet. Őt is lefoglalják a saját gondolatai, meg az izgalom is újonnan erőt vesz rajta. Bár most valamivel már kevésbé fél az úttól magától, tudva, hogy talált maguknak megbízható vezetőt. Azért így is akad még bőven mi miatt szorongania. Persze, éppúgy jó része is van ennek az izgalomnak továbbra is...
A főtér már egész nyüzsgő, mire visszaérnek. Így a szökőkút környékén is többen állnak és beszélgetnek, mert népszerű találkahelynek, vagy épp pihenőhelynek mondható. Garsinnak egy kicsit keresnie is kell az idősebb elfet az összegyűltek között, de végül sikeresen kiszúrja.*
- Ott vannak. - *Szól Adoavernek egy rövid megtorpanás után, majd határozottan megindul a páros felé, s remélhetőleg a köpenyes sem marad le tőle túlzottan. Ha mindketten odaértek, röviden elintézi a bemutatkozó köröket.*
- Itt vagyunk. Ő Adoaver Droverson úr... - *Mutat az ifjúra.*
- Sillamalam úr és a tanítványa...
- Hinfardil. - *Mutatja be Sillamalam a serdülő elf fiút, a kölyök vállára téve a kezét, aki erre fejet hajt. Garsin nem tudja, hogy van-e rokoni szál a páros között, de a számára kicsit apának és fiának tűnnek.*
- Indulhatunk? - *Kérdi aztán a férfi őket, mire Garsin biccent, majd Adoaver felé pillant megerősítésért, hogy ő is készen áll-e.*
*A feloldozó szavak és hogy valóban nem lát már haragot a másikon, neki is segítenek továbblépni. Sőt, kezdi úgy vélni, hogy csak a fájdalom miatt beszélt úgy az ifjú korábban. Bárhogy is legyen, több szót ő sem veszteget a dologra, inkább megindul a főtér felé, ahol már várnak rájuk.
A szótlanság őt nem zavarja, nem igyekszik megtörni a csöndet. Őt is lefoglalják a saját gondolatai, meg az izgalom is újonnan erőt vesz rajta. Bár most valamivel már kevésbé fél az úttól magától, tudva, hogy talált maguknak megbízható vezetőt. Azért így is akad még bőven mi miatt szorongania. Persze, éppúgy jó része is van ennek az izgalomnak továbbra is...
A főtér már egész nyüzsgő, mire visszaérnek. Így a szökőkút környékén is többen állnak és beszélgetnek, mert népszerű találkahelynek, vagy épp pihenőhelynek mondható. Garsinnak egy kicsit keresnie is kell az idősebb elfet az összegyűltek között, de végül sikeresen kiszúrja.*
- Ott vannak. - *Szól Adoavernek egy rövid megtorpanás után, majd határozottan megindul a páros felé, s remélhetőleg a köpenyes sem marad le tőle túlzottan. Ha mindketten odaértek, röviden elintézi a bemutatkozó köröket.*
- Itt vagyunk. Ő Adoaver Droverson úr... - *Mutat az ifjúra.*
- Sillamalam úr és a tanítványa...
- Hinfardil. - *Mutatja be Sillamalam a serdülő elf fiút, a kölyök vállára téve a kezét, aki erre fejet hajt. Garsin nem tudja, hogy van-e rokoni szál a páros között, de a számára kicsit apának és fiának tűnnek.*
- Indulhatunk? - *Kérdi aztán a férfi őket, mire Garsin biccent, majd Adoaver felé pillant megerősítésért, hogy ő is készen áll-e.*
8154. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-22 10:37:44
Üzenet elküldve: 2021-09-22 10:37:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Az útitárs//
*Hogy kis hozzászólására további válaszokat is kap, azt némán konstatálja. Vagyis egy kis ideig némán.*
- Hmm. *Ennél többet nem nagyon bővíti most a témát. Mégis sikerül közéleti állását bővíthető információra jutnia, egy kis történelemmel és óva intéssel leöntve, amiatt legalább eltűnik csalódott tekintete, hogy a szokásos gondtalanság vegye föl.*
- Nem kell. Komolyan. *Feleli amaz másodszori bocsánatkérésére. Nem próbál szerénykedni, ugyanis gondolkodásmódja szerint tényleg csak magát hibáztathatja a púpért; ő aludt el, ő ijedt meg, ő ugrott fel. Ezen nincs mit vitázni.*
- Egy futár? Tökéletes, örülök hogy kettőnk közül legalább ön előre gondolkodik. Ne is várassuk őket! *Mondja, miközben már lépkednek vissza a kőútra. De vajon miért is kell nekik egy futár? Agya valahogy ezt nem rakja össze azonnal, de talán sikerül séta közben.
Azt sikerül elérnie Elthurnak, hogy a főtér felé tartó út nagy részében Adoaver csendben morfondírozzon a hallottakon. Ha minden igaz, amit a tabardos mondott, akkor sürgősen be kell majd pótolnia egy kis friss történelem leckét. Lehet, hogy már ezen események könyvekbe is lettek írva. Ebben a városban vajon hol találja a könyvtárat?
Ha kiérnek a főtérre, ő maga meg nem szokott türelemmel várja meg, míg társa elintézi a futárokat, lábait nézegetve, hátra kulcsolt kezekkel. Úgy érzi, itt jobb ha nem tolja bele az arcát.*
*Hogy kis hozzászólására további válaszokat is kap, azt némán konstatálja. Vagyis egy kis ideig némán.*
- Hmm. *Ennél többet nem nagyon bővíti most a témát. Mégis sikerül közéleti állását bővíthető információra jutnia, egy kis történelemmel és óva intéssel leöntve, amiatt legalább eltűnik csalódott tekintete, hogy a szokásos gondtalanság vegye föl.*
- Nem kell. Komolyan. *Feleli amaz másodszori bocsánatkérésére. Nem próbál szerénykedni, ugyanis gondolkodásmódja szerint tényleg csak magát hibáztathatja a púpért; ő aludt el, ő ijedt meg, ő ugrott fel. Ezen nincs mit vitázni.*
- Egy futár? Tökéletes, örülök hogy kettőnk közül legalább ön előre gondolkodik. Ne is várassuk őket! *Mondja, miközben már lépkednek vissza a kőútra. De vajon miért is kell nekik egy futár? Agya valahogy ezt nem rakja össze azonnal, de talán sikerül séta közben.
Azt sikerül elérnie Elthurnak, hogy a főtér felé tartó út nagy részében Adoaver csendben morfondírozzon a hallottakon. Ha minden igaz, amit a tabardos mondott, akkor sürgősen be kell majd pótolnia egy kis friss történelem leckét. Lehet, hogy már ezen események könyvekbe is lettek írva. Ebben a városban vajon hol találja a könyvtárat?
Ha kiérnek a főtérre, ő maga meg nem szokott türelemmel várja meg, míg társa elintézi a futárokat, lábait nézegetve, hátra kulcsolt kezekkel. Úgy érzi, itt jobb ha nem tolja bele az arcát.*
8153. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-21 13:04:00
Üzenet elküldve: 2021-09-21 13:04:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Esti lazítás//
//Rírion//
*A mai napja sem telt másként, mint a többi. Elvégzett valami alávaló munkát, amit a dadája talált neki, most pedig dögfáradtan tesz egy kis kitérőt a főtérre. Nem akar hazamenni. Néha jól esik egy kis szabad levegő, távol a romos viskótól és a dadától. Na nem mintha nem szeretné, de fáradt és tudja jól, hogy ha hazaér még akad bőven tennivaló. Elmúltak azok az idők, amikor zavartalanul dőlhetett a baldachinos ágyába élvezni a békés semmittevést. Amúgy sem élvezte ki a nyarat, most még kihasználja a végét. Amikor már hűvös kicsit az este, de még nem sötétedik olyan korán, hogy a viskóban kelljen ücsörögnie. A szökőkút halk csobogása amúgy is meg szokta nyugtatni a zaklatott hangulatát. Ugyan már kissé borzongva, de határozott léptekkel halad is a főtér éke felé, de egy idegen látványa hamar fékezésre is kényszeríti.*
- Csodás.
*Sóhajtja egykedvűen, de kis tétovázás után végül csak vállat rándít és tovább ballag a szökőkúthoz.*
- Jó estét!
