Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 130 (2581. - 2600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2600. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-10 10:15:33
Üzenet elküldve: 2014-02-10 10:15:33
ÚJ
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
*A Vadász újra útra kel, tekintve, hogy útra kell... Efféle remek sziporkák közepette ásít egy hatalmasat, majd a kőrisfa íjat vállán átvetve, a tegezt megerősítve, oldalán kardjának élét ellenőrizve, ki is lép Arthenior városából, egyenesen a Hol karavánpihenő felé véve az irányt, mivel hát úgy hallotta, hogy ott volna valaki, akinek szüksége lenne pár pontos nyílvesszőre, s ezért fizetni sem volna rest. Az ilyen munka mindig is Daeros kedvére való volt, hát el is indul, mivel a karavánpihenő nem két percre van a várostól, s jobb lesz sietni, hogy még éjszaka előtt biztonságos táborhelyet találjon, aztán reggel indulhasson tovább.*
2599. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-09 21:36:52
Üzenet elküldve: 2014-02-09 21:36:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
*Még sose járt ezelőtt városban. A főtér látványa rögtön lenyűgözi. Nem győzi kapkodni a fejét a sok új látvány után. S ezzel együtt jár az is, hogy kissé figyelmetlenné válik. Nővére intelmei, hogy egy zsúfolt város mennyire veszélyes is lehet, most egyszerre kitörlődtek a fejéből, amint meglátja a szökőkutat. Még soha életében nem látott ilyet. Persze gyerekként a barátaival a patakban próbáltak építeni egy kisebb szökőkutat, kevesebb sikerrel, de a főtér szökőkútjának a látványa azonnal letaglóztak. Rögtön elindult abba az irányba. Mivel eddig még nem volt hozzászokva, hogy figyeljen hogy hova lépjen, nehogy nekimenjen másnak, így az első embernek, aki az útjába került nekiment.
Meglepve és kissé ijedten állt meg az alak előtt, mélyen meghajolt és bocsánatot kért, majd mint ha mi sem történt volna ment tovább a szökőkút irányában.
A szökőkútnál kezét a vízbe merítette. Majd ismét eszébe jutott, hogy miért is van itt. Hát persze a kalandok. Na de hogy kezdjen bele, egyáltalán hogy lehet ezekbe belekezdeni. Először is, kéne egy fogadó. Az öregtől sokszor hallotta, hogy a fogadókban, ahol egyrészt szállást is kínáltak, egy-egy feladattal is megbízhatják az oda betévedőt.
Segélykérően nézett szét a főtéren, hogy vajon merre találhatna egy fogadót. Vagy legalább egy térképet. Már-már azzal is beérné, ha valakit megkérdezne, hogy mégis melyik a legolcsóbb fogadó. Lerogy a szökőkút szélére és nagyot sóhajt.
Mintha a kívánsága teljesült volna a sóhajával és egy megbízhatónak tűnő öregasszony halad el előtte.
Illedelmesen feláll és megérdeklődi az öregasszonytól, hogy merre is találna egy fogadót. A nénike örömmel válaszol neki, de az elf egy szót sem fogott fel belőle. De mire visszakérdezhetne a öreg eltűnik.
Sóhajtva visszarogy a szökőkút szélére.*
Meglepve és kissé ijedten állt meg az alak előtt, mélyen meghajolt és bocsánatot kért, majd mint ha mi sem történt volna ment tovább a szökőkút irányában.
A szökőkútnál kezét a vízbe merítette. Majd ismét eszébe jutott, hogy miért is van itt. Hát persze a kalandok. Na de hogy kezdjen bele, egyáltalán hogy lehet ezekbe belekezdeni. Először is, kéne egy fogadó. Az öregtől sokszor hallotta, hogy a fogadókban, ahol egyrészt szállást is kínáltak, egy-egy feladattal is megbízhatják az oda betévedőt.
Segélykérően nézett szét a főtéren, hogy vajon merre találhatna egy fogadót. Vagy legalább egy térképet. Már-már azzal is beérné, ha valakit megkérdezne, hogy mégis melyik a legolcsóbb fogadó. Lerogy a szökőkút szélére és nagyot sóhajt.
Mintha a kívánsága teljesült volna a sóhajával és egy megbízhatónak tűnő öregasszony halad el előtte.
Illedelmesen feláll és megérdeklődi az öregasszonytól, hogy merre is találna egy fogadót. A nénike örömmel válaszol neki, de az elf egy szót sem fogott fel belőle. De mire visszakérdezhetne a öreg eltűnik.
Sóhajtva visszarogy a szökőkút szélére.*
2598. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-09 20:59:30
Üzenet elküldve: 2014-02-09 20:59:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
*Kissé álmoskásan, nyújtózkodik egyet séta közben, majd szemeit megdörzsöli, hogy végre felébredjen. Újra a szökőkúthoz sétál, és feltölti vizes kulacsát. Aztán tenyeréből félkört formál, a vízbe meríti, és arcát betakarja vele, még inkább próbálva felfrissíteni magát. Kissé elgémberedtek végtagjai, ami nem is csoda, hiszen nincs neki megszokva, hogy két napot csak heverészik. Persze a sérült térdének jól jött, mert megpihent, és már nem kell bicegnie. Szerencséje van, hogy egy kis húzódással megúszta az esetet. De a sok pihenés is megárt, így hát újra útnak indul. Körbenéz, és a főtéren a szokásos kép fogadja. Épp indulna a szökőkúttól, amikor váratlanul az egyik nagyobb darab városőr elé lép.*
-Jó reggelt. *mondja rekedtes hangon, közben az íjász arcába fúrja tekintetét.*
-Magának is uram. Miben segíthetek ? *kérdezi, de hangjában érezhető valamiféle feszültség, mivel el nem tudja képzelni, mit akar az őr. Pár pillanatig nézik egymást, az őr hol összehúzza, hol feltolja szemöldökét.*
-Elnézést, összekevertem valakivel. További minden jót. *emeli fel jobbját a városőr, majd eltávozik. Daranel értetlenül néz utána, majd megrázza a fejét, és kissé hezitálva, de csak elindul tovább. Szinte várja, hogy mikor szólítják meg újra, pedig tudja, hogy semmi rosszat nem tett. De mindegy is, nem agyal ezen tovább, biztosan az őr is még félig az álmok végtelenjében úszkál.*
-Jó reggelt. *mondja rekedtes hangon, közben az íjász arcába fúrja tekintetét.*
-Magának is uram. Miben segíthetek ? *kérdezi, de hangjában érezhető valamiféle feszültség, mivel el nem tudja képzelni, mit akar az őr. Pár pillanatig nézik egymást, az őr hol összehúzza, hol feltolja szemöldökét.*
-Elnézést, összekevertem valakivel. További minden jót. *emeli fel jobbját a városőr, majd eltávozik. Daranel értetlenül néz utána, majd megrázza a fejét, és kissé hezitálva, de csak elindul tovább. Szinte várja, hogy mikor szólítják meg újra, pedig tudja, hogy semmi rosszat nem tett. De mindegy is, nem agyal ezen tovább, biztosan az őr is még félig az álmok végtelenjében úszkál.*
2597. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-09 11:57:24
Üzenet elküldve: 2014-02-09 11:57:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Arthenior. Vagy ahogy páran ismerik: A kapzsik városa. Nem a legjobb hely egy fiatal fél-elf számára, ám Jaqen mégis úgy döntött itt száll meg. Hosszú út áll mögötte, bal cipője már lyukas, a jobbnak levált a talpa. Lassan fél éve van úton, és nem tudja meddig fog még menni. Ezt csak az istenek tudhatják. Mégis...elmenni ilyen messzire szülőföldjétől. Kereshetne magának egy családot. Egy elf családot akik befogadják. Ő mégis a vándorlás mellett döntött. Megéri? Tehetné fel magának a kérdést. Nos eddig úgy tűnik, hogy nem. Fáradt, meggyötört, és minden tagja fáj. Lassan fél napja nem evett semmit, és nagyjából huszonkét órája nem aludt. De hát ilyen a vándorélet. A bokája sajog a szántóföldek egyenetlen buckái miatt, a vállai alig bírják tartani íját, és tegezét amelyből az út során kifogyott a nyílvessző. Pénze ugyan van, de vajon meddig? Ez a város korrupt, és tele van tolvajokkal, csalókkal sőt orgyilkosokkal is. Utóbbiakhoz képest az útonállók már-már szánalmas suhancok. Velük még Jaqen is elbírt. Nos igen. Ez régen volt. Azóta a fiú rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, és bár ezek közül csak egy-kettő volt életveszélyes -például amikor eltört a lába, és két útonálló támadta meg - Jaqen számára mégis kemény kihívás volt mindegyik. Most viszont itt van, Arthenior városában. Ruhája koszos, szakadt, többnyire zöld színű. A bőre is feketébb mint amilyen eredetileg, és néhány helyen vörös horzsolások, fájó gennyes felszíni sebek, valamint alvadt vérrel töltött karmolások láthatóak rajta. Egy íj, egy tegez, és egy egyszerű fabot van nála. Senkinek sem jelenthet kihívást egy csatában. De Ő nem harcolni jött ide. Bár álmai, és vágyai vannak, jelenleg beéri egy jó kis sörrel, némi meleg étellel, és egy szobával. Aztán majd kitalálja, hogyan tovább.
