Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 345 (6881. - 6900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6900. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-26 00:22:17
Üzenet elküldve: 2019-04-26 00:22:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és Welara//
*Ahogy olyan sok másik kalandozónak, úgy most az ő szemöldöke szép ívet vesz fel meglepettségében. Néha túlzó ez a mimika, de itt és most teljesen a helyzethez illő. Egy pillanattal ezelőttig meg sem fordult a fejében, hogy esetleg látta már a nőt, most pedig már azt keresi az agyában, hogy vajon hol és milyen körülmények között futhattak össze. Talán sokkal több is volt, mint egy egyszerű találkozás? Ahogy hallja, ez nemsokára ki fog derülni. A helyzet már-már komikus némi tragikus elemmel fűszerezve.*
~Kész szerencse, hogy senki más nincs a környéken. A hátam közepére sem kell, hogy nagy tömeg előtt hordjon le valami nőcske.~
*A fejét a szidás és az ijesztő mosolygás ellenére sem veszti el, rögtön azon kezd gondolkodni, hogyan mentse a helyzetet. El is futhatna, de az egyrészt szégyen, másrészt hasznost, harmadrészt viszont nem elegáns egy hozzá hasonló úriembertől. *
– Á, szóval te vagy az! Tudod, akkor azt nem úgy gondoltam ám. Semmi szükség elhamarkodottan tettlegességhez folyamodnod. De igazad van, mindenképpen meg kell beszéljük. Mondjuk nálam? * Ajánlja föl, mivel nem szeretne botrányt. Attól nem fér, hogy esetleg kap két dühös pofont, elég kemény legény ahhoz, hogy kibírja vagy elkerülje őket. A helyzet pikantériája egy kicsit még tetszik is neki, rég volt már ilyen izgalmas szóváltásban része. *
*Ahogy olyan sok másik kalandozónak, úgy most az ő szemöldöke szép ívet vesz fel meglepettségében. Néha túlzó ez a mimika, de itt és most teljesen a helyzethez illő. Egy pillanattal ezelőttig meg sem fordult a fejében, hogy esetleg látta már a nőt, most pedig már azt keresi az agyában, hogy vajon hol és milyen körülmények között futhattak össze. Talán sokkal több is volt, mint egy egyszerű találkozás? Ahogy hallja, ez nemsokára ki fog derülni. A helyzet már-már komikus némi tragikus elemmel fűszerezve.*
~Kész szerencse, hogy senki más nincs a környéken. A hátam közepére sem kell, hogy nagy tömeg előtt hordjon le valami nőcske.~
*A fejét a szidás és az ijesztő mosolygás ellenére sem veszti el, rögtön azon kezd gondolkodni, hogyan mentse a helyzetet. El is futhatna, de az egyrészt szégyen, másrészt hasznost, harmadrészt viszont nem elegáns egy hozzá hasonló úriembertől. *
– Á, szóval te vagy az! Tudod, akkor azt nem úgy gondoltam ám. Semmi szükség elhamarkodottan tettlegességhez folyamodnod. De igazad van, mindenképpen meg kell beszéljük. Mondjuk nálam? * Ajánlja föl, mivel nem szeretne botrányt. Attól nem fér, hogy esetleg kap két dühös pofont, elég kemény legény ahhoz, hogy kibírja vagy elkerülje őket. A helyzet pikantériája egy kicsit még tetszik is neki, rég volt már ilyen izgalmas szóváltásban része. *
6899. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-26 00:05:15
Üzenet elküldve: 2019-04-26 00:05:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Svir és Welara//
*Szemöldöke meglepetten siklik is feljebb a homlokán, ahogy a férfi rákérdez a házra. Ez egy pillanatra ki is zökkenti. Most egy kicsit az foglalja le, hogy ismeretlenül hogyan ajánlhat fel ilyet akárki. Hisz Wel is lehet bárki, a rablótól a gyilkosig. De ezek szerint nem túl riasztó a küllem.*
- Dehogy. Mindig szorítok egy kis pénzt, hogy egy normális helyen aludhassak. De lakást venni. Nem vagyok benne biztos, hogy futná.
*Ingatja meg a fejét, majd meg is torpan, ahogy meghallja a férfi nevét. Az arca el is komorul, de amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen távozik is, hogy a helyét valami ördögi mosoly vegye át.*
- De. Most már biztos, hogy maradok egy ideig. De lehet, hogy csak pár perc lesz az egész. Attól függ milyen gyorsan tekerem ki a nyakad... Svir.
*Horkan is fel amint kiejti azt a nevet, amit már annyit elátkozott magában. A dühe egyre inkább tör a felszínre, amit pedig még jobban erősít a tény, hogy ez a mafla valószínűleg még csak fel sem ismerte a szőkeséget.*
- Ki hitte volna, hogy akkor bukkanok rád, mikor már nem is kereslek te álnok, aljas mocsok.
*Mosolyodik el, de most ebben a mosolyban semmi kedves nincs. Épp ellenkezőleg. Vészjósló és talán még félelmetesnek is titulálható.*
*Szemöldöke meglepetten siklik is feljebb a homlokán, ahogy a férfi rákérdez a házra. Ez egy pillanatra ki is zökkenti. Most egy kicsit az foglalja le, hogy ismeretlenül hogyan ajánlhat fel ilyet akárki. Hisz Wel is lehet bárki, a rablótól a gyilkosig. De ezek szerint nem túl riasztó a küllem.*
- Dehogy. Mindig szorítok egy kis pénzt, hogy egy normális helyen aludhassak. De lakást venni. Nem vagyok benne biztos, hogy futná.
*Ingatja meg a fejét, majd meg is torpan, ahogy meghallja a férfi nevét. Az arca el is komorul, de amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen távozik is, hogy a helyét valami ördögi mosoly vegye át.*
- De. Most már biztos, hogy maradok egy ideig. De lehet, hogy csak pár perc lesz az egész. Attól függ milyen gyorsan tekerem ki a nyakad... Svir.
*Horkan is fel amint kiejti azt a nevet, amit már annyit elátkozott magában. A dühe egyre inkább tör a felszínre, amit pedig még jobban erősít a tény, hogy ez a mafla valószínűleg még csak fel sem ismerte a szőkeséget.*
- Ki hitte volna, hogy akkor bukkanok rád, mikor már nem is kereslek te álnok, aljas mocsok.