*Dünnyögi halkan, majd a férfi padja mellettin helyet is foglal. Egyelőre nem fordít különösebb figyelmet rá. Valahogy egyetlen férfi sem tudja lenyűgözni újabban. Bizonyára ez a lelépett lovászfiúnak köszönhető, de igazából úgy van vele, hogy már szóra sem érdemes egy olyan alak, aki kényére-kedvére játszik a másikkal. Most csak a halk csobogást és a felé szálldogáló pipafüst illatát élvezi. Szerencsére számára ez sem zavaró. Kedves emlékeket idéz fel a múltból, hiszen apja is gyakorta pöfékelt otthon. Amikor minden a régi volt. Szép és gondtalan.*
//Esti lazítás//
//Rírion//
*A mai napja sem telt másként, mint a többi. Elvégzett valami alávaló munkát, amit a dadája talált neki, most pedig dögfáradtan tesz egy kis kitérőt a főtérre. Nem akar hazamenni. Néha jól esik egy kis szabad levegő, távol a romos viskótól és a dadától. Na nem mintha nem szeretné, de fáradt és tudja jól, hogy ha hazaér még akad bőven tennivaló. Elmúltak azok az idők, amikor zavartalanul dőlhetett a baldachinos ágyába élvezni a békés semmittevést. Amúgy sem élvezte ki a nyarat, most még kihasználja a végét. Amikor már hűvös kicsit az este, de még nem sötétedik olyan korán, hogy a viskóban kelljen ücsörögnie. A szökőkút halk csobogása amúgy is meg szokta nyugtatni a zaklatott hangulatát. Ugyan már kissé borzongva, de határozott léptekkel halad is a főtér éke felé, de egy idegen látványa hamar fékezésre is kényszeríti.*
- Csodás.
*Sóhajtja egykedvűen, de kis tétovázás után végül csak vállat rándít és tovább ballag a szökőkúthoz.*
- Jó estét!
*Dünnyögi halkan, majd a férfi padja mellettin helyet is foglal. Egyelőre nem fordít különösebb figyelmet rá. Valahogy egyetlen férfi sem tudja lenyűgözni újabban. Bizonyára ez a lelépett lovászfiúnak köszönhető, de igazából úgy van vele, hogy már szóra sem érdemes egy olyan alak, aki kényére-kedvére játszik a másikkal. Most csak a halk csobogást és a felé szálldogáló pipafüst illatát élvezi. Szerencsére számára ez sem zavaró. Kedves emlékeket idéz fel a múltból, hiszen apja is gyakorta pöfékelt otthon. Amikor minden a régi volt. Szép és gondtalan.*
8152. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-20 20:32:42
Üzenet elküldve: 2021-09-20 20:32:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti lazítás//
//Thea//
*Ez a nap is elérte célját, Rírion pedig megpihen a főtéren. Gyerek még az idő, az elf sem térne nyugovóra. Úgy dönt, megérdemli a pihenést, ám a Pegazusba nem menne most be. Kellemesen jár a szél idekint, eső utáni "színek hava illatot" hoz magával, ráadásul még világos van. A szökőkút mellett arcát hűs vízpára simogatja. Minden adott, hogy az elf leüljön egy padra és pipára gyújtson. Ha bárki számára zavaróvá válna, zokszó nélkül eloltja. Őmaga senkit sem fosztana meg a békés esti lazítástól. Ha pedig valaki csatlakozna akár az ücsörgéshez, akár a pipázáshoz, örömmel fogadná. Sokszor szereti a magányt, de ez nem az a nap.*
//Esti lazítás//
//Thea//
*Ez a nap is elérte célját, Rírion pedig megpihen a főtéren. Gyerek még az idő, az elf sem térne nyugovóra. Úgy dönt, megérdemli a pihenést, ám a Pegazusba nem menne most be. Kellemesen jár a szél idekint, eső utáni "színek hava illatot" hoz magával, ráadásul még világos van. A szökőkút mellett arcát hűs vízpára simogatja. Minden adott, hogy az elf leüljön egy padra és pipára gyújtson. Ha bárki számára zavaróvá válna, zokszó nélkül eloltja. Őmaga senkit sem fosztana meg a békés esti lazítástól. Ha pedig valaki csatlakozna akár az ücsörgéshez, akár a pipázáshoz, örömmel fogadná. Sokszor szereti a magányt, de ez nem az a nap.*
8151. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-19 18:58:03
Üzenet elküldve: 2021-09-19 18:58:03
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Krónikák //
* Kis csapat indul el a Tanácsházáról, amit csupán négy főt számlál. Ketten a városi őrség egyenruháját viselik, amíg a másik kettő sokkal színesebb öltözéket mondhat magáénak. A menet élén tollas sapkát viselő, nyalka fiatal legény halad. Buggyos nadrágot, harisnyát és vászon cipőt visel. Mellén a város hatalmas címere látható. Kezében összetekert pergament szorongat. Nagyon szép rikító vörös, kék és barna színek jellemzik öltözékét, mintha csak valami fácánkakas volna. Társa csak egy dologban tér el tőle, ami nem más, mint egy dob. Amint a főtér közepére érnek ez a dob meg is szólal. Pergő hangjára még azok is felfigyelnek, akik eddig nem vették észre a színes társaságot. Amint elhallgat a dobszó egy torokköszörülést követően érces hangon kezdi el felolvasni a nála a nála lévő felhívást a másik díszmadár.*
- Közhírré tétetik! A város vezetése pályázatot hirdet. A közelmúltban történt eseményekről írásos feljegyzések kerülnek begyűjtésre az utókor számára. Minden értékelhető iromány után arany és egyéb értékek kerülnek kiutalásra a az írás minőségének függvényében. A pályamunkák leadása a tanácsháza épületében történik. A hirdetmény visszavonásig érvényes.
* Ezután amilyen gyorsan jöttek olyan gyorsan vonulnak tovább, mert van még néhány hely ahol ki kell ezt hirdetniük. Időközben ez ügyben még több alak jelenik meg, akik röpiratokat függesztenek ki, amin ugyan ez áll. Bárki megállhat és olvashatja a kiírás részleteit.*
* Kis csapat indul el a Tanácsházáról, amit csupán négy főt számlál. Ketten a városi őrség egyenruháját viselik, amíg a másik kettő sokkal színesebb öltözéket mondhat magáénak. A menet élén tollas sapkát viselő, nyalka fiatal legény halad. Buggyos nadrágot, harisnyát és vászon cipőt visel. Mellén a város hatalmas címere látható. Kezében összetekert pergament szorongat. Nagyon szép rikító vörös, kék és barna színek jellemzik öltözékét, mintha csak valami fácánkakas volna. Társa csak egy dologban tér el tőle, ami nem más, mint egy dob. Amint a főtér közepére érnek ez a dob meg is szólal. Pergő hangjára még azok is felfigyelnek, akik eddig nem vették észre a színes társaságot. Amint elhallgat a dobszó egy torokköszörülést követően érces hangon kezdi el felolvasni a nála a nála lévő felhívást a másik díszmadár.*
- Közhírré tétetik! A város vezetése pályázatot hirdet. A közelmúltban történt eseményekről írásos feljegyzések kerülnek begyűjtésre az utókor számára. Minden értékelhető iromány után arany és egyéb értékek kerülnek kiutalásra a az írás minőségének függvényében. A pályamunkák leadása a tanácsháza épületében történik. A hirdetmény visszavonásig érvényes.
* Ezután amilyen gyorsan jöttek olyan gyorsan vonulnak tovább, mert van még néhány hely ahol ki kell ezt hirdetniük. Időközben ez ügyben még több alak jelenik meg, akik röpiratokat függesztenek ki, amin ugyan ez áll. Bárki megállhat és olvashatja a kiírás részleteit.*
8150. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-19 11:46:53
Üzenet elküldve: 2021-09-19 11:46:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
*Nem kerüli el figyelmét, ahogy a másik végignéz magán. Feltételezi, hogy az öltözékét ellenőrzi. Ami rendben is van, maga sem szokta ezt kihagyni. Fontos számára, hogy tiszta és rendezett legyen, mert tudja, hogy ez befolyásolja azt, ahogyan mások tekintenek rá.
