Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 434 (8661. - 8680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8680. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-17 21:52:39
Üzenet elküldve: 2024-06-17 21:52:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hasonlóan bután érzi magát a Sárvárosról folytatott diskurzusban.*
- Jól van, én mégis honnan tudnám? Ki az, aki így nevez el egy helyet? Mi van ott? Mocsár vagy szar?
*Valószínűleg az utóbbi, még ha átvitt értelemben is. Legalábbis Nori erre tud következtetni abból a Cagon által elhintett információból, hogy a városi őrségnek tisztogatnia kellett a környéken. Mondjuk, ha ez így van, akkor nem csoda, ha az alvilág szereplői is ott húzták meg magukat. Talán tényleg megérné körbeszaglásznia arrafelé.
Mikor az ork beismeri, hogy a szócsatájukat Nori nyerte, önelégülten vigyorodik el. Szereti, mikor nyeregben érzi magát.*
- Az volt a cél. *Az árat meghallva azonban olyannyira kikerekednek a fekete festékkel kiemelt szemei, hogy majd kiesnek a helyükről.*
- Hogy tessék? Az az alak meghibbant. Szerintem te nagyon át lettél verve, hallod-e… vagyis, ha lehúzásnak érezted, akkor jól érezted. Ennél még az is jobban megéri, ha megölöd a kereskedőt, mikor elhozza neked az első adagot.
*Igazából fogalma sincs, mennyibe kerül manapság egy olyan méreg, de ez akkor is túl soknak tűnik. Tíz darab árából már egy házat is meg lehetne venni. Azért magában erősen elgondolkozik azon, hogy ha mégis ilyen áron mozognak azok a löttyök, akkor tényleg jobb lesz nem a törvényes utat választani a megszerzésükhöz.*
- A kettőszázhúsz sem jobb. Mondjuk amúgy nem értem, ha te gyógyítani akarsz, akkor minek neked a fekete? Arra alkalmatlan. Őrületbe kergetni másokat viszont annál jobb. Bár, ahhoz nem kell bájital, azt meg lehet tenni Sa'Tereth hatalmával is.
*Ezt már jól tudja, hisz volt is alkalma kipróbálni, de bár ne tette volna, hisz emiatt van most újra romokban az élete.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.06.17 21:53:19
//Ami nem öl meg az megerősít//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hasonlóan bután érzi magát a Sárvárosról folytatott diskurzusban.*
- Jól van, én mégis honnan tudnám? Ki az, aki így nevez el egy helyet? Mi van ott? Mocsár vagy szar?
*Valószínűleg az utóbbi, még ha átvitt értelemben is. Legalábbis Nori erre tud következtetni abból a Cagon által elhintett információból, hogy a városi őrségnek tisztogatnia kellett a környéken. Mondjuk, ha ez így van, akkor nem csoda, ha az alvilág szereplői is ott húzták meg magukat. Talán tényleg megérné körbeszaglásznia arrafelé.
Mikor az ork beismeri, hogy a szócsatájukat Nori nyerte, önelégülten vigyorodik el. Szereti, mikor nyeregben érzi magát.*
- Az volt a cél. *Az árat meghallva azonban olyannyira kikerekednek a fekete festékkel kiemelt szemei, hogy majd kiesnek a helyükről.*
- Hogy tessék? Az az alak meghibbant. Szerintem te nagyon át lettél verve, hallod-e… vagyis, ha lehúzásnak érezted, akkor jól érezted. Ennél még az is jobban megéri, ha megölöd a kereskedőt, mikor elhozza neked az első adagot.
*Igazából fogalma sincs, mennyibe kerül manapság egy olyan méreg, de ez akkor is túl soknak tűnik. Tíz darab árából már egy házat is meg lehetne venni. Azért magában erősen elgondolkozik azon, hogy ha mégis ilyen áron mozognak azok a löttyök, akkor tényleg jobb lesz nem a törvényes utat választani a megszerzésükhöz.*
- A kettőszázhúsz sem jobb. Mondjuk amúgy nem értem, ha te gyógyítani akarsz, akkor minek neked a fekete? Arra alkalmatlan. Őrületbe kergetni másokat viszont annál jobb. Bár, ahhoz nem kell bájital, azt meg lehet tenni Sa'Tereth hatalmával is.
*Ezt már jól tudja, hisz volt is alkalma kipróbálni, de bár ne tette volna, hisz emiatt van most újra romokban az élete.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.06.17 21:53:19
8679. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-17 21:38:35
Üzenet elküldve: 2024-06-17 21:38:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Talán megtudná állapítani, hogy Norit nem nagyon érdekli az ork története, ha figyelné a lány minden reakcióját. Ám erre most képtelen, vagy csak simán nem akarja. Viszont amit ezután mond, azon nagyon meglepődik. Meg sem fordult a fejében, hogy Sa'Tereth meggondolta volna magát mikor magához parancsolta. Kicsit grimaszol mikor Nori szép halálként említi. Ha csak arról van szó, hogy Sa'Tereth úgy gondolta, hogy az orknak nincs jobb dolga, mintsem meghalni, akkor nem ért egyet ebben. Inkább nem is szól erre. *
- Mi az, hogy mi? Egy városrész. Asszem.
* Teszi hozzá, hátha hülyeséget mondana. Mi tagadás, most igazán hülyén érzi magát az ork, hogy valami ilyen dologban kételkedés fogta el. Azonban a kereskedő említésére mintha felfedezne Nori tekintetében némi érdeklődést, talán pont annyit amennyi kell, hogy megfelelő témáról beszélgessenek. Ám bár próbál játszani a lánnyal, ő mégsem olyan, akit könnyűszerrel átlehetni verni. *
- Megfogtál. A kereskedő, akivel beszéltem azt mondta, hogy helyzettől függően kétszázötven körül várhatom darabját. Kész pénz lehúzásnak éreztem!
* Mikor Nori összeteszi a kezeit és arrébb kezd sétálni, az orkban olyan érzést kelt, mintha nem elégelte volna meg a válaszát, és egyből faképnél akarja hagyni. Fel sem tűnik neki, hogy egész eddig nyakát törte, míg beszéltek. *
- De azt mondta, ha elcsípem egy jobb napján és nem holmi pitiáner rendelést adok le, akkor kettőszázhúszért elém hozza darabját.
* Jól nyakon csípte. ha az ork tudta volna a kellemetlenségét, akkor talán nem közölte volna ezt az információt. *
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Talán megtudná állapítani, hogy Norit nem nagyon érdekli az ork története, ha figyelné a lány minden reakcióját. Ám erre most képtelen, vagy csak simán nem akarja. Viszont amit ezután mond, azon nagyon meglepődik. Meg sem fordult a fejében, hogy Sa'Tereth meggondolta volna magát mikor magához parancsolta. Kicsit grimaszol mikor Nori szép halálként említi. Ha csak arról van szó, hogy Sa'Tereth úgy gondolta, hogy az orknak nincs jobb dolga, mintsem meghalni, akkor nem ért egyet ebben. Inkább nem is szól erre. *
- Mi az, hogy mi? Egy városrész. Asszem.
* Teszi hozzá, hátha hülyeséget mondana. Mi tagadás, most igazán hülyén érzi magát az ork, hogy valami ilyen dologban kételkedés fogta el. Azonban a kereskedő említésére mintha felfedezne Nori tekintetében némi érdeklődést, talán pont annyit amennyi kell, hogy megfelelő témáról beszélgessenek. Ám bár próbál játszani a lánnyal, ő mégsem olyan, akit könnyűszerrel átlehetni verni. *
- Megfogtál. A kereskedő, akivel beszéltem azt mondta, hogy helyzettől függően kétszázötven körül várhatom darabját. Kész pénz lehúzásnak éreztem!
* Mikor Nori összeteszi a kezeit és arrébb kezd sétálni, az orkban olyan érzést kelt, mintha nem elégelte volna meg a válaszát, és egyből faképnél akarja hagyni. Fel sem tűnik neki, hogy egész eddig nyakát törte, míg beszéltek. *
- De azt mondta, ha elcsípem egy jobb napján és nem holmi pitiáner rendelést adok le, akkor kettőszázhúszért elém hozza darabját.
* Jól nyakon csípte. ha az ork tudta volna a kellemetlenségét, akkor talán nem közölte volna ezt az információt. *
8678. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-17 20:44:41
Üzenet elküldve: 2024-06-17 20:44:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A felakasztott ork végzetét hallva csak nemtörődöm módon megrántja a vállait. Valahogy őt nem tudja meghatni egy idegen nyamvadt kis élete*
- Talán Sa'Tereth meg akarta menteni, aztán maga döntött úgy, hogy mégis haszontalan, míg végül saját maga végezte ki. Mondjuk az szép halál.
*A fenyegetése közben úgy látszik, célt ér, merthogy Cagon rögtön megnyugtatja azzal kapcsolatban, hogy nem fogja senkinek sem elkotyogni azt, amit ő balga módon elárult magáról. Sajnos, ha mégis, akkor kénytelen lesz Clion módszereit alkalmazni, és azzal elhallgattatni a hústornyot, hogy átvágja a torkát. Azt sejti, hogy a zöld lény nem fél tőle, pedig jobban tenné. Nori lehet, hogy kicsi, de ahogy mondani szokás, erős, mint a bors, ráadásul a vérében van Sa'Tereth hatalma, amivel könnyedén kerekedhet ki győztesen egy vert helyzetből is.
De mindegy is, nem az a célja, hogy magára haragítsa az orkot, sokkal inkább információkat vár tőle. Az alkímiához őstehetsége van, az üzleteléshez már kevésbé, így nem ismeri a megfelelő forrásokat, amelyek alapján hozzájuthat a ritkább alapanyagokhoz, de hátha ez most változik.*
- Sárvárosban, hm? Az meg mi az? Itt van valahol Arthenior-ban? Ha igen, akkor én azért meglátogatnám. Sokszor próbáltam a kikötőben ilyen fekete löttyöket szerezni, de lehetetlen, úgyhogy minden lehetőség érdekel.
*A neves kereskedő említésére felcsillannak a szemei, úgy látszik, kezd közel kerülni ahhoz, amit hallani akar, de mellé egy furfangos kérdést is kap még.*
- Nem értek az alkudozáshoz, de azt még én is tudom, hogy ez egy beugratós kérdés. Nem mondok árat, te mondod meg, mennyiért szerzel fekete italt, aztán eldöntöm, hogy megéri-e nekem. Vagy bökd ki, ki az a kereskedő, és akkor vele üzletelek helyetted!
