Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 266 (5301. - 5320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5320. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-17 16:40:28
Üzenet elküldve: 2016-08-17 16:40:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Feltárás a kazamatában//
* Régóta nem volt semmiféle kalandra hivatalos. Sőt, ami azt illeti, igazából még örült is ennek egy ideig, hiszen nem szívesen került volna megint egy olyan helyzetbe, mint a legutóbbi Kalapos-ügy. Mostanra azonban hiába minden életösztön, szánt szándékkal sétál bele a csapdába. Akárhogy is, jól hangzik az a családi vagyon, meg az az osztoszkodás. Sőt, az is, hogy nem egy csapatnyi orkkal, vagy ízig-vérig zsoldossal kell lemennie oda, ahova le kell majd mennie, hanem olyan hétköznapi egyénekkel, mint ő. Persze attól még lehetnek orkok is és ízig-vérig zsoldosok is - azzal nincs is baja; csupán azt nem szeretné, hogy az osztoszkodós résznél kiderüljön, hogy nem mindenki olyan csapatjátékos, mint amilyennek tűnt. Persze ez még most is benne van a pakliban. Ha a legbékésebb tündérek kíséretében kell lemenniük a kazamatákba, még akkor is megtörténhet, hogy a zárt helyen, mélyen a földalatt kinek megy el az ép esze és melyik barátból válik majd ellenség. Ezen töpreng Omon akkor, mikor a piacon némi élelmet és italt vásárol magának és akkor is, mikor a főtérre sétál. Ezúttal azonban érdekes módon egy ember sem botlik meg benne, se ő bennük. Ez a kivétel biztosan hosszú időre az emlékezetébe fog vésődni, hiszen igen ritka az ilyen. Mikor a főtérre ér még mindig nem tér át a dolgok egyértelműbb részére - mégpedig, hogy valószínűleg nem (csak) a mentális csapdák börtönéből kell majd kijutniuk, hanem fizikai csapdákra is számítani lehet. Elvégre miért rakná valaki a kincsét a föld alá, ha azt akarja, hogy az első arratévedő elvigye? Ha nem akarta ezt - és valószínűleg nem akarta -, akkor bizonyára más módszerekkel is próbálta megvédeni a kincset. Lássuk hát, mit tartogat az odaút. Omonnak nincs se kérdése, se mondandója egyelőre. A cél elég egyértelmű - követni kell Reust és... És a többi majd kiderül később. Azért a többi társa kap annyi figyelmet, hogy meghallják az elf nevét. *
- Az én nevem Omon. Üdv mindenkinek. * Ha valaki igényt tart a kézfogásra, vagy hasonló emberi szokásokra, akkor az elf sem ellenkezik, ám ő nem kezdeményez ilyeneket.
Arra, hogy mágus(nak készül), és nem kardforgató, vagy íjász, inkább nem hívja fel egyelőre a figyelmet. Csak várakozik, hogy mások is megérkezzenek idővel. *
* Régóta nem volt semmiféle kalandra hivatalos. Sőt, ami azt illeti, igazából még örült is ennek egy ideig, hiszen nem szívesen került volna megint egy olyan helyzetbe, mint a legutóbbi Kalapos-ügy. Mostanra azonban hiába minden életösztön, szánt szándékkal sétál bele a csapdába. Akárhogy is, jól hangzik az a családi vagyon, meg az az osztoszkodás. Sőt, az is, hogy nem egy csapatnyi orkkal, vagy ízig-vérig zsoldossal kell lemennie oda, ahova le kell majd mennie, hanem olyan hétköznapi egyénekkel, mint ő. Persze attól még lehetnek orkok is és ízig-vérig zsoldosok is - azzal nincs is baja; csupán azt nem szeretné, hogy az osztoszkodós résznél kiderüljön, hogy nem mindenki olyan csapatjátékos, mint amilyennek tűnt. Persze ez még most is benne van a pakliban. Ha a legbékésebb tündérek kíséretében kell lemenniük a kazamatákba, még akkor is megtörténhet, hogy a zárt helyen, mélyen a földalatt kinek megy el az ép esze és melyik barátból válik majd ellenség. Ezen töpreng Omon akkor, mikor a piacon némi élelmet és italt vásárol magának és akkor is, mikor a főtérre sétál. Ezúttal azonban érdekes módon egy ember sem botlik meg benne, se ő bennük. Ez a kivétel biztosan hosszú időre az emlékezetébe fog vésődni, hiszen igen ritka az ilyen. Mikor a főtérre ér még mindig nem tér át a dolgok egyértelműbb részére - mégpedig, hogy valószínűleg nem (csak) a mentális csapdák börtönéből kell majd kijutniuk, hanem fizikai csapdákra is számítani lehet. Elvégre miért rakná valaki a kincsét a föld alá, ha azt akarja, hogy az első arratévedő elvigye? Ha nem akarta ezt - és valószínűleg nem akarta -, akkor bizonyára más módszerekkel is próbálta megvédeni a kincset. Lássuk hát, mit tartogat az odaút. Omonnak nincs se kérdése, se mondandója egyelőre. A cél elég egyértelmű - követni kell Reust és... És a többi majd kiderül később. Azért a többi társa kap annyi figyelmet, hogy meghallják az elf nevét. *
- Az én nevem Omon. Üdv mindenkinek. * Ha valaki igényt tart a kézfogásra, vagy hasonló emberi szokásokra, akkor az elf sem ellenkezik, ám ő nem kezdeményez ilyeneket.
Arra, hogy mágus(nak készül), és nem kardforgató, vagy íjász, inkább nem hívja fel egyelőre a figyelmet. Csak várakozik, hogy mások is megérkezzenek idővel. *
5319. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-16 21:13:33
Üzenet elküldve: 2016-08-16 21:13:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Nos legyen ez bármi is, a rejtélyes fekete teremtmény áthalad a főtéren, kényelmes sétában, és egyenesen az úton indul ki a sötét "vadonba". Amivel egy gond van. A főtér épületein még néhol egy-egy lámpás, az emberek kezében egy fáklya volt, az istállóban szintúgy volt némi fény, de idekint. Nos itt már sötét van, a lovat is csak a hangja alapján tudják követni, ha nem gyújtanak rá. Már fáklyára.
Természetét azonban itt még nem fedi fel a teremtmény, és azt sem nyihogja el, hogy mi az oka az egész sétának, azonban ha bárki megtorpanna bevárja, és pár lépésenként hátra is pillant, hogy megvannak-e még a csapat tagjai. Vagy jól betanított állat, vagy valami elképesztően furcsa lény csalja őket csapdába dupla, vagy semmi, de vélhetően bármi is történik majd Arthenior környékén, mindenképpen megéri kimenniük, hisz vagy szövetségest, vagy legyőzhető ellenséget találnak odakint.*
//A levél//
*Nos legyen ez bármi is, a rejtélyes fekete teremtmény áthalad a főtéren, kényelmes sétában, és egyenesen az úton indul ki a sötét "vadonba". Amivel egy gond van. A főtér épületein még néhol egy-egy lámpás, az emberek kezében egy fáklya volt, az istállóban szintúgy volt némi fény, de idekint. Nos itt már sötét van, a lovat is csak a hangja alapján tudják követni, ha nem gyújtanak rá. Már fáklyára.
Természetét azonban itt még nem fedi fel a teremtmény, és azt sem nyihogja el, hogy mi az oka az egész sétának, azonban ha bárki megtorpanna bevárja, és pár lépésenként hátra is pillant, hogy megvannak-e még a csapat tagjai. Vagy jól betanított állat, vagy valami elképesztően furcsa lény csalja őket csapdába dupla, vagy semmi, de vélhetően bármi is történik majd Arthenior környékén, mindenképpen megéri kimenniük, hisz vagy szövetségest, vagy legyőzhető ellenséget találnak odakint.*
5318. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-16 15:21:39
Üzenet elküldve: 2016-08-16 15:21:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Követi tehát a társait, akik a titokzatos csikót követik. No persze Rowon is a hátast követi, de most amolyan hátvéd szerepét tölti be a csapatban ahogy leghátul bandukol. Nem is a fekete lovacskára koncentrál leginkább, hanem a környező házakat, utcákat, és a közelben lebzselő polgárokat figyeli, hátha kiszúr valami gyanúsat. Még a háztetők irányába is sandít néha, nem e suhan el odafönt valami kósza árnyék. Nevezheti ezt bárki más paranoiának, de Rowon taktikai óvatosságként gondol erre inkább. A társai beszédéből azért elkap egy két szót. Valami cukisságról, és este nem étkező lovakról van szó.*
-Amennyire tudjuk, akár egy alakváltó is lehet.
