Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van zenét hallgatni. (3.79 MB)

<< Előző oldal - Mostani oldal: 137 (2721. - 2740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2740. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-03 17:19:32
 ÚJ
>Gilmarne Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Bábként áll csak, míg nem szól hűvös hangon, de még akkor se lép, nem mozdul. Fáj, rossz, zavaró, kínzó... Egyre másra tudná mondani, milyen érzés, hogy örökké csak második lehet Dawn mögött, és akkor Tharo ki is marad a sorból. Persze, fiúként sok számban nem veheti fel velük a versenyt.
Még szép, hogy ő dühös! Nem elég, hogy megvonják tőle a törődést, amikor kiharcolná azt, akkor is úgy teremtik le, mint még soha. És akkor még ő kérjen bocsánatot azért, hogy merészelt próbálkozni valamivel felhívni magára a kis család figyelmét?
Nem várt választ eredményez meggondolatlan kérdése. Az üvöltés a legkevésbé sem hatja meg, azt tűrné, ahogy a szavakat is, annál sokkal jobban zavarja az érzés, amit az egész reakció vált ki benne. Olyan erősen izzik fel benne a bűntudat, gyomrát szinte ökölnyi méretűre szorítja, minden szó egy újabb pofon amúgy is kipirult arcára, s immáron nem a dühtől remegnek kis kezei, hanem a saját maga iránt érzett szánalmától, a bánattól és a bűnösség miatt, hogy ezt tette Dawnnal. A mindig mosolygó, vidám nővérével, aki nem érdemelte ezt a sorsot. Nem érdemelne senki ily árnyat, mi sarkában van, követi és bánatát gerjeszti, mint fenevad, ki hímeket öl, hogy kielégítse furcsa vágyát, talán küldetését, netalán szellemek adott parancsát.
Amikor felpillant könnyes szemeivel, látja, hogy Dawn távozni akar. Nem! Most nem fogja hagyni, hogy faképnél hagyja. Se maga miatt, se miatta. Minden eltűnik fejéből, üres lappá válik gondolatoktól mentes tudata, amikor mozdul és szinte nekifut nővérének, karjait kitárva, majd közéjük zárva, sikerrel döntve, romba a menekülést, magukat a főtér kövezetére. Nem is érdekli, úgy szorítja magához, mintha legalábbis attól félne, ha ereszti, örökre elveszti. Ilyen közelségből nincs szükség kiabálásra, sőt, bőven elég a suttogás is, ennyi még eljut tudatáig.*
- Sajnálom... Sajnálom... Sajnálom...
*Elismétli még kétszer-háromszor, nem törődve semmivel, csak nővérét akarja visszakapni. Azt, aki segített neki, amikor nem is kérte, felvidította, amikor nem sikerült semmi és akkor is kiállt mellette, mikor más nem. Utálja, mégis szereti, nem tudna élni nélküle, de vele is elég nehéz. Azt viszont tudja, hogy többé nem fogja ereszteni. Ameddig nem tér vissza az ő nővérkéje, addig kizárt.*


2739. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-02 20:43:38
 ÚJ
>Molgrin Tankarden avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Molgrin a főtérre érkezik és tekintete azonnal megakad a szélben susogó fa lombján és a díszes szökőkúton. Szeme a csodás látványtól megvakulva nem is veszi észre a padot, ahova le is kéne ülnie, mert már sok ideje vándorol és folyton talpon van. Szép napfényes az időjárás, a nap sugarai szinte perzselik Molgrin bőrét. ~Kéne keresni egy kis árnyékot.~ Gondolja, miután agya már kevésbé kába állapotba kerül. Molgrin látja is a megfelelő padot és elindul felé, közben látja, hogy az emberek mind boldogok. Mosolyognak, nevetnek és úgy néz ki semmi gondjuk sincs, bár a látszat néha csal. A padon üldögélve Molgrin elkezd dúdolni egy régi nótát amit még ifjú korában tanult és a többi törvényen kívüli barátaival énekelgettek. ~Meg kéne néznem azt a híres fogadót, úgyis útba esik ha épp Thargarod felé megyek, sőt mitöbb éhes is vagyok.~Gondolja magában Molgrin.Hősünk fölkel a padról megnyújtózik és egy dallamot dúdolgatva elindul a Pegazus fogadó felé.*



A hozzászólást Shiro (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.04.02 20:51:30, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, helyszínleírásnak nem megfelelő rész javítása.



2738. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-02 19:04:45
 ÚJ
>Dawn Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Szelíd

*Érzi ő is, mennyire elrontotta, hogy nem így kellett volna, nem ennyire kioktatón és leteremtőn, de képtelen volt uralkodni magán. Az a legijesztőbb, hogy még most sem megbánást érez, inkább irritáltságot, hogy még Gilly kiengesztelésével is neki kell foglalkoznia. Mintha ugyan az ő hibája lenne, hogy a fiatal szőkeség nem képes tartani magát az elvártakhoz...
Bár karjai közül nem szakad ki a karcsú test, mégsem érzi, hogy az érintkezés kölcsönös volna, mintha egy rongybábut ölelgetne csak, amelyik eltűri ugyan a fizikai kapcsolatot, de nincs ínyére. Ennyire haragszik rá? Pedig ennek pontosan fordítva kellene lennie, ő lehetne dühös, amiért ahelyett, hogy valahol az erdőben lapítva nyalogatná a sebeit, itt kóborol és próbál észt verni ebbe a makacs öszvérbe.
A kegyelemdöfés az elhangzó kérdés. Megrándul, arcára ráfagy az erőltetett mosoly, mielőtt végleg leolvadna, hogy a harag rózsáinak engedje át a helyét.*
-Tudom-e? Hogy tudom-e? Szerinted ki az, akinek minden átkozott nap a dédanyja átkával kell szembenéznie? Akinek minden álma arról szól, hogy az a férfi, akihez kezd közel kerülni, miként hal meg mindenki mással együtt? Szerinted nekem jó érzés, hogy ugyanaz a sors vár rám, mint rá? Azt hiszed, te vagy itt a világfájdalmas királylány, mert anyukáék óvni akarnak, ezért nem engednek? Anyuka mindig azt hitte, hogy benned megvannak azok a látnoki képességek, amik bennem nincsenek, így azt remélte, hogy te követed majd a nyomdokait.
*Az a bizonyos cérna most szakad el végképp, ahogy magából kikelve üvölt húgával. Nem vesz észre semmit, csak a belső, emésztő fájdalmat, nem érdekli, hogy könnyek folynak végig az arcán, nem érdekli a hátát böködő Lupo, nem érdeklik az őt bámuló emberek. Semmi, csak hogy végre kiadhasson magából mindent.*
-Igen, biztosan borzalmasan rossz neked, amiért apuka nem tanított harcolni, hogy nyugodtabb életed lehessen, hogy kiderüljön, tényleg örökölted-e anyukától a tehetségét. Majd ha épp nem aggódom betegre magam amiatt, hogy Daranelt elérte már az átok és feltépett torokkal fekszik a szellemek tudják, hol, majd sajnálni foglak. Most pedig csinálsz, amit akarsz, nem érdekel.
*Nem bírja tovább, ez már elviselhetetlen. Valahányszor arra gondol, hogy a farkas álmában milyen kegyetlenül lassú élvezettel tépte fel az ember torkát, elfogja a hányinger.
Remegve fordul meg, kénytelen a nyeregbe megkapaszkodni, mielőtt összeesne, lábai alig bírják még az ő pehelysúlyát is megtartani most. El akar innen menni, messzire, ahol újra egyedül lehet, de arra sincs ereje, hogy kancája hátára üljön.*

