Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 248 (4941. - 4960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4960. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-29 13:02:16
Üzenet elküldve: 2016-05-29 13:02:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tavaszünnep - JELMEZVERSENY//
//Rhebosse, Moon//
*Rhebosse úgy fest megunja a várakozást, és felfedezni tervez a vásárban, meg csevegni. Bato szóra nyitná a száját, kicsinylő szavakkal illetné önnön tudását - mert hát valljuk be őszintén, hazugság lenne máshogy előadni - mikor a színpadon folytatódik a műsor.*
-Várj csak!
*Szól rá Elire, épp ahogy az megpróbálná magával rántani a szerzetest.*
-Fel kell mennünk!
*Vigyorog a lányra, és már-már teljesen egyértelműnek veszi, hogy ők ketten majd jól leitatják egymást, vagy legalábbis próbálják. A kígyójelmezes nő már fent van a színpadon, amikor ketten felérnek mellé; a kopasz legnagyobb meglepetésére a matróna megszólítja, és társául kéri fel a kevéssé rózsaillatú orkutánzatot. Ha Moonxylwery abban reménykedik, hogy Bato majd minden idegszálával a győzelemre fog koncentrálni, nagyon téved. Sokkal jobban szeret annál szórakozni. Oldalra fordul, rámosolyog a mélységire, majd vissza Eli felé.*
-Ha nem haragszol.
*Mondja miközben két kezét a lány vállaira teszi, és felé is villant egy őszinte mosolyt. Körbenéz a jelentkezők között és konstatálja magában, hogy biztosan akad jelentkező egy ilyen csinos nő itatására. Ezzel el is pártol mellőle a verseny erejéig és a zöld ruhás nő elé lép. A szerzetesnek fogalma sincs arról, hogy kivel áll szemben, na meg ha tudná is, nem igazán van tisztában azzal, hogy a nemesekkel hogy s mint illik viselkedni. Kezet nyújt felé, amit ha viszonoz a hölgy, határozottan elragadja és teátrálisan kezel csókol a kígyójelmezesnek.*
//Tavaszünnep - JELMEZVERSENY//
//Rhebosse, Moon//
*Rhebosse úgy fest megunja a várakozást, és felfedezni tervez a vásárban, meg csevegni. Bato szóra nyitná a száját, kicsinylő szavakkal illetné önnön tudását - mert hát valljuk be őszintén, hazugság lenne máshogy előadni - mikor a színpadon folytatódik a műsor.*
-Várj csak!
*Szól rá Elire, épp ahogy az megpróbálná magával rántani a szerzetest.*
-Fel kell mennünk!
*Vigyorog a lányra, és már-már teljesen egyértelműnek veszi, hogy ők ketten majd jól leitatják egymást, vagy legalábbis próbálják. A kígyójelmezes nő már fent van a színpadon, amikor ketten felérnek mellé; a kopasz legnagyobb meglepetésére a matróna megszólítja, és társául kéri fel a kevéssé rózsaillatú orkutánzatot. Ha Moonxylwery abban reménykedik, hogy Bato majd minden idegszálával a győzelemre fog koncentrálni, nagyon téved. Sokkal jobban szeret annál szórakozni. Oldalra fordul, rámosolyog a mélységire, majd vissza Eli felé.*
-Ha nem haragszol.
*Mondja miközben két kezét a lány vállaira teszi, és felé is villant egy őszinte mosolyt. Körbenéz a jelentkezők között és konstatálja magában, hogy biztosan akad jelentkező egy ilyen csinos nő itatására. Ezzel el is pártol mellőle a verseny erejéig és a zöld ruhás nő elé lép. A szerzetesnek fogalma sincs arról, hogy kivel áll szemben, na meg ha tudná is, nem igazán van tisztában azzal, hogy a nemesekkel hogy s mint illik viselkedni. Kezet nyújt felé, amit ha viszonoz a hölgy, határozottan elragadja és teátrálisan kezel csókol a kígyójelmezesnek.*
4959. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-29 10:31:57
Üzenet elküldve: 2016-05-29 10:31:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tavaszünnep - JELMEZVERSENY//
* A táncot na meg a kígyó jelmezt is egészen jól fogadták. Magának a túl közeli érdeklődésnek már annyira nem örül de barátságosan mosolyog vissza a népre, már ha ez látszik a maszk alatt. Az érdeklődés egy alap szintjét el is fogadja. Engedi, hogy megtapogassák karján a ruha anyagát avagy a magasabbak bele is nézhetnek a jelmez sötéten szikrázó szemibe, Cralan feladata, hogy a már túlzottnak számító érdeklődést leszerelje, elijessze a közeléből. Miután sikerül a köpenyt letenni meghallja, hogy egy újabb versenyre szólítják fel a jelmezverseny résztvevőit. Természetesen visszasétál a pódiumra, ha már vállalta akkor becsülettel végig is csinálja a feladatokat, bár annyira nem értékeli a bekötött szemmel való itatást. Amint ismét fent van várakozva néz körbe, ki lesz az a bátor jelentkező aki vállalja, hogy még bekötött szemmel is képes a lehetőségekhez képest ügyesen manőverezni egy pohár vizezett borral.*
- Ha lehet én téged választanálak társamul. *szól oda az épp Rhebosseval beszélgető Batonak. Természetesen egyáltalában nem kötelező a barátságos felhívás elfogadása épp csak a Matrona a szerzetes ügyességében jobban bízik mint mondjuk unokabátyja avagy Albun kézmozdulataiban. Moon kezében már ott a pohár bor és felkészült arra is, hogy szemeit bekötve tapogassa ki merre van a játékra kijelölt társa, bárki is legyen az végül.*
//Tavaszünnep - JELMEZVERSENY//
* A táncot na meg a kígyó jelmezt is egészen jól fogadták. Magának a túl közeli érdeklődésnek már annyira nem örül de barátságosan mosolyog vissza a népre, már ha ez látszik a maszk alatt. Az érdeklődés egy alap szintjét el is fogadja. Engedi, hogy megtapogassák karján a ruha anyagát avagy a magasabbak bele is nézhetnek a jelmez sötéten szikrázó szemibe, Cralan feladata, hogy a már túlzottnak számító érdeklődést leszerelje, elijessze a közeléből. Miután sikerül a köpenyt letenni meghallja, hogy egy újabb versenyre szólítják fel a jelmezverseny résztvevőit. Természetesen visszasétál a pódiumra, ha már vállalta akkor becsülettel végig is csinálja a feladatokat, bár annyira nem értékeli a bekötött szemmel való itatást. Amint ismét fent van várakozva néz körbe, ki lesz az a bátor jelentkező aki vállalja, hogy még bekötött szemmel is képes a lehetőségekhez képest ügyesen manőverezni egy pohár vizezett borral.*
- Ha lehet én téged választanálak társamul. *szól oda az épp Rhebosseval beszélgető Batonak. Természetesen egyáltalában nem kötelező a barátságos felhívás elfogadása épp csak a Matrona a szerzetes ügyességében jobban bízik mint mondjuk unokabátyja avagy Albun kézmozdulataiban. Moon kezében már ott a pohár bor és felkészült arra is, hogy szemeit bekötve tapogassa ki merre van a játékra kijelölt társa, bárki is legyen az végül.*
4958. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:57:29
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:57:29
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tavaszünnep//
//A hozzászólás +16-os elemet tartalmaz//
*Na még ez is. Most végre a kezében van, elkapta, viszi megfürdetni, és minden eddiginek a tetejében még vigyázhat is a mozdulataival, mert ha egy kicsit erősen szorítja akkor összetörik az újai között ő meg azonnal mehet az őrség börtönébe. Lehet már így is sikerült túllépnie egy bizonyos határt, bár szerinte a tündérnek nem esett baja, csupán nyavalyog. Nyilván nem kellemes dolog elkapva lenni, akkor viszont nem érti miért vitte el idáig az egész esetet. Az előtt kellett volna nyavalyogni, hogy ráönti az italt és akkor most minden rendben lenne. Bár valószínűleg így is rendben lesz. A sikongatást egy darabig faarccal tűri, csak akkor szólal meg amikor a tündér elbizonytalanodik a maga dolgában és félbehagyja a mondatot.*
-Persze, persze, biztos egy strici is megnyalná mind a huszonegy úját utánad, de pechedre egyáltalán nem vagy az esetem. *Kicsi is, vézna is, sápatag is, Gravak szerint ha megpróbálná kimosni a gatyáját akkor is előbb a lány keze menne cafatokra, még mielőtt a folt elkezdene kijönni a durva bőrből.*
-Várj, azt mondtad alkimista vagy? *Méregeti a kis problémáját, és a méregetéshez megpróbálja maga felé tartani, lehetőleg minél messzebb valahol a szökőkút fölött, és lehetőleg finoman, nehogy egyszer csak lepottyanjon róla az egyik végtag aztán az is az ő hibája legyen. Rövid méregetés után aztán úgy dönt próbára teszi a lányt, bár a saját tudása rendkívül felületes, de a maga szakterületén azért ő is kevert már össze dolgokat.*
-Ha alkimista vagy akkor mondd meg nekem mire is jó az a fekete varázsital. *Ezt persze akárki tudhatja aki hozzá hasonlóan legalább egyszer körbekérdezett a piactéren a különböző italok kapcsán. Egy valódi alkimistának ennél nyilván sokkal mélyebb a tudása, de ork ésszel mérve még ez az egyszerű kérdés is nagynak hat.*
//Tavaszünnep//
//A hozzászólás +16-os elemet tartalmaz//
*Na még ez is. Most végre a kezében van, elkapta, viszi megfürdetni, és minden eddiginek a tetejében még vigyázhat is a mozdulataival, mert ha egy kicsit erősen szorítja akkor összetörik az újai között ő meg azonnal mehet az őrség börtönébe. Lehet már így is sikerült túllépnie egy bizonyos határt, bár szerinte a tündérnek nem esett baja, csupán nyavalyog. Nyilván nem kellemes dolog elkapva lenni, akkor viszont nem érti miért vitte el idáig az egész esetet. Az előtt kellett volna nyavalyogni, hogy ráönti az italt és akkor most minden rendben lenne. Bár valószínűleg így is rendben lesz. A sikongatást egy darabig faarccal tűri, csak akkor szólal meg amikor a tündér elbizonytalanodik a maga dolgában és félbehagyja a mondatot.*
-Persze, persze, biztos egy strici is megnyalná mind a huszonegy úját utánad, de pechedre egyáltalán nem vagy az esetem. *Kicsi is, vézna is, sápatag is, Gravak szerint ha megpróbálná kimosni a gatyáját akkor is előbb a lány keze menne cafatokra, még mielőtt a folt elkezdene kijönni a durva bőrből.*
-Várj, azt mondtad alkimista vagy? *Méregeti a kis problémáját, és a méregetéshez megpróbálja maga felé tartani, lehetőleg minél messzebb valahol a szökőkút fölött, és lehetőleg finoman, nehogy egyszer csak lepottyanjon róla az egyik végtag aztán az is az ő hibája legyen. Rövid méregetés után aztán úgy dönt próbára teszi a lányt, bár a saját tudása rendkívül felületes, de a maga szakterületén azért ő is kevert már össze dolgokat.*
-Ha alkimista vagy akkor mondd meg nekem mire is jó az a fekete varázsital. *Ezt persze akárki tudhatja aki hozzá hasonlóan legalább egyszer körbekérdezett a piactéren a különböző italok kapcsán. Egy valódi alkimistának ennél nyilván sokkal mélyebb a tudása, de ork ésszel mérve még ez az egyszerű kérdés is nagynak hat.*
4957. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:29:16
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:29:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tavaszünnep//
*Ilyen az élet. Egyszer így, egyszer úgy. Zilyan abban a pillanatban megbánja tettét, ahogy a méretes marok elmarja a szárnyát. Csúnyán elmarja. A törékeny kis test visszarántódik, fájdalmasan rándul meg az arca is.*
-Ne a szárnyam!