*Jegyzi meg félhangosan, legfőképpen azért, hogy társai gondolatait visszaterelje a tréfa irányából, a valóságba, ahol élőholtak szorongatják a várost, és ők épp veszélyes küldetést keresnek hogy ez ellen tegyenek valamit.*
A hozzászólás írója (Rowon Holdigen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.16 15:22:18
//A levél//
*Követi tehát a társait, akik a titokzatos csikót követik. No persze Rowon is a hátast követi, de most amolyan hátvéd szerepét tölti be a csapatban ahogy leghátul bandukol. Nem is a fekete lovacskára koncentrál leginkább, hanem a környező házakat, utcákat, és a közelben lebzselő polgárokat figyeli, hátha kiszúr valami gyanúsat. Még a háztetők irányába is sandít néha, nem e suhan el odafönt valami kósza árnyék. Nevezheti ezt bárki más paranoiának, de Rowon taktikai óvatosságként gondol erre inkább. A társai beszédéből azért elkap egy két szót. Valami cukisságról, és este nem étkező lovakról van szó.*
-Amennyire tudjuk, akár egy alakváltó is lehet.
*Jegyzi meg félhangosan, legfőképpen azért, hogy társai gondolatait visszaterelje a tréfa irányából, a valóságba, ahol élőholtak szorongatják a várost, és ők épp veszélyes küldetést keresnek hogy ez ellen tegyenek valamit.*
A hozzászólás írója (Rowon Holdigen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.16 15:22:18
5317. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-16 11:12:02
Üzenet elküldve: 2016-08-16 11:12:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Feltárás a kazamatában//
*Vlendor ahogy megígérte meg is érkezett. Jobb vállán alaposan megpakolt bőrtarisznyájával amiben élelem és meleg takaró található. Másik vállán pedig egy bőrtömlővel amiben pedig víz van az útra. Egyébként is hasznos eszköz ez ami nélkül egy ilyen útra nem szívesen indulna. Törzsének hagyományos vértjében, csatabárddal az egyik kezében, parittyával az oldalán egyébként nem különbözik attól ahogy egyébként ki szokott nézni. Minden érkező egy biccentést kap tőle és némán hallgatja végig a vezetőjük mondatait is. Ő egyelőre hallgat. Kíváncsi a többiekre.*
*Vlendor ahogy megígérte meg is érkezett. Jobb vállán alaposan megpakolt bőrtarisznyájával amiben élelem és meleg takaró található. Másik vállán pedig egy bőrtömlővel amiben pedig víz van az útra. Egyébként is hasznos eszköz ez ami nélkül egy ilyen útra nem szívesen indulna. Törzsének hagyományos vértjében, csatabárddal az egyik kezében, parittyával az oldalán egyébként nem különbözik attól ahogy egyébként ki szokott nézni. Minden érkező egy biccentést kap tőle és némán hallgatja végig a vezetőjük mondatait is. Ő egyelőre hallgat. Kíváncsi a többiekre.*
5316. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-16 11:10:32
Üzenet elküldve: 2016-08-16 11:10:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
~ Hét ezek meg miért nem reagálnak semmit a mondandómra? ~ *fogan meg agyában a sértődött kérdés mikor nulla reakció nélkül vezérüket követve mennek már ki az istállóból. Aki a fekete csikót követi. Hanem valami dolog miatt ő megy ki utolsónak: Hosszabb időre itt hagyja Gesztenyét az istállóban. Csak plusz munka lenne őt mindenhova vinni-hozni, és gazdája félti is az épségét az elkövetkezendő kalandok miatt.Úgyhogy hozott neki hosszú távra elegendő szénát, újratölti az itatót, megkapja a napi szeretetadagjának a háromszorosát, és már sebes léptekkel követi a többieket kifelé a főtérre.
Megérkezve látja (és hallja) Ryrint. Bár ő sem tud megbízható választ adni inkább, csendben marad. Hanem Raeyan mondandójára már nem marad csendes.*
- Cuki? - *Ismétli meg a szót, finoman ízlelgetve a jelentését és próbálja összehasonlítani az éjfekete pacihoz.* - Ne sértődj meg, de én inkább Gesztenyén lovagolnék Bár meg kell mondani, a többi jószághoz képest ez a fekete ló rendkívül szelídebb. Talán pont ezért követjük őt, ha egyáltalán elvezet minket valahová. És nem oda, ahol "nassolni" szokott. - *Kezd megint felfelé görbülni a szája széle.*
~ Te átkozott nő, hát minden feszült pillanatban szóviccel kell felvidítanod ezt a borús hármast? ~
//A levél//
~ Hét ezek meg miért nem reagálnak semmit a mondandómra? ~ *fogan meg agyában a sértődött kérdés mikor nulla reakció nélkül vezérüket követve mennek már ki az istállóból. Aki a fekete csikót követi. Hanem valami dolog miatt ő megy ki utolsónak: Hosszabb időre itt hagyja Gesztenyét az istállóban. Csak plusz munka lenne őt mindenhova vinni-hozni, és gazdája félti is az épségét az elkövetkezendő kalandok miatt.Úgyhogy hozott neki hosszú távra elegendő szénát, újratölti az itatót, megkapja a napi szeretetadagjának a háromszorosát, és már sebes léptekkel követi a többieket kifelé a főtérre.
Megérkezve látja (és hallja) Ryrint. Bár ő sem tud megbízható választ adni inkább, csendben marad. Hanem Raeyan mondandójára már nem marad csendes.*
- Cuki? - *Ismétli meg a szót, finoman ízlelgetve a jelentését és próbálja összehasonlítani az éjfekete pacihoz.* - Ne sértődj meg, de én inkább Gesztenyén lovagolnék Bár meg kell mondani, a többi jószághoz képest ez a fekete ló rendkívül szelídebb. Talán pont ezért követjük őt, ha egyáltalán elvezet minket valahová. És nem oda, ahol "nassolni" szokott. - *Kezd megint felfelé görbülni a szája széle.*
~ Te átkozott nő, hát minden feszült pillanatban szóviccel kell felvidítanod ezt a borús hármast? ~
5315. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-16 09:30:27
Üzenet elküldve: 2016-08-16 09:30:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Nem tartja okos ötletnek fogdosni ezt a fekete... nevezzük lovat, bár remélhetőleg egyetlen árva tapintással még nem kap be Ryrin valami gyógyíthatatlan átkot.
Semmi érdekes nem történik, a ló a főtér felé megy, úgy ahogy bizonyára mindenki más is. Ha valami elterelés akkor gyönyörűen sétálnak majd bele mind a csapdába, aztán majd jót nevetnek rajtuk adott esetben.
Raeyan szavai hallatán halványan elmosolyodik... igen éppen ezen agyal ő is.*
-Én még nem láttam lovat éjjel nassolni.
*Az biztos, hogy valami azért nem stimmel, mert noha látott már bizonyára mindenki fekete lovat, de ez valamiért másabb mint a többi.
A nemes hercegfiú csendesen követi a többieket, viszont serényen forgatja is a fejét, és az istálló felé is gyakran néz vissza, hátha felbukkan Naruhil vagy valamelyik dísztök.*
//A levél//
*Nem tartja okos ötletnek fogdosni ezt a fekete... nevezzük lovat, bár remélhetőleg egyetlen árva tapintással még nem kap be Ryrin valami gyógyíthatatlan átkot.
Semmi érdekes nem történik, a ló a főtér felé megy, úgy ahogy bizonyára mindenki más is. Ha valami elterelés akkor gyönyörűen sétálnak majd bele mind a csapdába, aztán majd jót nevetnek rajtuk adott esetben.
Raeyan szavai hallatán halványan elmosolyodik... igen éppen ezen agyal ő is.*
-Én még nem láttam lovat éjjel nassolni.
*Az biztos, hogy valami azért nem stimmel, mert noha látott már bizonyára mindenki fekete lovat, de ez valamiért másabb mint a többi.