A hozzászólás írója (Dawn Wagata) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.02 19:22:14


2737. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-02 18:04:14
 ÚJ
>Gilmarne Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Gilly sok mindent rosszul lát még, de idővel rá fog ébredni a világ nagy hogyanjaira. De addig még lesz pár ballépése, akárcsak most, s miként gondolja is éppen. Arról meg tud, hogy mostanában egyre inkább nyomasztja valami Dawnt, ezt nehéz lenne elrejtenie. Hiszen még a kicsi Gilly számára is észrevehető, Tharo is talán csak szóra érdemesnek nem érezte.
Hát, nem kellett volna. De ismerjük az öreg mondást, késő bánat, eb gondolat. Innentől már nem sokat számít, hogy haragvását elvetni kéri nővére, remegő kezei nem nyugszanak. Az ölelést is hagyja, nem simul bele, nem szakad ki karjai közül, csak tűri. És amikor megszólal, hangja hidegebbek tűnik, mint vérmes tél éjjelén a fagymarás.*
- Tudod milyen érzés más árnyékában?
*Fájó érzés, borzalmas és szánalomra méltó, ezzé teszi a mindennapos felismerés, mennyire utolsó mindenben. Néha úgy tűnik, sikerül elébe kerülnie, de folyton folyvást visszakerül Dawn mögé, s mint kivert kutya, csak tűri, hogy lenézzék és belé is rúgjanak, nem tud tenni ellene. S mit adnak a szellemek, ha megpróbál feltűnő lenni, tenni azért, hogy észrevegyék? Csak hegyi beszéd és leteremtés, pofon értékű kioktatás.*
- Élelmen kívül minden.
*Még mindig elég közömbös a hangja, ahogy megfelel a kérdésre, minden más nála van. Amikor hosszabb időre készül elhagyni a családi házat, amúgy is fel szokott szerelkezni valamelyest. Zsákja most is útra kész holmijával, ám kis tartalékát felélte az utóbbi időben, így annak hiánya az egyetlen, mi szóba jöhet. Kötélből sincs mértéktelen mennyiséggel nála, de elég van, hogy alapvető dolgokra jó legyen. Tűzszerszám, kötszer és fegyver meg csak természetes, hogy mindig ott pihen nála, lévén harcosnak tartja magát, aki ilyenek nélkül nem megy messzire, főleg ha mellé olyan kalandor is, mint ő.
S bár meglepi Dawn hirtelen váltása, hogy már érdeklődik a kastélyban élő hárpiák utáni vadászat iránt, de kétsége sincs afelől, hogy ezt csak miatta vállalja, nem pedig saját akaratából. Talán téved, de a legkevésbé se érdekli most.*


2736. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-02 10:01:09
 ÚJ
>Dawn Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Szelíd

*Nem annyira férfibolond ő, mint húga azt feltételezi róla, legtöbb esetben nem is szokott utánuk szaladni, épp csak véletlenül beléjük botlik, ami már elég is. Nincs ebben semmi szándékosság, főleg annak tudatában, hogy miféle végzet jár azok között, akikhez megpróbál közelebb kerülni. Még mindig bukfencet vet a gyomra, ha csak belegondol, hogy Berisnek és a Vérebnek azóta sem bukkant a nyomára, álmaiban pedig végignézte, hogyan halnak meg mindketten. Ezek után miért akarná a másik nem tagjait kutatni? Persze Gilly nem tudhatja, ahogy Tharo sem, miféle lidércek gyötrik, ők még fiatalok, meg kell hagyni nekik azt a gondolatot, hogy az élet szép és jól van úgy, ahogy van.
Érzi ő is, hogy túlment egy határon, de annyira feszült és ingerült mostanában, hogy nem is gondolta végig, miket mond. Hiába tudja ő is, hogy igaza van, mégsem kellett volna ezt így húga fejéhez vágnia, hiszen ő a nővére, akinek támogatnia, segítenie kell. Talán el kellene utaznia egy időre, ameddig képes lesz lelkiekben összeszedni magát.*
-Ne haragudj, nem úgy értettem. Csak aggódtunk érted, mert sosem tűntél még el egy egész éjszakára úgy, hogy ne tudjunk rólad semmit. Tharo bizonygatta, hogy ha férfivel talállak, felkoncolja.
*Nagyon igyekszik, hogy valami mosolyfélét erőltessen az arcára, ahogy lépteivel eltünteti a közéjük ékelődött távolságot és karjai közé vonja testvérét. Nagyon szereti, tegyen bármit is, de túl jól tudja, hogy Gilmarne még nála is kalandozóbb, lázadóbb, így hajlamos olyan bajba kerülni, amit ő egyébként nem tett volna.*
-Hol is vannak azok a hárpiák?
*Eleresztve a kisebbik lányt az elhajított papír mellé lép, lehajolva felveszi és megpróbálja kisimítgatni. Talán tényleg jót tenne, ha a változatosság kedvéért nem saját sebeinek a nyalogatására koncentrálna, hanem lenne valami, ami kizökkenti a gödör fenekéről. Ez a vadászat még jónak is tűnhet, de annyit mindenképp megér a dolog, hogy saját szemükkel nézzék meg, mi is folyik a romok felé.*
-Mit gondolsz, nálad van minden, ami kellhet? Fegyverek, kötél, kötszer, élelem, tűzszerszám, ilyesmik.
*Íja és nyilai a nyergen pihennek, vadászkése az övében, élelmet szerezhetnek a fogadóból, így ő késznek érzi magát, de kíváncsi, vajon Gilly gondolt-e minderre, mielőtt fejest akart ugrani egy vadászatba.*


