Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 88 (1741. - 1760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1760. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 10:40:16
Üzenet elküldve: 2013-08-15 10:40:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton ahogy Aerist el teszik aludni, nem érez semmit a lány irányába."Szépnek szép, de valahogy semmi több, nincs meg benne az amit Bacarában érzek."Miután elrakták a lányt aludni, és Bacara levonta ama következtetést, hogy most azt kell eldönteni, hogy melyikőjük aludjon a földön. Eriton arra gondol, hogy valószínűleg mindketten elég makacsok ahhoz, hogy ne legyenek hajlandók az ágyba feküdni, és valamiért van egy olyan érzése is, hogy nem csak ez miatt fognak a földön aludni.*
-Szóval most el kéne döntenünk melyikőnk aludjon a földön? Van egy olyan érzésem, hogy ez hosszú vita lesz. Valamiért téged is elég makacsnak tartalak, olyannak mint amilyen én vagyok, de neked kéne az ágyban aludni, mert sebesült vagy és mert az illem is úgy kívánja.*Miközben beszél maga is meglepődik, milyen bőbeszédű lett hirtelenjébe. Régen sokat beszélt, de azóta mióta Ő elment, nem kenyere a beszéd, és most valahogy ismét beszédessé vált a lány közelében. Ahogy ezt megállapítja jön rá, hogy fél lépésnyire sincs a lánytól. Valamiért megint úgy érzi, hogy legszívesebben átölelné a tolvajt, és magához szorítaná, de nem erővel, csak olyan gyengéden, mint ahogy Őt szokta, de nem teszi, még küzd magával, nem tudja, hogy a szívére, vagy az eszére hallgasson."Olyan szép, egy ékkő, csak az a kérdés mi történik, ha az ékövet kiveszik a tartójából? Lehet, hogy semmi, de lehet, hogy egy csapda működésbe lép, és megöl." Miközben így gondolkodik, és próbálja eldönteni mi legyen, szemeivel továbbra is a lányt lesi. Arcán pedig kedves mosoly látszódik.*
*Eriton ahogy Aerist el teszik aludni, nem érez semmit a lány irányába."Szépnek szép, de valahogy semmi több, nincs meg benne az amit Bacarában érzek."Miután elrakták a lányt aludni, és Bacara levonta ama következtetést, hogy most azt kell eldönteni, hogy melyikőjük aludjon a földön. Eriton arra gondol, hogy valószínűleg mindketten elég makacsok ahhoz, hogy ne legyenek hajlandók az ágyba feküdni, és valamiért van egy olyan érzése is, hogy nem csak ez miatt fognak a földön aludni.*
-Szóval most el kéne döntenünk melyikőnk aludjon a földön? Van egy olyan érzésem, hogy ez hosszú vita lesz. Valamiért téged is elég makacsnak tartalak, olyannak mint amilyen én vagyok, de neked kéne az ágyban aludni, mert sebesült vagy és mert az illem is úgy kívánja.*Miközben beszél maga is meglepődik, milyen bőbeszédű lett hirtelenjébe. Régen sokat beszélt, de azóta mióta Ő elment, nem kenyere a beszéd, és most valahogy ismét beszédessé vált a lány közelében. Ahogy ezt megállapítja jön rá, hogy fél lépésnyire sincs a lánytól. Valamiért megint úgy érzi, hogy legszívesebben átölelné a tolvajt, és magához szorítaná, de nem erővel, csak olyan gyengéden, mint ahogy Őt szokta, de nem teszi, még küzd magával, nem tudja, hogy a szívére, vagy az eszére hallgasson."Olyan szép, egy ékkő, csak az a kérdés mi történik, ha az ékövet kiveszik a tartójából? Lehet, hogy semmi, de lehet, hogy egy csapda működésbe lép, és megöl." Miközben így gondolkodik, és próbálja eldönteni mi legyen, szemeivel továbbra is a lányt lesi. Arcán pedig kedves mosoly látszódik.*
1759. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 08:59:40
Üzenet elküldve: 2013-08-15 08:59:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loq Cordulk//
*Az ork elmondja a véleményét a kikötő kocsmák embereiről. Yaral pedig finoman de ezért ellenkezik.*
- Nem akarlak megsérteni, de a kalózok nem szoktak inni? Egyébként pedig. Pénzzel és kínzással mindent el lehet érni. Ezt én tudom a legjobban. A kalózoknál a kínzás nem annyira divat. De nálam. Nem csak gyilkolásra bérelik fel az olyan mocskokat, mint én. Na de mindegy. Elsősorban jussunk el a rumos rókalyukba. Aztán a többit majd megoldjuk.
*Ezzel le is tudta a legénység dolgot.*
*Az ork elmondja a véleményét a kikötő kocsmák embereiről. Yaral pedig finoman de ezért ellenkezik.*
- Nem akarlak megsérteni, de a kalózok nem szoktak inni? Egyébként pedig. Pénzzel és kínzással mindent el lehet érni. Ezt én tudom a legjobban. A kalózoknál a kínzás nem annyira divat. De nálam. Nem csak gyilkolásra bérelik fel az olyan mocskokat, mint én. Na de mindegy. Elsősorban jussunk el a rumos rókalyukba. Aztán a többit majd megoldjuk.
*Ezzel le is tudta a legénység dolgot.*
1758. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 06:55:12
Üzenet elküldve: 2013-08-15 06:55:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton, Aeris Mentha//
* Eriton felajánlása ésszerűnek tűnik számára, ugyanakkor csak most néz az eddig elfelejtett fél-elfre. Aeris még mindig csendesen alszik, a feje kicsit lehorgasztva és mélyeket lélegzik. Hosszan nézi és elmosolyodik. *
~ Olyan bájosan alszik. És olyan szép, egyszer még sok imádója lesz, vagy lehet, hogy már most is megfordulnak utána a férfiak. ~
* Majd hirtelen az eszébe ötlik, hogy nyilván Eriton is többet lát a fiatal lánykában mint benne. Ez elszomorítja, de nem tudja miért. Általában nem érdekli, hogy a férfiak nem vonzódnak hozzá, mert nem olyan formás mint a többi lány, de most, valahogy zavarja a dolog. Magára néz, erős testére, majd Aerisére, amely izmos, ám érzéki. Azt kívánja bár neki is olyan szép, nőies alakja lenne, majd úgy dönt inkább nem foglalkozik vele mert csak még jobban növeli a szomorúságát. Helyette odaszól Eritonnak, hogy az övé a lába ő maga pedig a fejéhez ment és két keze alá nyúl, emel rajta egy kicsit, aztán Eriton megemeli a lábát és már a levegőben is tartottál a lányt. Ügyeskedve, vigyázva, hogy ne ütközzenek semminek, és lehetőleg Aeris se ébredjen fel az ágyhoz vitték és lefektették rá. Bacara egy másik szobából takarót hoz és betakarja a kimerült lányt, majd nyugtázza, hogy valóban nagyon fáradt lehetett, ha még erre sem ébredt fel. Odalép Eriton mellé és büszkén, diadalmasan nézi művüket. Majd később odafordul Eritonhoz. *
- Na, ez megvolt. Most mi jövünk.