*Sikkantja kíntól eltorzult arccal. Csak akinek van szárnya, és érte már sérülés, az tudja, mennyire érzékeny egy testrész. De közben már haladnak is át a téren, irányba véve a szökőkutat, és benne azonnal fel is merül a lehetőség. Az ork bele fogja vágni a vízbe. Mást ebben a tömegben nem tehet vele, hogy megbosszulja a tettét. Pedig Zi egyáltalán nem akart szemtelen lenni az orkkal. Mind a megállapítása, mind a kérdése inkább a jó szándékról szólt. Úgy tűnik az ork félreértelmezte szavait.*
-Kérlek ne bánts, biztosan ki tudnálak valahogy békíteni. Szép meséket tudok, és kimosom a ruhád. Vagy szerzek neked valamit. Össze tudom keverni a bájitalokat. És ügyes vagyok a... szóval sokat tudok. Csak ne bánts.
*Folyamatosan rimánkodik, hátha a Nagy szíve megesik rajta.*
//Tavaszünnep//
*Ilyen az élet. Egyszer így, egyszer úgy. Zilyan abban a pillanatban megbánja tettét, ahogy a méretes marok elmarja a szárnyát. Csúnyán elmarja. A törékeny kis test visszarántódik, fájdalmasan rándul meg az arca is.*
-Ne a szárnyam!
*Sikkantja kíntól eltorzult arccal. Csak akinek van szárnya, és érte már sérülés, az tudja, mennyire érzékeny egy testrész. De közben már haladnak is át a téren, irányba véve a szökőkutat, és benne azonnal fel is merül a lehetőség. Az ork bele fogja vágni a vízbe. Mást ebben a tömegben nem tehet vele, hogy megbosszulja a tettét. Pedig Zi egyáltalán nem akart szemtelen lenni az orkkal. Mind a megállapítása, mind a kérdése inkább a jó szándékról szólt. Úgy tűnik az ork félreértelmezte szavait.*
-Kérlek ne bánts, biztosan ki tudnálak valahogy békíteni. Szép meséket tudok, és kimosom a ruhád. Vagy szerzek neked valamit. Össze tudom keverni a bájitalokat. És ügyes vagyok a... szóval sokat tudok. Csak ne bánts.
*Folyamatosan rimánkodik, hátha a Nagy szíve megesik rajta.*
4956. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:16:53
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:16:53
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tavaszünnep//
*Arra ezért nem számított, hogy a tündér visszavár. Sok mindenre igen, de erre az egyre ami végül valósággá vált, nem. Persze már azon is csodálkozott az elején, hogy egy ilyen gyenge és sérülékeny kis lényecske amire ha ráül máris megpusztul miként akart vele, nos ha nem is kötekedni, de azért szemtelenkedni. Szerinte a kis szárnyas már most tudja, hogy a hely és az idő miatt az ork nem tehet semmit és ezt talán ki is használja a továbbiakhoz. Kellemetlen dolog.
Szóval a történések sora nem áll meg egy kiborult söröskorsónál, hanem egy másiknak is ki kell löttyennie, és Gravak gatyája és lábközepe rendesen átitatódik sörrel. Ami jónak nem jó, hiszen ő ezt az italt felül szereti magába tölteni. Válaszképp az ork erős mancsával rögtön a tündér után kap és megpróbálja elkapni annak Grabancát, amit könnyen megtehet, vagy legalábbis könnyűnek tűnik elsőre, hiszen az apróság nem képes felrepülni, ám biztos ugyebár nem lehet a dologban. Szóval ha sikerül elkapnia akkor öles léptekkel elkezd sétálni vele a szökőkút felé, ha meg nem akkor kénytelen lesz elkönyvelni, hogy a tündér meglógott, ő a maga vértjében és a saját terjedelmes méreteivel már utol nem érheti. Jobb lesz ha kezd valamit a gatyájával mielőtt a törzs tagjai meglátnák így és azt hinnék a hadvezér előbb ájult bele a piálásba, minthogy egy bokornál kiadta volna a fölösleget.*
//Tavaszünnep//
*Arra ezért nem számított, hogy a tündér visszavár. Sok mindenre igen, de erre az egyre ami végül valósággá vált, nem. Persze már azon is csodálkozott az elején, hogy egy ilyen gyenge és sérülékeny kis lényecske amire ha ráül máris megpusztul miként akart vele, nos ha nem is kötekedni, de azért szemtelenkedni. Szerinte a kis szárnyas már most tudja, hogy a hely és az idő miatt az ork nem tehet semmit és ezt talán ki is használja a továbbiakhoz. Kellemetlen dolog.
Szóval a történések sora nem áll meg egy kiborult söröskorsónál, hanem egy másiknak is ki kell löttyennie, és Gravak gatyája és lábközepe rendesen átitatódik sörrel. Ami jónak nem jó, hiszen ő ezt az italt felül szereti magába tölteni. Válaszképp az ork erős mancsával rögtön a tündér után kap és megpróbálja elkapni annak Grabancát, amit könnyen megtehet, vagy legalábbis könnyűnek tűnik elsőre, hiszen az apróság nem képes felrepülni, ám biztos ugyebár nem lehet a dologban. Szóval ha sikerül elkapnia akkor öles léptekkel elkezd sétálni vele a szökőkút felé, ha meg nem akkor kénytelen lesz elkönyvelni, hogy a tündér meglógott, ő a maga vértjében és a saját terjedelmes méreteivel már utol nem érheti. Jobb lesz ha kezd valamit a gatyájával mielőtt a törzs tagjai meglátnák így és azt hinnék a hadvezér előbb ájult bele a piálásba, minthogy egy bokornál kiadta volna a fölösleget.*
4955. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:09:38
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:09:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tavaszünnep//
//Vásár-Kék sátor//
*A tündér fel alá járkált, de Quantall nem tett megjegyzést. Már csak azért is mert múltkor is megsértett egy tündért mikor véletlenül férfi létére nőnek nézte. Na, az kellemetlen volt. Az árra Quantall azért megenged magának egy megjegyzést.*
-Értem és nekem mennyiért adná?
*Mert ugye a szokásokon néha érdemes változtatni. Az oda egyáltalán nem illő megjegyzés egy pillanatra Quantall-t meglepi majd elgondolkozik.*
-Esetleg fémmel vagy valami hasonlóval próbálkozhatna. Hisz a bőrpáncél felfogja a villámot, de a fém az vezeti vagy valami ilyesmi.
//Tavaszünnep//
//Vásár-Kék sátor//
*A tündér fel alá járkált, de Quantall nem tett megjegyzést. Már csak azért is mert múltkor is megsértett egy tündért mikor véletlenül férfi létére nőnek nézte. Na, az kellemetlen volt. Az árra Quantall azért megenged magának egy megjegyzést.*
-Értem és nekem mennyiért adná?
*Mert ugye a szokásokon néha érdemes változtatni. Az oda egyáltalán nem illő megjegyzés egy pillanatra Quantall-t meglepi majd elgondolkozik.*
-Esetleg fémmel vagy valami hasonlóval próbálkozhatna. Hisz a bőrpáncél felfogja a villámot, de a fém az vezeti vagy valami ilyesmi.
4954. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 20:59:08
Üzenet elküldve: 2016-05-28 20:59:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tavaszünnep//
*Mosolyog is kicsit, és leszalad egy-két korty is a vizes sörből, amikor a pohár pereme felett elkerekedik a szeme. Még van annyi ideje, hogy elkapja szájától a korsóját, és becsukja szemeit, így csak felfelé forduló arcára, hajára, és ruhájára borul az ork korsójának tartalma. Még szerencse, hogy meleg van, és a folyadék is inkább állott langyos, mint hideg.*
-Háápp!
*Nyög fel hangosan a döbbenettől, majd nedves szemhéjakkal pislog néhányat. Szabad kézfejével törli végig alkarral az arcát, aztán nemes egyszerűséggel a lehető legközelebbi pontot célozza meg korsójával. Vagyis annak tartalmával. Méghozzá az ork ágyékát. Az van ugyanis közel fejmagasságban neki, erre tudja könnyedén felfelé löttyinteni a sört.*
-Nesze. Pedig én nem is bántottalak. ~Ostoba ork.~
*De ezt persze, hangosan nem merné kimondani, ahhoz túl közel van a másik. És Gravak nagy és erős, és nagy is.
Ezek után, ha még van lehetősége, megpróbál megpördülni, és elszaladni, akár úgy is, hogy beveti hozzá szárnyai segítségét. Néhány erősebb csapás talán előre lendíti. Ezúttal felemelni nem bírja magát kicsit sem, mert szárnyaira is fröccsent a sörből. Az pedig nedves és ragad.*
//Tavaszünnep//
*Mosolyog is kicsit, és leszalad egy-két korty is a vizes sörből, amikor a pohár pereme felett elkerekedik a szeme. Még van annyi ideje, hogy elkapja szájától a korsóját, és becsukja szemeit, így csak felfelé forduló arcára, hajára, és ruhájára borul az ork korsójának tartalma. Még szerencse, hogy meleg van, és a folyadék is inkább állott langyos, mint hideg.*
-Háápp!
*Nyög fel hangosan a döbbenettől, majd nedves szemhéjakkal pislog néhányat. Szabad kézfejével törli végig alkarral az arcát, aztán nemes egyszerűséggel a lehető legközelebbi pontot célozza meg korsójával. Vagyis annak tartalmával. Méghozzá az ork ágyékát. Az van ugyanis közel fejmagasságban neki, erre tudja könnyedén felfelé löttyinteni a sört.*
-Nesze. Pedig én nem is bántottalak. ~Ostoba ork.~
*De ezt persze, hangosan nem merné kimondani, ahhoz túl közel van a másik. És Gravak nagy és erős, és nagy is.
Ezek után, ha még van lehetősége, megpróbál megpördülni, és elszaladni, akár úgy is, hogy beveti hozzá szárnyai segítségét. Néhány erősebb csapás talán előre lendíti. Ezúttal felemelni nem bírja magát kicsit sem, mert szárnyaira is fröccsent a sörből. Az pedig nedves és ragad.*
4953. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 20:46:59
Üzenet elküldve: 2016-05-28 20:46:59
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tavaszünnep//
*A sör segít, a nap telik. Az emberlány meg úgy látja elpottyant Hagrar mellől. Ezek szerint a törzsfő megnyerte az ivóversenyt bármire is ment ki a dolog. Gravak fanyar tekintettel méregeti az arra tévedő alakokat. A színpadnál van valami felhajtás, de őt egyszerűen nem érdeklik az emberek marhaságai. Az időnek azonban nem nagyon akaródzik telnie, sőt mielőtt még eltelhetne bármi is egy kis valami totyog be éppen Gravak lába alá. Az orknak mint a zöldbőrűek többségének vannak fenntartásai a más fajok képviselőivel. Ez egyénenként persze változó lehet. Sokan nem szenvedhetik a sötételfeket, de neki valamiért nincs nagy baja velük. Ellenben a felszíni rokonaikat és természetesen a tündéreket soha sem szenvedhette. Ez a kis nyomoronc faj az oka annak, hogy kitiltották a városból és most ezt a nehéz, és forró vértet kell magán hordania. Ma pedig szintén egy tündér volt az, aki rendesen megtornáztatta a türelmét. Így aztán nem csoda, hogy amikor a lány kotnyeleskedni kezd, mindenféle válasz helyett, egyszerűen kinyújtja zöld mancsát és azt a levegőben kissé elfordítva megpróbálja a szárnyas fejére borítani az éppen kezében lévő fél korsó vizezett sört. Ha fizetett volna érte, akkor nyilván nem pazarolná így az italt, de ha már ingyen volt, hadd jusson belőle egyéb célokra, is mint az egyszerű és értelmetlen piszkálódás, mert ugye bármikor vehet helyette másikat, méghozzá teljesen büntetlenül.
