Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 13:01:32
Üzenet elküldve: 2020-02-17 13:01:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Lyllinor//
*Egy átlagos napon éppen csak átszaladni tervezett a főtéren, mikor a tér egy éppen születő új legenda színterévé vált. Fäenro kifejezetten szereti a meséket, de sosem gondolta, hogy egyszer ő is részese lesz egynek. Bátor a maga módján, de nem mindig. Ez a látvány elsőre ijesztő, és ő hátrébb húzódik egy gnóm lány mellé. Ugyanakkor amit az ismeretlen jelenség elmond, az már nagyon is érdekes. Fäenro semmit sem ismer Arthenioron kívül. Neki ez az otthon és az egész világ. Úgy érzi, ha a város utcái eddig életben tartották, akkor nem a város alapítója lesz az ellensége. Mások sem félnek, sokakból feltör a tettvágy. A lány is mond egy tippet mellette. Fäenronak is nagyon szeretne, de még nincs ötlete, pedig hallott ő is sok mesét. A legutolsó tipp nagyon tetszik neki. ~ Leleményes ez az ork. A szökőkút éppen előttünk van, de csak az ő gondolt rá. ~ Közelebb hajol a mellette lévő lányhoz, mert szimpatikus neki, és egy ilyen élményt amúgy is jobb megosztani.*
- Szerintem az ork megnyeri. Mit gondolsz? Ja, amúgy Fäenro vagyok.
//Lyllinor//
*Egy átlagos napon éppen csak átszaladni tervezett a főtéren, mikor a tér egy éppen születő új legenda színterévé vált. Fäenro kifejezetten szereti a meséket, de sosem gondolta, hogy egyszer ő is részese lesz egynek. Bátor a maga módján, de nem mindig. Ez a látvány elsőre ijesztő, és ő hátrébb húzódik egy gnóm lány mellé. Ugyanakkor amit az ismeretlen jelenség elmond, az már nagyon is érdekes. Fäenro semmit sem ismer Arthenioron kívül. Neki ez az otthon és az egész világ. Úgy érzi, ha a város utcái eddig életben tartották, akkor nem a város alapítója lesz az ellensége. Mások sem félnek, sokakból feltör a tettvágy. A lány is mond egy tippet mellette. Fäenronak is nagyon szeretne, de még nincs ötlete, pedig hallott ő is sok mesét. A legutolsó tipp nagyon tetszik neki. ~ Leleményes ez az ork. A szökőkút éppen előttünk van, de csak az ő gondolt rá. ~ Közelebb hajol a mellette lévő lányhoz, mert szimpatikus neki, és egy ilyen élményt amúgy is jobb megosztani.*
- Szerintem az ork megnyeri. Mit gondolsz? Ja, amúgy Fäenro vagyok.
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 12:51:18
Üzenet elküldve: 2020-02-17 12:51:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*A főtérre érve már nagy zsivaj fogadja, de így is jól hallotta még a találós kérdésnek tetsző szavakat Ar Thenior kőszájából. A temetőben látott sírkövekből és arany indákból alkotott teste kétséget ébreszt az erdőmélyi elfben, de látszólag békés teremtményről van szó, legyen az valóban a város alapítója vagy valami más entitás kőbe álmodott személyisége.
Nievesha is vele van, jobbnak találta és főleg biztonságosabbnak, ha mellette marad. Felveszi a kislányt, ha engedi, így biztosan jobban láthat a főtérre gyűlt sokaságban és könnyebb mozgatni is, ha bármi történne.
A találós kérdésre több válasz érkezik, de egyik sem bizonyul helyesnek. Nem érti, miért kell átokkal fenyegetni azokat, akik nem tudják a választ, de jobbnak látja egyelőre nem beleszólni a megfejtés megvitatásába. Annak ellenére is teszi ezt, hogy csak egyetlen jó válasz van és az átok csak azon nem fogan meg, aki elsőként találja ki. A népes sereg peremén áll, nem kíván közelebb menni és reméli, hogy a kislány sem erősködik majd. Innen is jól látják a kőtestű Ar Theniort, ki egyelőre tisztázatlan okokból tért vissza. Legyen jó indulatú vagy rosszat akaró, még idő eldönteni vagy megpróbálni megfelelni az első kérdésére, amelyet a jelek szerint több is követhet majd. Míg csak ártatlannak tetsző találgatásról van szó, addig az erdőmélyi elf sem aggódik.
Hallgatja a válaszokat és gondolkodik, csak akkor kíván megszólalni, ha biztos a válaszban.*
- Szerinted mi a válasz? *Kérdi halkan a karjában tartott Nievet, hátha a gyermeki ártatlan elme már meg is fejtette Ar Thenior találós kérdését.*
//1. próbatétel//
*A főtérre érve már nagy zsivaj fogadja, de így is jól hallotta még a találós kérdésnek tetsző szavakat Ar Thenior kőszájából. A temetőben látott sírkövekből és arany indákból alkotott teste kétséget ébreszt az erdőmélyi elfben, de látszólag békés teremtményről van szó, legyen az valóban a város alapítója vagy valami más entitás kőbe álmodott személyisége.
Nievesha is vele van, jobbnak találta és főleg biztonságosabbnak, ha mellette marad. Felveszi a kislányt, ha engedi, így biztosan jobban láthat a főtérre gyűlt sokaságban és könnyebb mozgatni is, ha bármi történne.
A találós kérdésre több válasz érkezik, de egyik sem bizonyul helyesnek. Nem érti, miért kell átokkal fenyegetni azokat, akik nem tudják a választ, de jobbnak látja egyelőre nem beleszólni a megfejtés megvitatásába. Annak ellenére is teszi ezt, hogy csak egyetlen jó válasz van és az átok csak azon nem fogan meg, aki elsőként találja ki. A népes sereg peremén áll, nem kíván közelebb menni és reméli, hogy a kislány sem erősködik majd. Innen is jól látják a kőtestű Ar Theniort, ki egyelőre tisztázatlan okokból tért vissza. Legyen jó indulatú vagy rosszat akaró, még idő eldönteni vagy megpróbálni megfelelni az első kérdésére, amelyet a jelek szerint több is követhet majd. Míg csak ártatlannak tetsző találgatásról van szó, addig az erdőmélyi elf sem aggódik.
Hallgatja a válaszokat és gondolkodik, csak akkor kíván megszólalni, ha biztos a válaszban.*
- Szerinted mi a válasz? *Kérdi halkan a karjában tartott Nievet, hátha a gyermeki ártatlan elme már meg is fejtette Ar Thenior találós kérdését.*
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 12:17:09
Üzenet elküldve: 2020-02-17 12:17:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Umi//
-Mii?! Ez a medve tud beszélni is? *Játssza meg a nagy rácsodálkozást, majd lesújtó tekintettel néz fel a másikra.*
-Kicsi vagyok, de már nem gyerek öregem. Bár, hogy téged nem tévesztenek össze valami erdei állattal az nagyobb csodálkozásra ad okot. *Majd közben bekiabálnak, nem csak ők, de többen is, a férfi viszont csapja le egyiket a másik után nagy homlokráncolás közepette.*
-Nyanyának?! Hogy nem esik le a nyelved és szalad el az ilyen beszédtől. Ezek normális ruhák! *Vágja be a sértődött, citrom nyalta képet.*
-Igenis nyanyásak! *Ölt nyelvet kicsinyes bosszúból a másikra, majd a bemutatkozást hallva, mintha mi se történt volna, az egyik zsíros kezecskéjét beletörüli a pulcsijába, majd kézfogásra nyújtja fel.*
-Xavy. *Csak, hogy komoly gnóm látszatát keltse. Majd a nagy kiabálásra, amit levág, meg is kapja a maga fedését a mellett ácsorgótól.*
-De hát, ha egyszer máshogy nem hallaná meg? Könnyen beszélsz te, ezzel a mély és erőteljes dörmögéssel. *Már megszokta, hogy neki aztán hangosabbnak kell lenni, hogy észrevegyék.*