A nemes hercegfiú csendesen követi a többieket, viszont serényen forgatja is a fejét, és az istálló felé is gyakran néz vissza, hátha felbukkan Naruhil vagy valamelyik dísztök.*
5314. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-16 09:00:35
Üzenet elküldve: 2016-08-16 09:00:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*A kopasz férfi válaszolna, minden bizonnyal valami olyasmit, hogy nem ő volt, mikor hirtelen megakad és a háta mögé kezd figyelni. Soynara önkéntelenül követi a tekintetét, így újra leesett állal nézhet, hiszen azt látja, amit egy perce a vízben. A sárga ruhás férfire pillant, de ő is ugyanolyan meglepettnek tűnik, így valószínűleg nem képzelődik. Vagy mindketten képzelődnek. A férfi még rá is kérdez, amire a tündér a helyzet hatása alatt csak lassan bólint. ~Mi ez? Mi történik? Mi van a kúttal?~ Gondolatai úgy kavarognak, mint a megkotort tűz hamuja, de most nem érez félelmet. Kíváncsi. Tudni szeretné, hogy mi történt és miért. ~Hogy lehetne utána járni?~ A férfinek erre is van javaslata. Ismét önkéntelenül bólint, csak egy szívdobbanással később döbben rá, mit tett. Éppen egy vadidegennel készül neki vágni ki tudja, milyen nyomozásnak!*
-É-én igazából... *A férfi nyugodtan tűnik, mint aki sejti, hogy álljon neki a feladatnak. Győzködi magát, hogy menjen, hiszen egyedül sosem tudná meg, mi történt a kúttal és honnan tudta a nevét. De a férfi érvei elsőre nem hangzanak túl meggyőzően. ~Ha az a két ember bajban van, mekkora bajba kerülhet egy ekkora tündér? Nem lesz így jó, nem!~
De a férfi már indulna is és a kezét nyújtja neki. Tudja, hogy most van itt a döntés pillanata. Kinyúl a nagy kéz felé és saját kezét nagyon óvatosan közelítve megérinti. Csak egy picike érintés, de Soynara érzi, nem kér belőle többet. Pirulva kapja el a kezét, egy pillanatra minden izma megfeszül, hogy fusson, hagyja az egész csodát a patkányoknak, ő nem megy mindenféle jött-ment emberekkel ki tudja, merre!*
-Jó, menjünk. *Hangja reszketeg, kezét melle előtt tördelve halad a kopasz mellett és azon gondolkozik, hogy most lesz vége, elcsalják valami sötét helyre és ki tudja, talán majd vele is az történik, mint azzal a szegény lánnyal... De csak lépked a férfi mellett, akinek már a nevét is tudja.*
-Soynara, ez a nevem. Bizony!
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*A kopasz férfi válaszolna, minden bizonnyal valami olyasmit, hogy nem ő volt, mikor hirtelen megakad és a háta mögé kezd figyelni. Soynara önkéntelenül követi a tekintetét, így újra leesett állal nézhet, hiszen azt látja, amit egy perce a vízben. A sárga ruhás férfire pillant, de ő is ugyanolyan meglepettnek tűnik, így valószínűleg nem képzelődik. Vagy mindketten képzelődnek. A férfi még rá is kérdez, amire a tündér a helyzet hatása alatt csak lassan bólint. ~Mi ez? Mi történik? Mi van a kúttal?~ Gondolatai úgy kavarognak, mint a megkotort tűz hamuja, de most nem érez félelmet. Kíváncsi. Tudni szeretné, hogy mi történt és miért. ~Hogy lehetne utána járni?~ A férfinek erre is van javaslata. Ismét önkéntelenül bólint, csak egy szívdobbanással később döbben rá, mit tett. Éppen egy vadidegennel készül neki vágni ki tudja, milyen nyomozásnak!*
-É-én igazából... *A férfi nyugodtan tűnik, mint aki sejti, hogy álljon neki a feladatnak. Győzködi magát, hogy menjen, hiszen egyedül sosem tudná meg, mi történt a kúttal és honnan tudta a nevét. De a férfi érvei elsőre nem hangzanak túl meggyőzően. ~Ha az a két ember bajban van, mekkora bajba kerülhet egy ekkora tündér? Nem lesz így jó, nem!~
De a férfi már indulna is és a kezét nyújtja neki. Tudja, hogy most van itt a döntés pillanata. Kinyúl a nagy kéz felé és saját kezét nagyon óvatosan közelítve megérinti. Csak egy picike érintés, de Soynara érzi, nem kér belőle többet. Pirulva kapja el a kezét, egy pillanatra minden izma megfeszül, hogy fusson, hagyja az egész csodát a patkányoknak, ő nem megy mindenféle jött-ment emberekkel ki tudja, merre!*
-Jó, menjünk. *Hangja reszketeg, kezét melle előtt tördelve halad a kopasz mellett és azon gondolkozik, hogy most lesz vége, elcsalják valami sötét helyre és ki tudja, talán majd vele is az történik, mint azzal a szegény lánnyal... De csak lépked a férfi mellett, akinek már a nevét is tudja.*
-Soynara, ez a nevem. Bizony!
5313. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-16 08:58:33
Üzenet elküldve: 2016-08-16 08:58:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Feltárás a kazamatában//
*Sir Reust sokan felkeresték és akadtak szép számmal akik elkísérnék kalandos útjára, de csak az első hat rátermett jelentkezőt fogadta el és hívta el a mai napsütésen napon a főtérre.
Jó maga gyalog érkezik egy nagyobb hátizsákkal a hátán, ami oldalán egy kötél lóg. Elsőnek érkezik és a szökőkút mellett nem messze tanyázik le megvárni a többieket.
Fejében közben már a kis családi kazamata megközelítése jár és az első kis akadállyal, aminek a megoldását a csapattól várja majd. Reméli mindenki eljön, de ha még sem, akkor kénytelen lesz elindulni azokkal, akik megjelennek remélhetőleg hamarosan.*
-Üdvözlök mindenkit, aki eljött és segít nekem megtalálni a családi pecsétgyűrűt, ami fontos számomra. Ha valakinek kérdése van még, az most tegye fel, nem szeretnék útközben lemorzsolódni. *Tart kis nyitóbeszédet Reust, majd várja az esetleges kérdéseket, ha vannak. Ha végeztek, akkor felegyenesedik a szökőkút mellett és összecsapva a tenyerét szól.*
-Akkor vágjunk is bele!
*Sir Reust sokan felkeresték és akadtak szép számmal akik elkísérnék kalandos útjára, de csak az első hat rátermett jelentkezőt fogadta el és hívta el a mai napsütésen napon a főtérre.
Jó maga gyalog érkezik egy nagyobb hátizsákkal a hátán, ami oldalán egy kötél lóg. Elsőnek érkezik és a szökőkút mellett nem messze tanyázik le megvárni a többieket.
Fejében közben már a kis családi kazamata megközelítése jár és az első kis akadállyal, aminek a megoldását a csapattól várja majd. Reméli mindenki eljön, de ha még sem, akkor kénytelen lesz elindulni azokkal, akik megjelennek remélhetőleg hamarosan.*
-Üdvözlök mindenkit, aki eljött és segít nekem megtalálni a családi pecsétgyűrűt, ami fontos számomra. Ha valakinek kérdése van még, az most tegye fel, nem szeretnék útközben lemorzsolódni. *Tart kis nyitóbeszédet Reust, majd várja az esetleges kérdéseket, ha vannak. Ha végeztek, akkor felegyenesedik a szökőkút mellett és összecsapva a tenyerét szól.*
-Akkor vágjunk is bele!
5312. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-15 22:37:33
Üzenet elküldve: 2016-08-15 22:37:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*Nagyon félénk a nagyon apró lány, teljesen Syssre emlékezteti a kopaszt, aki a dadogásra akaratlanul is mosolyra húzza a száját.*
-Nem én voltam, de talán sem-
* - mi jelentősége - fejezné be a mondatát, de mikor meghallja az ismerősen csengő szavakat a háta mögött, ledermed. Lassan megfordul, már tudja mit fog látni, mégis elkerekednek a szemei, mikor az imént még a vízben látott történés elevenedik meg előtte. Más számára szinte tökéletesen hallhatatlanul motyogja az orra alatt, amit a vörös köpenyes mond, vele tökéletes összhangban.*
-... kisebb fajta pánik tört ki, gondoltam, jelentem az eseményt a városőrségnek.
*Visszafordul a lány felé, még mindig döbbent tekintettel, majd néhány pillanat múlva átbattyog a kút túloldalára. Rutinszerűen belenéz a vízbe, hogy a lány oldalán lát-e valamit, annak ellenére, hogy biztos abban, hogy valami varázslat volt, nem csak érzékek csalódása vagy olcsó trükk - akár igaza van, akár nem.*
-Ha te az erdőt és a fura gömböt láttad, meg ezt a jelenetet itt -
*Mutat hüvelyujjával maga mögé, amerre az imént sétált el a két fickó.*
- akkor szerintem járjunk utána. Nem véletlen, hogy csak ketten láttuk.