*Karba teszi a kezeit a választ várva. Bár, a nyaka kezd megfájdulni, amiért folyamatosan felfelé kell néznie Cagon-ra a nagy termete miatt, így pár lépést hátrébb is lép, amit a másik talán visszavonulásként is felfoghat, pedig csupán egy ilyen prózai oka van, hogy enyhítse a zsibbadást a nyakában.*
//Ami nem öl meg az megerősít//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A felakasztott ork végzetét hallva csak nemtörődöm módon megrántja a vállait. Valahogy őt nem tudja meghatni egy idegen nyamvadt kis élete*
- Talán Sa'Tereth meg akarta menteni, aztán maga döntött úgy, hogy mégis haszontalan, míg végül saját maga végezte ki. Mondjuk az szép halál.
*A fenyegetése közben úgy látszik, célt ér, merthogy Cagon rögtön megnyugtatja azzal kapcsolatban, hogy nem fogja senkinek sem elkotyogni azt, amit ő balga módon elárult magáról. Sajnos, ha mégis, akkor kénytelen lesz Clion módszereit alkalmazni, és azzal elhallgattatni a hústornyot, hogy átvágja a torkát. Azt sejti, hogy a zöld lény nem fél tőle, pedig jobban tenné. Nori lehet, hogy kicsi, de ahogy mondani szokás, erős, mint a bors, ráadásul a vérében van Sa'Tereth hatalma, amivel könnyedén kerekedhet ki győztesen egy vert helyzetből is.
De mindegy is, nem az a célja, hogy magára haragítsa az orkot, sokkal inkább információkat vár tőle. Az alkímiához őstehetsége van, az üzleteléshez már kevésbé, így nem ismeri a megfelelő forrásokat, amelyek alapján hozzájuthat a ritkább alapanyagokhoz, de hátha ez most változik.*
- Sárvárosban, hm? Az meg mi az? Itt van valahol Arthenior-ban? Ha igen, akkor én azért meglátogatnám. Sokszor próbáltam a kikötőben ilyen fekete löttyöket szerezni, de lehetetlen, úgyhogy minden lehetőség érdekel.
*A neves kereskedő említésére felcsillannak a szemei, úgy látszik, kezd közel kerülni ahhoz, amit hallani akar, de mellé egy furfangos kérdést is kap még.*
- Nem értek az alkudozáshoz, de azt még én is tudom, hogy ez egy beugratós kérdés. Nem mondok árat, te mondod meg, mennyiért szerzel fekete italt, aztán eldöntöm, hogy megéri-e nekem. Vagy bökd ki, ki az a kereskedő, és akkor vele üzletelek helyetted!
*Karba teszi a kezeit a választ várva. Bár, a nyaka kezd megfájdulni, amiért folyamatosan felfelé kell néznie Cagon-ra a nagy termete miatt, így pár lépést hátrébb is lép, amit a másik talán visszavonulásként is felfoghat, pedig csupán egy ilyen prózai oka van, hogy enyhítse a zsibbadást a nyakában.*
8677. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-17 13:47:10
Üzenet elküldve: 2024-06-17 13:47:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Nem tartja olyan, hű de nagy dolognak a tisztánlátást az Eeyr követőkkel szemben. Elvégre ez, mondhatni kötelező, vagy inkább alapja a hitüknek. Az ork szerencséjére, még senki sem lobogott előtte, mint büszke Eeyr hívő. Így visszagondolva tuti ment egy két bájital Eeyr hívők kezébe. Kirázza a hideg az orkot, ha erre gondol, de mást nemigen tud kezdeni. Nem kérdezhet meg mindenkit, hogy miben hisz. Lehet nem is lennének vevői. *
- Úgy úgy!
*Felei feléje. *
- Érdekes látvány volt. De sajnos, attól a ponttól kezdve nem láttam. Most már muszáj lesz elhinnem, hogy utolérte a „törvény”. * Ezt az utolsó szót gúnyosan mondja. * Egy cseppet sem kételkedem istenünkben! Mindenki, aki hűséges és hasznos, azok áldásában és védelmében részesülnek.
* Várja már a saját küldetését az istenségtől, még ha csak ilyen alpári kis semmittevő dologról is van szó, legalább érte cselekszik. Azonban jelenlegi helyzetéből kéne hasznot barkácsolnia. Ahhoz, hogy hasznos kis játékszer lehessen, ahhoz bizonyítania kell, nem csak magának, de mindenki másnak is, hogy megvan benne, ami kell. Mikor Nori megfenyegeti, ő csak az ujját végighúzza a szája előtt. *
- Lakat a számon.
* Természetesen nem fél a kis pöttömtől, nem mintha nem tudná elképzelni, hogy nem viszi végbe a fenyegetését, inkább csakhogy nem hinné, hogy saját hite követőit irtaná. Legalábbis reménykedik, hogy a pálinkája továbbra is tiszta alkohol marad mindenféle méreg mellék íztől mentesen. A fekete italok hallatán kicsit meglepődik, de semmi komolyat nem gondol miatta. Elvégre van egy két sejtése, hogy mégis miért kellene neki. *
- Úgy hallottam sárvárosban eléggé virágzott ez a termék. Én nem mernék odamenni és venni, miközben a város kutyái még tisztogatnak vagy bánom is én mit csinálnak. A lényeg, hogy mivel kitaszítják őket így biztos át fog vándorolni a piac, hogy hova azt a fene se tudja. Próbáltam már neves kereskedőket felbérelni az ilyen kényes ügyek elintézésére és talán már van is valaki, aki nem fél bemocskolni a kezét.
* Többet nem mond. Nem teregeti ki minden titkát, még egy a saját hívői körében sem. Ha már Nori magáról, múltjáról osztogat dolgokat, akkor ő is tehet így. Most jobban belegondolva lehet fel kéne vennie a kapcsolatot a kereskedővel. Hátha megenyhült már a szíve az ork irányába. *
- Legutóbb mennyi volt a legkevesebb, amiért egy feketét kaptál?
* Az ork nem hülye, ha túl keveset mond, azt még a gyenge kereskedelmi tapasztalatával is kiszúrja. Főleg mert ezt már megbeszélte a kereskedővel. *
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Nem tartja olyan, hű de nagy dolognak a tisztánlátást az Eeyr követőkkel szemben. Elvégre ez, mondhatni kötelező, vagy inkább alapja a hitüknek. Az ork szerencséjére, még senki sem lobogott előtte, mint büszke Eeyr hívő. Így visszagondolva tuti ment egy két bájital Eeyr hívők kezébe. Kirázza a hideg az orkot, ha erre gondol, de mást nemigen tud kezdeni. Nem kérdezhet meg mindenkit, hogy miben hisz. Lehet nem is lennének vevői. *
- Úgy úgy!
*Felei feléje. *
- Érdekes látvány volt. De sajnos, attól a ponttól kezdve nem láttam. Most már muszáj lesz elhinnem, hogy utolérte a „törvény”. * Ezt az utolsó szót gúnyosan mondja. * Egy cseppet sem kételkedem istenünkben! Mindenki, aki hűséges és hasznos, azok áldásában és védelmében részesülnek.
* Várja már a saját küldetését az istenségtől, még ha csak ilyen alpári kis semmittevő dologról is van szó, legalább érte cselekszik. Azonban jelenlegi helyzetéből kéne hasznot barkácsolnia. Ahhoz, hogy hasznos kis játékszer lehessen, ahhoz bizonyítania kell, nem csak magának, de mindenki másnak is, hogy megvan benne, ami kell. Mikor Nori megfenyegeti, ő csak az ujját végighúzza a szája előtt. *
- Lakat a számon.
* Természetesen nem fél a kis pöttömtől, nem mintha nem tudná elképzelni, hogy nem viszi végbe a fenyegetését, inkább csakhogy nem hinné, hogy saját hite követőit irtaná. Legalábbis reménykedik, hogy a pálinkája továbbra is tiszta alkohol marad mindenféle méreg mellék íztől mentesen. A fekete italok hallatán kicsit meglepődik, de semmi komolyat nem gondol miatta. Elvégre van egy két sejtése, hogy mégis miért kellene neki. *
- Úgy hallottam sárvárosban eléggé virágzott ez a termék. Én nem mernék odamenni és venni, miközben a város kutyái még tisztogatnak vagy bánom is én mit csinálnak. A lényeg, hogy mivel kitaszítják őket így biztos át fog vándorolni a piac, hogy hova azt a fene se tudja. Próbáltam már neves kereskedőket felbérelni az ilyen kényes ügyek elintézésére és talán már van is valaki, aki nem fél bemocskolni a kezét.
* Többet nem mond. Nem teregeti ki minden titkát, még egy a saját hívői körében sem. Ha már Nori magáról, múltjáról osztogat dolgokat, akkor ő is tehet így. Most jobban belegondolva lehet fel kéne vennie a kapcsolatot a kereskedővel. Hátha megenyhült már a szíve az ork irányába. *
- Legutóbb mennyi volt a legkevesebb, amiért egy feketét kaptál?
* Az ork nem hülye, ha túl keveset mond, azt még a gyenge kereskedelmi tapasztalatával is kiszúrja. Főleg mert ezt már megbeszélte a kereskedővel. *
8676. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-15 13:12:20
Üzenet elküldve: 2024-06-15 13:12:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
//A hozzászólás 16+ jelentetet tartalmaz!//
- Az hát, miért, micsoda? Biztos, hogy tisztábban látok, mint a sok Eeyr kutya. *Nos igen, a másik dolog, amit nem fog soha beismerni sem magának, sem pedig másnak, az az, hogy mióta megkapta az ajándékot Sa'Tereth-től, azóta szabályosan retteg Eeyr-től, mert az istennő veszélyesebb rá nézve, mint valaha, de hát a sötét isten ajándékai már csak ilyenek, mindnek ára van.
A felakasztott ork története azonban felkelti az érdeklődését, úgyhogy kíváncsian hallgatja, ahogy Cagon kifejti azt, hogy nem egy átlagos akasztás volt ám az, hanem, nos, csoda történt.*
- Fekete füstfelhő, mi? Azt hiszem, nem kell megmagyaráznom, hogy mi, illetve ki lehetett az. Látod, megéri hűségesnek lennünk hozzá.
*Az ilyesfajta történetek mind csak megerősítik abban, hogy példaképe, Sa'Tereth valóban jelen van, és teszi is a dolgát ott, ahol azt jónak látja. Őszintén szólva őt megnyugtatja ez a tény.