2735. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-02 01:00:50
 ÚJ
>Niane A'uilosedhel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Gyors észjárású lányka ő, nem hiába fizettek szülei annyit a tanárért, aki elől szíve szerint mindig meglógott volna. Ilyenkor persze kifejezetten hálás a sok fejtágításért, de ha újra tanórára kerülne a sor, bizonyosan megpróbálna ismét megszökni.*
-Rendben. Hát nem lesz könnyű, mert emberből van a legtöbb a városban, de ha valaki a szegénynegyedben megpróbál szóba elegyedni a koldusokkal, arra biztosan emlékezni fognak.
*Arról már hallott pletykákat, hogy ha valaki nagyon bunkó a szegényekkel, azt megjegyzik és nem átallanak bosszút venni a sérelmekért, épp ezért neki szokása pár aranyat dobni valamelyiknek, hogy a sértetlen és nyugodt áthaladást biztosítsa önmaga számára. Persze ez sem mindig tökéletes, hiszen néha csak még többen sereglenek oda, olyankor nem győz menekülni, de többnyire jól szokott végződni az efféle kaland.*
-Arra, nem messze. El sem lehet téveszteni igazából, ha arra jár valaki, elég könnyen feltűnik neki, hogy épp a szegénynegyedben sétál.Persze ugyanez igaz a gazdagnegyedre is, csak ott nincsenek koldusokat, akiket át lehet hitetni.
*Magyarázza nagyon készségesen, a beszélőkéjével még mindig nincs probléma, így is kész csoda, hogy addig el tud csendesedni, amíg meghallgatja Assim válaszát.*
-Nagyon örvendek, Solak. Az én nevem Niane, de csak neked megengedem, hogy "miau"-nak hívj.
*Széles mosollyal fogja meg a kandúr egyik mancsát és rázza meg picit, mielőtt kiegyenesedne és a fiú mellé penderülve belé karolna.*
-Előre, arra!
*Mutatja az irányt, majd ha a szöszke tétovázna, meg is indul előre, magával húzva új kis védencét is.*


2734. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-01 23:26:52
 ÚJ
>Volaryon Inglathael avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Visszatérés//

*Nem is sejti, milyen alattomos játék részesévé vált, úgy hiszi, hogy pontosan érti az Ellira szavai mögött meghúzódó értelmet. Az meg sem fordul most a fejében, hogy akarata ellenére is elhamarkodottan ítél, hiszen a nő nem azt mondja, hogy a másikat választotta, azért hagyta el őt, mindössze annyit, hogy hogy Branig volt az ok, ami elvitte őt innen. Ki ne jutna arra a következtetésre, mint a hím? Hiszen annyira természetes, annyira magától értetődik, hogy a másik iránti érzelmei vezették el innen.
Minden porcikája megremeg, ahogy saját nevét hallja, komoly erőfeszítésébe kerül, hogy ne mutassa ki, micsoda hatást gyakorol rá még mindig a nő, hogy mennyire képes őt elgyengíteni hangjával is. Veszélyes ez így, ő is jól tudja, de nem képes most uralkodni magán, túl hullámzó és váratlan most minden ahhoz, hogy átlagos higgadtságával le tudja reagálni. Szótlanul nézi a vizet, amiben hamarosan a nő arca is megjelenik, hallotta, ahogy közeledett, mégsem lépett el. Pedig itt kellene hagynia máris, visszahúzódni a ház mélyére, ahol aztán összeszedheti magát, hogy zavartalanul folytatódjon tovább az élet, ahogy eddig. Mégsem képes már egy lépést sem eltávolodni, csak áll és meredten nézi az elmosódó arcképet, ami még így is fájdalmasan elbűvölő és gyönyörű. A mélység démonainak játéka, hogy Ellirát útjába sodorta, az pedig már saját ostobasága, hogy nem tudja csak úgy elengedni.
A szavak furcsák, értelmetlenek, nem erre számított volna. Homlokát ráncolva fordítja arcát a nő felé, aki nem rest máris kedveskedni, ő pedig elég ostoba ahhoz, hogy ne húzódjon el. A törődésnek ez a legapróbb formája is olyan, mintha kést forgatnának a szívében, mégsem tesz ellene, hagyja, hogy az ügyes női ujjai hátratűrjék a haját, ő pedig szembenézhessen Ellirával. Mit kellett tudnia? Miért nem bízott benne? Számtalan új kérdés vetődik fel, együttesen a felismerés valami halvány, hátsó kis szikrájával. Tesztelve volt? A szavak erre engednék következtetni, de nem mer teret engedni a lehetőségnek, mert csak fájdalmasabb lesz, ha ismét csalódik.
A rövid tényközlésre arcára kiül a teljes, őszinte döbbenet. Halott? Nyitja a száját, majd hang nélkül zárja is össze, megdörzsöli az arcát és megingatja a fejét. Most már tényleg semmit nem ért.*
-Amikor elment tőlünk, én odafent ültem Nia szobájában, ha emlékszel, utána pedig veled beszélgettem a konyhában. Komolyan azt hitted, hogy azok után, hogy engem választottál, lett volna értelme megölnöm?
*Rekedt és elcsigázott a hangja, mostanra állt össze a kirakós minden darabja, hogy megértse, mire is ment ki az egész. Nem tudja, mit érez pontosan, a fájdalom és megkönnyebbülés, öröm és harag különös elegyét, amit eddig még nem tapasztalt. Megkönnyebbülést jelent a tény, hogy Ellira visszatért hozzá, de mégis ott a tudat, hogy feltételezte róla ezt a gyilkosságot.*
-Sajnálom.
*Nem ismerte, de tudja, milyen egy közeli rokont elveszíteni.*
-És most hogyan tovább? Azért jöttél, hogy végleg elbúcsúzz vagy...?
*Nem tudja kimondani a "vagy" utáni részt, túl kecsegtető, túl kívánatos, túl hihetetlen, hogy szavakba merje önteni. Hiába tökélte el, hogy türelmes lesz, hogy nem kérdezősködik, hanem hagyja, hogy a nő mindent megmagyarázzon, nem tudja tovább visszafogni magát. Tudnia kell, tudni biztosra, mert a lehetőségek végtelen száma lassan az őrületbe kergeti.*