Kérdésére egyszerű választ kap, ami nem ad új ötleteket, mert jobbára ő is csak útravalót szeretne beszerezni a piacon, amit a másik is említ. Biccent hát, hogy hasonló tervei vannak, majd a férfi elbizonytalanodását látva karjával int előre, jelezve, hogy épp a jó irányba tartanak, arrafelé van a piac.*
- Nem idevalósi, igaz? - *Kérdi, hogy feltételezését megerősíthesse. Az előbbi pillanatnyi megállás, meg az, hogy a másik fogadóban alszik állandó lakhely helyett, azt jelzi számára, hogy az ifjú nem itt él.*
*Nem kerüli el figyelmét, ahogy a másik végignéz magán. Feltételezi, hogy az öltözékét ellenőrzi. Ami rendben is van, maga sem szokta ezt kihagyni. Fontos számára, hogy tiszta és rendezett legyen, mert tudja, hogy ez befolyásolja azt, ahogyan mások tekintenek rá.
Kérdésére egyszerű választ kap, ami nem ad új ötleteket, mert jobbára ő is csak útravalót szeretne beszerezni a piacon, amit a másik is említ. Biccent hát, hogy hasonló tervei vannak, majd a férfi elbizonytalanodását látva karjával int előre, jelezve, hogy épp a jó irányba tartanak, arrafelé van a piac.*
- Nem idevalósi, igaz? - *Kérdi, hogy feltételezését megerősíthesse. Az előbbi pillanatnyi megállás, meg az, hogy a másik fogadóban alszik állandó lakhely helyett, azt jelzi számára, hogy az ifjú nem itt él.*
8149. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-19 09:30:12
Üzenet elküldve: 2021-09-19 09:30:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Az útitárs//
//Másnap reggel//
*Csak valóban megelőzték a találkozóponton, de ez nem lehet meglepő egyiküknek sem. Amaz köszöntése után végignéz magán, mint aki egy nemesi család báljára készül utazni, majd egy többé-kevésbé elégedett tekintettel válaszol.*
- Semmi különöset! Étel-ital, és ami még megtetszik az útra. Nem volt időm ezt tegnap elintézni, de a kelleténél nem tervezek több időt pazarolni. Remélem osztozik döntésemben. Akkor hát? *Már éppen indulna is magabiztos élharcosként, csakhogy szétnézve egy pillanatra, nem tudja hová kéne tennie lábát. Visszanéz a főtérre, majd Elthurra, majd délre, agyában forognak a kerekek ahogy visszaemlékszik a maszatos városi térképre, amit még régebben használnia kellett. Miután fejében megbizonyosodik arról, melyik irányba kéne tartania, megrázza magát, majd megújult magabiztossággal kezd haladni a piactér felé. Az még véletlenül sem jut eszébe, hogy esetleg megkérdezheti társát, aki remélhetőleg már nem hagyta a piszokban.*
A hozzászólás írója (Adoaver Droverson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.19 09:32:26
//Másnap reggel//
*Csak valóban megelőzték a találkozóponton, de ez nem lehet meglepő egyiküknek sem. Amaz köszöntése után végignéz magán, mint aki egy nemesi család báljára készül utazni, majd egy többé-kevésbé elégedett tekintettel válaszol.*
- Semmi különöset! Étel-ital, és ami még megtetszik az útra. Nem volt időm ezt tegnap elintézni, de a kelleténél nem tervezek több időt pazarolni. Remélem osztozik döntésemben. Akkor hát? *Már éppen indulna is magabiztos élharcosként, csakhogy szétnézve egy pillanatra, nem tudja hová kéne tennie lábát. Visszanéz a főtérre, majd Elthurra, majd délre, agyában forognak a kerekek ahogy visszaemlékszik a maszatos városi térképre, amit még régebben használnia kellett. Miután fejében megbizonyosodik arról, melyik irányba kéne tartania, megrázza magát, majd megújult magabiztossággal kezd haladni a piactér felé. Az még véletlenül sem jut eszébe, hogy esetleg megkérdezheti társát, aki remélhetőleg már nem hagyta a piszokban.*
A hozzászólás írója (Adoaver Droverson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.19 09:32:26
8148. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-19 01:02:18
Üzenet elküldve: 2021-09-19 01:02:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
//Másnap reggel//
*Nem sok változás látszódhat rajta a tegnap estéhez viszonyítva. Még a tabard alatt viselt ruhái is ugyanazok, mivel nem piszkolta be őket, s az utazáshoz elég értelmetlennek is találta volna a tiszta és friss öltözék magára öltését. Vörös hátizsákja viszont valamivel tömöttebb, ami árulkodhat róla, hogy néhány holmival már készült az útra.
A szökőkút peremére ül le várakozni, el-elpillant a fogadó irányába, ahonnan leendő útitársa érkezésére számít. A köpenyes pedig érkezik is, még sokkal korábban, mint várta volna!
Az előttük álló napot elképzelni sincs ideje, viszont igencsak dobogni kezd a szíve, mert az ifjú megjelenése valahogy valósággá teszi mindazt, ami eddig csak terv volt.
Nem hátrál meg azonban, bár izgatottsága egy jelentős része félelem, azért akad benne várakozás is.
Az intést viszonozza, s már áll is fel. Majd pedig, mikor a másik a piac felé int, úgy zárkózik föl mellé, hogy maga is elindul arrafelé, s így félúton találkoznak.*
- Jó reggelt! - *Mondja szórakozottan és érzi, hogy egy kicsit még remeg is a keze, ökölbe kell szorítania.*
- Mi mindent kell vennünk? - *Érdeklődi meg, rögtön a tárgyra térve. Azt tudja, hogy ő mit szeretne, de azért kíváncsi a másik listájára is, hátha valami fontosra nem gondolt, ami az ifjú mágus számára magától értetődő.*
A hozzászólás írója (Garsin Elthur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.19 01:06:15
//Másnap reggel//
*Nem sok változás látszódhat rajta a tegnap estéhez viszonyítva. Még a tabard alatt viselt ruhái is ugyanazok, mivel nem piszkolta be őket, s az utazáshoz elég értelmetlennek is találta volna a tiszta és friss öltözék magára öltését. Vörös hátizsákja viszont valamivel tömöttebb, ami árulkodhat róla, hogy néhány holmival már készült az útra.
A szökőkút peremére ül le várakozni, el-elpillant a fogadó irányába, ahonnan leendő útitársa érkezésére számít. A köpenyes pedig érkezik is, még sokkal korábban, mint várta volna!
Az előttük álló napot elképzelni sincs ideje, viszont igencsak dobogni kezd a szíve, mert az ifjú megjelenése valahogy valósággá teszi mindazt, ami eddig csak terv volt.
Nem hátrál meg azonban, bár izgatottsága egy jelentős része félelem, azért akad benne várakozás is.
Az intést viszonozza, s már áll is fel. Majd pedig, mikor a másik a piac felé int, úgy zárkózik föl mellé, hogy maga is elindul arrafelé, s így félúton találkoznak.*
- Jó reggelt! - *Mondja szórakozottan és érzi, hogy egy kicsit még remeg is a keze, ökölbe kell szorítania.*
- Mi mindent kell vennünk? - *Érdeklődi meg, rögtön a tárgyra térve. Azt tudja, hogy ő mit szeretne, de azért kíváncsi a másik listájára is, hátha valami fontosra nem gondolt, ami az ifjú mágus számára magától értetődő.*
A hozzászólás írója (Garsin Elthur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.19 01:06:15
8147. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-18 21:48:15
Üzenet elküldve: 2021-09-18 21:48:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap reggel//
*Mint akinek a világon semmi gondja nincs, ugyanis jelenleg valóban nincs, tölti el a rövid és eseménytelen éjszakát a Pegazusban. Aludni ugyan keveset tud, de erre már régen hozzászokott. Rozoga ágyán mered a rozoga plafonra az elvárásait felülmúlóan higiénikus vendégszobában, sokat gondolkodva a holnapi napról. Ez az alkalom lesz e az igazi? Csak el tudnak végre jutni a toronyig? És meg fogja e érni több hétig nyúló próbálkozásai egy tisztes utazótárs találására? A felmenő pénz miatt kevésbé aggódik, mint az iránt, amit a gazda kínálhat. Ha egyáltalán megszánja azzal, mert már valóban hallott több mint sikertelen utazásokról is, ahogy az öregember hozzá hasonlóan nem mindennapi természetéről is. Hát ez most ki fog derülni.
