Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
220. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-01 08:03:38
Üzenet elküldve: 2020-03-01 08:03:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
*Ar Thenior trónján előre dőlve várja, hogy a nála jóval kisebb nő mivel áll elő. Arcán először a rosszallás suhan át, majd innen az undorba és a dühbe vált. A bentről kiragyogó aranyszín fény utat tör magának a sírkövek között, és harsányan ragyog, ahogy az óriás mágus dühödt üvöltözésbe kezd.*
-Ti mihasznák! Hát hogy lehet egy majd ezred éves szobrot elvinni helyéről?!
*Harsogja. Körülötte apró viharfelhő kezd kialakulni, és szavaira néhány apróbb villám is a tér kövezetébe vág.*
-Ki tenne ilyet? Hazudsz talán fehér nép?!
*Vonja fel szemöldökét még mindig dühösen, a villámok azonban most már az egyre szürkülő, aztán fehéredő felhőben maradnak. A tér népének nagyja eddigre visítva már megtett hátrafele vagy húsz lépést. Ar Thenior hangosan, mélyen zihál, majd felegsenesedik trónján. Arcának repedései ismét kifakulnak, kirohanása után pedig igyekszik értelmes keretek közé szorítani a beszélgetés menetét.*
-Szóval... Van itt olyan, aki ellent mondana ennek az állításnak?
//5. próbatétel//
*Ar Thenior trónján előre dőlve várja, hogy a nála jóval kisebb nő mivel áll elő. Arcán először a rosszallás suhan át, majd innen az undorba és a dühbe vált. A bentről kiragyogó aranyszín fény utat tör magának a sírkövek között, és harsányan ragyog, ahogy az óriás mágus dühödt üvöltözésbe kezd.*
-Ti mihasznák! Hát hogy lehet egy majd ezred éves szobrot elvinni helyéről?!
*Harsogja. Körülötte apró viharfelhő kezd kialakulni, és szavaira néhány apróbb villám is a tér kövezetébe vág.*
-Ki tenne ilyet? Hazudsz talán fehér nép?!
*Vonja fel szemöldökét még mindig dühösen, a villámok azonban most már az egyre szürkülő, aztán fehéredő felhőben maradnak. A tér népének nagyja eddigre visítva már megtett hátrafele vagy húsz lépést. Ar Thenior hangosan, mélyen zihál, majd felegsenesedik trónján. Arcának repedései ismét kifakulnak, kirohanása után pedig igyekszik értelmes keretek közé szorítani a beszélgetés menetét.*
-Szóval... Van itt olyan, aki ellent mondana ennek az állításnak?
219. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-01 00:43:35
Üzenet elküldve: 2020-03-01 00:43:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//4. próbatétel//
*A nagy Ar Thenior szeme mindent lát. Nem csak azért mert kifejezetten magasan van, de a legtöbb képletességben is. Hirtelen befut egy törp a népseregletbe, és a zabolátlan lópegazus rejtélyét akarja megoldani. Az ötletére egy kisebb kacaj képében érkezik a válasz, mígnem szavakban folytatódik.*
-Több mint nyolcszáz éve annak, hogy pegazust láttak a sivatagon innen. Vagy régi a sír, vagy tévedni kényszerülsz.
*Mondja majd hatalmas kőkarját felemelve egyenesen rá mutat. Ha a vaskos ujjakból pontosabbra lehetne következtetni, akkor a homloka közepe a cél.*
-Nem minden kérdésre van a válasz a fejekben. Valamit kutatni kell, valamit megtenni.
//4. próbatétel//
*A nagy Ar Thenior szeme mindent lát. Nem csak azért mert kifejezetten magasan van, de a legtöbb képletességben is. Hirtelen befut egy törp a népseregletbe, és a zabolátlan lópegazus rejtélyét akarja megoldani. Az ötletére egy kisebb kacaj képében érkezik a válasz, mígnem szavakban folytatódik.*
-Több mint nyolcszáz éve annak, hogy pegazust láttak a sivatagon innen. Vagy régi a sír, vagy tévedni kényszerülsz.
*Mondja majd hatalmas kőkarját felemelve egyenesen rá mutat. Ha a vaskos ujjakból pontosabbra lehetne következtetni, akkor a homloka közepe a cél.*
-Nem minden kérdésre van a válasz a fejekben. Valamit kutatni kell, valamit megtenni.
218. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 23:46:07
Üzenet elküldve: 2020-02-29 23:46:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
*Visszatér hát Enna a Meredély környékén tett sikertelen felfedezőkörútjáról. Út közben, bár szedte a lábát, de volt ideje gondolkodni azon, hogyan oldhatná meg mégis a rejtvényt. Ideje az ugyan volt rá, hogy gondolkodjon, és igyekezett is törni a fejét, csak semmire nem ment vele. Pedig a nagy terv az volt, hogy majd a sétálás beindítja az agytekervényeket, és mire a főtérre ér, már hipp-hopp elő is áll valami elméssel. Úgy tűnik, ez mégsem vált be, mivel már a tér köveit koptatja, és vészesen közelít Ar Thenior alakjához.
Üres kézzel állít hát oda a trónon ücsörgő sziklához, és jobb híján beszélni kezd hozzá.*
- Ar Thenior! Most jövök az Alma köz és a Diadal út sarkáról. ~ Ez kicsit rosszul hangzik, na mindegy... ~ Nincs ott a szobor. Már biztos rég elveszett, vagy elvitték. Ilyenkor mi van?
*Kérdezi őszinte kíváncsisággal hangjában.*
//5. próbatétel//
*Visszatér hát Enna a Meredély környékén tett sikertelen felfedezőkörútjáról. Út közben, bár szedte a lábát, de volt ideje gondolkodni azon, hogyan oldhatná meg mégis a rejtvényt. Ideje az ugyan volt rá, hogy gondolkodjon, és igyekezett is törni a fejét, csak semmire nem ment vele. Pedig a nagy terv az volt, hogy majd a sétálás beindítja az agytekervényeket, és mire a főtérre ér, már hipp-hopp elő is áll valami elméssel. Úgy tűnik, ez mégsem vált be, mivel már a tér köveit koptatja, és vészesen közelít Ar Thenior alakjához.
Üres kézzel állít hát oda a trónon ücsörgő sziklához, és jobb híján beszélni kezd hozzá.*
- Ar Thenior! Most jövök az Alma köz és a Diadal út sarkáról. ~ Ez kicsit rosszul hangzik, na mindegy... ~ Nincs ott a szobor. Már biztos rég elveszett, vagy elvitték. Ilyenkor mi van?
*Kérdezi őszinte kíváncsisággal hangjában.*
217. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 20:44:55
Üzenet elküldve: 2020-02-29 20:44:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//7. próbatétel//
//Lylli//
*Csodálkozó tekintettel mered Lylli rajzára. Társa bátran mutatja meg művét Ar Theniornak, amitől Fäenro szinte óriásnak látja az apró gnóm lányt. Miután mindkettejüket szólítja a mágus, ő is összeszedi bátorságát.*
- Fäenro vagyok. *Mutatkozik be. Látja Lylli kérését, egészen meghatódik tőle. Neki se könyve se egyebe, akkor viszont eszébe jut, hogy van egy csont tőrje. Elő rántja, majd a pengénél megfogva, markolattal a mágus felé, nyújtja Ar Theniornak.*
- Kérem uram, saját arcár vésse a tőrömbe, hogy felnőtt koromban is emlékezzek rá, milyen csodában volt részem! Ígérem, nagy ember leszek és tovább adom majd a gyerekeimnek.
//7. próbatétel//
//Lylli//
*Csodálkozó tekintettel mered Lylli rajzára. Társa bátran mutatja meg művét Ar Theniornak, amitől Fäenro szinte óriásnak látja az apró gnóm lányt. Miután mindkettejüket szólítja a mágus, ő is összeszedi bátorságát.*
- Fäenro vagyok. *Mutatkozik be. Látja Lylli kérését, egészen meghatódik tőle. Neki se könyve se egyebe, akkor viszont eszébe jut, hogy van egy csont tőrje. Elő rántja, majd a pengénél megfogva, markolattal a mágus felé, nyújtja Ar Theniornak.*
- Kérem uram, saját arcár vésse a tőrömbe, hogy felnőtt koromban is emlékezzek rá, milyen csodában volt részem! Ígérem, nagy ember leszek és tovább adom majd a gyerekeimnek.
216. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 17:02:35
Üzenet elküldve: 2020-02-29 17:02:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 98
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 98
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//7. próbatétel//
//Vany, Zax//
*A lámpaláz szép lassan szertefoszlik, és átadja a helyét az összhang által keltett nyugalom érzetének. Egy kunkor itt, egy hullám ott, széthúzás nélkül, nagy egyetértésben születnek meg a képek. Végül be van fejezve a nagy mű, igen, bár térde poros, az alkotó pihen. ~ Egész jó lett. ~ értékeli ki magukat, miközben koszos ruhácskájára ügyet sem vetve kászálódik vissza az óriás nyakába. Ott aztán nagyokat szuszog, elvégre megfáradt a nagy munkában. Kíváncsian várja, Ar Theniornak is annyira tetszik-e a rajz, mint neki.*
- Igeeen!
