*Eleonor csak áll a főtéren és nézelődik. Most, hogy felnőtt, végre azt csinál, amit akar, oda megy, ahova szeretne. Kiskorában az apja sosem engedte meg neki, hogy a 'közemberek közé süllyedjen', de őt mindig is érdekelte, hogy mi van a házuk falain túl. Hosszasan tanakodik, mit is csináljon, végül úgy dönt, hogy a fogadóba indul, de előtte még odamegy a szökőkúthoz. Ez a kedvenc helye a főtéren. Körülnéz, senki nem figyeli, úgyhogy óvatlanul lehajtja a csuklyát, ami eddig az arcát elrejtette, és elindul a kút felé. A csinos arcán egy mosoly fut át, és úgy érzi, hogy végre szabad*