* Elmosolyodik és kissé felhúzza a szemöldökét. Bár ennél a fiúnál nem teljesen biztos benne, hogy ő fog nyerni, azért reménykedik. *
* Eriton felajánlása ésszerűnek tűnik számára, ugyanakkor csak most néz az eddig elfelejtett fél-elfre. Aeris még mindig csendesen alszik, a feje kicsit lehorgasztva és mélyeket lélegzik. Hosszan nézi és elmosolyodik. *
~ Olyan bájosan alszik. És olyan szép, egyszer még sok imádója lesz, vagy lehet, hogy már most is megfordulnak utána a férfiak. ~
* Majd hirtelen az eszébe ötlik, hogy nyilván Eriton is többet lát a fiatal lánykában mint benne. Ez elszomorítja, de nem tudja miért. Általában nem érdekli, hogy a férfiak nem vonzódnak hozzá, mert nem olyan formás mint a többi lány, de most, valahogy zavarja a dolog. Magára néz, erős testére, majd Aerisére, amely izmos, ám érzéki. Azt kívánja bár neki is olyan szép, nőies alakja lenne, majd úgy dönt inkább nem foglalkozik vele mert csak még jobban növeli a szomorúságát. Helyette odaszól Eritonnak, hogy az övé a lába ő maga pedig a fejéhez ment és két keze alá nyúl, emel rajta egy kicsit, aztán Eriton megemeli a lábát és már a levegőben is tartottál a lányt. Ügyeskedve, vigyázva, hogy ne ütközzenek semminek, és lehetőleg Aeris se ébredjen fel az ágyhoz vitték és lefektették rá. Bacara egy másik szobából takarót hoz és betakarja a kimerült lányt, majd nyugtázza, hogy valóban nagyon fáradt lehetett, ha még erre sem ébredt fel. Odalép Eriton mellé és büszkén, diadalmasan nézi művüket. Majd később odafordul Eritonhoz. *
- Na, ez megvolt. Most mi jövünk.
* Elmosolyodik és kissé felhúzza a szemöldökét. Bár ennél a fiúnál nem teljesen biztos benne, hogy ő fog nyerni, azért reménykedik. *
1757. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 23:37:02
Üzenet elküldve: 2013-08-14 23:37:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton nem tudja mi legyen, mindketten felhoztak egy egy etikai elvárást, ami miatt a másiknak kell az ágyban aludnia, de melyik az előbbre való? Ezután támad egy ötlete, amivel ha nem is hosszú időre, de legalább egy kicsit elhúzhatja az időt ami alatt ki találhat valamit.*
-Mi lenne, ha először Aerist tennénk az ágyba, és az után döntenénk el melyikőnk aludjon mellette?*Miközben beszél továbbra is Bacara arcát nézi, és az jut eszébe, hogy ha így folytatják mindketten a földön fognak aludni, egymás mellett. Ennek a gondolatnak a hatására ismét elmosolyodik, de most egész máshogy mint eddig, valahogy ez a mosoly olyan szemérmetlen, szinte már perverz. Nem az a semmilyen mint az eddigiek. Ez mintha jelentene valamit. Szemei továbbra is a lányon legelésznek, nem kerülve el egyetlen porcikát sem, de a legtöbb időt a lány arcának csodálásával tölti, nem tud betelni a szépségével. Na nem mintha más testrészeivel nem foglalkozna sokat, legalább is a szemével. Eme vizsgálódás közben, különösen, figyel a lány izomzatára, melyen látszik, hogy amaz sokat foglakozik vele, na de a testén azért nem az izmokat nézi a leginkább. Egy kicsit a fantáziáját is szabadon engedi, de odafigyel, hogy nehogy elragadtatja magát, nem akarja ennyi ismertség után, hogy a lánynak legyen alakalma kihasználni őt, de énjének egy része ösztönösen bízik a lányban ezért őrlődik, hogy mit tegyen, mi lenne a helyes megoldás.*
*Eriton nem tudja mi legyen, mindketten felhoztak egy egy etikai elvárást, ami miatt a másiknak kell az ágyban aludnia, de melyik az előbbre való? Ezután támad egy ötlete, amivel ha nem is hosszú időre, de legalább egy kicsit elhúzhatja az időt ami alatt ki találhat valamit.*
-Mi lenne, ha először Aerist tennénk az ágyba, és az után döntenénk el melyikőnk aludjon mellette?*Miközben beszél továbbra is Bacara arcát nézi, és az jut eszébe, hogy ha így folytatják mindketten a földön fognak aludni, egymás mellett. Ennek a gondolatnak a hatására ismét elmosolyodik, de most egész máshogy mint eddig, valahogy ez a mosoly olyan szemérmetlen, szinte már perverz. Nem az a semmilyen mint az eddigiek. Ez mintha jelentene valamit. Szemei továbbra is a lányon legelésznek, nem kerülve el egyetlen porcikát sem, de a legtöbb időt a lány arcának csodálásával tölti, nem tud betelni a szépségével. Na nem mintha más testrészeivel nem foglalkozna sokat, legalább is a szemével. Eme vizsgálódás közben, különösen, figyel a lány izomzatára, melyen látszik, hogy amaz sokat foglakozik vele, na de a testén azért nem az izmokat nézi a leginkább. Egy kicsit a fantáziáját is szabadon engedi, de odafigyel, hogy nehogy elragadtatja magát, nem akarja ennyi ismertség után, hogy a lánynak legyen alakalma kihasználni őt, de énjének egy része ösztönösen bízik a lányban ezért őrlődik, hogy mit tegyen, mi lenne a helyes megoldás.*
1756. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 22:57:59
Üzenet elküldve: 2013-08-14 22:57:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy reggel felkel észreveszi hogy, most is a papírjain munka közben aludt el. Néhány a homlokához is ragadt. Leszedi és megnézi hogy, összegyűrődött-e. Csak kicsit de, olvasható. Gyorsan összeszedi a papírjait. Gyomra enyhe korgásából arra következtet hogy, éhes. Mivel az utolsó szelet kenyerét ette meg tegnap eldönti hogy, ma is a fogadóban eszik mint oly sokszor. Közben majd részletesebben elkészíti a varrógép terveit. Gyorsan megmosakszik majd rendbe teszi magát. Ezután elindul a fogadó felé.*
1755. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 22:47:14
Üzenet elküldve: 2013-08-14 22:47:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton, Aeris Mentha//
* Mikor az elf fölé magasodik érzi, hogy elpirul és tudja, ha most nem hátrál biztosan nem fogja tudni visszafogni magát, így bármennyire is nehezére esik elfordítja a fejét és pár lépést hátrál, majd mikor felfogja mit mondott a fiú visszafordul, aranyló hajával kissé megcsapja a még mindig túl közel lévő elfet és ingerülten így szól. *
- Mivel én vagyok a házigazda nekem kell a földön aludni. Hát milyen vendéglátó az, aki hagyja legalább az egyik vendégét a földön aludni? Ráadásul ne hidd, hogy egy lány csak a kényelmes ágyban képes álomba merülni.Tehát nincs vita én alszom a földön!
* Összefűzi mellén két karját Bacara, majd olyan aranyos sértődött arcot vág, amilyet csak egy kisgyerek képes produkálni, mikor nem a kedvére való történik. *
* Mikor az elf fölé magasodik érzi, hogy elpirul és tudja, ha most nem hátrál biztosan nem fogja tudni visszafogni magát, így bármennyire is nehezére esik elfordítja a fejét és pár lépést hátrál, majd mikor felfogja mit mondott a fiú visszafordul, aranyló hajával kissé megcsapja a még mindig túl közel lévő elfet és ingerülten így szól. *
- Mivel én vagyok a házigazda nekem kell a földön aludni. Hát milyen vendéglátó az, aki hagyja legalább az egyik vendégét a földön aludni? Ráadásul ne hidd, hogy egy lány csak a kényelmes ágyban képes álomba merülni.Tehát nincs vita én alszom a földön!