Nem ismeri a várost, és ugyan kérhetne útbaigazítást, viszont nem bízik senkiben. Hallott történeteket vándoroktól, és kereskedőktől, hogy kit hogyan vertek itt át. Úgy dönt maga keresi meg a fogadót. ~ A fenébe is, fél éve járom az erdőket, és pusztákat...többnyire pusztákat. Csak megtalálok egy nyamvadt fogadót. Talán több is van a városban. Biztosan több van.~
Vajon jó irányba indul el?*
Nem ismeri a várost, és ugyan kérhetne útbaigazítást, viszont nem bízik senkiben. Hallott történeteket vándoroktól, és kereskedőktől, hogy kit hogyan vertek itt át. Úgy dönt maga keresi meg a fogadót. ~ A fenébe is, fél éve járom az erdőket, és pusztákat...többnyire pusztákat. Csak megtalálok egy nyamvadt fogadót. Talán több is van a városban. Biztosan több van.~
Vajon jó irányba indul el?*
2596. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-08 21:52:48
Üzenet elküldve: 2014-02-08 21:52:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar népvándorlás//
* Kurta morranással fogadja csupán a vezér végső szavait sorsát illetően. Igazából nem jutottak sokra, hisz úgy tűnik továbbra is fogolyként kezelik, de legalább (egyelőre) életben hagyják. Mindegy, ideig-óráig ez is épp elég, végül is nem panaszkodhat, hisz az elf nőstény megmentette a bőrét...
Bamba képpel figyeli, hogy a tömeg lassan eloszlik a tábortűz környékéről, mindenki megy a maga dolgára, Ugug is így tesz hát, tarkóján érezve a figyelő szemeket visszabattyog a sátorba, s letelepszik rongyaira, amiken nemrég agonizált. Legalább a botja megvan, azt most maga mellé is teszi, karnyújtásnyi távolságra. Habár álmosnak még nem álmos, csak fáradt, de álmot erőltet szemére, hisz Kagan valami új táborról, meg utazásról beszélt, úgy tűnik útra kelnek, így nem árt, ha indulásig annyit pihen és gyógyul amennyit csak tud. Szerencsére kemény fából faragtál, s a gyógynövények, löttyök is dolgoznak szervezetében, így ha minden jól megy nem kell már ragaszkodnia az ágnyugalomhoz, csupán csínján kell bánnia az erőlködéssel, nehogy a varratok felszakadjanak.
Másnap ismét hangos lármára ébred, ki tudja mikor, hisz az időérzékét már teljesen elveszítette. Mikor kibotorkál sátrából a tábor már nyüzsög, mindenki készülődik, pakol, kis híján a ponyvát is lebontottak feje fölül; mindenki a felpakol a szekerekre, s lassan az egész barbár sereglet indulásra kész.
Téblábolása nem marad észrevétlen, s a káosz látszatának ellenére az indulás nagyon is szervezetten zajlik, ő is kapja hamar az utasítást: pattanjon fel szépen az egyik szekérre, megkötözve persze, nehogy útközben galibát okozzon,. Próbál minél több dolgot megfigyelni, a felszerelést, az arcokat, de oly nagy a sürgés-forgás, hogy az nem egyszerű feladat, pláne, hogy egy fontoskodó ember hím is zaklatja. Az ork ráemeli vérvörös szemeit, morran egyet, aztán "kényelmesen" elhelyezkedik, csak annyira, hogy ne érezze úgy minden egyes alkalommal mikor a szekér kerekei zörögve áthajtanak egy-egy buckán ,vagy vízmosáson, mintha újra pengét forgatnának oldalában
* Kurta morranással fogadja csupán a vezér végső szavait sorsát illetően. Igazából nem jutottak sokra, hisz úgy tűnik továbbra is fogolyként kezelik, de legalább (egyelőre) életben hagyják. Mindegy, ideig-óráig ez is épp elég, végül is nem panaszkodhat, hisz az elf nőstény megmentette a bőrét...
Bamba képpel figyeli, hogy a tömeg lassan eloszlik a tábortűz környékéről, mindenki megy a maga dolgára, Ugug is így tesz hát, tarkóján érezve a figyelő szemeket visszabattyog a sátorba, s letelepszik rongyaira, amiken nemrég agonizált. Legalább a botja megvan, azt most maga mellé is teszi, karnyújtásnyi távolságra. Habár álmosnak még nem álmos, csak fáradt, de álmot erőltet szemére, hisz Kagan valami új táborról, meg utazásról beszélt, úgy tűnik útra kelnek, így nem árt, ha indulásig annyit pihen és gyógyul amennyit csak tud. Szerencsére kemény fából faragtál, s a gyógynövények, löttyök is dolgoznak szervezetében, így ha minden jól megy nem kell már ragaszkodnia az ágnyugalomhoz, csupán csínján kell bánnia az erőlködéssel, nehogy a varratok felszakadjanak.
Másnap ismét hangos lármára ébred, ki tudja mikor, hisz az időérzékét már teljesen elveszítette. Mikor kibotorkál sátrából a tábor már nyüzsög, mindenki készülődik, pakol, kis híján a ponyvát is lebontottak feje fölül; mindenki a felpakol a szekerekre, s lassan az egész barbár sereglet indulásra kész.