Csakhamar megjön a másnap, és Adoaver a tegnapi katasztrofális egészségügyi állapotához képest kipihentebben, még ha kissé álmosan is, gyorsan megmosakszik, és siet ki a főtérre rendezett hajjal, és tegnapi, azóta kimosott fölszerelésével. Egy plusz réteggel bővültek szeme alatt a táskái, ebből ki lehet olvasni, hogy egyrészt vajmi keveset sikerült aludnia, másrészt még nem nagyon szokott hozzá a korai keléshez. De számít ez e a jelenlegi pillanatban?
Ha már a főtéren találja Elthurt, akkor egy barátságos intéssel köszönti azt, és a piac irányába intve szavak nélkül kérdezi, hogy kitérőjükre indulhatnak e, hogy minél előbb letudhassák azt. Ha nem találja maga előtt, akkor egyszerűen leül arra a padra, amire előző nap fölállt, és nagyokat ásítozva megvárja társát.*
*Mint akinek a világon semmi gondja nincs, ugyanis jelenleg valóban nincs, tölti el a rövid és eseménytelen éjszakát a Pegazusban. Aludni ugyan keveset tud, de erre már régen hozzászokott. Rozoga ágyán mered a rozoga plafonra az elvárásait felülmúlóan higiénikus vendégszobában, sokat gondolkodva a holnapi napról. Ez az alkalom lesz e az igazi? Csak el tudnak végre jutni a toronyig? És meg fogja e érni több hétig nyúló próbálkozásai egy tisztes utazótárs találására? A felmenő pénz miatt kevésbé aggódik, mint az iránt, amit a gazda kínálhat. Ha egyáltalán megszánja azzal, mert már valóban hallott több mint sikertelen utazásokról is, ahogy az öregember hozzá hasonlóan nem mindennapi természetéről is. Hát ez most ki fog derülni.
Csakhamar megjön a másnap, és Adoaver a tegnapi katasztrofális egészségügyi állapotához képest kipihentebben, még ha kissé álmosan is, gyorsan megmosakszik, és siet ki a főtérre rendezett hajjal, és tegnapi, azóta kimosott fölszerelésével. Egy plusz réteggel bővültek szeme alatt a táskái, ebből ki lehet olvasni, hogy egyrészt vajmi keveset sikerült aludnia, másrészt még nem nagyon szokott hozzá a korai keléshez. De számít ez e a jelenlegi pillanatban?
Ha már a főtéren találja Elthurt, akkor egy barátságos intéssel köszönti azt, és a piac irányába intve szavak nélkül kérdezi, hogy kitérőjükre indulhatnak e, hogy minél előbb letudhassák azt. Ha nem találja maga előtt, akkor egyszerűen leül arra a padra, amire előző nap fölállt, és nagyokat ásítozva megvárja társát.*
8146. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-18 18:06:57
Üzenet elküldve: 2021-09-18 18:06:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
*Az ifjú mágus nem kifogásolja a fizetség hiányát, s ahogy így előadja, hogy nincs is szüksége rá, Garsinnak eszébe jut, amit Gaerralos mondott neki arról, hogy a toronyban tanulni mennyire drága. Az előtte álló ugyan nem tűnik túl gazdagnak, de az látszik rajta, hogy nem kétkezi munkából keresi a kenyerét, és nyilvánvalóan olvasni is tud. Lehetséges, hogy van támogatója, vagy mégiscsak pénzes ember volna?
Ugyanakkor az is fölmerül benne, hogy maga is összeszedje a kis megtakarításait. Ha már a toronyban lesz, akár tanulhatna is valamit... Viszont egyrészt hatalmas pazarlásnak tűnik kiadni a pénzt, miközben lehet, nem is fog érteni az egészből semmit. Másrészt tart tőle, hogy az úton rajtuk ütnek és kifosztják. Igaz, ha ilyesmi történne, még a pénzét féltené a legkevésbé...
A lényeg, hogy ez is olyasmi, amit alaposan át kell gondolnia.*
- Sűrűn látogatott hely. De úgy hallottam, jók és tiszták a szobái és az ételek sem rosszak, szóval nem lehet véletlen. És van fürdő! - *Teszi hozzá ez utóbbit is, mert ez olyasmi, ami számára is ismert és elég sűrűn igénybe vett szolgáltatás.
A kérdésére kapott válasz nyugtalanná teszi, de nem kezd most további fejtegetésbe. Csak magában reméli, ha egyszer eljutnak oda, az ifjú a visszaúton is elkíséri. Maga legfeljebb kettő-négy napot maradna távol utazással együtt. Mert ennyit mer engedély nélkül megtenni, s mert ennyi napra való élelmet talán még el is bír cipelni.*
- Kellemes estét! - *Visszhangozza a köpenyes búcsúját, s viszonozza a meghajlást. Érdekelné, mi lehet a tisztáson, amit a másik csak holnap nézhet meg, de nem kérdezősködik. Helyette elindul a kaszárnya felé a sötétedő utcákon.*
*Az ifjú mágus nem kifogásolja a fizetség hiányát, s ahogy így előadja, hogy nincs is szüksége rá, Garsinnak eszébe jut, amit Gaerralos mondott neki arról, hogy a toronyban tanulni mennyire drága. Az előtte álló ugyan nem tűnik túl gazdagnak, de az látszik rajta, hogy nem kétkezi munkából keresi a kenyerét, és nyilvánvalóan olvasni is tud. Lehetséges, hogy van támogatója, vagy mégiscsak pénzes ember volna?
Ugyanakkor az is fölmerül benne, hogy maga is összeszedje a kis megtakarításait. Ha már a toronyban lesz, akár tanulhatna is valamit... Viszont egyrészt hatalmas pazarlásnak tűnik kiadni a pénzt, miközben lehet, nem is fog érteni az egészből semmit. Másrészt tart tőle, hogy az úton rajtuk ütnek és kifosztják. Igaz, ha ilyesmi történne, még a pénzét féltené a legkevésbé...
A lényeg, hogy ez is olyasmi, amit alaposan át kell gondolnia.*
- Sűrűn látogatott hely. De úgy hallottam, jók és tiszták a szobái és az ételek sem rosszak, szóval nem lehet véletlen. És van fürdő! - *Teszi hozzá ez utóbbit is, mert ez olyasmi, ami számára is ismert és elég sűrűn igénybe vett szolgáltatás.