Mikor Cagon visszakérdez a bűneire, akkor jön rá, hogy ezt azért talán mégsem volt bölcs dolog elkotyogni neki, de most már mindegy.*
- Aham, de ha bárkinek bármit is fecsegsz erről, akkor a kardom a koponyádban fog kikötni, remélem érthető. *Fenyegeti is azonnal az ártatlant, merthogy a fenyegetés bizony mindent megold. Na meg az, ha tereli a szót, éppen ezért kanyarodik vissza a kettejük közös témájához, a bájitalokhoz.*
- Amúgy, kellenének nekem fekete varázsitalok. Tudod, hol lehet őket beszerezni? A kikötőben már próbálkoztam, de senkitől nem tudtam venni. Ritka, mint a templom egere, vagy mi… Ha tudnál nekem hozni néhányat, azt jól megfizetném. *No lám, mégis csak lehet üzletet kötni a feketeséggel, csak nem olyan egyszerűen, mint más vevőkkel.*
//Ami nem öl meg az megerősít//
//A hozzászólás 16+ jelentetet tartalmaz!//
- Az hát, miért, micsoda? Biztos, hogy tisztábban látok, mint a sok Eeyr kutya. *Nos igen, a másik dolog, amit nem fog soha beismerni sem magának, sem pedig másnak, az az, hogy mióta megkapta az ajándékot Sa'Tereth-től, azóta szabályosan retteg Eeyr-től, mert az istennő veszélyesebb rá nézve, mint valaha, de hát a sötét isten ajándékai már csak ilyenek, mindnek ára van.
A felakasztott ork története azonban felkelti az érdeklődését, úgyhogy kíváncsian hallgatja, ahogy Cagon kifejti azt, hogy nem egy átlagos akasztás volt ám az, hanem, nos, csoda történt.*
- Fekete füstfelhő, mi? Azt hiszem, nem kell megmagyaráznom, hogy mi, illetve ki lehetett az. Látod, megéri hűségesnek lennünk hozzá.
*Az ilyesfajta történetek mind csak megerősítik abban, hogy példaképe, Sa'Tereth valóban jelen van, és teszi is a dolgát ott, ahol azt jónak látja. Őszintén szólva őt megnyugtatja ez a tény.
Mikor Cagon visszakérdez a bűneire, akkor jön rá, hogy ezt azért talán mégsem volt bölcs dolog elkotyogni neki, de most már mindegy.*
- Aham, de ha bárkinek bármit is fecsegsz erről, akkor a kardom a koponyádban fog kikötni, remélem érthető. *Fenyegeti is azonnal az ártatlant, merthogy a fenyegetés bizony mindent megold. Na meg az, ha tereli a szót, éppen ezért kanyarodik vissza a kettejük közös témájához, a bájitalokhoz.*
- Amúgy, kellenének nekem fekete varázsitalok. Tudod, hol lehet őket beszerezni? A kikötőben már próbálkoztam, de senkitől nem tudtam venni. Ritka, mint a templom egere, vagy mi… Ha tudnál nekem hozni néhányat, azt jól megfizetném. *No lám, mégis csak lehet üzletet kötni a feketeséggel, csak nem olyan egyszerűen, mint más vevőkkel.*
8675. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-14 21:37:48
Üzenet elküldve: 2024-06-14 21:37:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Valahol egyet kell értsen a gondolkodásával. Valahol az ork sem szeretne sokkal jobban beleszédülni a többi követő mindennapjaiba, de ha ez közelebb viheti az istenéhez, ám legyen. *
- Tisztánlátás, mi?
* Gondolkodik az ork, főleg valami válaszon, de az ihlet mi eddig kísérte, csak nem akar jönni. Még ha nem is követik anyain az istenüket, mint az összes többit, az akkor sem ok arra, hogy őket elítéljék. Egy nap rájönnek majd az igazságra, ahogyan a páros és még sokan mások is rájöttek. *
- Hát, fogjuk rá!
* Nem túl meggyőző hangon szól, mint aki nem akarja elhinni, pedig ott volt a történés pillanatában. *
- Ő is egy volt közülünk. Pont előttem rúgták ki alóla a sámlit. Azt hittem neki reszeltek, de hirtelen egy hangos pukkanás után megjelent egy fekete füstfelhő szerűség és magába szívta. Hogy ezután mi lett vele, nem tudom, de a városőrség körözi azóta.
* Bárkinek mesélne erről, biztos megvádolná, hogy lejárt főzeteket fogyaszt unalmába. Nem hibáztatna senkit sem, maga sem hinné el a mesét, hacsak nem a szeme láttára történne meg. *
- Nocsak! Szóval közellenségként voltál fenntartva?
* Kíváncsian pillant Norira. Még csak most találkoztak, de már mennyi mindent árult el magáról mind szándékosan, mind véletlen. De ezzel most eléggé felkeltette az érdeklődését, hogy mégis mit csinálhatott a pöttöm, amiért ki akarták végezni. *
- Lehet benne valami. De szerintem itt abban egyezünk meg, hogy nem egyezünk meg!
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Valahol egyet kell értsen a gondolkodásával. Valahol az ork sem szeretne sokkal jobban beleszédülni a többi követő mindennapjaiba, de ha ez közelebb viheti az istenéhez, ám legyen. *
- Tisztánlátás, mi?
* Gondolkodik az ork, főleg valami válaszon, de az ihlet mi eddig kísérte, csak nem akar jönni. Még ha nem is követik anyain az istenüket, mint az összes többit, az akkor sem ok arra, hogy őket elítéljék. Egy nap rájönnek majd az igazságra, ahogyan a páros és még sokan mások is rájöttek. *
- Hát, fogjuk rá!
* Nem túl meggyőző hangon szól, mint aki nem akarja elhinni, pedig ott volt a történés pillanatában. *
- Ő is egy volt közülünk. Pont előttem rúgták ki alóla a sámlit. Azt hittem neki reszeltek, de hirtelen egy hangos pukkanás után megjelent egy fekete füstfelhő szerűség és magába szívta. Hogy ezután mi lett vele, nem tudom, de a városőrség körözi azóta.
* Bárkinek mesélne erről, biztos megvádolná, hogy lejárt főzeteket fogyaszt unalmába. Nem hibáztatna senkit sem, maga sem hinné el a mesét, hacsak nem a szeme láttára történne meg. *
- Nocsak! Szóval közellenségként voltál fenntartva?
* Kíváncsian pillant Norira. Még csak most találkoztak, de már mennyi mindent árult el magáról mind szándékosan, mind véletlen. De ezzel most eléggé felkeltette az érdeklődését, hogy mégis mit csinálhatott a pöttöm, amiért ki akarták végezni. *
- Lehet benne valami. De szerintem itt abban egyezünk meg, hogy nem egyezünk meg!
8674. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-14 21:09:17
Üzenet elküldve: 2024-06-14 21:09:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Elég hülye tekintettel billenti oldalra a fejét, mikor az ork reagál a hierarchiával kapcsolatos felvetésére.*
- Felőlem aztán mindenki azt csinál, amit akar. Miért is kéne máshogy gondolnom? Én nem fogom azt sem erőltetni senkire, hogy bízzanak Sa'Tereth-ben. Majd rájönnek maguktól a sárban fetrengve vagy a halál torkában. Nem vagyok holmi messiás, sem kiválasztott, csak valaki, aki tisztán lát.
*Elképzelhető, hogy sokan mások pont úgy gondolják róla, hogy elvakultan követi az istent, de nincs az a halandó entitás, aki el tudná neki magyarázni, hogy minden, amit Sa'Tereth-ről hisz, azok részben csak vélt igazságok. Illetve talán van, aki képes lenne ezt megértetni vele, de az nemrég itt hagyta őt a főtéren egyedül.*
- Nocsak, felakasztottak egy orkot? Kár, hogy nem láttam, biztos jó muri volt. Na, és mit aggattak rá bűneként? Nem szakadt le alatta a bitófa?
*Nem tud arra sem úgy reagálni, ahogy kellene, mikor valakit kivégeznek. Számára ez csak egy játék, és szerencsétlen ork pedig a játékszer. Az egyetlen dolog, amiben valószínűleg így szavak nélkül is egyetért Cagon-nal, az az, hogy sejti, mennyire mondvacsinált okokkal megbélyegezve vezethették szegényt a vesztőhelyre.*
- Nem rossz dolog egyébként belesimulni ebbe a társadalomnak nevezett szörnyűségbe, csak nekem sajnos nem megy. Engem is ki akartak végezni még pár éve, de sosem kaptak el, mostanra meg már úgy tűnik, elfelejtették.
*Megint olyan titkokat árul el, amit talán még a barátainak sem kellene, de most mégis egy gyakorlatilag vadidegen orrára köti őket.*
- A halál meg szép dolog… ezzel most nem értek egyet. Az elmúlás gyönyörű pecsétje. *El is mosolyodik még egy kicsit, mintha valami kellemes, boldogságot adó dologról mesélne.*
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Elég hülye tekintettel billenti oldalra a fejét, mikor az ork reagál a hierarchiával kapcsolatos felvetésére.*
- Felőlem aztán mindenki azt csinál, amit akar. Miért is kéne máshogy gondolnom? Én nem fogom azt sem erőltetni senkire, hogy bízzanak Sa'Tereth-ben. Majd rájönnek maguktól a sárban fetrengve vagy a halál torkában. Nem vagyok holmi messiás, sem kiválasztott, csak valaki, aki tisztán lát.
*Elképzelhető, hogy sokan mások pont úgy gondolják róla, hogy elvakultan követi az istent, de nincs az a halandó entitás, aki el tudná neki magyarázni, hogy minden, amit Sa'Tereth-ről hisz, azok részben csak vélt igazságok. Illetve talán van, aki képes lenne ezt megértetni vele, de az nemrég itt hagyta őt a főtéren egyedül.*
- Nocsak, felakasztottak egy orkot? Kár, hogy nem láttam, biztos jó muri volt. Na, és mit aggattak rá bűneként? Nem szakadt le alatta a bitófa?
*Nem tud arra sem úgy reagálni, ahogy kellene, mikor valakit kivégeznek. Számára ez csak egy játék, és szerencsétlen ork pedig a játékszer. Az egyetlen dolog, amiben valószínűleg így szavak nélkül is egyetért Cagon-nal, az az, hogy sejti, mennyire mondvacsinált okokkal megbélyegezve vezethették szegényt a vesztőhelyre.*
- Nem rossz dolog egyébként belesimulni ebbe a társadalomnak nevezett szörnyűségbe, csak nekem sajnos nem megy. Engem is ki akartak végezni még pár éve, de sosem kaptak el, mostanra meg már úgy tűnik, elfelejtették.
*Megint olyan titkokat árul el, amit talán még a barátainak sem kellene, de most mégis egy gyakorlatilag vadidegen orrára köti őket.*
- A halál meg szép dolog… ezzel most nem értek egyet. Az elmúlás gyönyörű pecsétje. *El is mosolyodik még egy kicsit, mintha valami kellemes, boldogságot adó dologról mesélne.*
8673. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-13 22:34:21
Üzenet elküldve: 2024-06-13 22:34:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Az biztos, hogy csalódna, ha elutasítaná, mint potenciális vevő, felhasználója a tudásának. De azért nem fog könnyeket ejteni érte. Elvégre a tudás, amit kiskora óta élesít, akár élesben, akár az árnyékban csak rajta áll kinek adja tovább. Az orknak is valami hasonló véleménye van holmi jöttmentekre. Ha egyik nap valami csavargó keresné fel, hogy képezze ki, valószínű pofán röhögné. Na nem mintha annyian keresnék az orkot szabadidejében. *
- Áhh, értem! Szóval számodra csak az isten létezik, mindenki más meg csináljon, amit akar.