*Kiált fel ő is, közben pedig még meg is ugrik örömében. A kacsintást érzékeli, és igyekszik viszonozni, de csak annyira futja tőle, hogy mindkét szemét erősen összeszorítja. Ő azonban azt hiszi, neki is sikerült, így ez nem szegi kedvét.
A dicsérő szavaktól arcocskája mintha egy icipicit elpirulna, de nem felel rájuk, csak gondolatban emésztgeti tartalmukat. ~ Milyen bölcs! ~ gondolja magában, mert benne ilyen benyomást kelt Zax. ~ O'baanak igaza volt, az óriások nagyon okosak! De vajon honnan tudja a jövőt? ~
A meghajlásban akaratán kívül is részt vesz, így hosszú, fekete haja egészen rálóg Zaxdor arcára. A helyzetváltoztatás közben Vanna gyomra liftezik, de a vicces fajtából, így újból nevet. Azaz csak nevetne, ha a lendület belé nem fojtaná. Miután az óriás felegyenesedik, a kislány Ar Thenior kérése szerint bemutatkozik.*
- Én Vanna vagyok! *Kiáltja a nagyvilágba. Ezután társa szavaira is reagál, de jóval halkabban.* Hogy… hogy mi? Az enyém? Mindkettő? *Teljesen zavarba jön. Azután immár kijózanodva megrázza fejét, és határozott hangon beszélni kezd.* - Nem, olyat nem lehet. Az úgy csalás. Egy jut nekem, egy jut neked is. Te is segítettél, ez így igazságos. *Mondja felháborodva Zaxdornak. Miután az óriást lerendezte, a nagy kőgólemhez fordul.* - Kedves gólem bácsi! Én csak egyet szeretnék kérni, egyetlen egy képet, a szobám falára a Szarvasmajorban. A barátomat meg akkor áldd meg, ha ő ezt szeretné. Jó?
*Kérdezi reménykedve, azután szorosan lehunyja szemeit, és elképzeli a képet, amit szeretne.
Egy őszi táj apró szeletét látja maga előtt. Mindenfelé színes lombkoronával büszkélkedő fákat lenget a szél, összességében pompás erdei kép tárul szeme elé. A kép középpontjában egy magányos vörös juharfa áll, ami igazán széppé teszi ezt a tájképet. Mégis, mintha valami miatt több lenne ez a fa egy egyszerű fánál. Koronáját lágyan borzolja a szél, levelei egyesével hullanak a földre. Szépen, lassan, szomorúan.
Mikor már úgy véli, megtörtént a varázs, kinyitja a szemét. Először óvatosan kukucskálva, aztán az egész tér látványát újra befogadva. Jó mélyről kell most visszatérnie, eltart egy ideig, mire átszellemültsége elmúlik. Addig csendben ücsörög a magasban, saját kis világának burkába zárva. Hogy mi jár a fejében, külső szemlélődő számára rejtély lehet.
Egyszer csak váratlanul mégis újra megnyílik, megböködi Zaxdort.*
- Most mit csináljuk? Merre menjünk tovább? Megpróbálkozunk még valamivel?
//7. próbatétel//
//Vany, Zax//
*A lámpaláz szép lassan szertefoszlik, és átadja a helyét az összhang által keltett nyugalom érzetének. Egy kunkor itt, egy hullám ott, széthúzás nélkül, nagy egyetértésben születnek meg a képek. Végül be van fejezve a nagy mű, igen, bár térde poros, az alkotó pihen. ~ Egész jó lett. ~ értékeli ki magukat, miközben koszos ruhácskájára ügyet sem vetve kászálódik vissza az óriás nyakába. Ott aztán nagyokat szuszog, elvégre megfáradt a nagy munkában. Kíváncsian várja, Ar Theniornak is annyira tetszik-e a rajz, mint neki.*
- Igeeen!
*Kiált fel ő is, közben pedig még meg is ugrik örömében. A kacsintást érzékeli, és igyekszik viszonozni, de csak annyira futja tőle, hogy mindkét szemét erősen összeszorítja. Ő azonban azt hiszi, neki is sikerült, így ez nem szegi kedvét.
A dicsérő szavaktól arcocskája mintha egy icipicit elpirulna, de nem felel rájuk, csak gondolatban emésztgeti tartalmukat. ~ Milyen bölcs! ~ gondolja magában, mert benne ilyen benyomást kelt Zax. ~ O'baanak igaza volt, az óriások nagyon okosak! De vajon honnan tudja a jövőt? ~
A meghajlásban akaratán kívül is részt vesz, így hosszú, fekete haja egészen rálóg Zaxdor arcára. A helyzetváltoztatás közben Vanna gyomra liftezik, de a vicces fajtából, így újból nevet. Azaz csak nevetne, ha a lendület belé nem fojtaná. Miután az óriás felegyenesedik, a kislány Ar Thenior kérése szerint bemutatkozik.*
- Én Vanna vagyok! *Kiáltja a nagyvilágba. Ezután társa szavaira is reagál, de jóval halkabban.* Hogy… hogy mi? Az enyém? Mindkettő? *Teljesen zavarba jön. Azután immár kijózanodva megrázza fejét, és határozott hangon beszélni kezd.* - Nem, olyat nem lehet. Az úgy csalás. Egy jut nekem, egy jut neked is. Te is segítettél, ez így igazságos. *Mondja felháborodva Zaxdornak. Miután az óriást lerendezte, a nagy kőgólemhez fordul.* - Kedves gólem bácsi! Én csak egyet szeretnék kérni, egyetlen egy képet, a szobám falára a Szarvasmajorban. A barátomat meg akkor áldd meg, ha ő ezt szeretné. Jó?
*Kérdezi reménykedve, azután szorosan lehunyja szemeit, és elképzeli a képet, amit szeretne.
Egy őszi táj apró szeletét látja maga előtt. Mindenfelé színes lombkoronával büszkélkedő fákat lenget a szél, összességében pompás erdei kép tárul szeme elé. A kép középpontjában egy magányos vörös juharfa áll, ami igazán széppé teszi ezt a tájképet. Mégis, mintha valami miatt több lenne ez a fa egy egyszerű fánál. Koronáját lágyan borzolja a szél, levelei egyesével hullanak a földre. Szépen, lassan, szomorúan.
Mikor már úgy véli, megtörtént a varázs, kinyitja a szemét. Először óvatosan kukucskálva, aztán az egész tér látványát újra befogadva. Jó mélyről kell most visszatérnie, eltart egy ideig, mire átszellemültsége elmúlik. Addig csendben ücsörög a magasban, saját kis világának burkába zárva. Hogy mi jár a fejében, külső szemlélődő számára rejtély lehet.
Egyszer csak váratlanul mégis újra megnyílik, megböködi Zaxdort.*
- Most mit csináljuk? Merre menjünk tovább? Megpróbálkozunk még valamivel?
215. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 16:46:40
Üzenet elküldve: 2020-02-29 16:46:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//8. próbatétel//
*Miután kiértek a fogadóból, beáll a segítség elé és kis kerülővel közelebb vezeti őket a kristályhoz, amellyel most dolga akadt. Látja közben, hogy a tömegből kérdések érkeznek a kristály anyagára vonatkozóan, talán már próbálkoztak is a széttörésével, míg odavolt, de úgy fest, egyben van még*
-Legyenek szívesek egy kicsit hátrébb állni. *Áll meg nem sokkal a kristály mellett és a köré gyűlt tömeghez intézi a szavait. *
-Én tennék vele egy próbát. *Néz fel a kőgólemre, majd a selyem mellény alól, kiszakít egy darab rongyot a ruhájából, majd a kancsó olajba áztatja be.*
-Legyen szíves szépen lassan a kútvizet a kristályra önteni, hogy minél jobban átvegye a hideget. *Emlékszik ugyanis mikor a síkságokon járt emberek beszámolóit olvasta, hogy odakint egy hideg éjjel után, ha gyorsan felmelegedett az idő, az képes volt még a legkeményebb építőanyagokat is porrá zúzni. Talán itt is működhet az elv. Ha a két vödör víz lassacskán lecsorog a kristályról, kiemeli az olajba mártott anyagdarabot és felfekteti a kristály felületére, hogy minél nagyobb részen érje a hirtelen forró. A fiúnak int, hogy gyorsan öntse az olajat az egész felületre, majd elkéri a gyertyát tőle.*
-Álljanak hátrébb. *Erősíti meg az iménti kérését, maga is távolabb megy és kinyújtja a kezét, majd egészen közel a kristály aljához libbenti meg a lángot, az alatta felgyülemlett olaj peremén, majd még hátrébb lép, ha látja, hogy az sikerült és figyeli a hatást.*
//8. próbatétel//
*Miután kiértek a fogadóból, beáll a segítség elé és kis kerülővel közelebb vezeti őket a kristályhoz, amellyel most dolga akadt. Látja közben, hogy a tömegből kérdések érkeznek a kristály anyagára vonatkozóan, talán már próbálkoztak is a széttörésével, míg odavolt, de úgy fest, egyben van még*
-Legyenek szívesek egy kicsit hátrébb állni. *Áll meg nem sokkal a kristály mellett és a köré gyűlt tömeghez intézi a szavait. *
-Én tennék vele egy próbát. *Néz fel a kőgólemre, majd a selyem mellény alól, kiszakít egy darab rongyot a ruhájából, majd a kancsó olajba áztatja be.*
-Legyen szíves szépen lassan a kútvizet a kristályra önteni, hogy minél jobban átvegye a hideget. *Emlékszik ugyanis mikor a síkságokon járt emberek beszámolóit olvasta, hogy odakint egy hideg éjjel után, ha gyorsan felmelegedett az idő, az képes volt még a legkeményebb építőanyagokat is porrá zúzni. Talán itt is működhet az elv. Ha a két vödör víz lassacskán lecsorog a kristályról, kiemeli az olajba mártott anyagdarabot és felfekteti a kristály felületére, hogy minél nagyobb részen érje a hirtelen forró. A fiúnak int, hogy gyorsan öntse az olajat az egész felületre, majd elkéri a gyertyát tőle.*
-Álljanak hátrébb. *Erősíti meg az iménti kérését, maga is távolabb megy és kinyújtja a kezét, majd egészen közel a kristály aljához libbenti meg a lángot, az alatta felgyülemlett olaj peremén, majd még hátrébb lép, ha látja, hogy az sikerült és figyeli a hatást.*
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 15:53:59
Üzenet elküldve: 2020-02-29 15:53:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Látja, hogy idő közben odakint a téren még annál is nagyobb tömeg verődött össze, mint mikor elindultak be a fogadó kertjébe. Vigyáznia is kell nagyon, nehogy a figyelmetlen, találgató tömeg megtapossa vagy kiverje a kezéből a félig már megevett szendvicsét. Egy nap két húsos szendvics, ez aztán a jó fogás. Közben hallja, hogy már megannyi feladvány kihirdetésre került és egyet, s mást, már meg is oldottak.*
-nyez gazán naccrű. *Jegyzi meg az egyik ott álldogálónak, miközben lassan kiesik a szájából a falat.*
-De van ám egy nehéz, amit már régóta találgatnak. *Mutat a téren forgolódó, majd bekiabálók egy csoportjára. Úgy tűnik, ez a rejtvény nagy is megmozgatta az egybegyűlteket.*
-Na hadd halljam mondjad. *Nyeli le a falatot és figyel.*
-Szemed a csillagos égre vesd, s mondj hat óránál tizenkettőt, fél négyet látván kettőt, tizenegyre érve százhetet! *Idézi vissza neki az egyik nagyobb koponyával és még nagyobb orral rendelkező egyén. Gondolkozik erősen, sokat nézegette ő az égboltot, mikor még a városon kívül laktak, jól ismeri a csillagképeket, minden évszakban meg is volt a kedvence. Közelebb lépked a találgató tömeghez és fülel, bár a csámcsogása talán mást zavarhat a gondolkodásban. Ekkor érkezik a segítség és ismét tódulnak a megoldások.*
-Az univerzum… mit csinálsz? *Esik ki egy félig megrágott darab a földre a szendvicsből.*
-Ennek semmi értelme… *Motyog maga elé és gondolkodik, közben hallgatja a többi megoldást is.*
-Én, én inkább azt mondanám! *Emeli fel az egyik kezét, hogy észrevegyék az izgatott tömegben.*
- Azt mondanám, hogy „Csillagkép különlegessége fényük” Mármint hát gondolom a csillagoknak a fénye. *Emeli fel a hangját is egy kicsit, miután lenyelte a falatot és egy pillanatnyi csöndet fedezett fel, a megoldások szövevényes fonalában.*
//6. próbatétel//
*Látja, hogy idő közben odakint a téren még annál is nagyobb tömeg verődött össze, mint mikor elindultak be a fogadó kertjébe. Vigyáznia is kell nagyon, nehogy a figyelmetlen, találgató tömeg megtapossa vagy kiverje a kezéből a félig már megevett szendvicsét. Egy nap két húsos szendvics, ez aztán a jó fogás. Közben hallja, hogy már megannyi feladvány kihirdetésre került és egyet, s mást, már meg is oldottak.*
-nyez gazán naccrű. *Jegyzi meg az egyik ott álldogálónak, miközben lassan kiesik a szájából a falat.*
-De van ám egy nehéz, amit már régóta találgatnak. *Mutat a téren forgolódó, majd bekiabálók egy csoportjára. Úgy tűnik, ez a rejtvény nagy is megmozgatta az egybegyűlteket.*
-Na hadd halljam mondjad. *Nyeli le a falatot és figyel.*
-Szemed a csillagos égre vesd, s mondj hat óránál tizenkettőt, fél négyet látván kettőt, tizenegyre érve százhetet! *Idézi vissza neki az egyik nagyobb koponyával és még nagyobb orral rendelkező egyén. Gondolkozik erősen, sokat nézegette ő az égboltot, mikor még a városon kívül laktak, jól ismeri a csillagképeket, minden évszakban meg is volt a kedvence. Közelebb lépked a találgató tömeghez és fülel, bár a csámcsogása talán mást zavarhat a gondolkodásban. Ekkor érkezik a segítség és ismét tódulnak a megoldások.*
-Az univerzum… mit csinálsz? *Esik ki egy félig megrágott darab a földre a szendvicsből.*
-Ennek semmi értelme… *Motyog maga elé és gondolkodik, közben hallgatja a többi megoldást is.*
-Én, én inkább azt mondanám! *Emeli fel az egyik kezét, hogy észrevegyék az izgatott tömegben.*
- Azt mondanám, hogy „Csillagkép különlegessége fényük” Mármint hát gondolom a csillagoknak a fénye. *Emeli fel a hangját is egy kicsit, miután lenyelte a falatot és egy pillanatnyi csöndet fedezett fel, a megoldások szövevényes fonalában.*
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 14:07:49
Üzenet elküldve: 2020-02-29 14:07:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//4. próbatétel//
* Morak visszasiet a főtérre és gyorsan előadja egy gondolatát a negyedik feladvánnyal kapcsolatban. Siet, mert fél, hogy kifut az időből… *
- Nagy varázsló! Eddig sikertelen voltam, de hallgasd meg ezt! Hátha most jó választ adok!
Szóval a negyedikről lenne szó!
Ha az erdő felől térünk be a Pegazus fogadóba, akkor a holdudvarra jutunk. Innét nézve a fogadó falát bokrok takarják.
Az udvaron található egy sír is, ez pedig Marcus Marra sírja! Ő lehet a Pegazus gazdája, aki a rejtvényben szerepelt.
* Hadarja el gyorsan a megfejtését a törpe, szinte egy szuszra. És már nagyon reméli, hogy legalább ezt eltalálta… *
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 13:56:49
Üzenet elküldve: 2020-02-29 13:56:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//7. próbatétel befejezése//
*Boldogan mosolyog Ar Theniorra, és kissé pironkodva mondja meg a nevét.*
- Lyllinor Gramhin vagyok. És…
*A könyvecskét, melybe a rajz került, kinyitja a fedele belső oldalánál, és gyengéden megsimítja, majd felnéz.*
- Megtennéd, hogy ide… idekerüljön a kép… a családomról?
*Szemeibe könnyek kezdenek gyűlni, de pislogással küzd ellenük, és mosolya is rendületlenül kitart. Egy képre gondol erősen. A családjával a Lichanech-tó partján töltött napra egy napfényes, kellemesen parkosított részen. Kislány volt még, fürdőzéshez öltöztek. Az apja a hátára kapta, így kergették a bátyját az anyjuk körül, aki narancsszínűre festett szalmakalapot viselt apró virágmintás szalaggal, mely most is nagyon élénken él benne.*
//8. próbatétel//
*Az emlékezés annyira eltölti melegséggel és energiával, hogy úgy érzi, most bármire képes lenne. Tekintete előtt kicsit összefolyik a külvilág, de megdörgöli a szemét, s ekkor megpillantja a nagy kristályt, melynek nyitjához a fizikai erő és a puszta akarat nem volt megfelelő kulcs. A feladványok trükkösek, alaposan megdolgoztatják az elmét, de megkérdezi magától, vajon egy városnak csak észre van-e szüksége ahhoz, hogy boldoguljon? Ha ő akarna megbizonyosodni a nép érdemességéről, kíváncsi lenne, mi rejlik a lelkükben. A szeretet meglágyíthatja a még a kőszívet is, az öröm pedig szinte feszíti belülről, mint imént az övét. Lehet, hogy csacskaság e gondolat, sőt, szinte biztos a válaszban, de azért feltesz egy kérdést.*
- Kedves Ar Thenior uram! Rejtvényeid mind az elmét teszik próbára, s nincs közötte olyan, mely a szívhez szól?