*Mosolyodik el, de most ebben a mosolyban semmi kedves nincs. Épp ellenkezőleg. Vészjósló és talán még félelmetesnek is titulálható.*
6898. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-25 23:50:42
Üzenet elküldve: 2019-04-25 23:50:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és Welara//
– Huss! * Szóban utánozza a nőt. Nagyon szellemes, igazán tetszik neki. Valószínűleg igazat is mond Welara, mivel Svirnek egyáltalán nem rémlik, hogy látta már volna őt itt a téren, akit pedig ő még nem látott itt a téren, nos az nem túl észrevehető. *
– Azért remélem, hogy nem a padon kellett aludni. * Ezt tényleg nagyon reméli. Csavargókkal és koldusokkal nem szeret annyira összeállni, minimum rongyos vándor kell legyen az illető. Elsőre azért Welara bőven megüti a mércéjét. *
– Csak találjak olyat, aki kivenné legalább egy részét. Nem érdekli? * Kérdi hirtelen. Ugyan még csak most találkozott a nővel, de emiatt még nem zárná ki a lehetséges bérlők közül. Ha van rá pénze, akkor beszélhetnek róla, ha nincs, akkor talán megoldhatják máshogy. *
– Mégsem marad? * Kérdi értetlenül amikor Welara csak úgy felpattan. Jó közel vannak egymáshoz, az tény, hátra is lép egy lépést, hogy ne legyen túl kellemetlen a helyzet. *
– Amúgy Svir vagyok. * Közli, hogy a bemutatkozással oldja a feszültséget. A nő arcát elnézve erre most nagy szükség van.*
– Huss! * Szóban utánozza a nőt. Nagyon szellemes, igazán tetszik neki. Valószínűleg igazat is mond Welara, mivel Svirnek egyáltalán nem rémlik, hogy látta már volna őt itt a téren, akit pedig ő még nem látott itt a téren, nos az nem túl észrevehető. *
– Azért remélem, hogy nem a padon kellett aludni. * Ezt tényleg nagyon reméli. Csavargókkal és koldusokkal nem szeret annyira összeállni, minimum rongyos vándor kell legyen az illető. Elsőre azért Welara bőven megüti a mércéjét. *
– Csak találjak olyat, aki kivenné legalább egy részét. Nem érdekli? * Kérdi hirtelen. Ugyan még csak most találkozott a nővel, de emiatt még nem zárná ki a lehetséges bérlők közül. Ha van rá pénze, akkor beszélhetnek róla, ha nincs, akkor talán megoldhatják máshogy. *
– Mégsem marad? * Kérdi értetlenül amikor Welara csak úgy felpattan. Jó közel vannak egymáshoz, az tény, hátra is lép egy lépést, hogy ne legyen túl kellemetlen a helyzet. *
– Amúgy Svir vagyok. * Közli, hogy a bemutatkozással oldja a feszültséget. A nő arcát elnézve erre most nagy szükség van.*
6897. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-25 23:32:06
Üzenet elküldve: 2019-04-25 23:32:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Svir és Welara//
*Szusszan egy nagyot, ahogy tudatosul benne, hogy szerzett egy ideiglenes beszélgetőpartnert. Az, hogy mennyi időre kérdéses, de talán most még nincs is annyira ellenére.*
- Igen. Akkorra én már eltűnök, akár egy szellem, mire a város felébred. Csak úgy huss.
*Vigyorodik el haloványan, s kezével is imitálja, a szellem elsiklását.*
- Ebbe beletrafált. Már egy ideje itt vagyok, de még nem olyan régóta. Szűkösek a keretek, hogy sok éjszakát egyhuzamban egy fogadóban töltsek.
*Vonja meg a vállait, majd ahogy mélyülnek a beszélgetésben egyre kellemetlenebb érzés keríti a hatalmába. Valami most annyira nem stimmel neki. S minél tovább vizsgálgatja az ismeretlent a kellemetlen érzés annál jobban elhatalmasodik.*
- Talán kiadhatná. Jövedelemforrásnak az sem rossz gondolom.
*Mondja, de inkább csak az agya dolgozik gépiesen, hogy a megfelelőválaszokat adhassa. Az elméje többi része pedig lassan emlékfoszlányokat hoz a felszínre. először a hang kezd ismerősen csengni, majd valami furcsát talál a fölé magasodó arcában is.
Rég érezte magát ennyire kényelmetlenül. Miközben beszélgetnek muszáj is felállnia. Így egy hangyányival közelebb kerül a férfihoz, amíg egy lépésnyit odébb nem távolodik. De az a pillanatnyi közelség épp elég ahhoz, hogy mélyebben belepillanthasson a szemeibe, mevizsgálhassa a kalap alól kikunkorodó fekete tincseket, a borostával fedett arcot, s ekkor a szíve fájdalmas görccsel dobban meg.*
~ Na nem. Nem és biztos, hogy nem. Hogy pont itt, ennyi idő elteltével. Neeem, csak rohadtul hasonlít.~
*A lepel alatt idegesen ökölbe is szorítja kezeit, s ajkát is erősebben beharapja. Egy arc villan fel a múltból, s fejében már fel is cseng a hozzá tartozó név. De van esély arra, hogy téved. Ennyi idő elteltével változnak a dolgok, az emberek. S végül is a férfinak nem úgy néz ki, mintha ismerős lenne a szőkeség. Bár ajánlatos is, ha csak téved és nem is ismerősei egymásnak, mert ha az előtte álló az akire gondol, akkor az összes isten kegyelme kell ahhoz, hogy épségben kikerüljön a kezei közül. Ezért még nem lép, s nem ad hangot gyanakvásának. Kell még egy kis bizonyíték, egy lökés, hogy megnyugodjon, vagy hogy igazságot szolgáltasson.*
*Szusszan egy nagyot, ahogy tudatosul benne, hogy szerzett egy ideiglenes beszélgetőpartnert. Az, hogy mennyi időre kérdéses, de talán most még nincs is annyira ellenére.*
- Igen. Akkorra én már eltűnök, akár egy szellem, mire a város felébred. Csak úgy huss.
*Vigyorodik el haloványan, s kezével is imitálja, a szellem elsiklását.*
- Ebbe beletrafált. Már egy ideje itt vagyok, de még nem olyan régóta. Szűkösek a keretek, hogy sok éjszakát egyhuzamban egy fogadóban töltsek.
