Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 39 (761. - 780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
780. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-11 21:33:29
Üzenet elküldve: 2012-11-11 21:33:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - A fekete csődör//
*Delelőre hág a nap, mire Arthenior városa kezd kibontakozni a távolban. Etrys fáradtan emeli szeme elé egyik kezét, s tenyere árnyékából próbálja felmérni, milyen messze lehet még a nyüzsgő város.
A szülőföldje.
Mikor utoljára itt járt, még anyja dajkálta a karján, s pólyába csomagolta, hogy megvédje a Nap sugaraitól, melyek most szabadon perzselik arcát. Nem emlékszik semmire, épp olyan új számára ez a föld, mintha soha nem járt volna rajta, szíve azonban nagyot dobban. Ismeretlen az érzés, a tompa sajgás, az otthon keserédes íze.
Milyen furcsa, milyen ismerősen ismeretlen, mikor a vér hajtja az embert, hogy siessen, térjen végre haza...!
Etrys gúnyosan mosolyodik el a gondolatra. Haza? Egy olyan föld, ami megtagadta őt, ami idő előtt magáénak követelte apja vérét és a nincstelenség őrületébe taszította édesanyját?
Mégis érzi a hívást, aminek ellenállni képtelenség. A különös, idegen vonzást, a sürgetést, hogy lépjen végre a macskaköves főtérre, ahol úgy néz körbe, mint gyermek, rácsodálkozva minden színre, minden illatra, minden egymásba gabalyodó, kibogozhatatlan hangra.*
~ Hát ez lenne az. Arthenior. ~ *gondolja, ahogy végig néz a tömegen, a kapukat őrző katonákon. Aztán mély levegőt vesz, beszívja a város illatát.* ~ Milyen különös... Édes... ~
*A fiatalember gondolatait éles kiabálás, csörömpölés szakítja félbe. Meglepetten nyitja ki a szemét, bár azt se vette észre, hogy becsukta, s így még épp láthatja, ahogy egy csodaszép mén kivágtat az egyik oldalépületből.
A járókelők üvöltve ugranak el útjából, kiabálva, egymáson áttaposva menekülnek, s észre se veszik, hogy ezzel csak még inkább megvadítják a gyönyörű állatot. Etrys dühösen húzza össze a szemét, látva ostobaságukat.
Aztán csak figyeli, ahogy a megvadult ló felágaskodik, s erővel áttör az embereken arrafelé, amerre a szabadságot sejti. Orrlyukai kitágulnak a félelemtől, füleit hátracsapja jelezve rémületét, s ahogy felé vágtat, Etrys esze azt súgja, jobb lenne félreállnia, utat adni a fenséges teremtménynek, melyben leírhatatlan erő lakozik, teste azonban nem engedelmeskedik.
Nem elf ugyan, amennyire ő tudja, egyetlen csepp se folyik ereiben az erdők népének véréből, de jól ért az állatokhoz, sokszor úgy érzi, jobban szereti őket, mint saját fajtársait. Ez a csodálatos ló pedig nem vad, csupán halálra vált.
A kiáltozó katonák dolga pedig, hogy a városban rend legyen, s Etrys szíve belefacsarodik a gondolatban, hogy ez mit jelent a ménre nézve.
Hogy nézhetné tétlen, hogy egy ilyen csodálatos teremtmény végezze a tapasztalt harcosok nyilainak áldozataként? Nincs mese, valamit tenni kell.
Zafírkék szemeit rabul ejti a ló rémült, meleg barna tekintete, s ahogy felé lép, szinte már látja, miként fogja eltaposni a mén vak rémületében. Mégis felemeli mindkét karját, hogy mutassa, nem akarja bántani, s felé lép, hogy megpróbálja csitítani.*
- Hó, hó, Szépségem, hó! *Nem kiállt a ménre, nehogy még inkább megriassza. Csitítóan beszél, ahogy az erdő bármely veszélyes vadjával tenné, csak annyira emeli meg fel mély hangját, hogy az általános zajban eljussanak szavai a hátracsapott fülekig, s miközben próbálja nem a paták alatt végezni, tekintete egy pillanatra se engedi el az állat rémült pillantását.* - Ne félj Kedves, nem bántalak.
*Delelőre hág a nap, mire Arthenior városa kezd kibontakozni a távolban. Etrys fáradtan emeli szeme elé egyik kezét, s tenyere árnyékából próbálja felmérni, milyen messze lehet még a nyüzsgő város.
A szülőföldje.
Mikor utoljára itt járt, még anyja dajkálta a karján, s pólyába csomagolta, hogy megvédje a Nap sugaraitól, melyek most szabadon perzselik arcát. Nem emlékszik semmire, épp olyan új számára ez a föld, mintha soha nem járt volna rajta, szíve azonban nagyot dobban. Ismeretlen az érzés, a tompa sajgás, az otthon keserédes íze.
Milyen furcsa, milyen ismerősen ismeretlen, mikor a vér hajtja az embert, hogy siessen, térjen végre haza...!
Etrys gúnyosan mosolyodik el a gondolatra. Haza? Egy olyan föld, ami megtagadta őt, ami idő előtt magáénak követelte apja vérét és a nincstelenség őrületébe taszította édesanyját?
Mégis érzi a hívást, aminek ellenállni képtelenség. A különös, idegen vonzást, a sürgetést, hogy lépjen végre a macskaköves főtérre, ahol úgy néz körbe, mint gyermek, rácsodálkozva minden színre, minden illatra, minden egymásba gabalyodó, kibogozhatatlan hangra.*
~ Hát ez lenne az. Arthenior. ~ *gondolja, ahogy végig néz a tömegen, a kapukat őrző katonákon. Aztán mély levegőt vesz, beszívja a város illatát.* ~ Milyen különös... Édes... ~
*A fiatalember gondolatait éles kiabálás, csörömpölés szakítja félbe. Meglepetten nyitja ki a szemét, bár azt se vette észre, hogy becsukta, s így még épp láthatja, ahogy egy csodaszép mén kivágtat az egyik oldalépületből.
A járókelők üvöltve ugranak el útjából, kiabálva, egymáson áttaposva menekülnek, s észre se veszik, hogy ezzel csak még inkább megvadítják a gyönyörű állatot. Etrys dühösen húzza össze a szemét, látva ostobaságukat.
Aztán csak figyeli, ahogy a megvadult ló felágaskodik, s erővel áttör az embereken arrafelé, amerre a szabadságot sejti. Orrlyukai kitágulnak a félelemtől, füleit hátracsapja jelezve rémületét, s ahogy felé vágtat, Etrys esze azt súgja, jobb lenne félreállnia, utat adni a fenséges teremtménynek, melyben leírhatatlan erő lakozik, teste azonban nem engedelmeskedik.
Nem elf ugyan, amennyire ő tudja, egyetlen csepp se folyik ereiben az erdők népének véréből, de jól ért az állatokhoz, sokszor úgy érzi, jobban szereti őket, mint saját fajtársait. Ez a csodálatos ló pedig nem vad, csupán halálra vált.
A kiáltozó katonák dolga pedig, hogy a városban rend legyen, s Etrys szíve belefacsarodik a gondolatban, hogy ez mit jelent a ménre nézve.
Hogy nézhetné tétlen, hogy egy ilyen csodálatos teremtmény végezze a tapasztalt harcosok nyilainak áldozataként? Nincs mese, valamit tenni kell.
Zafírkék szemeit rabul ejti a ló rémült, meleg barna tekintete, s ahogy felé lép, szinte már látja, miként fogja eltaposni a mén vak rémületében. Mégis felemeli mindkét karját, hogy mutassa, nem akarja bántani, s felé lép, hogy megpróbálja csitítani.*
- Hó, hó, Szépségem, hó! *Nem kiállt a ménre, nehogy még inkább megriassza. Csitítóan beszél, ahogy az erdő bármely veszélyes vadjával tenné, csak annyira emeli meg fel mély hangját, hogy az általános zajban eljussanak szavai a hátracsapott fülekig, s miközben próbálja nem a paták alatt végezni, tekintete egy pillanatra se engedi el az állat rémült pillantását.* - Ne félj Kedves, nem bántalak.
779. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-11 17:57:26
Üzenet elküldve: 2012-11-11 17:57:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
*Monarakh kilép a fogadóból bár még nem tudja merre menjen. Leül a padra és gondolkozni kezd merre is induljon. Míg gondolkozik a szökőkutat nézi, de semmi nem jut eszébe.*
~Talán körbe sétálok kicsit a városban. Úgy se voltam még túl sok helyen itt. Voltam a Krenkataur barlangrendszerben, találkoztam az öreg varázslóval és utaztam a Morajló Morénán, de Artheniorban még nem igazán néztem körbe.~*Gondolja a hatalmas ork.*
~Elindulok a szegény negyed felé~*Gondolja és elindul.*
~Talán körbe sétálok kicsit a városban. Úgy se voltam még túl sok helyen itt. Voltam a Krenkataur barlangrendszerben, találkoztam az öreg varázslóval és utaztam a Morajló Morénán, de Artheniorban még nem igazán néztem körbe.~*Gondolja a hatalmas ork.*
~Elindulok a szegény negyed felé~*Gondolja és elindul.*
778. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-11 16:40:57
Üzenet elküldve: 2012-11-11 16:40:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
*Ködös éj, mámorító érzés, szabadság, s szenvedélyes száguldás, új remény...
Ezek hajtják előre az úrnőt, ki a féktelen robajjal viharzó fekete batárban ül, mely már most hatalmas port kavarva maga körül. A Kapuhoz közelítve unottan kipillant a csipkefüggöny mögül, mely leginkább őt hivatott elfátyolozni a külvilág szeme elől. Opáljai hidegen villannak az őrre, majd siklanak tova a következőre, mielőtt visszahúzódna az árnyak közé. Gyűrűjét megforgatva ujja körül várja, míg végre beengedik, s a hintó tovább gördül. A fekete csatalovak nyerítése bizsergetőn cirógatja bőrét. Ajkai pedig elégedett mosolyra görbülnek, ám szobormetszésű arcán halovány árnya sincs a többi érzelemnek. Nem mintha számítana, hisz most senki sem látja. Közönyösen pillant ki ismét, ahogy egy felsőbbrendű lény néz végig a lábai előtt hömpölygő halandókon. Nincs ínyére, hogy ide kellett jönnie, de a szükség erre kötelezte.
"Nem sokára Neki is meg kell érkeznie."
Gondol a családfőre fanyar mosollyal.
"Kíváncsi leszek mit szól hozzá, ha megtudja a kis kedvence inkább azzal a hímecskével maradt mint vele."
Jut eszébe ikerhúga, ahogy tekintete a féltve őrzött ékszerre vetül, mely immár jogosan leledzik ujján. Anyja alakját inkább igyekszik kiűzni elméjéből... Szerencsére a kordé épp ekkor áll meg a Pegazus cégére alatt, mondhatni a legjobbkor. Az inas pedig életét féltve szélsebesen lepattan a bakról, s kinyitja számára az ajtót. Pár szívdobbanásnyi idő telhet el, mire a nőstény kiszáll a hintóból, mégis a fiúcska arcára már ez is félelmet varázsol. Ahogy a bestia selymes bőrén végigsiklik a holdfény, majd felsejlenek térdéig kígyózó ezüstös tincsei, s a homlokán és fülében lévő ékszerei egészen kísérteties látványt nyújt, nem beszélve az ezüsttel szegett éjkék anyagról, mely testének érzéki íveit és lépteit hűséges szeretőként kíséri.
Lustán pillant az inasra, majd dob oda számára pár aranyat, mint kutyák elé a csontot szokás.*
- Azokat vigyétek be. Mielőbb. *Búgja bársonyos hangján, miközben utazóládáira mutat. Szavaira az idősebb hordár is leugrik a bakról, majd serényen munkához látnak.*
Ezek hajtják előre az úrnőt, ki a féktelen robajjal viharzó fekete batárban ül, mely már most hatalmas port kavarva maga körül. A Kapuhoz közelítve unottan kipillant a csipkefüggöny mögül, mely leginkább őt hivatott elfátyolozni a külvilág szeme elől. Opáljai hidegen villannak az őrre, majd siklanak tova a következőre, mielőtt visszahúzódna az árnyak közé. Gyűrűjét megforgatva ujja körül várja, míg végre beengedik, s a hintó tovább gördül. A fekete csatalovak nyerítése bizsergetőn cirógatja bőrét. Ajkai pedig elégedett mosolyra görbülnek, ám szobormetszésű arcán halovány árnya sincs a többi érzelemnek. Nem mintha számítana, hisz most senki sem látja. Közönyösen pillant ki ismét, ahogy egy felsőbbrendű lény néz végig a lábai előtt hömpölygő halandókon. Nincs ínyére, hogy ide kellett jönnie, de a szükség erre kötelezte.
"Nem sokára Neki is meg kell érkeznie."
Gondol a családfőre fanyar mosollyal.
"Kíváncsi leszek mit szól hozzá, ha megtudja a kis kedvence inkább azzal a hímecskével maradt mint vele."
Jut eszébe ikerhúga, ahogy tekintete a féltve őrzött ékszerre vetül, mely immár jogosan leledzik ujján. Anyja alakját inkább igyekszik kiűzni elméjéből... Szerencsére a kordé épp ekkor áll meg a Pegazus cégére alatt, mondhatni a legjobbkor. Az inas pedig életét féltve szélsebesen lepattan a bakról, s kinyitja számára az ajtót. Pár szívdobbanásnyi idő telhet el, mire a nőstény kiszáll a hintóból, mégis a fiúcska arcára már ez is félelmet varázsol. Ahogy a bestia selymes bőrén végigsiklik a holdfény, majd felsejlenek térdéig kígyózó ezüstös tincsei, s a homlokán és fülében lévő ékszerei egészen kísérteties látványt nyújt, nem beszélve az ezüsttel szegett éjkék anyagról, mely testének érzéki íveit és lépteit hűséges szeretőként kíséri.
Lustán pillant az inasra, majd dob oda számára pár aranyat, mint kutyák elé a csontot szokás.*
- Azokat vigyétek be. Mielőbb. *Búgja bársonyos hangján, miközben utazóládáira mutat. Szavaira az idősebb hordár is leugrik a bakról, majd serényen munkához látnak.*
777. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-11 13:36:16
Üzenet elküldve: 2012-11-11 13:36:16
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Kincs ami nincs - Abel, Tenneris//
* A tömeg már javában ritkul, mikor egy városi őr lép elő valahonnan, és az emelvényen elhelyezkedő kettő felé lépdel. Elveszi a kezükben lévő papirost, mely ellen, azok semmit sem tesznek. Látszólag ennek az embernek rangja van, vagy csak félnek tőle.
A férfi átnézi a névsort, s szépen lassan kihúz róla két személyt. Pár kérdést intéz a férfiaknak éppen nem nevezhető egyének felé, s azok megadóan mutogatnak Abelre és Tennerisre. Az őr bólint, s ott hagyja őket.
Választása azért erre a kettőre esett, mert a fél-ork, korcsszerzet amolyan átmenet az első helyezett, és a futottak még kategória között. Nem ő lesz a nagy szám, de attól még lesz szerepe a versenyben. A Regneto nevű orkra nem volt szükség, már van egy ork a csapatban, s csak egy győztesnek van hely. Az Abel nevű ember könnyű választás alapján került be... egy szimpla ember.