//7. próbatétel befejezése//
*Boldogan mosolyog Ar Theniorra, és kissé pironkodva mondja meg a nevét.*
- Lyllinor Gramhin vagyok. És…
*A könyvecskét, melybe a rajz került, kinyitja a fedele belső oldalánál, és gyengéden megsimítja, majd felnéz.*
- Megtennéd, hogy ide… idekerüljön a kép… a családomról?
*Szemeibe könnyek kezdenek gyűlni, de pislogással küzd ellenük, és mosolya is rendületlenül kitart. Egy képre gondol erősen. A családjával a Lichanech-tó partján töltött napra egy napfényes, kellemesen parkosított részen. Kislány volt még, fürdőzéshez öltöztek. Az apja a hátára kapta, így kergették a bátyját az anyjuk körül, aki narancsszínűre festett szalmakalapot viselt apró virágmintás szalaggal, mely most is nagyon élénken él benne.*
//8. próbatétel//
*Az emlékezés annyira eltölti melegséggel és energiával, hogy úgy érzi, most bármire képes lenne. Tekintete előtt kicsit összefolyik a külvilág, de megdörgöli a szemét, s ekkor megpillantja a nagy kristályt, melynek nyitjához a fizikai erő és a puszta akarat nem volt megfelelő kulcs. A feladványok trükkösek, alaposan megdolgoztatják az elmét, de megkérdezi magától, vajon egy városnak csak észre van-e szüksége ahhoz, hogy boldoguljon? Ha ő akarna megbizonyosodni a nép érdemességéről, kíváncsi lenne, mi rejlik a lelkükben. A szeretet meglágyíthatja a még a kőszívet is, az öröm pedig szinte feszíti belülről, mint imént az övét. Lehet, hogy csacskaság e gondolat, sőt, szinte biztos a válaszban, de azért feltesz egy kérdést.*
- Kedves Ar Thenior uram! Rejtvényeid mind az elmét teszik próbára, s nincs közötte olyan, mely a szívhez szól?
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 10:04:22
Üzenet elküldve: 2020-02-29 10:04:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//7. próbatétel//
//Vany, Zax//
*Lassan sétál, s méltóságteljesen, egyrészt, nem fiatal már a sietséghez, másrészt a kis tündért, kezében nem akarja túlságosan összerázni. Kedves csevegésére olykor felkuncog, s örül neki, hogy biztonságban érezheti magát.*
- Nálam senki sem bánthat... ne aggódj... *Mosolyodik el szélesebben, majd egyik vaskos ujjával megsimogatja a kis kobakját. Ismét eltérdel hát, mikor odaérnek, majd ujját a tündérke kezébe adja, s engedelmesen követi annak mozdulatait. Olykor Vany javít, olykor pedig Zax, teljes harmóniában és egy kicsit el is felejti, hogy mi végre tartózkodik ismét a városban, nincsenek gondok, csupán a kezdetleges művészet és a feladvány megfejtése útján érzett apró izgalom. Magára nem gondol, de ez a pirinyó itt, ahogyan szinte nyelvét kidugva, lelkesen rajzol a porba, már más kérdés. Eddigi céltalanságának végre célt adhat, s nem feltűnően, egy pillanatra feltekint, majd körbenéz az összegyűlt tömegen. ~ Mindenkinek csak cél kell... s lám, hogy megszaporodnak, nyüzsögnek, dolgoznak együtt... ~ Gondolatmenetét nem fejezi be, mert végül befejezik, mit elkezdtek.*
- Remélem, kicsi, remélem. *Ha teheti, ismét kézbe veszi és vállára ülteti, majd türelmesen, szinte visszafojtott lélegzettel várják a választ.*
- Ez az! *Rázkódik meg egy kicsit, majd a tündérre kacsint.*
- Ügyes voltál! *Bólint.* Még szép jövő áll előtted, ezt soha se felejtsd, s találj meg akkor is, mikor már nem leszek itt. *Talán ilyen szerzetekre van szüksége, kikben él még a tűz, kik átformálhatják a világot. Engedelmesen Ar Thenior elé lép, majd megtartva a kis tündért meghajol.*
- Legyen hát a tündérkéé, mind a kettő, ha ő is úgy akarja, s szerinted is lehetséges. *Mosolyodik el.* Ő rajzolt, s én csupán az eszköz voltam kezében, az eszközt pedig ritkán díjazzák, én csak áldásod kérem, s, hogy az mindig látszódhasson szememben! *Valójában lehet az is, hogy kívánságot kért, nem tudja, de egy ilyen hatalmas személye áldásával csupán csak nyerhet, még akkor is, ha azzal csak ő van tisztában.*
//7. próbatétel//
//Vany, Zax//
*Lassan sétál, s méltóságteljesen, egyrészt, nem fiatal már a sietséghez, másrészt a kis tündért, kezében nem akarja túlságosan összerázni. Kedves csevegésére olykor felkuncog, s örül neki, hogy biztonságban érezheti magát.*
- Nálam senki sem bánthat... ne aggódj... *Mosolyodik el szélesebben, majd egyik vaskos ujjával megsimogatja a kis kobakját. Ismét eltérdel hát, mikor odaérnek, majd ujját a tündérke kezébe adja, s engedelmesen követi annak mozdulatait. Olykor Vany javít, olykor pedig Zax, teljes harmóniában és egy kicsit el is felejti, hogy mi végre tartózkodik ismét a városban, nincsenek gondok, csupán a kezdetleges művészet és a feladvány megfejtése útján érzett apró izgalom. Magára nem gondol, de ez a pirinyó itt, ahogyan szinte nyelvét kidugva, lelkesen rajzol a porba, már más kérdés. Eddigi céltalanságának végre célt adhat, s nem feltűnően, egy pillanatra feltekint, majd körbenéz az összegyűlt tömegen. ~ Mindenkinek csak cél kell... s lám, hogy megszaporodnak, nyüzsögnek, dolgoznak együtt... ~ Gondolatmenetét nem fejezi be, mert végül befejezik, mit elkezdtek.*
- Remélem, kicsi, remélem. *Ha teheti, ismét kézbe veszi és vállára ülteti, majd türelmesen, szinte visszafojtott lélegzettel várják a választ.*
- Ez az! *Rázkódik meg egy kicsit, majd a tündérre kacsint.*
- Ügyes voltál! *Bólint.* Még szép jövő áll előtted, ezt soha se felejtsd, s találj meg akkor is, mikor már nem leszek itt. *Talán ilyen szerzetekre van szüksége, kikben él még a tűz, kik átformálhatják a világot. Engedelmesen Ar Thenior elé lép, majd megtartva a kis tündért meghajol.*
- Legyen hát a tündérkéé, mind a kettő, ha ő is úgy akarja, s szerinted is lehetséges. *Mosolyodik el.* Ő rajzolt, s én csupán az eszköz voltam kezében, az eszközt pedig ritkán díjazzák, én csak áldásod kérem, s, hogy az mindig látszódhasson szememben! *Valójában lehet az is, hogy kívánságot kért, nem tudja, de egy ilyen hatalmas személye áldásával csupán csak nyerhet, még akkor is, ha azzal csak ő van tisztában.*
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 08:25:06
Üzenet elküldve: 2020-02-29 08:25:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Megint nem sikerült, de Ar Theniornak szimpatikus lehet próbálkozása, mert megint csak dicséretet kap. Sokat küzdött, de úgyis maga a küzdelem a lényeg, ha nem ő a nyertes, sajnos az azt jelenti nem volt elég okos, tanulnia kell:*
- Óóóóó! *Csap homlokára a segítéség elhangzásakor, majd felnevetve meghajol a gólem felé.*
- Buta vagyok. *Vágja duzzogva karba kezeit, majd egy követ bosszankodva arrébb akar rúgni, persze nem találja el, erre csak legyint.*
- Az... univerzum... vöröses... . Ez még a másik lehetőség, ha tizenegy óránál a Fal csillagképet vesszük figyelembe! De akár lehetne az is, hogy "Az egyensúly vöröses.." *vakarja meg fejét.* Ha esetleg fél négynél meg a Mérlegből számolunk. De az is lehet, hogy "Csillagkép univerzum vöröses", ha hatnál vesszük a Mérleget, vagy esetleg "csillagkép egyensúly felásít... vagy vöröses... *Mondja félhangosan, kicsit csalódottan, majd a korábbi megfejtőre, a szalmahajú lányra pillant.*
- Ügyes voltál! *Mutatja felfelé emelt hüvelykujját, majd lassan elmosolyodik, mert a lány megoldása is helyes lehet, csak ő meg az Iribiszt számolta meg 11 óránál.*
- Nem baj, Ar Thenior uram, kiváló játék volt, nagyon élveztem! Igazán rendesnek tetszik lenni, hogy egy ilyen csirkére pazarolta a drága, városformáló erejét! *Húzza ki magát büszkén.*
- Már értem! Ma is tanultam valamit! Ez igazán különleges élmény volt. *Sóhajt fel, majd ha nem állítják meg, lassan nekiindul, hogy számba vegye a mai napot, s keressen egy fát, melyre le tud csücsülni elmélkedni.*
//6. próbatétel//
*Megint nem sikerült, de Ar Theniornak szimpatikus lehet próbálkozása, mert megint csak dicséretet kap. Sokat küzdött, de úgyis maga a küzdelem a lényeg, ha nem ő a nyertes, sajnos az azt jelenti nem volt elég okos, tanulnia kell:*
- Óóóóó! *Csap homlokára a segítéség elhangzásakor, majd felnevetve meghajol a gólem felé.*
- Buta vagyok. *Vágja duzzogva karba kezeit, majd egy követ bosszankodva arrébb akar rúgni, persze nem találja el, erre csak legyint.*
- Az... univerzum... vöröses... . Ez még a másik lehetőség, ha tizenegy óránál a Fal csillagképet vesszük figyelembe! De akár lehetne az is, hogy "Az egyensúly vöröses.." *vakarja meg fejét.* Ha esetleg fél négynél meg a Mérlegből számolunk. De az is lehet, hogy "Csillagkép univerzum vöröses", ha hatnál vesszük a Mérleget, vagy esetleg "csillagkép egyensúly felásít... vagy vöröses... *Mondja félhangosan, kicsit csalódottan, majd a korábbi megfejtőre, a szalmahajú lányra pillant.*
- Ügyes voltál! *Mutatja felfelé emelt hüvelykujját, majd lassan elmosolyodik, mert a lány megoldása is helyes lehet, csak ő meg az Iribiszt számolta meg 11 óránál.*
- Nem baj, Ar Thenior uram, kiváló játék volt, nagyon élveztem! Igazán rendesnek tetszik lenni, hogy egy ilyen csirkére pazarolta a drága, városformáló erejét! *Húzza ki magát büszkén.*
- Már értem! Ma is tanultam valamit! Ez igazán különleges élmény volt. *Sóhajt fel, majd ha nem állítják meg, lassan nekiindul, hogy számba vegye a mai napot, s keressen egy fát, melyre le tud csücsülni elmélkedni.*
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-29 00:50:55
Üzenet elküldve: 2020-02-29 00:50:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Figyeli a választ, amit a törpe kap, az ő kérdése viszont láthatólag nem teszi túl boldoggá a gólemet. De ezt egyébként is kétesélyesnek gondolta. Azért egy próbát megért...