*Vonja meg a vállait, majd ahogy mélyülnek a beszélgetésben egyre kellemetlenebb érzés keríti a hatalmába. Valami most annyira nem stimmel neki. S minél tovább vizsgálgatja az ismeretlent a kellemetlen érzés annál jobban elhatalmasodik.*
- Talán kiadhatná. Jövedelemforrásnak az sem rossz gondolom.
*Mondja, de inkább csak az agya dolgozik gépiesen, hogy a megfelelőválaszokat adhassa. Az elméje többi része pedig lassan emlékfoszlányokat hoz a felszínre. először a hang kezd ismerősen csengni, majd valami furcsát talál a fölé magasodó arcában is.
Rég érezte magát ennyire kényelmetlenül. Miközben beszélgetnek muszáj is felállnia. Így egy hangyányival közelebb kerül a férfihoz, amíg egy lépésnyit odébb nem távolodik. De az a pillanatnyi közelség épp elég ahhoz, hogy mélyebben belepillanthasson a szemeibe, mevizsgálhassa a kalap alól kikunkorodó fekete tincseket, a borostával fedett arcot, s ekkor a szíve fájdalmas görccsel dobban meg.*
~ Na nem. Nem és biztos, hogy nem. Hogy pont itt, ennyi idő elteltével. Neeem, csak rohadtul hasonlít.~
*A lepel alatt idegesen ökölbe is szorítja kezeit, s ajkát is erősebben beharapja. Egy arc villan fel a múltból, s fejében már fel is cseng a hozzá tartozó név. De van esély arra, hogy téved. Ennyi idő elteltével változnak a dolgok, az emberek. S végül is a férfinak nem úgy néz ki, mintha ismerős lenne a szőkeség. Bár ajánlatos is, ha csak téved és nem is ismerősei egymásnak, mert ha az előtte álló az akire gondol, akkor az összes isten kegyelme kell ahhoz, hogy épségben kikerüljön a kezei közül. Ezért még nem lép, s nem ad hangot gyanakvásának. Kell még egy kis bizonyíték, egy lökés, hogy megnyugodjon, vagy hogy igazságot szolgáltasson.*
6896. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-25 23:01:30
Üzenet elküldve: 2019-04-25 23:01:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és Welara//
*Látja, hogy igen élvetegen sütkérezik a nő a reggeli napfényben, de azért nem zavartatja magát. Bizonyosan akkor is tudja majd nélkülözni a napsugarakat, ha pont elé áll be. Ezt akaratlanul meg is teszi. Mentségére legyen szólva, hogy így legalább nem kell majd hunyorogni egyiküknek sem. *
– Marad, jól van. Kellemes itt reggelente, sok mindenki megfordul erre, érdekes fazonok is. * Válaszol csevegve. Rajtuk kívül most éppen nincs itt senki más, de már ők ketten is elég érdekesek, még ha máshogy nézve teljesen átlagosak is az emberek között. Hagyja, hogy megnézze magának a nő, most nem rejtőzködik. *
– Most érkeztem vissza a városba, és éppen hazamegyek a házamba. Kegyed meg biztosan új jövevény a városba, de nem ma érkezett, hanem mondjuk néhány hattal ezelőtt. * Kíváncsian várja a választ, remélve, hogy jól tippelt. *
– Én meg alig néhány napja lakom újra itt, látszik is a kerten. Gazos kicsit, sok lesz vele a munka. A ház meg túl nagy nekem egyedül. * Sok szó szorult bele az úton, most, hogy lehetősége van rá mindent kimondja.*
*Látja, hogy igen élvetegen sütkérezik a nő a reggeli napfényben, de azért nem zavartatja magát. Bizonyosan akkor is tudja majd nélkülözni a napsugarakat, ha pont elé áll be. Ezt akaratlanul meg is teszi. Mentségére legyen szólva, hogy így legalább nem kell majd hunyorogni egyiküknek sem. *
– Marad, jól van. Kellemes itt reggelente, sok mindenki megfordul erre, érdekes fazonok is. * Válaszol csevegve. Rajtuk kívül most éppen nincs itt senki más, de már ők ketten is elég érdekesek, még ha máshogy nézve teljesen átlagosak is az emberek között. Hagyja, hogy megnézze magának a nő, most nem rejtőzködik. *
– Most érkeztem vissza a városba, és éppen hazamegyek a házamba. Kegyed meg biztosan új jövevény a városba, de nem ma érkezett, hanem mondjuk néhány hattal ezelőtt. * Kíváncsian várja a választ, remélve, hogy jól tippelt. *
– Én meg alig néhány napja lakom újra itt, látszik is a kerten. Gazos kicsit, sok lesz vele a munka. A ház meg túl nagy nekem egyedül. * Sok szó szorult bele az úton, most, hogy lehetősége van rá mindent kimondja.*
6895. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-25 22:41:01
Üzenet elküldve: 2019-04-25 22:41:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Svir és Welara//
*Jóleső sóhaj hagyja el a tüdejét, ahogy a kora reggeli szellő végigsimít az arcán. Szemeit le is hunyja, hogy zavartalanul élvezhesse a lágy fuvallatot. Ilyenkor minden olyan békés, semmi sem zavaró. Csend van és nyugalom. Ha választhatna, hogy mikor állíthassa meg az időt akkor ez lenne az a pillanat, amit sokáig élvezni tudna. Még alig-alig kezd ébredni a város. Még őt sem zavarja a nyüzsgés és a tömeg. Minden hangtalan és idilli. S ez a háborítatlanság még hosszú percekig el is tart, mikor is egy arckép villan fel a régmúltból.
Aranybarna íriszei meg is villannak, ahogy az ismeretlen felé kapja a tekintetét. Egy kicsit még hunyorog, míg szemei visszaszoknak a fényhez, majd halkan horkant egyet, ahogy nemtetszését fejezi ki, miszerint úgy néz ki ideje visszazökkenni a valóságba.*
- Hm?
*Pislog még pár laposat, majd ahogy újfent élesedik a látása alaposabban szemügyre is veszi az elé érkezőt.
Amikor feldolgozza, hogy valóban hozzá intézték a kérdést, a muszájból megtanult jó modornak eleget téve biccent aprót, ahogy fogadja a köszönést.*
- Jó reggelt! Még maradok.
*Válaszol is nyomban, miközben kíváncsian méri végig a kalap alá rejtett férfit. Valami különös érzés keríti hatalmába.*
-És Ön? Átutazóban? Idevalósi?