Az őr magához inti a két személyt, s úgy mondja, hogy csak ők hallják:*
- A magukfajta rátermett fiúknak nem való az ilyen alja munka. Soril hadnagy vagyok, s kérem önöket, hogy személyesen az én kezem alatt hajtsanak végre egy fontos feladatot. Biztosíthatom magukat, hogy ez az egész felhajtás * mutat a háta mögötti emelvényre *, valójában egy kis semmiség miatt van. Ha kihívásra vágynak, hát jöjjenek ma este a barakkba. Ott megkapják a további információkat.
* Azzal fejet hajt, s elmegy. Látszólag esze ágában sincs kérdésekre válaszolni. Ha valami érdekli a kiszemelteket, úgy affelől majd az este folyamán érdeklődhetnek. Mindenesetre a hadnagy szerint jól játszotta a szerepét. Elvégre még ő kérte őket, hogy segítsenek.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.11 13:41:40
* A tömeg már javában ritkul, mikor egy városi őr lép elő valahonnan, és az emelvényen elhelyezkedő kettő felé lépdel. Elveszi a kezükben lévő papirost, mely ellen, azok semmit sem tesznek. Látszólag ennek az embernek rangja van, vagy csak félnek tőle.
A férfi átnézi a névsort, s szépen lassan kihúz róla két személyt. Pár kérdést intéz a férfiaknak éppen nem nevezhető egyének felé, s azok megadóan mutogatnak Abelre és Tennerisre. Az őr bólint, s ott hagyja őket.
Választása azért erre a kettőre esett, mert a fél-ork, korcsszerzet amolyan átmenet az első helyezett, és a futottak még kategória között. Nem ő lesz a nagy szám, de attól még lesz szerepe a versenyben. A Regneto nevű orkra nem volt szükség, már van egy ork a csapatban, s csak egy győztesnek van hely. Az Abel nevű ember könnyű választás alapján került be... egy szimpla ember.
Az őr magához inti a két személyt, s úgy mondja, hogy csak ők hallják:*
- A magukfajta rátermett fiúknak nem való az ilyen alja munka. Soril hadnagy vagyok, s kérem önöket, hogy személyesen az én kezem alatt hajtsanak végre egy fontos feladatot. Biztosíthatom magukat, hogy ez az egész felhajtás * mutat a háta mögötti emelvényre *, valójában egy kis semmiség miatt van. Ha kihívásra vágynak, hát jöjjenek ma este a barakkba. Ott megkapják a további információkat.
* Azzal fejet hajt, s elmegy. Látszólag esze ágában sincs kérdésekre válaszolni. Ha valami érdekli a kiszemelteket, úgy affelől majd az este folyamán érdeklődhetnek. Mindenesetre a hadnagy szerint jól játszotta a szerepét. Elvégre még ő kérte őket, hogy segítsenek.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.11 13:41:40
776. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-11 00:29:57
Üzenet elküldve: 2012-11-11 00:29:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Mar Aktrum viszonylag sokáig üldögél kint az utcapadkán.
Figyeli a népeket. Néhányak félelemmel kerülik el, látva páncélját és befödött arcát. Tekintetével pedig szigorúan méregeti a körülötte lévőket...
Majd egyszer csak figyelmes lesz egy érdekes eseményre. Az őrök kicsit megbolydulnak. Egy csuklyás nőszemély lépked be a kapun. Aktrum nem lát jól, de azt tisztán kiveszi, hogy az őrök lenyűgözve nézik a nő szépségét. Valamiféle harcos... de a nemesebbik és szebbik fajtából. Kizárja a többi embert és csak a fekete hajú elf nőre reflektál. Zöldes ruhát hord és csizmái alatt hangzatosan kopognak a macskakövek. A testtartása alapján nem tűnik egy éppen kedves nőszemélynek, de ez nem is érdekli a bérelhető dühöt...
Csak figyeli... hol mint férfi, hol mint katona és szakértő. Gyönyörű nő meg kell hagyni, még szerinte is. Csupa elegancia és rideg női báj...
Kicsit megáll a szökőkútnál, majd indul tovább... Érdemes volna követni?
Türelem... türelem.
Drisad nem mozdul... egyenlőre. Majd ha a Pegazushoz ér... utána ered. Amúgy is oda akart menni...*
Figyeli a népeket. Néhányak félelemmel kerülik el, látva páncélját és befödött arcát. Tekintetével pedig szigorúan méregeti a körülötte lévőket...
Majd egyszer csak figyelmes lesz egy érdekes eseményre. Az őrök kicsit megbolydulnak. Egy csuklyás nőszemély lépked be a kapun. Aktrum nem lát jól, de azt tisztán kiveszi, hogy az őrök lenyűgözve nézik a nő szépségét. Valamiféle harcos... de a nemesebbik és szebbik fajtából. Kizárja a többi embert és csak a fekete hajú elf nőre reflektál. Zöldes ruhát hord és csizmái alatt hangzatosan kopognak a macskakövek. A testtartása alapján nem tűnik egy éppen kedves nőszemélynek, de ez nem is érdekli a bérelhető dühöt...
Csak figyeli... hol mint férfi, hol mint katona és szakértő. Gyönyörű nő meg kell hagyni, még szerinte is. Csupa elegancia és rideg női báj...
Kicsit megáll a szökőkútnál, majd indul tovább... Érdemes volna követni?
Türelem... türelem.
Drisad nem mozdul... egyenlőre. Majd ha a Pegazushoz ér... utána ered. Amúgy is oda akart menni...*
775. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-10 17:47:14
Üzenet elküldve: 2012-11-10 17:47:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Szaggatottan, zihálva veszi a levegőt, és a jó idő ellenére kirázza a hideg, és jeges érzés fut végig hátán. Csuklóján még mindig érzi a kötél nyomait, pedig már vagy három hete, hogy elmenekült saját törzsétől. Szörnyen idegenkedik a nyüzsgő város zajától, hisz eddig csak egy erdőben éldegélt boldogan.. vagyis, nem túl boldogan, de addig csak abból a helyből állt számára a világ, és hirtelen kell szembesülnie vele: a világ hatalmas, de ő már sehol sem lehet biztonságban. Azért választotta a zajos várost, mert itt talán le tudja hagyni azt az alakot, akit utána küldtek. Most is látja a tömegben, vörös szemeit bárhol felismeri. Gyorsabban szedi a lábait, minek következtében jobban szédül, majd fordul vele az egész világ. Mielőtt belecsapódna a kemény földbe, az egyik őr elkapja.*
-Óvatosan hölgyem! Még eltapossa valaki. *Mondja neki az őr aggodalmasan. Haluna ismét szilárdan áll a lábán, majd pirulva, lágy hangján megszólal.*
-Persze, csak egy kicsit megszédültem. *Mondja, és az őrnek feltűnik a lány szép akcentusa.*
-Gondolom távolról érkezett. *Jegyzi meg, mire Haluna bólint, majd körbenéz. A követőnek semmi nyoma, de biztos nem most látta utoljára. Haluna elköszön az őrtől, majd megköszöni a segítséget. Remegve közelíti meg a szökőkutat, de mikor leül, megpillantja az alakot a szeme sarkából. Riadt tekintete a rémült őz arcához hasonlítható, aki egy vadász szemeibe bámul. Haluna hagyja, hogy a tömeg áradata magával sodorja, majd gyorsan berohan a pegazus fogadó ajtaján, még egyszer rémülten visszanézve a vörös szemű férfira, és a napfényben megcsillanó tőrjére.*
-Óvatosan hölgyem! Még eltapossa valaki. *Mondja neki az őr aggodalmasan. Haluna ismét szilárdan áll a lábán, majd pirulva, lágy hangján megszólal.*
-Persze, csak egy kicsit megszédültem. *Mondja, és az őrnek feltűnik a lány szép akcentusa.*
-Gondolom távolról érkezett. *Jegyzi meg, mire Haluna bólint, majd körbenéz. A követőnek semmi nyoma, de biztos nem most látta utoljára. Haluna elköszön az őrtől, majd megköszöni a segítséget. Remegve közelíti meg a szökőkutat, de mikor leül, megpillantja az alakot a szeme sarkából. Riadt tekintete a rémült őz arcához hasonlítható, aki egy vadász szemeibe bámul. Haluna hagyja, hogy a tömeg áradata magával sodorja, majd gyorsan berohan a pegazus fogadó ajtaján, még egyszer rémülten visszanézve a vörös szemű férfira, és a napfényben megcsillanó tőrjére.*
774. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-10 15:11:39
Üzenet elküldve: 2012-11-10 15:11:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - A fekete csődör//
*Mikor a Nap már magasan jár, a Főtéren járók s kelők hatalmas ordítozásra, csörömpölésre és fújtatásra lesznek figyelmesek...