* Nem biztos, hogy jól fogta fel, de a hierarchiáról alkotott véleményéről az orknak az jön le, hogy nem szeret nagyon csapatban dolgozni. Persze nem ez lenne az első, hogy tévedne. *
- Nem azt mondom, hogy szeretnék az emberek jó oldalán állni, de ha bemennék a városba fejeket csavargatni, hogy a tudásukat magamévá tegyem, lehet nem tűrnének meg. Jobb, ha egyelőre óvatos maradok. Különben még a bitóra kerülök, mint a másik ork.
* Nevet nem mond, hátha hallott az eseményekről a kaszárnyában. Wruzto eltűnése nagy port kavart, és még mindig keresik. Sokat nem fűz a terveihez a lány, sőt, semmit sem mond, sem, hogy szerinte jó vagy rossz, de még csak képen sem röhögi. Azonban mikor az ork eljátssza a vak hívő szerepét a lány igen érdekes szavakkal díjazza. A bemutatkozásra bólint. *
- Cagon.
* Cseppet sem csodálkozik a válaszon. Elvégre egy isten útmutatása felér egy kisebb fejtörővel. Van, hogy valaki egész életében nem tudja, hogy mégis mire lett megkérve. Viszont a hallhatatlanságra megemelkedik a szemöldöke. Nem nagyon tudja ezt elképzelni. De minden bizonnyal egy hasznos ajándék. Ez is csak azt bizonyítja, hogy Nori pont egy olyan ember, akit Sa'Tereth hasznosnak talál. Vagy baromira irritálja, és ezzel átkozta meg! Ki mit vet, úgy arat. Arra, hogy nem bánja, ha a halál utoléri, nem nagyon tud mit mondani. Az ork sosem volt a szavak mestere, persze megvan itt-ott a pillanata, de legtöbbször csak nagyobb szarba kerül, mint amekkorában éppen van. *
- Nálunk odahaza mindig azt mondták, hogy a halál a gyengék fehér zászlója. Mondjuk ez az orkoknál lehet másként fogják fel, mint az emberek.
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Az biztos, hogy csalódna, ha elutasítaná, mint potenciális vevő, felhasználója a tudásának. De azért nem fog könnyeket ejteni érte. Elvégre a tudás, amit kiskora óta élesít, akár élesben, akár az árnyékban csak rajta áll kinek adja tovább. Az orknak is valami hasonló véleménye van holmi jöttmentekre. Ha egyik nap valami csavargó keresné fel, hogy képezze ki, valószínű pofán röhögné. Na nem mintha annyian keresnék az orkot szabadidejében. *
- Áhh, értem! Szóval számodra csak az isten létezik, mindenki más meg csináljon, amit akar.
* Nem biztos, hogy jól fogta fel, de a hierarchiáról alkotott véleményéről az orknak az jön le, hogy nem szeret nagyon csapatban dolgozni. Persze nem ez lenne az első, hogy tévedne. *
- Nem azt mondom, hogy szeretnék az emberek jó oldalán állni, de ha bemennék a városba fejeket csavargatni, hogy a tudásukat magamévá tegyem, lehet nem tűrnének meg. Jobb, ha egyelőre óvatos maradok. Különben még a bitóra kerülök, mint a másik ork.
* Nevet nem mond, hátha hallott az eseményekről a kaszárnyában. Wruzto eltűnése nagy port kavart, és még mindig keresik. Sokat nem fűz a terveihez a lány, sőt, semmit sem mond, sem, hogy szerinte jó vagy rossz, de még csak képen sem röhögi. Azonban mikor az ork eljátssza a vak hívő szerepét a lány igen érdekes szavakkal díjazza. A bemutatkozásra bólint. *
- Cagon.
* Cseppet sem csodálkozik a válaszon. Elvégre egy isten útmutatása felér egy kisebb fejtörővel. Van, hogy valaki egész életében nem tudja, hogy mégis mire lett megkérve. Viszont a hallhatatlanságra megemelkedik a szemöldöke. Nem nagyon tudja ezt elképzelni. De minden bizonnyal egy hasznos ajándék. Ez is csak azt bizonyítja, hogy Nori pont egy olyan ember, akit Sa'Tereth hasznosnak talál. Vagy baromira irritálja, és ezzel átkozta meg! Ki mit vet, úgy arat. Arra, hogy nem bánja, ha a halál utoléri, nem nagyon tud mit mondani. Az ork sosem volt a szavak mestere, persze megvan itt-ott a pillanata, de legtöbbször csak nagyobb szarba kerül, mint amekkorában éppen van. *
- Nálunk odahaza mindig azt mondták, hogy a halál a gyengék fehér zászlója. Mondjuk ez az orkoknál lehet másként fogják fel, mint az emberek.
8672. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-13 21:11:29
Üzenet elküldve: 2024-06-13 21:11:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Ha az ork vásárláson gondolkodik, akkor csalódni fog. Nori-nak ugyanis sem a bájitalai, sem a tudása nem eladó, ő sokkal inkább arra volt kíváncsi, hogy melyik istenhez és milyen kötelék köti őt. Erre már megkapta a választ, ráadásul a neki tetsző formában.*
- Azt nem hinném, hogy ezek a bizonyos kiválasztottak bármit is mozgolódnának. Hierarchiáról pedig hallani sem akarok, mert hányni tudnék tőle. Mindenesetre, ha találkozni akarsz Sa'Tereth-tel, akkor sajnálom, de rossz helyen vagy. Ez a város Eeyr szánalmas kis követőinek a birodalma. Ha a sötét nagyurat akarod látni, a Vérkert a legjobb esélyed. Én is ott találkoztam a démonával.
*Azt sem tervezi titkolni, hol lelhető fel Sa'Tereth szentélye, ugyanis, ha azzal jó pontot szerezhet az istennél, hogy követőket vezet el hozzá, akkor magától értetődő, hogy így is fog tenni. Az italok és a hozzá kapcsolódó tudás témájában hallottakon egy kicsit ugyan elgondolkozik, de aztán látványosan rázni kezdi a fejét.*
- Azt hiszem, nincs túl sok értelme elmélkedni vagy jegyzetelni. Vannak, akik tudják már, amit mi még nem. Csak rá kell jönni, hogy ki az, megszerezni a tudását és kisajátítani. Onnantól a miénk az egész világ. Azt mondod, megerősíteni, vagy gyógyítani. Ez pont ugyanolyan, mint a szeretet és a gyűlölet. A kettő szinte ugyanaz, nagyon erős érzések, és csak egy hajszál különbözteti meg őket egymástól. A bájitalok is ilyenek. Egyetlen komponens, és az egész hatás a visszájára tud fordulni.
*Elismerésről, birkákról, vásárlókról nem tud nyilatkozni, a kereskedéshez ő bizony egy cseppet sem ért, de abban azért biztos, hogy nem a tudás, hanem a befolyás fogja eldönteni, hogy kinek a neve nő nagyra ebben a városban. Ezt nem fejti ki újdonsült társának.
A következőkre értetlenül húzza fel a szemöldökét, tisztán látszik a szemeiben, hogy hülyének nézi az orkot.*
- Te most direkt csinálsz hülyét magadból, játszod az agyad, vagy tényleg idióta vagy? Nem kell engem bálványoznod, nem vagyok különleges. Szóval fejezd be ezt a marhaságot, és hívj csak Nori-nak! Amúgy meg nem kell hallgatnom, de az a helyzet, hogy még én sem tudom, mi a küldetés, de biztos vagyok benne, hogy Sa'Tereth akar engem. Az ajándék, amit kaptam… nos, khm… gyakorlatilag halhatatlanság. Jó, mi? Bár nem különösebben hat meg az sem, ha meghalok. *Ránt vállat, mert az utóbbi időben nem különösebben tartja értékesnek a saját életét, mióta az, akit végre kezdett igazán megszeretni, eldobta, és ott hagyta pont azon a padon, amit az ork termetes teste mellett elpillantva láthat is.*
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Ha az ork vásárláson gondolkodik, akkor csalódni fog. Nori-nak ugyanis sem a bájitalai, sem a tudása nem eladó, ő sokkal inkább arra volt kíváncsi, hogy melyik istenhez és milyen kötelék köti őt. Erre már megkapta a választ, ráadásul a neki tetsző formában.*
- Azt nem hinném, hogy ezek a bizonyos kiválasztottak bármit is mozgolódnának. Hierarchiáról pedig hallani sem akarok, mert hányni tudnék tőle. Mindenesetre, ha találkozni akarsz Sa'Tereth-tel, akkor sajnálom, de rossz helyen vagy. Ez a város Eeyr szánalmas kis követőinek a birodalma. Ha a sötét nagyurat akarod látni, a Vérkert a legjobb esélyed. Én is ott találkoztam a démonával.
*Azt sem tervezi titkolni, hol lelhető fel Sa'Tereth szentélye, ugyanis, ha azzal jó pontot szerezhet az istennél, hogy követőket vezet el hozzá, akkor magától értetődő, hogy így is fog tenni. Az italok és a hozzá kapcsolódó tudás témájában hallottakon egy kicsit ugyan elgondolkozik, de aztán látványosan rázni kezdi a fejét.*
- Azt hiszem, nincs túl sok értelme elmélkedni vagy jegyzetelni. Vannak, akik tudják már, amit mi még nem. Csak rá kell jönni, hogy ki az, megszerezni a tudását és kisajátítani. Onnantól a miénk az egész világ. Azt mondod, megerősíteni, vagy gyógyítani. Ez pont ugyanolyan, mint a szeretet és a gyűlölet. A kettő szinte ugyanaz, nagyon erős érzések, és csak egy hajszál különbözteti meg őket egymástól. A bájitalok is ilyenek. Egyetlen komponens, és az egész hatás a visszájára tud fordulni.
*Elismerésről, birkákról, vásárlókról nem tud nyilatkozni, a kereskedéshez ő bizony egy cseppet sem ért, de abban azért biztos, hogy nem a tudás, hanem a befolyás fogja eldönteni, hogy kinek a neve nő nagyra ebben a városban. Ezt nem fejti ki újdonsült társának.
