Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van zenét hallgatni. (3.79 MB)

<< Előző oldal - Mostani oldal: 184 (3661. - 3680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3680. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-01 19:00:37
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi//

*Az epés megjegyzésre csak egy megfejthetetlen félmosoly és egy talán-jellegű vállvonás a válasz.
A bemutató máris kezdetét veszi. Kharasshi vélhetőleg nem a leghálásabb közönség az ilyesmire. Talán a piaccal mégis jobban járt volna a lány.
A hím nem fintorog és nem szól egy szót sem, de meglehet, pont emiatt olvasható le az arcáról, hogy nincs elragadtatva. Amit a kis vörös előad a lovával, azt tényleg nem értékeli többre, mint akármelyik csepűrágó mutatványát. Amikor viszont a hátas felé közeledik, bő négy láb távolságban megálljt int felemelt ujjával. Valahogy azt súgta már az elején egy sejtés, hogy ha a nőstény felé irányítja az állatot, az aligha lesz bájos vagy baráti.
Mikor a hátas mellső lábai ismét a macskakövön csattannak, Kharasshi, megelégelve a dolgot, felkel ültéből és elindul a kettős felé.*
- Ebből elég *mondja, s míg odaér, kivetkőzik mellényéből és a lánynak dobja. Aztán pillantása körbepásztáz, s egy kis kitérőt tesz, míg feltűri az ingujjait. Tenyerébe pördíti a kését és lemetsz egy sudárt az egyik zöldellő bokorról. A kés visszakerül a tokjába, Kharasshi pedig a kancához lépve elkapja a kötőfékét.*
- Lássam, hogy dolgozik nyereg alatt!
*Már majdnem azon van, hogy a kengyelbe lépve fellendül rá, de mivel az előjátékra már épp elég idejét elfecsérelte a mutatványos előadás keretében, előtte a lányhoz fordul.*
- Csak addig várj, míg átlendítem a lábam *jegyzi meg mindentudó félmosollyal és hasonlóan epés hangnemben, mint amivel a nőstény pöppentgeti felé a megjegyzéseit.*


3679. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-30 16:02:24
 ÚJ
>Ydriss, a Kóbor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi//

*Valóban, a természetét nem tudja megtagadni, az pedig minduntalan küzdelemre sarkallja, hogy vágjon vissza, ne könnyítse meg a hím dolgát, még ha ezzel semmit nem ér el. Vagy még rosszabb, egyenes a mélységi kedvére tesz vele. Nem fogja egyszerűen megadni magát.
A mélységi végül befejezi az incselkedést, és csak megejt egy apró harapást a lány bőrén. Szíve egyre hevesebben ver, de nem azért, mert olyan kellemes hatást gyakorolt volna rá a kis merénylet, sokkal inkább mert érzi, ahogy lassan egyre szorosabb a nyaka körül az a bizonyos hurok.
Ugyan a módszer cseppet sem nevezhető finomnak, de valósággal hálás, amiért elkerül a hím közeléből. A lökés váratlanul érte, de hamar visszanyeri egyensúlyát, így igazán még bukdácsolni sem bukdácsol.*
- Tehát azért csaltál kelepcébe, hogy végül spórolj néhány aranyat esténként. *Jegyzi meg epésen, mielőtt a lova felé fordulna. Egy éles füttyszó, és a kanca máris mellé lépdel, türelmesen várva, mi lesz az ő feladata. A lány előbb még megpaskolja az állat nyakát, majd három kis erszényt tesz le a szökőkút peremére. Az első láthatóan üres, vagy valami nagyon könnyű holminak kell benne lennie. A másodikon már látszik, hogy harmadrészt meg van rakva, de szintén valami könnyebb dolog van benne, a harmadiknak is csak az alján van valami, de ahogy a fémes csörrenés is jelzi, abban minden bizonnyal pénz van. Mielőtt még bármit is tenne velük, odébb vezeti a lovat, hogy legyen egy kis sétányi távolság köztük és a szökőkút között.*
- Jól van Mogyi, először is köszönj szépen. *A lány mélyen meghajol a kanca felé, aki pedig mintha gazdáját utánozná. Egyik mellső lábát kicsit behajlítja, a másikat előre felé kinyújtja, és a nyakát is lefelé görbíti. Mintha viszonozná a meghajlást a maga módján néhány pillanat erejére, de kettejük közül a hátas egyenesedik fel érte.* - Köszönöm Mogyi. Most hozd ide kérlek a pénzt.
*A ló halk, belegyező nyerítést hallatva fordul meg, és indul vissza a szökőkúthoz. A peremre helyezett zsákokat kezdi szimatolni, óvatosan megböködik őket az orrával, majd a fogai közé véve felemeli azt, amelyiket a lány utoljára rakta le, azt viszi el gazdájához.*
- Ügyes lány! *Vakargatja meg egy kicsit a ló homlokát. Egy pillanatig eltöpreng, hogy a nagy mutatványt megismételje-e, de feleslegesnek tartja.* - Várj itt. *Ezúttal az elf megy vissza a két erszényért, és csak miután mindegyik a helyére került, int a kancának, hogy jöjjön oda.*
- Rendben, akkor most mutasd a szarkát. *Mogyi erre hízelegni kezd, fejét a lányhoz dörgöli, majd egy óvatlan pillanatban elcseni az egyik erszényét, és már galoppozik is el vele a szökőkút túlsó végére. Csak akkor indul meg vissza gazdájához, mikor az ismét füttyent neki. Odaérve a lopott szerzeményt az elf várakozón kitartott tenyerébe pottyantja.*
- Jól van, látom, ez még mindig megy. *Paskolja meg az állatot, majd a füléhez hajolva súgja neki a következő instrukciókat. A kanca lassú, nyugodt ügetésben indul meg az árnyékban hűsölő mélységi felé, szemében a tipikus, finomságért kunyeráló tekintettel. Ám amint csak néhány (ló)lépésnyi távolságba ért, vagy ha addig nem, ott ahol megállították, azon két lábra ágaskodik, és mély hangon felnyerít. Nem egy páncélozott csatamén a látvány, de a villogó tekintetű, a célpont felé magasodó állat kép, az erős a lábak és a kemény paták, amik az elfénél vagy a sötételfénél keményebb koponyát is könnyedén betörnek, már könnyen elbátortalaníthatnak másokat az agresszív lépésektől. Mindezt pedig parancsszóra teszi a ló, hiszen amint mellső lábai ismét a tér kövén dobbannak, jámbor tekintettel nézelődik az állat, majd visszaindul az elfhez, aki ezzel lezártnak tekinti a műsort.*