Az istállóból dühödten vágtat ki, egy magas, sudár fekete ló. Egy igazi csatamén erejével löki el útjából a figyelmetlen népeket és az elé állókat. A ló láthatóan rémült és menekülni próbál valami elől. Hosszú sörénye egyik oldalt majd lelóg a földig és tekintete ide-oda kapkod.
Ha valaki elég bátor és ügyes, nem utolsó sorban ért a lovakhoz, megpróbálhatja az elszabadult mént lenyugtatni, esetleg nyakába kerülve megállítani... Ha nem... nos a főtér őrsége közbe fog lépni és abból csak a ló kerülhet ki vesztesen...*
*Mikor a Nap már magasan jár, a Főtéren járók s kelők hatalmas ordítozásra, csörömpölésre és fújtatásra lesznek figyelmesek...
Az istállóból dühödten vágtat ki, egy magas, sudár fekete ló. Egy igazi csatamén erejével löki el útjából a figyelmetlen népeket és az elé állókat. A ló láthatóan rémült és menekülni próbál valami elől. Hosszú sörénye egyik oldalt majd lelóg a földig és tekintete ide-oda kapkod.
Ha valaki elég bátor és ügyes, nem utolsó sorban ért a lovakhoz, megpróbálhatja az elszabadult mént lenyugtatni, esetleg nyakába kerülve megállítani... Ha nem... nos a főtér őrsége közbe fog lépni és abból csak a ló kerülhet ki vesztesen...*
773. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-09 23:00:21
Üzenet elküldve: 2012-11-09 23:00:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
*Néhány héttel ezelőtt nem hitte volna, hogy ezen a mocskos, bűzös helyen ragad!
De az istenek úgy tűnik, valamiért büntetik. Először az a hájas kereskedő próbálta meg szüntelen lealkudni a medvebőröket, aztán, az utazó kalmár is kellemetlenkedett egy sort, végül pedig, ha mindez nem jelentett volna majdnem két heti kiesést, ágynak esett.
Csaknem a teljes keresetet arra a nyomorult vajákosra költötte- nem, mintha a pénz annyira érdekelte volna, de azért, valamiből élnie is kell. Egyedül levadássza a húst, amit megeszik és kitúrja az ehető gyökereket az erdőben, de azért ennél (sajnos) kifinomultabb ízléssel verte meg a sors.
Akarva-akaratlan pár havonta fel kell keresnie a várost, lelke bármennyire is az erdei kunyhóban él.
Igaz, ami igaz, nem is lenne olyan rossz itt, a civilizáció szívében, de a zaj és az a sok ember! Pff..
Úgy érzi magát, mintha egy farkatlan mókus próbálna egyensúlyozni a korhatag faágakon. Nem szeret esetlen lenni, de errefelé bizony nagyon is az.
~Hogy a vakgőte rúgja meg!~ löki arrébb a nekiszaladó utcakölyköt, mielőtt az lemetszené a köpenye alatt rejtegetett erszényét, ami szerinte amúgy is soványabb a kelleténél.
Dúlva-fúlva a piac felé indul*
De az istenek úgy tűnik, valamiért büntetik. Először az a hájas kereskedő próbálta meg szüntelen lealkudni a medvebőröket, aztán, az utazó kalmár is kellemetlenkedett egy sort, végül pedig, ha mindez nem jelentett volna majdnem két heti kiesést, ágynak esett.
Csaknem a teljes keresetet arra a nyomorult vajákosra költötte- nem, mintha a pénz annyira érdekelte volna, de azért, valamiből élnie is kell. Egyedül levadássza a húst, amit megeszik és kitúrja az ehető gyökereket az erdőben, de azért ennél (sajnos) kifinomultabb ízléssel verte meg a sors.
Akarva-akaratlan pár havonta fel kell keresnie a várost, lelke bármennyire is az erdei kunyhóban él.
Igaz, ami igaz, nem is lenne olyan rossz itt, a civilizáció szívében, de a zaj és az a sok ember! Pff..
Úgy érzi magát, mintha egy farkatlan mókus próbálna egyensúlyozni a korhatag faágakon. Nem szeret esetlen lenni, de errefelé bizony nagyon is az.
~Hogy a vakgőte rúgja meg!~ löki arrébb a nekiszaladó utcakölyköt, mielőtt az lemetszené a köpenye alatt rejtegetett erszényét, ami szerinte amúgy is soványabb a kelleténél.
Dúlva-fúlva a piac felé indul*
772. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-09 18:13:54
Üzenet elküldve: 2012-11-09 18:13:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kora délután érkezik Arthenior kapuihoz. Máskor magas lófarokba fogott hollófekete haja csak vállaira omlik, de ezt sem lehet látni zöld csuklyája miatt. Rubin zöld szemeiben ég a bosszúvágy, de még várnia kell. Majd ha a gazdagnegyedbe ér.* ~Sötétben kell oda mennem. Még az sem biztos, hogy ott él, de minél hamarabb meg akarom bosszulni a szüleim és Lisana halálát.~ *Gondolja résnyire zárt szemekkel. Gyilkos szándék vezérelte a levegő városába, mivel valószínűleg a családja gyilkosa erre menekült. Azután, hogy bosszút áll, talán magával is végez. Nem lenne önző döntés, hisz senki nem köti már ehhez a világhoz. Nem maradt senkije. Megrázza fejét, minek következtében a csuklya felfedi gyönyörűséges arcát. Az őrök elhűlve nézik a szépséget, mintha nem láttak volna elf-nőt. Rövid kérdések megválaszolása után indulhat a macskaköveken kopogó csizmákkal a szökőkút felé. Ugyan kicsit melege van, de nem érdekli, egy korty friss víz után indulna a gazdagnegyed felé. Ám pár lépés után felnéz az égre. A nap még fönt, és elég sok idő van még a teljes sötétségig. Domyni ezért a pegazus fogadó felé indul, hátha ott enyhítheti kínzó éhségét.*
771. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-09 14:59:24
Üzenet elküldve: 2012-11-09 14:59:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Umonnak//
*Galin kicsit elszomorodik mikor megtudja a hírt, a hadmozdulatot elhalasztják. Felsóhajt, és Umonhoz fordul.*
-Nagy kár. Régen harcoltam már igazi veszélyben. Na de mindegy, folytathatjuk utunkat.
*A törp elmosolyodik az ember ajánlatán és lépteivel a fogadó felé indul.*
-Köszönöm a meghívásodat. Egy korsó serre sosem tudnék nemet mondani. És addig se bolyongok egyedül a városban. Elnézésedet kérem udvariatlanságom miatt. Tudod mi törpök, csak barátainknak áruljuk el becses nevünket.
*A fogadó ajtajához érve megelőzi Umont és lenyomja a Pegazus ajtajának kilincsét.*
-Csak utánad.
*Galin kicsit elszomorodik mikor megtudja a hírt, a hadmozdulatot elhalasztják. Felsóhajt, és Umonhoz fordul.*
-Nagy kár. Régen harcoltam már igazi veszélyben. Na de mindegy, folytathatjuk utunkat.