Ha nem a város forgatagában találkoznak össze, akkor persze nem érte volna be ennyivel, de itt mindenki előtt ugye nem húzhatja nyársra és teheti be a többi ünnepi sült mellé a tűz fölé, hogy hadd piruljon.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.29 16:45:43, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
//Tavaszünnep//
*A sör segít, a nap telik. Az emberlány meg úgy látja elpottyant Hagrar mellől. Ezek szerint a törzsfő megnyerte az ivóversenyt bármire is ment ki a dolog. Gravak fanyar tekintettel méregeti az arra tévedő alakokat. A színpadnál van valami felhajtás, de őt egyszerűen nem érdeklik az emberek marhaságai. Az időnek azonban nem nagyon akaródzik telnie, sőt mielőtt még eltelhetne bármi is egy kis valami totyog be éppen Gravak lába alá. Az orknak mint a zöldbőrűek többségének vannak fenntartásai a más fajok képviselőivel. Ez egyénenként persze változó lehet. Sokan nem szenvedhetik a sötételfeket, de neki valamiért nincs nagy baja velük. Ellenben a felszíni rokonaikat és természetesen a tündéreket soha sem szenvedhette. Ez a kis nyomoronc faj az oka annak, hogy kitiltották a városból és most ezt a nehéz, és forró vértet kell magán hordania. Ma pedig szintén egy tündér volt az, aki rendesen megtornáztatta a türelmét. Így aztán nem csoda, hogy amikor a lány kotnyeleskedni kezd, mindenféle válasz helyett, egyszerűen kinyújtja zöld mancsát és azt a levegőben kissé elfordítva megpróbálja a szárnyas fejére borítani az éppen kezében lévő fél korsó vizezett sört. Ha fizetett volna érte, akkor nyilván nem pazarolná így az italt, de ha már ingyen volt, hadd jusson belőle egyéb célokra, is mint az egyszerű és értelmetlen piszkálódás, mert ugye bármikor vehet helyette másikat, méghozzá teljesen büntetlenül.
Ha nem a város forgatagában találkoznak össze, akkor persze nem érte volna be ennyivel, de itt mindenki előtt ugye nem húzhatja nyársra és teheti be a többi ünnepi sült mellé a tűz fölé, hogy hadd piruljon.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.29 16:45:43, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
4952. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 19:31:30
Üzenet elküldve: 2016-05-28 19:31:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tavaszünnep//
*Reggel óta téblábol a forgatagban. Hol ide csapódik, hol ott bámuldozik jó ideig. Most is a kedvenc kék ruhácskája van rajta, melynek lágy anyaga vidáman libeg ide-oda, ahogy lépked. Reggel még egy kék kendő is fedte vállát, amit most már karján pihentet, hiszen kellemes meleggé vált az idő. Kékes színű szárnyai lágyan rebegnek, jelezve izgatottságát, mely a sok látnivalónak szól.
Hosszú ideig nézi a jelmezverseny résztvevőit, majd sétára indul a forgatagban. Mindent és mindenkit szemügyre vesz.
Végül megszomjazik. Legszívesebben egy nagy pohár gyümölcslét inna, de ilyet hirtelen nem talál, viszont a könnyű, vizezett sör talán nem fog megártani a csöppnyi lénynek. Kap is egy korsóval, alig bírja el. Két kézzel kényszerül cipelni. Fejét lehajtja, hogy a lába elé lásson, nem lenne jó móka elhasalni a nagy korsó itallal. Szomjúsága győz végül, és menet közben próbál nagyot kortyolni a pohárból.
Pár lépést kéne csak megtennie, hogy nyugodt helyre érjen, de nincs szerencséje. Ahogy visszaengedi maga elé a korsót, melynek tartalmán alig látszik, hogy ivott belőle, előtte hatalmas alak tornyosul. Egy ork. Soha nem látott még orkot. Ilyen közelről. Vagyis de, pár hete a tisztáson egy nőstényt, aki elszedte az aranyait. De az olyan gyorsan történt. Most meg itt van ez a másik, aki szinte teljesen elzárja a fényt. Szárnya hevesebb rebegésbe lendülnek.*
-Hű de nagyra nőttél.
*Szalad ki a száján, ahogy nyakát felfelé tekerve igyekszik elcsípni a másik tekintetét. Így sikerül végig néznie a páncélzaton is.*
-Nincs meleged?
*Jön a kotnyeles kérdés, és ha nem akadályozza meg semmi benne, megpróbál újabb kortyot nyelni a langyos sörből.*
//Tavaszünnep//
*Reggel óta téblábol a forgatagban. Hol ide csapódik, hol ott bámuldozik jó ideig. Most is a kedvenc kék ruhácskája van rajta, melynek lágy anyaga vidáman libeg ide-oda, ahogy lépked. Reggel még egy kék kendő is fedte vállát, amit most már karján pihentet, hiszen kellemes meleggé vált az idő. Kékes színű szárnyai lágyan rebegnek, jelezve izgatottságát, mely a sok látnivalónak szól.
Hosszú ideig nézi a jelmezverseny résztvevőit, majd sétára indul a forgatagban. Mindent és mindenkit szemügyre vesz.
Végül megszomjazik. Legszívesebben egy nagy pohár gyümölcslét inna, de ilyet hirtelen nem talál, viszont a könnyű, vizezett sör talán nem fog megártani a csöppnyi lénynek. Kap is egy korsóval, alig bírja el. Két kézzel kényszerül cipelni. Fejét lehajtja, hogy a lába elé lásson, nem lenne jó móka elhasalni a nagy korsó itallal. Szomjúsága győz végül, és menet közben próbál nagyot kortyolni a pohárból.
Pár lépést kéne csak megtennie, hogy nyugodt helyre érjen, de nincs szerencséje. Ahogy visszaengedi maga elé a korsót, melynek tartalmán alig látszik, hogy ivott belőle, előtte hatalmas alak tornyosul. Egy ork. Soha nem látott még orkot. Ilyen közelről. Vagyis de, pár hete a tisztáson egy nőstényt, aki elszedte az aranyait. De az olyan gyorsan történt. Most meg itt van ez a másik, aki szinte teljesen elzárja a fényt. Szárnya hevesebb rebegésbe lendülnek.*
-Hű de nagyra nőttél.
*Szalad ki a száján, ahogy nyakát felfelé tekerve igyekszik elcsípni a másik tekintetét. Így sikerül végig néznie a páncélzaton is.*
-Nincs meleged?
*Jön a kotnyeles kérdés, és ha nem akadályozza meg semmi benne, megpróbál újabb kortyot nyelni a langyos sörből.*
4951. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 19:10:49
Üzenet elküldve: 2016-05-28 19:10:49
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tavaszünnep//
*Érdekes dolgok éppenséggel nem igazán akadnak. Fegyverbolt például nincs, pedig úgy emlékezett a legutóbbi nyári forgatagon egész szép kis kiállítást tartott a kovácsmester. Célba dobni még lehetne, de van egy olyan érzése, hogy nem a saját fegyverével kell dobálóznia, pedig a nehéz pallos bizony könnyen elvinné a nyeremények nagyját akár egyetlen dobásból is. Sátrastul, árusostul, sőt az összes sorban álló leendő játékossal együtt. A képlet nem változik. Kitalál magának egy remek szórakozást, és az emberek szabálya rögvest az útjában áll.
De ha már meleg van, és bizony a kilétet takaró páncél alatt még melegebb, akkor úgy dönt felkeresi az ünnepen osztogatott vizezett sört, illetve annak a bódéját, és ha már olyan bolondok voltak, hogy ezt tényleg ingyen adják a vevőknek, megpróbálja kiinni a várost a vagyonából. Ő így áll bosszút a hosszú évek sérelmeiért. Az első pár kancsót, még meg se érzi. A feje épphogy jobb állapotban lesz a hideg, vagy épp húgy meleg italoktól, hiszen hűtenek rajta. Aztán már meg se áll az ötödik nagy adagig, ezzel komolyan veszélyeztetve a kék sátor béli tündér ellen tervezett későbbi bosszúhadjáratát. Mert ha ezt így folytatja akkor hamarosan nemcsak róla, hanem az egész fesztiválról és az összes körülötte lévő emberről meg fog feledkezni. Addig azonban még sok piának kell átfolynia a testén, mert a megszokott töményekhez képest a tavaszünnepi vizezett italok, borzasztóan könnyűek, i több még ízetlenek is.*
//Tavaszünnep//
*Érdekes dolgok éppenséggel nem igazán akadnak. Fegyverbolt például nincs, pedig úgy emlékezett a legutóbbi nyári forgatagon egész szép kis kiállítást tartott a kovácsmester. Célba dobni még lehetne, de van egy olyan érzése, hogy nem a saját fegyverével kell dobálóznia, pedig a nehéz pallos bizony könnyen elvinné a nyeremények nagyját akár egyetlen dobásból is. Sátrastul, árusostul, sőt az összes sorban álló leendő játékossal együtt. A képlet nem változik. Kitalál magának egy remek szórakozást, és az emberek szabálya rögvest az útjában áll.
De ha már meleg van, és bizony a kilétet takaró páncél alatt még melegebb, akkor úgy dönt felkeresi az ünnepen osztogatott vizezett sört, illetve annak a bódéját, és ha már olyan bolondok voltak, hogy ezt tényleg ingyen adják a vevőknek, megpróbálja kiinni a várost a vagyonából. Ő így áll bosszút a hosszú évek sérelmeiért. Az első pár kancsót, még meg se érzi. A feje épphogy jobb állapotban lesz a hideg, vagy épp húgy meleg italoktól, hiszen hűtenek rajta. Aztán már meg se áll az ötödik nagy adagig, ezzel komolyan veszélyeztetve a kék sátor béli tündér ellen tervezett későbbi bosszúhadjáratát. Mert ha ezt így folytatja akkor hamarosan nemcsak róla, hanem az egész fesztiválról és az összes körülötte lévő emberről meg fog feledkezni. Addig azonban még sok piának kell átfolynia a testén, mert a megszokott töményekhez képest a tavaszünnepi vizezett italok, borzasztóan könnyűek, i több még ízetlenek is.*
4950. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 18:04:31
Üzenet elküldve: 2016-05-28 18:04:31
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tavaszünnep//
//Vásár-Fekete sátor//
*Váll vonva bólint aprócskát a malac-vadászat részleteire, neki igazán mindegy mi történik közben, csak a végeredmény a fontos; az asztalon gőzölgő, ropogós, ízletes tündér-disznósült.*
-Csak egy-egy kupával kérünk, persze kifizetem az egész üveggel.
*Próbál közös nevezőre jutni az árussal, bár úgy fest ezt mindkettejük inasai erősen akadályozzák épp.
A mélység nyelvét hallva kelletlen kis fintorra húzza festett ajkait, feltehetően Botjo egy szót sem ért az egészből, vagy ki tudja, Ryz hát nagy sóhajjal vakarja meg nyakát, és tolmácsol, láthatóan utálva ezt a szerepet.*
-Téged sérteget.
*Pillant le az időzített csirkére, épp csak a tartalmi lényeget kiemelve az elhangzottakból. Majd tér a fontosabb témára.*
-Vöröset kapsz, nem fehéret. És a rum meg mar, éget, és úgy okádik tőle a sötételf, mint Xil nagyapa, az se ízlene.