3678. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-30 13:33:07
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi//

*Igazán csalódott volna, ha a lányban a megadás vagy a feladás ily hamar eluralkodna. Ez a fel-felhorgadó dac adja az egész fűszerét. Külön szépség benne, hogy valószínűleg ha a nőstényke rá is jön, hogy a behódolással megfosztaná őt élvezete egy részétől, akkor is képtelen lenne rá. Ismeri a fajtáját. A vére természetének nem mehet ellene.
Mégis csak ejt egy finom kis harapást az állacska éléhez érvén, mikor a dac kárörvendő hangján újból felemelkedik az a makacs önérzet. A lány most ugyan nem láthatja Kharasshi arcát, de a bőrén érezheti az álnok mosoly térnyerését a hím ábrázatán.*
- Helyes *súgja, már-már egy nagymacska mély, elnyújtott dorombolásával.* - A tapasztalatlanságnak némi hamar elillanó bájon kívül semmi haszna.
- Így, ha ezzel végeztünk *mondja* -, te is megtarthatod majd a magad bemutatóját nekem.
*Kivár néhány szívdobbanásnyit, aztán ujjai rászorítanak a vörös tincsekre és kipördítve maga elől a nőstényt, arrébb lódítja.*
- Haladjuk *morrantja. Hangja, vonásai visszatérnek hűvös zordságukhoz.* - Remélem, nem csak az időmet vesztegeted.
*Kharasshi az egyik árnyékos padhoz sétál és kényelmesen elhelyezkedik. Egy széles mozdulattal jelzi, hogy kezdhetik. Mély sóhaja azonban már most unalomról árulkodik a meg sem kezdett előadás kapcsán.*

A hozzászólás írója (Kharasshi D'Rake) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.30 14:02:32


3677. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-30 12:36:10
 ÚJ
>Ydriss, a Kóbor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi//

*Más esetben milyen egyszerű lenne a felállás. A torkát szorongató alak valószínűleg túlságosan el lenne foglalva a helyzet élvezetével, hogy felfigyeljen a közeledő patásra, aki vagy bebizonyítja, hogy nem csak a ragadozók harapnak nagyot, hanem bizony a jámbor legelésző jószág is, vagy pedig két lábra ágaskodva, rúgkapálva kólintja fejbe patájával az óvatlan támadót. De ez a jelenet nem vesz ilyen fordulatot, hiszen pont a kanca érdekében kénytelen visszafogni a segítő szándékú hátast, és kénytelen elviselni, bármit is akar tenni a mélységi.
Habár a hím keze elvándorol a torkáról, hamar azt kívánja, bár inkább ott maradt volna. Vékony nyakán hamarosan az ujjak szorítása helyett a hím ajkának incselkedő érintését érzi. Megint csak más esetben még élvezné is az efféle játszadozást, ám ott lebeg felette a kegyetlen tény, hogy teljesen kiszolgáltatott helyzetben van. Elismerő az erőt, még vonzónak is tartja, hisz mégis csak olyan környezetben nőtt fel, ahol az erős, a ravasz, a túlélő az, aki a legtiszteltebbek között van, de teljesen más, ha másik fél, aki megtehet bármit, képes is megtenni bármit. Azonban hiába ez a nyomasztó érzés, mintha csak azért akarna küzdelem nélkül behódolni, a dac utolsó szikrái újból életre lobbannak.*
- Erről már lekéstél mélységi. *Közli némi kárörvendéssel a hangjában, még ha ez hangnem újabb retorziókhoz is vezet.*


3676. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-30 11:06:31
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi//

*Aljas mosolyt szül a válasz. A hátas miatt nem aggódik, s megelégedésére be is igazolódik, hogy nem kell csalatkoznia. Egy intés megálljt parancsol a gazdája védelmére mozduló jószágnak. Nem kell érte külön szólnia vagy figyelmeztetnie az elfet, hogy fogja vissza az oktalan állatot. Itt áll, a torkát szorongatja, s arról faggatja, vajon érintetlen réten tapos-e, mikor erényeit pellengérre állítja, s a kis nőstény kénytelen Őt védeni mindeközben. Gyalázatosan mámoros érzés.
Nem pillant a kanca felé, habár annak idején fájdalmas leckéből tanulta meg, egy ilyen bestia milyen kellemetlenségekre tud vetemedni. Télvíz idején történt és épp csak odacsípett neki a méltatlankodó hátas, de még a vastag irhakabát alatt is hetekig viselte a sajgó kék-zöld-lila foltokat.
Kharasshi felkacag. A lány torkáról hátrébb indul az érdes tenyér és egészen a tarkójáig vonul. Ujjai beletúrnak a vörös loboncba, fürtjeire markolnak és kissé hátrébb kényszerítik a rőt üstököt.
A hím ajka kéjes lassúsággal indul el a nyakacskán. Felsőbb régióinak egy különösen érzéki részén a harapás ígéretével incselkedik, de ez csak játék, csupán árnya valaminek, amit egy túl kíváncsi szempár, egy pajzán vállacska oktalanul felpiszkált.*
- A tolvajok hát nem *duruzsolja.* - De más igen?