*A törp elmosolyodik az ember ajánlatán és lépteivel a fogadó felé indul.*
-Köszönöm a meghívásodat. Egy korsó serre sosem tudnék nemet mondani. És addig se bolyongok egyedül a városban. Elnézésedet kérem udvariatlanságom miatt. Tudod mi törpök, csak barátainknak áruljuk el becses nevünket.
*A fogadó ajtajához érve megelőzi Umont és lenyomja a Pegazus ajtajának kilincsét.*
-Csak utánad.
770. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-09 12:54:10
Üzenet elküldve: 2012-11-09 12:54:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*A Pegazusból kilépve összehúzza magán a köpenyét. Csak a hold fénye és néhány parázstartó világít. Az éjszaka csöndjét a szökőkút halk csobogásán és a fogadóból kiszűrődő zajokon kívül nem háborgatja semmi. A szökőkúthoz sétál és a lefelé zubogó víz alá tartja a tenyerét. Kortyol belőle, hogy megkóstolja a vizet. Úgy tűnik, friss, tiszta forrásból való. Bőven iszik belőle. Ha étel nem is, legalább folyadék bőven legyen a gyomrában.
Lerázza kezéről a cseppeket és nedves tenyerével felfrissíti kissé az arcát is. Körülnéz a téren, de úgy tűnik, igazából csak egy felé indulhat. Megigazítja hát felszerelése pántjait a vállán és elindul a lepusztult épületek övezte utcán. Csak remélni meri, hogy nem téved el komolyabban, míg a könyvtárat megtalálja.*
Lerázza kezéről a cseppeket és nedves tenyerével felfrissíti kissé az arcát is. Körülnéz a téren, de úgy tűnik, igazából csak egy felé indulhat. Megigazítja hát felszerelése pántjait a vállán és elindul a lepusztult épületek övezte utcán. Csak remélni meri, hogy nem téved el komolyabban, míg a könyvtárat megtalálja.*
769. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-07 18:32:30
Üzenet elküldve: 2012-11-07 18:32:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Galinnak//
*Amint Galin is jelentkezik, hirtelen a meghívót osztogató ifjak, úgy látszik, hogy gondterhelt arcot vágnak. Híreket kapnak. Az ifjú futár nemrég érkezhetett, homlokán izzadtságcseppek gyöngyöznek, láthatóan liheg a fáradtságtól.*
- Mi történt?*kérdezi Umon.*
- Nem tudom biztosan uram, de ahogy emez futár elmondta, a hadmozdulatokat elhalasztották, egyelőre nem vagyunk közvetlen fenyegetés alatt, legalábbis, ha lehet hinni a híreknek. Mindenesetre arra kérem önöket, maradjanak a közelben. Természetesen így a vacsora is elhalasztódik. Kérem bocsássanak meg.* Az ifjú hangja szinte szomorú, mintha lélekben csak arra készült volna, hogy háborúba indul. Umon nem érez megkönnyebbülést, kissé csalódott, de örül, hogy a közvetlen veszély híre egyelőre vaklármának bizonyul, bár kissé kételkedve fogadja, hiszen az arctalan városvezetők hangja nagyon komolynak hangzott. Nem látja, hogy a többiek hallották-e, de úgy gondolja mindenkinek azt az információt mondják, amit kell.*
- Galin! Ebben a formában úgy érzem, egyelőre munka és kihívás nélkül maradtunk. Mit szólnál hozzá jó törp uram, ha a szalonnát és a vizet felváltaná egy kiadósabb, ami azt illeti szeretnélek meghívni, persze csak, ha nem sértelek meg ajánlatommal. Én úgyis a Pegazusba igyekeztem, szívesen lekuporodnék a kandalló mellé egy jó pohár borra vagy serre, esetleg egy bőséges vacsorára. Itt leszünk a közelben, ha végül indulnunk kell. Mit szólsz? Folytathatnánk beszélgetésünk elvágott fonalát.* Umon elmosolyodik és kérdőn néz új barátjára.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.07 18:32:52
*Amint Galin is jelentkezik, hirtelen a meghívót osztogató ifjak, úgy látszik, hogy gondterhelt arcot vágnak. Híreket kapnak. Az ifjú futár nemrég érkezhetett, homlokán izzadtságcseppek gyöngyöznek, láthatóan liheg a fáradtságtól.*
- Mi történt?*kérdezi Umon.*
- Nem tudom biztosan uram, de ahogy emez futár elmondta, a hadmozdulatokat elhalasztották, egyelőre nem vagyunk közvetlen fenyegetés alatt, legalábbis, ha lehet hinni a híreknek. Mindenesetre arra kérem önöket, maradjanak a közelben. Természetesen így a vacsora is elhalasztódik. Kérem bocsássanak meg.* Az ifjú hangja szinte szomorú, mintha lélekben csak arra készült volna, hogy háborúba indul. Umon nem érez megkönnyebbülést, kissé csalódott, de örül, hogy a közvetlen veszély híre egyelőre vaklármának bizonyul, bár kissé kételkedve fogadja, hiszen az arctalan városvezetők hangja nagyon komolynak hangzott. Nem látja, hogy a többiek hallották-e, de úgy gondolja mindenkinek azt az információt mondják, amit kell.*
- Galin! Ebben a formában úgy érzem, egyelőre munka és kihívás nélkül maradtunk. Mit szólnál hozzá jó törp uram, ha a szalonnát és a vizet felváltaná egy kiadósabb, ami azt illeti szeretnélek meghívni, persze csak, ha nem sértelek meg ajánlatommal. Én úgyis a Pegazusba igyekeztem, szívesen lekuporodnék a kandalló mellé egy jó pohár borra vagy serre, esetleg egy bőséges vacsorára. Itt leszünk a közelben, ha végül indulnunk kell. Mit szólsz? Folytathatnánk beszélgetésünk elvágott fonalát.* Umon elmosolyodik és kérdőn néz új barátjára.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.07 18:32:52
768. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-06 07:41:40
Üzenet elküldve: 2012-11-06 07:41:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Pár nap távolságból ismét a főtérre léphetett. Elgondolkodva, aranyait számolva na meg hátizsákjának tartalmát ellenőrizve néz körbe. Furcsa vagy inkább különleges kalandokat keresni indul meg egy felhívás nyomában, már csak az a fontos, hogy minden rendben menjen és sikeresen megérkezzen Karavánpihenőbe. Mi is kell ehhez? Szüksége lesz egy kocsira ami átviszi az idegen városba és talán pár ismerősre is. Az ismerősöket majd hozza a sors hisz minden ismeretlen kivel többször szóba áll már annak számít. Egyenlőre egyedül van a postakocsi mellett. Hátát nekitámasztva várja a vezetőt aki majd a lovakat hajtja a választott város felé. Ha megérkezik köszön és beszáll. Indulásra kész.*
767. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-05 19:54:23
Üzenet elküldve: 2012-11-05 19:54:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Nem nagyon érti hogyan került ide, csupán valami belső ösztönt követett, mely lépteit vezérelte. Az elmúlt hetek viszontagságai egy kissé megviselték ugyan, de életkedvét és örökös vidámságát nem voltak képesek elvenni. Így hát az egyszerű szürke ingbe és testhez tapadó nadrágba öltözött félvér arcán most is ott vibrál valami gúnyos mosoly mellyel szemébe nevet a világnak. Lábán kopottas, viseltes magas szárú fekete bőrcsizma, melybe beletűrte nadrágszárát és mely tértéig ér. Szeme elé mélyen behúzva egy csuklya, mely alól ég kék szemei csillannak elő fitos orra fölött.