* Összefűzi mellén két karját Bacara, majd olyan aranyos sértődött arcot vág, amilyet csak egy kisgyerek képes produkálni, mikor nem a kedvére való történik. *
1754. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 21:57:13
Üzenet elküldve: 2013-08-14 21:57:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton elmosolyodik, ahogy Bacara próbálja kimagyarázni magát, bár Eriton nem érti miért. Nem mondott semmit, amiért zavarban kéne lennie. Amikor a lány megpróbálkozik egy viccel elvágni zavarát, ő vele nevet, bár inkább csak illendőségből. Azután ismét ránéz a lányra és nem tudja mit tegyen. Majd úgy dönt legjobb, ha véleményt nyilvánít, arról, hogy ki aludjon az ágyba.*
-Nekem kell a földön aludnom, bár így is ha esetleg bejön valaki valami rosszra gondolhat, de az illedelmesség megköveteli, hogy ti legyetek kényelemben.*Miközben beszél még egy lépést tesz a lány felé, márt csak egy lépés van köztük."Mit csinálok? Alig ismerem, és mégis. Valahogy annyira olyan mint Ő." Nem akarja, hogy mindig Ő járjon a fejébe, de még mindig szereti, és valahogy szerelme fokozatosan átáramlik Bacara irányába. Próbálja elzárni az áradatot, de az valahogy mindig talál egy rést ahol átfolyhat és ő egyre jobban szereti Bacarát. Valamiért örül, hogy Aeris alszik, talán mert így legalább ő miatta nincs zavarban? Ahogy a lány arcát nézi, az angyali mosoly egyre inkább elbűvöli, de ellenáll a kísértésnek, és nem öleli át. Pedig legszívesebben megtenné, de a józan esze nem engedi, hisz azt se tudja menyire megbízható. "Lehet, hogy az egész múltját csak kitalálta és csapdába akar csalni, de mi célja lenne vele? Nem vagyok gazdag, hacsak nem a táborból van nincs oka megölni, de mi van, ha a táborból való? Akkor márt megölt volna. Akkor még is megbízható? Nem tudom, mit higgyek, de még van időm kiismerni, nem kell elsietni a dolgokat."Miközben ezen gondolkodik, továbbra is a tolvajt bámulja, de ez szerencsére nem látszik a csuklyájától. Nem örülne neki, ha fölpofozná a lány, amilyen szemekkel nézheti, na meg ugye nem csak az arcát nézi, mert egy lányon más szép is van.*
*Eriton elmosolyodik, ahogy Bacara próbálja kimagyarázni magát, bár Eriton nem érti miért. Nem mondott semmit, amiért zavarban kéne lennie. Amikor a lány megpróbálkozik egy viccel elvágni zavarát, ő vele nevet, bár inkább csak illendőségből. Azután ismét ránéz a lányra és nem tudja mit tegyen. Majd úgy dönt legjobb, ha véleményt nyilvánít, arról, hogy ki aludjon az ágyba.*
-Nekem kell a földön aludnom, bár így is ha esetleg bejön valaki valami rosszra gondolhat, de az illedelmesség megköveteli, hogy ti legyetek kényelemben.*Miközben beszél még egy lépést tesz a lány felé, márt csak egy lépés van köztük."Mit csinálok? Alig ismerem, és mégis. Valahogy annyira olyan mint Ő." Nem akarja, hogy mindig Ő járjon a fejébe, de még mindig szereti, és valahogy szerelme fokozatosan átáramlik Bacara irányába. Próbálja elzárni az áradatot, de az valahogy mindig talál egy rést ahol átfolyhat és ő egyre jobban szereti Bacarát. Valamiért örül, hogy Aeris alszik, talán mert így legalább ő miatta nincs zavarban? Ahogy a lány arcát nézi, az angyali mosoly egyre inkább elbűvöli, de ellenáll a kísértésnek, és nem öleli át. Pedig legszívesebben megtenné, de a józan esze nem engedi, hisz azt se tudja menyire megbízható. "Lehet, hogy az egész múltját csak kitalálta és csapdába akar csalni, de mi célja lenne vele? Nem vagyok gazdag, hacsak nem a táborból van nincs oka megölni, de mi van, ha a táborból való? Akkor márt megölt volna. Akkor még is megbízható? Nem tudom, mit higgyek, de még van időm kiismerni, nem kell elsietni a dolgokat."Miközben ezen gondolkodik, továbbra is a tolvajt bámulja, de ez szerencsére nem látszik a csuklyájától. Nem örülne neki, ha fölpofozná a lány, amilyen szemekkel nézheti, na meg ugye nem csak az arcát nézi, mert egy lányon más szép is van.*
1753. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 20:21:01
Üzenet elküldve: 2013-08-14 20:21:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton, Aeris Mentha//
* A szőke szépség csak nézi a fiút és reméli, hogy végül a maradás mellett dönt majd. Annyira reménykedik benne, hogy a fiú vele marad, hogy saját maga is megrémül és gondolataiban figyelmezteti magát. *
~ Nem, Bacara! Ne legyél ilyen gyenge! Te nem vagy ilyen. Nem szabad közel engedned magadhoz senkit. Egyszer már sikerült közel engedned valakit és láttad mi lett belőle, szóval tanulnod kellene abból az esetből. Nem vagy kőszikla, ezt te is tudod bármennyire is áltatod magad téged is meg lehet bántani és Adiannak sikerült. Ne adj okot másnak, hogy újra megtegye veled. Te nem ezt érdemled. Akkor megfogadtad, hogy többé nem engedsz magadhoz közel senkit és eddig tartottad a szavad. Ne most szegd meg kérlek, ráadásul egy bérgyilkos elffel, akit csak most ismertél meg. Kérlek hallgass az eszedre és ne engedd, hogy befogadja a szíved. Tudod, hogy a szíved mindig elvakultabb, és őt el kell nyomni, hogy megmentsd magad a csalódástól! ~
* Bacara tudja, hogy eddig tényleg csak az esze irányította, viszont abban is biztos volt, hogy eddig nem élt boldogan. Adiannal volt eddig a legboldogabb és akkor is a szívére hallgatott. *
~ De ha figyelmen kívül hagyom amit a szívem súg, akkor a boldogságról is lemondok. Néha kell egy kis kockázat a boldogságom érdekében. ~
* Amíg magában vitatja érzéseit le sem veszi szemét Eritonról. Már-már ő van zavarban, hogy ennyi ideig nézi, de képtelen levenni róla a tekintetét. Mikor meghallja, hogy az elf fiú hogy döntött elönti a boldogság és nem érti, hogy miért örül ennek ennyire. A hír hallatára először elmosolyodik, felugrik és a kelleténél kicsit hangosabban szólal meg. *
- Hát már hogy zavarnál?
* Aztán hirtelen észreveszi magát. Tudja, hogy nem túl jó ötlet ennyire kimutatni érzéseit és most hálát ad az égnek, hogy már profi módjára képes uralni érzéseit tehát egy másodperc alatt lenyugszik, megköszörüli a torkát, majd higgadtan, mint akit hidegen hagy, hogy a fiú valójában hol alszik megszólal. *
- Mármint, nem fogsz zavarni. Mint már említettem van elég hely, biztosan elég lesz hármunknak.
* Mosolyog Bakara még mindig az angyalian Eritonra, majd elgondolkozik és ismét megszólal. *
- Csak el kell döntenünk, hogy ki alszik a földön, mivel az ágyon szerintem ketten férnénk el. Hacsak nem változunk hangya méretűvé.
* Ezen elneveti magát, pedig ő is tudja, hogy ez a vicc elég gyengére sikerült. Ez azonban nem igazán izgatja, mert ebben a pillanatban nagyon boldog. Rég érzett már így. Talán Adiannal való viszonya óta először. *
* A szőke szépség csak nézi a fiút és reméli, hogy végül a maradás mellett dönt majd. Annyira reménykedik benne, hogy a fiú vele marad, hogy saját maga is megrémül és gondolataiban figyelmezteti magát. *
~ Nem, Bacara! Ne legyél ilyen gyenge! Te nem vagy ilyen. Nem szabad közel engedned magadhoz senkit. Egyszer már sikerült közel engedned valakit és láttad mi lett belőle, szóval tanulnod kellene abból az esetből. Nem vagy kőszikla, ezt te is tudod bármennyire is áltatod magad téged is meg lehet bántani és Adiannak sikerült. Ne adj okot másnak, hogy újra megtegye veled. Te nem ezt érdemled. Akkor megfogadtad, hogy többé nem engedsz magadhoz közel senkit és eddig tartottad a szavad. Ne most szegd meg kérlek, ráadásul egy bérgyilkos elffel, akit csak most ismertél meg. Kérlek hallgass az eszedre és ne engedd, hogy befogadja a szíved. Tudod, hogy a szíved mindig elvakultabb, és őt el kell nyomni, hogy megmentsd magad a csalódástól! ~
* Bacara tudja, hogy eddig tényleg csak az esze irányította, viszont abban is biztos volt, hogy eddig nem élt boldogan. Adiannal volt eddig a legboldogabb és akkor is a szívére hallgatott. *
~ De ha figyelmen kívül hagyom amit a szívem súg, akkor a boldogságról is lemondok. Néha kell egy kis kockázat a boldogságom érdekében. ~
* Amíg magában vitatja érzéseit le sem veszi szemét Eritonról. Már-már ő van zavarban, hogy ennyi ideig nézi, de képtelen levenni róla a tekintetét. Mikor meghallja, hogy az elf fiú hogy döntött elönti a boldogság és nem érti, hogy miért örül ennek ennyire. A hír hallatára először elmosolyodik, felugrik és a kelleténél kicsit hangosabban szólal meg. *
- Hát már hogy zavarnál?