3675. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-29 15:03:37
 ÚJ
>Ydriss, a Kóbor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi//

*Némán figyeli a mélységi ténykedését. Bár vonásai kifejezéstelenek, tartásából feszültség árad, ami sejti, érzi, hogy itt bizony egy pillanat alatt komolyra fordulhatnak a dolgok. Mi tagadás, a tőr már-már rituális megtisztítása közben azt számolja, mikor fogja megmártani benne a pengét. Persze ha ez megtörténne, megpróbálhatna fürgén elugrani, de valószínűleg annak megint megmérgezett hátasa inná meg a levét. Teljesen biztos benne, hogy ostobának nézné bárki külhoni, hogy inkább bevállal egy komoly sérülést, semmint az ostoba állat igya meg a levét, de mivel ő maga kereste meg a bajt, ő maga is fogja megfizetni az árát. Még ha a másik delikvens csak egy ostoba jószág mások szemében.
Ahogy arra számított, iménti szavait megtorolja a hím. Ruhájánál fogva közelebb rántja a lányt magához, és bár rezzenéstelen arccal tűri, szíve egyből a torkában kezd dobogni.
Barna szemeivel állja a másik savószín tekintetét, majd pillantása lentebb vándorol, előbb a jelekre (amiket igyekszik jól az emlékezetébe vésni, ha netalántán máson is látná egyszer, valahol), majd látható hegekre. Jól tudja, milyen nyomot hagy egy vessző, hiszen főleg azokkal vadásznak, és azt is tudja, milyen az, amikor csak egy leheletnyivel kellett volna arrébb eltalálni, hogy a célpont többé már ne keljen fel.
Igaz, hogy a csatározó és elesett elfeket nem ismerte, és hogy néha városiasabb rokonait sem érti, vagy épp nem ért egyet a nézeteikkel, a harag azonban kezd fellángolni benne a kiontott életek miatt.
Ám ez csak egy pillanat, hisz a savószín szemekben meglát valamit, ami csitítja a lányban fellángoló haragot. Nevezzék bárminek is, ami a két nép között van, gyűlölet szülte harc, vadászat a másikra, vagy akár háború, halottak mindig lesznek, mindkét oldalon, és ez fáj, néha már-már elviselhetetlenül. A vöröst is meglegyintette ez az érzés, de szerencséje volt. Köszönje akár a Sorsnak, a szellemeknek, égieknek vagy isteneknek, nővére végül mégis életben maradt, annak ellenére, hogy már szinte mindenki temette. Ő is. De a halál közelsége is elegendő ahhoz, hogy valakit kizökkentsen a normális kerékvágásból, és vérszemet kapott vadként űzze a bosszú alanyát.
Ám a hímmel ellentétben nemhogy nagy, de kisebb mészárlásokhoz se legyen semmi köze. Elég mélyen élnek az erdőben ahhoz, hogy jószerivel csak rokonaikkal találkozzanak, a kereskedést is a területükön kívül folytatják, nem hegyesfülű vendégük pedig alig akad. Kisebb összetűzések időről időre akadnak a fák között menedéket kereső törvényen kívüliekkel, de őket lerendezni a harcosok dolga, az ő családjában pedig senki sem kapta, vagy választotta azt az utat. Ő is csak vadászni járt el olykor olykor, egy-egy harapást vagy karmolást néha begyűjtött, de egyik sem volt olyan, amivel a halált kísértette.
Egy kérdés már megfogalmazódott benne, ami minél több időt tölt a mélységi mellett, annál jobban furdalja az oldalát, a felvetésével azonban ismét várnia kell. Ha az elf torkát szorongatják, nem az olyasféle talányok foglalkoztatják. Ösztönösen kap a mélységi keze után, de csak addig jut, hogy ujjait rákulcsolja, aztán persze rögtön eszébe jut, miért is vannak megkötve a kezei, és nem próbálja meg lefeszegetni magáról. A neki szegezett kérdést követően gondolatai lázasan pörögnek, vajon melyik válasszal járna jobban. Nem szokása hazudni, de ha tudná, mivel járna jobban, szemrebbenés nélkül másítaná meg a tényeket. Csakhogy ahhoz tudnia kellene, melyik most a helyes válasz. Maradnak hát a féligazságot tartalmazó válaszok.*
- Nem előztek meg a tolvajok. *Veti oda száraz hangos, dacos, hideg pillantással. Figyelme azonban éppen időben terelődik még lovára, aki észlelvén az újabb feszült hangulatot, ami most már számára inkább nyílt fenyegetésbe csapott át, és már készülne valami merényletre, hogy segítsen a bajba jutott elfen. Egy intés azonban elég, hogy leállítsa a kancát, már csak az hiányozna, hogy itt essenek hárman egymás torkának, szép kis ramazúri lenne, amiből az elf és lova páros aligha kerülhetne ki győztesen, még akkor sem, ha hirtelen az egész városőrség megjelenne itt.*


3674. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-29 10:12:44
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi//