-Pedig egészen értelmes volt a te érvelésed is. *Fordítja oldalra a fejét, majd érkezik egy kis segítség, mi szerint talán a vénasszonyok pletykáiban leledzik a feladvány megoldása.*
-Ez csak fasírozott… *Nyomja szinte a másik orra elé, hogy közelebbről is megszemlélhesse azt.*
-De így, hogy nem találtad el, az egész az enyém egyelőre. *Megint beleharap és jót nyammog is rajta.*
-Hát… öreganyám nagy boszorka volt, talán érdemben… egyetlen történet lehet, aminek lábakélt és messze földre el is jutott. *Gondolkozik nagyban és kutat az emlékezetében bőszen.*
-Hallottál-e arról, amikor a Fürdőház vizét megmérgezték? Aztán valami orkról hálából, mert a felelőst megtalálta, elneveztek valami piát. A pia ugye oltja a szomjat, meg az nagy dicsőség lehetett a népének, már ha volt. Aztán azt is hallottam, hogy valami megszállott tette, egy bizonyos mérgező virággal, de sajnos a növény fajtájára nem emlékszem már. De valami Ullaram… vagy Ullatam… vagy mi volt az orknak a neve. *Mivel nem igazán iszik sört, így nem nagyon nézegette még az itallapon a megnevezését.*
-Talán valami sörféle volt, de öreganyám nagy kópénak tartotta, kár hogy megpusztult. U… U… lmara… Nem! Ullamar azt biszem. *Fogyasztja közben a szendvicset, de nagy hévvel, nehogy elegye előle a férfi, jó találat esetén.*
-Nya! Kiabájjad be! *Nyalja le az ujjait, miközben megböki a mellette állót. Ha már van legyen haszna is.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 13:03:57
//Umi//
-Mii?! Ez a medve tud beszélni is? *Játssza meg a nagy rácsodálkozást, majd lesújtó tekintettel néz fel a másikra.*
-Kicsi vagyok, de már nem gyerek öregem. Bár, hogy téged nem tévesztenek össze valami erdei állattal az nagyobb csodálkozásra ad okot. *Majd közben bekiabálnak, nem csak ők, de többen is, a férfi viszont csapja le egyiket a másik után nagy homlokráncolás közepette.*
-Nyanyának?! Hogy nem esik le a nyelved és szalad el az ilyen beszédtől. Ezek normális ruhák! *Vágja be a sértődött, citrom nyalta képet.*
-Igenis nyanyásak! *Ölt nyelvet kicsinyes bosszúból a másikra, majd a bemutatkozást hallva, mintha mi se történt volna, az egyik zsíros kezecskéjét beletörüli a pulcsijába, majd kézfogásra nyújtja fel.*
-Xavy. *Csak, hogy komoly gnóm látszatát keltse. Majd a nagy kiabálásra, amit levág, meg is kapja a maga fedését a mellett ácsorgótól.*
-De hát, ha egyszer máshogy nem hallaná meg? Könnyen beszélsz te, ezzel a mély és erőteljes dörmögéssel. *Már megszokta, hogy neki aztán hangosabbnak kell lenni, hogy észrevegyék.*
-Pedig egészen értelmes volt a te érvelésed is. *Fordítja oldalra a fejét, majd érkezik egy kis segítség, mi szerint talán a vénasszonyok pletykáiban leledzik a feladvány megoldása.*
-Ez csak fasírozott… *Nyomja szinte a másik orra elé, hogy közelebbről is megszemlélhesse azt.*
-De így, hogy nem találtad el, az egész az enyém egyelőre. *Megint beleharap és jót nyammog is rajta.*
-Hát… öreganyám nagy boszorka volt, talán érdemben… egyetlen történet lehet, aminek lábakélt és messze földre el is jutott. *Gondolkozik nagyban és kutat az emlékezetében bőszen.*
-Hallottál-e arról, amikor a Fürdőház vizét megmérgezték? Aztán valami orkról hálából, mert a felelőst megtalálta, elneveztek valami piát. A pia ugye oltja a szomjat, meg az nagy dicsőség lehetett a népének, már ha volt. Aztán azt is hallottam, hogy valami megszállott tette, egy bizonyos mérgező virággal, de sajnos a növény fajtájára nem emlékszem már. De valami Ullaram… vagy Ullatam… vagy mi volt az orknak a neve. *Mivel nem igazán iszik sört, így nem nagyon nézegette még az itallapon a megnevezését.*
-Talán valami sörféle volt, de öreganyám nagy kópénak tartotta, kár hogy megpusztult. U… U… lmara… Nem! Ullamar azt biszem. *Fogyasztja közben a szendvicset, de nagy hévvel, nehogy elegye előle a férfi, jó találat esetén.*
-Nya! Kiabájjad be! *Nyalja le az ujjait, miközben megböki a mellette állót. Ha már van legyen haszna is.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 13:03:57
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 10:17:50
Üzenet elküldve: 2020-02-17 10:17:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*A főtéren egyre többen megállnak, ami nem is csoda, nyilván. Sőt, hallva az egész várost illető feladványt a sziklatrónusán megelevenedett városalapító mágustól, heves találgatásba is kezd mindenki a találós kérdés rejtélyes szavai hallatán.
Grimor homlokráncolva a szökőkúthoz sétál.
~No meg a dicsőség oszlop. A Temetőben is emeltek egyet. Talán az orkdúlásra gondol.~ bámul a legöregebb elfnél is vénségesebb kő Theniorra, ahogy próbálja munkára fogni az agytekervényeit. Mert ő ork létére bizony hallott erről egy s mást. De csak találgat ő is, hangosan.*
- A szökőkút? Vagy az egész tér, itt, körülöttünk? Vagy az egész város mágiája? *morogja, elég hangosan ahhoz, hogy elgondolkodtató legyen. ~De hogy jön ide Eeyr virága? Bár a város behódolt az új istenüknek, szó se róla.~*
//1. próbatétel//
*A főtéren egyre többen megállnak, ami nem is csoda, nyilván. Sőt, hallva az egész várost illető feladványt a sziklatrónusán megelevenedett városalapító mágustól, heves találgatásba is kezd mindenki a találós kérdés rejtélyes szavai hallatán.
Grimor homlokráncolva a szökőkúthoz sétál.
~No meg a dicsőség oszlop. A Temetőben is emeltek egyet. Talán az orkdúlásra gondol.~ bámul a legöregebb elfnél is vénségesebb kő Theniorra, ahogy próbálja munkára fogni az agytekervényeit. Mert ő ork létére bizony hallott erről egy s mást. De csak találgat ő is, hangosan.*
- A szökőkút? Vagy az egész tér, itt, körülöttünk? Vagy az egész város mágiája? *morogja, elég hangosan ahhoz, hogy elgondolkodtató legyen. ~De hogy jön ide Eeyr virága? Bár a város behódolt az új istenüknek, szó se róla.~*
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 09:42:19
Üzenet elküldve: 2020-02-17 09:42:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Ar Thenior homlokát repedések kezdik tarkítani, melyeken átfénylik az arany indák szövevénye.*
-Egyik megoldás sem helyes.
*Válaszolja a következőkre.*
-A bosszú kicsinyes, nem dicső, míg a nap havában már kibontva díszeleg jó pár virág.
*Megvakarja állát, aztán úgy dönt hozzátesz még valamit hegyeket megrengető hangján.*
-Hát a mai öregasszonyok már nem mondanak régi meséket?
*Kérdezi lebiggyesztett ajkakkal, amolyan gúnnyal vegyes segítő szándékot sugározva gránit arcáról.*
//1. próbatétel//
*Ar Thenior homlokát repedések kezdik tarkítani, melyeken átfénylik az arany indák szövevénye.*
-Egyik megoldás sem helyes.
*Válaszolja a következőkre.*
-A bosszú kicsinyes, nem dicső, míg a nap havában már kibontva díszeleg jó pár virág.
*Megvakarja állát, aztán úgy dönt hozzátesz még valamit hegyeket megrengető hangján.*
-Hát a mai öregasszonyok már nem mondanak régi meséket?