2733. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-01 19:36:31
 ÚJ
>Gilmarne Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Igazából, elmondja, csak nem az egészet. Már megszokta, hogy ilyenkor Dawnnal végigveszik részenként a dolgokat, mindent átrágva, ami elsőre mindkettejüknek idegesítő elfoglaltságnak tűnhet, de Gilly örül neki, hogy Dawn akkor csak vele foglalkozik. Nem másokkal törődik, csak vele, nem férfiak után ügyetlenkedik, hanem őt figyeli és próbálja meggyőzni.
Egyáltalán nem buta válaszokat ad, sokkal inkább megfontoltan teszi szavait, hiszen így a kérdésre válaszol és mégis megtartja magának a fontosabb információkat. Arról pedig fogalma sincs, hogy nővére mit forgat a fejében, hiszen soha nem emelt rá még kezet.*
- Nem itatott senki.
*Pedig jobb lesz, ha elhiszi, hogy Gilly egyre csak lázadozik a szabályok ellen, miket állítanak eléjük. Ne igyanak, ne kergessenek férfiakat és ne keveredjenek bajba. Gilmarne általában csak utóbbit szegi meg előszeretettel, most az elsőt is sikerült, a középsőhöz pedig tartotta magát.*
- Nem várok semmit. *Le se tagadhatná, hogy Dawn fejmosása alaposan a földbe döngöli. Máskor csípős visszavágásokkal is merné osztani viszonzásul, ám most érzi, hogy nem egészen annak van itt a helye. Nem nagyon tudja, mit mondhat, mit mondhatna, s főleg, mit merjen egyáltalán mondani ezek után.
Ám valóban, nem vár semmit, se büszkeséget, se gratulációt. Maga se tudná megmondani, mi értelme volt ennek az egésznek. Talán csak annyi, hogy szeretne felnőni, úgy élni, mint a felnőttek, ezért viselkedik úgy, ahogy azok szoktak. De úgy tűnik, nem a legjobb példát vette alapul. Gilly viszont nem sokat tud a hárpiákról, ahogy más nagyobb vadakról sem, kiket szörnynek neveznek. A kisebb állatokat ismeri csak jól, kiket vadászni szoktak, sokkal több tudás nem adatott meg neki. Se a hárpiák viselkedéséről, se a vadász leckékről. Apjuk csak Dawnt tanítgatja, csak vele szokott foglalkozni, mert ő az elsőszülött. Tudja jól Gilly, hogy az idősebbik Wagata lány mindig több figyelmet kap, lehet ezért is igyekszik minden módon magára terelni a pillantásokat.
Őt senki nem nevelte vadásznak, senki nem képezte, senki nem segített neki. Egyedül tanulta meg, hogyan lehet a késeket vetni, miként tud pontosan dobni és a legtöbb tudása szintén saját szorgalmának az eredménye, nem pedig tanította neki valaki, mint Dawnnak apjuk. Szívébe mélyen ülő haragvó magot ugyan Dawn kedvessége és a testvéri szeretet visszaszorítja, de minden nap szembesül vele, hogy soha nem lesz se olyan jó, se olyan tehetséges, főleg nem olyan képzett, mint nővére. S ettől a gondolattól megint megfeszül ökölbe zárt keze, miközben a földre szegi pillantását.
~Miért?~*

A hozzászólás írója (Gilmarne Wagata) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.01 20:34:39


2732. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-01 17:40:52
 ÚJ
>Dawn Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Szelíd

*Ezt az érzést is ismeri: amikor tudja, hogy Gilly nem mondja el a valóságot, de igyekszik olyan ártatlanul viselkedni, mintha megtette volna. Miért irritálja most még ez is különös mértékben? Máskor általában csak bosszankodik ezen, majd nekiáll szépen, részletesen rákérdezni mindenre, hiszen ismeri húga felfogását a hazugságról, de most úgy érzi, nem bírná idegekkel. Ajkai résnyire préselődnek, ahogy a tettetetten buta válaszokat hallgatja, úgy érzi, menten fel tudna robbanni, de minimum felpofozni húgát, akit eddig még sosem ütött meg.*
-Egyetlen férfival se? Csak azt ne próbáld hazudni, hogy nővel voltál és az itatott le.
*Nem akarja hinni, hogy az ő édes picike testvérkéje egyedül vetemedjen alkohol fogyasztására, márpedig a mellékelt ábra nagyon így tűnik. Nem és nem!*
-Elegem van a hazudozásaidból és a gyerekes viselkedésedből! Mit akarsz ezzel bizonyítani? És főleg kinek? Azt várod, hogy büszkék legyünk, amikor egy egész éjszaka után bűzölögve térsz haza, majd közlöd, hogy vadászni akarsz?
*A cérnának, ami már napok óta feszül benne, most pattant el az egyik szála, ezért teremti le Gilly-t úgy, ahogy egyébként nem szokta és nem tenné most sem. Valami megváltozott körülötte, benne, képtelen úgy viselkedni, ahogy egyébként tudja, hogy most kellene. Dühíti, hogy húga ostobának nézi, hogy hazudozik és olyasmit erőltet, aminek nem látja értelmét.*
-Megtámadtak? Valóban? Vagy csak ezt mondták odahaza a feleségüknek, hogy mentsék magukat? Vedd észre, hogy a férfiak többsége disznó, aki csak arra vágyik, és akár még egy hárpiától is elfogadja. Utána persze szégyenkezik és arra a szerencsétlen teremtményre fog mindent.
*Jártas a környéken honos fajok szokásaiban, a hárpiáktól pedig idegen, hogy némi játékon kívül mást is akarjanak az áldozataiktól. Élet kioltására irányuló támadást még sosem jegyeztek fel tőlük, így különösen bűzlik ez az egész hirdetés, amit Gilmarne annyira meg akar nézni. Fiatal és ostoba, csak a gyilkolási ösztön hajtja, mert az hiszi, minél több a megölt vad, annál dicsőbb és nagyobb vadász lesz belőle. Az első tanítások egyike, amint Dawn édesapjuktól kapott, hogy ez nem így van. Az igazi vadász tisztában van a helyzettel, csak annyit vesz el a természettől, amennyi szükséges, sosem többet.*
-Ha csak a dicsőséget akarod hajszolni, akkor abban nem leszek partner, főleg azok után, hogy itt hazudozol nekem.