* Aztán hirtelen észreveszi magát. Tudja, hogy nem túl jó ötlet ennyire kimutatni érzéseit és most hálát ad az égnek, hogy már profi módjára képes uralni érzéseit tehát egy másodperc alatt lenyugszik, megköszörüli a torkát, majd higgadtan, mint akit hidegen hagy, hogy a fiú valójában hol alszik megszólal. *
- Mármint, nem fogsz zavarni. Mint már említettem van elég hely, biztosan elég lesz hármunknak.
* Mosolyog Bakara még mindig az angyalian Eritonra, majd elgondolkozik és ismét megszólal. *
- Csak el kell döntenünk, hogy ki alszik a földön, mivel az ágyon szerintem ketten férnénk el. Hacsak nem változunk hangya méretűvé.
* Ezen elneveti magát, pedig ő is tudja, hogy ez a vicc elég gyengére sikerült. Ez azonban nem igazán izgatja, mert ebben a pillanatban nagyon boldog. Rég érzett már így. Talán Adiannal való viszonya óta először. *
1752. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 17:23:10
Üzenet elküldve: 2013-08-14 17:23:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton mikor abbahagyja a nevetést, belegondol milyen jó is lenne itt maradni, de valahogy nem biztos benne, hogy továbbra is visszatudja magát fogni Bacara mellet. Amikor az angyali mosollyal néz szembe, úgy érzi mintha megint Őt látná, pedig ez lehetetlen, mert Ő meghalt, látta, hogy meghalt, végignézte ahogy megölték, és nem tett semmit."Nem szabad szeretnem, mert a szeretet szenvedés."Eritonnak eszébe jut ez, melyet még akkor hallott, amikor az egyik társának végeznie kellet a barátjával."De most más a helyzet, nem a táborban vagyok, és ez is az élet része. Nem szabad, hogy a táborban töltött évek uralkodjanak felettem." Ezeket végiggondolva úgy dönt, mégis csak marad, és ezt hangosan is közli Bacarával.*
-Igazad van, maradhatok is, de csak ha akarod. Nem szeretnék a terhedre lenni. Szerintem így is van elég bajod.*Miközben beszél egy lépést tesz a lány felé, és csodálja annak gyönyörűségét, mely oly mértékben elbűvöli őt, mint azelőtt, senki, csak az ő szerelme, aki az életével fizetett ezért."Nem szabad erre gondolnom, ő elment, én maradtam. Tovább kell lépnem."Ahogy próbálja elfojtani múltját az egyre inkább előtör, az emlékek eltakarják előle a jelent. Csak képeket lát, az életéből, azokat a pillanatokat amikor vele volt. Majd hirtelen azt látja, ahogy a lény néz rá, amikor néz rá miközben kínozzák, és segítséget kér, de ő nem tud mozdulni, próbál de a kötelek túl szorosak. Hirtelen visszazökken a jelenbe, és rájön, hogy márt késő, márt halott. Ránéz Bacarára és csak reménykedik, hogy nem tűnt fel neki, hogy mi történt."Nem lenne jó, ha a lány gyengének látna, így is vesztettem márt eleget, őt nem hagyom, érte küzdeni fogok, és senki sem fogja elvenni tőlem." Ahogy ezeket végiggondolja elmosolyodik, és nézi a lányt, vajon mit tesz.*
*Eriton mikor abbahagyja a nevetést, belegondol milyen jó is lenne itt maradni, de valahogy nem biztos benne, hogy továbbra is visszatudja magát fogni Bacara mellet. Amikor az angyali mosollyal néz szembe, úgy érzi mintha megint Őt látná, pedig ez lehetetlen, mert Ő meghalt, látta, hogy meghalt, végignézte ahogy megölték, és nem tett semmit."Nem szabad szeretnem, mert a szeretet szenvedés."Eritonnak eszébe jut ez, melyet még akkor hallott, amikor az egyik társának végeznie kellet a barátjával."De most más a helyzet, nem a táborban vagyok, és ez is az élet része. Nem szabad, hogy a táborban töltött évek uralkodjanak felettem." Ezeket végiggondolva úgy dönt, mégis csak marad, és ezt hangosan is közli Bacarával.*
-Igazad van, maradhatok is, de csak ha akarod. Nem szeretnék a terhedre lenni. Szerintem így is van elég bajod.*Miközben beszél egy lépést tesz a lány felé, és csodálja annak gyönyörűségét, mely oly mértékben elbűvöli őt, mint azelőtt, senki, csak az ő szerelme, aki az életével fizetett ezért."Nem szabad erre gondolnom, ő elment, én maradtam. Tovább kell lépnem."Ahogy próbálja elfojtani múltját az egyre inkább előtör, az emlékek eltakarják előle a jelent. Csak képeket lát, az életéből, azokat a pillanatokat amikor vele volt. Majd hirtelen azt látja, ahogy a lény néz rá, amikor néz rá miközben kínozzák, és segítséget kér, de ő nem tud mozdulni, próbál de a kötelek túl szorosak. Hirtelen visszazökken a jelenbe, és rájön, hogy márt késő, márt halott. Ránéz Bacarára és csak reménykedik, hogy nem tűnt fel neki, hogy mi történt."Nem lenne jó, ha a lány gyengének látna, így is vesztettem márt eleget, őt nem hagyom, érte küzdeni fogok, és senki sem fogja elvenni tőlem." Ahogy ezeket végiggondolja elmosolyodik, és nézi a lányt, vajon mit tesz.*
1751. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 17:15:44
Üzenet elküldve: 2013-08-14 17:15:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Álláshirdetés//
*Alig ért be a városba, és máris elkapott egy pletykát, hogy valami gazdag ficsúr embereket fogad fel. Ez az eddigi legjobb hely, ahol járt, még sosem kapott ilyen hamar, még lehetőséget sem.
Kissé homályosak voltak az ismeretlenektől összecsipegetett információk, de annyit sikerült leszűrnie, hogy a gazdagnegyedben szerezhet még hírt erről a lehetőségről.
Szomjas, és izzadt az úttól. Átöltözne, de nincs mibe és nincs még hol. Reméli, hogy hamar megérkeznek a holmijai.
Idegesen, szinte görcsösen vakargatja a könyökét s nézelődik a környéken valami árulkodó jel után.
Csak azt reméli, hogy nem valami másfajúnak kell dolgoznia. Nem rasszista...csupán a lehető legkevésbé viseli el a nem embereket.*
A hozzászólást Vérnyúl (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.14 17:27:46, a következő indokkal:
múlt helyett jelen idő
*Alig ért be a városba, és máris elkapott egy pletykát, hogy valami gazdag ficsúr embereket fogad fel. Ez az eddigi legjobb hely, ahol járt, még sosem kapott ilyen hamar, még lehetőséget sem.
Kissé homályosak voltak az ismeretlenektől összecsipegetett információk, de annyit sikerült leszűrnie, hogy a gazdagnegyedben szerezhet még hírt erről a lehetőségről.
Szomjas, és izzadt az úttól. Átöltözne, de nincs mibe és nincs még hol. Reméli, hogy hamar megérkeznek a holmijai.
Idegesen, szinte görcsösen vakargatja a könyökét s nézelődik a környéken valami árulkodó jel után.