*Tűr. Aki valamennyire ismeri, az már sejtené, hogy ez a fajta hallgatás nem sejtet jót. Halk reccsenéssel nyög a kelme, ahogy kicsavarja kendőjéből a vizet. Komótos, precíz mozdulatokkal hajtja nyolcrét, s tűri széles öve alá. Most már semmiféle mosoly nem látszik az ábrázatán. Karakteres vonásainak árkaiban mintha egy árnyalattal mélyebbé fordulnának az árnyékok.
Eligazgatja a ruháit, kicsit lekocogtatja a csizmáján megült port a szökőkút kövén. Mintha a lányról és a beszélgetésről egészen meg is feledkezett volna. A tőrét is letisztítja a vízben, lerázza róla a cseppeket, majd a maradék nedvességet combnál a nadrágja szárában le is törli. Csak eztán teszi vissza tokjába a pengét. Hátrasimítja fehér fonatait, aztán egy határozott mozdulattal megragadja a nőstény ruháját és magához rántja.*
- A fajtád nyilai születésem óta próbálják megállítani a szívem. Hiába. *sziszegi a lány arcába.* - Ezek a fakóvérű szívek viszont az én pengémtől hallgatnak. *Baljával félrehúzza mellkasán a tunikát. Vízszintesen fekvő, nagyjából hüvelyknyi hosszú tetovált jelek sorakoznak rajta egymás alá róva. Összesen tizenkettő. Valamivel a kulcscsontja alatt vessző ütötte régi sebhely fehérlik. Kevésen múlt, hogy a tüdejébe kapja. Őriz még jó néhány heget a "rokonoktól". Az övéi közül csak kevesen nem. Az ifjak már tizennegyedik tavaszukat betöltvén csatlakoznak a portyákhoz. Az ellentétek pedig újra és újra a húsukba tépnek. Hol az ő oldalukról jobban, hol a fakóvérűekéről.
A savószín íriszekben hidegen metsző láng lobog. Van egy pillanat, amit le kell gyűrnie, mert oly erővel követeli a felvágott nyelvű nőstény vérét. A kérészéletű béke utáni nagy mészárlás. A halotti máglyák fénye, rokoni arcok, midőn szemfödél kerül rájuk, a túlélők vérében elkevert hamvaik szaga, mellyel a bosszúra indulók megfestették arcukat. A gyász és a gyűlölet keserű íze a szájban...
Kharasshi arca megfeszül. Lassan lélegzi ki az indulatot.*
- Amit meg akarok tudni, megtudom *mondja még mindig baljós tónusokba merülő hangján, de ezúttal már visszatér szavaiba az az aljas kis zönge, ami bár nem sejtet semmi jót, de inkább szenvedést ígér, mint elmúlást.* - De tudod mit? *Balja ráfog a nőstény torkára.* - Mondd! Mondd el, megelőztek engem, fakóvérű Ydriss?
*Az engem szó olyan sötét és mély tónust kap a kérdésben, akár egy ítélet, mely még azzal a pikírt lehetőséggel is játszik, miszerint a lány igazából saját kérdésével hozta magára a bajt.*


3673. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-28 23:19:37
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Az elf törzse//
//Indulás//

*Továbbra is szótlanul halad a társai mellett, viszonylag hosszas városba vezető útjuk alatt inkább csak a többiek párbeszédét hallgatja. Csodálkozik, hogy a hevesnek tűnő nézeteltérés ilyen gyorsan rendeződni tűnik, vagy talán csak elkendőzik az egészet. Bato még mindig kicsit feszélyezett, de ezt igyekszik nem kimutatni. Az is lehet, hogy csak ő dramatizálja túl a helyzetet. Ezen kattog az agya, amíg be nem lépnek a fogadó ajtaján, ahol az alkohol gőze és a zsibaj elterelik a figyelmét, és gyanakodva vizslatja a környezetét. Szerencsére vagy senki nincs jelen azok közül, akik látták a szegénynegyedben történteket, vagy már tök részeg, és probléma nélkül átjutnak a fogadón, ki a főtérre.*
~Alig értem a városba, és máris elhagyom. Úgy fest tanulmányaim is váratnak magukra. Nem tudom, hogy Coinleach ezek után mennyire lesz hajlandó tanítani, de semmi baj. Megértem, ha nem tart jó tanítványának, de nem fogom 20 év tanítását és számtalan mester szavát eldobni azért, hogy mágiát tanuljak.~
*Így folytatja a rágódását a korábbi téma kapcsán. Egész életét olyan emberek között töltötte, akiknek a kis közösség volt mindenük, és bármilyen probléma merült fel, a legjelentéktelenebbektől kezdve a legsúlyosabbakig, azonnal segítő kezet nyújtanak.*
~Nagyvárosban biztos máshogy működik. Az erdő mélyén meg- hát fogalmam sincs. De biztos jó oka van az óvatosságra.~
*Lassan megbeszéli saját magával, és érezhetően megnyugszik. Társai mondandójából csak ennyit szűr ki a belső vitája közepette: "induljunk". Feléjük néz, bólint, és elindul utánuk.*


3672. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-28 21:43:14
 ÚJ
>Syessiss Opsyscalla avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