Egy ötlet megfogalmazódik benne, hogy mit is kellene tennie, de mielőtt még belefogna, meghallja, milyen segítséget kapnak a csillagos rejtvénnyel küzdők és ez eltereli a gondolatait.
Egyúttal megvilágosítja.
Jegyzeteket szed elő a zsákjából és számolgat, közben pedig meghallja, hogy valaki már előállt egy megfejtéssel. Érti is a gondolatmenetet, aminek útján a nő elindult. Ezt elfogadja részéről az egyik helyes megoldásnak.
Azonban ő azt a szempontot is figyelembe veszi, hogy nem feltétlenül a kör belsején lévő csillagképektől kell számolni, hanem az első szimbólummal, amit említeni szoktak, mert például fél négynél van a könyv mellett a gyermek is.*
- Vagy pedig az, hogy... "Az tisztaság és". - *Jegyzi meg halkan, de ezt ő is értelmetlen és befejezetlen szóösszetételnek találja. Azonban a teljesség kedvéért hozzáteszi, majd utólag ellenőrzi még egyszer a számítását, míg a gólem válaszát várják, hátha elrontotta és valami más szó kellene következzen, azért ilyen semmitmondó a szöveg.*
//6. próbatétel//
*Figyeli a választ, amit a törpe kap, az ő kérdése viszont láthatólag nem teszi túl boldoggá a gólemet. De ezt egyébként is kétesélyesnek gondolta. Azért egy próbát megért...
Egy ötlet megfogalmazódik benne, hogy mit is kellene tennie, de mielőtt még belefogna, meghallja, milyen segítséget kapnak a csillagos rejtvénnyel küzdők és ez eltereli a gondolatait.
Egyúttal megvilágosítja.
Jegyzeteket szed elő a zsákjából és számolgat, közben pedig meghallja, hogy valaki már előállt egy megfejtéssel. Érti is a gondolatmenetet, aminek útján a nő elindult. Ezt elfogadja részéről az egyik helyes megoldásnak.
Azonban ő azt a szempontot is figyelembe veszi, hogy nem feltétlenül a kör belsején lévő csillagképektől kell számolni, hanem az első szimbólummal, amit említeni szoktak, mert például fél négynél van a könyv mellett a gyermek is.*
- Vagy pedig az, hogy... "Az tisztaság és". - *Jegyzi meg halkan, de ezt ő is értelmetlen és befejezetlen szóösszetételnek találja. Azonban a teljesség kedvéért hozzáteszi, majd utólag ellenőrzi még egyszer a számítását, míg a gólem válaszát várják, hátha elrontotta és valami más szó kellene következzen, azért ilyen semmitmondó a szöveg.*
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-28 23:53:52
Üzenet elküldve: 2020-02-28 23:53:52
ÚJ
![>Hathúros Strat [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11495_1556715870_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Strat csak úgy mint egyébként, egykedvűen rója az utcákat. Hangszerrel a hátán igyekszik megkeresni a serre valót, s egyéb különösebb célja nincs is úgy egyébként manapság. De valami felkelti az érdeklődését. Sok-sok ember, megannyi furcsa szófordulattal. Olyanokkal, amiket amúgy nem hall ám az ember csak úgy a mindennapokban. Odasétál hát, ha teheti. Hallja a szavakat is, a csillagokról meg számokról, órákról. ~Ki érti ezt? Talán valami feladvány? Netán játék ez?~ Elmélkedik, s egészen izgatott lesz. Hozzáteszi hát a magáét is, csak úgy bekiabálva hátha, bár nem hiszi hogy ilxen egyszerű lenne a dolog, de legalább ezt is kizárhatja akkor.*
-Mondja kend csak nem a jövőről beszél? Az időről, mit egyikünk sem tudhat, legfeljebb ott fent a csillagok a tudói?
//6. próbatétel//
*Strat csak úgy mint egyébként, egykedvűen rója az utcákat. Hangszerrel a hátán igyekszik megkeresni a serre valót, s egyéb különösebb célja nincs is úgy egyébként manapság. De valami felkelti az érdeklődését. Sok-sok ember, megannyi furcsa szófordulattal. Olyanokkal, amiket amúgy nem hall ám az ember csak úgy a mindennapokban. Odasétál hát, ha teheti. Hallja a szavakat is, a csillagokról meg számokról, órákról. ~Ki érti ezt? Talán valami feladvány? Netán játék ez?~ Elmélkedik, s egészen izgatott lesz. Hozzáteszi hát a magáét is, csak úgy bekiabálva hátha, bár nem hiszi hogy ilxen egyszerű lenne a dolog, de legalább ezt is kizárhatja akkor.*
-Mondja kend csak nem a jövőről beszél? Az időről, mit egyikünk sem tudhat, legfeljebb ott fent a csillagok a tudói?
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-28 23:08:27
Üzenet elküldve: 2020-02-28 23:08:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//7. próbatétel//
*Shiv büszkén kihúzza magát, és Ar Thenior szemébe nézve mutatkozik be.*
- Az én nevem Shivawnnanda Melonthalar.
*Reméli, a téren lévők mind hallották, és megjegyezték, amit mondott. Ezután lehunyja szemét, és elképzeli a képet.*
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Miután az előző próbával végzett, új után néz, amihez pont kapóra jönnek Ar Thenior mostani szavai. Shivawn hallotta már a tömegtől a csillagokról szóló rejtvényt, de eddig vajmi keveset értett belőle. A lány szemei az új segítséget hallva azonban kigyúlnak, és felkiált.*
- Most már értem! „Az univerzum felásít.” Ez a megoldás.
*Kimondva már nem is hangzik olyan értelmesnek, de abban a pillanatban, mikor eszébe jutott, még annak tűnt.*
A hozzászólás írója (Shivawnnanda Melonthalar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.28 23:10:36
//7. próbatétel//
*Shiv büszkén kihúzza magát, és Ar Thenior szemébe nézve mutatkozik be.*
- Az én nevem Shivawnnanda Melonthalar.
*Reméli, a téren lévők mind hallották, és megjegyezték, amit mondott. Ezután lehunyja szemét, és elképzeli a képet.*
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Miután az előző próbával végzett, új után néz, amihez pont kapóra jönnek Ar Thenior mostani szavai. Shivawn hallotta már a tömegtől a csillagokról szóló rejtvényt, de eddig vajmi keveset értett belőle. A lány szemei az új segítséget hallva azonban kigyúlnak, és felkiált.*
- Most már értem! „Az univerzum felásít.” Ez a megoldás.
*Kimondva már nem is hangzik olyan értelmesnek, de abban a pillanatban, mikor eszébe jutott, még annak tűnt.*
A hozzászólás írója (Shivawnnanda Melonthalar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.28 23:10:36
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-28 22:48:22
Üzenet elküldve: 2020-02-28 22:48:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Lutheryra pillant, aki mintha valamit sejtene, de továbbra is sötétben tapogatózik.*
- Bár nem ez amire gondoltam, de jól sejted, hogy a megadott instrukciók többek, mint aminek elsőnek tűnnek.