Csak azt reméli, hogy nem valami másfajúnak kell dolgoznia. Nem rasszista...csupán a lehető legkevésbé viseli el a nem embereket.*
A hozzászólást Vérnyúl (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.14 17:27:46, a következő indokkal:
múlt helyett jelen idő
1750. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 13:26:27
Üzenet elküldve: 2013-08-14 13:26:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton, Aeris Mentha//
* Nem igazán ért egyet azzal, hogy a bérgyilkosok története nem érdekes, de nem fog vitába szállni vele. Csupán annyit mond hogy szerinte viszont a bérgyilkosok élete szomorú, de érdekes. Őt mindig is érdekelte. Emellett mélységesen tiszteli őket, hogy ennyi szörnyűség mellett, a többség nem veszti el önmagát. Legalább is Eriton nem, és ezért felnézett a fiúra. Mialatt Eritont hallgatja, hogy visszamegy és kivesz egy szobát megrémül. Valahogy nem akarja, hogy a fiú otthagyja őket, de hogy mondja ezt el neki úgy, hogy ne legyen túl érzelgős? *
~ Ez az érzés kísértetiesen hasonlít arra, amit akkor éreztem mikor Adian elhagyott. De miért? Nem érdekel, hogy miért, inkább nem akarok belegondolni. Nem akarom, hogy elmenjen és kész. ~
* Hirtelen meghallja Eriton nevetését. Mély és lágy. Egyszóval kellemes a fülnek. Rádöbben, hogy még nem is hallotta nevetni és ezen elmosolyodik. Majd felfogja miért is nevet az elf fiú és ő is viccesnek véli, hogy eddig egyikük sem vette észre, hogy Aeris elaludt, így ő is elneveti magát. Kacagása csengő és nőies. *
- Igazad van, bár nem is akartam, hogy elmenjen. És te is itt maradhatsz, ha akarsz. Végtére is van elég hely mindannyiunknak és nem azért gyalogolunk el eddig, hogy utána valamelyikőnknek vissza kelljen menni.
* Angyali mosolyát a fiúra emeli és reméli, hogy az meglátja tekintetében mennyire szüksége van most a társaságra. Főleg az övére. *
* Nem igazán ért egyet azzal, hogy a bérgyilkosok története nem érdekes, de nem fog vitába szállni vele. Csupán annyit mond hogy szerinte viszont a bérgyilkosok élete szomorú, de érdekes. Őt mindig is érdekelte. Emellett mélységesen tiszteli őket, hogy ennyi szörnyűség mellett, a többség nem veszti el önmagát. Legalább is Eriton nem, és ezért felnézett a fiúra. Mialatt Eritont hallgatja, hogy visszamegy és kivesz egy szobát megrémül. Valahogy nem akarja, hogy a fiú otthagyja őket, de hogy mondja ezt el neki úgy, hogy ne legyen túl érzelgős? *
~ Ez az érzés kísértetiesen hasonlít arra, amit akkor éreztem mikor Adian elhagyott. De miért? Nem érdekel, hogy miért, inkább nem akarok belegondolni. Nem akarom, hogy elmenjen és kész. ~
* Hirtelen meghallja Eriton nevetését. Mély és lágy. Egyszóval kellemes a fülnek. Rádöbben, hogy még nem is hallotta nevetni és ezen elmosolyodik. Majd felfogja miért is nevet az elf fiú és ő is viccesnek véli, hogy eddig egyikük sem vette észre, hogy Aeris elaludt, így ő is elneveti magát. Kacagása csengő és nőies. *
- Igazad van, bár nem is akartam, hogy elmenjen. És te is itt maradhatsz, ha akarsz. Végtére is van elég hely mindannyiunknak és nem azért gyalogolunk el eddig, hogy utána valamelyikőnknek vissza kelljen menni.
* Angyali mosolyát a fiúra emeli és reméli, hogy az meglátja tekintetében mennyire szüksége van most a társaságra. Főleg az övére. *
1749. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 12:26:39
Üzenet elküldve: 2013-08-14 12:26:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton végighallgatja Bacara történetét, közben végig figyeli a lány minden apró mozdulatát, és levonja a következtetéseit. Nem hiszi, hogy a lány mindent elmondott, de jobb is így, még így is többet mondott mint ő. Aerist viszont nem akarja megkérdezni, valahogy nem akarja tudni, hogy ő mit mesélne, és amúgy is ő márt elmondta a történetét. Azt hiszi valamit hozzá kéne fűzni Bacara múltjához. Most érzi, hogy milyen szintem nem ért az emberekhez, megölni meg tudja őket, de a táborban minimálisak voltak az emberi kapcsolatok, ha valakik összebarátkoztak akkor biztos, volt, hogy az egyiket ráküldték a másikra, neki egy kapcsolata volt, de arról sokáig nem szereztek tudomást a többiek, Ő volt az, az egyetlen akit szeretett az életébe, és megtudták, de ő nem tette meg, el akartak szökni, de elkapták őket, és, nem erre nem szabad gondolnia, elég az álmaiban szenvednie.*
-Érdekes történet, ne hidd, hogy a bérgyilkosoknak, érdekes az életük, mi csak gyilkolunk, nem tudjuk kit, nem tudjuk miért, csak megöljük.*Ahogy beszél mintha valami végtelen szomorúság csengene a hangjában, de valami más is, valami olyan amit nem lehet leírni, valami amibe van harag, szeretet, félelem és még néhány érzés egyvelege. Valahogy hangja halk és mégis szinte érezni benne a végtelen erőt és mégis mintha az erő megtörne. Tekintetét ismét Bacara szemei felé fordítja, és mélyen belenéz a kék szempárba. Majd elmosolyodik, és most már nyugodt mély hangján megszólal.*
-Azt hiszem lassan aludni kéne térni, az éjszaka márt a vége felé közeledik, és holnap szeretném bejárni a várost, ezért aszt hiszem vissza térek a fogadóba, és kiveszek egy szobát.*Miközben beszél Bacarát figyeli, hogyan reagál a szavaira. Van egy olyan érzése, nem teljesen ért egyet távozásával, ezért még mielőtt megszólalna hozzáfűzi.*- De ha akarjátok holnap találkozhatunk, valószínűleg Bacara te elég jól ismered a várost ahhoz, hogy körbevezethess, és olyanokat mutass nekem, amiket egyedül nem biztos, hogy megtalálnék, legalábbis nem könnyen. Sosem voltam ezelőtt városban.*Miközben beszél feláll, majd ránéz Aerisre és csak most veszi észre, hogy a lány ülve alszik, nem érti eddig, hogy nem vette észre, de elneveti magát a helyzet komikumát figyelve.*
-Úgy nézem viszont Aeris társaságát továbbra is élvezheted.*Mondja majd ismét elneveti magát.*
*Eriton végighallgatja Bacara történetét, közben végig figyeli a lány minden apró mozdulatát, és levonja a következtetéseit. Nem hiszi, hogy a lány mindent elmondott, de jobb is így, még így is többet mondott mint ő. Aerist viszont nem akarja megkérdezni, valahogy nem akarja tudni, hogy ő mit mesélne, és amúgy is ő márt elmondta a történetét. Azt hiszi valamit hozzá kéne fűzni Bacara múltjához. Most érzi, hogy milyen szintem nem ért az emberekhez, megölni meg tudja őket, de a táborban minimálisak voltak az emberi kapcsolatok, ha valakik összebarátkoztak akkor biztos, volt, hogy az egyiket ráküldték a másikra, neki egy kapcsolata volt, de arról sokáig nem szereztek tudomást a többiek, Ő volt az, az egyetlen akit szeretett az életébe, és megtudták, de ő nem tette meg, el akartak szökni, de elkapták őket, és, nem erre nem szabad gondolnia, elég az álmaiban szenvednie.*