A következőkre értetlenül húzza fel a szemöldökét, tisztán látszik a szemeiben, hogy hülyének nézi az orkot.*
- Te most direkt csinálsz hülyét magadból, játszod az agyad, vagy tényleg idióta vagy? Nem kell engem bálványoznod, nem vagyok különleges. Szóval fejezd be ezt a marhaságot, és hívj csak Nori-nak! Amúgy meg nem kell hallgatnom, de az a helyzet, hogy még én sem tudom, mi a küldetés, de biztos vagyok benne, hogy Sa'Tereth akar engem. Az ajándék, amit kaptam… nos, khm… gyakorlatilag halhatatlanság. Jó, mi? Bár nem különösebben hat meg az sem, ha meghalok. *Ránt vállat, mert az utóbbi időben nem különösebben tartja értékesnek a saját életét, mióta az, akit végre kezdett igazán megszeretni, eldobta, és ott hagyta pont azon a padon, amit az ork termetes teste mellett elpillantva láthat is.*
8671. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-12 22:23:16
Üzenet elküldve: 2024-06-12 22:23:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
* A rokonlélekségből később még cinkostársak is lehetnek. Ha igaz, amit mond, és tényleg ért az ölés tudományához, akkor ár mindjárt értelmet nyerhet az „ellenségeket ölni” rész. Ha vehetne pár olyan italt, amiktől ellenségei a lábai előtt rogynak össze, akkor az mindenképp megkoronázná a napot. De ennek a felvetésnek még várnia kell, még közel sem melegedtek bele annyira a beszélgetésbe, hogy ilyennel tudjon dobálózni. Különösen meglepi mikor a kiválasztott részt tagadja. *
- Mi az, hogy nem hinnéd? Már csak a puszta tény, hogy találkoztál vele feljebb rak a hierarchiában, és még valami ajándékkal is megáldottak! Mit megadnék, ha maga Sa'Tereth hasznára lehetnék!
* Csapja össze a két kezét, mintha imádkozna, de köztudott, hogy az orkok nem vetemednek ilyen tettekre. Ez is csak egy hosszabb tapsnak felelhetne meg. Ami az italit illeti, azon elgondolkodik egy darabig. *
- Hogy is fogalmazzak. Ahogy azt mondtad, hogy neked ölnöd kellett, úgy én arra törekszem, hogy megerősítsem mások egyes képességeit, vagy éppen valami máskülönben halálos sérülést töröljek el egy csettintésre. Jelenleg próbálom a saját elképzeléseimet eme könyvbe leírni. Remélem a tudásom pont elég lesz arra, hogy a városi birkák elismerjék a tudásom. Amint hivatalosan is elismernek remélhetőleg több vásárlóm lesz, abból több pénz, abból pedig több kísérletet tudnék elindítani!
* Reméli ez a levezetés több mint kielégítő választ nyújtott a kérdésre. Mind ambícióra, mind célokra. *
- Ó kiválasztott! * Tárja szét a kezeit előtte, miközben lenéz rá * Szánd meg egy válasszal eme halandót, * mutat magára * ha nem parancsoltak hallgatásra. Mi a nagy küldetés?
//Ami nem öl meg az megerősít//
* A rokonlélekségből később még cinkostársak is lehetnek. Ha igaz, amit mond, és tényleg ért az ölés tudományához, akkor ár mindjárt értelmet nyerhet az „ellenségeket ölni” rész. Ha vehetne pár olyan italt, amiktől ellenségei a lábai előtt rogynak össze, akkor az mindenképp megkoronázná a napot. De ennek a felvetésnek még várnia kell, még közel sem melegedtek bele annyira a beszélgetésbe, hogy ilyennel tudjon dobálózni. Különösen meglepi mikor a kiválasztott részt tagadja. *
- Mi az, hogy nem hinnéd? Már csak a puszta tény, hogy találkoztál vele feljebb rak a hierarchiában, és még valami ajándékkal is megáldottak! Mit megadnék, ha maga Sa'Tereth hasznára lehetnék!
* Csapja össze a két kezét, mintha imádkozna, de köztudott, hogy az orkok nem vetemednek ilyen tettekre. Ez is csak egy hosszabb tapsnak felelhetne meg. Ami az italit illeti, azon elgondolkodik egy darabig. *
- Hogy is fogalmazzak. Ahogy azt mondtad, hogy neked ölnöd kellett, úgy én arra törekszem, hogy megerősítsem mások egyes képességeit, vagy éppen valami máskülönben halálos sérülést töröljek el egy csettintésre. Jelenleg próbálom a saját elképzeléseimet eme könyvbe leírni. Remélem a tudásom pont elég lesz arra, hogy a városi birkák elismerjék a tudásom. Amint hivatalosan is elismernek remélhetőleg több vásárlóm lesz, abból több pénz, abból pedig több kísérletet tudnék elindítani!
* Reméli ez a levezetés több mint kielégítő választ nyújtott a kérdésre. Mind ambícióra, mind célokra. *
- Ó kiválasztott! * Tárja szét a kezeit előtte, miközben lenéz rá * Szánd meg egy válasszal eme halandót, * mutat magára * ha nem parancsoltak hallgatásra. Mi a nagy küldetés?
8670. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-12 21:42:59
Üzenet elküldve: 2024-06-12 21:42:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem szokott előre tervezni, így nem gondolt bele abba, hogy milyen válasz fog érkezni az orktól, de így utólag rá kell jönnie, hogy azért megkönnyebbült. Nem fogja feladni őt a városőrségnél, sőt, ugyanannyira utálja őket, mint ő maga.*
- Úgy, úgy! A törvény azokra nem vonatkozik, akik hozzák. Az igazságot is emberek döntik el attól függően, hogy milyen kedvük van. Csodás, nem igaz? Pont ezért undorítóan szar az egész világ úgy, ahogy mondod.
*A válasszal valóban megelégszik, sőt, valamilyen szinten még imponál is neki. Úgy látszik, a zöld mamlasz személyében egyfajta rokonlélekre bukkant, az pedig csak hab a tortán, hogy elismeri, sőt, követi is az istenét. Mind Clion, mind pedig Mai idiótának nézik, amiért hisz az arctalan létezésében és tanításában, de ez az öltönyös, furcsa fickó nem, ő megérti, és ennek valamiért talán jobban is örül a kelleténél.*
- Kiválasztottak? Nem hinném, de én egyszer már találkoztam vele. A Vérkertben megjelent az egyik démonja, és ajándéokot is kaptam tőle...
*Nem lát semmi rosszat abban, ha mesél az istene küldöttével való találkozásról az orknak. Természetesen most sem fogadja meg legjobb barátja tanácsát, hogy talán nem kellene túl sokat fecsegnie.*
- Ami meg az italaidat illeti… sokat nem tudok a munkádról, csak annyit, hogy alkimista vagy, ha minden igaz. Franc se tudja mit pletykálnak rólad ezek a városi barmok. Hogy hasznos lesz-e ez a találkozás, az attól függ, hogy hasznosnak bizonyulsz-e számomra. Alkímia és Sa'Tereth, eddig jó, de mik a céljaid, ambícióid? *Kérdez rá újra a meg nem válaszolt kérdésére, csak most épp máshogy megfogalmazva.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.06.12 21:51:15
//Ami nem öl meg az megerősít//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem szokott előre tervezni, így nem gondolt bele abba, hogy milyen válasz fog érkezni az orktól, de így utólag rá kell jönnie, hogy azért megkönnyebbült. Nem fogja feladni őt a városőrségnél, sőt, ugyanannyira utálja őket, mint ő maga.*
- Úgy, úgy! A törvény azokra nem vonatkozik, akik hozzák. Az igazságot is emberek döntik el attól függően, hogy milyen kedvük van. Csodás, nem igaz? Pont ezért undorítóan szar az egész világ úgy, ahogy mondod.
*A válasszal valóban megelégszik, sőt, valamilyen szinten még imponál is neki. Úgy látszik, a zöld mamlasz személyében egyfajta rokonlélekre bukkant, az pedig csak hab a tortán, hogy elismeri, sőt, követi is az istenét. Mind Clion, mind pedig Mai idiótának nézik, amiért hisz az arctalan létezésében és tanításában, de ez az öltönyös, furcsa fickó nem, ő megérti, és ennek valamiért talán jobban is örül a kelleténél.*
- Kiválasztottak? Nem hinném, de én egyszer már találkoztam vele. A Vérkertben megjelent az egyik démonja, és ajándéokot is kaptam tőle...
*Nem lát semmi rosszat abban, ha mesél az istene küldöttével való találkozásról az orknak. Természetesen most sem fogadja meg legjobb barátja tanácsát, hogy talán nem kellene túl sokat fecsegnie.*
- Ami meg az italaidat illeti… sokat nem tudok a munkádról, csak annyit, hogy alkimista vagy, ha minden igaz. Franc se tudja mit pletykálnak rólad ezek a városi barmok. Hogy hasznos lesz-e ez a találkozás, az attól függ, hogy hasznosnak bizonyulsz-e számomra. Alkímia és Sa'Tereth, eddig jó, de mik a céljaid, ambícióid? *Kérdez rá újra a meg nem válaszolt kérdésére, csak most épp máshogy megfogalmazva.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.06.12 21:51:15
8669. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-12 19:12:04
Üzenet elküldve: 2024-06-12 19:12:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Egyelőre nem enged a testtartásából, hátha valami rossz ötlet pattanna ki abból a kicsi kobakjából, amire hirtelen kéne cselekedni. Ez az érzés nem tart sokáig. A mondandójából az ork arra következtet, hogy nincs mitől tartania, így enyhít a testtartásán. *
- Hát persze! Veled együtt akasztanának fel engem is, csak önnön mulatságuk érdekében.
* Sóhajt egyet, mielőtt a többire is szólna valamit. *
- A világ mindenhogy szar. Csak rajtunk áll mit tudunk kihúzni belőle.
* Reméli megelégszik ezzel a válasszal. Elvégre jobbra nem futja. Nagy kő esik le a szívéről, amikor meghallja, hogy őt is követi a sötétség. Így talán kicsivel érthetőbb a sajátos gondolkodása. Elvégre Sa'Tereth nem arról híres, hogy a legépebbeket hívja magához, hanem a leghasznosabbakat. Bár látni itt-ott egy két félkegyelműt, akikről az sem lehet megmondani, hogy hogyan vannak életben, de ez most nem róluk szól. Mikor meghallja azt a bizonyos küldetést, szemei felcsillannak. Nem kicsit lesz izgatott, elvégre őt az istenség még nem látogatta meg. Ezzel is azt mutatva, hogy nincs haszna. De lehet, hogy most minden megváltozik.*
- Végre akcióba lendültek a kiválasztottak?
* Csak álmodhat arról, hogy Sa'Tereth megjelenik előtte és hozzá illő feladattal áldaná meg. De az is lehet, hogy ez is az ő művé, talán ő maga vezette ide, hogy segítsen egy kiválasztottnak. *
- Az italaim? * Néz le az övére * Na, halljam, mi járja a népek száját rólam?
* Abban igaza van, hogy nem nagyon titkolja kilétét és minden boldog boldogtalannal üzletelt, de azé olyan sokan nem ismerhetik. Közben gondolkodik, hogy mit mondjon a mondat második felére. *
- Érdekes. Tehát az alkímia két végén helyezkedünk el. Talán valami igazán hasznos is kisülhet ebből a találkozásból.