2731. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-01 17:13:57
 ÚJ
>Gilmarne Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Rajta aztán a legkevésbé se lehet igazán meglepődni. Hiszen ha rosszalkodásról van szó, igen nehéz Gilly nyomába érni, ékes bizonyíték a mostani kis kiruccanása. S Dawn még a felét se sejti annak, hogy mik történtek vele. Szerencsére, vagy éppen balszerencsére, Gilly se nagyon rendelkezik tiszta képekkel az estéről, inkább csak a reggeli ébredés eszméltette rá, hogy mik történtek. Kicsit még most is nehezen tudja elhinni, de lázadó jelleme nem zárja ki, hogy ilyesmibe keveredjen. Azon kívül, inkább töltsön egy estét egy másik lánnyal, mint valami idegen, perverz férfival, aki meg akarja erőszakolni.*
- Csak a karavánpihenőben jártam, kíváncsi voltam, milyen.
*Mondja olyan ártatlansággal, amiről szinte azonnal lehet tudni, hogy a valósághoz igen csekély köze van, még ha szavai teljes mértékben igazak is. Ezt pedig nem kell kétségek közé vetni, hiszen nem szokása hazudni. Inkább csak ferdítget, elhallgat dolgokat, vagy éppen más dolgokat helyez előtérbe, mikor mit tart jó ötletnek.
Már fancsalodna el a sok elutasítástól, mikor eszébe ötlik, hogy mi van még a papíron, ami ezek szerint elkerülte Dawn figyelmét.*
- De, azok. Ott írja, hogy támadnak a közeli földművelőkre.
*Pislog nővérére, ahogy mutatja is a lapon. Ártatlanokat ő se bántana, még ha elfajzott szörnyek is, akik csak pusztítanak és ölnek, ha területükre téved bárki. Ilyen a természet vad rendje, amibe nem sok joguk van beleszólni, hacsak nem magukat védik. Jelenleg éppen másokat, de a lényeg egy.*
- Az ottani fogadóst leszámítva, egyetlen férfival se volt szóváltásom.
*Nem hazudik most se, még ha idegen keze volt is, bár az nem érezhető rajta, a kocsmaszagot magának köszönheti, amíg saját pénzéből ivott, saját magát tette ki a benti szagoknak, de biztos benne, hogy Dawn attól inkább félti, hogy valami idegen akart vele olyat tenni, amit általában az ilyen lányokkal akarnak tenni az elrabolók.*
- Szerintem neked is jót tenne egy kis vadászat. Tudod, hogy az mindig kitisztítja a fejedet és élvezed is, plusz így még jót is teszünk, hiszen szegény földművesek nem tudják megvédeni magukat és a terményüket, azon kívül pedig én is veled leszek, szóval anyunak sincs oka aggódni.
*Mosolyog bájosan, próbálva nővére elé állva, egyenesen szemébe nézve mondani mindent. Tudja, hogy meg tudja győzni, hisz benne és ez éppen elég. Dawn aligha fogja bírni, nagyon reméli Gilmarne.*


2730. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-01 16:33:36
 ÚJ
>Dawn Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Szelíd

*Miért is nem lepődik meg? Gilly úgy bukkan fel, hogy majdnem letapossa őt, ráadásul annyira közel ér, hogy még a méretes Lupo is felhorkant, ha Dawn keze nem pihenne csitítólag a nyakán, még fel is ágaskodna, ami viszont Gilmarne hátasának nem lenne kellemes, hiszen a kanca mégis csak csatára kitenyésztett lovak leszármazottja.*
-Pontosan. Szóval merre voltál?
*Kezeit keresztbe fonja a mellkasán, látszik rajta, hogy nincs túl jó kedve. Már napok óta tart ez az állapot, anyukán kívül pedig senkinek nem árulta el, hogy mi okozza. Talán még apuka tudja, de neki kérdeznie sem kell, úgy kiigazodik a gyerekein, mint az erdei ösvényeken, így ha biztosra nem is tudja, sejt valamit, a többit pedig már anyukával megbeszélheti.
Kimért pillantást vet az elé tolt papírra, bár némi érdeklődés feléled benne, közel sem annyi, mint az elvárható lenne tőle. Mintha jókedvével együtt kalandvágya is elpárolgott volna, az erdőbe is inkább csak menekülni jár mostanában, nem azért, hogy a határokat feszegesse.*
-Miért kellene? A kastély messze van és amúgy is lakatlan, a hárpiák pedig nem veszélyesek az emberek életére.
*Nem érti, miért kellene egy csapat élőlényt megölni, amikor azok azon kívül, hogy eljátszadoznak az arra tévedő férfiakkal, semmi kárt nem tesznek. Aki romos helyeken akar mászkálni, az igenis számoljon a veszéllyel, ettől még nem irthatják ki egy faj egyedeit, csak mert okoznak kellemetlen perceket.*
-Remélem, nagyszerű magyarázattal tudsz szolgálni a belőled áradó alkohol- és füstbűzre is anyukának. Nem tudom, hol jártál, de ha valami idegen keze van a dologban...
*Tekintete elsötétül a felmerülő lehetőségre, hogy húga valami ismeretlennel iszogatott egy kocsmában, keze önkéntelenül is a nyeregre erősített íjra csúszik, ami mellett a tegezben mohón sorakoznak a nyílvesszők, arra várva, hogy az elképzelt bűnös testébe fúródva elégtételt vegyenek.*
-Ezt az ostobaságot pedig felejtsd el nagyon gyorsan, így is épp eléggé kihúztad a gyufát odahaza, remélem, tudod.
*Elrántja a papírt, és bár tekintete akaratlanul is újra az írásra siklik, csak egy pillanatig tart a fennakadás, mielőtt összegyűrné és elhajítaná. Ő a legidősebb, ideje, hogy ennek megfelelően viselkedjen és érett, megfontolt döntéseket hozzon.*
-Irány haza.


2729. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-04-01 15:28:14
 ÚJ
>Gilmarne Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Miután sikerrel átjutott a karavánpihenőbe és visszafelé tart, részben sikeresnek tartja a kis kiruccanását. Jól szórakozott és görbe estéje során sikerült egy pillanatig se gondolni arra, hogy másnak milyen jó, Dawn mennyire szerencsés, vagy hogy anyuka mérges lehet rá. Persze, most belátja, hogy mások mennyivel könnyebb életet élnek, nővére mennyivel jobb nála sok területen, s hogy ha egyszer anyuka elé kerül, annak a fele se lesz tréfa.
Sötét színű paripáján kerül oly közelségbe a városhoz, hogy már kezd minden részlete látszódni, kirajzolódik sziluettjéből a valóság, míg nem a térhez vágtázik. Újra hajtja csak lovát, mint őrült, ki ettől elégszik csak életével, hogy hajába kapjon a szél és zabolátlan tépje szinte tincseit, mikor eléri végre a várost, az otthont. Ám muszáj lesz megálljt parancsolnia a hátasnak, rántva hátsó lábaira, mikor megpillant egy ismerős alakot a téren. Egy szintén ismerős lóval. Alig sikerül mellé érnie, hogy ne száguldjon rögtön tova, látszik, hogy van még mit tanulnia ilyen téren is.*
- Várj, kitalálom! Anya küldött, hogy merre vagyok, igaz?
*Szinte előre érzi, hogy ezért nem otthon lopja a napot, vagy valami populárisabb helyen igyekszik nem leégetni magát, kevés sikerrel. Pedig előre szólt, hogy ne várják, de úgy tűnik, nem erre számított anyuka. Nem mintha különösebben úgy gondolná, hogy gond lesz még ebből. Főleg azért, amit most fog tenni.
Már pattan is le lova hátáról és nyújt a hátizsákjából egy papirost Dawn felé, ami a közeli kikötőbe szervezett kis vadászatról szól, minek célpontja a Grombar kastélyban élő, mostanában elszemtelenedő hárpiák csapata. Amennyire ő tudja, az idősebbik Wagata lány is előszeretettel segít a rászorulókon, s örömest vadászik is, akárcsak húga. A maga részéről szívesen menne és segítene, csak az a kérdés...*
- Mit szólsz? Megnézzük?
*Vigyor terül arcára, s talán észre se veszi Dawn, hogy Gilly mennyire reméli, hogy rábólint és együtt mennek majd. Hiába a marakodás, hiába a csipkelődés, nincs senki, akit annyira szeret, mint nővérkéjét.*