*Kérdezi lebiggyesztett ajkakkal, amolyan gúnnyal vegyes segítő szándékot sugározva gránit arcáról.*
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 08:01:59
Üzenet elküldve: 2020-02-17 08:01:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
//Xavy//
*A leány, várható módon felsüvölt, de ezen nem lepődik meg túlságosan, elég jól sikerült megtaposnia, de az elmormolt bocsánatkérések közepette egyelőre több figyelmet nem szentel neki, inkább annak a hatalmas alaknak, aki zord hangján már megint elbődül. A szőr feláll a hátán. Találkozott már istenségekkel, fél-istenségekkel, állatos dolgokkal, dögbarlanggal, szörnyekkel, de ekkora furcsasággal még nem. Igyekszik is mindent az eszébe vésni. A gnóm csacsogására azonban egy pillanatra azért csak odafordul:*
- Miii?! Hát te gyerek vagy?? Akkor mi a pi... *egy gyerek előtt csak nem beszél csúnyán*, szóval mi a barnaszőrű lófaroknak öltöztél nyanyának? *Néz rá hitetlenkedve.* Hívj csak Umonnak, ne bácsizz itt engem, nem vagyok vén. Amúgy is... valószínűleg vagy száz évvel idősebb vagy nálam, nálatok sosem lehet tudni. *Legyint, aztán megint már csak figyel, aztán majd hasra esik, mikor Xavy elbődül.*
- Az istenekre, menten megáll a szívem, ha így kajabálsz... *Hüledezik.* Amúgy ügyes próba... hát, ha azt mondod... *Vakarja meg fejét elbizonytalanodva.*
- A kiszáradt vándor a földek, melyekre eső formájában érkezik az áldás, s hosszú idők szomját oltja. Az áldozat dicsősége, az újjászületés, mely a hideg évszak után újítja meg a tájat, s a fagy dúlása után enyhet hoz... A NAP HAVA! A NAP HAVA! *Kiáltja ő is, mintegy megfejtésként, majd automatikusan nyúl a szendvicsért, mit a gnóm leány ígért neki. Mikor azonban az felvisít tenyerében, ijedt képpel adja vissza.*
- Mit eszel te... te... egyébként meg, hogy hívnak? Banyának csak nem szólíthatlak. Lecsapjam, hogy ne mozogjon? *Biccent a szendvics felé.*
//1. próbatétel//
//Xavy//
*A leány, várható módon felsüvölt, de ezen nem lepődik meg túlságosan, elég jól sikerült megtaposnia, de az elmormolt bocsánatkérések közepette egyelőre több figyelmet nem szentel neki, inkább annak a hatalmas alaknak, aki zord hangján már megint elbődül. A szőr feláll a hátán. Találkozott már istenségekkel, fél-istenségekkel, állatos dolgokkal, dögbarlanggal, szörnyekkel, de ekkora furcsasággal még nem. Igyekszik is mindent az eszébe vésni. A gnóm csacsogására azonban egy pillanatra azért csak odafordul:*
- Miii?! Hát te gyerek vagy?? Akkor mi a pi... *egy gyerek előtt csak nem beszél csúnyán*, szóval mi a barnaszőrű lófaroknak öltöztél nyanyának? *Néz rá hitetlenkedve.* Hívj csak Umonnak, ne bácsizz itt engem, nem vagyok vén. Amúgy is... valószínűleg vagy száz évvel idősebb vagy nálam, nálatok sosem lehet tudni. *Legyint, aztán megint már csak figyel, aztán majd hasra esik, mikor Xavy elbődül.*
- Az istenekre, menten megáll a szívem, ha így kajabálsz... *Hüledezik.* Amúgy ügyes próba... hát, ha azt mondod... *Vakarja meg fejét elbizonytalanodva.*
- A kiszáradt vándor a földek, melyekre eső formájában érkezik az áldás, s hosszú idők szomját oltja. Az áldozat dicsősége, az újjászületés, mely a hideg évszak után újítja meg a tájat, s a fagy dúlása után enyhet hoz... A NAP HAVA! A NAP HAVA! *Kiáltja ő is, mintegy megfejtésként, majd automatikusan nyúl a szendvicsért, mit a gnóm leány ígért neki. Mikor azonban az felvisít tenyerében, ijedt képpel adja vissza.*
- Mit eszel te... te... egyébként meg, hogy hívnak? Banyának csak nem szólíthatlak. Lecsapjam, hogy ne mozogjon? *Biccent a szendvics felé.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 07:13:13
Üzenet elküldve: 2020-02-17 07:13:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
// YIla és Nim //
*Már eléggé nagy tömeg verődött össze, nem is hiába, hiszen furcsa és jelentős dolgok vannak itt és most kibontakozóban. A szerencsésebb réteghez tartozik, ugyanis egészen jól látja a téren történő dolgokat, erre magassága is rásegít, de nem átall lábujjhegyen is állni, hogy a szemét dörzsölhesse utána.*
-Azt a figyfenét! Ezt el se hiszem! *Nem elég, hogy mostanában ő vele is furcsa dolgok történtek, de még itt van ez is. ~A neve úgy hasonlít, ezek szerint köze van a városhoz. De vajon mennyi idős lehet? Létezik ez?!~ Majd odalép hozzá valaki és megszólítja, a nyüzsgés, amit a kijelentés kelt egészen egy hangyaboly látszatát keltheti, még távolból is.*
-Halihó! *Emeli meg a hangját és lép közelebb az ismerős archoz.*
-Épp itt voltam, amikor kezdődött, hazafelé tartottam… volna! *Most már viszont semmi pénzért nem hagyja itt a teret, kíváncsi a dolog végére. Az átkot hallva, meg Nimeril elmés megjegyzését, mosolyt csal az arcára.*
-Bizony, ezt nagyon jól látod. Nem is igazán izgat a dolog, csak kíváncsi vagyok. *Von vállat, jobb ezt így mondani, minthogy nem jut eszébe a feladványról semmi.*
-Bizonyosan egy különleges város lesz, ha ez tényleg megvalósul. *Mosolya egyre csak szélesedik, közben hallgatja a találgatásokat is.*
-Azért megnézném. *Szemei előtt meg is jelenik egy kunkorodó malacfarokkal rohangáló gyerek, akinek szépen ki van vágva a nadrágja, hogy a plusz tartozék se legyen korlátozva a mozgásba.*
// YIla és Nim //
*Már eléggé nagy tömeg verődött össze, nem is hiába, hiszen furcsa és jelentős dolgok vannak itt és most kibontakozóban. A szerencsésebb réteghez tartozik, ugyanis egészen jól látja a téren történő dolgokat, erre magassága is rásegít, de nem átall lábujjhegyen is állni, hogy a szemét dörzsölhesse utána.*
-Azt a figyfenét! Ezt el se hiszem! *Nem elég, hogy mostanában ő vele is furcsa dolgok történtek, de még itt van ez is. ~A neve úgy hasonlít, ezek szerint köze van a városhoz. De vajon mennyi idős lehet? Létezik ez?!~ Majd odalép hozzá valaki és megszólítja, a nyüzsgés, amit a kijelentés kelt egészen egy hangyaboly látszatát keltheti, még távolból is.*
-Halihó! *Emeli meg a hangját és lép közelebb az ismerős archoz.*
-Épp itt voltam, amikor kezdődött, hazafelé tartottam… volna! *Most már viszont semmi pénzért nem hagyja itt a teret, kíváncsi a dolog végére. Az átkot hallva, meg Nimeril elmés megjegyzését, mosolyt csal az arcára.*
-Bizony, ezt nagyon jól látod. Nem is igazán izgat a dolog, csak kíváncsi vagyok. *Von vállat, jobb ezt így mondani, minthogy nem jut eszébe a feladványról semmi.*
-Bizonyosan egy különleges város lesz, ha ez tényleg megvalósul. *Mosolya egyre csak szélesedik, közben hallgatja a találgatásokat is.*
-Azért megnézném. *Szemei előtt meg is jelenik egy kunkorodó malacfarokkal rohangáló gyerek, akinek szépen ki van vágva a nadrágja, hogy a plusz tartozék se legyen korlátozva a mozgásba.*
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 06:32:32
Üzenet elküldve: 2020-02-17 06:32:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
//Umi//
*Miközben gyanútlan a tömegben ácsorog, mert felállt, érdeklődve közelebb osont és fülel, a fasírozottal teli szendvicsét majszolva, egy nagydarab alak szandáljával jól megtiporja.*
-Áh! Itt vagyok, hát nem figyelsz! *Kiált rá, de az gyorsan is kapcsol és mindjárt maga mellé emeli, bár nem rá figyel, hanem a szájtátott tömeghez csatlakozva a felszólalón függ tekintete.*
-Hallom, hallom… *Válaszol mogorván, hiszen pont most veszített el még egy falatot, mikor a megnyilvánulás nyomán kiszabadult a szájából.*
-Nehéz lenne nem hallani, bár ez a nyüzsgés… kitit dzsabaró. *Közben beleharap a szendvicsbe, úgy válaszol, mégis jobb lenne megenni, mielőtt valaki megint agyon akarná tiporni.*
-A nap hava szerintem egy jó tipp lenne bácsi, érdemes lenne bekiabálni! Okosnak tűnök … cöh! *Bökdösi most ő oldalon a másikat, legalább így megbosszulva a kis incidenst, mikor felcsillannak a szemei. ~Bosszúszomj! ~*
-Hogy lehet, hogy ez lenne a megoldás? Az áldozatnak dicsőség, talán és a dúlás után azt mondják enyhülés is okoz, bár, hogy Eeyrnek mi köze ahhoz? A hithűek amúgy is mindent az istenekre fognak. *Majd feláll a szökőkút szélére a kis szendvicsével és minden hangerejét bevetve elkiáltja magát.*
-Ez a BOSSZÚ lesz! Mármint azt hiszem. *Teszi még hozzá.*
-De bácsi! Szerintem a tiedét is kiabáld be, és ha az talál, akkor kaphatsz egy falatot a szendvicsemből. Na? Jó lesz? *Mutatja oda neki a fasírtos szendvicset, amik éppen akkor mozdul meg szenvedősen a két szelet kenyér közé szuszakolva.*
//1. próbatétel//
//Umi//
*Miközben gyanútlan a tömegben ácsorog, mert felállt, érdeklődve közelebb osont és fülel, a fasírozottal teli szendvicsét majszolva, egy nagydarab alak szandáljával jól megtiporja.*
-Áh! Itt vagyok, hát nem figyelsz! *Kiált rá, de az gyorsan is kapcsol és mindjárt maga mellé emeli, bár nem rá figyel, hanem a szájtátott tömeghez csatlakozva a felszólalón függ tekintete.*
-Hallom, hallom… *Válaszol mogorván, hiszen pont most veszített el még egy falatot, mikor a megnyilvánulás nyomán kiszabadult a szájából.*
-Nehéz lenne nem hallani, bár ez a nyüzsgés… kitit dzsabaró. *Közben beleharap a szendvicsbe, úgy válaszol, mégis jobb lenne megenni, mielőtt valaki megint agyon akarná tiporni.*
-A nap hava szerintem egy jó tipp lenne bácsi, érdemes lenne bekiabálni! Okosnak tűnök … cöh! *Bökdösi most ő oldalon a másikat, legalább így megbosszulva a kis incidenst, mikor felcsillannak a szemei. ~Bosszúszomj! ~*
-Hogy lehet, hogy ez lenne a megoldás? Az áldozatnak dicsőség, talán és a dúlás után azt mondják enyhülés is okoz, bár, hogy Eeyrnek mi köze ahhoz? A hithűek amúgy is mindent az istenekre fognak. *Majd feláll a szökőkút szélére a kis szendvicsével és minden hangerejét bevetve elkiáltja magát.*
-Ez a BOSSZÚ lesz! Mármint azt hiszem. *Teszi még hozzá.*
-De bácsi! Szerintem a tiedét is kiabáld be, és ha az talál, akkor kaphatsz egy falatot a szendvicsemből. Na? Jó lesz? *Mutatja oda neki a fasírtos szendvicset, amik éppen akkor mozdul meg szenvedősen a két szelet kenyér közé szuszakolva.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 00:38:40
Üzenet elküldve: 2020-02-17 00:38:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Már maga sem tudja, miért is jött ide, csak téblábol a téren, a fejét törve, nézelődve, hátha valamiről eszébe jut, mit is keres itt...