Téblábolása nem marad észrevétlen, s a káosz látszatának ellenére az indulás nagyon is szervezetten zajlik, ő is kapja hamar az utasítást: pattanjon fel szépen az egyik szekérre, megkötözve persze, nehogy útközben galibát okozzon,. Próbál minél több dolgot megfigyelni, a felszerelést, az arcokat, de oly nagy a sürgés-forgás, hogy az nem egyszerű feladat, pláne, hogy egy fontoskodó ember hím is zaklatja. Az ork ráemeli vérvörös szemeit, morran egyet, aztán "kényelmesen" elhelyezkedik, csak annyira, hogy ne érezze úgy minden egyes alkalommal mikor a szekér kerekei zörögve áthajtanak egy-egy buckán ,vagy vízmosáson, mintha újra pengét forgatnának oldalában
2595. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-08 20:12:38
Üzenet elküldve: 2014-02-08 20:12:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
//Kártevők//
* Egy kellemes séta igazán jól esik most a törpének. Igazából sajnálja, hogy a barátja nem tart vele, de nem akarta megzavarni a pihenését. Miközben egyenletes léptekkel halad, mélyen a gondolataiba merül. Igazából sosem gondolta volna, hogy valaha is betér a szentélybe, hisz mind az ájtazosság, mind a mágia igen messze áll tőle. De ha igaz, amit kiírt az illető, egy magafajta fegyverforgató mindig jól jöhet. Igazán kíváncsi lesz, amikor arra gondol, hogy a feladat helye maga a szentély.*
~Vajon miért van szükségük az ottaniaknk külső segítségre? Hisz annyira büszke minden varázshasználó a fene nagy tudományára, erre tessék!~
*Agyal a törpe, ám vére, és ösztöne egyre az utazást sürgeti a szentélybe, hát felkerekedik és elindul.*
* Egy kellemes séta igazán jól esik most a törpének. Igazából sajnálja, hogy a barátja nem tart vele, de nem akarta megzavarni a pihenését. Miközben egyenletes léptekkel halad, mélyen a gondolataiba merül. Igazából sosem gondolta volna, hogy valaha is betér a szentélybe, hisz mind az ájtazosság, mind a mágia igen messze áll tőle. De ha igaz, amit kiírt az illető, egy magafajta fegyverforgató mindig jól jöhet. Igazán kíváncsi lesz, amikor arra gondol, hogy a feladat helye maga a szentély.*
~Vajon miért van szükségük az ottaniaknk külső segítségre? Hisz annyira büszke minden varázshasználó a fene nagy tudományára, erre tessék!~
*Agyal a törpe, ám vére, és ösztöne egyre az utazást sürgeti a szentélybe, hát felkerekedik és elindul.*
2594. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-08 16:45:46
Üzenet elküldve: 2014-02-08 16:45:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397
Játékstílus: Szelíd
// Weera Yorgit //
* A nőstény látszólag feszeng, bár ez koránt sem az a szemérmes piromkodás, melyet a legtöbb nő mívelne egy ilyen helyzetben, karöltésnyire a somolygó mélységi szépfiútól. Inkább közönyösen szabadulna az útját álló alaktól, de sem balra, sem jobbra nem nyílik útja, így modora hamar komorságba fordul, még szélesebb vigyort húzva a sötételf szürke képére.
Váratlan volt ez a kis találkozás, Zaraun egyáltalán nem így tervezte. Szépen nyugodtan helyet foglalt volna odabenn a pultnál, s egy korsó habzó sör, vagy testes vörösbor társaságában vette volna szemügyre a vendégsereget, hogy feltűnés nélkül figyelhesse meg a célpontot, annak viselkedését, felszerelését. Eztán követte volna akárhová is indul, s az éj leszálltával cserkészte volna be egy kihalt kis sikátorban, elhagyatott házban, vagy az erdőben sorakozó fák takarásában. De nem így alakult, s most rögtönöznie kell; tudja jól, hogy több lehetséges irányt is vehetnek innentől a dolgok, na de melyiket válassza? A cél egyszerű: a nő halála a megbízó akaratából, akár már most rögvest pengét márthatna bordái közé, s arrébb vonszolhatná, mint egy kocsmából részegen kitámolygó cimborát. Senkinek sem tűnne fel. De ez túl egyszerű, túl unalmas lenne, legalábbis ebben a pillanatban a mélységi ficsúr így érzi, nem a cél lebeg lelki szemei előtt, sokkal inkább a kíváncsiság; mitől lehet olyan veszélyes ez a törékeny, zöld szemű leányzó, hogy halála 2000 aranyat is megér?
A döntés egy szemvillanás alatt fogan meg fejében, mosolya lehervad miközben lopva körbepillant, aztán kezei már mozdulnak is; balja ellenállást nem tűrően tapad a nőstény ajkaira, jobbjával pedig egy aprócska penge hegyét böki oldalához, csak annyira, hogy az ruhán keresztül is érezze a fegyver nyomását bőrén.*
- Az életed akarom.* Sziszegi fagyos hangon, higgadtan, megválaszolva a nő iménti kérdését. * - És el is veszem, ha nem teszed azt amit mondok. Elnézés helyett csukd be szépen az ajtót, de ha sikítanál, szökni próbálnál, vagy fegyverért nyúlnál...
* Kissé megnyomja a tőr hegyét, hogy nyomatékot adjon "kérésének", aztán várja, hogy a másik így tegyen. Neki mindkét keze foglalt, s egyelőre a fogadó nyitott ajtaja előtt álldogálnak, elég lenne egyetlen érkező, vagy távozni vágyó kuncsaft és máris borulna a felállás, ezért jobb lenne minél gyorsabban, diszkréten távozni a főtérről.
Ha az ajtó nyitva marad, az sem baj, a hím egyszerűen csak rögtönöz, félretolja a bejárat elől a törékeny testet, tőrének hegyét a bordákon pihentetve a nőstény mellé, fél oldalasan mögé lép, s egy határozott mozdulattal mozgásra ösztökéli.*
- Jajj, drágám, sokat ittál már megint, jobb, ha most hazaviszlek, induljunk!
* A mondat első részét kedélyesen, fennhangon óbégatja, hogy a lehetséges szemtanúk gyanakvását szertefoszlassa, az utolsó szót viszont már halkan leheli prédája füleibe, ha kell ismét megnyomja pengéjét, hogy elindulhassanak a szegénynegyed egy szomszédos, kihalt utcácskája felé. *
* A nőstény látszólag feszeng, bár ez koránt sem az a szemérmes piromkodás, melyet a legtöbb nő mívelne egy ilyen helyzetben, karöltésnyire a somolygó mélységi szépfiútól. Inkább közönyösen szabadulna az útját álló alaktól, de sem balra, sem jobbra nem nyílik útja, így modora hamar komorságba fordul, még szélesebb vigyort húzva a sötételf szürke képére.
Váratlan volt ez a kis találkozás, Zaraun egyáltalán nem így tervezte. Szépen nyugodtan helyet foglalt volna odabenn a pultnál, s egy korsó habzó sör, vagy testes vörösbor társaságában vette volna szemügyre a vendégsereget, hogy feltűnés nélkül figyelhesse meg a célpontot, annak viselkedését, felszerelését. Eztán követte volna akárhová is indul, s az éj leszálltával cserkészte volna be egy kihalt kis sikátorban, elhagyatott házban, vagy az erdőben sorakozó fák takarásában. De nem így alakult, s most rögtönöznie kell; tudja jól, hogy több lehetséges irányt is vehetnek innentől a dolgok, na de melyiket válassza? A cél egyszerű: a nő halála a megbízó akaratából, akár már most rögvest pengét márthatna bordái közé, s arrébb vonszolhatná, mint egy kocsmából részegen kitámolygó cimborát. Senkinek sem tűnne fel. De ez túl egyszerű, túl unalmas lenne, legalábbis ebben a pillanatban a mélységi ficsúr így érzi, nem a cél lebeg lelki szemei előtt, sokkal inkább a kíváncsiság; mitől lehet olyan veszélyes ez a törékeny, zöld szemű leányzó, hogy halála 2000 aranyat is megér?
A döntés egy szemvillanás alatt fogan meg fejében, mosolya lehervad miközben lopva körbepillant, aztán kezei már mozdulnak is; balja ellenállást nem tűrően tapad a nőstény ajkaira, jobbjával pedig egy aprócska penge hegyét böki oldalához, csak annyira, hogy az ruhán keresztül is érezze a fegyver nyomását bőrén.*
- Az életed akarom.* Sziszegi fagyos hangon, higgadtan, megválaszolva a nő iménti kérdését. * - És el is veszem, ha nem teszed azt amit mondok. Elnézés helyett csukd be szépen az ajtót, de ha sikítanál, szökni próbálnál, vagy fegyverért nyúlnál...
* Kissé megnyomja a tőr hegyét, hogy nyomatékot adjon "kérésének", aztán várja, hogy a másik így tegyen. Neki mindkét keze foglalt, s egyelőre a fogadó nyitott ajtaja előtt álldogálnak, elég lenne egyetlen érkező, vagy távozni vágyó kuncsaft és máris borulna a felállás, ezért jobb lenne minél gyorsabban, diszkréten távozni a főtérről.
