//Tűz és Víz//
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16-os részleteket tartalmaz!//
*Úgy tűnik Morf is egyetért vele abban, hogy a nyári melegben szükségük lesz vízre az út során, és rendes készletekkel kell nekivágniuk.
Még azért sem szól, hogy Morf a piacon vesz némi bort és egy kisebb butykos pálinkát is.*
~Hát jó, hosszabb út lesz. Aztán meg, bár ő bizonyára nem gondol rá, de a pálinka remek sebfertőtlenítő is, ahogy azt a néném mondja. Szóval, nem akkora ügy. Csak ne legyen szükség rá!~
- Igen. Döbbenetes, hogy a fürdő után most a Pegazus is. Még jó, hogy minket épp elkerült az a nyavalya.
*Felnéz Morfiuszra, de nem, hiába szeretné látni a férfi nem mer vizet a kalapjába, hogy úgy csapja az a fejébe, mint annyian mások. Pedig dacára az aránylag korai órának már érezhető, hogy forróságnak néznek elébe.
Az őrökkel szerencsére nincs gond, nem ítélik kettejüket sem rossz szándékúak, sem rossz külsejűnek, sem gyanúsnak. Így a vizestömlők gyorsan megtelnek, és Shya akkurátusan le is zárja mind a kettőt.
Morfiuszra pillant, de a férfi mintha gondolatban máshol járna.*
~Tervezget. Nem sok kétségem van affelől, hogy mit.~
*Nem esik jól neki. Ó persze bizonyítéka nincs, de mégis a lelke mélyén érzi, hogy Morf most ki akarja zárni, hogy azt tervezi épp, hogyan hazudjon neki. És ez nagyon fáj.
Olyan nagyon, hogy mosoly nyoma sincs az arcán. Nincs kedve fecserészni. Állandóan azon rágódik, hogy tudná elejét venni annak, hogy a férfi aki fontos neki, tönkrevágja magát.*
- Igen *válaszol a kérdésre. Hiszen készen van. Indulniuk kell.
A szeme sarkából néz Morfra, de csak egy álságosan nyugodt maszkot lát. Így inkább elfordul. Állát felszegi.
Nem, nem húzza el a kezét a férfi markából, de a jókedvű fecsegés és a tervezgetés ezúttal elmarad.
Igazából nem is nagyon figyel semmire, a férfi szavain jár az esze, és igyekszik ugyanúgy maszk mögé bújni, ahogy Morf is teszi, miközben a háztetőket nézi.
Bizonyára ezért nem veszi észre, hogy a szökőkút mellett egy helyen a kőlapok egyenetlenül állnak, és a rájuk lötyölt víztől csúszósak is.
Egy rossz lépés elég.
A jobb lába csúszik meg, és a bokája aláfordul.
Ha Morfiusz nem fogná a bal kezét valószínűleg kiterülne, mint a leveli béka. Így is esik, a jobb bokájába fájdalom nyilall, a térde a kövekre csapódik, és a botot tartó jobb keze is kicsúszik, bár a vándorbotját el nem ejti, de ujjperceit beüti és lehorzsolja.
A hirtelen ijedtség miatt az első percben szólni sem tud, szája elnyílik, kicsit kidől oldalra, a kövekre ül, előre-hátra hintázik, arca elsápad.
Lassan elengedi a botját, sérült jobbját maga elé emeli.
Morf talán még mindig fogja a bal kezét, nem mer felnézni rá, fél mit látna most a szemében, inkább a jobb kezét nézi, az ujjait, a szivárgó vért.*
~Horzsolás, katonadolog.~
*De ekkor tudatosul benne, hogy mennyire fáj a lába, hogy nagyon fáj.*
- Morfiusz... *motyogja.* Azt hiszem, nem tudok egyedül felállni.
*És ekkor csak ekkor erednek el a könnyei. Hangot alig ad ki, de sír.
És továbbra is csak maga elé bámul.*
~Annyira haragszol rám. Tudom, hogy át akarsz ejteni, tudom. Akkor most... Kell neked egy sebesült madár?~
- Morf *mondja újra a férfi nevét.*