*Az ork parádézását éppen csak egy pislogás erejéig követi nyomon, de ezután komolyan és számba sem veszi, mert Ar Theniornak meggyőződése, hogy csupán tréfálkozik. Vagy részeg.*
- Felejtsétek már el a számokat!
*Dörmögi rosszallóan, és kissé beletörődően sóhajt.*
- Akkor hát akasszanak törpe!
*Mondja ezúttal vidámabban, mert szórakoztatja ezen megszólalás.*
- Nem számokat, és nem is tetteket keresünk.
*Magyarázza, miközben újabb próbálkozó akad, aki a számokat lépéseknek mondja.*
- Helytelen a válaszod!
*Zengi, hogy a távol lévő Eooghantar is hallhassa.*
- Na ide figyeljetek, különösen te, tündérke.
*Mondja ezt Pyrnek magyarázva, aki eddig a legkitartóbban követi utasításait.*
- Ha egy óra felé fordulok, és harmincat mondok, akkor azt mondom rejtett.
//7. próbatétel//
- Remek, remek, egy újabb eszes mágus és helyes megoldás.
*Mondja Ar Thenior Learonra nézve.*
- Mondd hát te is a nevedet, büszke tharg, és hunyd le szemeidet! Képzeld el az áhított képet, de pontosan ám!
*A félvér leányra emeli tekintetét, és bólintva jelzi számára, hogy ő is egyike a helyes megfejtőknek.*
- Jól van leányom, tégy úgy te is, ahogy az előbb elhangzott.
*Ganer az elképzelt képet végül megosztja vele, Ar Theniornak csupán egyetlen kérdése van.*
- Biztos vagy benne?
*Vár némi választ, esetleg bármi meggondolást.*
- Úgy hát legyen ez!
*Elég ennyit mondania ahhoz, hogy a férfi magára lepillantva láthassa bőrének felszínére miként szivárognak a színek, mintha teste belsejéből érkezne a tinta, ami átitatja a papírt, ami jelen esetben saját bőre lenne. De a minták csupán egyik alkarján jelennek meg, tenyérnyi felületen. Ganer meglepetten tapasztalhatja, hogy a kép maga mozog, a tűz lángol, a víz csobog, a föld porzik, és így tovább.*
- No hát, figyelek óriás, figyelek.
*Mondja, és tekintetét újra Zaxdor és a tündérke irányába emeli.*
- Helyes a megfejtés.
*És bár eredetileg nem tervezte, de honorálja az együttműködést, ezért ezúttal eltekint a szigortól.*
- Jertek hát közelebb, és a többit már tudjátok.
*Tekintete ezután Lyllinor és Faenro irányába réved.*
- Ó hát milyen bájosak! Gyertek, kérjétek ti is a jussotokat a helyes megoldásért!
//8. próbatétel//
*Ar Thenior a semmiből lelkesedik fel hirtelen, mert Elgretor igen szépen előrébb lendítette a rejtvény állását.*
- Nolám, a törpéknek is akad sütnivalójuk! Helyes bizony, fizikai erővel kár próbálkozni.
*Krestvir kérdése váratlanul éri, és kissé morgóssá is válik tőle, na nem mintha eddig ne lett volna az.*
- Mit számít az leány? Az akaratom alkotta, elég ennyit tudni.
*Persze csupán az akarás kimondása kevés ahhoz, hogy szétrepesszék, ezt már Sírásó is megtapasztalhatta.*
//6. próbatétel//
*Lutheryra pillant, aki mintha valamit sejtene, de továbbra is sötétben tapogatózik.*
- Bár nem ez amire gondoltam, de jól sejted, hogy a megadott instrukciók többek, mint aminek elsőnek tűnnek.
*Az ork parádézását éppen csak egy pislogás erejéig követi nyomon, de ezután komolyan és számba sem veszi, mert Ar Theniornak meggyőződése, hogy csupán tréfálkozik. Vagy részeg.*
- Felejtsétek már el a számokat!
*Dörmögi rosszallóan, és kissé beletörődően sóhajt.*
- Akkor hát akasszanak törpe!
*Mondja ezúttal vidámabban, mert szórakoztatja ezen megszólalás.*
- Nem számokat, és nem is tetteket keresünk.
*Magyarázza, miközben újabb próbálkozó akad, aki a számokat lépéseknek mondja.*
- Helytelen a válaszod!
*Zengi, hogy a távol lévő Eooghantar is hallhassa.*
- Na ide figyeljetek, különösen te, tündérke.
*Mondja ezt Pyrnek magyarázva, aki eddig a legkitartóbban követi utasításait.*
- Ha egy óra felé fordulok, és harmincat mondok, akkor azt mondom rejtett.
//7. próbatétel//
- Remek, remek, egy újabb eszes mágus és helyes megoldás.
*Mondja Ar Thenior Learonra nézve.*
- Mondd hát te is a nevedet, büszke tharg, és hunyd le szemeidet! Képzeld el az áhított képet, de pontosan ám!
*A félvér leányra emeli tekintetét, és bólintva jelzi számára, hogy ő is egyike a helyes megfejtőknek.*
- Jól van leányom, tégy úgy te is, ahogy az előbb elhangzott.
*Ganer az elképzelt képet végül megosztja vele, Ar Theniornak csupán egyetlen kérdése van.*
- Biztos vagy benne?
*Vár némi választ, esetleg bármi meggondolást.*
- Úgy hát legyen ez!
*Elég ennyit mondania ahhoz, hogy a férfi magára lepillantva láthassa bőrének felszínére miként szivárognak a színek, mintha teste belsejéből érkezne a tinta, ami átitatja a papírt, ami jelen esetben saját bőre lenne. De a minták csupán egyik alkarján jelennek meg, tenyérnyi felületen. Ganer meglepetten tapasztalhatja, hogy a kép maga mozog, a tűz lángol, a víz csobog, a föld porzik, és így tovább.*
- No hát, figyelek óriás, figyelek.
*Mondja, és tekintetét újra Zaxdor és a tündérke irányába emeli.*
- Helyes a megfejtés.
*És bár eredetileg nem tervezte, de honorálja az együttműködést, ezért ezúttal eltekint a szigortól.*
- Jertek hát közelebb, és a többit már tudjátok.
*Tekintete ezután Lyllinor és Faenro irányába réved.*
- Ó hát milyen bájosak! Gyertek, kérjétek ti is a jussotokat a helyes megoldásért!
//8. próbatétel//
*Ar Thenior a semmiből lelkesedik fel hirtelen, mert Elgretor igen szépen előrébb lendítette a rejtvény állását.*
- Nolám, a törpéknek is akad sütnivalójuk! Helyes bizony, fizikai erővel kár próbálkozni.
*Krestvir kérdése váratlanul éri, és kissé morgóssá is válik tőle, na nem mintha eddig ne lett volna az.*
- Mit számít az leány? Az akaratom alkotta, elég ennyit tudni.
*Persze csupán az akarás kimondása kevés ahhoz, hogy szétrepesszék, ezt már Sírásó is megtapasztalhatta.*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-28 22:01:51
Üzenet elküldve: 2020-02-28 22:01:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
* Gimeron épp a főtéren sétálgat, mikor meghallja Ar Thenior egyik feladványát, melynek megfejtéséhez a csillagokat kell segítségül hívni.
A törpe gondolkodni kezd rajta. Csak gondolkodik, gondolkodik, gondolkodik…
A sok gondolkodástól már úgy fáj a feje, mint akit épp most rúgtak fejbe, mikor is hirtelen egy ötlete támad! *
- Nagy varázsló! Azt hiszem sikerült megfejtenem és itt helyben akasszanak fel, ha nem így van!
Szóval:
Hat óránál a homokóra csillagkép van, melynek négy csillaga tizenkétszer véve az negyvennyolc
A négy városnak a fele pedig két város, szóval két csillag és mivel a csillag a szorzás jele, a sokaság kifejezése, ezért beszorzom a negyvennyolccal.
Szóval eddig akkor az kilencvenhat!
Ha pedig tizenegyre érünk, akkor talán a sárkányhoz érünk, mely tizenegy csillagból áll ezt hozzáadjuk az eddigiekhez az SZÁZHÉT!
* Miután ezt elmondja fúj egy nagyot és izgatottan várja, hogy jót-e mondott… *
//6. próbatétel//
* Gimeron épp a főtéren sétálgat, mikor meghallja Ar Thenior egyik feladványát, melynek megfejtéséhez a csillagokat kell segítségül hívni.
A törpe gondolkodni kezd rajta. Csak gondolkodik, gondolkodik, gondolkodik…
A sok gondolkodástól már úgy fáj a feje, mint akit épp most rúgtak fejbe, mikor is hirtelen egy ötlete támad! *
- Nagy varázsló! Azt hiszem sikerült megfejtenem és itt helyben akasszanak fel, ha nem így van!