Ha az ajtó nyitva marad, az sem baj, a hím egyszerűen csak rögtönöz, félretolja a bejárat elől a törékeny testet, tőrének hegyét a bordákon pihentetve a nőstény mellé, fél oldalasan mögé lép, s egy határozott mozdulattal mozgásra ösztökéli.*
- Jajj, drágám, sokat ittál már megint, jobb, ha most hazaviszlek, induljunk!
* A mondat első részét kedélyesen, fennhangon óbégatja, hogy a lehetséges szemtanúk gyanakvását szertefoszlassa, az utolsó szót viszont már halkan leheli prédája füleibe, ha kell ismét megnyomja pengéjét, hogy elindulhassanak a szegénynegyed egy szomszédos, kihalt utcácskája felé. *
2593. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-08 12:01:28
Üzenet elküldve: 2014-02-08 12:01:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Egy idegen érkezik a városba, mestere megtanította az alapokat neki, miként mozogjon ezen földön és lények között kikről három évvel ezelőttig nem is álmodott hogy léteznek. Irányául Arthenior jelölte meg. Amint megérkezik a főtérre, látja a sokat mesélt varázslatos szökőkutat, a nagy szobrot. Tanulni szeretne, és kalandokat keres.*
A hozzászólást Vérnyúl (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.02.08 12:59:14, a következő indokkal:
jelek pótlása, jelen idő, off kiszedése
A hozzászólást Vérnyúl (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.02.08 12:59:14, a következő indokkal:
jelek pótlása, jelen idő, off kiszedése
2592. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-07 18:00:12
Üzenet elküldve: 2014-02-07 18:00:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 484
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 484
Játékstílus: Vakmerő
//Zaraun Aleandar//
* Határozott, ám egyáltalán nem sietős léptekkel indul meg a főtérre vezető kijárat felé. A hirtelen távozásának oka egyszerű: elege van a Pegazusból. Bár eddig csak kétszer járt itt, bár a "szerencsének" köszönhetően mind a kétszer sikerült belefutnia egy nem kívánatos személybe, s így, a későbbi váratlan találkozások elkerülése végett szeretné minél hamarabb elhagyni a fogadót. Sőt, ha lenne rá alkalma, akkor egész Artheniort maga mögött hagyná... De akkor hova menjen? Talán visszagyalogolhatna a kikötőbe, hogy ott húzza meg magát, amíg talál egy rendes munkát magának. Vagy megnézhetné a közeli karavánpihenőt, hátha ott több szerencsével jár...
Annyira lefoglalja az, hogy kiválassza a tökéletes úti célját, hogy körül se nézve, mintegy reflexszerűen ragadja meg a kilincset és egy hirtelen mozdulattal tárja ki az ajtót. S figyelmetlenségének meg is van a gyümölcse; míg őt az alkonyati hűvös levegő csapja arcon, addig a befelé igyekvő csuklyás alakot -az ő jóvoltából- a kemény falap.*
- Elnézést... *Veti oda foghegyről a bocsánatkérést, majd sietne is tovább, ám az idegen az útját állja. Kérdőn, s kissé idegesen tekint a vörös íriszekbe várva, hogy majd csak kikerülik egymást valahogy, hogy bemehessen a fogadóba, ahová alapból készült, s ő is folytathatná az útját.. bár azt nem tudja, hogy hova. Ám ez nem következik be. Sőt, az az érzése támad, hogy a másik szándékosan akadályozza továbbhaladását.*
~ Mégis mit képzel ez magáról.~ *Gondolja, majd alaposabban is szemügyre veszi az arcát. Nem kell hozzá sok idő, hogy megállapítsa, hogy tipikusan egy olyan mélységi hímmel hozta össze a Sors, kinek elég megvillantania féloldalas mosolyát s a hölgyek rögtön a lábai előtt hevernek, ha nem az ágyában. E hirtelen levont következtetését megerősíti az elhangzó mondat is, amitől csak még idegesebb lesz. Nagyon nem tetszik neki ez az öntelt hangnem.
Először tudomást sem vesz az útjában állóról s megpróbál elslisszolni mellette, ám ezek a kísérletek sikertelennek bizonyulnak, mivel minduntalan beleakad a férfibe.*
- Mit akar tőlem? * Szalad ki végül a száján a kérdés, talán egy kissé hangosabban, mint amennyire szerette volna.* Arra vár, hogy rendesen elnézést kérjek? Ha igen, akkor szóljon, de ha nem, akkor engedjen!
* hangja már szinte parancsoló, bár nem hiszi, hogy felszólításának bármi hatása is lesz, de nem hagyhatja szó nélkül a dolgot. Főleg akkor, ha egy ilyen idétlen bájgúnár a zavaró tényező.
Legszívesebben a pengéjével is nyomatékot adna szavainak, ám türtőzteti magát. Hisz azért (is) jött végül el apjától, hogy végre normális életet éljen, sokkal kevesebb vérrel és hullával.
Tehát kénytelen lesz békésen megoldani az ügyet. Még akkor is, ha legszívesebben a füléig szélesítené a mélységi vigyorát.*
* Határozott, ám egyáltalán nem sietős léptekkel indul meg a főtérre vezető kijárat felé. A hirtelen távozásának oka egyszerű: elege van a Pegazusból. Bár eddig csak kétszer járt itt, bár a "szerencsének" köszönhetően mind a kétszer sikerült belefutnia egy nem kívánatos személybe, s így, a későbbi váratlan találkozások elkerülése végett szeretné minél hamarabb elhagyni a fogadót. Sőt, ha lenne rá alkalma, akkor egész Artheniort maga mögött hagyná... De akkor hova menjen? Talán visszagyalogolhatna a kikötőbe, hogy ott húzza meg magát, amíg talál egy rendes munkát magának. Vagy megnézhetné a közeli karavánpihenőt, hátha ott több szerencsével jár...
Annyira lefoglalja az, hogy kiválassza a tökéletes úti célját, hogy körül se nézve, mintegy reflexszerűen ragadja meg a kilincset és egy hirtelen mozdulattal tárja ki az ajtót. S figyelmetlenségének meg is van a gyümölcse; míg őt az alkonyati hűvös levegő csapja arcon, addig a befelé igyekvő csuklyás alakot -az ő jóvoltából- a kemény falap.*
- Elnézést... *Veti oda foghegyről a bocsánatkérést, majd sietne is tovább, ám az idegen az útját állja. Kérdőn, s kissé idegesen tekint a vörös íriszekbe várva, hogy majd csak kikerülik egymást valahogy, hogy bemehessen a fogadóba, ahová alapból készült, s ő is folytathatná az útját.. bár azt nem tudja, hogy hova. Ám ez nem következik be. Sőt, az az érzése támad, hogy a másik szándékosan akadályozza továbbhaladását.*
~ Mégis mit képzel ez magáról.~ *Gondolja, majd alaposabban is szemügyre veszi az arcát. Nem kell hozzá sok idő, hogy megállapítsa, hogy tipikusan egy olyan mélységi hímmel hozta össze a Sors, kinek elég megvillantania féloldalas mosolyát s a hölgyek rögtön a lábai előtt hevernek, ha nem az ágyában. E hirtelen levont következtetését megerősíti az elhangzó mondat is, amitől csak még idegesebb lesz. Nagyon nem tetszik neki ez az öntelt hangnem.
Először tudomást sem vesz az útjában állóról s megpróbál elslisszolni mellette, ám ezek a kísérletek sikertelennek bizonyulnak, mivel minduntalan beleakad a férfibe.*
- Mit akar tőlem? * Szalad ki végül a száján a kérdés, talán egy kissé hangosabban, mint amennyire szerette volna.* Arra vár, hogy rendesen elnézést kérjek? Ha igen, akkor szóljon, de ha nem, akkor engedjen!
* hangja már szinte parancsoló, bár nem hiszi, hogy felszólításának bármi hatása is lesz, de nem hagyhatja szó nélkül a dolgot. Főleg akkor, ha egy ilyen idétlen bájgúnár a zavaró tényező.
Legszívesebben a pengéjével is nyomatékot adna szavainak, ám türtőzteti magát. Hisz azért (is) jött végül el apjától, hogy végre normális életet éljen, sokkal kevesebb vérrel és hullával.