//Az elf törzse//
//Indulás//

* Valamelyest megkönnyebbül, habár szégyenlősen karjait teste köré fonva halad a férfiakkal alkotott kompániájukban. ~ Tehát végre elindulunk. ~ Izgalmas, hogy átélhet egy kalandot, de az ár, amiért át kell élnie elszomorítja. Izgatottsága ideiglenesen legyőzi bűntudatát és testében, mint villám cikázik keresztül-kasul az adrenalin. Nem tud mihez kezdeni, le kell foglalnia elméjét, ezért inkább kérdez. *
- Coinleach, mesélnél nekem valamit?
* Közben a férfi felőli kezével elengedi magát, és ha az elf hagyja, belekapaszkodik a ruhája szegélyébe.
Ha nem hagyja, akkor csalódottan baktat tovább a főtérre vezető úton.
Szerencsére elkerülik a feltűnést, vagy a feltűnés kerüli el őket és senki sem tartja fel a kis csoportot, hogy meglincseljék az apró tündérleányt sötét tettéért.
Már csak pár tucat méter választja el őt az ismeretlen világtól. Ha a férfi megengedte, akkor most mégerősebben markolja a ruha szegélyét, hogy ujjai belefehérednek. ~ Viszlát város, üdv kaland. ~ Gondolatban mégegyszer átrepül a városon és annak utcáin kanyarogva felkeresi a fontosabb csomópontokat és emlékeket köt hozzájuk. A főtér, ahol az érkezőket vizslatta, a Pegazus, ahol a a mesés történeteket hallgatta, a piactér, ahol annyiszor megfordult az alapvető élelem beszerzése miatt, a barakk, ahol a csattogó kardokat és az izzadt testek csatáját figyelte távolról, a templom, ahol gyakran megfordult a könyvtár miatt, a könyvtár, a negyedek, amelyek annyira különböznek, a kovácsműhely, ahol a csúf inast kikosarazta, az erdő, a rét, a folyópart, ahová szívesen járt és szabadidejét leginkább töltötte, figyelve az ott megforduló népeket, vagy meditált éppen, esetleg a természettel beszélgetett.
És ez a pillanat is eljött. Most száll ki a fészekből, ahová be volt zárva és elindul egy kalandos, nem veszélytelen utazásra. Nem veszélytelen, de érzi, hogy a két férfi mellett semmi baja sem eshet. Nagyot sóhajt, majd tesz egy apró, de látványos lépést előre, majd szinte suttogja: *
- Induljunk.


3671. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-28 20:33:27
 ÚJ
>Coinleach Loon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Bato, Siss//
//Indulás//

*Az elf furcsállja, hogy miért kérdezi ezt a lány, hiszen biztos nem érzi a ruha súlyát, de rajta van, ezt hamar észre is veheti. Természetesen még a szegénynegyedben visszaterítették rá és azóta a templomban megcsomózták a szakadásnál, miközben mosdatták.*
- Nyugodj meg! a ruhád rajtad van. *mosolyodik el az elf a lány esetlenségén, de mindezt betudja a fáradtságának.
A három útitárs átvág az erdőn és a holdudvaron, a fogadóban szorosan közrefogják a lányt, nehogy valaki felismerje, így érnek ki a főtérre.*
- Hosszú út áll előttünk. Jó lenne előtte pihenni, de sokáig nem maradhatunk a városban. Estig eljuthatunk egy darabig, csak legyünk egyelőre minél távolabb a szegénynegyedtől.
*A mágus irányítása alatt pedig egyből útnak is indulnak hogy egy hét alatt megtegyék a szükséges távot.*
~Hosszú útnak nézünk elébe.~


3670. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-28 19:06:05
 ÚJ
>Maereh Ertgrimmsa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

– Értem *feleli Mae, és kissé bizonytalanná válik a hangja.*
~De hát a fegyvereikből élnek a testőrök, a lovagok és a karavánkísérők is. Biztos valami efféle ő is. Máshogy nem lehet! Ugye nem?~
*Rááll az ötletre, és lábait fürgén szedve megy Murgrind mellett, vár míg egyik boltba bemegy a törpe, a másikból kijön, csodálja a tömeget, már amennyit aprócska termetével lát belőlük.
Álldigál az egyik bolt előtt, vár, és vár, és vár.
Nézi az embereket, az elhaladó kordékat, a két óriást, ahogy megindulna egy számára ismeretlen cél felé, a felbukkanó városőröket…
És csak vár, és vár, míg már úgy érzi, túl sok idő telt el.
Akkor bekukkant a boltba, de Murgrind nincs sehol.
Körbenéz, még egy sarokkőre is felhág, de Murgrind nincs sehol!*
~Talán csak elkeveredett. Talán valahol vár. Ételt is emlegetett. Talán a fogadóban.~
*Maereh tehát elindul a Pegazus fogadó felé.*



3669. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-28 17:43:13
 ÚJ
>Imyr Lyzin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74

Játékstílus: Vakmerő

*Nem kell túl sok idő, és megérkeznek. Még mindig bambul maga elé, és gondolkodik az álmán. ~A nő... Ismerős... Nem, ő nem lehet...~ Eszébe jut hogy nevelője is ilyesmi vonásokkal hunyt el. De pontosan nem emlékszik rá. És miért álmodott volna róla? Lehet hogy volt valami belső üzenet az álomban? De ha a nő a régi nevelője, akkor a nevetgélő kislány a képeken ő lett volna? Nem is gondolt bele soha hogy ilyen boldog gyerekkora lett volna.
De a képeken kívülről látta magát. Mintha egy másik szemmel nézte volna saját magát. Lehet hogy a nevelője valahogyan közölni akart vele valamit, és megmutatta neki milyen lánynak látta őt? És mit jelent hogy büszke rá? Azt hogy egyedül is boldogul az életben? Vagy azt hogy megfogadta a "tanításokat"? Mindenesetre boldog érzéssel veszi tudtára hogy nevelője a halál után is nézi őt, és boldog ahogy alakult a sorsa.
Ahogy beérnek a főtérre, lekászálódik a fűszerekről a vele utazók sajnálatára. Még "búcsúajándékként" erősen kidomborítva hátát nyújtózkodik egyet, hadd gyönyörködjenek benne a végén.
Miután megköszönte a kedvességet elindul a fogadó irányába. Már igencsak megéhezett, és szeretne valamit enni. Valami jó laktatót. És ki tudja? Talán talál magának társaságot itt a fogadóban is.*


3668. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-28 07:59:07
 ÚJ
>Ydriss, a Kóbor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi, a Szegénynegyed felől//