Aztán már fordulna visszafelé, mert az már csak úgy szokott lenni, ha valamit a gnóm elfelejt, akkor rejtélyes módon, ha visszamegy oda, ahol a keresett gondolat még a fejében megvolt, ott vissza is tudja azt keríteni, épp mint valami elhagyott tárgyat.
Na igen ám, de úgy alakul, hogy még ez a terv is kimegy a fejéből, mikor a hatalmas gólem megjelenik. Szegény öreg azt sem tudja, merre fusson! Úgyhogy nem is fut, helyette ledermed és csak bámul a furcsa jelenésre.
Aztán mondhat ez az Ar Thenior bármit, hogy nem áll szándékában a várost lerombolni, az átkokkal fenyegetőzése jobban érdekli Therradot; mellette még az sem enyhíti meg nyúl szívét, hogy amúgy jutalmat is ígér a gólem az arra méltóaknak.
Ellenben lenyűgözöttsége is tagadhatatlan. Micsoda hatalmas mágikus erő lehet az, ami több mint nyolcszáz esztendő múlva is életre tud még kelni! Már' ha tényleg igazat szól a gólem...
A kis öreg még mindig inkább menekülne, de nem igen mer moccanni. Mert mi van, ha ezért szórnak rá itt átkot, hiszen Ar Thenior éppen próba elé állítja őket és arról nem szólt, hogy aki akarná, az magát ebrudalhatná ki ebből a városból, amiben tartózkodni a jelek szerint már nem lehet csak úgy, arra méltónak kell lenni...
Úgyhogy ő is szépen végighallgatja a talányt, ez legalább egy kicsit elvonja a figyelmét.
Mikor az hangzik el, hogy milyen büntetés jár annak, aki nem tud helyesen válaszolni, hirtelen fény gyúl az elméjében. ~ Óh, hát persze!~ Nyúl a zsebébe és húzza elő a malacorrot. Aztán egyből vissza is dugja azt a kabátjába.
Közben körülötte zsizsegni kezdenek a népek és találgatni. Még csak most veszi észre, mennyien összegyűltek.
A fel-felhangzó válaszok aztán az ő figyelmét is visszairányítják a találós kérdésre. Magában ismételgeti a talány részleteit, még motyog is magában hozzá, egyik kezével az állát fogva, másikkal a szemüvegét igazgatva.*
- Szi-szivárvány? - *Habogja ezt a többinél hangosabban, de nem úgy tűnik, mintha ezt válaszul akarta volna mondani, inkább csak hangosan gondolkodik.*
- Hm... vagy... egyszerűen a jóság, a jóakarat?
A hozzászólás írója (Therrad Gortus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 00:58:44
//1. próbatétel//
*Már maga sem tudja, miért is jött ide, csak téblábol a téren, a fejét törve, nézelődve, hátha valamiről eszébe jut, mit is keres itt...
Aztán már fordulna visszafelé, mert az már csak úgy szokott lenni, ha valamit a gnóm elfelejt, akkor rejtélyes módon, ha visszamegy oda, ahol a keresett gondolat még a fejében megvolt, ott vissza is tudja azt keríteni, épp mint valami elhagyott tárgyat.
Na igen ám, de úgy alakul, hogy még ez a terv is kimegy a fejéből, mikor a hatalmas gólem megjelenik. Szegény öreg azt sem tudja, merre fusson! Úgyhogy nem is fut, helyette ledermed és csak bámul a furcsa jelenésre.
Aztán mondhat ez az Ar Thenior bármit, hogy nem áll szándékában a várost lerombolni, az átkokkal fenyegetőzése jobban érdekli Therradot; mellette még az sem enyhíti meg nyúl szívét, hogy amúgy jutalmat is ígér a gólem az arra méltóaknak.
Ellenben lenyűgözöttsége is tagadhatatlan. Micsoda hatalmas mágikus erő lehet az, ami több mint nyolcszáz esztendő múlva is életre tud még kelni! Már' ha tényleg igazat szól a gólem...
A kis öreg még mindig inkább menekülne, de nem igen mer moccanni. Mert mi van, ha ezért szórnak rá itt átkot, hiszen Ar Thenior éppen próba elé állítja őket és arról nem szólt, hogy aki akarná, az magát ebrudalhatná ki ebből a városból, amiben tartózkodni a jelek szerint már nem lehet csak úgy, arra méltónak kell lenni...
Úgyhogy ő is szépen végighallgatja a talányt, ez legalább egy kicsit elvonja a figyelmét.
Mikor az hangzik el, hogy milyen büntetés jár annak, aki nem tud helyesen válaszolni, hirtelen fény gyúl az elméjében. ~ Óh, hát persze!~ Nyúl a zsebébe és húzza elő a malacorrot. Aztán egyből vissza is dugja azt a kabátjába.
Közben körülötte zsizsegni kezdenek a népek és találgatni. Még csak most veszi észre, mennyien összegyűltek.
A fel-felhangzó válaszok aztán az ő figyelmét is visszairányítják a találós kérdésre. Magában ismételgeti a talány részleteit, még motyog is magában hozzá, egyik kezével az állát fogva, másikkal a szemüvegét igazgatva.*
- Szi-szivárvány? - *Habogja ezt a többinél hangosabban, de nem úgy tűnik, mintha ezt válaszul akarta volna mondani, inkább csak hangosan gondolkodik.*
- Hm... vagy... egyszerűen a jóság, a jóakarat?
A hozzászólás írója (Therrad Gortus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 00:58:44
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 23:08:04
Üzenet elküldve: 2020-02-16 23:08:04
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Ar Thenior rögtön három tippet is kap. Lyllinor szinte elsuttogott szavait egy mágikus testben újjászületett szélmágusnak nem olyan nehéz meghallania. Ujjával a lányra mutat, és kicsit előrehajolva villantja meg aranyszín szemeit.*
-Eeyr könnye szomját senkinek sem oltotta még.
*Gondol itt a piacon is kapható gabonaféleségre mágusunk. A következő jelentkező Bris, akinek okfejtésére kissé hátradőlve felel.*
-Akár lehetne is. De nem, egyik sem.
*Csapja le röviden a kifejtett válaszokat, mintha csak már kimondottan célzott megfejtés tervezet lenne mind. Végezetül Krell áll elő egy pont az előbbi okfejtéssel kissé ellentétes megoldással. Ar Thenior felnevet trónján.*
-Majdnem! Egyetlen ponton hibádzik, melytől kisiklik a gondolat. Nem az áldozatért kapott jutalomról van szó, hanem az áldozatnak magának fényes dicsőségét jelzi a megoldás.
*Ad végül egy becsületes választ.*
-Ez sem felelt meg hát.
*Dörmögi, és várja az újabb ötleteket, hiszen szerinte ez még nem nehéz.*
//1. próbatétel//
*Ar Thenior rögtön három tippet is kap. Lyllinor szinte elsuttogott szavait egy mágikus testben újjászületett szélmágusnak nem olyan nehéz meghallania. Ujjával a lányra mutat, és kicsit előrehajolva villantja meg aranyszín szemeit.*
-Eeyr könnye szomját senkinek sem oltotta még.
*Gondol itt a piacon is kapható gabonaféleségre mágusunk. A következő jelentkező Bris, akinek okfejtésére kissé hátradőlve felel.*
-Akár lehetne is. De nem, egyik sem.