A kérdésére kapott válasz nyugtalanná teszi, de nem kezd most további fejtegetésbe. Csak magában reméli, ha egyszer eljutnak oda, az ifjú a visszaúton is elkíséri. Maga legfeljebb kettő-négy napot maradna távol utazással együtt. Mert ennyit mer engedély nélkül megtenni, s mert ennyi napra való élelmet talán még el is bír cipelni.*
- Kellemes estét! - *Visszhangozza a köpenyes búcsúját, s viszonozza a meghajlást. Érdekelné, mi lehet a tisztáson, amit a másik csak holnap nézhet meg, de nem kérdezősködik. Helyette elindul a kaszárnya felé a sötétedő utcákon.*
8145. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-18 16:53:51
Üzenet elküldve: 2021-09-18 16:53:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Az útitárs//
*Atyai türelemmel várakozik a hosszú sorok utáni válaszra, belül továbbra is szorongva a hideg elutasítástól. Ugyan magának nincs sokat rejtegetnie, így bőséggel azt is levázolta a lánynak, mit gondol a jelenlegi helyzetről és álláspontjáról, de van annyi esze, hogy tartson egy esetleg visszavágástól, ugyanis amaz továbbra is a város katonaságának lenne tagja. Az ő otthonánál őket nem lehetett kóstolgatni, és még nem volt annyira tapasztalt ezen helyen, hogy másképp gondolkozzon az itteni seregről. Ezért mikor számára kielégítő választ kap az ifjú tabardostól, hallható sóhaj hagyja el torkát, de így is tapsol egyet elégedettségében, víg mosollyal.*
- Tökéletes! *Feleli, és a figyelmeztetést egy rövid fejrázással tudja le magáról.* - Már megmondtam, nincs szükségem a pénzre, nem azért csinálom. De egyetértek, másnap akkor a szökőkút mellett. Remélem nem olyan hangos éjszaka ez a koszfészek...*Morogja magának, alig hallhatóan, A Pegazus fogadóra vetve tekintetét. Ki nem állhatja az ilyen helyeket, de most tűrnie fog kelleni. Már diadalittasan fordul az épülethez, és egy laza kézlegyintéssel válna is el holnapi útitársától, mikor hallja a kérdést. Fejét oldalra biccent egy kicsit gondolkodik a válaszon, majd megint csak egy fürkésző tekintetet vesz föl, célponttá tevén Elthurt.*
- Ameddig csak a körülmények közt lehetséges! Nem tervezek minden áldott alkalommal maratont tartani aközött és a város között, és amilyen kolosszális mennyiségű tudás van ott, ami érdeklődésemre szolgálhat, unatkozni sem fogok! Bár jó hogy említi, majd másnap be kell hogy vásároljunk. Ja, és egy pillanatra át kell mennünk a tisztásra, van ott valami, amit meg szeretnék nézni. Akkor kellemes estét! - *Hajol, int, és fordul, kezét dörzsölve a holnapi nap iránt. Reméli, hogy most nem fog eltévedni a fűtengerben, mert most már közönsége is lesz. Na az lenne a kínos. További teketória és hozzászólás nélkül, ha nem állítják meg, hátra sem nézve elhagyja a szökőkút területét, Elsétál a Pegazus ajtajáig, és olyan természetességgel, mintha hazaérkezett volna, belép rajta. Egész reggelig ki se jön onnan.*
*Atyai türelemmel várakozik a hosszú sorok utáni válaszra, belül továbbra is szorongva a hideg elutasítástól. Ugyan magának nincs sokat rejtegetnie, így bőséggel azt is levázolta a lánynak, mit gondol a jelenlegi helyzetről és álláspontjáról, de van annyi esze, hogy tartson egy esetleg visszavágástól, ugyanis amaz továbbra is a város katonaságának lenne tagja. Az ő otthonánál őket nem lehetett kóstolgatni, és még nem volt annyira tapasztalt ezen helyen, hogy másképp gondolkozzon az itteni seregről. Ezért mikor számára kielégítő választ kap az ifjú tabardostól, hallható sóhaj hagyja el torkát, de így is tapsol egyet elégedettségében, víg mosollyal.*
- Tökéletes! *Feleli, és a figyelmeztetést egy rövid fejrázással tudja le magáról.* - Már megmondtam, nincs szükségem a pénzre, nem azért csinálom. De egyetértek, másnap akkor a szökőkút mellett. Remélem nem olyan hangos éjszaka ez a koszfészek...*Morogja magának, alig hallhatóan, A Pegazus fogadóra vetve tekintetét. Ki nem állhatja az ilyen helyeket, de most tűrnie fog kelleni. Már diadalittasan fordul az épülethez, és egy laza kézlegyintéssel válna is el holnapi útitársától, mikor hallja a kérdést. Fejét oldalra biccent egy kicsit gondolkodik a válaszon, majd megint csak egy fürkésző tekintetet vesz föl, célponttá tevén Elthurt.*
- Ameddig csak a körülmények közt lehetséges! Nem tervezek minden áldott alkalommal maratont tartani aközött és a város között, és amilyen kolosszális mennyiségű tudás van ott, ami érdeklődésemre szolgálhat, unatkozni sem fogok! Bár jó hogy említi, majd másnap be kell hogy vásároljunk. Ja, és egy pillanatra át kell mennünk a tisztásra, van ott valami, amit meg szeretnék nézni. Akkor kellemes estét! - *Hajol, int, és fordul, kezét dörzsölve a holnapi nap iránt. Reméli, hogy most nem fog eltévedni a fűtengerben, mert most már közönsége is lesz. Na az lenne a kínos. További teketória és hozzászólás nélkül, ha nem állítják meg, hátra sem nézve elhagyja a szökőkút területét, Elsétál a Pegazus ajtajáig, és olyan természetességgel, mintha hazaérkezett volna, belép rajta. Egész reggelig ki se jön onnan.*
8144. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-18 14:33:58
Üzenet elküldve: 2021-09-18 14:33:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
*Bár meg nem látszik rajta, de nem viseli túl jól a méregetést. Tisztában van vele, hogy nem olyasvalakinek tűnik, aki méltó volna erre az egyenruhára, s most még harcképtelenségét is beismerte... Van sejtése róla, miket gondolhat most a köpenyes. Nem véletlenül dolgozik annyira keményen azon, hogy egyszer majd ne kelljen ilyen szégyenkezve állnia mások előtt.
Véleménye szerint Adoaver első megjegyzése is arra utal, hogy az egyenruha miatt többet várt tőle. Azt viszont, hogy a férfi mit tart az ő félreértésének, nem tudja...
A torony iránti lelkes érdeklődés miatt volt egy sejtése, hogy az ifjú valami mágusféle lehet, így meg nem lepődik, ahogy azon sem, hogy nem a legnagyobbak közé tartozik, ugyanis ahhoz túl fiatalnak látszik, nem tartja sokkal idősebbnek magánál.
Azt nem mondja, hogy véleménye szerint a városőrség nem is teljesít ilyen magánfelkéréseket, mert nem dolguk, hacsak nem a város vezetői adják ki a megbízást. Ahogy arról is hallgat egyelőre, hogy valójában ő az egyik különleges alakulat tagja, mely a legjobbakat tömöríti. Vagyis így kellene, hogy legyen... De mindenhol akad gyenge láncszem, ami ez esetben Garsin szerint ő. A tabardot büszkén hordja, büszke rá, hogy lehetőséget kapott a parancsnoktól, de méltónak még nem érzi magát rá.
Nem szól közbe, csöndben végighallgatja Adoaver temérdek mondanivalóját. Majd mikor amaz egy kis gúnyos mosollyal elhallgat, azután is egy kis ideig még szótlan marad. Töpreng.
Nem most jut eszébe, korábban is gondolt már Gaerralosra, hogy ő bizonyára elkísérné. De egyrészt az utóbbi napokban elkerülték egymást, másrészt nem is tudja, a férfi mikor érne rá, vagy sérült lábával mennyire bánná az utat... harmadrészt pedig... bizonyítani akar. Hogy egyedül is képes rá.
Ez a kifogásolható fiatalos bizonyítási vágy az is, ami miatt jobb belátása ellenére most mégis elgondolkodik rajta, hogy megpróbálja és megelégedjen ezzel az ifjúval. Aki felé egyébként még mindig nincs nagy bizalommal, ami a tájékozódási képességeit illeti. És az a leírás a lehetséges veszélyekről sem túl kecsegtető, tekintve, hogy ők ketten elég védtelenek lehetnek egymagukban. Ami nem újdonság számára, mert az utazás mindig veszélyeket rejt magában, ráadásul tudja, hogy valami banditák fészke is van arrafelé. Ám valahogy úgy képzelte, egy tapasztalt útitárs mellett biztonságban érezhetné magát. Erre kifogott egy fiatal férfit, vagy inkább fiút, aki legalább olyan védtelen, és ránézésre még nála is törékenyebb alkatú, ráadásul még nem is járt korábban annál a toronynál... Igen, csakis a meggondolatlan bizonyítási vágy és a szabadság megízlelése lehet, ami a következő válaszra bírja...*
- Holnap reggel, ugyanitt a szökőkútnál? - *Kezd bele bizonytalanul, de folytatja is.*
- Még nem döntöttem. De abban az esetben, ha megyünk, valóban csak útitársak leszünk, nem adok fizetséget. - *Szögezi le, hogy ezt letisztázzák.*
- Reggel majd szerencsét próbálok a futároknál, hogy mennyiért vinnének üzenetet a toronyba. Ha nem kérnek túl sokat, talán fölbérelem az egyiküket, úgy biztonságosabb lehet, ha őt követjük. - *Osztja meg ötletét, amire nem is tudja, eddig miért nem gondolt.*
- Ha valóban nem olyan bonyolult az út, visszafelé már boldogulunk. - *Tudja, hogy a férfi szerint már odafelé is, hiszen most mondta, neki mégis szüksége van egy biztosítékra, hogy nem tévedhetnek el.*
- Meddig tervez ott maradni? - *Érdeklődi meg.*
*Bár meg nem látszik rajta, de nem viseli túl jól a méregetést. Tisztában van vele, hogy nem olyasvalakinek tűnik, aki méltó volna erre az egyenruhára, s most még harcképtelenségét is beismerte... Van sejtése róla, miket gondolhat most a köpenyes. Nem véletlenül dolgozik annyira keményen azon, hogy egyszer majd ne kelljen ilyen szégyenkezve állnia mások előtt.