*Egyáltalán nem tűnik kislánynak a tündér, faját is csak abból következteti ki az ember, hogy termetéhez felnőtt alak párosul. Leguggol vele szembe a férfi, így fél fejjel alacsonyabbról tekint fel a félszeg, remegő pillák felé.*
-Gyere nézzük meg, talán bajban van az a két ember.
*Ezzel felkel és kezét nyújtja a bátortalan lánykának, amit ha a tündér megragad, már el is indul a látomás útján a holdudvar felé, azon kilépve pedig az erdő mélyébe.*
-Amúgy Bato vagyok. És mi a te neved?
*Teszi fel a kérdést a kopasz, ha vele tart a lány, hogy oszlassa a kínos csendet, mikor már a város nyüzsgő zaja halkul a hátuk mögött.*
*Ha esetleg nem tartana vele a lány, kényelmes, lassú, követkető tempóban indul meg a célja felé és ismerős tájékozodási pontokat keres, amiket a vízben látott percekkel ezelőtt.*
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*Nagyon félénk a nagyon apró lány, teljesen Syssre emlékezteti a kopaszt, aki a dadogásra akaratlanul is mosolyra húzza a száját.*
-Nem én voltam, de talán sem-
* - mi jelentősége - fejezné be a mondatát, de mikor meghallja az ismerősen csengő szavakat a háta mögött, ledermed. Lassan megfordul, már tudja mit fog látni, mégis elkerekednek a szemei, mikor az imént még a vízben látott történés elevenedik meg előtte. Más számára szinte tökéletesen hallhatatlanul motyogja az orra alatt, amit a vörös köpenyes mond, vele tökéletes összhangban.*
-... kisebb fajta pánik tört ki, gondoltam, jelentem az eseményt a városőrségnek.
*Visszafordul a lány felé, még mindig döbbent tekintettel, majd néhány pillanat múlva átbattyog a kút túloldalára. Rutinszerűen belenéz a vízbe, hogy a lány oldalán lát-e valamit, annak ellenére, hogy biztos abban, hogy valami varázslat volt, nem csak érzékek csalódása vagy olcsó trükk - akár igaza van, akár nem.*
-Ha te az erdőt és a fura gömböt láttad, meg ezt a jelenetet itt -
*Mutat hüvelyujjával maga mögé, amerre az imént sétált el a két fickó.*
- akkor szerintem járjunk utána. Nem véletlen, hogy csak ketten láttuk.
*Egyáltalán nem tűnik kislánynak a tündér, faját is csak abból következteti ki az ember, hogy termetéhez felnőtt alak párosul. Leguggol vele szembe a férfi, így fél fejjel alacsonyabbról tekint fel a félszeg, remegő pillák felé.*
-Gyere nézzük meg, talán bajban van az a két ember.
*Ezzel felkel és kezét nyújtja a bátortalan lánykának, amit ha a tündér megragad, már el is indul a látomás útján a holdudvar felé, azon kilépve pedig az erdő mélyébe.*
-Amúgy Bato vagyok. És mi a te neved?
*Teszi fel a kérdést a kopasz, ha vele tart a lány, hogy oszlassa a kínos csendet, mikor már a város nyüzsgő zaja halkul a hátuk mögött.*
*Ha esetleg nem tartana vele a lány, kényelmes, lassú, követkető tempóban indul meg a célja felé és ismerős tájékozodási pontokat keres, amiket a vízben látott percekkel ezelőtt.*
5311. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-15 22:01:37
Üzenet elküldve: 2016-08-15 22:01:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*Megszólította! Egyenesen rá néz! Most mit mondjon? Letagadja? De mi történt egyáltalán? Nem tudja, de itt ez a sárga ruhás, kopasz idegen és kérdőre vonja. Mit tehetne?*
-I-igen... *Bizonytalanul és reszketegen dadogja a választ, miközben a férfire mered tág szemekkel. Mit akar ez tőle? Ő varázsolta el a kutat, ő hívta ide? Vagy ő is csak azért jött ide, mert a nevét hallotta? De miért ők ketten? Mi van, ha ez valami rafinált csapda és ez a nála sokkal magasabb és erősebb férfi bántani akarja? De a félelem és menekülési vágy között egy kis kíváncsiság is utat talál magának.*
-Ezt te csináltad?
*Kicsit félrebillentett fejjel pislog, mint egy érdeklődő kis állat. Közben azért próbál nagyon figyelni az idegen mozdulataira. Kis kezeit maga előtt tördeli és csak egy hajszál választja el attól, hogy lélekszakadva elrohanjon.*
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*Megszólította! Egyenesen rá néz! Most mit mondjon? Letagadja? De mi történt egyáltalán? Nem tudja, de itt ez a sárga ruhás, kopasz idegen és kérdőre vonja. Mit tehetne?*
-I-igen... *Bizonytalanul és reszketegen dadogja a választ, miközben a férfire mered tág szemekkel. Mit akar ez tőle? Ő varázsolta el a kutat, ő hívta ide? Vagy ő is csak azért jött ide, mert a nevét hallotta? De miért ők ketten? Mi van, ha ez valami rafinált csapda és ez a nála sokkal magasabb és erősebb férfi bántani akarja? De a félelem és menekülési vágy között egy kis kíváncsiság is utat talál magának.*
-Ezt te csináltad?
*Kicsit félrebillentett fejjel pislog, mint egy érdeklődő kis állat. Közben azért próbál nagyon figyelni az idegen mozdulataira. Kis kezeit maga előtt tördeli és csak egy hajszál választja el attól, hogy lélekszakadva elrohanjon.*
5310. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-15 21:12:27
Üzenet elküldve: 2016-08-15 21:12:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Műsorát nem osztatlan, de siker övezi. Követik az állatot. Persze ha valaki feltenné a kérdést, hogy miért, nem tudnák a választ. Miért követnek egyesek fekete csuhás alakokat elhagyatott helyeken, csak mert az intett nekik, vagy furcsán viselkedő fekete csikókat, esetleg odamennek megsimogatni egy egyszarvút, amiről mindenki azt mondta, hogy veszélyes? Mert... Azt úgy kell. Mert ők kalandorok, és a kalandorok ezt szokták csinálni. Netán találnak egy egyértelműen veszélyes, elhagyatott, vagy elátkozott helyet? Nézzük meg közelebbről! Például Raeyan, fel nem tudná fogni, hogy valaki miért is ne mászna meg egy mindenki által elkerült, elátkozottnak mondott barlangot. De hiszen... Kaland! Felfedezés! Veszélyek, kincsek, és ősi csodák!
Tehát követik a kiscsikót, amennyiben az engedve van. Közben megpróbálják megülni, megállni, míg az állat az akadályokat nem tudja leküzdeni, egyértelműen nem szereti a kötöttségeket. Ryrint nem tépte szét, vagyis még szelíd üzemmódban van, vagy valaki abban tartja. ~Buta liba, ne hasonlíts már mindent az unikornishoz! Azt hiszed azt megélted és most mindent tudsz!~ Tehát hősnőnk csak követi, és lesi a jószágot.*
- Szerintem cuki. *Jön ki belőle saját maga számára is váratlanul.* És mi van, ha csak a kedvenc legelőjére vezet minket? És éjszakai nassolás közben lessük meg szegényt. Hehe, közben pedig Naruhil úr megérkezik az istállóba, hogy na, ezek se jöttek el.
*Mondja félhalkan, bár nem gondolja komolyan. Ő teljességgel elhiszi, hogy ezt a csikót azért kell követni, mert küldetést ad. Vagy mert elvezet valakihez, aki megteszi ezt. Egyszer egy sárga macskát egész Arthenioron át követett, mert a borús égen áttörő egyetlen napsugár pont rá világított egy pillanatra. Most pedig a főtéri őrök páncélos lovagokat, és felszerelt harcosokat láthatnak, amint azok egy pacit követnek az éjszakában. Talán némi reményt kelthetnek bennük: mégsem csappant meg annyira a mulatozók száma?*
//A levél//
*Műsorát nem osztatlan, de siker övezi. Követik az állatot. Persze ha valaki feltenné a kérdést, hogy miért, nem tudnák a választ. Miért követnek egyesek fekete csuhás alakokat elhagyatott helyeken, csak mert az intett nekik, vagy furcsán viselkedő fekete csikókat, esetleg odamennek megsimogatni egy egyszarvút, amiről mindenki azt mondta, hogy veszélyes? Mert... Azt úgy kell. Mert ők kalandorok, és a kalandorok ezt szokták csinálni. Netán találnak egy egyértelműen veszélyes, elhagyatott, vagy elátkozott helyet? Nézzük meg közelebbről! Például Raeyan, fel nem tudná fogni, hogy valaki miért is ne mászna meg egy mindenki által elkerült, elátkozottnak mondott barlangot. De hiszen... Kaland! Felfedezés! Veszélyek, kincsek, és ősi csodák!