*Nem mintha valóban érdekelné, de az a francos illem. Meg hát idejét sem tudja mikor váltott valakivel több szót annál, hogy mit akar enni, inni és mennyi egy szoba éjszakára. Hát egy rövidke csevejbe talán még ő sem fog belerokkanni.*
*Jóleső sóhaj hagyja el a tüdejét, ahogy a kora reggeli szellő végigsimít az arcán. Szemeit le is hunyja, hogy zavartalanul élvezhesse a lágy fuvallatot. Ilyenkor minden olyan békés, semmi sem zavaró. Csend van és nyugalom. Ha választhatna, hogy mikor állíthassa meg az időt akkor ez lenne az a pillanat, amit sokáig élvezni tudna. Még alig-alig kezd ébredni a város. Még őt sem zavarja a nyüzsgés és a tömeg. Minden hangtalan és idilli. S ez a háborítatlanság még hosszú percekig el is tart, mikor is egy arckép villan fel a régmúltból.
Aranybarna íriszei meg is villannak, ahogy az ismeretlen felé kapja a tekintetét. Egy kicsit még hunyorog, míg szemei visszaszoknak a fényhez, majd halkan horkant egyet, ahogy nemtetszését fejezi ki, miszerint úgy néz ki ideje visszazökkenni a valóságba.*
- Hm?
*Pislog még pár laposat, majd ahogy újfent élesedik a látása alaposabban szemügyre is veszi az elé érkezőt.
Amikor feldolgozza, hogy valóban hozzá intézték a kérdést, a muszájból megtanult jó modornak eleget téve biccent aprót, ahogy fogadja a köszönést.*
- Jó reggelt! Még maradok.
*Válaszol is nyomban, miközben kíváncsian méri végig a kalap alá rejtett férfit. Valami különös érzés keríti hatalmába.*
-És Ön? Átutazóban? Idevalósi?
*Nem mintha valóban érdekelné, de az a francos illem. Meg hát idejét sem tudja mikor váltott valakivel több szót annál, hogy mit akar enni, inni és mennyi egy szoba éjszakára. Hát egy rövidke csevejbe talán még ő sem fog belerokkanni.*
6894. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-25 21:57:13
Üzenet elküldve: 2019-04-25 21:57:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Welara és Svir//
*Svir a városon kívül töltötte az éjszakát, de már hajnalhasadtával útra kel, hogy minél hamarabb hazaérhessen. Ha siet, akkor elég gyorsan sétál, ezért még azelőtt eléri a város határát, hogy a hajnal reggelbe fordulna át. Tempója lassul ahogy beér a házak közé, a Főtéren pedig megáll, hogy kifújja magát. Ez már a szokásává vált, nem csak a finom vizet adó szökőkút miatt, hanem azért is, mert a téren mindig találni valami érdekeset. A Piactérrel ellentétben itt nem egzotikus portékák után kutathat az ember, hanem a városba frissen érkezett utazók és a törzsgyökeres városlakók keverékével találkozhat.
Mivel még korán van és kihalt a tér, ezért nem esik a nehezére kiszúrni az egyik padon ücsörgő szőkeséget. Elsőre csak egy futó pillantást vet a nőre, sok szőkét látott már, de őt egyelőre nem ismeri fel. A nő benne egy kalapos kalandort láthat, az arca még éppen csak kezd borostásodni és a haja is rendezett. A csizmája persze poros, hiszen úton volt az elmúlt napokban. A ruhái ehhez képest rendezettek és a fegyverei is megvannak. Mielőtt több figyelmet szentelne Welarának, még iszik a szökőkút vizéből. Csak ezután lép közelebb a szőkéhez, hogy odabiccentsen neki. *
– Jó reggelt! Jön, megy vagy még marad? * Kérdi szórakozottan. A nőnek közben alkalma van jól megnézni Svirt. Ő is megnézi a hölgyeményt, kíváncsi, hogy mit szól az ismerkedési szándékhoz. *
*Svir a városon kívül töltötte az éjszakát, de már hajnalhasadtával útra kel, hogy minél hamarabb hazaérhessen. Ha siet, akkor elég gyorsan sétál, ezért még azelőtt eléri a város határát, hogy a hajnal reggelbe fordulna át. Tempója lassul ahogy beér a házak közé, a Főtéren pedig megáll, hogy kifújja magát. Ez már a szokásává vált, nem csak a finom vizet adó szökőkút miatt, hanem azért is, mert a téren mindig találni valami érdekeset. A Piactérrel ellentétben itt nem egzotikus portékák után kutathat az ember, hanem a városba frissen érkezett utazók és a törzsgyökeres városlakók keverékével találkozhat.
Mivel még korán van és kihalt a tér, ezért nem esik a nehezére kiszúrni az egyik padon ücsörgő szőkeséget. Elsőre csak egy futó pillantást vet a nőre, sok szőkét látott már, de őt egyelőre nem ismeri fel. A nő benne egy kalapos kalandort láthat, az arca még éppen csak kezd borostásodni és a haja is rendezett. A csizmája persze poros, hiszen úton volt az elmúlt napokban. A ruhái ehhez képest rendezettek és a fegyverei is megvannak. Mielőtt több figyelmet szentelne Welarának, még iszik a szökőkút vizéből. Csak ezután lép közelebb a szőkéhez, hogy odabiccentsen neki. *
– Jó reggelt! Jön, megy vagy még marad? * Kérdi szórakozottan. A nőnek közben alkalma van jól megnézni Svirt. Ő is megnézi a hölgyeményt, kíváncsi, hogy mit szól az ismerkedési szándékhoz. *
6893. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-25 21:35:25
Üzenet elküldve: 2019-04-25 21:35:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A Nap még alig kecsegtet a sugaraival, mikor már a szőkeség a főtér felé szedi lábait. Szokás szerint csak céltalanul, társ nélkül, ugyan azzal a semmit mondó, talán kissé mogorva tekintettel, amit minden korai reggelen, s szinte egész álló nap magán visel. Különösebben úgy sem foglalkozik azzal, hogy változtasson rajta, hisz a csuklya mélyen az arcába van húzva, s amúgy sem egy társasági lény már egy jó ideje, így nem mutat érdeklődést az iránt, hogy bárkinek is megfeleljen. Ezért is ezekben az órákban teszi ki a lábát, amióta itt van. Ilyenkor még nem nagy a nyüzsgés, mire pedig oda kerül a sor, hogy a kelleténél többen vannak jelen, hát keres is valami zugot, ahol a továbbiakban meghúzza magát.