Véleménye szerint Adoaver első megjegyzése is arra utal, hogy az egyenruha miatt többet várt tőle. Azt viszont, hogy a férfi mit tart az ő félreértésének, nem tudja...
A torony iránti lelkes érdeklődés miatt volt egy sejtése, hogy az ifjú valami mágusféle lehet, így meg nem lepődik, ahogy azon sem, hogy nem a legnagyobbak közé tartozik, ugyanis ahhoz túl fiatalnak látszik, nem tartja sokkal idősebbnek magánál.
Azt nem mondja, hogy véleménye szerint a városőrség nem is teljesít ilyen magánfelkéréseket, mert nem dolguk, hacsak nem a város vezetői adják ki a megbízást. Ahogy arról is hallgat egyelőre, hogy valójában ő az egyik különleges alakulat tagja, mely a legjobbakat tömöríti. Vagyis így kellene, hogy legyen... De mindenhol akad gyenge láncszem, ami ez esetben Garsin szerint ő. A tabardot büszkén hordja, büszke rá, hogy lehetőséget kapott a parancsnoktól, de méltónak még nem érzi magát rá.
Nem szól közbe, csöndben végighallgatja Adoaver temérdek mondanivalóját. Majd mikor amaz egy kis gúnyos mosollyal elhallgat, azután is egy kis ideig még szótlan marad. Töpreng.
Nem most jut eszébe, korábban is gondolt már Gaerralosra, hogy ő bizonyára elkísérné. De egyrészt az utóbbi napokban elkerülték egymást, másrészt nem is tudja, a férfi mikor érne rá, vagy sérült lábával mennyire bánná az utat... harmadrészt pedig... bizonyítani akar. Hogy egyedül is képes rá.
Ez a kifogásolható fiatalos bizonyítási vágy az is, ami miatt jobb belátása ellenére most mégis elgondolkodik rajta, hogy megpróbálja és megelégedjen ezzel az ifjúval. Aki felé egyébként még mindig nincs nagy bizalommal, ami a tájékozódási képességeit illeti. És az a leírás a lehetséges veszélyekről sem túl kecsegtető, tekintve, hogy ők ketten elég védtelenek lehetnek egymagukban. Ami nem újdonság számára, mert az utazás mindig veszélyeket rejt magában, ráadásul tudja, hogy valami banditák fészke is van arrafelé. Ám valahogy úgy képzelte, egy tapasztalt útitárs mellett biztonságban érezhetné magát. Erre kifogott egy fiatal férfit, vagy inkább fiút, aki legalább olyan védtelen, és ránézésre még nála is törékenyebb alkatú, ráadásul még nem is járt korábban annál a toronynál... Igen, csakis a meggondolatlan bizonyítási vágy és a szabadság megízlelése lehet, ami a következő válaszra bírja...*
- Holnap reggel, ugyanitt a szökőkútnál? - *Kezd bele bizonytalanul, de folytatja is.*
- Még nem döntöttem. De abban az esetben, ha megyünk, valóban csak útitársak leszünk, nem adok fizetséget. - *Szögezi le, hogy ezt letisztázzák.*
- Reggel majd szerencsét próbálok a futároknál, hogy mennyiért vinnének üzenetet a toronyba. Ha nem kérnek túl sokat, talán fölbérelem az egyiküket, úgy biztonságosabb lehet, ha őt követjük. - *Osztja meg ötletét, amire nem is tudja, eddig miért nem gondolt.*
- Ha valóban nem olyan bonyolult az út, visszafelé már boldogulunk. - *Tudja, hogy a férfi szerint már odafelé is, hiszen most mondta, neki mégis szüksége van egy biztosítékra, hogy nem tévedhetnek el.*
- Meddig tervez ott maradni? - *Érdeklődi meg.*
8143. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-18 12:24:20
Üzenet elküldve: 2021-09-18 12:24:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Az útitárs//
*Visszafojtott lélegzettel várja a katona válaszát; nagyot kockáztatott azzal, hogy ilyen egyenesen állt elő saját ellenérvével, amit tovább emelt azzal, hogy hozzátűzte saját elképzelését a túrához. Ha egy forrófejű őrrel hozta össze a sors, akkor egy kisebb fejletépést el fog kelleni viselnie, ha nem, akkor a tömör, kurta elutasítás megismétlése lankadó önbizalmának. Azt nehezebb lesz csillapítani, mint jelenlegi szomját, sajnos. Ezért is döbbenti meg Elthur válasza, ami egyiket sem tükrözi. Gyanakodva végig méri amazt, mint aki a másik szép kis tabardja miatt kételkedik kijelentésében és biztos saját előbbi magállapításában, csakhogy egyhamar igazat kell adnia neki; Valóban nincs nála fegyver, és ahogy arcát jobba megnézi, rájön, hogy koruk sem különbözhet sokat. Eközben Elthur is konstatálhat egy-két dolgot rajta is: a hosszú úttól még mindig látszik egy-két izzadságcsepp az arcán, haja is most kissé fonnyadtan lóg rajta, egy ideje nem nyúlt hozzá. Táskás szemei ide-oda mozognak ahogy jobban felméri, ritkán állapodnak meg egy helyen. Leplezetlen kíváncsiságot lehet kiolvasni belőlük. Testtartási is megkönnyebbül, ahogy hüvelykujjával végig simít saját arcán, mint aki nagy gondokkal van terhelve.*
- Hoppá. Úgy néz ki, mindketten egy kis félreértésbe ütköztünk. *Kezdi, ezúttal lassan válogatva a szavakat. A továbbiakat hallva sem tudja, hogyan tovább, ahogy több mind egy pillanatig tart el, míg válaszol a kiképzés alatt lévő városőr őszinte feleleteire.*
- Köszönöm az őszinteségét. Túlzás nélkül felelek önnek amikor azt mondom, én sem vagyok, legalábbis még nem vagyok egy szigeteket mozdító, felhőket kettévágó nagymester mágus, úgyhogy nem állhat jogomban az itteni katonaság csakis legeslegjobbját követelni testőrségként. Ahogy azt sem nyilváníthatom ki kristálytiszta lelkiismerettel, hogy még az előbb említett utat használva is garantáltan nem fog hajunk szála sem görbülni a hosszú úton. Ugyanis, akárhogy tenném, az út kíméletlenül hosszú. Viszont hallgasson rám: A városban töltött rövid időm alatt szomorúan tapasztaltam, hogy ahhoz a hírhedt öregemberhez a lebegő kőhalmazban nagyjából senki ember vagy bármi teremtmény fia, zsoldos vagy vajákos, sem városőrség tagja nem kívánkozik jelenleg utazni, mivel nincs okuk rá. Elárulom, bár ezt már kitalálhatta mivel az előbb mondtam, mágus vagyok, úgyhogy kettőt tippelhet az enyémre. Erősen kétlem, hogy a kaszárnyából bárki olyan tiszt, aki mindkettőnk védelmét magára venné, ilyen sokáig maradna távol a várostól, ingovány nélkül, harminc vagy százötven arannyal. Én vagyok az ön térképe, és működnek a lábai. Kettőnknek is menni fog. *Beszéde befejezéseként már nem bírja tovább, és rohan a kúthoz szomját oltani. A nagy rohamban nem adhat nagy intellektuális benyomást, de a jelenleg ez hidegen hagyta. Ahogy kezét tölcsérként formálva iszik egy lovat is megszégyenítő adagot, kissé rekedt torokkal áll vissza Elthurhoz, a száján pihenő kis vízcseppet gyorsan letörölve kezével, és ráadásként hozzá is teszi:* - Persze nem muszáj rögtön dűlőre jutnunk. A mai estén úgyis pihenésre van szükségem, nyugodtan körbe kérdezősködhet addig a társai közt. Bár a választ sejteni fogom. *Egy gúnyos félmosolyt ad hozzá, és karjait összefonva türelmesen megvárja amaz válaszát irdatlan hosszú mondatáradata után.*