*Ragadja is immár magához a kezdeményezést, csipke erszénykéjéből leszámolva a kereskedőnek (Mesélő (Daidalos)) 200 aranyat.
Természetesen megvárja, még az tölt mindkettejüknek, az üveghez hozzá sem ér, csak az ivóalkalmatosságot veszi kezébe.*
-Mehetünk?
*Pillant le a kislányra, persze készségesen kivárja immár azt is, hogy ledózerolja a pult mögötti mélységit.*
//Tavaszünnep//
//Vásár-Fekete sátor//
*Váll vonva bólint aprócskát a malac-vadászat részleteire, neki igazán mindegy mi történik közben, csak a végeredmény a fontos; az asztalon gőzölgő, ropogós, ízletes tündér-disznósült.*
-Csak egy-egy kupával kérünk, persze kifizetem az egész üveggel.
*Próbál közös nevezőre jutni az árussal, bár úgy fest ezt mindkettejük inasai erősen akadályozzák épp.
A mélység nyelvét hallva kelletlen kis fintorra húzza festett ajkait, feltehetően Botjo egy szót sem ért az egészből, vagy ki tudja, Ryz hát nagy sóhajjal vakarja meg nyakát, és tolmácsol, láthatóan utálva ezt a szerepet.*
-Téged sérteget.
*Pillant le az időzített csirkére, épp csak a tartalmi lényeget kiemelve az elhangzottakból. Majd tér a fontosabb témára.*
-Vöröset kapsz, nem fehéret. És a rum meg mar, éget, és úgy okádik tőle a sötételf, mint Xil nagyapa, az se ízlene.
*Ragadja is immár magához a kezdeményezést, csipke erszénykéjéből leszámolva a kereskedőnek (Mesélő (Daidalos)) 200 aranyat.
Természetesen megvárja, még az tölt mindkettejüknek, az üveghez hozzá sem ér, csak az ivóalkalmatosságot veszi kezébe.*-Mehetünk?
*Pillant le a kislányra, persze készségesen kivárja immár azt is, hogy ledózerolja a pult mögötti mélységit.*
4949. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 17:37:28
Üzenet elküldve: 2016-05-28 17:37:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*A várost északnyugat felől éri el néhány óra sétával. Első benyomása azonban rögtön a csalódás. Nincs városfal. Pedig mindig is látni szeretett volna valami hasonlót. Valami nagyot és hatalmasat, ami nem csak energia, hókuszpókusz vagy ígéret, hanem kézzel fogható, erős és lenyűgöző.*
~Ha ezt Isiac hallaná, megint mehetne elnézést kérni a nevemben a tanács előtt.~
*De hát ez van. A gondolat persze kicsit sem okoz akkora örömöt, mint amekkorát kellett volna.
Sok időt töltött azon a helyen, sőt: otthonának mondhatta. Most még is ott hagyta. Nem néz körül túlságosan a főtéren, pedig lenne mit csodálnia.
Egyelőre csak a gyakorlati hasznát keresi a térnek, amit hamarosan meg is talál a kút formájában.
Habár szomjas, a világért sem mosná meg benne az arcát vagy frissítené fel magát helyben, pedig tisztábbnak tűnik, mint eddig bármi hasonló folyadék.
Inkább csak a kulacsát tölti fel, s amíg a víztől felfrissül, végre körbepillant.
Igazság szerint tetszik neki amit lát. Sosem járt még ekkora városban, de eléggé bízik magában ahhoz, hogy kiigazodjon rajta. Annyira csak nem lehet bonyolult. Elsőnek talán néznie kéne valahol valami szálláshelyet.*
A hozzászólás írója (Mayran Sol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.28 17:43:47
~Ha ezt Isiac hallaná, megint mehetne elnézést kérni a nevemben a tanács előtt.~
*De hát ez van. A gondolat persze kicsit sem okoz akkora örömöt, mint amekkorát kellett volna.
Sok időt töltött azon a helyen, sőt: otthonának mondhatta. Most még is ott hagyta. Nem néz körül túlságosan a főtéren, pedig lenne mit csodálnia.
Egyelőre csak a gyakorlati hasznát keresi a térnek, amit hamarosan meg is talál a kút formájában.
Habár szomjas, a világért sem mosná meg benne az arcát vagy frissítené fel magát helyben, pedig tisztábbnak tűnik, mint eddig bármi hasonló folyadék.
Inkább csak a kulacsát tölti fel, s amíg a víztől felfrissül, végre körbepillant.
Igazság szerint tetszik neki amit lát. Sosem járt még ekkora városban, de eléggé bízik magában ahhoz, hogy kiigazodjon rajta. Annyira csak nem lehet bonyolult. Elsőnek talán néznie kéne valahol valami szálláshelyet.*
A hozzászólás írója (Mayran Sol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.28 17:43:47
4948. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 16:04:38
Üzenet elküldve: 2016-05-28 16:04:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Tavaszünnep - JELMEZVERSENY//
*A Bálkirály – jobban mondva az igazi Bálkirály – látványosan megdörgöli ökleivel szemét: hiszi is, meg nem is, hogy a pimasz Zöldfülű ilyen orvul tör a babérjaira. Az ütlegelő csörgőbot elől pánikszerűen elmenekíti magát a borral, a cetlivel együtt, és megállás nélkül óbégat, fején imbolygatva a tiritarka királyi koronát. Taitos akcióját a nézősereglet általános csujjogtatása és hangos kacagása kíséri.*
- Nem, azt nem! Pimasz fattya! Vá-vá-várj! - *Torpan meg.* - Folyóbor lovagot mondtál?
*Nyakló nélkül benyomja a kezében tartott serlegnyi bort.*
- Ezzel ki tudnék egyezni! De _ÉN_ vagyok a bálkirály! Én!!! - *Rikkant végül színpadiasan, immár kissé keresztbe álló szemmel.* - Hikk! Na, ti galád banda, ti! Nem hisztek tán nekem?! Én vagyok a játékmester! Ez itt egy imposztor!
*A nézőközönség szemmel láthatólag meg van zavarodva, és nem igazán érti hogy ez is a produkció része-e, viszont egyértelműen Taitosnak éljeneznek, dacára annak, hogy tényleg nem a szerencsétlen csörgősipkás játékmester az, aki megzavarta a verseny menetét. A nép általánosságban Taitost élteti,
neki kiáltoznak, hogy éljen-éljen a király, ez mondjuk a Bálkirályt nem nagyon zavarja, azonban a hájas kereskedő csak lemondóan legyint egy jóságos mosoly kíséretében.
A második név sorra kerülésénél a Bálkirály kelletlenül odébb taszigálja Taitost, hogy helyet adjon Rynizz Dwirinthalennek.*
*A színpadon feltűnő kecses női hölgyet általános éljenzés fogadja, miként az már csak szokás, ha a hangos és legfőképp ittas férfinép elé egy csinos nőnemű kerül, így hamarosan viharos taps kél léptei ütemére. Aztán hörrenés hallatszik. Aztán még egy. Még egy, ahogy villannak ki sorra a kevésbé nőies testrészek.*
- Hű, de rusnya szerzet ez a Matróna! - *Üvölti be végül felröhintve valamelyik elöl álló.*
- Én bevállalom! Én bevállalom! - *Kiált rá helyből egy másik hang.*
- Kapná! Tőlem kapná! De csak papírszatyorral! - *És hasonló épületes megnyilvánulások repkednek alacsonyan, de azért a zsűri összedugja a fejét egy pillanatra. Megállapítják, hogy a jelmez kidolgozása alapvetően igencsak igényesre sikerült, a gnóm még rá is kérdez:*
- Egy sötételf matrónát láthatunk, netán? - *A kövérkés kereskedőúr hunyorogva-vigyorogva össze-összeérinti két húsos tenyerét. A fene tudja, hogy csak az öltözet aprólékos és szemmel láthatóan drága mivolta nyeri el a tetszését, vagy éppenséggel a lánynak öltözött fiúkák a kedvére valók. Valószínűleg ez utóbbi. De a terep már Moonxylweryé.*
*Úgy tűnik, a közönségnek ma jó napja van, mert az ál-nőstény helyett most viszont kapnak egy igazit. Ábrándos „óóó”-k és „ááá”-k kelnek lábra a színpad előtt tömörülő sorokban, és érdekes módon egy darabig a felvágott nyelvű, ittas férfikórus is szó nélkül marad a produkció alatt. Valószínűleg a népségbe is az fojtotta bele a szót, hogy látszik: ez másmilyen előadás, mint az eddigi marháskodás, ami az eseményt uralta. Csodáló és irigykedő pillantások kísérik a nő kecses mozdulatait, nem egyen a keze után kapdosnak, amikor ellejt előttük. Ugyanakkor minden valószínűség szerint bárki szíves-örömest összetapogatná a tünékeny kígyó-asszonyt a tánca után, erről árulkodik, hogy nem egy önkéntes trubadúr a hintóhoz tömörül, hogy közelebbről is megcsodálhassák a nőstény jelmezét.
A kicsi gnóm a hosszú asztal mögött izgatottan hajol közelebb, jobb szemére lökve az eddig feje tetején bócorgó nagyítólencsét. Szemmel láthatóan szakértő szemmel vizslatja az ékköveket és csatlakozik a hujjogók és sóhajtozók táborához.*
*Valószínűleg a totálisan felkavaró előadás miatt először nem is sokan veszik észre a színpadra felsöprő kis termetű, erdei nimfára hajazó következő versenyzőt.*
- Ho-ho-hó, szevasz Őzike! - *Kurjantja aztán a Bálkirály és fel is hagy Taitos odébb taszigálásával, melyet amúgy azóta is kitartóan űzött, és egyúttal próbálta elhárítani a csörgőbot csapásait, valamint letuszkolni a Zöldfülűt a lépcsőn, kevés sikerrel, mert a nézők folyton visszatömködik oda. Ahogy Rhebosse rákacsint az imposztorra, a fickó bedobja magát:*
- Ne csak olyan sebesen, szépségem! Engem is szeressél egy kicsit! - *Majd a közönség előtt magát mórikáló Rhebosse fele irányul: mellkasát szélsebesen kidülleszti, mentében megigazgatja koronáját a fején, és délceg (bortól kissé ingázó) léptekkel a leány felé tart – még épp időben, hogy kezével biztos kapaszkodót nyújtson az elvágódni készülő lánynak.*
- Szerintem ő a legszebb! Nézzétek csak meg! - *Pördíti meg maga körül a kicsiny jelmezes hölgyeményt. A nézőközönség egyaránt elfogódottan hümmög és tülekszik a színpad széle felé, ahonnan az élelmesebbek belátást remélnek az amúgy igencsak kurtára szabott szoknyácska alá. A Bálkirály le fogja kísérni Rhebosse-t egészen a lépcsőig, ahol is kezet csókolva engedi vissza a többiek közé.*
*A terep tehát Yerougháé, akinek érkeztét tér szerte izgatott sugdolózás kíséri.*
- Pestisdoktor? Árnyrém? Orgyilkos? - *Találgatnak a bátrabbak, aztán közelebb tolulnak a színpad azon részéhez, amerre a férfit léptei viszik. A tömegben lábra kélnek az értetlenkedés és a gyanakodás jelei, mikor a jelmezes leold magáról egy-két réteget, és előkapja a táblát. A zsűri az asztalon áthajolva kémleli a szerzetet, kissé értetlenül az egyébként nem különösebben figyelemfelhívó öltözeten.