Tehát követik a kiscsikót, amennyiben az engedve van. Közben megpróbálják megülni, megállni, míg az állat az akadályokat nem tudja leküzdeni, egyértelműen nem szereti a kötöttségeket. Ryrint nem tépte szét, vagyis még szelíd üzemmódban van, vagy valaki abban tartja. ~Buta liba, ne hasonlíts már mindent az unikornishoz! Azt hiszed azt megélted és most mindent tudsz!~ Tehát hősnőnk csak követi, és lesi a jószágot.*
- Szerintem cuki. *Jön ki belőle saját maga számára is váratlanul.* És mi van, ha csak a kedvenc legelőjére vezet minket? És éjszakai nassolás közben lessük meg szegényt. Hehe, közben pedig Naruhil úr megérkezik az istállóba, hogy na, ezek se jöttek el.
*Mondja félhalkan, bár nem gondolja komolyan. Ő teljességgel elhiszi, hogy ezt a csikót azért kell követni, mert küldetést ad. Vagy mert elvezet valakihez, aki megteszi ezt. Egyszer egy sárga macskát egész Arthenioron át követett, mert a borús égen áttörő egyetlen napsugár pont rá világított egy pillanatra. Most pedig a főtéri őrök páncélos lovagokat, és felszerelt harcosokat láthatnak, amint azok egy pacit követnek az éjszakában. Talán némi reményt kelthetnek bennük: mégsem csappant meg annyira a mulatozók száma?*
5309. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-15 21:03:52
Üzenet elküldve: 2016-08-15 21:03:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*Forgalmas a tér, bár nem olyan borzasztó mint délidőben, mintha tisztán látni vélte volna barátját, de ahogy közelebb oldalog, a tér közepe felé már nyoma veszik az ismerősnek. Akár ott volt, akár nem, most a nyüzsgő téren meglepően tisztán hallja a nevét. Körbefordul, ugyan nem a látni vélt barátját hallotta őt szólítani, még csak nem is ismerős az orgánum, mégis valaki egyértelműen hozzá szól. Egy felé szegeződő tekintetet sem fedez fel, illetve azokat, akikét mégis, el is kapják gyorsan a szemüket.*
~Sehol senki.~
*A hang egyébként meglepően tisztán, beazonosítható irányból, egész pontosan a szökőkút felől jött, így hát arra veszi az irányt. Megáll a kő párkány mellett, ismét körbejáratja a tekintetét a forgatagon, de még mindig nincs jelentkező, aki magára vállalná a tettet. Akár tréfa, akár csak a zajok furcsa összecsengése, elkönyveli magában a kopasz, hogy jelentéktelen jelenség. Pillanatokkal később viszont, mikor a kútba hajolna, hogy szomját oltsa - ha már itt vagyok alapon -, a maga tükörképe helyett két fickó élesen kirajzolódott kontúrja köszön vissza. Hátrahőköl, s figyeli az előtte kibontakozó jelenetet. Egy ponton hátra is pillant, hisz olyan tisztán lát és hall mindent, hogy nem hiszi el, hogy nem csak valami fura tükörképe az a mögötte zajló eseményeknek, pedig tisztában van azzal, hogy az égből nem vezet kövezett út Artheniorba, és pláne nem sétálnak rajta ketten ilyen gondtalanul. A folytatást szemlélve megbizonyosodik affelől, hogy nem ember műve, vagy legalábbis egy varázslóé az, amit lát. Ebben a világban nem olyan rettentő hihetetlen ez, hisz elsőkézből tapasztalhatott már csodát, de hogy valaki miért pont az ő nevét suttogta volna a szélbe, az kérdéses. A víz lassan újra visszanyeri eredeti formáját, Bato pedig elemeli tekintetét annak rendezetlen tükréről, hogy megnézze hányan figyeltek még fel a rendkívüli eseményre. Szemben áll vele egy alacsony lányka, mód felett riadt tekintettel vértezve kémleli a narancs ruhás szerzetes reakcióját. A kérdés szinte felesleges, ha csak nem szellemet lát épp Bato mögött, jó esély van arra, hogy - úgy tűnik - a főtér népétől eltérően ő is szemtanúja lehetett a látomásnak.*
-Te is láttad?
A hozzászólás írója (Bato Luo'Su) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.15 21:12:55
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*Forgalmas a tér, bár nem olyan borzasztó mint délidőben, mintha tisztán látni vélte volna barátját, de ahogy közelebb oldalog, a tér közepe felé már nyoma veszik az ismerősnek. Akár ott volt, akár nem, most a nyüzsgő téren meglepően tisztán hallja a nevét. Körbefordul, ugyan nem a látni vélt barátját hallotta őt szólítani, még csak nem is ismerős az orgánum, mégis valaki egyértelműen hozzá szól. Egy felé szegeződő tekintetet sem fedez fel, illetve azokat, akikét mégis, el is kapják gyorsan a szemüket.*
~Sehol senki.~
*A hang egyébként meglepően tisztán, beazonosítható irányból, egész pontosan a szökőkút felől jött, így hát arra veszi az irányt. Megáll a kő párkány mellett, ismét körbejáratja a tekintetét a forgatagon, de még mindig nincs jelentkező, aki magára vállalná a tettet. Akár tréfa, akár csak a zajok furcsa összecsengése, elkönyveli magában a kopasz, hogy jelentéktelen jelenség. Pillanatokkal később viszont, mikor a kútba hajolna, hogy szomját oltsa - ha már itt vagyok alapon -, a maga tükörképe helyett két fickó élesen kirajzolódott kontúrja köszön vissza. Hátrahőköl, s figyeli az előtte kibontakozó jelenetet. Egy ponton hátra is pillant, hisz olyan tisztán lát és hall mindent, hogy nem hiszi el, hogy nem csak valami fura tükörképe az a mögötte zajló eseményeknek, pedig tisztában van azzal, hogy az égből nem vezet kövezett út Artheniorba, és pláne nem sétálnak rajta ketten ilyen gondtalanul. A folytatást szemlélve megbizonyosodik affelől, hogy nem ember műve, vagy legalábbis egy varázslóé az, amit lát. Ebben a világban nem olyan rettentő hihetetlen ez, hisz elsőkézből tapasztalhatott már csodát, de hogy valaki miért pont az ő nevét suttogta volna a szélbe, az kérdéses. A víz lassan újra visszanyeri eredeti formáját, Bato pedig elemeli tekintetét annak rendezetlen tükréről, hogy megnézze hányan figyeltek még fel a rendkívüli eseményre. Szemben áll vele egy alacsony lányka, mód felett riadt tekintettel vértezve kémleli a narancs ruhás szerzetes reakcióját. A kérdés szinte felesleges, ha csak nem szellemet lát épp Bato mögött, jó esély van arra, hogy - úgy tűnik - a főtér népétől eltérően ő is szemtanúja lehetett a látomásnak.*
-Te is láttad?
A hozzászólás írója (Bato Luo'Su) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.15 21:12:55
5308. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-15 19:52:27
Üzenet elküldve: 2016-08-15 19:52:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
-Soynara!
*Összerezzen, ki lehet az? Körülpillant, hátha lát ismerőst, dehát kit ismer ő? Senkit. Egyébként is biztosan csak képzelődött.* ~Mert még nem ettem. Enni kell, enni, különben mindenfélét...~
-Soynara!
*Tisztán hallotta! Onnan jött, arról, a tér közepe felől! Élesen, mintha valaki egyenesen neki kiáltott volna, de ahogy arrafelé meregeti a szemét, senkit nem lát, aki felé fordulna. Csak áll egy helyben és kicsit reszketni kezd. ~Mi történik?~ Idegesen tördeli a kezét. Most jó lenne elszaladni, de nagyon gyorsan...*
-Soynara!