Tehát kénytelen lesz békésen megoldani az ügyet. Még akkor is, ha legszívesebben a füléig szélesítené a mélységi vigyorát.*
2591. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-07 17:50:04
Üzenet elküldve: 2014-02-07 17:50:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Cemyl//
*A zavart csendet a lány töri meg. Quantall először meglepődik de, az ásítást látva ő is elmosolyodik és megrázza a felé nyújtott kezet.*
-Remélem. Köszönöm a mesét. Nagyon tetszett.
*Majd miután a lány elindul Quantall is. Azt nem figyeli, hogy hová megy. Csak sétál egyet.*
~Bár rosszul kezdődött mégsem volt olyan nagyon rossz ez a mai nap. Kalandos volt. Reggel elrontotta a hangulatát, hogy meg kellett ölnöm ezt a nagyszájú tehetségtelen bolondot de, végül még sem volt olyan nagyon rossz ez a mai nap. A fogadóban találkoztam azzal a furcsa testvérpárral és ezzel a kedves mesemondólánnyal. Elégedetten feküdhetek ma le.~
*A zavart csendet a lány töri meg. Quantall először meglepődik de, az ásítást látva ő is elmosolyodik és megrázza a felé nyújtott kezet.*
-Remélem. Köszönöm a mesét. Nagyon tetszett.
*Majd miután a lány elindul Quantall is. Azt nem figyeli, hogy hová megy. Csak sétál egyet.*
~Bár rosszul kezdődött mégsem volt olyan nagyon rossz ez a mai nap. Kalandos volt. Reggel elrontotta a hangulatát, hogy meg kellett ölnöm ezt a nagyszájú tehetségtelen bolondot de, végül még sem volt olyan nagyon rossz ez a mai nap. A fogadóban találkoztam azzal a furcsa testvérpárral és ezzel a kedves mesemondólánnyal. Elégedetten feküdhetek ma le.~
2590. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-07 15:37:28
Üzenet elküldve: 2014-02-07 15:37:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Issonar//
*A lány elmosolyodik. Talán sikerült kifognia a legzárkózottabb fickót a téren, de mindenesetre nem bánja.*
- Efelől megnyugodhat, igazán nem fogom arra kényszeríteni, hogy olyan dolgokat mondjon nekem, amikhez nem fűlik a foga. A nevére azért kíváncsi lennék, ha nem talál túl tolakodónak. Engem Dallnak hívnak, nyugodtan szólítson így.
*A következőktől egy kicsit mindig kényelmetlenül érzi magát, de talán ez a kényelmetlen érzés idővel elmúlik, hiszen annyiszor tette már fel ezt a kérdést mindenféle idegeneknek, hogy már el is kellett volna múlnia.*
- A múltjára nem kifejezetten vagyok kíváncsi, de ha nem haragszik meg, mennyire magas? Tudja, általában ha valaki vezet, a vállára teszem a kezem; így a legkényelmesebb nekem is és önnek is. Gondolja, hogy kényelmesen felérem a vállát, vagy nyújtózkodnom kell?
*Ez egy kissé furán hangozhat, de egyáltalán nem fűlik ahhoz a foga, hogy belekaroljon egy idegenbe; mint ahogy az apja szolgáiba sem karolt soha bele, bár ezt inkább azért nem tette, mert fura, édeskés szaguk volt, és ő ki nem állhatja, ha egy férfi bármilyen illatos vizet locsol magára.
Legjobb az lenne, ha valahogy meg tudná Edynnek tanítani, hogy nagyjából szemmértékre megmondja egy ember magasságát, de ehhez a madár sajnos nem elég intelligens.
Mivel a férfi egy igen fontos kérdésre nem válaszolt, újra fölteszi.*
- És olvasni tud?
*Ez igenis számít, hiszen ő tanulni akar, és semmit nem tud kezdeni egy olyan emberrel, aki nem tud olvasni.*
*A lány elmosolyodik. Talán sikerült kifognia a legzárkózottabb fickót a téren, de mindenesetre nem bánja.*
- Efelől megnyugodhat, igazán nem fogom arra kényszeríteni, hogy olyan dolgokat mondjon nekem, amikhez nem fűlik a foga. A nevére azért kíváncsi lennék, ha nem talál túl tolakodónak. Engem Dallnak hívnak, nyugodtan szólítson így.
*A következőktől egy kicsit mindig kényelmetlenül érzi magát, de talán ez a kényelmetlen érzés idővel elmúlik, hiszen annyiszor tette már fel ezt a kérdést mindenféle idegeneknek, hogy már el is kellett volna múlnia.*
- A múltjára nem kifejezetten vagyok kíváncsi, de ha nem haragszik meg, mennyire magas? Tudja, általában ha valaki vezet, a vállára teszem a kezem; így a legkényelmesebb nekem is és önnek is. Gondolja, hogy kényelmesen felérem a vállát, vagy nyújtózkodnom kell?
*Ez egy kissé furán hangozhat, de egyáltalán nem fűlik ahhoz a foga, hogy belekaroljon egy idegenbe; mint ahogy az apja szolgáiba sem karolt soha bele, bár ezt inkább azért nem tette, mert fura, édeskés szaguk volt, és ő ki nem állhatja, ha egy férfi bármilyen illatos vizet locsol magára.
Legjobb az lenne, ha valahogy meg tudná Edynnek tanítani, hogy nagyjából szemmértékre megmondja egy ember magasságát, de ehhez a madár sajnos nem elég intelligens.
Mivel a férfi egy igen fontos kérdésre nem válaszolt, újra fölteszi.*
- És olvasni tud?
*Ez igenis számít, hiszen ő tanulni akar, és semmit nem tud kezdeni egy olyan emberrel, aki nem tud olvasni.*
2589. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-07 15:25:33
Üzenet elküldve: 2014-02-07 15:25:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Quantall//
*A csend kezd kissé kínossá válni, így Cem elérkezettnek látja az időt, hogy elköszönjön. Lassan sötétedik, és már nincs kedve aznap máshoz, mint aludni egy jót, esetleg inni még egy kis teát.*
- Igazán örültem a találkozásnak, de azt hiszem jobb lenne, ha most elválnának az útjaink. - *mondja kellemes mosollyal az arcán. Nagyot ásít, újra a hátára csatolja a lantját, aztán az kezet nyújt az elfnek.*
- Nos, ég önnel. Talán találkozunk még.
*Azzal ha a másiknak nincs több mondanivalója, hátat fordít, és elbattyog szállást keresni.*
*A csend kezd kissé kínossá válni, így Cem elérkezettnek látja az időt, hogy elköszönjön. Lassan sötétedik, és már nincs kedve aznap máshoz, mint aludni egy jót, esetleg inni még egy kis teát.*
- Igazán örültem a találkozásnak, de azt hiszem jobb lenne, ha most elválnának az útjaink. - *mondja kellemes mosollyal az arcán. Nagyot ásít, újra a hátára csatolja a lantját, aztán az kezet nyújt az elfnek.*
- Nos, ég önnel. Talán találkozunk még.
*Azzal ha a másiknak nincs több mondanivalója, hátat fordít, és elbattyog szállást keresni.*
2588. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-05 22:24:29
Üzenet elküldve: 2014-02-05 22:24:29
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
*A felkelő nap sugaraival érkezik meg a városba, közben a szél is kissé feltámad, mintha csak az fújná ide a férfit. Botja a kezében pihen, de nem támaszkodik rá, mivel nincs szüksége segítségre a járásban. Fehér köpenye kissé piszkos a hosszú út megpróbáltatása, és az időjárási viszonyok miatt. Csizmája is kezdi már feltörni a sarkát, de fő, hogy végre itt van. Megpillantja a városőröket, és jobb kezét kissé megemelve, és kissé meghajolva előttük üdvözli őket tiszteletteljesen. A főtéren lévő kúthoz sétál, és feltölti kis vizes kulacsát, és hörpint is a vízből. Kézfejével letörli az állán végigguruló vízcseppeket, majd közelebb lép a márványoszlophoz, és közelebbről is szemügyre veszi. Aztán egy nő lép a fehér köpenyes mellé, és csodálattal vezeti felfelé tekintetét, egészen az oszlop tetejéig.*
-Szép nemde ? *kérdezi mosolyogva, de végig az oszlopot nézi.*
-Igen meg kell hagyni. *feleli mély hangjával, bólogatva a fehér köpenyes. Pár röpke perc telik el így nézelődéssel, amikor is Worenth a nő felé fordul.*
-Mondja hölgyem. Van itt a közelben fogadó ?