Szétnéz és megállapítja, hogy ez valószínűleg a város középpontja lehet. El kell hát döntenie, hogy merre tovább. Hátha szerencséje lesz és meglát valami óvatlan kereskedőt gondatlanul szem előtt hagyott pénzes zacskóval, kit megszabadíthat az érmék súlyától. Vagy meglát egy hirdetőtáblát érdekes munkalehetőséggel. Pénzhez kell jutnia, ha enni és ha ezáltal élni akar.*
Szétnéz és megállapítja, hogy ez valószínűleg a város középpontja lehet. El kell hát döntenie, hogy merre tovább. Hátha szerencséje lesz és meglát valami óvatlan kereskedőt gondatlanul szem előtt hagyott pénzes zacskóval, kit megszabadíthat az érmék súlyától. Vagy meglát egy hirdetőtáblát érdekes munkalehetőséggel. Pénzhez kell jutnia, ha enni és ha ezáltal élni akar.*
766. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-05 19:06:28
Üzenet elküldve: 2012-11-05 19:06:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//A Sötét Vérvonal - Gyülekező//
*A törp már válaszra nyitja száját, mikor patadobogást hall. Egy hintó érkezik a főtérre, itt nagyobb termete se segít Galinon, nem látja kik lépnek ki ajtaján. A személyek érkezésére a nap eltünik, helyét sőtét fellegek veszik át. Csendre szólítják fel a tömeget, kik mint egy szót fogadó kis kutya engedelmeskedik gazdájának. "Végre megérkeztek, erre vártunk mióta, most megtudjuk mi az a rettenetesen fontosnak tűnő hír." Egy kis bevezetés után elhangzik a téren a riadalmat keltő felhívás. Hősünk összeráncolja homlokát, tekintete elkomorul.*
-Semmiség, szívesen adtam. Főleg hogy megtudtam hogy egy jó emberről van szó, ki jó célokra használja ételemből nyert erőt.
*Nevet egy jót majd folytatja.*
-Umon Palasan! Szégyent hoznék őseim nevére ha hagynálak hogy nélkülem menj veszélybe. Jól jegyezd meg egy törp sosem riad meg egy kalandtól se, még ha tudja is hogy meghalhat. Természetesen veled tartok.
*A bátor törp az emberek réműlt arcát figyelve, pár lépésre lemaradva követi a csuhást. Umon monológja közben egyetértően bólogat. Aztán a szerzetes régi ismerőseiről kezd mesélni Galinnak. Az ork az imént furta át magát kettejük közt, így megtudta állapítani róla nem az illedelmeségéről lehet híres, az íjász pedig elég rátermedtnek tűnik. Hősünk Umon után lép a ficsúrokhoz.*
-Galin Dargeroth. A híres Dargeroth család sarja.
*Kihúzza magát, büszkén diktálja be nevét, miközben egy pillantást vet a már a jelentkezők között álló csuhásra. "Hát barátom ez lenne az én becses nevem." Gondolja és lép az ismerős arc mellé.*
*A törp már válaszra nyitja száját, mikor patadobogást hall. Egy hintó érkezik a főtérre, itt nagyobb termete se segít Galinon, nem látja kik lépnek ki ajtaján. A személyek érkezésére a nap eltünik, helyét sőtét fellegek veszik át. Csendre szólítják fel a tömeget, kik mint egy szót fogadó kis kutya engedelmeskedik gazdájának. "Végre megérkeztek, erre vártunk mióta, most megtudjuk mi az a rettenetesen fontosnak tűnő hír." Egy kis bevezetés után elhangzik a téren a riadalmat keltő felhívás. Hősünk összeráncolja homlokát, tekintete elkomorul.*
-Semmiség, szívesen adtam. Főleg hogy megtudtam hogy egy jó emberről van szó, ki jó célokra használja ételemből nyert erőt.
*Nevet egy jót majd folytatja.*
-Umon Palasan! Szégyent hoznék őseim nevére ha hagynálak hogy nélkülem menj veszélybe. Jól jegyezd meg egy törp sosem riad meg egy kalandtól se, még ha tudja is hogy meghalhat. Természetesen veled tartok.
*A bátor törp az emberek réműlt arcát figyelve, pár lépésre lemaradva követi a csuhást. Umon monológja közben egyetértően bólogat. Aztán a szerzetes régi ismerőseiről kezd mesélni Galinnak. Az ork az imént furta át magát kettejük közt, így megtudta állapítani róla nem az illedelmeségéről lehet híres, az íjász pedig elég rátermedtnek tűnik. Hősünk Umon után lép a ficsúrokhoz.*
-Galin Dargeroth. A híres Dargeroth család sarja.
*Kihúzza magát, büszkén diktálja be nevét, miközben egy pillantást vet a már a jelentkezők között álló csuhásra. "Hát barátom ez lenne az én becses nevem." Gondolja és lép az ismerős arc mellé.*
765. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-05 18:41:19
Üzenet elküldve: 2012-11-05 18:41:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Ütemes lépteibe szinte belereng a föld, vadul tajtékzó tincsei pedig kegyetlen ostorként csattannak lapockáján, ahogy -termetéhez képest- hatalmas robajjal közelíti meg Arthenior városát. Ennek köszönhetően a kapunál strázsáló őrök már jóval azelőtt kiszúrták, hogy közelükbe ért volna, s magukban halk fohászokat mormoltak azért váltson irányt, de olybá tűnik elfordultak tőlük az istenek, mert Dhrreah csak nem tágított. Feltartóztatni persze egyik sem akarta, hiszen arcára van írva, hogy kegyetlen tornádóként söpör el mindent s mindenkit, ki útjába merészel állni, így hát jobb híján egymásra mutogattak.*
- Te menj!
- Nem te!
- De Rád buknak az orkok. Az előző nőstény is csókot dobott.
- Pont azért, mi van ha ez nem éri be annyival?! Én bizony ki nem teszem oda a lábam...
*Végül a nyers erő döntött, vagyis egy jól irányzott lökés mellyel a gyávábbik előre tolta a másikat. Gondolta annyira nagy baj nem lehet, ha beengedik, elvégre párszor látták már a nőstényt átutazóban, igaz ilyen feldúltnak még sosem, de majd pár sör orvosolja gondjait. Mondjuk az sem csoda, hogy szegény férfi lábai enyhén megremegtek amikor közelebb hajolt hozzá, s pár centire arcától a levegőbe szimatolt. Végre szagot fogott, így mellé még el is mosolyodott, ami agyaras pofával inkább vicsorgásra emlékeztet sem mint szívélyes mosolyra, aminek szánta.*
- Merre ment?
*Morogja. Mwara már közel van. Aromája intenzívebben él orrában, mint az esős avar illata.
Az őr nem teketóriázik. Egy félénk, de annál határozottabb mozdulattal a Pegazus irányába mutat. A nőstény pedig elégedett dorombolást hallatva elindul a fogadó irányába. Miután elment a férfi felsóhajt, majd visszanyerve bátorságát elkezdi húzni társát gyávaságáért. Hosszan poénkodnak még azon mit tudnának kezdeni két ilyen nősténnyel, de szerencsére ezt már Dhrreah nem hallja...*
- Te menj!
- Nem te!
- De Rád buknak az orkok. Az előző nőstény is csókot dobott.
- Pont azért, mi van ha ez nem éri be annyival?! Én bizony ki nem teszem oda a lábam...
*Végül a nyers erő döntött, vagyis egy jól irányzott lökés mellyel a gyávábbik előre tolta a másikat. Gondolta annyira nagy baj nem lehet, ha beengedik, elvégre párszor látták már a nőstényt átutazóban, igaz ilyen feldúltnak még sosem, de majd pár sör orvosolja gondjait. Mondjuk az sem csoda, hogy szegény férfi lábai enyhén megremegtek amikor közelebb hajolt hozzá, s pár centire arcától a levegőbe szimatolt. Végre szagot fogott, így mellé még el is mosolyodott, ami agyaras pofával inkább vicsorgásra emlékeztet sem mint szívélyes mosolyra, aminek szánta.*
- Merre ment?