Céltudatosan halad az utca kövein, míg el nem éri a főtér közepén ékeskedő szökőkutat. Egy ideig merengve nézi a felkelő Nap sugaraiban gyémántként csillogó vizet, majd mikor már eltelt a látvánnyal kényelmesen helyet foglal a faragott kőpadon.
Csuklyáját hátralöki fejéről, majd szőke tincseibe borzolva kényelmesedik is el, hogy ismét tovább merengjen a semmibe, miközben kitalálja, hogy ez a napja hogyan is teljen tovább.*
Céltudatosan halad az utca kövein, míg el nem éri a főtér közepén ékeskedő szökőkutat. Egy ideig merengve nézi a felkelő Nap sugaraiban gyémántként csillogó vizet, majd mikor már eltelt a látvánnyal kényelmesen helyet foglal a faragott kőpadon.
Csuklyáját hátralöki fejéről, majd szőke tincseibe borzolva kényelmesedik is el, hogy ismét tovább merengjen a semmibe, miközben kitalálja, hogy ez a napja hogyan is teljen tovább.*
6892. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-25 14:00:37
Üzenet elküldve: 2019-04-25 14:00:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Úton-útfélen//
//Újra úton//
*Árnyék nagyon vidáman ugrál és kapdos Lau után a fejével az újabb és újabb simogatásért. Viel szíve majd' megolvad tőle, olyan, mint egy bohókás kiskutya.*
- Szerintem kedvel téged! *Mondja Launak.*
*Már javában a kis Sütivel játszanak, mikor Luni is nevet ad a másik kecskének. A tündérnek a Sajti név is tetszik, az édes mellé jó lesz egy kis sós, de aztán gyorsan változik a terv, megkacagtatva a lányt.*
- Hópehely! De aranyos név! Még sose hallottam ilyen nevet, egészen különleges, pont, mint a tulajdonosa. *Mondja lelkesen, és annak is örül, hogy láthatóan nagy sikert arat a kutyán lovaglással. Meg is simogatja Árnyék nyakát. Az érdekes páros Lauval tart a lóhoz is, és Viel kíváncsian, Árnyék izgatottan, fülét mozgatva figyeli, ahogy Lau a lóval ismerkedik. Miután a neve nem derült ki, Viel azért melléüget.*
- Szia, Ló úr! *Mondja neki, név híján, majd a szekér mozgását követve felzárkózik a csapat mellé. Nagyon kényelmes az ülés a kutyán, meleg és puha, nem is gondolta volna, ahogy pár napja azt sem, hogy kutyaháton fog ülni. Vagy, hogy lesz hol laknia. Nem csoda, hogy ilyen jókedve van.*
- Kíváncsi vagyok, meddig bírod az utat. *Mondja Árnyéknak. Erősnek tűnik, de azért mégis csak egy kutya, nem pedig utazó ló. Szerencsére a birtok azért nincs olyan nagyon messze. Persze így együtt alig magasabbak egy embernél, úgyhogy a szekérben ülők csak Viel ezüst búbját láthatják, de ő javában figyel arra, hogy mit beszélnek. Főleg Thimre kíváncsi, már nem óvatosságból, csak mert kedvesnek tűnik.*
- Ha nem bírod, felülhetünk a többiekhez is ám. *Duruzsolja Árnyéknak kedvesen, de csak halkan, nehogy csorba essen a kutya büszkeségén. Csak akkor jön igazán izgalomba, mikor Lyllinort említik.*
- Lyllinor egy csapásra meggyógyul majd, ha meglátja Árnyékot, Hópelyhet, Sütit és Lót! Meg persze minket. *Kuncog. Már alig várja, hogy hazaérjen, és kicsit el is álmosodott a nagy kaland során, ezért jól fog esni egy vacsora meg egy nagy, pihentető alvás is.*
//Újra úton//
*Árnyék nagyon vidáman ugrál és kapdos Lau után a fejével az újabb és újabb simogatásért. Viel szíve majd' megolvad tőle, olyan, mint egy bohókás kiskutya.*
- Szerintem kedvel téged! *Mondja Launak.*
*Már javában a kis Sütivel játszanak, mikor Luni is nevet ad a másik kecskének. A tündérnek a Sajti név is tetszik, az édes mellé jó lesz egy kis sós, de aztán gyorsan változik a terv, megkacagtatva a lányt.*
- Hópehely! De aranyos név! Még sose hallottam ilyen nevet, egészen különleges, pont, mint a tulajdonosa. *Mondja lelkesen, és annak is örül, hogy láthatóan nagy sikert arat a kutyán lovaglással. Meg is simogatja Árnyék nyakát. Az érdekes páros Lauval tart a lóhoz is, és Viel kíváncsian, Árnyék izgatottan, fülét mozgatva figyeli, ahogy Lau a lóval ismerkedik. Miután a neve nem derült ki, Viel azért melléüget.*
- Szia, Ló úr! *Mondja neki, név híján, majd a szekér mozgását követve felzárkózik a csapat mellé. Nagyon kényelmes az ülés a kutyán, meleg és puha, nem is gondolta volna, ahogy pár napja azt sem, hogy kutyaháton fog ülni. Vagy, hogy lesz hol laknia. Nem csoda, hogy ilyen jókedve van.*
- Kíváncsi vagyok, meddig bírod az utat. *Mondja Árnyéknak. Erősnek tűnik, de azért mégis csak egy kutya, nem pedig utazó ló. Szerencsére a birtok azért nincs olyan nagyon messze. Persze így együtt alig magasabbak egy embernél, úgyhogy a szekérben ülők csak Viel ezüst búbját láthatják, de ő javában figyel arra, hogy mit beszélnek. Főleg Thimre kíváncsi, már nem óvatosságból, csak mert kedvesnek tűnik.*
- Ha nem bírod, felülhetünk a többiekhez is ám. *Duruzsolja Árnyéknak kedvesen, de csak halkan, nehogy csorba essen a kutya büszkeségén. Csak akkor jön igazán izgalomba, mikor Lyllinort említik.*
- Lyllinor egy csapásra meggyógyul majd, ha meglátja Árnyékot, Hópelyhet, Sütit és Lót! Meg persze minket. *Kuncog. Már alig várja, hogy hazaérjen, és kicsit el is álmosodott a nagy kaland során, ezért jól fog esni egy vacsora meg egy nagy, pihentető alvás is.*
6891. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-25 00:31:45
Üzenet elküldve: 2019-04-25 00:31:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándoklat//
*A piac felől érkezik egyenletes futással és céltudatosan. A templomban járt, hogy áldozatot mutasson be az Erdő Szívének, Eeyrnek és segítségét kérje folyóparti közösségük megalapozásához. Egy wegtoreni mesterkardot hagyott az oltár kövén, egy varázslatos pengét, mely a templom ostromakor is segítette a páncélos csuhást harcában. Reméli, áldozata meghallgatásra talál a fény úrnője és az erdők patrónusa előtt.
