//Második szál//
~Hallottad ezt? Nem nézem látónak, kit akar becsapni?~
*Látónak hívják azt, aki megérez dolgokat. Mint ahogy ez a férfi, ha állítása igaz. A legutolsó akivel találkoztak az egy másfél méteres ősz remete volt, kinek haja kétszer olyan hosszúra nyúlt, mint teste. Nem lett volna zavaró a társasága, ha nem saját fejének szőre lett volna ruhája is egyben. Nem mondhatni, hogy ápol és eltakar.*
- Ühüm... *Válaszolja nyíltan gyanakodó arckifejezéssel.* Azt jól látja, úgy ám. *Valóban semmi köze nincs hozzá, tagadná, ha kérdezné, hogy akarja e, hogy bármi köze is legyen a férfihoz, nem lenne jó vége.
Zsebre teszi a kezét vörös kabátjába, ahogy az ember a nevével hozakodik elő, s mint tökéletes úriember máris engesztelni akarja a megsértett asszonyt. Nem mondhatná, hogy sok ilyennel találkozott útjai során. Az ilyen ficsúrokra a kurtizánok vadásznak, nem a Khrosas félék.*
- Az enyém Khrosas. *Megosztja ő is az igaz nevét, ha még szorult belé egy kis jómodor. Mit érne az álnevekkel, olyan haszontalanok mint az igaziak.*
- Oh, kérem. *Emeli fel kesztyűs jobbját, hogy hárítsa a felajánlást. Megint megszorongatja torkát az érzés, hogy a férfi többet tud, mint amennyit a nő akar, hogy tudjon. Már az is megfordul a fejében, hogy valaki rá küldte. Nem feltétlenül személyesen, csak afféle fejvadász, aki begyűjti a problémás alakokat, még mielőtt bajt okoznának.
Ha Sunuko azt tudná, hogy mennyire útonálló a nő nem aggódna. Ha veszélyes is, egy ekkora emberrel nem tudna mit kezdeni. Nem kurtizán, hogy leitassa és elvágja a torkát, erőszakoskodással pedig nem tudna nyerni. Teáiból megkínálhatná és akkor elaltathatná, de minek? Elfogadná? Nem hiszi. A nő sem akarná, ő csak egy nyugodt zugot akar egy pár órára.
Szemeiben szikta villan, ahogy a férfi belekezd a komoly témákba.
~Mit akar ezzel? Mit érdekli? Tényleg smasszer? Nem mindegy neki, ami elmúlt elmúlt, legyen elég, hogy még él.~
Felvonja fél szemöldökét és gondolkodóba esik, hogy hol volt, amikor feltűntek az entitások. Tud e válaszolni erre a kérdésre egyáltalán?*
- Amon Ruadh közelében tartózkodtam, a városban jóval a lények előtt jártam utoljára. A vashegy viszont megváltozott nemrégen.
*Nem tudja mennyit mondjon. A városőrség már úgyis tud róla, ha ez velük van, akkor ez is tudni fog. Artheniorról nem tud mit mondani.*
- Miért érdekli? Nem örül, hogy nem ragadták el a holtak és az istenek? *Húzza össze szemöldökét rosszallóan, mintha nem lenne elég, hogy él és még járkálhat a világban.*
- A kikötőfelé a maga helyében nem merészkednék. *Ennyit még megoszt, bár csak a pletykákból ismeri az ottani környéket, a Vérkertet kilométerekre szeretné tudni magától.*