//Második szál//
*Bólogat serényen a férfi szavaira, épp úgy, ahogy Mesterei előtt szokott. Nem azért mert érti, vagy mert egyetértene, pusztán hogy megfeleljen a ki sem mondott elvárásoknak.*
-Ó, én inkább nem. Nem szoktam.
*Lekezelni másokat túl veszélyes, inkább kihagyja. Már egy jó ideje, mióta nem áll mögötte a nemesi rang, és a vagyon védelme.*
-Persze, nagyon szívesen. Ez a legkevesebb, azok után, amit.
*Harapja el vörösödve a mondat végét, észbe kapva, hogy már vagy ötször tisztázták, nem az ő hibája, hogy nem lát hátra.*
-Megmutatok mindent, jó? Az ott például.
*Indul meg máris a fogadó felé, betérni persze nem fog, csak a címert akarja mutatni.*
-Ez a Pegazus fogadó. Itt mindig sokan vannak, adnak ételt, italt, szállást. És van egy nagyon szép kis udvaruk, amit éjszaka teljesen megvilágít a hold és a csillagok fénye. Varázslatos! És az egyik kijáratán pont átlehet menni a fürdőházba, ahol meleg vizes sok medence van. És felszolgálók, és kérheted oda is a vacsorád, és szabad a vízben enni.
*Sorolja hadarva, immár lényegesen felszabadultabban a butuska, talán egyedül csak önmaga számára fontos részleteket.*