*Visszafojtott lélegzettel várja a katona válaszát; nagyot kockáztatott azzal, hogy ilyen egyenesen állt elő saját ellenérvével, amit tovább emelt azzal, hogy hozzátűzte saját elképzelését a túrához. Ha egy forrófejű őrrel hozta össze a sors, akkor egy kisebb fejletépést el fog kelleni viselnie, ha nem, akkor a tömör, kurta elutasítás megismétlése lankadó önbizalmának. Azt nehezebb lesz csillapítani, mint jelenlegi szomját, sajnos. Ezért is döbbenti meg Elthur válasza, ami egyiket sem tükrözi. Gyanakodva végig méri amazt, mint aki a másik szép kis tabardja miatt kételkedik kijelentésében és biztos saját előbbi magállapításában, csakhogy egyhamar igazat kell adnia neki; Valóban nincs nála fegyver, és ahogy arcát jobba megnézi, rájön, hogy koruk sem különbözhet sokat. Eközben Elthur is konstatálhat egy-két dolgot rajta is: a hosszú úttól még mindig látszik egy-két izzadságcsepp az arcán, haja is most kissé fonnyadtan lóg rajta, egy ideje nem nyúlt hozzá. Táskás szemei ide-oda mozognak ahogy jobban felméri, ritkán állapodnak meg egy helyen. Leplezetlen kíváncsiságot lehet kiolvasni belőlük. Testtartási is megkönnyebbül, ahogy hüvelykujjával végig simít saját arcán, mint aki nagy gondokkal van terhelve.*
- Hoppá. Úgy néz ki, mindketten egy kis félreértésbe ütköztünk. *Kezdi, ezúttal lassan válogatva a szavakat. A továbbiakat hallva sem tudja, hogyan tovább, ahogy több mind egy pillanatig tart el, míg válaszol a kiképzés alatt lévő városőr őszinte feleleteire.*
- Köszönöm az őszinteségét. Túlzás nélkül felelek önnek amikor azt mondom, én sem vagyok, legalábbis még nem vagyok egy szigeteket mozdító, felhőket kettévágó nagymester mágus, úgyhogy nem állhat jogomban az itteni katonaság csakis legeslegjobbját követelni testőrségként. Ahogy azt sem nyilváníthatom ki kristálytiszta lelkiismerettel, hogy még az előbb említett utat használva is garantáltan nem fog hajunk szála sem görbülni a hosszú úton. Ugyanis, akárhogy tenném, az út kíméletlenül hosszú. Viszont hallgasson rám: A városban töltött rövid időm alatt szomorúan tapasztaltam, hogy ahhoz a hírhedt öregemberhez a lebegő kőhalmazban nagyjából senki ember vagy bármi teremtmény fia, zsoldos vagy vajákos, sem városőrség tagja nem kívánkozik jelenleg utazni, mivel nincs okuk rá. Elárulom, bár ezt már kitalálhatta mivel az előbb mondtam, mágus vagyok, úgyhogy kettőt tippelhet az enyémre. Erősen kétlem, hogy a kaszárnyából bárki olyan tiszt, aki mindkettőnk védelmét magára venné, ilyen sokáig maradna távol a várostól, ingovány nélkül, harminc vagy százötven arannyal. Én vagyok az ön térképe, és működnek a lábai. Kettőnknek is menni fog. *Beszéde befejezéseként már nem bírja tovább, és rohan a kúthoz szomját oltani. A nagy rohamban nem adhat nagy intellektuális benyomást, de a jelenleg ez hidegen hagyta. Ahogy kezét tölcsérként formálva iszik egy lovat is megszégyenítő adagot, kissé rekedt torokkal áll vissza Elthurhoz, a száján pihenő kis vízcseppet gyorsan letörölve kezével, és ráadásként hozzá is teszi:* - Persze nem muszáj rögtön dűlőre jutnunk. A mai estén úgyis pihenésre van szükségem, nyugodtan körbe kérdezősködhet addig a társai közt. Bár a választ sejteni fogom. *Egy gúnyos félmosolyt ad hozzá, és karjait összefonva türelmesen megvárja amaz válaszát irdatlan hosszú mondatáradata után.*
8142. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-18 10:45:39
Üzenet elküldve: 2021-09-18 10:45:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
*A köpenyesnek mintha megváltozna a hangulata, ami őt elbizonytalanítja. Nem tudja ugyanis, hogy a másik arcán lévő kifejezés csalódottság, vagy pedig sértettség szülte.
A régi neveltetés eredménye, hogy elszégyelli magát, amiért ilyen nyíltan és egyenesen beszélt a férfival és "okoskodott", merte őt óva inteni. A városban töltött idő és mindaz, amit a magán viselt tabard jelképez pedig biztosítja, hogy ennek ellenére összeszedje magát és megtartsa semleges arckifejezését; meghunyászkodás helyett továbbra is egyenesen áll hát, s várja, mit felel a másik, nem engedve, hogy belső gyengesége megmutatkozzon.
Az ifjú pedig bele is kezd. A megszólítás módja elárulja számára, hogy zavarba hozhatta a férfit a külső megjelenésével, ami még mindig szokatlan, de már nem éri meglepetésként: mióta ekképpen öltözködik, s viseli a haját, előfordult néhányszor. Számára pedig ez kedvező. Bár átverni nem áll szándékában senkit, de a tudat, hogy képes megcsalni a szemeket, ad egyfajta biztonságérzetet; úgy érzi, tényleg képes elrejtőzni és valaki másnak lenni, mint aki volt.
Mivel jelenleg nem ez a lényeges, nem szól közbe és segíti ki Adoavert a megszólítással kapcsolatban, inkább figyel a mondandójára. És tény ami tény, a férfinek sikerül azzal is elbizonytalanítania, jóllehet a másik megváltozott viselkedése sem figyelmen kívül hagyandó. Eddig egy élénk, túlontúl lelkes ifjonc benyomását keltette, most viszont komolyabbnak tűnik, egy kicsit leereszkedőnek is, ami azt illeti... Garsinra pedig ez sajnos még mindig túl nagy hatással van, így beletelik egy kis időbe, mire válaszol, mert a másik szavai miatt butának és tapasztalatlannak érzi magát, küzdenie kell érte, hogy városőrhöz, vagy akár csak egyenrangú, egyenértékű polgárhoz méltón viselkedjen. A szorongás lelassítja a gondolatait, de az idő sürgetése az is, ami fölserkenti, mert nem akar sokáig szótlanul ácsorogni és ténylegesen butának tűnni. Úgyhogy végül kiböki az első szavakat, túlgondolás nélkül.*
- A városőrség kiképzés alatt levő tagja vagyok, uram, de nem harcos. - *Árulja el, s ha a másik jobban megnézi, valóban nem láthat nála fegyvert. Bár akad nála néhány holmi, mint egy kendőbe csavart, hajlított formájú tárgy, de arról sem gondolhatni elsőre, hogy épp fegyver volna.*
- Az utazásban pedig nincs tapasztalatom, s nem is jártam még arra. - *Mutat arra, amerre korábban a férfi is.*
- Nem ismerem az utakat, hogy az ingoványban mennyire követhetőek, a mocsarak mennyire árasztják el őket esőzések után... ezért nem szeretnék kockáztatni. Ezért keresek vezetőt, aki biztosan megtalálja az utat, még akkor is, ha a szemünk már nem látja. - *Magyarázza.*
- Ha nem véli veszélyesnek, akkor miért gondolja, hogy olyan sok pénzt kérne érte bárki, hogy átvezessen? - *Kérdi azért érdeklődve. Harminc aranyért már föl lehetne bérelni egy futárt, hogy csomagot szállítson a szomszédos településekre. Egy futár... Vajon a toronyhoz is járnak? Szöget üt fejében a gondolat.*
*A köpenyesnek mintha megváltozna a hangulata, ami őt elbizonytalanítja. Nem tudja ugyanis, hogy a másik arcán lévő kifejezés csalódottság, vagy pedig sértettség szülte.
A régi neveltetés eredménye, hogy elszégyelli magát, amiért ilyen nyíltan és egyenesen beszélt a férfival és "okoskodott", merte őt óva inteni. A városban töltött idő és mindaz, amit a magán viselt tabard jelképez pedig biztosítja, hogy ennek ellenére összeszedje magát és megtartsa semleges arckifejezését; meghunyászkodás helyett továbbra is egyenesen áll hát, s várja, mit felel a másik, nem engedve, hogy belső gyengesége megmutatkozzon.