-Érdekes történet, ne hidd, hogy a bérgyilkosoknak, érdekes az életük, mi csak gyilkolunk, nem tudjuk kit, nem tudjuk miért, csak megöljük.*Ahogy beszél mintha valami végtelen szomorúság csengene a hangjában, de valami más is, valami olyan amit nem lehet leírni, valami amibe van harag, szeretet, félelem és még néhány érzés egyvelege. Valahogy hangja halk és mégis szinte érezni benne a végtelen erőt és mégis mintha az erő megtörne. Tekintetét ismét Bacara szemei felé fordítja, és mélyen belenéz a kék szempárba. Majd elmosolyodik, és most már nyugodt mély hangján megszólal.*
-Azt hiszem lassan aludni kéne térni, az éjszaka márt a vége felé közeledik, és holnap szeretném bejárni a várost, ezért aszt hiszem vissza térek a fogadóba, és kiveszek egy szobát.*Miközben beszél Bacarát figyeli, hogyan reagál a szavaira. Van egy olyan érzése, nem teljesen ért egyet távozásával, ezért még mielőtt megszólalna hozzáfűzi.*- De ha akarjátok holnap találkozhatunk, valószínűleg Bacara te elég jól ismered a várost ahhoz, hogy körbevezethess, és olyanokat mutass nekem, amiket egyedül nem biztos, hogy megtalálnék, legalábbis nem könnyen. Sosem voltam ezelőtt városban.*Miközben beszél feláll, majd ránéz Aerisre és csak most veszi észre, hogy a lány ülve alszik, nem érti eddig, hogy nem vette észre, de elneveti magát a helyzet komikumát figyelve.*
-Úgy nézem viszont Aeris társaságát továbbra is élvezheted.*Mondja majd ismét elneveti magát.*
1748. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 09:50:02
Üzenet elküldve: 2013-08-14 09:50:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Kagan kilép a szegénynegyed utcájából a főtérre. Odasétál a szökőkúthoz és leül a szélére. Kissé megfáradt a tanulásban és a gyaloglásban. A teste nem szokott még kellőképpen hozzá. Így a fáradság érzése is kissé új a számára. Régen volt már utoljára elfáradva. Körbepislog, hogy nincs-e véletlenül valami olyan a közelben ami esetleg őt is érdekelné. A szeme megállapodik a fogadón. Elmosolyodik és megindul felé.*
1747. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-14 09:48:58
Üzenet elküldve: 2013-08-14 09:48:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton, Aeris Mentha//
* Bacara megérti, bár nem tudja elképzelni, hogy mi szörnyűség lehetett az életében amiről ennyire nem akar beszélni. Elmélyül gondolataiban, míg próbálja megfejteni a fiút. *
~ Talán ő tett valamit. Valami szörnyűséget. Bérgyilkos létére nem elképzelhetetlen, mégis, amikor ránézek valahogy nem tudnék rosszat feltételezni róla. Egyszerűen képtelen vagyok elfogadni azt, hogy ő egy rossz ember lenne. Nem! Bár nem ismerem túl régóta, de látom, hogy milyen. Munkán kívül talán nem is tudna megölni valakit. Bár erős, bátor, becsületes, és nem utolsósorban vérszomjas embert neveltek belőle, a lelke mélyén nem az. És csak ez számít, mert ha oda juttat az élet, hogy valamit nagyon meg kell tenned az fogja eldönteni, hogy megteszed-e, vagy mégsem ahogy a lelked mélyén érzel. Ott fog megmutatkozni igazán, hogy ki vagy valójában. És tudom, hogy Eriton nem lenne képes bántani engem, Aerist vagy akárkit aki ártatlan még a munka kedvéért sem. ~
* Felnéz az elf fiúra és rájön, hogy mondania kellene valamit. Úgy véli az ő életében nem volt semmi különös egy pár ölésen kívül amit ne oszthatna meg velük, így halkan elkezdi mesélni. *
- Hát jó van. Tudom, hogy eddig nem sok mindent tudtatok meg rólam, mert kissé, hogy is mondjam zárkózott vagyok. Rég megtanultam már, hogy nem szabad kimutatnom semmilyen érzésemet, mert visszaélhetnek vele és vissza is élnek. * Aerisre néz jelentőségteljesen. * Ez itt nem az erdő, ahol csak pár kóborló rablótól kell tartani. Nem, ez itt a város, ahol megaláznak, kihasználnak majd a porba taposnak. Gyerekként mindezt nem tudtam. Egy naiv, szőke fürtös hajú kislány voltam, aki csak örömet akart okozni a nevelőjének. Ugyanis anyám már a születés pillanatában meghalt, apám meg anyám halálába halt bele. Így nem maradt rokonom. Gracel, anyám legjobb barátnője nevelt fel, akinek sosem volt férje, sem gyereke. Nemcsoda, hiszen olyan boszorkány volt, akit nehezen lehet elviselni. Talán néhány tulajdonságomat tőle tanultam el. * Mosolyodik el a szőke lány, aki most leveszi sapkáját és így hosszú, fényes haja vállára omlik. * Velem sem bánt túl fényesen. Gondolom úgy vélte, ha már nincs gyereke akkor máséval végezteti el a piszkos munkát. Már akkor elkezdtem lopni, hogy legyen pénzünk és el tudjam tartani őt. Alig voltam 6 éves. Majd rájöttem, hogy szeretem amit csinálok és nem is vagyok rossz benne, így beálltam a tolvaj csapatba, akiket otthagytam miután Ő elment. "Ő" név szerint Adian volt a legjobb barátom és az egyetlen akit közel engedtem magamhoz. Talán túl közel is. * Egy könnycsepp csillan meg szeme sarkában, amit csak a szemfüles vett volna észre, mert azonnal letörli és folytatja történetét. * Szóval Adian tanított meg arra hogy álljak a sarkamra Gracel-el szemben. Ez nem tetszett az öreglánynak de túl sokat nem tehetett ellene, mert alig tudott mozogni a túlsúlya és a sok betegség miatt. Hamar elpatkolt idegességében a vén banya, és még meg sem sirattam. Ezek után tényleg csak a tolvaj csapat maradt nekem. Jó volt ott. Úgy éreztem végre tartozom valahová. Egy családba...azt hiszem. Ott tanultam meg minden fontos dolgot, ami a túléléshez kell. Na meg a tolvajkodás fortélyait. A legjobb voltam közöttük. Adiannal jó párost alkottunk és éreztem, hogy ő is így érez, de valami miatt mikor komolyra fordult volna a dolog megfutamodott. Kilépett a csapatból és elment. Nem tudom hová, csak annyit mondott, hogy szerencsét akar próbálni. Elment, és azóta nem láttam. ~ Ez nem teljesen igaz, éppen ma láttam őt viszont egy csinos kis bőr társaságában, de ezt nekik nem kell tudniuk. Már így is túl sokat mondtam, de valamikor nekem is ki kell adnom magamból ezeket. El kell fogadnom, hogy nem vagyok kőszikla. Ember vagyok, aki a sérelmeiből épít páncélt magának, de a páncél is megrepedhet néha. ~ Szóval utána én sem maradtam tovább a csapatnál, hiszen Adian távozásával nem volt mi ott tartson. Kiléptem és elindultam az erdő felé. Igen az erdőben éltem pár évig és jó volt, bár nem a megszokott környezet. Ott öltem életemben először. Nem is egyszer. Hozzá voltam szokva, hogy ott senki sem lát és egy halott embertől könnyebb elvenni az értékeit mint egy élőtől aki ellenáll. Végül meguntam, hogy hetente csak pár eltévedt lélek kószál az erdőben. Hiányzott a városi nyüzsgés ezért visszajöttem és találkoztam veletek.
* Egy ideig elgondolkozva nézi a földet, majd elmosolyodik, felnéz és valamivel hangosabban ismét megszólal.*
- Szóval nagyjából ez az én történetem, de tudom, hogy egy bérgyilkoséval nem érhet fel.