Bár páncélt visel, a könnyed futásban nem akadályozza, a tharg vörös szakállú törpe kitett magáért, a szerzetesvért második bőreként fedi és védi testét. Sehol sem áll meg, bár emlékek kötik egy-egy helyhez a városban. A Pegazus, amelyben a lázadások alatt húzták meg magukat, az egykori szegénynegyed, amelyben a csatát vívták a halálmadarak ellen. Ám most sokkal fontosabb küldetése van, vissza kell térnie, hogy megépíthessék a falut, mely közösségük központja lesz majd. Már tudja, hogy oltárt kell emelniük az Erdő Szívének, Eeyrnek, hogy a békét és a nyugalmat szavatolják, hisz ahol a hitnek kézzel fogható megtestesülése van, ott sokszorta erősebb a hit és a tenni akarás.
A főtéren sem áll meg, mint oly sokan mások, hogy megcsodálják a fal nélküli város szökőkútját, céltudatosan vág át a téren és lép rá a várost nyugatról körbeölelő erdei útra. Sokat utazott, de az akarat hajtja előre, hogy minél hamarabb elérje a folyóparti tábort.*
*A piac felől érkezik egyenletes futással és céltudatosan. A templomban járt, hogy áldozatot mutasson be az Erdő Szívének, Eeyrnek és segítségét kérje folyóparti közösségük megalapozásához. Egy wegtoreni mesterkardot hagyott az oltár kövén, egy varázslatos pengét, mely a templom ostromakor is segítette a páncélos csuhást harcában. Reméli, áldozata meghallgatásra talál a fény úrnője és az erdők patrónusa előtt.
Bár páncélt visel, a könnyed futásban nem akadályozza, a tharg vörös szakállú törpe kitett magáért, a szerzetesvért második bőreként fedi és védi testét. Sehol sem áll meg, bár emlékek kötik egy-egy helyhez a városban. A Pegazus, amelyben a lázadások alatt húzták meg magukat, az egykori szegénynegyed, amelyben a csatát vívták a halálmadarak ellen. Ám most sokkal fontosabb küldetése van, vissza kell térnie, hogy megépíthessék a falut, mely közösségük központja lesz majd. Már tudja, hogy oltárt kell emelniük az Erdő Szívének, Eeyrnek, hogy a békét és a nyugalmat szavatolják, hisz ahol a hitnek kézzel fogható megtestesülése van, ott sokszorta erősebb a hit és a tenni akarás.
A főtéren sem áll meg, mint oly sokan mások, hogy megcsodálják a fal nélküli város szökőkútját, céltudatosan vág át a téren és lép rá a várost nyugatról körbeölelő erdei útra. Sokat utazott, de az akarat hajtja előre, hogy minél hamarabb elérje a folyóparti tábort.*
6890. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-21 18:03:22
Üzenet elküldve: 2019-04-21 18:03:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Úton-útfélen//
//Újra úton//
*Saját anyja jut eszébe, mikor Luninari az övéről mesél. Magára kell parancsolnia, hogy elvonatkoztasson gyermekkori emlékképeitől, hiszen nem ugyanazt élték meg. Figyelmesen hallgatja Lunit és szeretné elképzelni az ő édesanyját, aki úgy véli, nagyszerű nő lehetett. Bár ez lehetetlen, képzelete mégis meglepő képet vetít elé egy szempillantás erejéig. Luninarit látja, kézen fogva egy hasonmásával. A másik hölgy arcát viszont takartja a fekete hajzuhatag. Thim mindig is úgy vélte, hogy különös ereje van a képzeletnek. A remény is ott születik meg, amivel Luninari a rokonait említi. Úgy gondolja, ez a lány őszintén hiszi, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak. Szeretné ő is támogatni ebben, ezért ha Luni engedi, az ő vállára teszi kezét, bízva a kéz meleg barátságos üzenetében.*
- Őszintén kívánom, hogy a rokonaid épségben legyenek!
*Alig néhány perce találkozott Lunival, de egészen biztos benne, hogy máris kedveli. Miután mindennel készen vannak, ő maga szívesen tart a társasággal, azonban Nistae ezt jelenleg nem tudja megtenni. Búcsúzóul Thimet ajánlja fel, a vörös hajával reklámozva. Kereskedő vénája még a viccben is felragyog, feltéve, ha ez tényleg vicc volt. Eközben a szóban forgó elf félre söpri arcából tincseit, melyek úgy látszik felvinnék az árát, ha valóban eladó volna.*
- Remélem nem adtál túl drágán ezeknek a kedves hölgyeknek!
*veti fel egy kedves mosoly kíséretében.*
- Vigyázz magadra Nistae!
*Búcsúzik a tündérlánytól. Bízik benne, hogy látja még, azonban Vieljana nem hagyja sokáig szomorkodni. Otthonukról mesél vidáman, bájos tündér hangján. Ennél csak az szebb, amikor megüli a jámbor kutyát és el is indul vele.
~ Igazán szép, hogy így ért az állatokhoz ~ fogalmazódik meg benne. Laruentitia indulásra ösztönzi a csapatot. Az életéről kérdezi Thimet és helyet kínál a lovon, mint jó vendéglátó. Ez jól is esik Thimnek, ugyanakkor mégsem venné el a kényelmes helyet a ló új gazdáitól.*
- Szívesen sétálok, igazán nem gond! Ami Nistaét illeti, vele a tisztáson találkoztam, éppen ma reggel. Együtt jöttünk ide, de előtte lerajzolt engem. Gyakorlott művész, ezt tanúsíthatom. Amúgy Lihanechben születtem. Csupán néhány éve élek itt.