*Csapja le röviden a kifejtett válaszokat, mintha csak már kimondottan célzott megfejtés tervezet lenne mind. Végezetül Krell áll elő egy pont az előbbi okfejtéssel kissé ellentétes megoldással. Ar Thenior felnevet trónján.*
-Majdnem! Egyetlen ponton hibádzik, melytől kisiklik a gondolat. Nem az áldozatért kapott jutalomról van szó, hanem az áldozatnak magának fényes dicsőségét jelzi a megoldás.
*Ad végül egy becsületes választ.*
-Ez sem felelt meg hát.
*Dörmögi, és várja az újabb ötleteket, hiszen szerinte ez még nem nehéz.*
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 21:17:25
Üzenet elküldve: 2020-02-16 21:17:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Krell éppen peckesen sétál sétabotjával kezében, mikor meglátja Ar Theniort, és meghallja annak mennydörgő hangját. ~ Hű, az anyját! ~ kapaszkodik bele kalapjába, miközben megilletődötten szemléli a kőóriást. Végighallgatja annak magyarázatát szándékairól, de az egész jelenet olyan szürreálisan hat a férfi számára, hogy a beérkező információ szinte feldolgozatlanul szivárog át agytekervényein. ~ Hogy micsoda? Város alapítás? Hulljon a féreg? ~ értetlenkedik. Mindössze annyit fog fel a dologból, hogy valamiféle próbatételről lenne szó, amiből esetleg csurranhatna-cseppenhetne számára némi jóság. Van ő neki épp elég pallérozott elméje, miért is ne használná ki, ha lehetőség adódik rá? Még valami jó is kisülhet belőle.
Rövid gondolkodás után közelebb lép Ar Theniorhoz, bár jócskán tisztes távolságban maradva, valamint kihúzza magát, hogy észrevegyék. Hangját fel, ezzel ellentétesen kalapját pedig le emeli, hogy látszódjon az arca is beszéd közben.*
- Az eső az. Az eső, amely olthatja szomját a vándornak. Aszály idején bemutatott áldozatnak lehet gyümölcse. A lázadások és harcok után dúló tüzeket is eloltja. Valamint a növények virágzásában is szerepet játszik - már amennyire én tudom.
*Magabiztosan beszél, ugyanakkor tiszteletteljesen, nehogy kivívja Ar Thenior haragját. Beszéde vége felé azonban így is megmutatkozik énjének pimasz oldala. Arcára féloldalas mosoly költözik, úgy kérdi.*
- Disznó volnék hát, vagy eltaláltam?
//1. próbatétel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Krell éppen peckesen sétál sétabotjával kezében, mikor meglátja Ar Theniort, és meghallja annak mennydörgő hangját. ~ Hű, az anyját! ~ kapaszkodik bele kalapjába, miközben megilletődötten szemléli a kőóriást. Végighallgatja annak magyarázatát szándékairól, de az egész jelenet olyan szürreálisan hat a férfi számára, hogy a beérkező információ szinte feldolgozatlanul szivárog át agytekervényein. ~ Hogy micsoda? Város alapítás? Hulljon a féreg? ~ értetlenkedik. Mindössze annyit fog fel a dologból, hogy valamiféle próbatételről lenne szó, amiből esetleg csurranhatna-cseppenhetne számára némi jóság. Van ő neki épp elég pallérozott elméje, miért is ne használná ki, ha lehetőség adódik rá? Még valami jó is kisülhet belőle.
Rövid gondolkodás után közelebb lép Ar Theniorhoz, bár jócskán tisztes távolságban maradva, valamint kihúzza magát, hogy észrevegyék. Hangját fel, ezzel ellentétesen kalapját pedig le emeli, hogy látszódjon az arca is beszéd közben.*
- Az eső az. Az eső, amely olthatja szomját a vándornak. Aszály idején bemutatott áldozatnak lehet gyümölcse. A lázadások és harcok után dúló tüzeket is eloltja. Valamint a növények virágzásában is szerepet játszik - már amennyire én tudom.
*Magabiztosan beszél, ugyanakkor tiszteletteljesen, nehogy kivívja Ar Thenior haragját. Beszéde vége felé azonban így is megmutatkozik énjének pimasz oldala. Arcára féloldalas mosoly költözik, úgy kérdi.*
- Disznó volnék hát, vagy eltaláltam?
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 21:06:11
Üzenet elküldve: 2020-02-16 21:06:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A szél feltámad //
//Bodzavirág//
// Rony, Aerwen //
*Amikor kihallja a tömeg zsibongásából a nevét, szinte megkönnyebbül. Felismeri a tündér fiú hangját, és ez erőt ad neki, hogy ne meneküljön el innen. Ki a városból, hogy őt ne érje el semmilyen átok, amiről szólt előbb az a nagy isten. Hiszi, és féli az isteneket, csak valahogy nem ezt itt, eddig még nem hitte. Ez persze megdőlni látszik. Pillanatnyi ijedelme, mely lebénította cselekvésre ösztönzi. Ugrik egyet, és az ügető Zsálya felé kezd futni. Gyorsan, ahogy apró lábai bírják. A tündér lány egyik lábáról a másikra álldogál, legszívesebben Rony nyakába ugrana, de ezt így nem tudja megtenni. Amíg a tündér a teve hátán ül, csak a szárnyai segítségével tudna oda feljutni, de ezt erősen mellőzi, így inkább csak megszólal.*
- Ez… ez egy kicsit ijesztő. Annyira örülök, hogy itt vagy. *mondja, és tovább álldogál egyik lábáról a másikra. *
- Szerinted ki tudnánk találni az első próbatételt? *érdeklődik halkan. Lennének tippjei, ám egyelőre még hallgat róla.*
//Bodzavirág//
// Rony, Aerwen //
*Amikor kihallja a tömeg zsibongásából a nevét, szinte megkönnyebbül. Felismeri a tündér fiú hangját, és ez erőt ad neki, hogy ne meneküljön el innen. Ki a városból, hogy őt ne érje el semmilyen átok, amiről szólt előbb az a nagy isten. Hiszi, és féli az isteneket, csak valahogy nem ezt itt, eddig még nem hitte. Ez persze megdőlni látszik. Pillanatnyi ijedelme, mely lebénította cselekvésre ösztönzi. Ugrik egyet, és az ügető Zsálya felé kezd futni. Gyorsan, ahogy apró lábai bírják. A tündér lány egyik lábáról a másikra álldogál, legszívesebben Rony nyakába ugrana, de ezt így nem tudja megtenni. Amíg a tündér a teve hátán ül, csak a szárnyai segítségével tudna oda feljutni, de ezt erősen mellőzi, így inkább csak megszólal.*
- Ez… ez egy kicsit ijesztő. Annyira örülök, hogy itt vagy. *mondja, és tovább álldogál egyik lábáról a másikra. *
- Szerinted ki tudnánk találni az első próbatételt? *érdeklődik halkan. Lennének tippjei, ám egyelőre még hallgat róla.*
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:40:57
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:40:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Nagy selyemcsuha alatt vékony, kis alak. A tömegben szinte el is tud tűnni. Igyekszik kerülni is. Nem akar se elveszni, sem pedig, hogy valaki kihasználja a lehetőséget és kirabolja. Bizony az is meglehet, hogy ezek a papírfecnik egy ravasz tolvajbanda terve, hogy minél többeket megfosszanak a vagyonuktól. Szegény Bris-nek még csak az kéne. Még így se sikerült megfelelő támogatót találnia. A thargoktól úgy menekült el, hogy csak porzott utána a föld mikor a gyilkos kór felütötte náluk a fejét. Persze lehet az lesz a vége, hogy visszatér azokhoz a barbárokhoz. Ahogy ezen elmélkedik egy igencsak meglepő jelenség közeledik a főtér felé ami miatt mégiscsak közelebb lép egy nagyobb társasághoz és csak mögülük nyújtogatja a nyakát. Azért a menekülési útvonalakat is számba veszi hátha ez valami veszélyes dolog lesz. Aztán csak tátott szájjal hallgatja a jelenést. Ha igazat mond akkor egy valódi történelmi pillanatról van itt szó. A város alapítója személyesen! Az egyik legnagyobb mágus! Ez szinte hihetetlen. Olyan titkok tudója amiket még Bris is elképzelni se tud. Na az ő kegyeibe bejutni micsoda jutalom lenne. A kérdés hallatán büszkén elő is lépdel a csattogó papucsával és nekiáll fejtegetni.*
-Nos! Ez valóban nem egy egyszerű kérdés. Amiket elsőként ki lehet zárni azok az elsőre jól hangzó víz vagy eső ugyanis a második feltételnek nem felelnek meg. A válaszhoz érdemes nyitottan gondolkodni. Ez ugyanis lehet tárgy, fogalom vagy akár személy is. Szomjat olt. Tudásszomjat? Áldozatnak dicsőség... Dúlás után enyhülés... Ez akár munka is lehet. Vagy otthon.