A Bálkirály még mindig Rhebosse-al van elfoglalva, így ő nem kommentálja az eseményeket. Ellenben odalenn végre előrébb lökdösnek valakit, aki fennhangon felolvassa a táblán díszlő feliratot.*
- A jelmezesek átvették az uralmat! - *Harsogja a magára rendkívül büszke ifjú, és gyanakodva felsiklik a pillantása a fekete álarcra.* - Én Túsz vagyok! Semmilyen módon ne ünnepeljétek őket! Mert ez a Jelük... A VÉRFÜRDŐRE!
*A tömegben tovább morajlanak a kétkedés és a nyugtalanság hangjai, ahogy Yero jól láthatóan körbemutogatja a táblát. Akik az írást felolvasó kölyköt a vállaikra vették, riadva rebbennek el szegény kis íródeák alól, így az keményet puffan a földön.*
- A vérfürdőre?! Az Uralmat? Túsz?! - *Törnek itt is, ott is fel az idegesen felcsattanó szavak.*
- Nyugalom, nyugalom! Tréfa ez csak! Tréfa! - *Ordít fel végül a Bálkirály, kéretlen-kelletlen megszabadulva eddigi feladataitól, visszakászálódva a színpadra. Mire ezt megteszi, valószínűleg Yero már el is tűnik a tömegben, pedig a csörgősipkás látványosan őt keresi a színpadról le-lemutogatva. Végül visszafordul a zsűri többi tagjához, és nemtörődöm mozdulattal megvonja vállát, mutatóujját kissé megtekergeti halántéka magasságában, jelezve, hogy a csóka alighanem gógyis. Utána visszafordul a még mindig félig elképedt és félig értetlenkedő tömeghez.*
- Vicc volt ez! - *Kiált ismét.* - Értitek?!
*Nem nagyon. Vagy legalábbis nem úgy néz ki. Persze azért akadnak páran – valószínűleg azok, akik nem az egyszerű nép szülöttei – akik viccesnek tartják a férfi fellépését, ők viszont mindenkinél harsányabban kacagnak és csapkodják össze tenyerüket, a lassúbb észjárású szerzetek mély rosszallására.*
*Szegény Baton áll vagy bukik a következőkben, hogy sikerül-e visszarántani a zavart bámészkodókat abba a kellemesen zsivajos állapotba, amelyet Yerougha megzilált az elmés tréfával, úgyhogy most legfőképp azért szegeződnek rá a szemek, mert a kissé butácska ám általánosságban vidámságra vágyó emberek már nagyon szeretnék elsimítani a táblácska által felborzolt idegeket.*
- Medve? Sámán? Barbár harcos? - *Tippelgetnek kiáltozva az első sorokban. Mikor az vicsorogni kezd, valaki bedobja, mindenki általános derültségére:*
- Ez Kagan Thargodar!
*Egy nyakban ülő kisgyerek a Zagur Raz sátor felé mutat kezével, és hangosan felvisít.*
- Ez egy ork! - *Egyetértő moraj kél, tömeg szerte megtapsolják a kopaszt, ahogy az levonul a színpadról. A zsűri szemügyre veszi a hevenyészett jelmezt, udvariasan tapsol, de első blikkre katartikus reakciót nem vált ki belőlük a jelmez. Ellenben a közönség mentében közelebb nyomul a kopaszhoz, és menten a szőrmék, a fegyverek tapogatásához lát: az igazság az, hogy az itt megjelentek többsége másként nem nagyon vágyik megnézegetni egy ork harcost ilyen közelségből, és most örülnek, hogy különösebb következmény nélkül ezt megtehetik.*
- Na, ennyi is volt! Ennyi volt! - *Kiált ismét a bálkirály jó hangosan, amikor kifogy a listán a nevekből, majd azt galacsinná gyűrve a tömeg közé hajítja.* - Ó, az ég szerelmére...!
*Mereszti a szemét Taitosra megint, amikor vele paralel kezd el kiáltozni az önkényesen elfoglalt trónusról. A nép általános derültségére látványosan felgyűri ingét és tovább pöröl az imposztorral.*
- Na elég volt már! Nem szégyelli magát az imposztor? - *Nem szégyelli. Az italosztók szinte szárnyalnak a nép között újabb és újabb korsó sörökkel, borokkal. A tömeg falrepesztően röhögcsél kettejük komédiázásán. Végül a Bálkirály is úgy dönt, ha inni kell, hát inni kell, úgyhogy beleegyezően emeli kupáját, dúsan lelocsolva ellenfelét is a vizezett borral.*
- A versenyzőkre! - *Üvölti túl a hangzavart, aztán nagyot húz az italból. Aztán elnyom egy jóleső böffentést, és a kortyolások miatt beállt csendet kihasználva tovább vezényli az eseményt.*
- Na jó, egy versenyszámot még... Hikk. Beiktathatunk. - *Kurjantja, mivel úgy tűnik, Taitos ötlete elnyerte a publikum tetszését.* - Addig a zsűri elvonul!
*Illetve nem vonul el, de szemmel láthatóan összehajol a pofók kereskedőnagyság meg a gnóm, és jókedvű, halk beszédbe elegyednek, alighanem a látottakat elemezgetve. Közben az egyik italosztó Taitos mellé penderül és várja, hogy a jelmezesek párba rendeződjenek. A két Bálkirály valószínűleg egymást túlharsogva ismereti a szabályzatot – merthogy az eredeti mókamesternek is van valami elképzelése a szabályokról.*
- A párok szemére szemkötőt! Igen, a tiédre is, te csaló! - *Böki mellkason Taitost a jogarával.* - Megkell itatni egymást, minél hatékonyabban és gyorsabban. Két üres korsó jelzi, hogy a pár végzett a feladattal. Gyerünk, gyerünk! Színpadra, kedves versenyzők!
*Ha páratlanul jönnek ki, úgy a bálkirály is részt fog venni a játékban. Bekötött szeme persze nem akadályozza meg az esemény levezénylésében, ha mindenki készen áll, hangosan háromig számol, majd kezdetét veszi a móka.
Közben a tollnokok, akik a jelentkezőket jegyezték, elkezdenek jönni-menni a tömegben, találomra az emberekhez fordulva: szavazatokat vesznek fel, és precízen rögzítik írásban, hogy melyik jelmezesre hány voks érkezett. Ez később még fontos lehet, bár most valószínűleg úgyis a félvak játék köti le a nagy többség figyelmét.*
//Tavaszünnep - JELMEZVERSENY//
*A Bálkirály – jobban mondva az igazi Bálkirály – látványosan megdörgöli ökleivel szemét: hiszi is, meg nem is, hogy a pimasz Zöldfülű ilyen orvul tör a babérjaira. Az ütlegelő csörgőbot elől pánikszerűen elmenekíti magát a borral, a cetlivel együtt, és megállás nélkül óbégat, fején imbolygatva a tiritarka királyi koronát. Taitos akcióját a nézősereglet általános csujjogtatása és hangos kacagása kíséri.*
- Nem, azt nem! Pimasz fattya! Vá-vá-várj! - *Torpan meg.* - Folyóbor lovagot mondtál?
*Nyakló nélkül benyomja a kezében tartott serlegnyi bort.*
- Ezzel ki tudnék egyezni! De _ÉN_ vagyok a bálkirály! Én!!! - *Rikkant végül színpadiasan, immár kissé keresztbe álló szemmel.* - Hikk! Na, ti galád banda, ti! Nem hisztek tán nekem?! Én vagyok a játékmester! Ez itt egy imposztor!
*A nézőközönség szemmel láthatólag meg van zavarodva, és nem igazán érti hogy ez is a produkció része-e, viszont egyértelműen Taitosnak éljeneznek, dacára annak, hogy tényleg nem a szerencsétlen csörgősipkás játékmester az, aki megzavarta a verseny menetét. A nép általánosságban Taitost élteti,
neki kiáltoznak, hogy éljen-éljen a király, ez mondjuk a Bálkirályt nem nagyon zavarja, azonban a hájas kereskedő csak lemondóan legyint egy jóságos mosoly kíséretében.
A második név sorra kerülésénél a Bálkirály kelletlenül odébb taszigálja Taitost, hogy helyet adjon Rynizz Dwirinthalennek.*
*A színpadon feltűnő kecses női hölgyet általános éljenzés fogadja, miként az már csak szokás, ha a hangos és legfőképp ittas férfinép elé egy csinos nőnemű kerül, így hamarosan viharos taps kél léptei ütemére. Aztán hörrenés hallatszik. Aztán még egy. Még egy, ahogy villannak ki sorra a kevésbé nőies testrészek.*
- Hű, de rusnya szerzet ez a Matróna! - *Üvölti be végül felröhintve valamelyik elöl álló.*
- Én bevállalom! Én bevállalom! - *Kiált rá helyből egy másik hang.*
- Kapná! Tőlem kapná! De csak papírszatyorral! - *És hasonló épületes megnyilvánulások repkednek alacsonyan, de azért a zsűri összedugja a fejét egy pillanatra. Megállapítják, hogy a jelmez kidolgozása alapvetően igencsak igényesre sikerült, a gnóm még rá is kérdez:*
- Egy sötételf matrónát láthatunk, netán? - *A kövérkés kereskedőúr hunyorogva-vigyorogva össze-összeérinti két húsos tenyerét. A fene tudja, hogy csak az öltözet aprólékos és szemmel láthatóan drága mivolta nyeri el a tetszését, vagy éppenséggel a lánynak öltözött fiúkák a kedvére valók. Valószínűleg ez utóbbi. De a terep már Moonxylweryé.*
*Úgy tűnik, a közönségnek ma jó napja van, mert az ál-nőstény helyett most viszont kapnak egy igazit. Ábrándos „óóó”-k és „ááá”-k kelnek lábra a színpad előtt tömörülő sorokban, és érdekes módon egy darabig a felvágott nyelvű, ittas férfikórus is szó nélkül marad a produkció alatt. Valószínűleg a népségbe is az fojtotta bele a szót, hogy látszik: ez másmilyen előadás, mint az eddigi marháskodás, ami az eseményt uralta. Csodáló és irigykedő pillantások kísérik a nő kecses mozdulatait, nem egyen a keze után kapdosnak, amikor ellejt előttük. Ugyanakkor minden valószínűség szerint bárki szíves-örömest összetapogatná a tünékeny kígyó-asszonyt a tánca után, erről árulkodik, hogy nem egy önkéntes trubadúr a hintóhoz tömörül, hogy közelebbről is megcsodálhassák a nőstény jelmezét.
A kicsi gnóm a hosszú asztal mögött izgatottan hajol közelebb, jobb szemére lökve az eddig feje tetején bócorgó nagyítólencsét. Szemmel láthatóan szakértő szemmel vizslatja az ékköveket és csatlakozik a hujjogók és sóhajtozók táborához.*
*Valószínűleg a totálisan felkavaró előadás miatt először nem is sokan veszik észre a színpadra felsöprő kis termetű, erdei nimfára hajazó következő versenyzőt.*
- Ho-ho-hó, szevasz Őzike! - *Kurjantja aztán a Bálkirály és fel is hagy Taitos odébb taszigálásával, melyet amúgy azóta is kitartóan űzött, és egyúttal próbálta elhárítani a csörgőbot csapásait, valamint letuszkolni a Zöldfülűt a lépcsőn, kevés sikerrel, mert a nézők folyton visszatömködik oda. Ahogy Rhebosse rákacsint az imposztorra, a fickó bedobja magát:*
- Ne csak olyan sebesen, szépségem! Engem is szeressél egy kicsit! - *Majd a közönség előtt magát mórikáló Rhebosse fele irányul: mellkasát szélsebesen kidülleszti, mentében megigazgatja koronáját a fején, és délceg (bortól kissé ingázó) léptekkel a leány felé tart – még épp időben, hogy kezével biztos kapaszkodót nyújtson az elvágódni készülő lánynak.*
- Szerintem ő a legszebb! Nézzétek csak meg! - *Pördíti meg maga körül a kicsiny jelmezes hölgyeményt. A nézőközönség egyaránt elfogódottan hümmög és tülekszik a színpad széle felé, ahonnan az élelmesebbek belátást remélnek az amúgy igencsak kurtára szabott szoknyácska alá. A Bálkirály le fogja kísérni Rhebosse-t egészen a lépcsőig, ahol is kezet csókolva engedi vissza a többiek közé.*
*A terep tehát Yerougháé, akinek érkeztét tér szerte izgatott sugdolózás kíséri.*
- Pestisdoktor? Árnyrém? Orgyilkos? - *Találgatnak a bátrabbak, aztán közelebb tolulnak a színpad azon részéhez, amerre a férfit léptei viszik. A tömegben lábra kélnek az értetlenkedés és a gyanakodás jelei, mikor a jelmezes leold magáról egy-két réteget, és előkapja a táblát. A zsűri az asztalon áthajolva kémleli a szerzetet, kissé értetlenül az egyébként nem különösebben figyelemfelhívó öltözeten.