-Persze ! *szinte felkiált üde bársonyos hangja, és ujjaival a fogadó irányába mutat. Worenth megköszöni az információt, majd búcsút int a nőnek, aki továbbra is ott álldogál, majd elindul a fogadó irányába.*
~Végre megpihenhetek.~
-Szép nemde ? *kérdezi mosolyogva, de végig az oszlopot nézi.*
-Igen meg kell hagyni. *feleli mély hangjával, bólogatva a fehér köpenyes. Pár röpke perc telik el így nézelődéssel, amikor is Worenth a nő felé fordul.*
-Mondja hölgyem. Van itt a közelben fogadó ?
-Persze ! *szinte felkiált üde bársonyos hangja, és ujjaival a fogadó irányába mutat. Worenth megköszöni az információt, majd búcsút int a nőnek, aki továbbra is ott álldogál, majd elindul a fogadó irányába.*
~Végre megpihenhetek.~
2587. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-05 18:25:17
Üzenet elküldve: 2014-02-05 18:25:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397
Játékstílus: Szelíd
// Weera Yorgit //
* Már sötétedik, mikor a főtérre ér, a nap lomhán éri el a távoli hegyormok vonalát, nyomában lassacskán szürkére vált a nappali kék ég. A levegő is lehűl, s habár errefelé még a tengerek havában is ritka a fogcsikorgató hideg, most mégis elkél, hogy a mélységi összébb húzza magán a nem túl vastag kopott köpönyegét, minek csuklyája mélyen a szemébe lóg, csupán apró, hófehér gőzpamacsok szöknek ki rajta minden egyes forró leheletnél. Csizmájának gyors, ütemes kopogása jelzi, hogy sietve szeli át a macskakövekkel rakott kis teret, egyenesen a fogadó felé halad, melynek ablakain pislákoló gyertyák halovány fénye szűrődik ki. Túl korán van még ahhoz, hogy odabenn tömeg legyen, bár az éj leszálltával lassan az italra, s társaságra vágyó kuncsaftok is ellepik majd a Pegazust. Talán jobb is lenne a felhajtás, melyben vígan, kényelmesen elvegyülhetne, ám mégis, talán úgy nehezebb lenne szemmel tartania megbízásának tárgyát- ha még egyáltalán a fogadóban van. Különben is, nem kapott róla túl sok információt, csupán a zöld szempárt, meg a félhold tetoválást emlegette a titokzatos gnóm mágus; vajon ezeket hogy fogja kiszúrni feltűnés nélkül? Még jó, hogy a célszemély nőstény, így könnyebb lesz megkörnyékeznie, ha szükséges...
Végre eléri a Pegazust, s jobbjával már nyúl is a rideg kilincs felé, hogy nyissa az ajtót, ám az váratlanul magától kitárul, élével homlokon vágva a gyanútlan sötételfet. Fogai közt elereszt egy halk szisszenést, ezután kapja csak vissza sajgó fejét a bejárat felé; hogy ügyet sem vetve a kis intermezzóra belépjen a távozó alak mellett a kocsmába.
Ám az igazi meglepődés csak most jön, alig bírja palástolni megrökönyödését abban a pillanatban, ahogy visszafordulva szembetalálja magát az izzó zöld íriszekkel. A kifelé siető idegen, ki az ajtót fejére csapta nagyjából olyan magas lehet mint ő, szintén csuklyát visel, s fénylő szemeit finom vonások keretezik... és arcát félhold alakú tetoválás díszíti. Mintha tétován megremegne a férfi ajka, de ez is csak egy pillanatig tart, ajkába harapva téríti magát észhez. *
~ Ne ess ki a szerepedből! ~
* Suhan át agyán a röpke gondolat, mi azon nyomban megnyerő mosolyt csal képére; bíborszín szemei ravaszul villannak a keresett nőstényre. Úgy tűnik megtalálta, ráadásul szokatlanul, már-már nevetségesen könnyen.*
- Hová ez a nagy sietség, kisasszony? Kis híján betörte az orrom az ajtóval... Az arcom a második legjobb dolog rajtam, maga meg csak úgy elcsúfítaná?!
* Hangja dallamosan és derűsen cseng, színlelt zsörtölődése épp annyira hat komolynak, hogy ne lehessen azt annak venni. Igazából nem is kell magát annyira megjátszani, amúgy is épp elég hiú, s büszke megnyerő ábrázatára, meg mosolyára, mitől a fehérnépek általában csak olvadoznak, mint gyöngy a borban. Mindenesetre nem áll félre, hogy útjára engedje a távozni készült nőt, somolyogva, rezzenéstelen arccal bámul csuklyája mélyére jó egy arasznyi távolságból.*
* Már sötétedik, mikor a főtérre ér, a nap lomhán éri el a távoli hegyormok vonalát, nyomában lassacskán szürkére vált a nappali kék ég. A levegő is lehűl, s habár errefelé még a tengerek havában is ritka a fogcsikorgató hideg, most mégis elkél, hogy a mélységi összébb húzza magán a nem túl vastag kopott köpönyegét, minek csuklyája mélyen a szemébe lóg, csupán apró, hófehér gőzpamacsok szöknek ki rajta minden egyes forró leheletnél. Csizmájának gyors, ütemes kopogása jelzi, hogy sietve szeli át a macskakövekkel rakott kis teret, egyenesen a fogadó felé halad, melynek ablakain pislákoló gyertyák halovány fénye szűrődik ki. Túl korán van még ahhoz, hogy odabenn tömeg legyen, bár az éj leszálltával lassan az italra, s társaságra vágyó kuncsaftok is ellepik majd a Pegazust. Talán jobb is lenne a felhajtás, melyben vígan, kényelmesen elvegyülhetne, ám mégis, talán úgy nehezebb lenne szemmel tartania megbízásának tárgyát- ha még egyáltalán a fogadóban van. Különben is, nem kapott róla túl sok információt, csupán a zöld szempárt, meg a félhold tetoválást emlegette a titokzatos gnóm mágus; vajon ezeket hogy fogja kiszúrni feltűnés nélkül? Még jó, hogy a célszemély nőstény, így könnyebb lesz megkörnyékeznie, ha szükséges...
Végre eléri a Pegazust, s jobbjával már nyúl is a rideg kilincs felé, hogy nyissa az ajtót, ám az váratlanul magától kitárul, élével homlokon vágva a gyanútlan sötételfet. Fogai közt elereszt egy halk szisszenést, ezután kapja csak vissza sajgó fejét a bejárat felé; hogy ügyet sem vetve a kis intermezzóra belépjen a távozó alak mellett a kocsmába.
Ám az igazi meglepődés csak most jön, alig bírja palástolni megrökönyödését abban a pillanatban, ahogy visszafordulva szembetalálja magát az izzó zöld íriszekkel. A kifelé siető idegen, ki az ajtót fejére csapta nagyjából olyan magas lehet mint ő, szintén csuklyát visel, s fénylő szemeit finom vonások keretezik... és arcát félhold alakú tetoválás díszíti. Mintha tétován megremegne a férfi ajka, de ez is csak egy pillanatig tart, ajkába harapva téríti magát észhez. *
~ Ne ess ki a szerepedből! ~
* Suhan át agyán a röpke gondolat, mi azon nyomban megnyerő mosolyt csal képére; bíborszín szemei ravaszul villannak a keresett nőstényre. Úgy tűnik megtalálta, ráadásul szokatlanul, már-már nevetségesen könnyen.*
- Hová ez a nagy sietség, kisasszony? Kis híján betörte az orrom az ajtóval... Az arcom a második legjobb dolog rajtam, maga meg csak úgy elcsúfítaná?!