2728. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-03-31 23:40:14
 ÚJ
>Dawn Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Szelíd

*Nem lehet örökké az erdőben maradni, bármennyire kényelmes megoldásnak is tűnik ez jelenlegi helyzetében. Muszáj hazamennie, még ha szokatlan módon nem is kívánja a családi nyüzsgést. Ha nem menne önszántából, hát garantáltan a város legjobb vadásza eredne a nyomába: apuka. Előle pedig nincs menekvés, hiába szállt el sok év a feje fölött, még mindig ő a legjobb, akinek a nyomdokait lánya is követni óhajtja. messze még a cél, de minden nappal, minden kilőtt nyílvesszővel közelebb jut, minden erdőben töltött perccel több tapasztalatra tesz szert és fejlődik.
Mindig készen áll arra, hogy küldetést kapjon, de alaposan arcára fagy a mosoly, ha szülei olyan bagatell dolgot kérnek tőle, mint tették most is: hozza haza a húgát. A pici Gilly felnőni látszik, egyre többször követi nővére példáját és szökik ki otthonról, dührohamot generálva anyukából és elrejtett mosolyokat apukától. Kár, hogy ilyenkor vagy Tharo, vagy Dawn kapja a kevéssé nemes feladatot, hogy találja meg a szédelgőt és hozza haza. Ennél jobb elfoglaltság is létezik a világon, de a szülői szó szent, így pedig kénytelen lesz engedelmeskedni és Lupot kantáron vezetve elindulni. Merre lehet? Amerre baj és férfiak vannak... Rengeteg a lehetőség, sajnos túl sok is, főleg úgy, hogy semmi nem biztosítja, hogy Gilly a keresés közben nem fog helyet változtatni, nem téved oda, ahol nővére már kutatott utána. Dawn személy szerint elintézné annyival a kérdést, hogy majd úgyis hazatéved a legifjabb Wagata sarj is, ahogy ő szokott, de mivel ezt nem teheti meg, elsőnek a főtérre megy. Innen nyílik több olyan hely is, ami a fiatalabb szöszkének vonzó lehet, így itt a legjobb kezdeni a keresést. Fogadó? Piactér? Szegénynegyed? Erdő? Kicsit tanácstalanul áll meg a tér szélén, igazából ő is tudja, mennyire kevés esélye van, így inkább csak megfelelő ideig akarja elhúzni a távollétet, hogy utána hazatérve megmondhassa: ő mindent megtett, nincs más hátra, mint várni, hogy a felfedező kisasszony hazatérjen. Ha minden jól megy, utána még azt is kisírhatja magának, hogy a nap hátralevő részét saját kedve szerint, egyedül töltse valahol a természet sűrűjében, messze mindenkitől, csak a mellette ácsorgó sárga kancát engedve, hogy társaságot nyújtson. Mennyire jól is hangzik így...*


2727. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-03-31 20:53:11
 ÚJ
>Eonarin Thraenaahla avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Loruaw Vortor//

*Ő is viszonozza a mosolyt, bár talán kissé erőltetettnek látszik, hisz még mindig nem biztos pontosan mibe is ment bele az előbb.* ~Vajon mennyi idő kell, míg a fejem fogom fogni, hogy hogy mehettem én bele egy ekkora ostobaságba?~ *Morfondírozik magában, de Loruaw nem sokáig hagyja a gondolataiba merülve.*
- Hogy?! Mármint most? *Lepődik meg, elkerekedett szemekkel pislogva a férfira.* ~Mi tagadás, nem húzza az időt... Tényleg komolyan gondolja?~ *Még csak ideje sincs, hogy a tudatáig eljussanak a dolgok, a férfi már fel is pattan, és szó nélkül viharzik ki. Ezek szerint nem nagyon vár választ a kérdésére, legalábbis nem érdekli túlzottan.*
- Hé! Várj meg! *Pattan fel utánasietve. Legalább annyit odabökhetett volna neki, hogy jöjjön. ~Azért igazán megvárhatna!~ Az ajtónál sikerrel beéri, fene tudja, hogy vajon kint megvárta-e volna, vagy halad tovább ki tudja merre.*
- Ne kérdezz, ha nem áll módodban megvárni a választ! *Veti oda neki, mikor kilépnek az ajtón. Ugyan az úti cél ellen semmi kifogása, csak a gazdag ficsúr stílusán lenne még mit csiszolni. Tudja ő, hogy ha most testőrt fog játszani, akkor azon a stíluson neki semmi joga csiszolni, de azért a lány származása rendesen beleszól a nézőpontjába.*


2726. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-03-31 20:31:01
 ÚJ
>Loruaw Vortor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Eonarin Thraenaahla//

-Örülök ennek a válasznak! *Loruaw rámosolyog a lányra.* ~Végre! Már meg is van az első lépés a hatalom felé. Viszont... valamit tényleg kezdeni kéne az erejével, hogy erősebb legyen.~ -Mondd csak. Nem lenne kedved akár most rögtön elkezdeni az edzést? Csak mert kíváncsi lennék rá, hogy mit is tudsz igazán. Szóval, ha beleegyezel, akkor menjünk a barakkba! *Ekkor feláll az asztaltól, de meg sem várja a lányt, már megy is kifele a fogadóból; mivel testőrként kísérnie kell.*


2725. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-03-30 18:15:09
 ÚJ
>Lanthe Dephyre avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Érkezés- Nyílt játék//