//Újra úton//
*Saját anyja jut eszébe, mikor Luninari az övéről mesél. Magára kell parancsolnia, hogy elvonatkoztasson gyermekkori emlékképeitől, hiszen nem ugyanazt élték meg. Figyelmesen hallgatja Lunit és szeretné elképzelni az ő édesanyját, aki úgy véli, nagyszerű nő lehetett. Bár ez lehetetlen, képzelete mégis meglepő képet vetít elé egy szempillantás erejéig. Luninarit látja, kézen fogva egy hasonmásával. A másik hölgy arcát viszont takartja a fekete hajzuhatag. Thim mindig is úgy vélte, hogy különös ereje van a képzeletnek. A remény is ott születik meg, amivel Luninari a rokonait említi. Úgy gondolja, ez a lány őszintén hiszi, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak. Szeretné ő is támogatni ebben, ezért ha Luni engedi, az ő vállára teszi kezét, bízva a kéz meleg barátságos üzenetében.*
- Őszintén kívánom, hogy a rokonaid épségben legyenek!
*Alig néhány perce találkozott Lunival, de egészen biztos benne, hogy máris kedveli. Miután mindennel készen vannak, ő maga szívesen tart a társasággal, azonban Nistae ezt jelenleg nem tudja megtenni. Búcsúzóul Thimet ajánlja fel, a vörös hajával reklámozva. Kereskedő vénája még a viccben is felragyog, feltéve, ha ez tényleg vicc volt. Eközben a szóban forgó elf félre söpri arcából tincseit, melyek úgy látszik felvinnék az árát, ha valóban eladó volna.*
- Remélem nem adtál túl drágán ezeknek a kedves hölgyeknek!
*veti fel egy kedves mosoly kíséretében.*
- Vigyázz magadra Nistae!
*Búcsúzik a tündérlánytól. Bízik benne, hogy látja még, azonban Vieljana nem hagyja sokáig szomorkodni. Otthonukról mesél vidáman, bájos tündér hangján. Ennél csak az szebb, amikor megüli a jámbor kutyát és el is indul vele.
~ Igazán szép, hogy így ért az állatokhoz ~ fogalmazódik meg benne. Laruentitia indulásra ösztönzi a csapatot. Az életéről kérdezi Thimet és helyet kínál a lovon, mint jó vendéglátó. Ez jól is esik Thimnek, ugyanakkor mégsem venné el a kényelmes helyet a ló új gazdáitól.*
- Szívesen sétálok, igazán nem gond! Ami Nistaét illeti, vele a tisztáson találkoztam, éppen ma reggel. Együtt jöttünk ide, de előtte lerajzolt engem. Gyakorlott művész, ezt tanúsíthatom. Amúgy Lihanechben születtem. Csupán néhány éve élek itt.
6889. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-21 12:48:16
Üzenet elküldve: 2019-04-21 12:48:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Amerre az út visz//
*Erre a plusz információra nem igazán számított, eddig is tudta, hogy egyes növények nagyon megkeseríthetik az ember életét, de nem ezen a módon.*
-Tehát, akkor ezért olyan ritka. Ha egy fűpofa huncut pillantást vetne rám, kigyomlálnám, ott csessze meg! Nincs elég balfék ezen a világon, még egy vénfűfószer is gúnyolódjon rajtam. Fokhagymával dobnám egy kődézsába és addig, de aaaddig morzsogatnám, míg ki nem csordul az összes leve.*Némi őrület látszik megcsillanni apró szemeiben, valami ördögi fény kíséretében, ahogy boncolgatja, szerencsére egyelőre csak a témát.*
-Oh, de nem rossz ötlet.*Veti oda a búzás felvetésre. Mikor pedig felhívják a figyelmét rá, hogy immár lassan az épületek és a város zaja közeledik, azaz ők közelednek hozzá, némi megnyugvást lopva felborzolt idegei bugyraiba.*
-A város, hála az egeknek!*Ereszti végre el a másikat és mire Dat a kúthoz ér, ő már félig benne lóg, sapkáját a porba dobva mellé, nehogy belecsússzon. Haja vége is beleér, de nem igazán érdekli, csak dobálja szerteszét, mikor úgy veszi észre borulna az egész a vízbe, miután pedig megmosta az arcát is megfordul és várja, hogy megszáradjon.*
-Honnan tudjam, hogy te merre akarsz menni. Itt egyértelműen nincs az öreglány, erre már kerestem. Meg arra is.*Mutat el egy irányba, majd egy másikba is, de persze még temérdek út vezet a városba és azon kívülre, amelyet még nem próbált.*
-A vízből pedig csak mérsékelten, mert néha esténként a kocsmából kitántorgók bele brunyálnak.*Nyújt nyelvet a másikra, figyelve, hogy annak ettől a mondattól, hogy ráncolódik a homloka.*
*Erre a plusz információra nem igazán számított, eddig is tudta, hogy egyes növények nagyon megkeseríthetik az ember életét, de nem ezen a módon.*
-Tehát, akkor ezért olyan ritka. Ha egy fűpofa huncut pillantást vetne rám, kigyomlálnám, ott csessze meg! Nincs elég balfék ezen a világon, még egy vénfűfószer is gúnyolódjon rajtam. Fokhagymával dobnám egy kődézsába és addig, de aaaddig morzsogatnám, míg ki nem csordul az összes leve.*Némi őrület látszik megcsillanni apró szemeiben, valami ördögi fény kíséretében, ahogy boncolgatja, szerencsére egyelőre csak a témát.*
-Oh, de nem rossz ötlet.*Veti oda a búzás felvetésre. Mikor pedig felhívják a figyelmét rá, hogy immár lassan az épületek és a város zaja közeledik, azaz ők közelednek hozzá, némi megnyugvást lopva felborzolt idegei bugyraiba.*
-A város, hála az egeknek!*Ereszti végre el a másikat és mire Dat a kúthoz ér, ő már félig benne lóg, sapkáját a porba dobva mellé, nehogy belecsússzon. Haja vége is beleér, de nem igazán érdekli, csak dobálja szerteszét, mikor úgy veszi észre borulna az egész a vízbe, miután pedig megmosta az arcát is megfordul és várja, hogy megszáradjon.*
-Honnan tudjam, hogy te merre akarsz menni. Itt egyértelműen nincs az öreglány, erre már kerestem. Meg arra is.*Mutat el egy irányba, majd egy másikba is, de persze még temérdek út vezet a városba és azon kívülre, amelyet még nem próbált.*
-A vízből pedig csak mérsékelten, mert néha esténként a kocsmából kitántorgók bele brunyálnak.*Nyújt nyelvet a másikra, figyelve, hogy annak ettől a mondattól, hogy ráncolódik a homloka.*
6888. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-20 18:50:43
Üzenet elküldve: 2019-04-20 18:50:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Amerre az út visz//
-Hé, nyugi van! *néz le a ruháját ráncigáló gnómra* Egy szimpla kecskeszakállas arc. Semmi extra. Leszámítva, hogy huncut pillantásokat vet a nőneműekre. *vigyorog le társára* Talán búza közé ültetve a legjobb. Arrafele nem kell majd öntözni. *erősen töri a fejét, hátha eszébe jut még valami* Na ja. Ennyi.