Szóval:
Hat óránál a homokóra csillagkép van, melynek négy csillaga tizenkétszer véve az negyvennyolc
A négy városnak a fele pedig két város, szóval két csillag és mivel a csillag a szorzás jele, a sokaság kifejezése, ezért beszorzom a negyvennyolccal.
Szóval eddig akkor az kilencvenhat!
Ha pedig tizenegyre érünk, akkor talán a sárkányhoz érünk, mely tizenegy csillagból áll ezt hozzáadjuk az eddigiekhez az SZÁZHÉT!
* Miután ezt elmondja fúj egy nagyot és izgatottan várja, hogy jót-e mondott… *
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-28 16:21:27
Üzenet elküldve: 2020-02-28 16:21:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Nem sikerült. Még mindig nem sikerült. Olyannyira koncentrál már, hogy nyaka kitekeredik, s szinte le sem tudja venni a szemét az égboltról, ahová elképzel már szinte mindent, ami csak számíthat. Egy valami ismét megfogan fejében, s lassan gondolkodni kezd, majd összegyűjti erejét, s ismét Ar Theniornak jelez kézfeltartással. Az égboltra tekint, ám ezúttal egy helyben áll.
Ahogy Ar Thenior csinálta az imént, hat óra felé tekint:*
- Tizenkettőt.
*Tekintetét fordítja fél négy felé.*
- Kettőt.
*Ismét tekintetét fordítja tizenegy órára.*
- Százhetet.
*Miután befejezte, lassan visszanéz a gólemre, s elveszi tekintetét az égboltról. Ha a megoldás így helytelen, hát megpróbálja, ahogy a legeslegelején, az időpontokhoz forgással mondani ugyanezeket. Tizenkettőt. Kettőt. Százhetet. Pontosan, szó szerint, ahogyan a gólem kérte. Lassan bizony kifogy az ötletekből, de van egy olyan érzése, hogy nem lehet olyan nehéz a megfejtés, hisz számolt már számtalanszor, perdült, fordult, azonban mégsem ez volt a helyes megfejtés. Talán majd így, aztán, ha nem... hát kitalál valami már turpisságot.*
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.02.28 16:52:02, a következő indokkal:
A játékos kérésére.
//6. próbatétel//
*Nem sikerült. Még mindig nem sikerült. Olyannyira koncentrál már, hogy nyaka kitekeredik, s szinte le sem tudja venni a szemét az égboltról, ahová elképzel már szinte mindent, ami csak számíthat. Egy valami ismét megfogan fejében, s lassan gondolkodni kezd, majd összegyűjti erejét, s ismét Ar Theniornak jelez kézfeltartással. Az égboltra tekint, ám ezúttal egy helyben áll.
Ahogy Ar Thenior csinálta az imént, hat óra felé tekint:*
- Tizenkettőt.
*Tekintetét fordítja fél négy felé.*
- Kettőt.
*Ismét tekintetét fordítja tizenegy órára.*
- Százhetet.
*Miután befejezte, lassan visszanéz a gólemre, s elveszi tekintetét az égboltról. Ha a megoldás így helytelen, hát megpróbálja, ahogy a legeslegelején, az időpontokhoz forgással mondani ugyanezeket. Tizenkettőt. Kettőt. Százhetet. Pontosan, szó szerint, ahogyan a gólem kérte. Lassan bizony kifogy az ötletekből, de van egy olyan érzése, hogy nem lehet olyan nehéz a megfejtés, hisz számolt már számtalanszor, perdült, fordult, azonban mégsem ez volt a helyes megfejtés. Talán majd így, aztán, ha nem... hát kitalál valami már turpisságot.*
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.02.28 16:52:02, a következő indokkal:
A játékos kérésére.
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-28 12:37:41
Üzenet elküldve: 2020-02-28 12:37:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 139
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Miután elszavalta, amit akart, néhányan meg is tapsikolják, összeszedi a holmiját és a hangszert a vállára emeli. Nincs is annál gondolatébresztőbb, mintha az ember lágy dallamokkal kényezteti a fülét. Úgy látja, hogy ezzel a csillagképes feladvánnyal nagyon meggyűlik a baja a népeknek, hát közelebb megy, hogy ő is szerencsét próbáljon. Nézi, ahogy pörögnek, forognak, és találgatások tömkelegével rohamozzák meg a gólemet. Neki is lenne hozzátennivalója, hátha közelebb visz a megfejtéshez valakit.*
-Akkor most én jönnék, ha megengeditek. *Lép elő, közvetlen Ar Thenior elé, mert a helyezkedés fontos.*
-Akkor azt mondja, hogy hat óránál, tizenkettőt mondj. *Ismétli, meg is fordul, egyenest hat óra irányába, háttal a gólemnek, majd szépen leszámol tizenkettő átlagos lépést, majd fordul, visszafelé, fél nézhez.*
-Fél négynél kettőt. *Le is lépi a kettőt, majd fordul ismét, visszafelé a tizenegy órához és ismét számolni kezd, de valahogy a tér, mintha ehhez túl kevés lenne.*
-Huszonkilenc, harminc, harmincegy… Biztos benne, hogy százhét? *Kiált a tér széléről, mert lelépi ő azt, ha jó felé indult el, ki tudja, lehet ott kell majd ásni.*
//6. próbatétel//
*Miután elszavalta, amit akart, néhányan meg is tapsikolják, összeszedi a holmiját és a hangszert a vállára emeli. Nincs is annál gondolatébresztőbb, mintha az ember lágy dallamokkal kényezteti a fülét. Úgy látja, hogy ezzel a csillagképes feladvánnyal nagyon meggyűlik a baja a népeknek, hát közelebb megy, hogy ő is szerencsét próbáljon. Nézi, ahogy pörögnek, forognak, és találgatások tömkelegével rohamozzák meg a gólemet. Neki is lenne hozzátennivalója, hátha közelebb visz a megfejtéshez valakit.*
-Akkor most én jönnék, ha megengeditek. *Lép elő, közvetlen Ar Thenior elé, mert a helyezkedés fontos.*
-Akkor azt mondja, hogy hat óránál, tizenkettőt mondj. *Ismétli, meg is fordul, egyenest hat óra irányába, háttal a gólemnek, majd szépen leszámol tizenkettő átlagos lépést, majd fordul, visszafelé, fél nézhez.*
-Fél négynél kettőt. *Le is lépi a kettőt, majd fordul ismét, visszafelé a tizenegy órához és ismét számolni kezd, de valahogy a tér, mintha ehhez túl kevés lenne.*
-Huszonkilenc, harminc, harmincegy… Biztos benne, hogy százhét? *Kiált a tér széléről, mert lelépi ő azt, ha jó felé indult el, ki tudja, lehet ott kell majd ásni.*
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-28 11:53:22
Üzenet elküldve: 2020-02-28 11:53:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//8. próbatétel//
*Nem mondhatni, hogy ne ijedne meg, mikor a szobrok felé fordulnak, az egész testtartása sugározza ugyanis, hogy menekülésre kész.
Még Ar Thenior hahotázása is megrémíti, mert azt hiszi, elrontott valamit, azért tűnnek ilyen ellenségesnek a kórus tagjai...
Utána meg csak kapkodja a fejét a gólem és a szobrok között, nem értve, hogy mi is folyik itt voltaképpen. Hogy megfejtette a próbát? Akkor most mégsem hibázott?
A szobor hirtelen szétporladása is félelmetes, ugyanakkor lenyűgöző. Főleg, ami utána történik...
Elképedve - ami az ő arcán nem jelent nagy változást - nézi a trónt, majd igencsak megilletődik, mikor Ar Thenior uralkodásról beszél. Megkönnyebbülten hámozza ki a szavakból, hogy a gólem nem várja el tőle, hogy a várost igazgassa... De itt még nincs vége.
A trón lebegni kezd, egészen gyorsan, s mint kiderül, ez az ő jutalma Ar Theniortól.
Egy-két pillanatig csak bámulja az előtte megálló, lebegő ülőalkalmatosságot és próbálja felfogni a dolgot. Majd kinyújtja felé a kezét, mint aki pusztán ellenőrizni akarja, hogy amit lát, valóságos.
Aztán valaki gratulációt kiált, ő meg zavartan pillant föl. Most jön rá, hogy alighanem elég nagy figyelmet szerezhetett, de inkább gyorsan vissza is fordul Ar Thenior felé, mielőtt összezsugorodna a sejtése szerint rá szegeződő tekintetektől.*
- Köszönöm. - *Hajol meg, fogadva az ajándékot. Majd sietősen visszahúzza fejére a csuklyát, amit még a szél sodort le és anélkül hagyja ott a trónt, hogy kipróbálta volna.
Nagyon melege van és alig kap levegőt, szeretne kicsit eltűnni, avagy egyáltalán nem képes rá, hogy bemutatót tartson a jelenlévőknek a lebegő trónnal.