*Misztikum? Nem tartja különösebben misztikusnak a Fekete Lepel megjelenését, avagy képességeit. Tisztában van vele, hogy miért vannak itt és mire lennének képesek az elfogásáért. Ezt persze nem köti a mélységi orrára annak ellenére, hogy minden bizonnyal segítené feladatában a későbbiekben ez az információ. Példának okáért tudná, mire is készüljön fel. Egyelőre azonban nem bízik meg fél-fajtársában és ez valószínűleg a későbbiekben sem nagyon fog változni. Miért érdekelné egyáltalán, ha odaveszik egy ütközetben?
~ Azért, mert te jobb vagy ennél. ~ A jó öreg lelkiismeret. Tisztában van vele, hogy a nem kívánt kis hangnak igaza van, mégsem cselekedne most másként ebben a helyzetben. Ha elmondaná ugyanis, hogy ki ő valójában, a hím mindjárt nem azon gondolkodna, miként védheti meg. Sokkal inkább azon, milyen módon értékesíthetné e portékát.*
- Az élet csupa csalódás.
*Fuvolázza hátra sem pillantva. Ilyen piti bűnözők sosem hordanak maguknál tetemes összegeket. Mind egy céh tagja, ami megköveteli a jussát. Ráadásul az első dolog, amit megtanulnak, hogy ne tartsák zsebben a szajrét. Mivel a nőstény nem szaporázza meg lépteit, Tazeth hamarosan beéri. Ennek hála sikerül megpillantania a másik kölyökszerű énjét is, ami gondolkodtatóba ejti. Leendő védelmezője nem lehet sokkal idősebb nála, ám ez tapasztalat terén mit sem számít. Óvatosan kell bánnia a hímmel, mert könnyen egy tőrrel a hátában találhatja magát.*
- Azt mondod új vagy a városban. Honnan jöttél?
*Nem tartozik rá, viszont szeretne többet megtudni az idegenről. Ismerd meg az ellenséget, ugyebár. Eközben sikeresen átérnek a szegénynegyedbe, s a nőstény ösztönösen lehajtja fejét, hogy még kevesebb látszódjon ábrázatából. Karba fonja kezét, ujjai pedig a mélységitől szerzett sebre záródnak, hogy lehetőleg minél kevesebb nyomot hagyjon maga után.*


2724. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-03-30 17:35:42
 ÚJ
>Zaknintra'olil Tazeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Érkezés- Nyílt játék//

*Kíváncsi tekintettel figyeli új szövetségesét. Elismerő szavakat várna, esetleg egy epekedő pillantást, de legalább valami gunyoros megjegyzést, ehelyett a nőstény szó nélkül elmegy mellette. Látszik rajta, hogy nem tisztavérű mélységi, hanem már keveredett benne a felszíniek gyengesége. Úgy ódzkodnak a gyilkolástól mintha ők nem tennék nap mint nap. A különbség annyi, hogy a felszíniek különböző indokok mögé rejtik a gyilkolást, a mélységiek pedig ölnek, ha ölniük kell. Fejcsóválva indul meg a lány mögött, mikor meglepve veszi észre, hogy a másik lehajol a holttestek mellé. Épp szétterülne az arcán a gúnyos vigyor, mikor meglátja, hogy a lányt nem az aranyak érdeklik. Gúnyosan válaszol:*
-Ők is véreznek és meghalnak ha pengével találkoznak, mint bárki más. A misztikum, amit maguk köré szőttek, csak titeket, Felszínlakókat ijeszt meg
*Talán túlzottan arrogáns, mivel azt sem tudja, hogy mivel állnak szemben. Nem egyszer járta már meg az ilyen megszólalásai miatt. Ahogy ránéz a testekre, eszébe jut, hogy nem ártana kiszabadítania tőrét a hullából. Kis rángatás után ez sikerül is. Letörli a hulla ruhájában, majd elrakja a fegyvert, ezt követően pedig ő is lehajol a holttest mellé, igaz, őt kicsit anyagiasabb dolgok vezérlik ebben. Kis kutatás után megtalálja az erszényt amit kereset, majd ezt a másiknál is megismétli. Fanyar arccal önti ki a tenyerébe a pár aranyat:*
-Ennél többet reméltem a fáradozásaimért cserébe
*Miközben újra megindul a lány nyomában, felveszi a földről és elrakja célt tévesztett dobótőrét. Remélhetőleg a pénzből legalább egy újat vehet magának és kikovácsoltathatja a másikat, mert a fallal való találkozás nyomán a fejét tenné rá, hogy kicsorbult.*
-Szép dolog is megismerni új embereket egy új városban
*A csuklya rejtekében ismét megjelenik a gunyoros vigyor, de ebbe más is vegyül. Kicsit hasonló ahhoz, mint mikor egy gyerek a csínyéről mesél valakinek. Egy pillanatra látni engedi, hogy a Mélységi még fiatal, húszas évei elejét tapossa. De gyorsan elkomorodik, ahogy eszébe jut, hogy milyen helyzetben vannak. Csak érjenek minél hamarabb a lány szállására, gondolja, miközben rutinosan kimaszatolja szeméből a vért.*


2723. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-03-30 17:03:53
 ÚJ
>Lanthe Dephyre avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Érkezés- Nyílt játék//

*A nőstény - miközben a harcot figyeli -, megretten saját kívánságaitól. Miért kért ilyet a hímtől? Miért kell ezeknek a szerencsétleneknek meghalniuk? Hiszen ő mindig is a jót szolgálta, megveti az erőszak minden formáját. Miért...
A fájdalom olyan hirtelen hasít elméjébe, mintha villám csapott volna belé. Szédülni kezd, tekintete előtt elmosódnak a harc részletei. Az, hogy nem zuhan le a mélybe, minden bizonnyal annak köszönhető, hogy az égiek gyűlölete épp más irányban tobzódik és elfelejtettek rajta lelkesen lökni egyet a viharos erejű szél segítségével.
Szemei előtt sötét foltok úszkálnak, viszont immár visszanyerte uralmát saját teste felett és beljebb lép a peremről. Eleget látott már, többet is, mint szerette volna. Fel nem foghatja, hogy kérhetett ilyet a hímtől. Talán nagyanyja mégsem volt annyira flúgos, mint hitte és igaz lehet a jóslat? Nem. Ha elfogadná a jóslat egyik felét, akkor a másiknak sem fordíthat hátat. Ezt a luxust pedig jelen körülmények között nem engedheti meg magának. A mélységinek ugyanis igaza van: szüksége lesz a segítségére.
Mire a hím visszatér felszereléséhez, ő ismét két lábbal a földön áll. Nem pillant rá a férfire, ahogy elhalad mellette, s egy szívdobbanásnyi ideig olybá tűnik, mintha neheztelne rá valamiért. No persze nőstényből van, azok meg mindig neheztelnek valamiért.
A félvér - hacsak nem állítják meg - a testek mellett köt ki. Bármennyire is viszolyog a vér látványától, nem tudja legyőzni ösztöneit. Addig kutat a nagyobbik darab fickón, amíg meg nem találja amit keres - a nyaki részen. Arca megrándul és úgy pattan fel, mint akit méh csípett meg.*
- Fekete Lepel. Elárasztották az egész átkozott várost.
*Csuklyáját visszarántja fejére és sebes léptekkel indul meg a Szegénynegyed irányába. Nem hívja a hímet, felesleges. Amaz úgyis követni fogja.*