*Vakargatja meg az állát.*
//1. próbatétel//
*Nagy selyemcsuha alatt vékony, kis alak. A tömegben szinte el is tud tűnni. Igyekszik kerülni is. Nem akar se elveszni, sem pedig, hogy valaki kihasználja a lehetőséget és kirabolja. Bizony az is meglehet, hogy ezek a papírfecnik egy ravasz tolvajbanda terve, hogy minél többeket megfosszanak a vagyonuktól. Szegény Bris-nek még csak az kéne. Még így se sikerült megfelelő támogatót találnia. A thargoktól úgy menekült el, hogy csak porzott utána a föld mikor a gyilkos kór felütötte náluk a fejét. Persze lehet az lesz a vége, hogy visszatér azokhoz a barbárokhoz. Ahogy ezen elmélkedik egy igencsak meglepő jelenség közeledik a főtér felé ami miatt mégiscsak közelebb lép egy nagyobb társasághoz és csak mögülük nyújtogatja a nyakát. Azért a menekülési útvonalakat is számba veszi hátha ez valami veszélyes dolog lesz. Aztán csak tátott szájjal hallgatja a jelenést. Ha igazat mond akkor egy valódi történelmi pillanatról van itt szó. A város alapítója személyesen! Az egyik legnagyobb mágus! Ez szinte hihetetlen. Olyan titkok tudója amiket még Bris is elképzelni se tud. Na az ő kegyeibe bejutni micsoda jutalom lenne. A kérdés hallatán büszkén elő is lépdel a csattogó papucsával és nekiáll fejtegetni.*
-Nos! Ez valóban nem egy egyszerű kérdés. Amiket elsőként ki lehet zárni azok az elsőre jól hangzó víz vagy eső ugyanis a második feltételnek nem felelnek meg. A válaszhoz érdemes nyitottan gondolkodni. Ez ugyanis lehet tárgy, fogalom vagy akár személy is. Szomjat olt. Tudásszomjat? Áldozatnak dicsőség... Dúlás után enyhülés... Ez akár munka is lehet. Vagy otthon.
*Vakargatja meg az állát.*
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:17:29
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:17:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A szél feltámad //
*Majd miután eleget tett állampolgári kötelezettségeinek, és figyelmeztette az odabent lévőket, végleg otthagyja a fogadót, és kilép az istentelen (vagy istenes, ki tudja) szélbe. Közelebb megy a jelenéshez, hátranézve a Pegazus ajtajára, hogy csatlakozik-e valaki hozzá az odabentiek közül, majd enyhe (na jó, igen-igen mély) meglepődöttséggel hallgatja végig a fénylő kőalak fentről zengő mondókáját. Épp csak a száját nem tátja el, de egy ilyen ellesett pillanathoz Grimor esetében még a 888 éve kősziklában szunnyadó, majd életre kelő Ar Thenior is kevés, úgy látszik.*
*Majd miután eleget tett állampolgári kötelezettségeinek, és figyelmeztette az odabent lévőket, végleg otthagyja a fogadót, és kilép az istentelen (vagy istenes, ki tudja) szélbe. Közelebb megy a jelenéshez, hátranézve a Pegazus ajtajára, hogy csatlakozik-e valaki hozzá az odabentiek közül, majd enyhe (na jó, igen-igen mély) meglepődöttséggel hallgatja végig a fénylő kőalak fentről zengő mondókáját. Épp csak a száját nem tátja el, de egy ilyen ellesett pillanathoz Grimor esetében még a 888 éve kősziklában szunnyadó, majd életre kelő Ar Thenior is kevés, úgy látszik.*
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:12:44
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:12:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A szél feltámad //
//Bodzavirág//
//Aerwen, Rony//
*Rony Zsálya hátán érkezik a főtérre, egy jó ideje járva már a várost. Alighogy felkelt a Kalmárban, sehol nem találta Aerwent, mindent tűvé tett már érte, szóval már csak ez az egy hely maradt hátra.*
-Aaaaerweeen, itt vagyoook! *Ekkor azonban nem elég, hogy meglátja a kiszemeltjét, de valami hatalmas, gólemszerű lény érkezik.*
-Istenek! *Motyogja, nagyon megijed. Egyedül az jár a fejében, hogy minél hamarabb odaérjen a virágbólszületett lány elé, így ügetésre ösztönzi Zsályát. Még a jóslatta sem törődik. ~ Tudtam, hogy itt még bajok lesznek! ~ Most mindenkire mérges, aki nem törődött velük a Kalmárban. Igaza lett, csak nem éppen így képzelte el ezt a pillanatot.*
//Bodzavirág//
//Aerwen, Rony//
*Rony Zsálya hátán érkezik a főtérre, egy jó ideje járva már a várost. Alighogy felkelt a Kalmárban, sehol nem találta Aerwent, mindent tűvé tett már érte, szóval már csak ez az egy hely maradt hátra.*
-Aaaaerweeen, itt vagyoook! *Ekkor azonban nem elég, hogy meglátja a kiszemeltjét, de valami hatalmas, gólemszerű lény érkezik.*
-Istenek! *Motyogja, nagyon megijed. Egyedül az jár a fejében, hogy minél hamarabb odaérjen a virágbólszületett lány elé, így ügetésre ösztönzi Zsályát. Még a jóslatta sem törődik. ~ Tudtam, hogy itt még bajok lesznek! ~ Most mindenkire mérges, aki nem törődött velük a Kalmárban. Igaza lett, csak nem éppen így képzelte el ezt a pillanatot.*
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:01:21
Üzenet elküldve: 2020-02-16 20:01:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Négy jómadár//
//Umon, Learon, Frandr'd, Fräd//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Hol vagy?! *Szegezi idegesen a kérdést a kósza fiolához Fräd, idegesen túrva át hátizsákja tartalmát. A zöld varázsital alaposan elkallódott, ez pedig nagyon idegesítő számára, pedig még azt sem tudja, mi fog itt vele történni pillanatokon belül. Az első, akinek felkelti az érdeklődését, egy szandálban járó, hosszú hajú, dús szakállú, szálkás testalkatú ember, akit a wegtoreni még azzal is meg merne gyanusítani, hogy erdőmélyi favágó, már amennyire munkához szokottnak látszik, mind teste, mind ruházata. Az érces hang mindig riasztó, de cseppnyi irigység is költözik a férfibe, amint az arcszőrzetre pillant, vágyódva gondol vissza egykori sajátjára, amit emlékei szerint mások miatt ítélt az elborostásodásra, s megzabolázásra. ~ Derék ember lehetsz te, ha képes vagy így megállni, hogy levágasd. Biztosan téged is megszóltak már miatta. ~ Túlságosan költői gondolatok, de ideje lenne válaszolni is.*
-Nem igazán tudom, de egy jó ideje nem volt már ilyen élénk az artheniori főtér, az már biztos. *De ezzel még mindig nincs vége, érkezik valami még ennél is feltűnőbb jelenség. Frädet egyáltalan nem érdekli a férfiak illata, sem a vidéki, sem a földműves életmódot nem tudja és nem akarja leolvasni Learonról. Az maradjon csak meg a selyemfiúknak és az elcseszett udvaroncoknak. Alaposan megsértődne, ha tudná, minek is nézik pontosan. Büszke városi polgár, élje akárhol, csináljon akármit, ő akkor sem hajlandó vidékre költözni - elviekben. Gyakorlatilag pedig hónapokat töltött Szarvasligetben. Önellentmondásos eszmék és tettek, de nem igazán érdeklik ezek őt. Szóval csak a szemeinek hisz, amik azt árulják el, hogy nemessel van dolga. Ráadásul idősebb figurának tűnik, viszont rajta is van valami, ami alaposan szíven szúrja a tudóst: újabb szakáll! ~ Hát én újra megnövesztem! Legalább egy kis bajszot. Pajeszt. Valamit! ~ Most tényleg örülne neki, ha egy isten úgy döntene, minden tette és gondolata ellenére megajándékozza egy szép pofaszőrzettel. A sors fintora, hogy Learon is Frädri társaságát keresi, aki megint csak annyit tud mondani, táskájában durkálva időszakosan, mint Umonnak.*
-Jó uram, fogalmam sincs. Hol bújkálsz... *Mormogja az utolsó két szót az eltűnt fiolának. Sikerrel jár, előkerül végre a zöld lötty, a wegtoreni pedig diadalittasan az égbe tartja.*
-Háh, megvagy! *Mondja, majd el is rakja a többi mellé, biztos helyre, a kabátja belső zsebébe. Aztán megint felpillant, már kezdeményezne is beszélgetést, de benne ragad a szó. ~ Mi a... ~ Néz egy feltehetően barbárra, bár eléggé megkettőz még ezen a tézisen is, Frandr'd látván. ~ Na jó, itt biztosan történni fog valami... ~ Ezt pedig ráadásul az is fokozza, hogy ismeri a nemest. A nevet megjegyzi, később még jól jöhet, meg eleve, ha beszélgettek volna, akkor úgyis fel kellett volna fednie azt - ha csak nem akarná becsapni egy ilyen esetben. ~ Learon. Hogy milyen, azt nem tudni. ~ Még, de talán majd a jövőben fény derül erre is. Kellett azonban neki felfestenie a bajt a falra, hiszen a váratlanok koronázatlan királynője, pontosabban királya lebeg felé, szó szerint. Fräd szemei elkerekednek, halkan morog maga elé úgy, hogy csak a három férfi hallhatja azt, amit mond - meg persze az a kőarcú valami, ha rendelkezik ilyen képességekkel.*
-Mi a bánatos orkfarokkal vert rézkoporsó akar ez lenni? *Olyan tipikus Frädricusból kibuggyant káromlás ez. Semmi értelme, s még annyira jelentősége sincs. A szavakat hallgatva csak még inkább ledöbben, a találós kérdésen pedig azonnal gondolkozni kezd. ~ Ha szó szerint értelmezem, lehet víz. Te talán béke is. Vagy szeretet? Nem, az túl elcsépelt lenne. Brrr. ~ Nagyot sóhajt, majd a közvetlen társaihoz szól.*
-Tippek, uraim?