*Morogja. Mwara már közel van. Aromája intenzívebben él orrában, mint az esős avar illata.
Az őr nem teketóriázik. Egy félénk, de annál határozottabb mozdulattal a Pegazus irányába mutat. A nőstény pedig elégedett dorombolást hallatva elindul a fogadó irányába. Miután elment a férfi felsóhajt, majd visszanyerve bátorságát elkezdi húzni társát gyávaságáért. Hosszan poénkodnak még azon mit tudnának kezdeni két ilyen nősténnyel, de szerencsére ezt már Dhrreah nem hallja...*
764. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-05 18:10:52
Üzenet elküldve: 2012-11-05 18:10:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 90
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 90
Játékstílus: Szelíd
// Dars - 16+ jeleneteket tartalmaz //
- Álmodozni attól még lehet... *Leheli halkan maga elé, mielőtt belekezdene őrjítő csábtáncába. A férfi ismeri őt, de nem eléggé, vagy... szándékosan végzetét kergeti és el akar égni, ezért egészen szorosan simul hozzá, hátha nedves ruhája lehűti ébredező ösztöneit, ha sajátját nem is tudta. Érzi ahogy a levegő izzik körülöttük s lassan pattanásig telik feszültséggel, s ez egyre fokozódik míg meg nem adja Darsamnak amit akar. Persze minden elodázott pillanattal úgy érzi egy kicsit ő is meghal, de ez koránt sem tartja vissza. Jobban kívánja a félelfet, mint valaha, viszont hogy értékelje amit kap még kicsit cukkolja. Bár szenvedélyük szította lángok már így is az eget nyaldossák, vére forr, akkor is hallani akarja, ahogy remegő hangon kimondja mit érez iránta, ám ehelyett az ő száján csúszik ki ez a vallomás.*
- ...Csak Rád. *Súgja ajkaira őszinte vágyát mielőtt végre elmerülne csókjában, mely ezúttal több szenvedélyes nyelvcsatánál, szívét lelkét beleadja, akár a táncba, s egészen elragadtatja magát. Nem szab gátat tetteinek vagy indulatainak, azt teszi amit ösztönei diktálnak. Érzékien beletúr Dars hajába, tarkójánál cirógatja marasztalva, másik kezével pedig átkarolja nyakát. Teste forró hullámokat vet, lágyan vonaglani kezd amint egyre kínzóbb lesz számára a köztük lévő üresség... Aztán ajkaik egy pillanatra elválnak és ő mélyen a másik szemeibe néz. Lilái ugyanattól a vágytól izzanak, mint a másiké. Enyhén oldalra pillant. Fölösleges lenne most megszólalnia, ha a másik követi pillantását tudni fogja mire gondol, hiszen ugyanazt akarják... mégpedig egymást. Így egy könnyed mozdulattal felugrik ölébe, lábaival átkulcsolja derekát, ajkait falva hagyja, hogy alakjuk belevesszen az istálló félhomályába. Az egész éjszaka csak kettejüké...*
- Álmodozni attól még lehet... *Leheli halkan maga elé, mielőtt belekezdene őrjítő csábtáncába. A férfi ismeri őt, de nem eléggé, vagy... szándékosan végzetét kergeti és el akar égni, ezért egészen szorosan simul hozzá, hátha nedves ruhája lehűti ébredező ösztöneit, ha sajátját nem is tudta. Érzi ahogy a levegő izzik körülöttük s lassan pattanásig telik feszültséggel, s ez egyre fokozódik míg meg nem adja Darsamnak amit akar. Persze minden elodázott pillanattal úgy érzi egy kicsit ő is meghal, de ez koránt sem tartja vissza. Jobban kívánja a félelfet, mint valaha, viszont hogy értékelje amit kap még kicsit cukkolja. Bár szenvedélyük szította lángok már így is az eget nyaldossák, vére forr, akkor is hallani akarja, ahogy remegő hangon kimondja mit érez iránta, ám ehelyett az ő száján csúszik ki ez a vallomás.*
- ...Csak Rád. *Súgja ajkaira őszinte vágyát mielőtt végre elmerülne csókjában, mely ezúttal több szenvedélyes nyelvcsatánál, szívét lelkét beleadja, akár a táncba, s egészen elragadtatja magát. Nem szab gátat tetteinek vagy indulatainak, azt teszi amit ösztönei diktálnak. Érzékien beletúr Dars hajába, tarkójánál cirógatja marasztalva, másik kezével pedig átkarolja nyakát. Teste forró hullámokat vet, lágyan vonaglani kezd amint egyre kínzóbb lesz számára a köztük lévő üresség... Aztán ajkaik egy pillanatra elválnak és ő mélyen a másik szemeibe néz. Lilái ugyanattól a vágytól izzanak, mint a másiké. Enyhén oldalra pillant. Fölösleges lenne most megszólalnia, ha a másik követi pillantását tudni fogja mire gondol, hiszen ugyanazt akarják... mégpedig egymást. Így egy könnyed mozdulattal felugrik ölébe, lábaival átkulcsolja derekát, ajkait falva hagyja, hogy alakjuk belevesszen az istálló félhomályába. Az egész éjszaka csak kettejüké...*
763. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-04 21:50:12
Üzenet elküldve: 2012-11-04 21:50:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
*Az idő pedig csak telik, múlik. Skryllae nyugodtan üldögél a szökőkút káváján, és vár. Várja, hogy a város lassan felébredjen. És várja, hogy Nio előkerüljön. Elvégre azt beszélték meg, hogy ma felderítik a várost. Meg hogy szétnéznek a közeli erdőben is. A lány azonban késik. Lassan elmúlik a reggel, és délelőtt lesz. Skryllae türelmes, ám egy idő után szöget üt a fejébe egy gondolat. ~ Lehet, hogy Nió meg odabent vár rám? Előfordulhat. ~ Gondolja egy elnéző mosollyal, és feltápászkodik. Megmozgatja tagjait, vállára veszi a tarisznyáját, és botjával a kezében visszatér a Pegazusba.*
*Percekkel később ismét a Főtéren van. Most már nem mosolyog, nem derűs. A leányzó eltűnt. Valami fura alak társaságában. Még este. Egy verekedés után. A fogadós mondta, az istállómester inasa pedig megerősítette. Legalábbis a távozós részt. Meg azt, hogy mindketten elég megviselt állapotban voltak. Azt persze nem tudta, merre mentek tovább. És tényleg nem tudta. A szerzetes pedig kissé rosszkedvűen áll meg a tér közepén, és próbál meg gondolkodni. Persze, sejtette, hogy nem lesz egyszerű ez a feladat. De azt nem hitte volna, hogy valakik - köztük Nió - így megnehezítik az ő dolgát.*
*Visszamegy még egyszer a fogadóba, hogy kikérdezze a fogadóst, majd pedig az istállófiút. A válaszokkal felvértezve köszönetet mond nekik, majd kilép a Főtérre, és nyakába veszi a várost. Végigjárja a városkapukat, és mindenütt az éjszakai őrség tagjai felől érdeklődik. Tudni akarja, hogy merre hagyta el a várost két törődött utazó az éjszaka közepén. Az első kapunál nincs szerencséje, Nió és titokzatos kísérője nemcsak hogy nem jártak arra, de az őrség kapitánya még gyanakodni is kezdett rá, hogy miért érdekli őt ez. A második kapunál se látta senki a sebesült lovasokat, de a harmadik kapunál igen. Ez az út pedig egyenesen a Hold karavánpihenőbe vezet. Skryllae megköszöni a segítséget, majd visszatér a piacra, és maradék pénzéből élelmet vásárol magának. Aztán visszatér a kapuhoz, és komor eltökéltséggel nekivág az országútnak. Előbb-utóbb be fogja érni Niót és a megszöktetőjét. És ha így történik, azok ketten nem fogják zsebre tenni, amit tőle kapni fognak, az egyszer bizonyos. Remélhetőleg messze jutottak az éjszaka óta, és sokáig tart, amíg Skryllae gyalogszerrel odaér, mert akkor van rá esély, hogy lenyugszik... mert jelenleg enyhén morcos. Vagyis nagyon morcos.*