- Csak vigyázz, nehogy azért álljon meg dobogni a szíved, mert a fajtám egy nyilat eresztett belé. *Közli szárazon, azért csak maradt benne az elfek büszkeségéből. Vagy ha nem is úgy az egész közösség, Lanawin összes hegyesfülűje miatt feleselt, hát törzse miatt. Egy pillanatig nem kételkedik abban, hogy akit harcosnak, vagy akár vadásznak neveltek elbánna a mélységivel.
Csakhogy ő pont nem az, és ez egy kicsit elgondolkoztatja. Az mind szép és jó, hogy a tolvajok nyomába ered, de ha megtalálja őket, akkor hogyan tovább? Mert legalább hárman vannak, és összeszokott csapatnak tűntek, ami jócskán növeli az esélyüket a lány ellen. Persze ha az időigényes módszert választja, megvárja, míg valamelyik egyedül marad, vagy valahogy elválasztja őket egymástól, és akkor csap le, de egyelőre a nyomaikat kellett volna megtalálni. Ez pedig egyre nehezebb feladatnak tűnik. Egy hónap. Ki fogja bírni, akármivel is próbálkozik majd a mélységi, de hogy utána hogyan fogja teljesíteni a feladatát, egyre erősebb kételyeket ébreszt benne.
A gyors lerázást ezen gondolat menet miatt ereszti el a füle mellett, ám csak pillanatnyilag, ennyire egyszerűen nem fogja megúszni a hím. Valamit ki fog találni, hogy szóra bírja, de gondolatai most a nagyobb probléma körül forognak lázasan.
A mélységi azonban még nem hagyja abba a faggatózást. Már épp nyitná a száját, hogy feleljen, miszerint a személyes ok, az marad személyes, és nem csinál belőle köztudott tényt, amikor is jön a folytatás. A szóra nyílt száj hamar be is csukódik, de nem azért, mert zavarba jött volna, vagy megint átbillentették lelkecskéjét a harag irányába. Két kezét csípőre teszi, miközben egyik szemöldökét kérdőn felvonva kérdezi némán: ennél jobb nem jutott eszedbe?*
- De kíváncsi valaki. Csak nem meg akartál győződni róla, hogy megelőztek-e?


3667. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-28 01:18:49
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi, a Szegénynegyed felől//

*Erről a gunyoros hangnemről rövid úton le fogja szoktatni a fakóvérűt, ezt már most felírja gondolatban vezetett teendői listájára.*
- Ha tartanék a fajtádtól, a szívem megszűnne dobogni a szégyentől *morrantja oda az ostoba feltételezésre.
A szökőkútnál ő is megmerít egy kendőt a vízben és felfrissíti magát. A hűs kelmét a tarkójára, halántékára szorítja néhány minutumig és az arcáról is letörli a piac porát és a verejtéket.*
- Az én okaim rám tartoznak *válaszol röviden a puhatolózó kérdésre.* - Csald ki vagy kényszerítsd ki őket, ha találsz rá eszközt. Addig nem látom értelmét, hogy az orrodra kössem.
*A mondat talán úgy hangzik, mint valami felhívás. Az igazat megvallva kíváncsi lenne, hogy fogna neki a vörös. De ha fogadni kellene rá, arra tenne, hogy inkább egy "nem is érdekel" vállvonással elereszti a lehetőséget és nem él a próbatétel jogával.
Bár a lány válasza nem szűkszavú, néhány lényeges részt mégis csak érintőlegesen említ. Az valamiért nem tűnik túl fontosnak, hogy mit is loptak el a fakóvérű törzsétől, így azt most nem is firtatja. Egy másik dolog viszont érdekesebb tartalommal kecsegtet.*
- És mi lenne a te okod, nőstényke, amiért azoknak a tolvajoknak a nyomába eredtél? *Nekidől a szökőkút kávájának és megereszt egy aljas vigyort a lány felé.* - Talán csak nem az erényeddel oldottak kereket?


3666. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:01:10
 ÚJ
>Rätest Terold [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50

Játékstílus: Vakmerő

* Megérkezik hát a főtérre, csupa lelkesedéssel, még ha ő maga sem érti, hogy miért vágtat ilyen gyorsan. Van ugyan pár városőr a közelben, de egyikük sem túlzottan foglalkozik a lovas férfivel, hiszen azt leszámítva, hogy fején csuklya van és egy nagyjából egy éve ellopott lovon vágtat ki a városból nem tűnik olyan gyanúsak. Így hát gyorsan túljut a főtéren is és vágtat a karavánpihenő felé. Természetesen a hold karavánpihenő felé. Persze az út hosszú, így vannak pihenői, de mindig későn hagy alább a lovaglással és hajnalban már indul is. *


3665. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-27 12:14:00
 ÚJ
>Ydriss, a Kóbor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ydriss, Kharasshi, a Szegénynegyed felől//