* Bacara megérti, bár nem tudja elképzelni, hogy mi szörnyűség lehetett az életében amiről ennyire nem akar beszélni. Elmélyül gondolataiban, míg próbálja megfejteni a fiút. *
~ Talán ő tett valamit. Valami szörnyűséget. Bérgyilkos létére nem elképzelhetetlen, mégis, amikor ránézek valahogy nem tudnék rosszat feltételezni róla. Egyszerűen képtelen vagyok elfogadni azt, hogy ő egy rossz ember lenne. Nem! Bár nem ismerem túl régóta, de látom, hogy milyen. Munkán kívül talán nem is tudna megölni valakit. Bár erős, bátor, becsületes, és nem utolsósorban vérszomjas embert neveltek belőle, a lelke mélyén nem az. És csak ez számít, mert ha oda juttat az élet, hogy valamit nagyon meg kell tenned az fogja eldönteni, hogy megteszed-e, vagy mégsem ahogy a lelked mélyén érzel. Ott fog megmutatkozni igazán, hogy ki vagy valójában. És tudom, hogy Eriton nem lenne képes bántani engem, Aerist vagy akárkit aki ártatlan még a munka kedvéért sem. ~
* Felnéz az elf fiúra és rájön, hogy mondania kellene valamit. Úgy véli az ő életében nem volt semmi különös egy pár ölésen kívül amit ne oszthatna meg velük, így halkan elkezdi mesélni. *
- Hát jó van. Tudom, hogy eddig nem sok mindent tudtatok meg rólam, mert kissé, hogy is mondjam zárkózott vagyok. Rég megtanultam már, hogy nem szabad kimutatnom semmilyen érzésemet, mert visszaélhetnek vele és vissza is élnek. * Aerisre néz jelentőségteljesen. * Ez itt nem az erdő, ahol csak pár kóborló rablótól kell tartani. Nem, ez itt a város, ahol megaláznak, kihasználnak majd a porba taposnak. Gyerekként mindezt nem tudtam. Egy naiv, szőke fürtös hajú kislány voltam, aki csak örömet akart okozni a nevelőjének. Ugyanis anyám már a születés pillanatában meghalt, apám meg anyám halálába halt bele. Így nem maradt rokonom. Gracel, anyám legjobb barátnője nevelt fel, akinek sosem volt férje, sem gyereke. Nemcsoda, hiszen olyan boszorkány volt, akit nehezen lehet elviselni. Talán néhány tulajdonságomat tőle tanultam el. * Mosolyodik el a szőke lány, aki most leveszi sapkáját és így hosszú, fényes haja vállára omlik. * Velem sem bánt túl fényesen. Gondolom úgy vélte, ha már nincs gyereke akkor máséval végezteti el a piszkos munkát. Már akkor elkezdtem lopni, hogy legyen pénzünk és el tudjam tartani őt. Alig voltam 6 éves. Majd rájöttem, hogy szeretem amit csinálok és nem is vagyok rossz benne, így beálltam a tolvaj csapatba, akiket otthagytam miután Ő elment. "Ő" név szerint Adian volt a legjobb barátom és az egyetlen akit közel engedtem magamhoz. Talán túl közel is. * Egy könnycsepp csillan meg szeme sarkában, amit csak a szemfüles vett volna észre, mert azonnal letörli és folytatja történetét. * Szóval Adian tanított meg arra hogy álljak a sarkamra Gracel-el szemben. Ez nem tetszett az öreglánynak de túl sokat nem tehetett ellene, mert alig tudott mozogni a túlsúlya és a sok betegség miatt. Hamar elpatkolt idegességében a vén banya, és még meg sem sirattam. Ezek után tényleg csak a tolvaj csapat maradt nekem. Jó volt ott. Úgy éreztem végre tartozom valahová. Egy családba...azt hiszem. Ott tanultam meg minden fontos dolgot, ami a túléléshez kell. Na meg a tolvajkodás fortélyait. A legjobb voltam közöttük. Adiannal jó párost alkottunk és éreztem, hogy ő is így érez, de valami miatt mikor komolyra fordult volna a dolog megfutamodott. Kilépett a csapatból és elment. Nem tudom hová, csak annyit mondott, hogy szerencsét akar próbálni. Elment, és azóta nem láttam. ~ Ez nem teljesen igaz, éppen ma láttam őt viszont egy csinos kis bőr társaságában, de ezt nekik nem kell tudniuk. Már így is túl sokat mondtam, de valamikor nekem is ki kell adnom magamból ezeket. El kell fogadnom, hogy nem vagyok kőszikla. Ember vagyok, aki a sérelmeiből épít páncélt magának, de a páncél is megrepedhet néha. ~ Szóval utána én sem maradtam tovább a csapatnál, hiszen Adian távozásával nem volt mi ott tartson. Kiléptem és elindultam az erdő felé. Igen az erdőben éltem pár évig és jó volt, bár nem a megszokott környezet. Ott öltem életemben először. Nem is egyszer. Hozzá voltam szokva, hogy ott senki sem lát és egy halott embertől könnyebb elvenni az értékeit mint egy élőtől aki ellenáll. Végül meguntam, hogy hetente csak pár eltévedt lélek kószál az erdőben. Hiányzott a városi nyüzsgés ezért visszajöttem és találkoztam veletek.
* Egy ideig elgondolkozva nézi a földet, majd elmosolyodik, felnéz és valamivel hangosabban ismét megszólal.*
- Szóval nagyjából ez az én történetem, de tudom, hogy egy bérgyilkoséval nem érhet fel.
1746. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-13 23:44:56
Üzenet elküldve: 2013-08-13 23:44:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton meglepődik a kérdéseken, és nem is nagyon akar válaszolni rájuk, a tábor nem volt élete legvidámabb része, de valamiért úgy érzi Bacara előtt megnyílhat, ő nem fog visszaélni az érzéseivel, de Aeris hallgatása valahogy zavarja. Óvatosan rá is pislant a lányra, de nem tudja mit gondoljon felőle, lehet, hogy csak fáradt, de nem ismeri és valahogy nem is érzi olyan megbízhatónak mint Bacarát. Úgy dönt nem most fogja kiönteni a szívét, majd ha esetleg kettesben lesznek Bacarával, vagy Aerisben is megérzi azt, hogy teljesen megbízható, de ez sokáig tarthat. Belenéz mélyen Bacara szemébe, bár amaz nem láthatja valahogy tudja, hogy érzi azt az érzést amit akkor szoktak az emberek, amikor farkasszemet néznek valaki mással. Majd valahogy úgy érzi nem bírja a lány tekintetét, és félre fordítja a fejét. Majd halkan megszólal. Valahogy nincs ereje a hangjának, ép olyan hangos, hogy meg lehet érteni.*
-Most nem szeretnék többet mondani a múltamról, inkább mesélj te valamit.*Ahogy beszél ismét ránéz Bacarára és csodálja szépségét, ugyan nem sokan becsülik az ilyen lányokat, sokak szerint egy nő ne legyen ilyen izmos, de ő valahogy látja bennük a többet, szerinte egy nőnek is meg kell tudnia védeni magát. Talán azért van ez, mert Ő is ilyen volt, egy vadóc akit megtanítottak ölni, vagyis hasonló volt csak összetettebb, és olyan szép volt, hogy az is szinte egy fegyver volt, de őt megölték.*
*Eriton meglepődik a kérdéseken, és nem is nagyon akar válaszolni rájuk, a tábor nem volt élete legvidámabb része, de valamiért úgy érzi Bacara előtt megnyílhat, ő nem fog visszaélni az érzéseivel, de Aeris hallgatása valahogy zavarja. Óvatosan rá is pislant a lányra, de nem tudja mit gondoljon felőle, lehet, hogy csak fáradt, de nem ismeri és valahogy nem is érzi olyan megbízhatónak mint Bacarát. Úgy dönt nem most fogja kiönteni a szívét, majd ha esetleg kettesben lesznek Bacarával, vagy Aerisben is megérzi azt, hogy teljesen megbízható, de ez sokáig tarthat. Belenéz mélyen Bacara szemébe, bár amaz nem láthatja valahogy tudja, hogy érzi azt az érzést amit akkor szoktak az emberek, amikor farkasszemet néznek valaki mással. Majd valahogy úgy érzi nem bírja a lány tekintetét, és félre fordítja a fejét. Majd halkan megszólal. Valahogy nincs ereje a hangjának, ép olyan hangos, hogy meg lehet érteni.*
-Most nem szeretnék többet mondani a múltamról, inkább mesélj te valamit.*Ahogy beszél ismét ránéz Bacarára és csodálja szépségét, ugyan nem sokan becsülik az ilyen lányokat, sokak szerint egy nő ne legyen ilyen izmos, de ő valahogy látja bennük a többet, szerinte egy nőnek is meg kell tudnia védeni magát. Talán azért van ez, mert Ő is ilyen volt, egy vadóc akit megtanítottak ölni, vagyis hasonló volt csak összetettebb, és olyan szép volt, hogy az is szinte egy fegyver volt, de őt megölték.*
1745. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-13 21:40:26
Üzenet elküldve: 2013-08-13 21:40:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton, Aeris Mentha//
* Bacara le sem tudja venni szemét a titokzatos elfről. Annyira elvarázsolja a fiú szavai, hogy muszáj még többet hallania történetéből, ezért úgy dönt rákérdez. *
- És hogyan kerültél a tanítódhoz? Gondolom nem önként mentél, de voltak akik önként mentek? Akiknek a bérgyilkosság volt az álmuk?