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Egyelőre nem enged a testtartásából, hátha valami rossz ötlet pattanna ki abból a kicsi kobakjából, amire hirtelen kéne cselekedni. Ez az érzés nem tart sokáig. A mondandójából az ork arra következtet, hogy nincs mitől tartania, így enyhít a testtartásán. *
- Hát persze! Veled együtt akasztanának fel engem is, csak önnön mulatságuk érdekében.
* Sóhajt egyet, mielőtt a többire is szólna valamit. *
- A világ mindenhogy szar. Csak rajtunk áll mit tudunk kihúzni belőle.
* Reméli megelégszik ezzel a válasszal. Elvégre jobbra nem futja. Nagy kő esik le a szívéről, amikor meghallja, hogy őt is követi a sötétség. Így talán kicsivel érthetőbb a sajátos gondolkodása. Elvégre Sa'Tereth nem arról híres, hogy a legépebbeket hívja magához, hanem a leghasznosabbakat. Bár látni itt-ott egy két félkegyelműt, akikről az sem lehet megmondani, hogy hogyan vannak életben, de ez most nem róluk szól. Mikor meghallja azt a bizonyos küldetést, szemei felcsillannak. Nem kicsit lesz izgatott, elvégre őt az istenség még nem látogatta meg. Ezzel is azt mutatva, hogy nincs haszna. De lehet, hogy most minden megváltozik.*
- Végre akcióba lendültek a kiválasztottak?
* Csak álmodhat arról, hogy Sa'Tereth megjelenik előtte és hozzá illő feladattal áldaná meg. De az is lehet, hogy ez is az ő művé, talán ő maga vezette ide, hogy segítsen egy kiválasztottnak. *
- Az italaim? * Néz le az övére * Na, halljam, mi járja a népek száját rólam?
* Abban igaza van, hogy nem nagyon titkolja kilétét és minden boldog boldogtalannal üzletelt, de azé olyan sokan nem ismerhetik. Közben gondolkodik, hogy mit mondjon a mondat második felére. *
- Érdekes. Tehát az alkímia két végén helyezkedünk el. Talán valami igazán hasznos is kisülhet ebből a találkozásból.
8668. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-12 15:53:02
Üzenet elküldve: 2024-06-12 15:53:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Úgy tűnik, hogy bármerre is sodorja az élet, bárkivel is fut össze, mindenkinek előbb leesik, hogy bizony pontosan úgy, ahogy az ork is gondolja, neki elmentek otthonról. Csupán Nori maga az, akinek nem tűnik fel, hogy a szilánkosra tört elméje az oka mindennek. Talán, ha ráeszmélne, és elfogadná, hogy beteg, akkor sokkal könnyebben küzdene meg azzal, amit ő most csak a benne élő szörnyetegnek nevez, és aminek okán pontosan ugyanolyan fanatikus elkötelezettséget érez Sa'Tereth iránt, mint sokan mások, akik viszont nem feltétlenül mutatják meg magukat a nagyvilág előtt. Egyelőre viszont a sötét isten támogatásának hite, az agyában jelenlévő megannyi különböző személyiség és a halálfélelem teljes hiánya azt okozza, hogy egy kicsit sem ijed meg az ork vészjósló testtartás váltásától, sem attól, hogy talán veszélyes az arctalanról ilyen nyíltan beszélni.*
- Ugyan, miért lenne veszélyes? Mit teszel? Elhurcolsz a városőrség elé, és feladsz nekik azért, mert mást gondolok, mint a nagyérdeműek? Nem hinném. Ork vagy. Egész biztos vagyok benne, hogy neked sem jutott még túl sok jó ebben a „csodálatos” világban. *Még imitálja is ujjaival a macskakörmöket, amivel hatalmas idézőjelek közé kívánja tenni a csodálatos jelzőt, merthogy ez a világ minden, csak nem szép.*
- Na ugye! *Hamar kibújik a szög a zsákból. Minden ork valahol Sa'Tereth követője, hiába próbálják tagadni.*
- Előttem nem is kell tagadnod, én is érte élek. Ami azt illeti, kaptam is tőle egy küldetést, de valóban, ne beszéljünk erről. *Azért a mézesmadzagot elhúzza az ork arca előtt, hátha még a segítségére lehet.*
- Igazából csak feltűntek a bájitalok, amik nálad vannak, na meg mostanában elég sokat hallani rólad a városban. Tudod, egészen kicsi korom óta alkímiával foglalkozom én is. Kényszerítettek, hogy öljek velük, na mindegy… Mondd csak, mennyire komolyan űzöd te ezt a… hivatást? *A teljes igazság az, hogy igazából fogalma sincs róla, hogy mit akar pontosan a férfitől, csak egy hirtelen ötlettől vezérelve szólította le, és most megpróbál improvizálni.*
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Úgy tűnik, hogy bármerre is sodorja az élet, bárkivel is fut össze, mindenkinek előbb leesik, hogy bizony pontosan úgy, ahogy az ork is gondolja, neki elmentek otthonról. Csupán Nori maga az, akinek nem tűnik fel, hogy a szilánkosra tört elméje az oka mindennek. Talán, ha ráeszmélne, és elfogadná, hogy beteg, akkor sokkal könnyebben küzdene meg azzal, amit ő most csak a benne élő szörnyetegnek nevez, és aminek okán pontosan ugyanolyan fanatikus elkötelezettséget érez Sa'Tereth iránt, mint sokan mások, akik viszont nem feltétlenül mutatják meg magukat a nagyvilág előtt. Egyelőre viszont a sötét isten támogatásának hite, az agyában jelenlévő megannyi különböző személyiség és a halálfélelem teljes hiánya azt okozza, hogy egy kicsit sem ijed meg az ork vészjósló testtartás váltásától, sem attól, hogy talán veszélyes az arctalanról ilyen nyíltan beszélni.*
- Ugyan, miért lenne veszélyes? Mit teszel? Elhurcolsz a városőrség elé, és feladsz nekik azért, mert mást gondolok, mint a nagyérdeműek? Nem hinném. Ork vagy. Egész biztos vagyok benne, hogy neked sem jutott még túl sok jó ebben a „csodálatos” világban. *Még imitálja is ujjaival a macskakörmöket, amivel hatalmas idézőjelek közé kívánja tenni a csodálatos jelzőt, merthogy ez a világ minden, csak nem szép.*
- Na ugye! *Hamar kibújik a szög a zsákból. Minden ork valahol Sa'Tereth követője, hiába próbálják tagadni.*
- Előttem nem is kell tagadnod, én is érte élek. Ami azt illeti, kaptam is tőle egy küldetést, de valóban, ne beszéljünk erről. *Azért a mézesmadzagot elhúzza az ork arca előtt, hátha még a segítségére lehet.*
- Igazából csak feltűntek a bájitalok, amik nálad vannak, na meg mostanában elég sokat hallani rólad a városban. Tudod, egészen kicsi korom óta alkímiával foglalkozom én is. Kényszerítettek, hogy öljek velük, na mindegy… Mondd csak, mennyire komolyan űzöd te ezt a… hivatást? *A teljes igazság az, hogy igazából fogalma sincs róla, hogy mit akar pontosan a férfitől, csak egy hirtelen ötlettől vezérelve szólította le, és most megpróbál improvizálni.*
8667. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-11 22:12:56
Üzenet elküldve: 2024-06-11 22:12:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Azt hamar belátja, hogy újdonsült ismerősének jobban elmentek otthonról, mint neki bármikor. Még meg is próbál tűz ellen tűzzel harcolni, de látszólag ez csak jobban felkeltette az érdeklődését. Furcsa világgá lett, ha már az örült sem képes legyűrni az örültet. Egyelőre csak sértéseket dobál az ork irányába. Na nem mintha ez különösebben zavarná elvégre ez még semmi azokhoz képest, amit néhány napja üzent egy paraszt, de azért vannak határok. Határok ahol, ha a cérna elpattan, ott előjön az a bizonyos énje, akit próbál elnyomni. Az az énje, amiről éppen viccelődik, agresszív. Nem mintha ott lenne még, de azért látszik, hogy nem féli a halált, máskülönben kétszer is meggondolná, hogy mit mondjon egy orknak. Egyelőre csak magára ölt egy széles vigyort és azzal folytatja, folytatná, de hirtelen fordulatot vesz a téma, egyenesen az istenség, Sa'Tereth felé. Ekkor eltűnik az orkról az a bizonyos mosoly, és egy komolyabb ábra fogadhatja a lányt. *
- Veszélyes témákkal dobálózol.
* Az ork testtartása nyugalmasból egyfajta agresszívabbá változik. Nem valami támadó, inkább valami olyan, amiből hirtelen tudna könnyű mozdulatokat végre hajtani. Az ork két lehetőséget vesz számításba. A lány vagy Sa'Tereth követő, vagy valami megszállott vadász, ki ellenük tevékenykedik. Nincs mese, kockáztatnia kell. *
- Minden ork kötődik sötét istenhez. Tagadhatatlan kötelék van az orkok és közte. Még ha valaki le is akarná tagadni és teszem azt valami Eeyr templomba menekülne sem lelne békét. De gondolom nem erről szeretnél beszélgetni.
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Azt hamar belátja, hogy újdonsült ismerősének jobban elmentek otthonról, mint neki bármikor. Még meg is próbál tűz ellen tűzzel harcolni, de látszólag ez csak jobban felkeltette az érdeklődését. Furcsa világgá lett, ha már az örült sem képes legyűrni az örültet. Egyelőre csak sértéseket dobál az ork irányába. Na nem mintha ez különösebben zavarná elvégre ez még semmi azokhoz képest, amit néhány napja üzent egy paraszt, de azért vannak határok. Határok ahol, ha a cérna elpattan, ott előjön az a bizonyos énje, akit próbál elnyomni. Az az énje, amiről éppen viccelődik, agresszív. Nem mintha ott lenne még, de azért látszik, hogy nem féli a halált, máskülönben kétszer is meggondolná, hogy mit mondjon egy orknak. Egyelőre csak magára ölt egy széles vigyort és azzal folytatja, folytatná, de hirtelen fordulatot vesz a téma, egyenesen az istenség, Sa'Tereth felé. Ekkor eltűnik az orkról az a bizonyos mosoly, és egy komolyabb ábra fogadhatja a lányt. *
- Veszélyes témákkal dobálózol.
* Az ork testtartása nyugalmasból egyfajta agresszívabbá változik. Nem valami támadó, inkább valami olyan, amiből hirtelen tudna könnyű mozdulatokat végre hajtani. Az ork két lehetőséget vesz számításba. A lány vagy Sa'Tereth követő, vagy valami megszállott vadász, ki ellenük tevékenykedik. Nincs mese, kockáztatnia kell. *
- Minden ork kötődik sötét istenhez. Tagadhatatlan kötelék van az orkok és közte. Még ha valaki le is akarná tagadni és teszem azt valami Eeyr templomba menekülne sem lelne békét. De gondolom nem erről szeretnél beszélgetni.