*Percekkel később ismét a Főtéren van. Most már nem mosolyog, nem derűs. A leányzó eltűnt. Valami fura alak társaságában. Még este. Egy verekedés után. A fogadós mondta, az istállómester inasa pedig megerősítette. Legalábbis a távozós részt. Meg azt, hogy mindketten elég megviselt állapotban voltak. Azt persze nem tudta, merre mentek tovább. És tényleg nem tudta. A szerzetes pedig kissé rosszkedvűen áll meg a tér közepén, és próbál meg gondolkodni. Persze, sejtette, hogy nem lesz egyszerű ez a feladat. De azt nem hitte volna, hogy valakik - köztük Nió - így megnehezítik az ő dolgát.*
*Visszamegy még egyszer a fogadóba, hogy kikérdezze a fogadóst, majd pedig az istállófiút. A válaszokkal felvértezve köszönetet mond nekik, majd kilép a Főtérre, és nyakába veszi a várost. Végigjárja a városkapukat, és mindenütt az éjszakai őrség tagjai felől érdeklődik. Tudni akarja, hogy merre hagyta el a várost két törődött utazó az éjszaka közepén. Az első kapunál nincs szerencséje, Nió és titokzatos kísérője nemcsak hogy nem jártak arra, de az őrség kapitánya még gyanakodni is kezdett rá, hogy miért érdekli őt ez. A második kapunál se látta senki a sebesült lovasokat, de a harmadik kapunál igen. Ez az út pedig egyenesen a Hold karavánpihenőbe vezet. Skryllae megköszöni a segítséget, majd visszatér a piacra, és maradék pénzéből élelmet vásárol magának. Aztán visszatér a kapuhoz, és komor eltökéltséggel nekivág az országútnak. Előbb-utóbb be fogja érni Niót és a megszöktetőjét. És ha így történik, azok ketten nem fogják zsebre tenni, amit tőle kapni fognak, az egyszer bizonyos. Remélhetőleg messze jutottak az éjszaka óta, és sokáig tart, amíg Skryllae gyalogszerrel odaér, mert akkor van rá esély, hogy lenyugszik... mert jelenleg enyhén morcos. Vagyis nagyon morcos.*
762. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-04 18:21:26
Üzenet elküldve: 2012-11-04 18:21:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
.- Huhh * Szakad ki belőle valami megkönnyebbülésre emlékeztető, mikor beleegyező felelet érkezik. Köröz is néhány vállaival, hiszen a feszültségtől mindig ott merevedik meg legelébb.*
- Köszönöm. * Fűzi hozzá amint észreveszi magát, meg azt, hogy ez így remek, de fel is kellene jutni arra a lóra. Szerencsére ehhez itt és most kap kellő segítséget, mi a férfi keze s karjának ereje képében érkezik. A lányka vallóban nem nehéz, s még csak nem is ellenkezik, sőt, szökken is egyet, rásegítve az emelkedésre. A csúcsra érve aztán fészkelődik még egy kicsit, ismerkedik a helyzettel, majd jön a kapaszkodó megkeresése... S igen némi tétovázás után a most gyengéd karok, Echnal derekán állapodnak meg. *
- Szólj, ha egy így zavaró, vagy túl szorosan foglak.* Fűzi végül a dolgokhoz mikor végre megállapodik. Majd egy huncutnak is mondható mosoly kíséretében fűzi hozzá.*
- Na akkor hogy is szokták mondani? GYÍÁ! *rikkant, majd kicsit összébb rezzen saját hangjától, különösen, ha annak bárminemű hatása lesz a patásra.*
A hozzászólás írója (Niori Esirou) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.04 18:28:46
- Köszönöm. * Fűzi hozzá amint észreveszi magát, meg azt, hogy ez így remek, de fel is kellene jutni arra a lóra. Szerencsére ehhez itt és most kap kellő segítséget, mi a férfi keze s karjának ereje képében érkezik. A lányka vallóban nem nehéz, s még csak nem is ellenkezik, sőt, szökken is egyet, rásegítve az emelkedésre. A csúcsra érve aztán fészkelődik még egy kicsit, ismerkedik a helyzettel, majd jön a kapaszkodó megkeresése... S igen némi tétovázás után a most gyengéd karok, Echnal derekán állapodnak meg. *
- Szólj, ha egy így zavaró, vagy túl szorosan foglak.* Fűzi végül a dolgokhoz mikor végre megállapodik. Majd egy huncutnak is mondható mosoly kíséretében fűzi hozzá.*
- Na akkor hogy is szokták mondani? GYÍÁ! *rikkant, majd kicsit összébb rezzen saját hangjától, különösen, ha annak bárminemű hatása lesz a patásra.*
A hozzászólás írója (Niori Esirou) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.04 18:28:46
761. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-04 18:05:55
Üzenet elküldve: 2012-11-04 18:05:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
* Echnal erre nem gondolt de nem véletlenül. Bármennyire is sokat láttt fickó, a nőkkel mindig tisztelettel bánt, s ez többnyire addig fokozódott, míg inkább kerülte őket. Nem csoda, hogy megbecsülte azokat, kik kibírták mellette.
Ám most más a helyzet. Próbál nem nőként tekinteni Niorira, hanem csupán egy törékeny és védtelen "Ugyan már" lánykára.*
- Legyen hát * dönt végül a lány érve mellett. A Lovakat időközben majd cserélgetik, így azok tudnak majd pihenni. A kutyákat nem félti, azok képesek sokat és gyorsan futni. Sőt, talán néha még el is kalandoznak a kétlábúak mellől.
A kancára pakol minden oylan holmit, melyre most nem lesz szükségük. Alig pár kiló a súlyuk, így valóban friss lesz az állat, ha útközben hátast váltanak majd.
Felrugaszkodik a csődör hátára, s kezét a lány felé nyújtja.*
- Akkor hát, lóra fel!
* Tekintve, hogy Echnal évek óta igen nehéz fegyvereket forgat, könnyedén fogja maga mögé emelni a lányt. Előre kellemetlenül érzi magát, a lány ölelésétől, mely talán a legalkalmasabb kapaszkodót nyújtja számára. Persze a férfi fülcimpáiba is kapaszkodhat, ám az talán még annyira sem lenne biztonságos, mint a kantár.*
Ám most más a helyzet. Próbál nem nőként tekinteni Niorira, hanem csupán egy törékeny és védtelen "Ugyan már" lánykára.*
- Legyen hát * dönt végül a lány érve mellett. A Lovakat időközben majd cserélgetik, így azok tudnak majd pihenni. A kutyákat nem félti, azok képesek sokat és gyorsan futni. Sőt, talán néha még el is kalandoznak a kétlábúak mellől.
A kancára pakol minden oylan holmit, melyre most nem lesz szükségük. Alig pár kiló a súlyuk, így valóban friss lesz az állat, ha útközben hátast váltanak majd.
Felrugaszkodik a csődör hátára, s kezét a lány felé nyújtja.*
- Akkor hát, lóra fel!
* Tekintve, hogy Echnal évek óta igen nehéz fegyvereket forgat, könnyedén fogja maga mögé emelni a lányt. Előre kellemetlenül érzi magát, a lány ölelésétől, mely talán a legalkalmasabb kapaszkodót nyújtja számára. Persze a férfi fülcimpáiba is kapaszkodhat, ám az talán még annyira sem lenne biztonságos, mint a kantár.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8637-8656