Ahogy visszaolvad a tömegbe és nagyjából összeszedi magát, elgondolkodik, hogy hova tovább. Abogr korát megtudakolni úgy véli, ráér még. Azt beszélik, néhányan elmentek kutatni a többi próba kapcsán... A csillagokról szólót nem érti, de figyelemmel követi a beszélgetést a találgatók és Ar Thenior között, hátha akkor közelebb jut maga is a megfejtéshez.
Addig is, míg ezen gondolkodik, a csillagtérképen igazgatva maga előtt képzeletben, rászánja magát, hogy megnézze azt, amit már korábban is akart.
Közelebb sétál a kristályhoz, ami mellett már két férfi is jelen van, s ha odaengedik, biccent nekik üdvözlésképpen, majd letérdel a csinos képződményhez, hogy egészen közelről is megvizsgálhassa.
Fülel arra, hogy a Sírásó és a törpe mit beszélnek, de közbe egyelőre nem szól.
Próbálja a kristályt elmozdítani, fölmérni a tömegét, tapintás útján megállapítani az anyagát, szemmel fölmérni a tömörségét... Vajon van-e benne valami, üreges-e a közepe, teljesen áttetsző-e...
Arra emlékszik, hogy mikor Ar Thenior megalkotta, mintha forró gőzből született volna ez a kristály.
A széttörhetetlensége emlékezteti a jégbörtön varázslatra, de nem hiszi, hogy ez olyan rövid időn belül megadná magát. Azért a kristály hőmérsékletét is megfigyeli.*
- Ar Thenior! Megmondaná, miből készült ez a kristály? - *Bátorkodik megszólítani a gólemet, hátha válaszra méltatja.*
//8. próbatétel//
*Nem mondhatni, hogy ne ijedne meg, mikor a szobrok felé fordulnak, az egész testtartása sugározza ugyanis, hogy menekülésre kész.
Még Ar Thenior hahotázása is megrémíti, mert azt hiszi, elrontott valamit, azért tűnnek ilyen ellenségesnek a kórus tagjai...
Utána meg csak kapkodja a fejét a gólem és a szobrok között, nem értve, hogy mi is folyik itt voltaképpen. Hogy megfejtette a próbát? Akkor most mégsem hibázott?
A szobor hirtelen szétporladása is félelmetes, ugyanakkor lenyűgöző. Főleg, ami utána történik...
Elképedve - ami az ő arcán nem jelent nagy változást - nézi a trónt, majd igencsak megilletődik, mikor Ar Thenior uralkodásról beszél. Megkönnyebbülten hámozza ki a szavakból, hogy a gólem nem várja el tőle, hogy a várost igazgassa... De itt még nincs vége.
A trón lebegni kezd, egészen gyorsan, s mint kiderül, ez az ő jutalma Ar Theniortól.
Egy-két pillanatig csak bámulja az előtte megálló, lebegő ülőalkalmatosságot és próbálja felfogni a dolgot. Majd kinyújtja felé a kezét, mint aki pusztán ellenőrizni akarja, hogy amit lát, valóságos.
Aztán valaki gratulációt kiált, ő meg zavartan pillant föl. Most jön rá, hogy alighanem elég nagy figyelmet szerezhetett, de inkább gyorsan vissza is fordul Ar Thenior felé, mielőtt összezsugorodna a sejtése szerint rá szegeződő tekintetektől.*
- Köszönöm. - *Hajol meg, fogadva az ajándékot. Majd sietősen visszahúzza fejére a csuklyát, amit még a szél sodort le és anélkül hagyja ott a trónt, hogy kipróbálta volna.
Nagyon melege van és alig kap levegőt, szeretne kicsit eltűnni, avagy egyáltalán nem képes rá, hogy bemutatót tartson a jelenlévőknek a lebegő trónnal.
Ahogy visszaolvad a tömegbe és nagyjából összeszedi magát, elgondolkodik, hogy hova tovább. Abogr korát megtudakolni úgy véli, ráér még. Azt beszélik, néhányan elmentek kutatni a többi próba kapcsán... A csillagokról szólót nem érti, de figyelemmel követi a beszélgetést a találgatók és Ar Thenior között, hátha akkor közelebb jut maga is a megfejtéshez.
Addig is, míg ezen gondolkodik, a csillagtérképen igazgatva maga előtt képzeletben, rászánja magát, hogy megnézze azt, amit már korábban is akart.
Közelebb sétál a kristályhoz, ami mellett már két férfi is jelen van, s ha odaengedik, biccent nekik üdvözlésképpen, majd letérdel a csinos képződményhez, hogy egészen közelről is megvizsgálhassa.
Fülel arra, hogy a Sírásó és a törpe mit beszélnek, de közbe egyelőre nem szól.
Próbálja a kristályt elmozdítani, fölmérni a tömegét, tapintás útján megállapítani az anyagát, szemmel fölmérni a tömörségét... Vajon van-e benne valami, üreges-e a közepe, teljesen áttetsző-e...
Arra emlékszik, hogy mikor Ar Thenior megalkotta, mintha forró gőzből született volna ez a kristály.
A széttörhetetlensége emlékezteti a jégbörtön varázslatra, de nem hiszi, hogy ez olyan rövid időn belül megadná magát. Azért a kristály hőmérsékletét is megfigyeli.*
- Ar Thenior! Megmondaná, miből készült ez a kristály? - *Bátorkodik megszólítani a gólemet, hátha válaszra méltatja.*
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-28 11:07:06
Üzenet elküldve: 2020-02-28 11:07:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//8. próbatétel//
*Tornászmutatványa nem bizonyul elégnek a tizedik próbatétel megoldásához, csak ismét megnevetteti vele Ar Theniort. Krell lassan fontolóra veszi, hogy szedni fog az Öregtől valamiféle pénzösszeget. Elvégre vannak olyanok, akik nevettetésből keresik a kenyerüket, a férfi pedig bolond lenne ingyen csinálni azt, amiből más megél.
Azt, hogy igazság nincs a világon, tudja ő már jól a bölcs szobor szavai nélkül is, de nem érti, mi köze ennek a feladványhoz. Azt viszont nagyon is érti, hogy semmi értelme tovább folytatni a fejenállást, így vissza is küzdi magát álló helyzetbe. Kabátját néhány agresszív rántással visszaállítja eredeti állapotába, haját rutinos mozdulatokkal megigazítja, hogy ne álljon szanaszét. Meggyűrt kalapjának ráncait bocsánatkérően kisimítja, miután kihalászta azt zsebéből, majd fejébe tűzi azt. Végül a botját is magához veszi.
Mire végez a tollászkodással, a megoldás már el is hangzik a tizedik rejtvényre, így lemondóan legyintve elindul vissza a kristályhoz. Az még nem átall érintetlen állapotban lenni, pedig már igencsak ráférne egy repesztés, hiszen lassan fogy az idő. A kristály mellett talál még egy törpöt is, aki éppen szorgosan elmélkedik. Oda is csapódik hozzá.*
- Nahát, nahát! Egy szakember! Mi a véleménye a kőről?
*Meghallgatja a választ, közben elgondolkodva nézegeti a kristályt*
- És mit szól ahhoz, hogy „repeszd szét belülről”? Lehetséges volna valamit belülről szétrepeszteni? Vagy ez csak üres szóvirág?
A hozzászólás írója (Sírásó Krellnyran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.28 11:08:37
//8. próbatétel//
*Tornászmutatványa nem bizonyul elégnek a tizedik próbatétel megoldásához, csak ismét megnevetteti vele Ar Theniort. Krell lassan fontolóra veszi, hogy szedni fog az Öregtől valamiféle pénzösszeget. Elvégre vannak olyanok, akik nevettetésből keresik a kenyerüket, a férfi pedig bolond lenne ingyen csinálni azt, amiből más megél.
Azt, hogy igazság nincs a világon, tudja ő már jól a bölcs szobor szavai nélkül is, de nem érti, mi köze ennek a feladványhoz. Azt viszont nagyon is érti, hogy semmi értelme tovább folytatni a fejenállást, így vissza is küzdi magát álló helyzetbe. Kabátját néhány agresszív rántással visszaállítja eredeti állapotába, haját rutinos mozdulatokkal megigazítja, hogy ne álljon szanaszét. Meggyűrt kalapjának ráncait bocsánatkérően kisimítja, miután kihalászta azt zsebéből, majd fejébe tűzi azt. Végül a botját is magához veszi.
Mire végez a tollászkodással, a megoldás már el is hangzik a tizedik rejtvényre, így lemondóan legyintve elindul vissza a kristályhoz. Az még nem átall érintetlen állapotban lenni, pedig már igencsak ráférne egy repesztés, hiszen lassan fogy az idő. A kristály mellett talál még egy törpöt is, aki éppen szorgosan elmélkedik. Oda is csapódik hozzá.*
- Nahát, nahát! Egy szakember! Mi a véleménye a kőről?
*Meghallgatja a választ, közben elgondolkodva nézegeti a kristályt*
- És mit szól ahhoz, hogy „repeszd szét belülről”? Lehetséges volna valamit belülről szétrepeszteni? Vagy ez csak üres szóvirág?
A hozzászólás írója (Sírásó Krellnyran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.28 11:08:37
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1873-1892