A Bálkirály még mindig Rhebosse-al van elfoglalva, így ő nem kommentálja az eseményeket. Ellenben odalenn végre előrébb lökdösnek valakit, aki fennhangon felolvassa a táblán díszlő feliratot.*
- A jelmezesek átvették az uralmat! - *Harsogja a magára rendkívül büszke ifjú, és gyanakodva felsiklik a pillantása a fekete álarcra.* - Én Túsz vagyok! Semmilyen módon ne ünnepeljétek őket! Mert ez a Jelük... A VÉRFÜRDŐRE!
*A tömegben tovább morajlanak a kétkedés és a nyugtalanság hangjai, ahogy Yero jól láthatóan körbemutogatja a táblát. Akik az írást felolvasó kölyköt a vállaikra vették, riadva rebbennek el szegény kis íródeák alól, így az keményet puffan a földön.*
- A vérfürdőre?! Az Uralmat? Túsz?! - *Törnek itt is, ott is fel az idegesen felcsattanó szavak.*
- Nyugalom, nyugalom! Tréfa ez csak! Tréfa! - *Ordít fel végül a Bálkirály, kéretlen-kelletlen megszabadulva eddigi feladataitól, visszakászálódva a színpadra. Mire ezt megteszi, valószínűleg Yero már el is tűnik a tömegben, pedig a csörgősipkás látványosan őt keresi a színpadról le-lemutogatva. Végül visszafordul a zsűri többi tagjához, és nemtörődöm mozdulattal megvonja vállát, mutatóujját kissé megtekergeti halántéka magasságában, jelezve, hogy a csóka alighanem gógyis. Utána visszafordul a még mindig félig elképedt és félig értetlenkedő tömeghez.*
- Vicc volt ez! - *Kiált ismét.* - Értitek?!
*Nem nagyon. Vagy legalábbis nem úgy néz ki. Persze azért akadnak páran – valószínűleg azok, akik nem az egyszerű nép szülöttei – akik viccesnek tartják a férfi fellépését, ők viszont mindenkinél harsányabban kacagnak és csapkodják össze tenyerüket, a lassúbb észjárású szerzetek mély rosszallására.*
*Szegény Baton áll vagy bukik a következőkben, hogy sikerül-e visszarántani a zavart bámészkodókat abba a kellemesen zsivajos állapotba, amelyet Yerougha megzilált az elmés tréfával, úgyhogy most legfőképp azért szegeződnek rá a szemek, mert a kissé butácska ám általánosságban vidámságra vágyó emberek már nagyon szeretnék elsimítani a táblácska által felborzolt idegeket.*
- Medve? Sámán? Barbár harcos? - *Tippelgetnek kiáltozva az első sorokban. Mikor az vicsorogni kezd, valaki bedobja, mindenki általános derültségére:*
- Ez Kagan Thargodar!
*Egy nyakban ülő kisgyerek a Zagur Raz sátor felé mutat kezével, és hangosan felvisít.*
- Ez egy ork! - *Egyetértő moraj kél, tömeg szerte megtapsolják a kopaszt, ahogy az levonul a színpadról. A zsűri szemügyre veszi a hevenyészett jelmezt, udvariasan tapsol, de első blikkre katartikus reakciót nem vált ki belőlük a jelmez. Ellenben a közönség mentében közelebb nyomul a kopaszhoz, és menten a szőrmék, a fegyverek tapogatásához lát: az igazság az, hogy az itt megjelentek többsége másként nem nagyon vágyik megnézegetni egy ork harcost ilyen közelségből, és most örülnek, hogy különösebb következmény nélkül ezt megtehetik.*
- Na, ennyi is volt! Ennyi volt! - *Kiált ismét a bálkirály jó hangosan, amikor kifogy a listán a nevekből, majd azt galacsinná gyűrve a tömeg közé hajítja.* - Ó, az ég szerelmére...!
*Mereszti a szemét Taitosra megint, amikor vele paralel kezd el kiáltozni az önkényesen elfoglalt trónusról. A nép általános derültségére látványosan felgyűri ingét és tovább pöröl az imposztorral.*
- Na elég volt már! Nem szégyelli magát az imposztor? - *Nem szégyelli. Az italosztók szinte szárnyalnak a nép között újabb és újabb korsó sörökkel, borokkal. A tömeg falrepesztően röhögcsél kettejük komédiázásán. Végül a Bálkirály is úgy dönt, ha inni kell, hát inni kell, úgyhogy beleegyezően emeli kupáját, dúsan lelocsolva ellenfelét is a vizezett borral.*
- A versenyzőkre! - *Üvölti túl a hangzavart, aztán nagyot húz az italból. Aztán elnyom egy jóleső böffentést, és a kortyolások miatt beállt csendet kihasználva tovább vezényli az eseményt.*
- Na jó, egy versenyszámot még... Hikk. Beiktathatunk. - *Kurjantja, mivel úgy tűnik, Taitos ötlete elnyerte a publikum tetszését.* - Addig a zsűri elvonul!
*Illetve nem vonul el, de szemmel láthatóan összehajol a pofók kereskedőnagyság meg a gnóm, és jókedvű, halk beszédbe elegyednek, alighanem a látottakat elemezgetve. Közben az egyik italosztó Taitos mellé penderül és várja, hogy a jelmezesek párba rendeződjenek. A két Bálkirály valószínűleg egymást túlharsogva ismereti a szabályzatot – merthogy az eredeti mókamesternek is van valami elképzelése a szabályokról.*
- A párok szemére szemkötőt! Igen, a tiédre is, te csaló! - *Böki mellkason Taitost a jogarával.* - Megkell itatni egymást, minél hatékonyabban és gyorsabban. Két üres korsó jelzi, hogy a pár végzett a feladattal. Gyerünk, gyerünk! Színpadra, kedves versenyzők!
*Ha páratlanul jönnek ki, úgy a bálkirály is részt fog venni a játékban. Bekötött szeme persze nem akadályozza meg az esemény levezénylésében, ha mindenki készen áll, hangosan háromig számol, majd kezdetét veszi a móka.
Közben a tollnokok, akik a jelentkezőket jegyezték, elkezdenek jönni-menni a tömegben, találomra az emberekhez fordulva: szavazatokat vesznek fel, és precízen rögzítik írásban, hogy melyik jelmezesre hány voks érkezett. Ez később még fontos lehet, bár most valószínűleg úgyis a félvak játék köti le a nagy többség figyelmét.*
4947. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 08:31:17
Üzenet elküldve: 2016-05-28 08:31:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Vadvért Hazatérés//
*Viszonylag sok holmit hoz magával, odafigyel rá hogy ne terhelje túl lovát, bár szellő jóerőben lévő, fiatal csatamén hírében áll. A faragáshoz és favágáshoz, az íjkészítéshez szükséges szerszámait, kellékeit, gyógyfüveket, sebkötözéshez és bájitalok keveréséhez szükséges adalékokat, eszközöket és ezekkel a dolgokkal szorosan összefüggő, könyveket és nagyapja naplóit, feljegyzéseit. Az utazónyerget teszi fel lovára, mely egy törp mesterember keze munkáját dicséri. Érdekessége, hogy egy keretet lehet ráerősíteni, megkönnyítendő az állatnak terhei cipelését. A vastag bőr tartószíjak ki vannak párnázva, elkerülendő, hogy hűséges hátasa bőrébe vágjanak, miközben stabilan tartanak, nem befolyásolva a ló tartását, ezért könnyű vágtába is foghat, ha úgy hozza a szükség. A főtéren a szökőkút felé igyekszik, fürge szemeivel pásztázza annak környékét, de nem látja a díszes társaságot. Megszaporázza lépteit és elindul az erdő felé. Ekkor észreveszi a termetes menyecske alakját a távolban, egy nagy ugrással felszökell Szellő hátára és ügetésre sarkallja paripáját. Beéri Shiriqát, rávillantja vakítóan fehér, pajkos mosolyát és ekképpen szól maroknyi csapatukhoz:*
-Ígéretem megtartottam, ha nem bánjátok veletek tartok?
*Mellkasát kidülleszti, állát felszegi, kihúzza magát, boldog reménnyel teli szívvel lovagol tovább az ismeretlenbe.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.29 16:45:05, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; a helyszínnek és világnak ellentmondó részek törlése; helyesírás.
*Viszonylag sok holmit hoz magával, odafigyel rá hogy ne terhelje túl lovát, bár szellő jóerőben lévő, fiatal csatamén hírében áll. A faragáshoz és favágáshoz, az íjkészítéshez szükséges szerszámait, kellékeit, gyógyfüveket, sebkötözéshez és bájitalok keveréséhez szükséges adalékokat, eszközöket és ezekkel a dolgokkal szorosan összefüggő, könyveket és nagyapja naplóit, feljegyzéseit. Az utazónyerget teszi fel lovára, mely egy törp mesterember keze munkáját dicséri. Érdekessége, hogy egy keretet lehet ráerősíteni, megkönnyítendő az állatnak terhei cipelését. A vastag bőr tartószíjak ki vannak párnázva, elkerülendő, hogy hűséges hátasa bőrébe vágjanak, miközben stabilan tartanak, nem befolyásolva a ló tartását, ezért könnyű vágtába is foghat, ha úgy hozza a szükség. A főtéren a szökőkút felé igyekszik, fürge szemeivel pásztázza annak környékét, de nem látja a díszes társaságot. Megszaporázza lépteit és elindul az erdő felé. Ekkor észreveszi a termetes menyecske alakját a távolban, egy nagy ugrással felszökell Szellő hátára és ügetésre sarkallja paripáját. Beéri Shiriqát, rávillantja vakítóan fehér, pajkos mosolyát és ekképpen szól maroknyi csapatukhoz:*
-Ígéretem megtartottam, ha nem bánjátok veletek tartok?
*Mellkasát kidülleszti, állát felszegi, kihúzza magát, boldog reménnyel teli szívvel lovagol tovább az ismeretlenbe.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.29 16:45:05, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; a helyszínnek és világnak ellentmondó részek törlése; helyesírás.
4946. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 08:22:30
Üzenet elküldve: 2016-05-28 08:22:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Tavaszünnep//
//Vásár-Kék sátor//
*Tündérünk igen bomlott egy teremtés. Ez onnan is látszik, hogy nem igazán bír megmaradni helyben sokáig. Kissé mászkálni, lépegetni kezd, míg Quantallal beszélget.*
-150 aranyért szoktam adni.