8666. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-11 21:39:32
Üzenet elküldve: 2024-06-11 21:39:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Nori az az ember, aki soha nem fél kimondani a véleményét, és házhoz megy a pofonért is, ha arról van szó. Éppen ezért nem ijed meg az ork hatalmas termetétől sem. Végtére is az ilyesfajta szörnyetegek, akik ekkora mamlaszok, általában lassúak, és mivel ilyen nagyok, nagyobb területen is tudnak vérezni. Nem is ő lenne, ha nem futna végig az agyán a vérbefagyott zöld behemót képe egy pillanatra, de ennek ellenére nem azért szólította le, hogy balhézzon vele. Ha az ork tényleg alkimista, akkor még akár a saját kísérleteihez is hasznos információkat húzhat ki belőle.*
- Elképzelhető, mi? Hát persze… *Húzódnak apró vigyorra a feketére festet ajkai. A közben feltett furcsa kérdésére még furcsább választ kap, egyáltalán nem erre számított. Meg nem rökönyödik rajta, de azért kíváncsi lenne rá, mi az a helyzet, amikor egy élőlény az ellenségeit akarja meggyógyítani, míg a barátait bántani. Jobban belegondolva, még a végén olyan választ is kaphat, aminek segítségével a saját lelkében élő szörnyet is jobban megértheti.*
- Nocsak, nem gondoltam, hogy ezt mondod, de végül is ork vagy. Az orkok mind agresszív kis, khm, nagy dögök, úgyhogy mégsem lepődök meg. Mesélj nekem arról, hogy mikor érezted úgy, hogy meg akarod ölni a barátodat? Várj! Nem is. Jobbat kérdezek. Van-e bármi közöd Sa'Tereth-hez?
*Szemei szinte már fanatikusan villognak, miközben Cagon észreveheti, ahogy a lány rendszertelenül pislog rá. Valami nincs rendjén a fekete fruskával, ez egyértelmű, de nem is látszik úgy, mintha rosszul lenne.*
- Az orkok közel állnak a sötét istenhez, nem igaz? *Teszi még hozzá az előbbi kérdéséhez ezt a másikat, amiből az is kiderül, hogy szeretné, ha helyeslő választ kapna, bár előre nem tudhatja, hogy léteznek-e olyan orkok, akik esetleg bedőlnek Eeyr hazugságainak. Ha ez utóbbi volna az igazság, a testében élő vipera valószínűleg hamar nyugtalankodni kezdene.*
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Nori az az ember, aki soha nem fél kimondani a véleményét, és házhoz megy a pofonért is, ha arról van szó. Éppen ezért nem ijed meg az ork hatalmas termetétől sem. Végtére is az ilyesfajta szörnyetegek, akik ekkora mamlaszok, általában lassúak, és mivel ilyen nagyok, nagyobb területen is tudnak vérezni. Nem is ő lenne, ha nem futna végig az agyán a vérbefagyott zöld behemót képe egy pillanatra, de ennek ellenére nem azért szólította le, hogy balhézzon vele. Ha az ork tényleg alkimista, akkor még akár a saját kísérleteihez is hasznos információkat húzhat ki belőle.*
- Elképzelhető, mi? Hát persze… *Húzódnak apró vigyorra a feketére festet ajkai. A közben feltett furcsa kérdésére még furcsább választ kap, egyáltalán nem erre számított. Meg nem rökönyödik rajta, de azért kíváncsi lenne rá, mi az a helyzet, amikor egy élőlény az ellenségeit akarja meggyógyítani, míg a barátait bántani. Jobban belegondolva, még a végén olyan választ is kaphat, aminek segítségével a saját lelkében élő szörnyet is jobban megértheti.*
- Nocsak, nem gondoltam, hogy ezt mondod, de végül is ork vagy. Az orkok mind agresszív kis, khm, nagy dögök, úgyhogy mégsem lepődök meg. Mesélj nekem arról, hogy mikor érezted úgy, hogy meg akarod ölni a barátodat? Várj! Nem is. Jobbat kérdezek. Van-e bármi közöd Sa'Tereth-hez?
*Szemei szinte már fanatikusan villognak, miközben Cagon észreveheti, ahogy a lány rendszertelenül pislog rá. Valami nincs rendjén a fekete fruskával, ez egyértelmű, de nem is látszik úgy, mintha rosszul lenne.*
- Az orkok közel állnak a sötét istenhez, nem igaz? *Teszi még hozzá az előbbi kérdéséhez ezt a másikat, amiből az is kiderül, hogy szeretné, ha helyeslő választ kapna, bár előre nem tudhatja, hogy léteznek-e olyan orkok, akik esetleg bedőlnek Eeyr hazugságainak. Ha ez utóbbi volna az igazság, a testében élő vipera valószínűleg hamar nyugtalankodni kezdene.*
8665. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-11 17:52:12
Üzenet elküldve: 2024-06-11 17:52:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Ritkán tér el szokásos napjaitól az ork, de a mai nap különböző az összes többinél. Most épp ihletett kapott a megannyi fejtágítást követve. Kellett neki egy kis kikapcsolódás, és már újra pörög az agya. Fel-alá járkál a téren, egyik kezében könyv másik kezében írótoll. Rájött, hogy eddig rosszul állt a dolgokhoz. Eddig mások tudását próbálta beiktatni a sajátja mellé, de mint kiderült, nincs rá szüksége. Az ő megközelítése is van olyan jó, mint mindenki másé, ezt csak bizonyítania kell. Hogyan is tudna bizonyítani, mintsem megírnia és beadni, mint egy új fejezet a bájitalkeverések területén. Főleg erről ír, miközben teszi a köröket a szökőkút körül. Mások jogosan gondolhatnák, hogy nincs ki mind a négy kereke, de távol álljon tőle ez az állítás. A megállj parancsra felfigyel. Először nem hiszi, hogy neki szólnak, de hamar tisztázódik, mikor megfordul. A kijelentésre, miszerint mekkora, elmosolyodik. Ritkán találkozik olyannal, aki nem fél kimondani, amire gondol vele szemben. *
- Elképzelhető, hogy tudok egy-két dolgot, amit mások hasznosnak találhatnak.
* Nem ragozza túl, hagyja, hogy a lány beszéljen kicsit, ha már így elkezdte. *
- Gyógyítani vagy ölni?
* Ismétli a szavait. Mintha egy kicsit el is gondolkodna rajtuk. Majd összecsapja a könyvet, ami a kezében van.*
- Helyzettől függ. Barátokat gyógyítani, ellenséget ölni. Néha fordítva.
* Ördögi vigyor kerül az arcára a mondat végén. Még mindig nem tudja, a lány célját, de ha nem elég rátermett a válaszra biztos elszörnyed. *
//Ami nem öl meg az megerősít//
* Ritkán tér el szokásos napjaitól az ork, de a mai nap különböző az összes többinél. Most épp ihletett kapott a megannyi fejtágítást követve. Kellett neki egy kis kikapcsolódás, és már újra pörög az agya. Fel-alá járkál a téren, egyik kezében könyv másik kezében írótoll. Rájött, hogy eddig rosszul állt a dolgokhoz. Eddig mások tudását próbálta beiktatni a sajátja mellé, de mint kiderült, nincs rá szüksége. Az ő megközelítése is van olyan jó, mint mindenki másé, ezt csak bizonyítania kell. Hogyan is tudna bizonyítani, mintsem megírnia és beadni, mint egy új fejezet a bájitalkeverések területén. Főleg erről ír, miközben teszi a köröket a szökőkút körül. Mások jogosan gondolhatnák, hogy nincs ki mind a négy kereke, de távol álljon tőle ez az állítás. A megállj parancsra felfigyel. Először nem hiszi, hogy neki szólnak, de hamar tisztázódik, mikor megfordul. A kijelentésre, miszerint mekkora, elmosolyodik. Ritkán találkozik olyannal, aki nem fél kimondani, amire gondol vele szemben. *
- Elképzelhető, hogy tudok egy-két dolgot, amit mások hasznosnak találhatnak.
* Nem ragozza túl, hagyja, hogy a lány beszéljen kicsit, ha már így elkezdte. *
- Gyógyítani vagy ölni?
* Ismétli a szavait. Mintha egy kicsit el is gondolkodna rajtuk. Majd összecsapja a könyvet, ami a kezében van.*
- Helyzettől függ. Barátokat gyógyítani, ellenséget ölni. Néha fordítva.
* Ördögi vigyor kerül az arcára a mondat végén. Még mindig nem tudja, a lány célját, de ha nem elég rátermett a válaszra biztos elszörnyed. *
8664. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-06-11 15:55:43
Üzenet elküldve: 2024-06-11 15:55:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Egy újabb nap, amivel nem fog tudni semmit sem kezdeni. Ugyan sokat gondolkozik a temetői kalandján, de a találkozót csak holnapra beszélték meg a szőkeséggel, így a mai napja gyakorlatilag mehet is a kukába. Legalább azzal próbálkozik, hogyan is tud az elvárásnak megfelelően csinos lenni. Mostanra addig jutott, hogy épp a fehér blúzát, fekete mellénykéjét, nadrágját és a bakancsát viseli. Talán nem látszik, de ő bizony határozottan halad a csinosság felé.
Ennél többre azonban nem alkalmas a mai nap, legfeljebb még arra, hogy össze-vissza bóklásszon céltalanul. Épp ezt teszi a főtéren, mikor megpillant a tömegben egy kirívó alakot. Egy orkot, akinek az övén bájitalok lógnak. Már önmagában felkelti az érdeklődését a furcsa szerzet, de aztán beugrik neki, hogy ez a fazon hirdethette magát nemrég alkimistaként a városban. Muszáj, hogy ő legyen, kizárt dolog, hogy túl sok jólöltözött ork szaladgáljon a városban.
Nori végül gyorsít a léptein, és odasiet hozzá.*
- Hé, te, ork, állj meg! Te jó ég, mekkora állat vagy *jegyzi meg csak úgy mellékesen, miután utoléri.*
- Azt csicsergik a madarak, hogy tudsz egyet s mást a varázsfőzetekről, igaz ez? Elképzelhető, hogy érdekel a tudásod… A bájitalok nagyon különleges dolgok. Megmenthetik vagy épp elvehetik az életedet, ha rosszul bánsz velük. Te melyiket preferálod? Gyógyítani vagy ölni? Ez itt az igazi kérdés.