Az ifjú pedig bele is kezd. A megszólítás módja elárulja számára, hogy zavarba hozhatta a férfit a külső megjelenésével, ami még mindig szokatlan, de már nem éri meglepetésként: mióta ekképpen öltözködik, s viseli a haját, előfordult néhányszor. Számára pedig ez kedvező. Bár átverni nem áll szándékában senkit, de a tudat, hogy képes megcsalni a szemeket, ad egyfajta biztonságérzetet; úgy érzi, tényleg képes elrejtőzni és valaki másnak lenni, mint aki volt.
Mivel jelenleg nem ez a lényeges, nem szól közbe és segíti ki Adoavert a megszólítással kapcsolatban, inkább figyel a mondandójára. És tény ami tény, a férfinek sikerül azzal is elbizonytalanítania, jóllehet a másik megváltozott viselkedése sem figyelmen kívül hagyandó. Eddig egy élénk, túlontúl lelkes ifjonc benyomását keltette, most viszont komolyabbnak tűnik, egy kicsit leereszkedőnek is, ami azt illeti... Garsinra pedig ez sajnos még mindig túl nagy hatással van, így beletelik egy kis időbe, mire válaszol, mert a másik szavai miatt butának és tapasztalatlannak érzi magát, küzdenie kell érte, hogy városőrhöz, vagy akár csak egyenrangú, egyenértékű polgárhoz méltón viselkedjen. A szorongás lelassítja a gondolatait, de az idő sürgetése az is, ami fölserkenti, mert nem akar sokáig szótlanul ácsorogni és ténylegesen butának tűnni. Úgyhogy végül kiböki az első szavakat, túlgondolás nélkül.*
- A városőrség kiképzés alatt levő tagja vagyok, uram, de nem harcos. - *Árulja el, s ha a másik jobban megnézi, valóban nem láthat nála fegyvert. Bár akad nála néhány holmi, mint egy kendőbe csavart, hajlított formájú tárgy, de arról sem gondolhatni elsőre, hogy épp fegyver volna.*
- Az utazásban pedig nincs tapasztalatom, s nem is jártam még arra. - *Mutat arra, amerre korábban a férfi is.*
- Nem ismerem az utakat, hogy az ingoványban mennyire követhetőek, a mocsarak mennyire árasztják el őket esőzések után... ezért nem szeretnék kockáztatni. Ezért keresek vezetőt, aki biztosan megtalálja az utat, még akkor is, ha a szemünk már nem látja. - *Magyarázza.*
- Ha nem véli veszélyesnek, akkor miért gondolja, hogy olyan sok pénzt kérne érte bárki, hogy átvezessen? - *Kérdi azért érdeklődve. Harminc aranyért már föl lehetne bérelni egy futárt, hogy csomagot szállítson a szomszédos településekre. Egy futár... Vajon a toronyhoz is járnak? Szöget üt fejében a gondolat.*
8141. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2021-09-18 09:57:40
Üzenet elküldve: 2021-09-18 09:57:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Az útitárs//
*Bús képpel hallgatja a tabardos válaszát, ahogy az azt követő okot is csak egy facsar ábrázattal tudja viszonozni. Miért aggódik az ingovány miatt, ha még csak nem is annak kellős közepébe tartanak? Amennyire tudja, még mindig fekszik egy kereskedők miatt kiépített út, amin keresztül különösebb probléma nélkül átvághatnak azon az átkozott vidéken, anélkül, hogy meg kéne érinteniük a pocsolyákat. Ő legalább is azokat használta eddig, és még egy darabban van! Hacsak nem tervezik azzal a vezetővel minden egyes fűszálig feltérképezni azt a sáros terepet, nem lát okot az eltévedés aggodalmára. Az út további szakasza pedig csak nem lehet olyan veszélyes, hogy a lehető leggyorsabb részt kelljen választaniuk. Vagy mégis?
Ami viszont valóban szemöldökráncolásra készteti, az az arany említése. Valóban, a papíroson említve volt a szerény jutalom ígérete. De csak nem hiszi el, hogy azzal valaki, ha valóban olyan veszélyes a környék, mint ahogy amaz mondja, bőrét kockáztatná? Ha mást nem is, ezt megemlíti.*
- Már megbocsásson, uram, illetve hölgyem... ha valóban oly szüksége lehet egy díszkabátosnak egy jól tájékozódott személyre, ráadásként tekintve az ön által említett veszélyt, harminc aranyért ugyan kétlem, hogy a delikvens a lábát még egy mérföldre is kitenné a városból. Nem vagyok én szakértő, de én nagyjából százötvennél kezdném, plusz a kockázati adó. *Magyarázza, baljával gesztikulálva a városon túli, teljesen békésnek és ártalmatlannak látszó vidékre, szántó és borosföldekkel vegyítve. Azokon túl várhat rájuk az idegen föld.* - Tehát ha nem tetszik bőséggel megemelni azt a díjat, kétlem, hogy az elkövetkező napokban az esőn ás jómagamon kívül bárki megfogja ezt a pergament. Én, ugyanis, ingyen megcsinálom. *Kissé leereszkedő, de ártalmatlan mosollyal mutat megint csak magára, egy kis hajolással ütve tovább a vasat.* - Jómagamnak csak egy pengére lenne szükségem, amit ön minden bizonnyal tud biztosítani. Nem szó szerint, természetesen. Tehát ha az ingoványon a karavánutat választjuk, és nem barangolunk el a pusztánál sem,
akkor különösebb életveszély nélkül elérjük a célállomásunkat. Benne van?
*Bús képpel hallgatja a tabardos válaszát, ahogy az azt követő okot is csak egy facsar ábrázattal tudja viszonozni. Miért aggódik az ingovány miatt, ha még csak nem is annak kellős közepébe tartanak? Amennyire tudja, még mindig fekszik egy kereskedők miatt kiépített út, amin keresztül különösebb probléma nélkül átvághatnak azon az átkozott vidéken, anélkül, hogy meg kéne érinteniük a pocsolyákat. Ő legalább is azokat használta eddig, és még egy darabban van! Hacsak nem tervezik azzal a vezetővel minden egyes fűszálig feltérképezni azt a sáros terepet, nem lát okot az eltévedés aggodalmára. Az út további szakasza pedig csak nem lehet olyan veszélyes, hogy a lehető leggyorsabb részt kelljen választaniuk. Vagy mégis?
Ami viszont valóban szemöldökráncolásra készteti, az az arany említése. Valóban, a papíroson említve volt a szerény jutalom ígérete. De csak nem hiszi el, hogy azzal valaki, ha valóban olyan veszélyes a környék, mint ahogy amaz mondja, bőrét kockáztatná? Ha mást nem is, ezt megemlíti.*
- Már megbocsásson, uram, illetve hölgyem... ha valóban oly szüksége lehet egy díszkabátosnak egy jól tájékozódott személyre, ráadásként tekintve az ön által említett veszélyt, harminc aranyért ugyan kétlem, hogy a delikvens a lábát még egy mérföldre is kitenné a városból. Nem vagyok én szakértő, de én nagyjából százötvennél kezdném, plusz a kockázati adó. *Magyarázza, baljával gesztikulálva a városon túli, teljesen békésnek és ártalmatlannak látszó vidékre, szántó és borosföldekkel vegyítve. Azokon túl várhat rájuk az idegen föld.* - Tehát ha nem tetszik bőséggel megemelni azt a díjat, kétlem, hogy az elkövetkező napokban az esőn ás jómagamon kívül bárki megfogja ezt a pergament. Én, ugyanis, ingyen megcsinálom. *Kissé leereszkedő, de ártalmatlan mosollyal mutat megint csak magára, egy kis hajolással ütve tovább a vasat.* - Jómagamnak csak egy pengére lenne szükségem, amit ön minden bizonnyal tud biztosítani. Nem szó szerint, természetesen. Tehát ha az ingoványon a karavánutat választjuk, és nem barangolunk el a pusztánál sem,
akkor különösebb életveszély nélkül elérjük a célállomásunkat. Benne van?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8753-8772