*Ad meg egy árat, ami tényleg a drága bundából adódóan magas. Na meg Quantall nem tudhatja, de még ez az áru is csapta már kis híján agyon az eladót, így egyfajta veszélyességi pótléknak is fel lehet fogni a magas árat.*
-Gondolkodtam azon, hogy légmágiával lehetne sima bőrt preparálni esetleg, de minden próbám kudarcba fulladt... Ráadásul a szomszédok rosszul lennének, ha nem viharban is próbálkoznék.
*Magyarázza a vadászat helyettesítésére ötletét, habár nem kérdezték róla.*
//Tavaszünnep//
//Vásár-Kék sátor//
*Tündérünk igen bomlott egy teremtés. Ez onnan is látszik, hogy nem igazán bír megmaradni helyben sokáig. Kissé mászkálni, lépegetni kezd, míg Quantallal beszélget.*
-150 aranyért szoktam adni.
*Ad meg egy árat, ami tényleg a drága bundából adódóan magas. Na meg Quantall nem tudhatja, de még ez az áru is csapta már kis híján agyon az eladót, így egyfajta veszélyességi pótléknak is fel lehet fogni a magas árat.*
-Gondolkodtam azon, hogy légmágiával lehetne sima bőrt preparálni esetleg, de minden próbám kudarcba fulladt... Ráadásul a szomszédok rosszul lennének, ha nem viharban is próbálkoznék.
*Magyarázza a vadászat helyettesítésére ötletét, habár nem kérdezték róla.*
4945. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 07:38:23
Üzenet elküldve: 2016-05-28 07:38:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Jelmezverseny//
//Mindenkinek//
*Taitos most, hogy remélhetőleg hűbéresévé tette az imposztort (aki az igazi király), és amennyiben még mindig nem dobják ki a színpadról üldögél egy picit a "trónuson". Végignézi az összes versenyzőt, akiken derül néha a közönség, vagy csak elámul a nem mindennapi látványtól. Maga is elcsodálkozik sokszor. Yero szellemességét ugyan nem láthatja, de a többiek jelmezei legalább annyira ötletesek, mint sajátja. Végül lemennek a versenyzők, és ő csak várja, hogy jöjjenek a többiek. A néző sereg zsibongása rázza fel kissé ittas bambulásából.*
~Ohh, hogy most én jönnék.~
*Feláll a székből, és csörgős botjával kopogtat.*
-Hölgyek, Urak, s minden egyéb szerzetek!
*Kezdi, csuklik egyet, amin mindenki derülhet egy jót.*
-Most, hogy minden versenyzőt láthattunk, és mindenki végzett a bemutatóval, megkérném zsűrinket, hogy vonuljanak vissza ítéletet hozni.
*Biccent tisztelettel a színpad többi tagja felé.*
-A versenyzők pedig! Kérem fáradjanak vissza, és alkossanak párokat! Lehetőleg egy férfi, egy nő, de az sem baj, ha nem így alakul.
*Kicsit vár, hogy mindenki felfoghassa a kérést.*
-Mivel ez egy boldog ünnepség. Azt hiszem elengedhetetlen, hogy ne igyunk egy jót a versenyzőkre, de nekik is kell inniuk!
*A részegek "igyunk még egy keveset!" hozzáállásával int oldalra az italosztók felé, hogy hozzanak egy jó tálcával, aztán megvárja, hogy befusson az ital, meg a maradék versenyzők.*
-Nos, a feladat egyszerű. Inni kell. A kivitelezés nehéz.
*Mondja, amint fejenként egy szalagot letép ruhájából.*
-Szemesnek áll a világ... most nem lesznek szemesek.
*Átadja a szembekötőket, ha egyáltalán valaki jön a hívására, bár itt most ő a király egyelőre.*
-Tessék biztatni őket, oda-vissza menetek lesznek, aki a leggyorsabb valamelyik menetben megkapja a Király Csengőjét.
*Emeli fel az ereklyének titulált csengős botot *
-No, kezdhetünk?
//Jelmezverseny//
//Mindenkinek//
*Taitos most, hogy remélhetőleg hűbéresévé tette az imposztort (aki az igazi király), és amennyiben még mindig nem dobják ki a színpadról üldögél egy picit a "trónuson". Végignézi az összes versenyzőt, akiken derül néha a közönség, vagy csak elámul a nem mindennapi látványtól. Maga is elcsodálkozik sokszor. Yero szellemességét ugyan nem láthatja, de a többiek jelmezei legalább annyira ötletesek, mint sajátja. Végül lemennek a versenyzők, és ő csak várja, hogy jöjjenek a többiek. A néző sereg zsibongása rázza fel kissé ittas bambulásából.*
~Ohh, hogy most én jönnék.~
*Feláll a székből, és csörgős botjával kopogtat.*
-Hölgyek, Urak, s minden egyéb szerzetek!
*Kezdi, csuklik egyet, amin mindenki derülhet egy jót.*
-Most, hogy minden versenyzőt láthattunk, és mindenki végzett a bemutatóval, megkérném zsűrinket, hogy vonuljanak vissza ítéletet hozni.
*Biccent tisztelettel a színpad többi tagja felé.*
-A versenyzők pedig! Kérem fáradjanak vissza, és alkossanak párokat! Lehetőleg egy férfi, egy nő, de az sem baj, ha nem így alakul.
*Kicsit vár, hogy mindenki felfoghassa a kérést.*
-Mivel ez egy boldog ünnepség. Azt hiszem elengedhetetlen, hogy ne igyunk egy jót a versenyzőkre, de nekik is kell inniuk!
*A részegek "igyunk még egy keveset!" hozzáállásával int oldalra az italosztók felé, hogy hozzanak egy jó tálcával, aztán megvárja, hogy befusson az ital, meg a maradék versenyzők.*
-Nos, a feladat egyszerű. Inni kell. A kivitelezés nehéz.
*Mondja, amint fejenként egy szalagot letép ruhájából.*
-Szemesnek áll a világ... most nem lesznek szemesek.
*Átadja a szembekötőket, ha egyáltalán valaki jön a hívására, bár itt most ő a király egyelőre.*
-Tessék biztatni őket, oda-vissza menetek lesznek, aki a leggyorsabb valamelyik menetben megkapja a Király Csengőjét.
*Emeli fel az ereklyének titulált csengős botot *
-No, kezdhetünk?
4944. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-28 01:43:51
Üzenet elküldve: 2016-05-28 01:43:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Vadvért-Hazatérés//
*Az óriás lány elindul, Őt pedig sorban követi az egész kompánia. A vörös hajú gnóm lány barátnője is megérkezik az utolsó pillanatban és úgy tűnik, ezzel már teljes a csapat, másra nem várnak. Úgy tűnik, a menetet nem szervezi senki, követik az óriást, aki hamar letér az útról és céltudatosan megindul a várostól nem messze kezdődő erdő felé. Ahogy sorban kisorolnak a kapun, Gius félreáll, úgy tesz, mint aki a szíjait igazgatja. Mikor mindenki elhaladt mellette, megfordul és a boltív alatt visszanéz a városra. Néhány napja úgy érkezett ide, hogy új életet kezd. Most ugyanezért távozna. Csakhogy ezúttal egyedül.*
~Nem is vagyok egyedül.~ *Gúnyosan elmosolyodik a gondolatra, ahogy a többiek után néz. Rengeteg ember között is lehet teljesen egyedül lenni. Miért is akarná most összekényszeríteni magát egy rakás vadidegennel? Egyet sem ismer közülük, azt sem tudja, mifélék. Ráadásul egyik-másik kifejezetten gyanakodva pillantott rá. Most meg az erdőbe mennek szellemeket keresni. Köszöni szépen, az neki már épp elég van. Tesz egy lépést a város felé. Ezt már legalább ismeri. Bűnözőkre mindig szüksége van valakinek.*
*„Megvédjük egymást, és összetartunk. Vigyázunk a másikra.” Az elf szavai, aki most elöl baktat. ~Na persze, az első zacskó aranyig vagy az első nőig, akit ketten szeretnek. Csak ahogy az lenni szokott.~ Mintha álmában nézné magát, ahogy tényleg sorra meghúzza a szíjakat, előbb a fegyvereknél, az övén, majd a hátizsákján. ~Tiszta, makulátlan lények. Meg a fénylő bogarak. És mi ez a marhaság a hydrával?!~ Utoljára a csizmája marad, körültekintően állítja szorosra, de kényelmesre. ~Ha maradt még annyi ész a fejemben, hogy ne essenek le a füleim, most szépen visszamegyek a városba és fölcsapok városőrnek. Vagy bérgyilkosnak. Esetleg mindkettőnek. Még, hogy erdőszellemek! Persze, hogyne, meg még mit nem?!~*
*Kissé lihegve éri utol a csapatot, de az esetleg beszélgetni akarók ellen fejébe húzza a csuklyát és megmarad sereghajtónak, amíg beérnek az erdőbe. Aki nagyon közel megy hozzá, esetleg elcsípheti, ahogy azt mormolja:*
-Most már teljesen biztos, hogy megőrültem.-
*Az óriás lány elindul, Őt pedig sorban követi az egész kompánia. A vörös hajú gnóm lány barátnője is megérkezik az utolsó pillanatban és úgy tűnik, ezzel már teljes a csapat, másra nem várnak. Úgy tűnik, a menetet nem szervezi senki, követik az óriást, aki hamar letér az útról és céltudatosan megindul a várostól nem messze kezdődő erdő felé. Ahogy sorban kisorolnak a kapun, Gius félreáll, úgy tesz, mint aki a szíjait igazgatja. Mikor mindenki elhaladt mellette, megfordul és a boltív alatt visszanéz a városra. Néhány napja úgy érkezett ide, hogy új életet kezd. Most ugyanezért távozna. Csakhogy ezúttal egyedül.*
~Nem is vagyok egyedül.~ *Gúnyosan elmosolyodik a gondolatra, ahogy a többiek után néz. Rengeteg ember között is lehet teljesen egyedül lenni. Miért is akarná most összekényszeríteni magát egy rakás vadidegennel? Egyet sem ismer közülük, azt sem tudja, mifélék. Ráadásul egyik-másik kifejezetten gyanakodva pillantott rá. Most meg az erdőbe mennek szellemeket keresni. Köszöni szépen, az neki már épp elég van. Tesz egy lépést a város felé. Ezt már legalább ismeri. Bűnözőkre mindig szüksége van valakinek.*
*„Megvédjük egymást, és összetartunk. Vigyázunk a másikra.” Az elf szavai, aki most elöl baktat. ~Na persze, az első zacskó aranyig vagy az első nőig, akit ketten szeretnek. Csak ahogy az lenni szokott.~ Mintha álmában nézné magát, ahogy tényleg sorra meghúzza a szíjakat, előbb a fegyvereknél, az övén, majd a hátizsákján. ~Tiszta, makulátlan lények. Meg a fénylő bogarak. És mi ez a marhaság a hydrával?!~ Utoljára a csizmája marad, körültekintően állítja szorosra, de kényelmesre. ~Ha maradt még annyi ész a fejemben, hogy ne essenek le a füleim, most szépen visszamegyek a városba és fölcsapok városőrnek. Vagy bérgyilkosnak. Esetleg mindkettőnek. Még, hogy erdőszellemek! Persze, hogyne, meg még mit nem?!~*
*Kissé lihegve éri utol a csapatot, de az esetleg beszélgetni akarók ellen fejébe húzza a csuklyát és megmarad sereghajtónak, amíg beérnek az erdőbe. Aki nagyon közel megy hozzá, esetleg elcsípheti, ahogy azt mormolja:*
-Most már teljesen biztos, hogy megőrültem.-
4943. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-27 20:57:29
Üzenet elküldve: 2016-05-27 20:57:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A barakknál Jezabiel elmondta, hogy fognak kinézni a többiek, így másnap nem lesz nehéz megtalálnia őket. Vissza is igyekszik a szállóra, hogy összekészítse a csomagját, kikészíti mit fog felvenni majd reggel, hogy azzal se menjen majd el az ideje. Mivel a rémes kalandja után még nem pihent le ágyba és kényelembe, ezért sikerül jól bealudnia. Arra ébred, hogy valami nedves az arcán, megtörli és ráeszmél, hogy a saját nyála lehet. Szemeivel az ablak felé hunyorog, majd gyorsan kapcsol, hogy már rég a főtéren kellene lennie. Ki is pattan a szeme és jó maga is az ágyból, hogy hideg vízzel felfrissítse magát, majd felöltözzön és futva elinduljon a Vadvértes találkozóra. Csak reméli, hogy nem hagyták itt és még ott találja őket.*
//Vadvért-Hazatérés//
*Szerencsére hamar kiszúrja barátnőjét és kicsit szuszogva áll meg mellette, olyan gyorsan futott ezen a rövid távon.*
-Bocsi a késésért, de a kis rémes kalandom után még csak most tudtam rendesen aludni és kicsit elhúzódott. *Miközben beszél a haját kezdi el csavargatni az ujjai között. Aki felé néz integet nekik és ha bemutatkoznak, akkor ő is viszonozza, de megpróbál inkább kimaradni még a beszélgetésből és tanulmányozza inkább a többieket. Csak fajtársával áll le csevegni, ha ő igényli a társaságát, Jezabielt szívesen fogadja.*
//Vadvért-Hazatérés//
*Szerencsére hamar kiszúrja barátnőjét és kicsit szuszogva áll meg mellette, olyan gyorsan futott ezen a rövid távon.*
-Bocsi a késésért, de a kis rémes kalandom után még csak most tudtam rendesen aludni és kicsit elhúzódott. *Miközben beszél a haját kezdi el csavargatni az ujjai között. Aki felé néz integet nekik és ha bemutatkoznak, akkor ő is viszonozza, de megpróbál inkább kimaradni még a beszélgetésből és tanulmányozza inkább a többieket. Csak fajtársával áll le csevegni, ha ő igényli a társaságát, Jezabielt szívesen fogadja.*
4942. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-27 20:10:28
Üzenet elküldve: 2016-05-27 20:10:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tavaszünnep//
//Vörös és Fekete//
*Cinkos mosollyal figyeli, ahogy a lány csak bátortalanul és csak bizonyos idő után foglal helyet. Feleslegesen próbálná szavakkal bizonyítani, hogy nincsenek jelenleg ártó szándékai, bár tény, hogy egy sikátorban elkövetett bűntett nem állna tőle messze, de nincs oka rá Kaiykoval szemben, és egyébként is… Van egy fesztivál tőle méterekkel arrébb, amely tömve van őrökkel, akiket egyébként is szívesebben kerül el.*
- Az is lehet, hogy csak simán gyáva volt. *Mondja félvállról, bár ezt rögtön vissza is szívná, a zsoldosokat éppen nem úgy nevelik, hogy meggondolják magukat félelemből, ha ölésre szólítják fel őket. Éppen ezért is fúrja annyira az oldalát a kíváncsiság, miért hagyták a sötét hajút életben. De meghagyja a kérdéseit magának, érezhetően úgysem fejtenék meg.