*A kancának megtanított néhány olyan dolgot is, amivel esetleg el lehetne szórakoztatni a népet, ha pedig ő is beszállna, bizonyosan tudnának keresni néhány tallért, ám esze ágában sincs beállni mutatványosnak. Az övét szívesen elszórakoztatja, de nem vágya, sőt nem fűik a foga hozzá, hogy a városiak előtt lépjen fel. Mintha a két eseteges produkció között ég és föld lenne a különbség. A gondolatra, miszerint ott a tömegben kellett volna valami rögtönzött bemutatót tartani, a lovára pillant. Nem nem fog vele ilyesmit csinálni. Ha a mélységi tényleg ennyire kíváncsi, akkor várnia kell.
A szótlan sétát végül egy újabb kérdés töri meg. Nem akarja nagy dobra verni a dolgot, hiszen nem tartozik másra, de elég csak a hímre pillantania, hogy lássa, ha nem ad legalább egy minimális információ mennyiséget, kellemetlen pillanatokban lehet része. Lemondóan sóhajt.*
- Már mondtam. Vadászom. *Kezd bele, ám egy pillanatig úgy tűnik, ismét konok hallgatásba burkolózik, de egy pillanatnyi szünet után folytatja.* Elloptak tőlünk valamit, és a tolvajokat keresem. No nem mintha annyira a zsákmány hajtana, más okból keresem őket. *Újabb apró szünet az őket szó előtt, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy eredetileg teljesen mást akart mondani, de végül mégis moderálta magát. Ahogy az is egyértelművé vált, hogy erősen személyes okok játszottak közre távozásában.
Azonban amikor a mélységi esetleges további elfek után kezd kutatni tekintetével, nem tudja megállni, felnevet.*
- Csak nem attól tartasz, hogy hirtelen festett arcú elfek serege lepi el a környéket, és a nyilaik fognak záporozni rád? Ki kell ábrándítsalak, nem egy vadon hercegnőt sikerült elfognod. *Míg ezt töredelmesen bevallotta, kis időre megállt, ám újfent elindul, hiszen a házak között már látja a teret, és szeretne minél előbb vizet adni szomjazó jószágának.*
- Valószínűleg elindulnak mások is, de ők más utat választottak a tolvajok felkutatására. *Von vállat. Azt elég nyilvánvalóvá tette törzse számára, hogy ő a gazfickók nyomába fog eredni, csak az indulása pontos időpontját és a merre maradt az ő kis titka. Talán utána küldtek valakit, nem tudja.
A térre érve útját azonnal a szökőkút felé veszi, kicsit meg is szaporázza azokat. Amint odaérnek lova már is lehajol a víztükörhöz, és jóízűen inni kezd. Ydriss mellette marad, jobb keze a hátas hátán pihen, hagyja, hadd frissüljön fel egy kicsit a kanca.*
- És te miért akarsz egyedül északra utazni, mélységi Kharasshi? *Pillant kérdőn a hímre.*


3664. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-27 00:38:10
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 675
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

*Ahogy út közben haladnak az óriásnővel bőven van idejük beszélgetni. Quantall-nak pedig megerősödik az érzése, hogy a nő fajtája ellenére igen intelligens. Bár valóban pont Quantall lepődne ezen meg aki szintén hasonló cipőben jár. A főtérre érve a nő arca felderül és egy kocsira mutat. Quantall odanézve egyből rájön, hogy a kocsi bakján a sokat emlegetett ura van az óriásnőnek. Ő is benne van már a korban, de a karjában lévő erővel talán három Quantall sem bírna el. Odalépve felszállnak a kocsira és elindulnak. Quantall egyből a lényegre térne, de az ős szakállú óriás közli, hogy várjon még. Majd út közben.*


3663. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-26 20:17:56
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura//