*Lágy, dallamos hangon kuncogva teszi fel a tőle megszokott, megalapozatlan, semmiből jövő kérdéseit nem törődve azzal, hogy a zöldbőrűt érdekli-e egyáltalán a jelenléte és az, hogy mit beszél neki. Nori figyelmet akar tőle, és meg is fogja szerezni, ha akarja, ha nem.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.06.11 15:56:23
//Ami nem öl meg az megerősít//
*Egy újabb nap, amivel nem fog tudni semmit sem kezdeni. Ugyan sokat gondolkozik a temetői kalandján, de a találkozót csak holnapra beszélték meg a szőkeséggel, így a mai napja gyakorlatilag mehet is a kukába. Legalább azzal próbálkozik, hogyan is tud az elvárásnak megfelelően csinos lenni. Mostanra addig jutott, hogy épp a fehér blúzát, fekete mellénykéjét, nadrágját és a bakancsát viseli. Talán nem látszik, de ő bizony határozottan halad a csinosság felé.
Ennél többre azonban nem alkalmas a mai nap, legfeljebb még arra, hogy össze-vissza bóklásszon céltalanul. Épp ezt teszi a főtéren, mikor megpillant a tömegben egy kirívó alakot. Egy orkot, akinek az övén bájitalok lógnak. Már önmagában felkelti az érdeklődését a furcsa szerzet, de aztán beugrik neki, hogy ez a fazon hirdethette magát nemrég alkimistaként a városban. Muszáj, hogy ő legyen, kizárt dolog, hogy túl sok jólöltözött ork szaladgáljon a városban.
Nori végül gyorsít a léptein, és odasiet hozzá.*
- Hé, te, ork, állj meg! Te jó ég, mekkora állat vagy *jegyzi meg csak úgy mellékesen, miután utoléri.*
- Azt csicsergik a madarak, hogy tudsz egyet s mást a varázsfőzetekről, igaz ez? Elképzelhető, hogy érdekel a tudásod… A bájitalok nagyon különleges dolgok. Megmenthetik vagy épp elvehetik az életedet, ha rosszul bánsz velük. Te melyiket preferálod? Gyógyítani vagy ölni? Ez itt az igazi kérdés.
*Lágy, dallamos hangon kuncogva teszi fel a tőle megszokott, megalapozatlan, semmiből jövő kérdéseit nem törődve azzal, hogy a zöldbőrűt érdekli-e egyáltalán a jelenléte és az, hogy mit beszél neki. Nori figyelmet akar tőle, és meg is fogja szerezni, ha akarja, ha nem.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.06.11 15:56:23
8663. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-05-20 17:40:30
Üzenet elküldve: 2024-05-20 17:40:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Arthenior főtere – úton a Piactér felé//
*Nol egész gyorsan megjárta az utat a városig. Végre úgy érzi, lassíthat picit léptein, ahogy Arthenior főterére érkezik. Innen már csak pár perc séta a Piactér. Nagy levegőt vesz, és igyekszik kizárni tudatából a körülötte lévő forgatagot. Nem igazán szereti a társaságot, öltsön az szinte bármilyen formát. Persze, tisztelet a kivételnek, de mára ez a kivétel is jócskán lemorzsolódott. Most, hogy így végiggondolja, nem nagyon maradt körülötte senki… Eyra is eltűnt, épphogy újra egymásra találtak. Szemébe könnyek gyűlnek a dühtől, de gyakorlottan visszafojtja őket. Nem kívánja pont itt, a város főterén közkinccsé tenni, hogy neki is vannak érzelmei. Nem mintha a harag olyan szégyenletes lenne, de az már annál inkább, hogy ezt miként kezeli le az elf lánya.
Odalép a főtér közepén helyet kapó szökőkúthoz, és megpihen egy pillanatra mellette, ezzel időt teremtve magának. Mereven bámul a vízbe, és megszámol egy-két aranyat a kődézsa alján. Közben persze hegyes füleit éberen hegyezi, nehogy hátulról meglepetés érje. Azt hinné a hosszúéletű, hogy egy ilyen békés napon, és nyilvános helyen senkit nem érhet bántódás, de a tapasztalat nem ezt mutatja.
Az elmúlt évek arról szóltak, hogy leküzdje a benne élő démonokat, de úgy tűnik, ez közel sem sikerült maradéktalanul. Mindennél elszántabb, de a feladat teljesítése nélkül sosem lelheti meg a valós lelki békét. Öklét összeszorítja. Hagyja, hogy körmei félhold alakú gödröket vájjanak tenyerébe, s a fizikai fájdalomra összpontosít. Ezzel az érzettel lép el a szökőkúttól, folytatva magányos útját a Piactér felé.*
*Nol egész gyorsan megjárta az utat a városig. Végre úgy érzi, lassíthat picit léptein, ahogy Arthenior főterére érkezik. Innen már csak pár perc séta a Piactér. Nagy levegőt vesz, és igyekszik kizárni tudatából a körülötte lévő forgatagot. Nem igazán szereti a társaságot, öltsön az szinte bármilyen formát. Persze, tisztelet a kivételnek, de mára ez a kivétel is jócskán lemorzsolódott. Most, hogy így végiggondolja, nem nagyon maradt körülötte senki… Eyra is eltűnt, épphogy újra egymásra találtak. Szemébe könnyek gyűlnek a dühtől, de gyakorlottan visszafojtja őket. Nem kívánja pont itt, a város főterén közkinccsé tenni, hogy neki is vannak érzelmei. Nem mintha a harag olyan szégyenletes lenne, de az már annál inkább, hogy ezt miként kezeli le az elf lánya.
Odalép a főtér közepén helyet kapó szökőkúthoz, és megpihen egy pillanatra mellette, ezzel időt teremtve magának. Mereven bámul a vízbe, és megszámol egy-két aranyat a kődézsa alján. Közben persze hegyes füleit éberen hegyezi, nehogy hátulról meglepetés érje. Azt hinné a hosszúéletű, hogy egy ilyen békés napon, és nyilvános helyen senkit nem érhet bántódás, de a tapasztalat nem ezt mutatja.
Az elmúlt évek arról szóltak, hogy leküzdje a benne élő démonokat, de úgy tűnik, ez közel sem sikerült maradéktalanul. Mindennél elszántabb, de a feladat teljesítése nélkül sosem lelheti meg a valós lelki békét. Öklét összeszorítja. Hagyja, hogy körmei félhold alakú gödröket vájjanak tenyerébe, s a fizikai fájdalomra összpontosít. Ezzel az érzettel lép el a szökőkúttól, folytatva magányos útját a Piactér felé.*
8662. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-05-12 23:30:36
Üzenet elküldve: 2024-05-12 23:30:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Olyan közel megy a szökőkúthoz, amennyire csak tud. Na nem gyönyörködni akar benne, sokkal prózaibb az ok; úgy óhajtja megitatni a hátasokat, hogy le sem kell kászálódnia hozzá a szekérről. Amennyire érdektelen a szerencsétlen párákat illetően, oly féltő is. Elvégre munkaeszközei ezek a lovak.*
-Jól van, jól van. *A legkevésbé sem sajnálja őket. Gépes szavai mögül türelmetlenség hallható. A Piactéren szeretne már lenni az övéi között. A lovak pedig most hátráltatják ebben. Ugyanakkor tisztában van vele, mekkora mobilitással is rendelkezne a szekér és a lovak nélkül.*
-Jól van, jól van. *A legkevésbé sem sajnálja őket. Gépes szavai mögül türelmetlenség hallható. A Piactéren szeretne már lenni az övéi között. A lovak pedig most hátráltatják ebben. Ugyanakkor tisztában van vele, mekkora mobilitással is rendelkezne a szekér és a lovak nélkül.*
8661. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-05-12 22:10:00
Üzenet elküldve: 2024-05-12 22:10:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nem gondolta volna, hogy valaha így fog élni. Idejét sem tudja, mikor volt utoljára olyan, hogy ilyen hosszú időt töltött volna szárazföldön és bizony mostanra már legkevésbé sincs ínyére. A pár évvel ezelőtti Daya, aki oly büszke volt arra, hogy büdös, zsugázó matrózok között nevelkedett most bizonyára a csizmája elé köpne néhány megvető wegtoreni megjegyzés kíséretében. Unalmas, csendes kispolgári életre kényszerült, s az egyszerű városlakó szerepébe olyannyira belekényelmesedett, híján múlt, hogy végleg eggyé is váljon vele. Néhány hata azonban a Pegazusba tévedt egy kikötői halász. Az istenek a megmondhatói, hogy a francba keveredett egy ilyen puccos fogadóba, nem olyan fajtának tűnt, akinek telne ilyesmire, mégis egyre csak kérte ki a drága rumokat, közben pedig néhány lánykát szédített mondvacsinált tengerésztörténeteivel. Úgy hazudott, ahogy csak egy simlis kikötői képes. Körüllengte a tenger jellegzetes illata, ahogy pedig unott pipázgatása közepette a kreol orrát megcsapta, úgy érezte, mintha egy hosszú, mély álomból ébredt volna. Egyszerre honvágya lett.
Váltott néhány levelet Almarral elővigyázatosságból, igazán nem szeretné, hogy kellemetlen meglepetés érje a Kikötőben, de meggyőződve arról, hogy leszámítva azt a kivénhedt arénaharcost, egyetlen wegtorenit sem látott az utóbbi évben arrafelé, úgy döntött útnak indul. Jól tudja, hogy biztonságosabb volna maradni, hisz egy esztendeje sincs, hogy rendeződött dolga a Velasco'rrákkal, egykori városőr barátja viszont biztosította arról, valószínűleg eggyel sem fog mostanság összefutni. Kihajóztak a Patkányok földjei felé, s nem úgy tűnik, hogy egyhamar hazatérnének.
Minden szükséges információval felfegyverkezve indul meg hát a wegtoreni, hogy a nyakába vegye az egykor oly gyűlölt Kikötőt, remélhetőleg talál még helyet a helyi martalócok között. Vagy ha más nem, legalább megiszik néhány kupicával abból a rumnak csúfolt vakítóból a Rókalyukban. Az is több a semminél.*
Váltott néhány levelet Almarral elővigyázatosságból, igazán nem szeretné, hogy kellemetlen meglepetés érje a Kikötőben, de meggyőződve arról, hogy leszámítva azt a kivénhedt arénaharcost, egyetlen wegtorenit sem látott az utóbbi évben arrafelé, úgy döntött útnak indul. Jól tudja, hogy biztonságosabb volna maradni, hisz egy esztendeje sincs, hogy rendeződött dolga a Velasco'rrákkal, egykori városőr barátja viszont biztosította arról, valószínűleg eggyel sem fog mostanság összefutni. Kihajóztak a Patkányok földjei felé, s nem úgy tűnik, hogy egyhamar hazatérnének.
Minden szükséges információval felfegyverkezve indul meg hát a wegtoreni, hogy a nyakába vegye az egykor oly gyűlölt Kikötőt, remélhetőleg talál még helyet a helyi martalócok között. Vagy ha más nem, legalább megiszik néhány kupicával abból a rumnak csúfolt vakítóból a Rókalyukban. Az is több a semminél.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8748-8767