*Igen, onnan jött, most már biztos. Minden ízében reszket, de mégis, szinte önkéntelenül lép egyet előre. Aztán még egyet. ~Hív, igen, a hang hív, odahív...~ Nyárfalevél módjára remeg, ujjaival idegesen babrál, maga sem tudja, mit tesz, de csak lépeget előre, míg oda nem ér a tér ékességének számító szökőkúthoz. Körülnéz, de senki nem mered rá. Gyökeret ver benne a bizonyosság, hogy a hang a kútból jött. A víz fölé hajol és óvatosan, szinte eltakarva a szemét, belenéz a vízbe. Amit ott lát, attól úgy érzi, megtébolyodik. A víz életre kel és mintha valahova máshova nyíló ablak lenne, alakok jelennek meg benne, akik élnek, mozdulnak, beszélnek. Soynara leesett állal figyel, minden mást kizár most, képtelen lenne elszakítani a tekintetét a vízről és a benne látható dolgokról. A jelenet végén még egy pillanatig csak áll tátott szájjal és elkerekedett szemekkel és nézi, ahogy a víz kitisztul.*
*Ha Bato is ott és akkor nézte végig a jelenetet, Soynarában hirtelen tudatosul, hogy nincs egyedül. Ijedten szökken hátra és most Batora mered kerek szemekkel.*
A hozzászólás írója (Soynara Ceryllas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.15 19:52:54
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
-Soynara!
*Összerezzen, ki lehet az? Körülpillant, hátha lát ismerőst, dehát kit ismer ő? Senkit. Egyébként is biztosan csak képzelődött.* ~Mert még nem ettem. Enni kell, enni, különben mindenfélét...~
-Soynara!
*Tisztán hallotta! Onnan jött, arról, a tér közepe felől! Élesen, mintha valaki egyenesen neki kiáltott volna, de ahogy arrafelé meregeti a szemét, senkit nem lát, aki felé fordulna. Csak áll egy helyben és kicsit reszketni kezd. ~Mi történik?~ Idegesen tördeli a kezét. Most jó lenne elszaladni, de nagyon gyorsan...*
-Soynara!
*Igen, onnan jött, most már biztos. Minden ízében reszket, de mégis, szinte önkéntelenül lép egyet előre. Aztán még egyet. ~Hív, igen, a hang hív, odahív...~ Nyárfalevél módjára remeg, ujjaival idegesen babrál, maga sem tudja, mit tesz, de csak lépeget előre, míg oda nem ér a tér ékességének számító szökőkúthoz. Körülnéz, de senki nem mered rá. Gyökeret ver benne a bizonyosság, hogy a hang a kútból jött. A víz fölé hajol és óvatosan, szinte eltakarva a szemét, belenéz a vízbe. Amit ott lát, attól úgy érzi, megtébolyodik. A víz életre kel és mintha valahova máshova nyíló ablak lenne, alakok jelennek meg benne, akik élnek, mozdulnak, beszélnek. Soynara leesett állal figyel, minden mást kizár most, képtelen lenne elszakítani a tekintetét a vízről és a benne látható dolgokról. A jelenet végén még egy pillanatig csak áll tátott szájjal és elkerekedett szemekkel és nézi, ahogy a víz kitisztul.*
*Ha Bato is ott és akkor nézte végig a jelenetet, Soynarában hirtelen tudatosul, hogy nincs egyedül. Ijedten szökken hátra és most Batora mered kerek szemekkel.*
A hozzászólás írója (Soynara Ceryllas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.15 19:52:54
5307. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-15 19:04:11
Üzenet elküldve: 2016-08-15 19:04:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Az istálló előtt végül nem sikerült ráülni a fekete csikóra. Ez a tény, és az, hogy engedte magát megsimogatni, arra utal a lovag számára, hogy ez bizony nem egy mágikus teremtés. Legalábbis a jelenlegi viselkedése alapján nagyon is úgy fest, hogy ez egy hétköznapi kiscsikó, aki még nem elég edzett ahhoz (és vélhetőan betörve sincs), hogy egy páncélos katona megülje.
Így viszont nem próbálja feltartóztatni, hanem követi a főtérre.
A tér egyébként is egy központibb helyen van, vélhetően a kései óra ellenére sem teljesen kihalt. A tolvajok, részegek és csencselők színtere lehet az efféle csomópont, feltéve, ha épp nem a városőrség katonái járőröznek rajta.*
-Vajon hová vezetsz minket kiscsikó?
*Teszi fel a költői kérdést, és bár választ nem vár, reméli, hogy társai a nyomában vannak. Fegyvert még nem ránt, hiszen nem egy paranoiás alak, azt meg kell hagyni. Inkább jó, mintsem hogy rosszhiszemű volna. Meg aztán milyen képet festene, ha mint vezéren, látnák rajta, hogy megrettent, és egyedüli támaszaként a fegyverébe kapaszkodik?
Egyébként is jóval több kell ennél, hogy szívében félelem gyúljon.*
~Mindenesetre valami nem stimmel! Miért pont éjszaka végezzük ezt az akciót? Talán Naruhil úrnak mégiscsak van takargatnivalója?~
*Jár az agya, de úgy dönt, hogy születő rossz előérzetét még nem osztja meg a társaival.*
//A levél//
*Az istálló előtt végül nem sikerült ráülni a fekete csikóra. Ez a tény, és az, hogy engedte magát megsimogatni, arra utal a lovag számára, hogy ez bizony nem egy mágikus teremtés. Legalábbis a jelenlegi viselkedése alapján nagyon is úgy fest, hogy ez egy hétköznapi kiscsikó, aki még nem elég edzett ahhoz (és vélhetőan betörve sincs), hogy egy páncélos katona megülje.
Így viszont nem próbálja feltartóztatni, hanem követi a főtérre.
A tér egyébként is egy központibb helyen van, vélhetően a kései óra ellenére sem teljesen kihalt. A tolvajok, részegek és csencselők színtere lehet az efféle csomópont, feltéve, ha épp nem a városőrség katonái járőröznek rajta.*
-Vajon hová vezetsz minket kiscsikó?
*Teszi fel a költői kérdést, és bár választ nem vár, reméli, hogy társai a nyomában vannak. Fegyvert még nem ránt, hiszen nem egy paranoiás alak, azt meg kell hagyni. Inkább jó, mintsem hogy rosszhiszemű volna. Meg aztán milyen képet festene, ha mint vezéren, látnák rajta, hogy megrettent, és egyedüli támaszaként a fegyverébe kapaszkodik?
Egyébként is jóval több kell ennél, hogy szívében félelem gyúljon.*
~Mindenesetre valami nem stimmel! Miért pont éjszaka végezzük ezt az akciót? Talán Naruhil úrnak mégiscsak van takargatnivalója?~
*Jár az agya, de úgy dönt, hogy születő rossz előérzetét még nem osztja meg a társaival.*
5306. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-15 18:17:12
Üzenet elküldve: 2016-08-15 18:17:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*A főtér csendes, azért a városba menekülő lények jelenléte ellenére is meglátszik a Pegazus fogadó hiánya. Bato és Soynara is a téren tartózkodnak, és mindketten egy suttogásra lesznek figyelmesek. A saját nevüket hallják a fülükbe szökni, egészen pontosan a szökőkút irányából. A hang lágy, akár a kútban csobogó friss víz, és legalább annyira tiszta is. A főtér csendes nyüzsgése ellenére is jól kivehető a jajveszékelő, padokon ülő idősek és az torzsalkodó kereskedőtanoncok hangjai közül is.
Ha engednek kíváncsiságuknak, akkor a tündér és az ember a szökőkútnál találkozik.
Mikor a vízbe néznek, az zavarossá válik, és egy életképet rajzolnak ki a habok.
Az egész olyan élethű, mintha egy festmény lenne, ami ráadásul mozog is.
A szökőkútban egy hosszú, zöld ruhában sétáló alakot láthatnak, fekete, vállig érő haja van, és egy enyhe kis borostája. Vélhetően egy nemesi származék, legalábbis a ruhájából ez derül ki. A kicsi tündér felismerheti, előző nap éppen tőle kapott egy kevés aranyat, és némi jó szót is.
Az érkező alak éppen egy másik, őszes szakállú, vörös köpenyt viselő ötven körüli embernek ecseteli a mondandóját. Kezével hevesen gesztikulál.*
-És akkor láttam egy gömbvillámot a piactéren! Gyönyörű egy jelenség volt, és amíg a tömegben egy kisebb fajta pánik tört ki, gondoltam, jelentem az eseményt a városőrségnek.