*A gnóm láthatóan mindent megtudott, amit akart, és vagy arra jutott, hogy Lorew nem gyanakszik, vagy hogy a gyanakvása ellenére is jönni fog. Hát már hogyne jönne? Több oka is van rá, hogy a szinte biztos halál torkába ugorjon. A legelső, és legfontosabb, a sors, az elrendelés, ő nem véletlenül hallotta meg, hogy a Csontok Uráról beszélgettek, talán a felsőbb erő rendelte így. Viszont akkor miért keveredett bele ebbe az egészbe az a nő? Tényleg csak járulékos emberveszteség lenne? Lorew nem sajnálja a halandókat, éppen ezért az csak másodlagos cél, hogy valamilyen szinten megmentse a nőt. Inkább úgy jellemezné, hogy "ha lesz rá időm", ha éppen nem foglalja le túlzottan saját életének megmentése. Persze a tisztesség megköveteli, hogy legalábbis szóljon neki a rettenetes veszélyről, aminek kitette magát, de azt sem szabad elfelejteni, hogy mi van, ha ő is beavatott. Persze alapvető dolog, hogyha nővel akarták a csoporthoz csábítani Lorewet, akkor semmit nem tudnak róla, de lehet csak a látszatot akarják megalapozni. Elvégre ha a mágus azt hiszi, hogyha nem is társa, de segítője van, akkor nagyságrendekkel könnyebben beleveti magát a kalandba a gyanúi ellenére. Kérdés, megbízhat-e a nőben? Inkább, mint bárki másban a csapatból. Ennek ellenére legyen óvatos? Nem, elvégre ha a nőben nem bízhat a szó legteljesebb értelmében, akkor ott már minden elveszett. Elvégre fejben végigvette már a két lehetőséget, ami akkor történhet, ha elmondja az elméletét a nőnek. Az első, hogy a nő is velük van, és azonnal leüti, vagy ilyenek, ebben az esetben Lorew halott. De ha nem beszél a nővel, akkor hasonló a sorsa, abban elvégre nem reménykedhet, hogy a Elenith majd magától rájön mindenre. Két eset, mindkettő halállal végződik, így az egyetlen megmaradt épkézláb lehetőség, hogy beszél vele, akkor van esély rá, hogy a nő valóban az ő oldalán áll, valóban csak egy ártatlan áldozat, és a helyzet felvázolása után valóban úgy dönt, hogy segíteni fog Lorewnek. Nagyjából ez az egy esélye van a túlélésre, ha valóban belevág a kalandba.
Talán még ezt sem döntötte el egészen, de mikor a gnóm úgy dönt, hogy ideje menni, akkor sűrű hümmögés közepette ő is feláll, leporolja a ruháját, és enyhe távolságot tartva követni kezdi. A város belső részeihez érve, ahol Lorew (hála az égnek még) nem annyira ismerős, Achrad előveszi hangszerét, és egy régi dallamot kezd játszani rajta. A szerzetes ismeri, hogyne ismerné? Lihanechi dallam, láthatóan nagyon ügyeltek a részletekre. Talán a gnóm valóban a Víz városából származik, és talán ez is egy pont, hogy fogást találjanak Lorewen? Elvégre ki másban bízna meg, mint az öreg, jóságos gnómban, aki ráadásul ugyanonnan is származik, mint ő... Csakhogy a szerzetes nem pont Lihanechből származik, és habár nagyon sok időt eltöltött ott, szülőhelyének mégis a kis falut tekinti, ahol a szerzetesekkel élt. Persze nem csak ezen bukott meg a mutatvány, azt nem tudhatták, hogy Lorew nem bízik sem idősben, sem gyermekben. A szülőfaluját ismerik, ha ezzel a legendával csalták magukhoz, egyszerűen csak az már túl feltűnő lett volna. Hiszen az a falu... onnan aligha fognak Artheniorba tévedni emberek, vagy épp gnómok... nem, ennél valami jobb kellett. Nem olyanok, akik legendának tartják a dolgot, olyanok, akik máshonnan jöttek, és tudják, hogy valóság. Csak hát itt jön be megint a képbe, hogy vajon mit tenne a mágus, ha megtudná, hogy Elenith valójában a Csontok Urának leszármazottja? Rádöbbenne, hogy ő a járulékos emberveszteség? Ő került bele véletlenül? Az egész nem is róla szól? Akkor biztosan nem vállalná ezt az egészet, a nőért nem.
A gnómot egészen egyszerűen nem tudná elveszteni, hiszen mikor alacsony termete miatt kitakarja valami, Lorew akkor is hallja a zenét, így a főtérig követheti, persze továbbra is tisztes távolságból. A szerzetes sosem volt túl magas, de a gnómnál jobbak a testi adottságai, így egy körbepillantással nagyjából meggyőződik róla, hogy nem, a magát Argusnak nevező férfi még nincs itt. Bosszantó tanítványa már inkább tudná elvegyülni a tömegben gyerek lévén, még akár Elenith is, de ha a mágust nem látja (még ha köpcös is), akkor az nagy valószínűséggel egy dolgot jelenthet: ők értek ide korábban. És amit még jelenthet, hogy természetesen most nekik kell várniuk. Ekkor veszi csak észre, hogy a gnóm újból a kék fénnyel kezd játszani, így még néhány lépést hátrál, hátha a kelekótya megint idézésen törné a fejét. Valójában nehéz elhinni, hogy olyan tapasztalt mágus létére, amilyennek lefestette magát, egyáltalán egyszer is megfordult a fejében ez a hülyeség. Valami nagyon nem stimmel az öregnek vagy az eszével, vagy a meséjével, ez talán még egy ok, amiért Lorewet nem tudták berántani a csőbe a Lihaneches tervvel.*


3662. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-26 08:28:33
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Lialeth//

- Az egyszer biztos.
* Hallott már tenyérjósokról, meg látókról, kik különleges képességeiknek hála betekintést nyernek a jövőbe, s ha ugyan nem is hisz ilyesmiben, akkor sem kérne ebből, mert különben számolná a napokat, éveket, egyre inkább szorongva, hogy közel a vég.*
- Talán egy kicsit irigyellek benneteket, mert végső soron csak szerencsésnek mondhatja magát az, aki olyan hosszú idő után pihen csak meg.
* S most, hogy jobban belegondol, talán az, aki annyit él, már várni fogja, hogy szemét lecsukhassa, talán egy jól megérdemelt, kiadós, pihentető alvásnak fölfogva a halált.*
- Hallottam én már csúnya történeteket, amik errefelé estek meg. Nem érdemes egyedül sétálgatni főleg este. Az utcák kicsik és sötétek, könnyen el lehet rejtőzni, majd akár ártatlan áldozatra lelve lecsapni. Gyilkosságok is elő szoktak fordulni és talán sokról nem is szerzünk tudomást...
* Sóhajt a lány.*
- Persze, vannak azok is, akiknek nincs más választásuk, s csak itt tudják meghúzni magukat egy-egy düledező, betört ablakú viskóban.
* Pillant végig a gyerekeken és fiatal anyákon, kiknek már a sok gond ráncokat kezd rajzolni.
Időközben elérnek a Főtérre. A szökőkútból kristálytiszta víz tör fel, így a lány nem rest megtölteni kulacsát.*
- Nos, induljunk hát!


3661. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-25 17:37:31
 ÚJ
>Teghi Kaerk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

*Az útmutatást követve elért idáig... Lehet el kellene mennie innen, senki nem keresi errefelé a szolgálatait... Ez logikusnak is tűnik, bár Teghi nem így fogja föl. Ez a város a szegénynegyeden kívül túl tiszta ahhoz hogy zsoldosokra legyen szükség. Ő neki mindenesetre maradása itt nincsen. Talán kissé távolabb szerencséje lesz, és talán talál magának valami munkát. Amire már szüksége lenne... Mindenesetre elindul a város széle felé, és megint meglepődik hogy nincs fal. Ezáltal őrök sincsenek. Akárki szabadon mászkálhat... A legmegátalkodottabb útonállók, a legkegyetlenebb gyilkosok, bárki bejöhet. Akár gyanús, akár nem. És ez valószínűleg így van ez a külső területekkel. Mindenre fel kell készülnie... ~De hát egyszer errefelé semmi bajom nem történt... ezután sem fog.~ Így okoskodik, miközben kihalad a város nemlétező-kapuján.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7851-7870