//Négy jómadár//
//Umon, Learon, Frandr'd, Fräd//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Hol vagy?! *Szegezi idegesen a kérdést a kósza fiolához Fräd, idegesen túrva át hátizsákja tartalmát. A zöld varázsital alaposan elkallódott, ez pedig nagyon idegesítő számára, pedig még azt sem tudja, mi fog itt vele történni pillanatokon belül. Az első, akinek felkelti az érdeklődését, egy szandálban járó, hosszú hajú, dús szakállú, szálkás testalkatú ember, akit a wegtoreni még azzal is meg merne gyanusítani, hogy erdőmélyi favágó, már amennyire munkához szokottnak látszik, mind teste, mind ruházata. Az érces hang mindig riasztó, de cseppnyi irigység is költözik a férfibe, amint az arcszőrzetre pillant, vágyódva gondol vissza egykori sajátjára, amit emlékei szerint mások miatt ítélt az elborostásodásra, s megzabolázásra. ~ Derék ember lehetsz te, ha képes vagy így megállni, hogy levágasd. Biztosan téged is megszóltak már miatta. ~ Túlságosan költői gondolatok, de ideje lenne válaszolni is.*
-Nem igazán tudom, de egy jó ideje nem volt már ilyen élénk az artheniori főtér, az már biztos. *De ezzel még mindig nincs vége, érkezik valami még ennél is feltűnőbb jelenség. Frädet egyáltalan nem érdekli a férfiak illata, sem a vidéki, sem a földműves életmódot nem tudja és nem akarja leolvasni Learonról. Az maradjon csak meg a selyemfiúknak és az elcseszett udvaroncoknak. Alaposan megsértődne, ha tudná, minek is nézik pontosan. Büszke városi polgár, élje akárhol, csináljon akármit, ő akkor sem hajlandó vidékre költözni - elviekben. Gyakorlatilag pedig hónapokat töltött Szarvasligetben. Önellentmondásos eszmék és tettek, de nem igazán érdeklik ezek őt. Szóval csak a szemeinek hisz, amik azt árulják el, hogy nemessel van dolga. Ráadásul idősebb figurának tűnik, viszont rajta is van valami, ami alaposan szíven szúrja a tudóst: újabb szakáll! ~ Hát én újra megnövesztem! Legalább egy kis bajszot. Pajeszt. Valamit! ~ Most tényleg örülne neki, ha egy isten úgy döntene, minden tette és gondolata ellenére megajándékozza egy szép pofaszőrzettel. A sors fintora, hogy Learon is Frädri társaságát keresi, aki megint csak annyit tud mondani, táskájában durkálva időszakosan, mint Umonnak.*
-Jó uram, fogalmam sincs. Hol bújkálsz... *Mormogja az utolsó két szót az eltűnt fiolának. Sikerrel jár, előkerül végre a zöld lötty, a wegtoreni pedig diadalittasan az égbe tartja.*
-Háh, megvagy! *Mondja, majd el is rakja a többi mellé, biztos helyre, a kabátja belső zsebébe. Aztán megint felpillant, már kezdeményezne is beszélgetést, de benne ragad a szó. ~ Mi a... ~ Néz egy feltehetően barbárra, bár eléggé megkettőz még ezen a tézisen is, Frandr'd látván. ~ Na jó, itt biztosan történni fog valami... ~ Ezt pedig ráadásul az is fokozza, hogy ismeri a nemest. A nevet megjegyzi, később még jól jöhet, meg eleve, ha beszélgettek volna, akkor úgyis fel kellett volna fednie azt - ha csak nem akarná becsapni egy ilyen esetben. ~ Learon. Hogy milyen, azt nem tudni. ~ Még, de talán majd a jövőben fény derül erre is. Kellett azonban neki felfestenie a bajt a falra, hiszen a váratlanok koronázatlan királynője, pontosabban királya lebeg felé, szó szerint. Fräd szemei elkerekednek, halkan morog maga elé úgy, hogy csak a három férfi hallhatja azt, amit mond - meg persze az a kőarcú valami, ha rendelkezik ilyen képességekkel.*
-Mi a bánatos orkfarokkal vert rézkoporsó akar ez lenni? *Olyan tipikus Frädricusból kibuggyant káromlás ez. Semmi értelme, s még annyira jelentősége sincs. A szavakat hallgatva csak még inkább ledöbben, a találós kérdésen pedig azonnal gondolkozni kezd. ~ Ha szó szerint értelmezem, lehet víz. Te talán béke is. Vagy szeretet? Nem, az túl elcsépelt lenne. Brrr. ~ Nagyot sóhajt, majd a közvetlen társaihoz szól.*
-Tippek, uraim?
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:57:22
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:57:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Egyébként sem apró szemei még nagyobbra nőnek a különös valami láttán, amikor ellebeg a feje fölött az utcán a trónus, különc utasával egyetemben.
~Ekkora szél még sincs...~
Rossz érzés fogja el, nekiiramodik a jelenés után rövid lábain. Fizikuma nem bírja hosszú távon a futást, ráadásul a széllel is dacolnia kell, hamarosan úgy érzi, minden véget fog érni, mire odaér. Bárhová is tart.
A dörgedelmes hangra megtorpan, ekkor már majdnem a főtéren jár, de úgy zihál, hogy majdnem összerogy, megtámaszkodik egy ház falánál. De nem! Nem adja fel soha! Kipirult arccal caplat tovább, s hamarosan feltárul előtte a különös helyszín. Az idegen lényt látva újra elámul, de hamar eltakarják őt a magasabb járókelők, így helyezkedni próbál, kerülve a nagy tömeget, s közben töri a fejét. ~Arthenior jótevője tért vissza?~
Ez önmagában jó hírnek tűnik, kezd lecsengeni benne a pánik. De azért a próbákat csak nem kellene félvállról venni.
~Eeyr... süldő... szomjas vándor...~
Úgy érzi, körvonalazódik valami a gondolatai között. A malacok gabonaféléket is kapnak, van köztük olyan, melynek szemei kocsonyásak, ám nem tudja, hogy a vándorok szomjat oltanak-e vele. De a név mégis kicsúszik a száján.*
- Eeyr könnye?
*Csak halkan, bizonytalanul szól, tán észre se veszik, ahogy személye is jelentéktelenül meghúzódik a háttérben. Nem biztos benne, hogy tényleg ilyen könnyű lehet.*
//1. próbatétel//
*Egyébként sem apró szemei még nagyobbra nőnek a különös valami láttán, amikor ellebeg a feje fölött az utcán a trónus, különc utasával egyetemben.
~Ekkora szél még sincs...~
Rossz érzés fogja el, nekiiramodik a jelenés után rövid lábain. Fizikuma nem bírja hosszú távon a futást, ráadásul a széllel is dacolnia kell, hamarosan úgy érzi, minden véget fog érni, mire odaér. Bárhová is tart.
A dörgedelmes hangra megtorpan, ekkor már majdnem a főtéren jár, de úgy zihál, hogy majdnem összerogy, megtámaszkodik egy ház falánál. De nem! Nem adja fel soha! Kipirult arccal caplat tovább, s hamarosan feltárul előtte a különös helyszín. Az idegen lényt látva újra elámul, de hamar eltakarják őt a magasabb járókelők, így helyezkedni próbál, kerülve a nagy tömeget, s közben töri a fejét. ~Arthenior jótevője tért vissza?~
Ez önmagában jó hírnek tűnik, kezd lecsengeni benne a pánik. De azért a próbákat csak nem kellene félvállról venni.
~Eeyr... süldő... szomjas vándor...~
Úgy érzi, körvonalazódik valami a gondolatai között. A malacok gabonaféléket is kapnak, van köztük olyan, melynek szemei kocsonyásak, ám nem tudja, hogy a vándorok szomjat oltanak-e vele. De a név mégis kicsúszik a száján.*
- Eeyr könnye?