*Ennyit lát és hall is a két néző, majd a kép egy utazást mutat. A látóhatár szépen végigsiklik a főtéren, el a Pegazus mellett, majd az ott lévő falon, vagy kerítésen átbukik, hogy a Holdudvaron folytassa az útját, egyenesen be az erdőbe. Ott nagyjából még egy kilométert halad előre, egészen pontosan déli irányba, és ott az utazó lelki szemén keresztül meg is pillantják az iménti jelenséget, ami sétatempóban halad. A különös időjárási jelenségnek két követője is van, az egyik egy vörös hajú, sebhelyes arcú emberlány, a másik pedig egy hosszú hajú férfi, akinek a kezében egy fabot van.
A látomást követően a víz színe egyenetlenné válik, mintha csak egy követ dobtak volna bele.
A benne található kép eltűnik a tovagyűrűző hullámokkal.
Ha terveznek esetleg váltani pár szót, megtehetik, de nem egészen egyetlen perc elteltével a piac felől megérkezik a látomásban látott két alak, és mikor közelebb érnek, hallják is a látomásban hallott két mondatot.*
//Szellemirtók//
//Kezdetek//
*A főtér csendes, azért a városba menekülő lények jelenléte ellenére is meglátszik a Pegazus fogadó hiánya. Bato és Soynara is a téren tartózkodnak, és mindketten egy suttogásra lesznek figyelmesek. A saját nevüket hallják a fülükbe szökni, egészen pontosan a szökőkút irányából. A hang lágy, akár a kútban csobogó friss víz, és legalább annyira tiszta is. A főtér csendes nyüzsgése ellenére is jól kivehető a jajveszékelő, padokon ülő idősek és az torzsalkodó kereskedőtanoncok hangjai közül is.
Ha engednek kíváncsiságuknak, akkor a tündér és az ember a szökőkútnál találkozik.
Mikor a vízbe néznek, az zavarossá válik, és egy életképet rajzolnak ki a habok.
Az egész olyan élethű, mintha egy festmény lenne, ami ráadásul mozog is.
A szökőkútban egy hosszú, zöld ruhában sétáló alakot láthatnak, fekete, vállig érő haja van, és egy enyhe kis borostája. Vélhetően egy nemesi származék, legalábbis a ruhájából ez derül ki. A kicsi tündér felismerheti, előző nap éppen tőle kapott egy kevés aranyat, és némi jó szót is.
Az érkező alak éppen egy másik, őszes szakállú, vörös köpenyt viselő ötven körüli embernek ecseteli a mondandóját. Kezével hevesen gesztikulál.*
-És akkor láttam egy gömbvillámot a piactéren! Gyönyörű egy jelenség volt, és amíg a tömegben egy kisebb fajta pánik tört ki, gondoltam, jelentem az eseményt a városőrségnek.
*Ennyit lát és hall is a két néző, majd a kép egy utazást mutat. A látóhatár szépen végigsiklik a főtéren, el a Pegazus mellett, majd az ott lévő falon, vagy kerítésen átbukik, hogy a Holdudvaron folytassa az útját, egyenesen be az erdőbe. Ott nagyjából még egy kilométert halad előre, egészen pontosan déli irányba, és ott az utazó lelki szemén keresztül meg is pillantják az iménti jelenséget, ami sétatempóban halad. A különös időjárási jelenségnek két követője is van, az egyik egy vörös hajú, sebhelyes arcú emberlány, a másik pedig egy hosszú hajú férfi, akinek a kezében egy fabot van.
A látomást követően a víz színe egyenetlenné válik, mintha csak egy követ dobtak volna bele.
A benne található kép eltűnik a tovagyűrűző hullámokkal.
Ha terveznek esetleg váltani pár szót, megtehetik, de nem egészen egyetlen perc elteltével a piac felől megérkezik a látomásban látott két alak, és mikor közelebb érnek, hallják is a látomásban hallott két mondatot.*
5305. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-15 17:02:29
Üzenet elküldve: 2016-08-15 17:02:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Már a Szegénynegyeden átvágni sem volt egy tündérálom. Gondolni sem szeret rá, néhol milyen szemeket meregettek rá nagyon sötét alakok. Soynara nagyon reméli, hogy csak a kis pénzecskéjére fájt a foguk, egyébre inkább nem is gondol. Még élénken él benne annak az ismeretlen lánynak a csupa vér alakja, akit abban a nagy viharban talált. ~Vigyázni kell a tündérnek, vigyázni!~ Szerencséjének és talán fürgeségének hála, de épségben jut át a nyomor birodalmán.
Ahogy megérkezik a Főtérre, minden félelme beigazolódni látszik. A tömeg áthatolhatatlannak tűnik, a kiáltozás elviselhetetlennek és itt is, ott is katonák fegyverein, páncélján csillan a fény. Ha észreveszik, hogy itt kéreget, már hajítják is ki a térről és nem valószínű, hogy ne sóznának rá néhányat a lándzsájuk nyelével vagy a kardjuk lapjával.
Kicsit még ácsorog a tér szélén, próbál kiszúrni egy kedvesebb képű kereskedőt. Azok, ha adnak, akkor bőkezűek, így velük szokott próbálkozni. Közben azért az egyik, a teret határoló ház fala mellé húzódik, meglapul az árnyékában. Így kisebb az esélye, hogy valaki fellökje és átgyalogoljon rajta. ~Okosnak kell lenni és türelmesnek, bizony! Nem szabad elsietni, nem szabad.~ A szíve a torkában dobog, nagyon nincs kedve nekivágni a tömegnek, de ha pénzt szeretne szerezni, most nincs más választása. Kis kezét ökölbe szorítva gyűjti a bátorságot az induláshoz.*
A hozzászólás írója (Soynara Ceryllas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.15 17:04:02
Ahogy megérkezik a Főtérre, minden félelme beigazolódni látszik. A tömeg áthatolhatatlannak tűnik, a kiáltozás elviselhetetlennek és itt is, ott is katonák fegyverein, páncélján csillan a fény. Ha észreveszik, hogy itt kéreget, már hajítják is ki a térről és nem valószínű, hogy ne sóznának rá néhányat a lándzsájuk nyelével vagy a kardjuk lapjával.
Kicsit még ácsorog a tér szélén, próbál kiszúrni egy kedvesebb képű kereskedőt. Azok, ha adnak, akkor bőkezűek, így velük szokott próbálkozni. Közben azért az egyik, a teret határoló ház fala mellé húzódik, meglapul az árnyékában. Így kisebb az esélye, hogy valaki fellökje és átgyalogoljon rajta. ~Okosnak kell lenni és türelmesnek, bizony! Nem szabad elsietni, nem szabad.~ A szíve a torkában dobog, nagyon nincs kedve nekivágni a tömegnek, de ha pénzt szeretne szerezni, most nincs más választása. Kis kezét ökölbe szorítva gyűjti a bátorságot az induláshoz.*
A hozzászólás írója (Soynara Ceryllas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.15 17:04:02
5304. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-13 19:26:05
Üzenet elküldve: 2016-08-13 19:26:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Pacis Fogadóból hazafelé//
*A lódédelgetést közelről megfigyelheti. Érdekes látvány egy óriás és egy törpe részéről.*
-Szép ló, úgy nézem jó helye van itt.
*Nem akar észrevétlen maradni, mert rabszolga még mindig szokatlan szerep a számára. A bajuszáról is lassan csomag lóg. Cipel, vonszol, emel, a barátja meg meglép. A rabszolgára marad hát a cipekedés nagy része. A két lány meg komolyan veszi, hogy beavassa a legkülönfélébb tudományokba. Talán a tréfás elszólásának is köszönhetően lesz része mindenféle jóban, meg kevésbé jóban. A törpelány felé fordul és megadóan hajtja le a fejét, hogy lenézzen rá. Elég magasra nőt törpe létére, ezért annyira nem kell megerőltetnie magát*
-Ez remekül hangzik úrnőm, alig várom.
~Az evés rendben van, most már mindegy van e benne törpe ujj, vagy bármi más furcsa összetevő. Éhen halok szépen lassan.~
*Az óriáslány az arcába néz azután, aki rákontráz a tudományokra. A fején csattan a nem kis tenyér barátságosan. Elhúzza a fejét, aztán a csomagoktól nehezen, de a bajuszához emeli a kezét, hogy végig sodorjon rajta, felnézve az óriásra.*
-Nyúzni, sózni meg bőrözni, értem, hát ez tényleg remek lesz, csak győzzem kivárni.