* Eriton szemébe néz -legalábbis reméli, hogy oda sikerült néznie - kíváncsian és oldalra fordítja fejét. *
* Bacara le sem tudja venni szemét a titokzatos elfről. Annyira elvarázsolja a fiú szavai, hogy muszáj még többet hallania történetéből, ezért úgy dönt rákérdez. *
- És hogyan kerültél a tanítódhoz? Gondolom nem önként mentél, de voltak akik önként mentek? Akiknek a bérgyilkosság volt az álmuk?
* Eriton szemébe néz -legalábbis reméli, hogy oda sikerült néznie - kíváncsian és oldalra fordítja fejét. *
1744. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-13 15:56:03
Üzenet elküldve: 2013-08-13 15:56:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
* Ahogy kisétál a fogadó falai közül megáll a szökőkút előtt egy ideig csak áll és a szökőkút csobogását hallgatja* ~Imádom a szökőkutakat!~ *Gondolja, majd beledob egy érmét a kútba. Még vesz egy utolsó nagy levegőt és búcsút int a szökőkútnak, majd elindul a Szegénynegyed felé* ~ Talán előbb körül kéne néznem a városban, aztán nekiugrani ennek az egésznek. Hm, nehéz ügy.~ *Gondolkozás közben a földet fürkészi, majd sóhajt egyet. Figyelmetlensége miatt neki meg egy magas férfinak.* - Elnézést, nem figyeltem. * Bocsánatkérő mosolyt intézz a férfi felé majd halad tovább a Szegénynegyed felé vezető szűkös úton. *
A hozzászólás írója (Dalavesta Eleisa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.13 15:59:05
A hozzászólás írója (Dalavesta Eleisa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.13 15:59:05
1743. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-12 23:31:14
Üzenet elküldve: 2013-08-12 23:31:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A fogadóból kiérve úgy dönt, hogy körbenéz a szegénynegyed felé.* "Kíváncsi vagyok, hogy vajon a szegény kifejezés itt ugyanazt jelenti-e, mint ahonnan jöttem." *Ugyanis ott ő számított szegénynek. Néz jobbra, néz balra hátha lát valami érdekeset, de az őrökön kívül semmi nem tárulkozik szeme elé, úgyhogy elindul a szegénynegyed irányába. Reméli, hogyha arra indul akkor talán eltalál a templomba.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 20:52:24, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; jelek javítása.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 20:52:24, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; jelek javítása.
1742. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-12 21:58:33
Üzenet elküldve: 2013-08-12 21:58:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
"Új város új lehetőségek, új célpontok, újabb vérontások." *Gondolkodik magában Arincea miközben átsétál Arthenior kapuján. Mosolyogva biccent az őrök felé, ezzel is lealapozva a látszólagos jóindulatot feléjük.* "Remélem ebben a városban sokáig fent tudom tartani az úgymond álcám, nem úgy mint az előző helyen, szerencséje volt annak az alaknak, hogy pont mielőtt elnyisszantottam volna a torkát akkor törtek be az őrök a szobába, hogy elvigyenek fogdába. De hála a nyitott ablaknak és az alacsony tetőknek sikeresen meglógtam, de vissza már nem megyek, miért is mennék? hisz köröznek." *Arincea megtorpan, mert ismerős hangokra lesz figyelmes, hangos beszélgetések zaja egy zárt helyről, oldalra tekint és meglátja a Pegazus névre hallgató fogadót. Elmosolyodik.* "Akkor kezdjük úgy ahogy szoktuk. Irány a helyi fogadó hátha valaki tudja ki vagyok, bár ezt kétlem, de ha igen akkor lehet felfogad egy gyilkosságra, meg amúgy is jól esne egy ital." *Azzal Arincea elindul a Pegazus irányába.*
1741. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-12 21:57:34
Üzenet elküldve: 2013-08-12 21:57:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Aravae Mithraniel részére//
*Lazzur nem tagadná le egy percig sem, hogy a vele szemben álló földi tüneménnyel bármilyen információt megosztana... na azért nem mindent... de nem kíván távozásának okáról beszélni.
Havonta kétszer elmegy a ház környékéről... különleges... 'problémái' miatt, melyeket muszáj a város eldugott közegeiben vagy a falakon kívül kezelni. Ezt úgy... belülről szokás érezni nála, ám most a kérdés elől bonyolult kitérni.*
-A házunkba kedves Hölgyem... *Rándulnak meg arcizmai és kicsit húzza fel ajkát s szívja meg fogát.* Gyász honol. Helyesebbnek tartottam pár nap erejéig a kúriát elhagyni. *Azzal az égre néz. Ám ezúttal kicsit nyomasztóan.* S egyéb okok is sürgettek...
*Majd visszanéz Aravae-ra s szükségén erőt vesz és így folytatja udvariassággal:*
-De látva a helyzetet amiben Ön van. Fel bírok ajánlani némi segítséget szállásolás terén... már ha elfogadja az ajánlatom. Eléggé félreérthetően hangzik amit mondani fogok, de a kúria falai biztosan garantálják Önnek a kellő nyugalmat. Fel tudom ajánlani Ön részére a ház azon lakát ahol én tartózkodom. Persze csakis úgy, hogy én házon kívül vagyok. Ott éjszakázhatna és én pedig este elszállásolhatnám magam máshol. Már ha nincsen más ötlete vagy ellenvetése Hölgyem... s reggel talán új lehetőségek felfedését is előtérbe helyezhetnénk...
*Mondja Lazzur és megvakarja Lazac fülének tövét.*
*Lazzur nem tagadná le egy percig sem, hogy a vele szemben álló földi tüneménnyel bármilyen információt megosztana... na azért nem mindent... de nem kíván távozásának okáról beszélni.
Havonta kétszer elmegy a ház környékéről... különleges... 'problémái' miatt, melyeket muszáj a város eldugott közegeiben vagy a falakon kívül kezelni. Ezt úgy... belülről szokás érezni nála, ám most a kérdés elől bonyolult kitérni.*
-A házunkba kedves Hölgyem... *Rándulnak meg arcizmai és kicsit húzza fel ajkát s szívja meg fogát.* Gyász honol. Helyesebbnek tartottam pár nap erejéig a kúriát elhagyni. *Azzal az égre néz. Ám ezúttal kicsit nyomasztóan.* S egyéb okok is sürgettek...
*Majd visszanéz Aravae-ra s szükségén erőt vesz és így folytatja udvariassággal:*
-De látva a helyzetet amiben Ön van. Fel bírok ajánlani némi segítséget szállásolás terén... már ha elfogadja az ajánlatom. Eléggé félreérthetően hangzik amit mondani fogok, de a kúria falai biztosan garantálják Önnek a kellő nyugalmat. Fel tudom ajánlani Ön részére a ház azon lakát ahol én tartózkodom. Persze csakis úgy, hogy én házon kívül vagyok. Ott éjszakázhatna és én pedig este elszállásolhatnám magam máshol. Már ha nincsen más ötlete vagy ellenvetése Hölgyem... s reggel talán új lehetőségek felfedését is előtérbe helyezhetnénk...
*Mondja Lazzur és megvakarja Lazac fülének tövét.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8716-8735