*Csak halkan, bizonytalanul szól, tán észre se veszik, ahogy személye is jelentéktelenül meghúzódik a háttérben. Nem biztos benne, hogy tényleg ilyen könnyű lehet.*
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:55:19
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:55:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Érintőlegesen Learon//
//Főként Balkócza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Többen is érkeznek, többek között egy furcsa külsejű pásztorember, ki mintha hozzá szólna.*
- Fogalmam sincs... *Mondja csendesen.* De valami történik. *Szemöldöke emelkedik meg, mikor a tömeg kettéválik és a hatalmas alak a szökőkút felé ballag. Kissé közelebb lép, hogy jobban lássa, bár az alak kiemelkedik a tömegből, így szinte lépése teljesen felesleges. Nyakát nyújtogatja, s közben nem veszi észre az előtte nézelődő csúcsos süveget, így bizony nem átall majd' átgázolni rajta, feltéve persze, hogy az, nagy szájtátása közben mégis észre nem veszi.*
- Baszki... bocsánat! *Nyújtja máris karját, de csak úgy tessék lássék, mert a figurát figyeli a szökőkútnál, ki rögvest beszélni is kezd, így Umon, ha sikerült is megfognia a kis gnóm karját, el is engedi. A gnóm, amúgy nem is olyan kicsi, legalábbis hozzá képest, sőt, ami azt illeti elég nagy, de most ez a legkevésbé sem érdekli.*
- Hallod mit mond? *Még mindig nem néz a lányra, máris fejtegetni kezd.*
- Az eső nem lehet... az nem az áldozat dicsősége. Eeyr a fény, a tűz... A megújulás sem lehet, mitől bont virágot Eeyrenek az a valami? A nap hava lenne? Hé! *Böki oldalba a gnómot, már, ha még megteheti.*
- Te okosnak tűnsz... *most először néz le rá.* ... ilyen kuruzsló, banyaféle vagy, nem? A nap hava lenne? Beüvöltsük? *Kérdezi Xavyt.*
//Érintőlegesen Learon//
//Főként Balkócza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Többen is érkeznek, többek között egy furcsa külsejű pásztorember, ki mintha hozzá szólna.*
- Fogalmam sincs... *Mondja csendesen.* De valami történik. *Szemöldöke emelkedik meg, mikor a tömeg kettéválik és a hatalmas alak a szökőkút felé ballag. Kissé közelebb lép, hogy jobban lássa, bár az alak kiemelkedik a tömegből, így szinte lépése teljesen felesleges. Nyakát nyújtogatja, s közben nem veszi észre az előtte nézelődő csúcsos süveget, így bizony nem átall majd' átgázolni rajta, feltéve persze, hogy az, nagy szájtátása közben mégis észre nem veszi.*
- Baszki... bocsánat! *Nyújtja máris karját, de csak úgy tessék lássék, mert a figurát figyeli a szökőkútnál, ki rögvest beszélni is kezd, így Umon, ha sikerült is megfognia a kis gnóm karját, el is engedi. A gnóm, amúgy nem is olyan kicsi, legalábbis hozzá képest, sőt, ami azt illeti elég nagy, de most ez a legkevésbé sem érdekli.*
- Hallod mit mond? *Még mindig nem néz a lányra, máris fejtegetni kezd.*
- Az eső nem lehet... az nem az áldozat dicsősége. Eeyr a fény, a tűz... A megújulás sem lehet, mitől bont virágot Eeyrenek az a valami? A nap hava lenne? Hé! *Böki oldalba a gnómot, már, ha még megteheti.*
- Te okosnak tűnsz... *most először néz le rá.* ... ilyen kuruzsló, banyaféle vagy, nem? A nap hava lenne? Beüvöltsük? *Kérdezi Xavyt.*
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:10:17
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:10:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
// YIla //
* Nimeril hallotta, hogy valami nagy dolog van készülőben a városban. Természetesen nem szeretett volna lemaradni róla. Így hát felszedelőzködött és elindult a városba. A főtérre érve viszont nagy tömegbe botlik.*
- Úgy látszik nem csak engem érdekel ez a dolog.* Igyekszik átvágni a tömegen, mkor egy ismerős alakba botlik bele. YIla az a ligetből.*
- Hali! Téged is a tömeg vonzott ide?* Kérdezi, de a kis beszélgetés megzavarja valami. Konkrétan egy kőszobor repül be a térre.*
- Mi a fene ez?* Hamar választ kap a kérdésére. Ugyanis az eddig még békésnek tűnő óriás szépen bemutatkozik. Érdekes dolgokat hall itt most a lány. ~ Szóval ez a monstrum valami istenféleség vagy mi lehet.~ Úgy látszik, most használhatja majd a nagy eszét, mert az Ar Thenior néven bemutatkozó kőlény találós kérdést intéz feléjük.*
- Te izé YIla én azt hiszem, hogy ez az átok minket nem fenyeget.* Súgja oda csendben a másiknak. Még egy kicsit vihog is mellé.*
// YIla //
* Nimeril hallotta, hogy valami nagy dolog van készülőben a városban. Természetesen nem szeretett volna lemaradni róla. Így hát felszedelőzködött és elindult a városba. A főtérre érve viszont nagy tömegbe botlik.*
- Úgy látszik nem csak engem érdekel ez a dolog.* Igyekszik átvágni a tömegen, mkor egy ismerős alakba botlik bele. YIla az a ligetből.*
- Hali! Téged is a tömeg vonzott ide?* Kérdezi, de a kis beszélgetés megzavarja valami. Konkrétan egy kőszobor repül be a térre.*
- Mi a fene ez?* Hamar választ kap a kérdésére. Ugyanis az eddig még békésnek tűnő óriás szépen bemutatkozik. Érdekes dolgokat hall itt most a lány. ~ Szóval ez a monstrum valami istenféleség vagy mi lehet.~ Úgy látszik, most használhatja majd a nagy eszét, mert az Ar Thenior néven bemutatkozó kőlény találós kérdést intéz feléjük.*
- Te izé YIla én azt hiszem, hogy ez az átok minket nem fenyeget.* Súgja oda csendben a másiknak. Még egy kicsit vihog is mellé.*
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:08:16
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:08:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A szél feltámad //
*A templom után visszatért a Kalmárba, és összeszedte az ott hagyott holmijait. Az oldaltáskájába csak a fontos dolgokat tette bele. Kaffa a menyét most is a vállán gubbaszt és onnan figyeli a járókelőket. Aerwen ezúttal kis méretére szabott fehér nadrágot visel. Fentebb a kabátja alatt pedig csak a blúza van. Szárnyai a kabát alatt rejtőznek. lábán pedig a kis szürke bőrcsizmája van. Haja most is szabadon engedve hullik hátára. Arany aurát kölcsönöz a fiatal tündér lánynak. Arca gyermeki vonásai apró derűt mutatnak, s kék szemei kíváncsian fürkészik a tömeget. Tuldhront keresi, azt beszélték meg itt találkoznak. Úgy sejti könnyű lesz megtalálni a tündér fiút, ha Zsályával érkezik.*
*A hirtelen jött hangos beszédtől megugrik, úgy megijed. Idegesen kezdi kémlelni a tömeget, hátha meglátja Ronyt.*
~Talán még se volt jó ötlet szétválni.~
*Aztán meghallja, hogy itt valami próbáról lesz szó, kiderül, hogy fejtörőt mond a város megalapítója.*
- Ebbe legalább bele tudok szólni.*mondja magának, nem akar senkihez sem csatlakozni, így még várja Tuldhront, hogy megérkezzen.*
*A templom után visszatért a Kalmárba, és összeszedte az ott hagyott holmijait. Az oldaltáskájába csak a fontos dolgokat tette bele. Kaffa a menyét most is a vállán gubbaszt és onnan figyeli a járókelőket. Aerwen ezúttal kis méretére szabott fehér nadrágot visel. Fentebb a kabátja alatt pedig csak a blúza van. Szárnyai a kabát alatt rejtőznek. lábán pedig a kis szürke bőrcsizmája van. Haja most is szabadon engedve hullik hátára. Arany aurát kölcsönöz a fiatal tündér lánynak. Arca gyermeki vonásai apró derűt mutatnak, s kék szemei kíváncsian fürkészik a tömeget. Tuldhront keresi, azt beszélték meg itt találkoznak. Úgy sejti könnyű lesz megtalálni a tündér fiút, ha Zsályával érkezik.*
*A hirtelen jött hangos beszédtől megugrik, úgy megijed. Idegesen kezdi kémlelni a tömeget, hátha meglátja Ronyt.*
~Talán még se volt jó ötlet szétválni.~
*Aztán meghallja, hogy itt valami próbáról lesz szó, kiderül, hogy fejtörőt mond a város megalapítója.*
- Ebbe legalább bele tudok szólni.*mondja magának, nem akar senkihez sem csatlakozni, így még várja Tuldhront, hogy megérkezzen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1873-1892