*Igyekszik rabszolgához híven hálásnak látszani a tanításért és csak kevés mosolyt enged meg magának közben.*
-Most merre hölgyek?
*Eljött velük idáig, most már nem visszakozik még nem tudja meg pontosan kik. Talán szerencséje lesz és koszt, kvártély adódik hosszú távra. Kétségtelenül játékszer lesz a két lány kezében, de egye fene, még szórakoztató. Megvárja, hogy valamelyik szép teremtmény beavassa merre menjen tovább, aztán egy szusszanás és cipeli tovább a csomagokat.*
*A lódédelgetést közelről megfigyelheti. Érdekes látvány egy óriás és egy törpe részéről.*
-Szép ló, úgy nézem jó helye van itt.
*Nem akar észrevétlen maradni, mert rabszolga még mindig szokatlan szerep a számára. A bajuszáról is lassan csomag lóg. Cipel, vonszol, emel, a barátja meg meglép. A rabszolgára marad hát a cipekedés nagy része. A két lány meg komolyan veszi, hogy beavassa a legkülönfélébb tudományokba. Talán a tréfás elszólásának is köszönhetően lesz része mindenféle jóban, meg kevésbé jóban. A törpelány felé fordul és megadóan hajtja le a fejét, hogy lenézzen rá. Elég magasra nőt törpe létére, ezért annyira nem kell megerőltetnie magát*
-Ez remekül hangzik úrnőm, alig várom.
~Az evés rendben van, most már mindegy van e benne törpe ujj, vagy bármi más furcsa összetevő. Éhen halok szépen lassan.~
*Az óriáslány az arcába néz azután, aki rákontráz a tudományokra. A fején csattan a nem kis tenyér barátságosan. Elhúzza a fejét, aztán a csomagoktól nehezen, de a bajuszához emeli a kezét, hogy végig sodorjon rajta, felnézve az óriásra.*
-Nyúzni, sózni meg bőrözni, értem, hát ez tényleg remek lesz, csak győzzem kivárni.
*Igyekszik rabszolgához híven hálásnak látszani a tanításért és csak kevés mosolyt enged meg magának közben.*
-Most merre hölgyek?
*Eljött velük idáig, most már nem visszakozik még nem tudja meg pontosan kik. Talán szerencséje lesz és koszt, kvártély adódik hosszú távra. Kétségtelenül játékszer lesz a két lány kezében, de egye fene, még szórakoztató. Megvárja, hogy valamelyik szép teremtmény beavassa merre menjen tovább, aztán egy szusszanás és cipeli tovább a csomagokat.*
5303. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-13 14:04:56
Üzenet elküldve: 2016-08-13 14:04:56
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tavaszünnep//
//Zárás//
*A félkegyelmű majdnem ork, meg elrontja a szórakozást, fancsali mosollyal nyugtázza, és búcsúzik tőle maga is. Majd Moon kérdését latolgatva von vállat.*
-Ideje ebédelnünk, és viszketek ebben a göncben. Gyerünk Csibe!
*Adja ki a vezényszót, és sorol be húga mellé, máris lelkesen ecsetleve legújabb ötletét.*
-Botjo nyert egy mágus jelmezt. Emlékszel még a tavaly nyári ötletedre? Egy rendezvény a városi előkelőségeknek. Mit szólnál egy jelmezes malacvadászathoz? Persze a malacokon lenne a jelmez. Ez.
*Rángatja meg saját öltözékét.*
-És az Amos hacuka is. Na?
*Kászálódik be maga is a hintóba, vigyorogva hallgatva Moon bármily jelleggel is bíró válaszát.*
//Tavaszünnep//
//Zárás//
*A félkegyelmű majdnem ork, meg elrontja a szórakozást, fancsali mosollyal nyugtázza, és búcsúzik tőle maga is. Majd Moon kérdését latolgatva von vállat.*
-Ideje ebédelnünk, és viszketek ebben a göncben. Gyerünk Csibe!
*Adja ki a vezényszót, és sorol be húga mellé, máris lelkesen ecsetleve legújabb ötletét.*
-Botjo nyert egy mágus jelmezt. Emlékszel még a tavaly nyári ötletedre? Egy rendezvény a városi előkelőségeknek. Mit szólnál egy jelmezes malacvadászathoz? Persze a malacokon lenne a jelmez. Ez.
*Rángatja meg saját öltözékét.*
-És az Amos hacuka is. Na?
*Kászálódik be maga is a hintóba, vigyorogva hallgatva Moon bármily jelleggel is bíró válaszát.*
5302. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-12 16:54:55
Üzenet elküldve: 2016-08-12 16:54:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A Pacis Fogadóból hazafelé//
* A maga részéről is minden rendben, Maecska is kipacizza magát, megnézni lovát, a Nagyonmagasat. Aranyos jószágok, kedveli a hátasokat, nagy segítség minden fajtának. Kimennek az istállóból és Bato le is lép, valami ismerőt látva talán meg, nem igazán figyelt erre. Inkább Bajszoskára néz, hogy nem rogyott-e még össze? Hát még nem, egyelőre. *
- Bato olyan, aki tud magára vigyázni.
* Néz rá a kicsi lányra, hogy nem kell aggódni kopasz barátjukért. Ám a bajszos poénkodására felfigyel, és arra is, hogy majdnem elröhögi magát. Na. Lehajol hozzá és igen jelentőségteljesen a szemeibe néz. *
- Én meg majd megtanítom, miként kell bárminek lenyúzni a bőrét szépen, és hogyan kell besózni, hogy az utolsó csepp vért is eltüntesse, s miként kell kikészíteni ezeket az anyagokat. Ember vagy állat, a technika ugyan az.
* Felvonja jobb szemöldökét, majd nagy váratlanul megpaskolja Bajszoska feje búbját és elvigyorodik. *
- Értek ehhez-ahhoz, leginkább kézműves dolgokhoz, anyagmunkáláshoz. Már amihez leginkább erő kell.
* A maga részéről is minden rendben, Maecska is kipacizza magát, megnézni lovát, a Nagyonmagasat. Aranyos jószágok, kedveli a hátasokat, nagy segítség minden fajtának. Kimennek az istállóból és Bato le is lép, valami ismerőt látva talán meg, nem igazán figyelt erre. Inkább Bajszoskára néz, hogy nem rogyott-e még össze? Hát még nem, egyelőre. *
- Bato olyan, aki tud magára vigyázni.
* Néz rá a kicsi lányra, hogy nem kell aggódni kopasz barátjukért. Ám a bajszos poénkodására felfigyel, és arra is, hogy majdnem elröhögi magát. Na. Lehajol hozzá és igen jelentőségteljesen a szemeibe néz. *
- Én meg majd megtanítom, miként kell bárminek lenyúzni a bőrét szépen, és hogyan kell besózni, hogy az utolsó csepp vért is eltüntesse, s miként kell kikészíteni ezeket az anyagokat. Ember vagy állat, a technika ugyan az.
* Felvonja jobb szemöldökét, majd nagy váratlanul megpaskolja Bajszoska feje búbját és elvigyorodik. *
- Értek ehhez-ahhoz, leginkább kézműves dolgokhoz, anyagmunkáláshoz. Már amihez leginkább erő kell.
5301. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-12 15:06:19
Üzenet elküldve: 2016-08-12 15:06:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Mosolyogva viszlátot int a lovászfiúnak és kilép a napfényes térre. Mélyet szippant a tiszta, friss levegőből. Sokat nem időzik egy helyben, mert pokolian nehezek a csomagjai. Szinte lehúzzák már a vállait, amik nem szoktak ilyen mértékű terheléshez. Apró léptekkel, kicsit imbolyogva megindul a fogadó ajtaja felé. Felpillant az égre. *
~ Lassacskán már a délután közepe felé járhatunk a nap állása alapján. A hasam is jócskán korog egy ideje. Jó pár órája nem jutottam élelemhez. ~
* A fogad bejáratánál ledobja a batyujait és kényeskedve megdörzsöli a derekát. Előrelép, kitárja az ajtót és a földön húzva becibálja a cuccait. *
~ Nem túl elegáns belépő, de ez van. ~
~ Lassacskán már a délután közepe felé járhatunk a nap állása alapján. A hasam is jócskán korog egy ideje. Jó pár órája nem jutottam élelemhez. ~
* A fogad bejáratánál ledobja a batyujait és kényeskedve megdörzsöli a derekát. Előrelép, kitárja az ajtót és a földön húzva becibálja a cuccait. *
~ Nem túl elegáns belépő, de ez van. ~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8637-8656