2722. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-03-30 16:13:54
 ÚJ
>Zaknintra'olil Tazeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Érkezés- Nyílt játék//

-Az nem függ attól, milyen magasra kapaszkodsz.
*Vigyorodik el újból, miközben lépések közelednek a sikátor végéből. A vigyor szépen lassan adja át helyét vicsorgásnak, ahogy kiszabadul belőle fajtája vérszomja. Feláll a ládáról, majd köpenyét leveszi és rádobja. A holdfény nála kevesebb hatást ér el, mert sötétebb a bőre mint a lányé, de fehér haja világít a sötétben, szemei pedig gyilkos indulattal villannak. Használhatna dobótőrt, hogy gyorsan végezzenek, de hát ha már az erődemonstráció a lényeg akkor az legyen erődemonstráció. Kezébe veszi tőrét, majd még mielőtt három leendő áldozata a közelükbe ér, még gúnyosan hátraszól a válla felett:*
-Csak a saját magam kedvtelésére ölök, másnak pénzért szoktam.
*Ez enyhe túlzás, mert munkája még nem volt, de ezt nem akarja a másik orrára kötni. Felveszi a küzdőállását, miközben végignéz a hármason. Az első kettő nyeszlett, és egy-egy furkósbot van a kezükben, de a harmadik... Kissé hegyomlás termetű fickó, akinek most fémes csikorgás kíséretében a kezébe került a kard, amely eddig a hüvelyében pihent. Taze kezdi megbánni meggondolatlanságát, egyszerűbb lett volna egyszerűen célba dobni a tetvekre, és a gond már le is lenne tudva. Minden esetre próbálja nem mutatni aggályait. Hogy ennek a szukának is ilyen feladatot kell kitalálnia... Alig van itt két napja a városban és már most közel jár hozzá hogy itt hagyja a fogát. Gúnyosan néz ellenfeleire:*
-Kit küldjek először a ter...
*emtője elé, akarta volna mondani, de egy kő, amely homlokon találta, megakasztotta a mondatban és egy pillanatra meg is szédült. Már abban a pillanatban érezte ahogy a vére elkezd lecsorogni a homlokáról.*
-Most tettétek személyessé, felszíni patkányok.
*Vicsorgott rájuk, miközben hárította az egyik furkósbot ütését alkarvédőjével, bár ettől úgy érezte, mentem eltörik a karja. Ettől függetlenül az első jelentkezőt egy gyomorszúrással lerendezte, ellenben akkora fordulatot akart venni, hogy szembőől jövő támadóját fogadhassa, hogy kirántotta a kezéből a fegyverét az összeeső ember. Jobb híján ismételten ugyanazzal az alkarvédővel hárította az ütést, mint az előbb, így már kezdett csillagokat látni. Orvgyilkos lévén soha nem válogatott az eszközökben, így most az ösztöneire hallgatva a másik legérzékenyebb szervébe rúgott egyet erőből, majd mikor végre megkaparintotta a furkósbotot, bemutatta egykori gazdája fejének. És egy maradt. A mélységi ekkor jön rá, hogy lényegében teljesen fegyvertelen, és épp egy másfélezes karddal küzdő ellen indul. Ennyi igazándiból elég is volt neki erődemonstrációként. Visszaugrott egy lépést hogy legyen ideje, majd kirántva egyik dobótőrét a tartójából útjára engedte. A tőr talált ugyan, de kis céltévesztéssel, így ellenfele szíve helyett a vállát találta el. Ennek gyakorlati előnye az volt, hogy kiesett a kezéből a kard. Ellenfelük sem lehetett a lovagiasság mintaképe, mert amint elvesztette fegyverét, sarkon fordult és futásnak eredt. A mélységi még egy tőrt útjának eresztett, de az már csak a falról pattant le csilingelve. Furcsa mennyire sokáig cseng. Beletellt pár másodpercbe, mire rájött, hogy az ő füle az ami cseng az alattomos találatot bevégző kőtől. Enyhén kótyagos léptekkel sétál vissza felszereléséért, majd magára öltve mindenét felnéz:*
-Úgy érzem, tanácsos lenne eltűnni mielőtt többedmagával tér vissza.
*Beszéd közben arcába húzta a csuklyáját, majd csak úgy mellékesen kitörölte a vért a szeme környékéről*


2721. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-03-30 15:51:54
 ÚJ
>Lanthe Dephyre avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Érkezés- Nyílt játék//

*Mimikája egészen kiismerhetetlenné válik, csupán szemeinek macskaszerű villogása jelzi, hogy már megint olyat hallott, amit normális körülmények között nem szívesen hagyna figyelmen kívül. Méghogy szállásnak? Úgy néz ő ki, mint aki két kézzel tudja szórni a pénzt? Csak egyetlen szottyadt házikója van, az is kicsi kettejüknek... kettejüknek? Nem. Biztos nem fog megint egy mélységivel lakni. Nincs az az isten. Pont.*
- Ez jobb, mintha te néznél le engem, nemde?
*Már megint pofátlankodik, dehát való igaz, hogy apró termetével ritkán van szerencséje szembenézni valakivel. Általában mindig felfelé kell pislognia, ami nem épp előnyös tárgyalások során, ahol minimum egyenrangúként kellene, hogy kezeljék.
A hím szavaira feje eltűnik a látómezőből, s Tazeth már csak akkor szemlélheti alakját, amikor immár állva az épület legszélére sétál. A sötét felhők mögül előbukkanó Hold fénye kísérteties ezüstvonalat rajzol éjszín alakja köré, s a felizzó aranyszín szempárral kiegészítve igencsak lenyűgöző jelenséget alkot.*
- Intézd el őket és megállapodhatunk. *Tekintete a csavargókra esik egyetlen szívdobbanásnyi időre. Bensőjében felülkerekedik a ketrecéből kiszabadított vadállat, s már csak az ellenséget látja bennük.*
- Ölj a kedvemért, mélységi.


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7756-7775