* Hangja dallamosan és derűsen cseng, színlelt zsörtölődése épp annyira hat komolynak, hogy ne lehessen azt annak venni. Igazából nem is kell magát annyira megjátszani, amúgy is épp elég hiú, s büszke megnyerő ábrázatára, meg mosolyára, mitől a fehérnépek általában csak olvadoznak, mint gyöngy a borban. Mindenesetre nem áll félre, hogy útjára engedje a távozni készült nőt, somolyogva, rezzenéstelen arccal bámul csuklyája mélyére jó egy arasznyi távolságból.*
2586. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-04 19:48:16
Üzenet elküldve: 2014-02-04 19:48:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Cemyl//
*Quantall-nak tényleg tetszett a mese. Bár izgatja, milyen mágiáról lehetett benne szó. Levegő vagy napmágiára gondol. Persze nem sok ilyen mágiát ismer, alkalmazni pedig egyet sem tud de, ezekre tippel. Viszont ő is megérzi azt, hogy túl nagy lett a csend. Már kezdi sajnálni, hogy az-az ügyetlen lány és a húga nincsenek itt. Akkor biztos lenne beszédtéma. De így nem nagyon tud mit mondani. Elkezd gondolkozni, hogy talán valami programot kéne felvetni hiszen a lány is kihozta őt onnan a fogadóból.*
~De mi van ha nem is szeretne velem most több időt tölteni. Akkor csak kellemetlen helyzetbe hoznám magam.~
*Quantall-nak tényleg tetszett a mese. Bár izgatja, milyen mágiáról lehetett benne szó. Levegő vagy napmágiára gondol. Persze nem sok ilyen mágiát ismer, alkalmazni pedig egyet sem tud de, ezekre tippel. Viszont ő is megérzi azt, hogy túl nagy lett a csend. Már kezdi sajnálni, hogy az-az ügyetlen lány és a húga nincsenek itt. Akkor biztos lenne beszédtéma. De így nem nagyon tud mit mondani. Elkezd gondolkozni, hogy talán valami programot kéne felvetni hiszen a lány is kihozta őt onnan a fogadóból.*
~De mi van ha nem is szeretne velem most több időt tölteni. Akkor csak kellemetlen helyzetbe hoznám magam.~
2585. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-04 14:09:24
Üzenet elküldve: 2014-02-04 14:09:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Fáradtságos utazása csúcspontján megérkezik a kitűzött célpontjához, Arthenior főterére. Gyalogszerrel van, egy útmenti árok partjáról szedett bottal koptatja maga előtt az utat. Mióta legutóbb bérelt lova elszökött mellőle egy szerencsétlen baleset folytán, nem szívesen vállal felelősséget magán kívül másért, így hát utazásai során gyalogol, vagy szekerekre, karavánokra kéredzkedik fel, lehetőségeihez mérten. Kedvenc, aranyszín ruháját most szürke köpeny fedi, hátára kötve kisebb, szerény csomag látható, mellette zöld selyembe csomagolt, felajzatlan íja és kézzel megmunkált, motívumokkal díszített tegeze lóg. Szőke haja dús loknikban tekereg le vállain, hátul egészen derékig ér. Az út porától megfáradt, fiatal nő méri fel a főtér nyújtotta lehetőségeket, majd a szökőkúthoz indul. A botot letámasztja, ott is hagyja, nem kell már neki. Két tenyerével tálat formál, s mohón kortyol párat a tiszta vízből, majd teletölti vele a kulacsát.
Rég volt már, hogy utoljára ezen városba hozták utazásai. Évek, tán évtizedek is elteltek azóta, első látásra mégsem fedez fel túlzottan sok változást az akkori és a mostani Artheniort összehasonlítva. Ha emlékei nem csalnak, a közelben lesz egy fogadó, valamilyen állatról elnevezve. ~Póni, vagy patkány...~ Ha pedig kicsivel tovább megy, a gazdagnegyeden át, a Barakkban talán még mindig lesz lehetősége edzeni.
Röviden átgondolja a lehetőségeit, majd úgy dönt, először foglal magának szobát ma éjszakára, a továbbiakat pedig majd teli hassal, belakva eldönti. Félrehúzódik két lovas elől, kik céljával ellentétes irányban haladnak át a főtéren, a kapu felé. ~Szereznem kéne egy lovat?~ Fut át fején a gondolat, amit egy makacs fejrázással inkább elhesseget.
Megszaporázza lépteit a fogadó felé.*
Rég volt már, hogy utoljára ezen városba hozták utazásai. Évek, tán évtizedek is elteltek azóta, első látásra mégsem fedez fel túlzottan sok változást az akkori és a mostani Artheniort összehasonlítva. Ha emlékei nem csalnak, a közelben lesz egy fogadó, valamilyen állatról elnevezve. ~Póni, vagy patkány...~ Ha pedig kicsivel tovább megy, a gazdagnegyeden át, a Barakkban talán még mindig lesz lehetősége edzeni.
Röviden átgondolja a lehetőségeit, majd úgy dönt, először foglal magának szobát ma éjszakára, a továbbiakat pedig majd teli hassal, belakva eldönti. Félrehúzódik két lovas elől, kik céljával ellentétes irányban haladnak át a főtéren, a kapu felé. ~Szereznem kéne egy lovat?~ Fut át fején a gondolat, amit egy makacs fejrázással inkább elhesseget.
Megszaporázza lépteit a fogadó felé.*
2584. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-03 21:47:08
Üzenet elküldve: 2014-02-03 21:47:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar népvándorlás//
* Teljes némaságban tart a törzzsel, hátul lovagolt végig, rosszkedvűen. A város sem nagyon érdekli most. Még akkor sem ha úgy volt, hogy Lisé és ő szétnéznek itt egy kicsit. Csak épp a megbeszélt esemény elmaradt és nem látja most sem sehol a vöröskét. Ki tudja hová lett? Nem tetszik ez neki. Kettőt eltemettek már, egynek nyoma veszett és az egyik óriást is csak néha-néha látja. Kevesen vannak. *
* Teljes némaságban tart a törzzsel, hátul lovagolt végig, rosszkedvűen. A város sem nagyon érdekli most. Még akkor sem ha úgy volt, hogy Lisé és ő szétnéznek itt egy kicsit. Csak épp a megbeszélt esemény elmaradt és nem látja most sem sehol a vöröskét. Ki tudja hová lett? Nem tetszik ez neki. Kettőt eltemettek már, egynek nyoma veszett és az egyik óriást is csak néha-néha látja. Kevesen vannak. *
2583. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-03 21:39:33
Üzenet elküldve: 2014-02-03 21:39:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Dall Men'Nyu//
*Hosszú csend. A lány sarokba szorítva érzi magát vélhetően. A férfi mozdulatlan, arcáról nehéz bármit is leolvasni. Vár. Végül Dall előáll a farbával és a tejfehér szemek a férfi elé tárulnak. Egyszerre ijesztő és lehengerlő látvány, nem látott még hasonlót. Edyn annyit láthat, ha felfog ilyesmit, hogy a csuklyás pupillája kitágul kissé.*
~Érdekes...~
*Zavarba azért nem jön. Figyelmesen végighallgatja a "kritériumok" sorát és bár nagyon nem fűlik a foga a piacra járáshoz, de könnyű és jól fizető munkának tűnik. Volt már testőre sokkal zűrösebb alakoknak, alvilági diplomatáknak és még sok másnak is. Mennyivel lehet nehezebb egy vak lányra vigyázni?*
- Szerencséje van. Éppen álláskeresőben vagyok...