Enyhén, talán némileg még rosszallóan is hunyorít. Olyat hall, ami kissé összezavarja.*
- Vitatkoznék. Mindig lehetsz az, ami akarsz. *Ő legalábbis pontosan ezt bizonyítja a saját életével. Lehetett volna gazdag nemesi asszony, de ő kalózlétet választott. Mindez viszont most cseppet sem számít. Izgatottan kezd ficeregni a helyén.*
- Beszélnek? Csontok? *Némi hitetlenkedés szűrődik ki a hangjából. Ez biztos valami olyan megbízhatatlan dolog, mint az a mágiának nevezett hókuszpókusz lehet, az ő szemében legalább.* Mégis hogyan? Most is?
*Az ital kérdésére meglepő mód kulacsot nyújtanak felé. Ő maga nem olyan óvatos, mint a vele szemben ülő, talán túlzottan hirtelen mozdul ki helyéről, hogy az ital felé nyúljon. Alkohol iránt érzett vágya túlzottan erős ahhoz, hogy finomkodjon, és él benne a remény, hogy talán… talán rum van benne. Ajkához emeli hát, hogy nagyot kortyoljon belőle, majd hirtelen ki is köpi, olyan arccal, mintha az évezred legerősebb pálinkáját döntötte volna le.*
- Ez víz! *Döbbenet. Megtörli a száját kissé csalódottan, majd kénytelen nem felnevetni.* Ne haragudj. *Nyújtja vissza a tömlőt.* Az én közegemben ritka, hogy valaki tiszta vízzel kínáljon, s ne olyannal, amitől fejre állsz. *Azért benyalja a folyadékot a szájáról, tény, hogy a szomjat azt oltja.*
- Ühm… Dynti vagyok. *Nyújtja felé a kezét.* Csak így simán.
//Tavaszünnep//
//Vörös és Fekete//
*Cinkos mosollyal figyeli, ahogy a lány csak bátortalanul és csak bizonyos idő után foglal helyet. Feleslegesen próbálná szavakkal bizonyítani, hogy nincsenek jelenleg ártó szándékai, bár tény, hogy egy sikátorban elkövetett bűntett nem állna tőle messze, de nincs oka rá Kaiykoval szemben, és egyébként is… Van egy fesztivál tőle méterekkel arrébb, amely tömve van őrökkel, akiket egyébként is szívesebben kerül el.*
- Az is lehet, hogy csak simán gyáva volt. *Mondja félvállról, bár ezt rögtön vissza is szívná, a zsoldosokat éppen nem úgy nevelik, hogy meggondolják magukat félelemből, ha ölésre szólítják fel őket. Éppen ezért is fúrja annyira az oldalát a kíváncsiság, miért hagyták a sötét hajút életben. De meghagyja a kérdéseit magának, érezhetően úgysem fejtenék meg.
Enyhén, talán némileg még rosszallóan is hunyorít. Olyat hall, ami kissé összezavarja.*
- Vitatkoznék. Mindig lehetsz az, ami akarsz. *Ő legalábbis pontosan ezt bizonyítja a saját életével. Lehetett volna gazdag nemesi asszony, de ő kalózlétet választott. Mindez viszont most cseppet sem számít. Izgatottan kezd ficeregni a helyén.*
- Beszélnek? Csontok? *Némi hitetlenkedés szűrődik ki a hangjából. Ez biztos valami olyan megbízhatatlan dolog, mint az a mágiának nevezett hókuszpókusz lehet, az ő szemében legalább.* Mégis hogyan? Most is?
*Az ital kérdésére meglepő mód kulacsot nyújtanak felé. Ő maga nem olyan óvatos, mint a vele szemben ülő, talán túlzottan hirtelen mozdul ki helyéről, hogy az ital felé nyúljon. Alkohol iránt érzett vágya túlzottan erős ahhoz, hogy finomkodjon, és él benne a remény, hogy talán… talán rum van benne. Ajkához emeli hát, hogy nagyot kortyoljon belőle, majd hirtelen ki is köpi, olyan arccal, mintha az évezred legerősebb pálinkáját döntötte volna le.*
- Ez víz! *Döbbenet. Megtörli a száját kissé csalódottan, majd kénytelen nem felnevetni.* Ne haragudj. *Nyújtja vissza a tömlőt.* Az én közegemben ritka, hogy valaki tiszta vízzel kínáljon, s ne olyannal, amitől fejre állsz. *Azért benyalja a folyadékot a szájáról, tény, hogy a szomjat azt oltja.*
- Ühm… Dynti vagyok. *Nyújtja felé a kezét.* Csak így simán.
4941. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-05-27 19:13:39
Üzenet elküldve: 2016-05-27 19:13:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Tavaszünnep //
// Bato //
*Ahogy a mondás tartja jobb félni, mint megijedni, ennek ellenére Rhebosse sem riad fel hajnalok hajnalán (vagyis nem attól riad fel), hogy gyilkos birkákon és kegyetlen szamarakon rágódjon. Van elég veszélyes dolog a világban amitől komolyabban is megéri tartani.
A cseléd valóban nem szívbajos, ám ha Bato kevésli amit neki hagyott, a rikkancsot bármikor megtalálhatja egy újabb zacskó reményében. A lány elgondolkodik vajon mennyit illendő összeharácsolni, jó volna későbbre is eltenni belőle, hisz egyébként igen drágán mérik a piacon az ilyen édességeket. Esetleg ők maguk is csinálhatnának. Csupán cukrot kell venni meg gyümölcsöt, és ha a szerzetes nem eszi meg őket idő előtt, saját maguk ellátásáról is gondoskodhatnának. A fáradságos munka gyümölcse (szó szerint) még jobban is ízlik. Kivéve annak, aki megcsömörlik a procedúra közben.
A kopasszal együtt nevet. Az álcája még hagyján, a szaga viszont könnyen átverne még egy igazi zöldbőrűt is.*
- Pedig olyan meggyőzően adja. De tényleg. *vigyorog cinkosan.*
- Hát azt ajánlom is, ennyi olvasás után!
*Aztán megfogja az orkutánzat karját és húzni kezdi magával a pódium előtt kialakult tömegből kifelé.*
- Jöjjön, sétáljunk, ettől az egy helyben ácsorgástól egészen elgémberedem. Közben meséljen a trükkökről!
*Ahhoz képest hogy egy mágusrendnél szolgál igen keveset tud a varázslásról. Úgy igazándiból jobban szeretné magát távol tartani a dologtól, de talán nem árthat alaposabban megismerni az „ellenséget”, hogy tudjuk mivel állunk szemben.*
// Tavaszünnep //
// Bato //
*Ahogy a mondás tartja jobb félni, mint megijedni, ennek ellenére Rhebosse sem riad fel hajnalok hajnalán (vagyis nem attól riad fel), hogy gyilkos birkákon és kegyetlen szamarakon rágódjon. Van elég veszélyes dolog a világban amitől komolyabban is megéri tartani.
A cseléd valóban nem szívbajos, ám ha Bato kevésli amit neki hagyott, a rikkancsot bármikor megtalálhatja egy újabb zacskó reményében. A lány elgondolkodik vajon mennyit illendő összeharácsolni, jó volna későbbre is eltenni belőle, hisz egyébként igen drágán mérik a piacon az ilyen édességeket. Esetleg ők maguk is csinálhatnának. Csupán cukrot kell venni meg gyümölcsöt, és ha a szerzetes nem eszi meg őket idő előtt, saját maguk ellátásáról is gondoskodhatnának. A fáradságos munka gyümölcse (szó szerint) még jobban is ízlik. Kivéve annak, aki megcsömörlik a procedúra közben.
A kopasszal együtt nevet. Az álcája még hagyján, a szaga viszont könnyen átverne még egy igazi zöldbőrűt is.*
- Pedig olyan meggyőzően adja. De tényleg. *vigyorog cinkosan.*
- Hát azt ajánlom is, ennyi olvasás után!
*Aztán megfogja az orkutánzat karját és húzni kezdi magával a pódium előtt kialakult tömegből kifelé.*
- Jöjjön, sétáljunk, ettől az egy helyben ácsorgástól egészen elgémberedem. Közben meséljen a trükkökről!
*Ahhoz képest hogy egy mágusrendnél szolgál igen keveset tud a varázslásról. Úgy igazándiból jobban szeretné magát távol tartani a dologtól, de talán nem árthat alaposabban megismerni az „ellenséget”, hogy tudjuk mivel állunk szemben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8637-8656