*Leszereli övéről a kulacsát és komótosan kortyol párat. Miután végzett letörli ajkait egyetlen, határozott mozdulattal. Nem csinál belőle problémát, hogy ezalatt nem mond semmi újat. Minek siessen?*
- Nem kenyerem az öntömjénezés. Sok csatát megjártam. Ha valóban megfizeti, elvállalom a feladatot.
*Eközben visszatömi a kulacs dugaszát és az övére csatolja. Az a bizonyos fizettség még kérdéses. És persze van itt még valami...*
- De soha ne kérdezzen a múltamról!
A hozzászólás írója (Issonar Padar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.03 21:45:37
*Hosszú csend. A lány sarokba szorítva érzi magát vélhetően. A férfi mozdulatlan, arcáról nehéz bármit is leolvasni. Vár. Végül Dall előáll a farbával és a tejfehér szemek a férfi elé tárulnak. Egyszerre ijesztő és lehengerlő látvány, nem látott még hasonlót. Edyn annyit láthat, ha felfog ilyesmit, hogy a csuklyás pupillája kitágul kissé.*
~Érdekes...~
*Zavarba azért nem jön. Figyelmesen végighallgatja a "kritériumok" sorát és bár nagyon nem fűlik a foga a piacra járáshoz, de könnyű és jól fizető munkának tűnik. Volt már testőre sokkal zűrösebb alakoknak, alvilági diplomatáknak és még sok másnak is. Mennyivel lehet nehezebb egy vak lányra vigyázni?*
- Szerencséje van. Éppen álláskeresőben vagyok...
*Leszereli övéről a kulacsát és komótosan kortyol párat. Miután végzett letörli ajkait egyetlen, határozott mozdulattal. Nem csinál belőle problémát, hogy ezalatt nem mond semmi újat. Minek siessen?*
- Nem kenyerem az öntömjénezés. Sok csatát megjártam. Ha valóban megfizeti, elvállalom a feladatot.
*Eközben visszatömi a kulacs dugaszát és az övére csatolja. Az a bizonyos fizettség még kérdéses. És persze van itt még valami...*
- De soha ne kérdezzen a múltamról!
A hozzászólás írója (Issonar Padar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.03 21:45:37
2582. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-03 17:38:25
Üzenet elküldve: 2014-02-03 17:38:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Issonar//
*Dall hosszan mérlegeli az esélyeit. Elvégre az előbb - gyakorlatilag anélkül, hogy végiggondolta volna - elküldte a szolgáját. Edyn sok mindenre képes, de nem pótol egy embert. Akárhogy is gondolkodik a dolgon, szüksége volt erre az idegenre.*
- Mint látja az úr, kissé korlátolt vagyok. - *mondja egykedvűen, és kinyitja a szemeit. Mivel a férfi eddig is nyugodtnak tűnt, nem gondolja, hogy különösebben megijeszti a látvány. A lánynak mindkét szeme tejfehér ködben úszik; tulajdonképpen egyetlen vigasza hosszú évekig az volt, hogy hiába csúnyítják el a szemei, ő úgysem láthatja. Mára meg beletörődött már a megváltoztathatatlanba. Visszaereszti a szemhéját; annyira megszokta már ezt az állapotot és a fény amúgy is bántja a szemét.*
- Egy olyan emberre lenne szükségem, aki tud olvasni, elkísér egy-két helyre és megvéd, ha arra van szükség. A magamfajta vonzza a rablókat; de ezen gondolom nem csodálkozik. Jól megfizetném.
*Tulajdonképpen örülne, ha ilyen gyorsan le tudná rendezni a dolgot, mert nem biztos, hogy talál másik olyan embert, aki nem próbál visszaélni a helyzettel. Persze abban se lehet biztos, hogy most nem ez történik, de Edyn ritkán ismeri félre az embereket. Dall megbízik a madárban, így a férfiban is bíznia kell.*
*Dall hosszan mérlegeli az esélyeit. Elvégre az előbb - gyakorlatilag anélkül, hogy végiggondolta volna - elküldte a szolgáját. Edyn sok mindenre képes, de nem pótol egy embert. Akárhogy is gondolkodik a dolgon, szüksége volt erre az idegenre.*
- Mint látja az úr, kissé korlátolt vagyok. - *mondja egykedvűen, és kinyitja a szemeit. Mivel a férfi eddig is nyugodtnak tűnt, nem gondolja, hogy különösebben megijeszti a látvány. A lánynak mindkét szeme tejfehér ködben úszik; tulajdonképpen egyetlen vigasza hosszú évekig az volt, hogy hiába csúnyítják el a szemei, ő úgysem láthatja. Mára meg beletörődött már a megváltoztathatatlanba. Visszaereszti a szemhéját; annyira megszokta már ezt az állapotot és a fény amúgy is bántja a szemét.*
- Egy olyan emberre lenne szükségem, aki tud olvasni, elkísér egy-két helyre és megvéd, ha arra van szükség. A magamfajta vonzza a rablókat; de ezen gondolom nem csodálkozik. Jól megfizetném.
*Tulajdonképpen örülne, ha ilyen gyorsan le tudná rendezni a dolgot, mert nem biztos, hogy talál másik olyan embert, aki nem próbál visszaélni a helyzettel. Persze abban se lehet biztos, hogy most nem ez történik, de Edyn ritkán ismeri félre az embereket. Dall megbízik a madárban, így a férfiban is bíznia kell.*
2581. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-02-03 17:21:07
Üzenet elküldve: 2014-02-03 17:21:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Dall Men'Nyu//
*Számított erre a reakcióra. Persze esze ágában sem volt ajánlatot tenni a madárra. Sajnos azonban sosem derülhet már ki így az állat fajtája. Kellemetlen ügy. Szemmel láthatóan feszült lett Edyn gazdája, azonban ez mit sem változtat a csuklyás nyugodt és magabiztos fellépésén. Mint ahogyan Ladyr megjelenése sem. A szolga persze nem egy rémisztő látvány, ám ha történetesen az volna, Issonar akkor sem rettenne meg - valószínűleg. Amint Ladyr megjegyzést tesz rá felé fordítja fejét, de rezignált arccal veszi tudomásul a szolga fenntartásait. Nem szól semmit. Ez nem az ő doga. Mellkasa előtt karbafont kézzel nézi végig, mire jut a páros. Eddig is gyanította, hogy Dall nem szűkölködik az aranyban, egy szolga felbukkanása - és főként egy ilyen arrogáns, jól öltözötté - pedig csak fokozza benne az érzést. Rejtélyes módon azonban elválnak útjaik.*
~Nocsak?~
*Emelkedik föl enyhén az egyik szemöldöke. Erre nem számított. Arra azonban igen, hogy továbbra is munka és étel nélkül ténfereg csak. Amint Ladyr távolodik, elhatározásra jut.*
- Miféle munka lenne az?
*Számított erre a reakcióra. Persze esze ágában sem volt ajánlatot tenni a madárra. Sajnos azonban sosem derülhet már ki így az állat fajtája. Kellemetlen ügy. Szemmel láthatóan feszült lett Edyn gazdája, azonban ez mit sem változtat a csuklyás nyugodt és magabiztos fellépésén. Mint ahogyan Ladyr megjelenése sem. A szolga persze nem egy rémisztő látvány, ám ha történetesen az volna, Issonar akkor sem rettenne meg - valószínűleg. Amint Ladyr megjegyzést tesz rá felé fordítja fejét, de rezignált arccal veszi tudomásul a szolga fenntartásait. Nem szól semmit. Ez nem az ő doga. Mellkasa előtt karbafont kézzel nézi végig, mire jut a páros. Eddig is gyanította, hogy Dall nem szűkölködik az aranyban, egy szolga felbukkanása - és főként egy ilyen arrogáns, jól öltözötté - pedig csak fokozza benne az érzést. Rejtélyes módon azonban elválnak útjaik.*
~Nocsak?~
*Emelkedik föl enyhén az egyik szemöldöke. Erre nem számított. Arra azonban igen, hogy továbbra is munka és étel nélkül ténfereg csak. Amint Ladyr távolodik, elhatározásra jut.*
- Miféle munka lenne az?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740