De nézd! Ez itt már a város! *mutat az egyre közeledő épületekre* Merre is megyünk?
*Kicsit gyorsít a tempón, öles léptekkel haladva ér a városba, és meg se áll a főtérig. Ott aztán kiválaszt egy tetszetős kőlapot a szökőkúton, és ráül.*
-Nem akarsz inni egy kicsit? Hosszú út áll mögöttünk.
*Választ nem várva lecsusszan ülőhelyéről, és a vízbe merítvi két kezét, majd a szájához emeli, hogy igyon belőle.*
-Hmmpf... Igazán... frissítő...
*Motyogja szürcsölő hangok közepette. Miután végzett, megtörli a száját, a maradékot pedig lerázza a kezéről.*
-Hé, nyugi van! *néz le a ruháját ráncigáló gnómra* Egy szimpla kecskeszakállas arc. Semmi extra. Leszámítva, hogy huncut pillantásokat vet a nőneműekre. *vigyorog le társára* Talán búza közé ültetve a legjobb. Arrafele nem kell majd öntözni. *erősen töri a fejét, hátha eszébe jut még valami* Na ja. Ennyi.
De nézd! Ez itt már a város! *mutat az egyre közeledő épületekre* Merre is megyünk?
*Kicsit gyorsít a tempón, öles léptekkel haladva ér a városba, és meg se áll a főtérig. Ott aztán kiválaszt egy tetszetős kőlapot a szökőkúton, és ráül.*
-Nem akarsz inni egy kicsit? Hosszú út áll mögöttünk.
*Választ nem várva lecsusszan ülőhelyéről, és a vízbe merítvi két kezét, majd a szájához emeli, hogy igyon belőle.*
-Hmmpf... Igazán... frissítő...
*Motyogja szürcsölő hangok közepette. Miután végzett, megtörli a száját, a maradékot pedig lerázza a kezéről.*
6887. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-19 00:03:17
Üzenet elküldve: 2019-04-19 00:03:17
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Leon//
*Seles mosolyog, már egy kicsit vissza is kezd belé térni az élet a rosszullét óta, nem is olyan sápadt, mint azelőtt. Mindig megviseli Arthenior látványa. A város most egészen más, mint ahogy ő emlékezett rá, bármerre is néz, a pusztulás jeleit véli felfedezni.*
- Remélem, azért találunk majd házat. *Néz körül a térre érve. A Gazdagnegyed egyértelműen nem is hasonlít régi önmagára, bár Seles maga nem sokat fordult meg arra. A romok látványa elszomorítja.* Mi értelme volt ennek az egésznek?
*Bármennyire is szeretett volna még tovább töprengeni babájuk sorsán, most inkább jobban érdekli a feladat, amit maguk elé tűztek. Mert nem elég, hogy a lány maga előtt cipeli nagy pocakját, arról is gondoskodniuk kell, ha egyszer a lakója kiköltözik közéjük.*
- Nem is tudom, hol kezdjük, Leon. *Töpreng egy kicsit, és buta nagyfejű barátját, Cserfest simogatja, amíg gondolkodnak.* Kihez kell mennünk először a ház ügyében? Segíts gondolkodni! Vagy talán azt is a hátadon fogod cipelni, mint egy csiga?
*Eközben a lány nyeregtáskájából egy darab répát vesz elő, egy szeletet ő maga eszik meg, majd leszelve belőle egy nagyon apró karikát látszólag Leon felé nyújtja. Valójában azt szeretné tudni, hol járhat most Patkány, mert hogy valahol a férfi ruhájában bujkál, az is biztos.*
- Patkány! *Szólítgatja kicsit halkan, nehogy valamelyik arra járó, morcos kedvű haramia magára vegye a dolgot. Idegen neki ez az egész környezet, de készen áll rá, hogy alkalmazkodjon, ahogy tud, a maga jókedvű, reményteljes módján.*
- Én már tudok írni, olvasni meg lőni. *Jegyzi meg csak úgy félvállról.* Ha még vívni is tudnék, még te is félnél tőlem!
*Erről nyilván mindketten tudják, hogy nem igaz, bár Seles szeretné azt hinni, hogy első találkozásukkor nagyon megijesztette a férfit. Elmentek Vadvédből, már senki sem tehet igazságot.*
- Na, merre? Az erdőben tudom az utat, de itt...
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.19 00:04:21
*Seles mosolyog, már egy kicsit vissza is kezd belé térni az élet a rosszullét óta, nem is olyan sápadt, mint azelőtt. Mindig megviseli Arthenior látványa. A város most egészen más, mint ahogy ő emlékezett rá, bármerre is néz, a pusztulás jeleit véli felfedezni.*
- Remélem, azért találunk majd házat. *Néz körül a térre érve. A Gazdagnegyed egyértelműen nem is hasonlít régi önmagára, bár Seles maga nem sokat fordult meg arra. A romok látványa elszomorítja.* Mi értelme volt ennek az egésznek?
*Bármennyire is szeretett volna még tovább töprengeni babájuk sorsán, most inkább jobban érdekli a feladat, amit maguk elé tűztek. Mert nem elég, hogy a lány maga előtt cipeli nagy pocakját, arról is gondoskodniuk kell, ha egyszer a lakója kiköltözik közéjük.*
- Nem is tudom, hol kezdjük, Leon. *Töpreng egy kicsit, és buta nagyfejű barátját, Cserfest simogatja, amíg gondolkodnak.* Kihez kell mennünk először a ház ügyében? Segíts gondolkodni! Vagy talán azt is a hátadon fogod cipelni, mint egy csiga?
*Eközben a lány nyeregtáskájából egy darab répát vesz elő, egy szeletet ő maga eszik meg, majd leszelve belőle egy nagyon apró karikát látszólag Leon felé nyújtja. Valójában azt szeretné tudni, hol járhat most Patkány, mert hogy valahol a férfi ruhájában bujkál, az is biztos.*
- Patkány! *Szólítgatja kicsit halkan, nehogy valamelyik arra járó, morcos kedvű haramia magára vegye a dolgot. Idegen neki ez az egész környezet, de készen áll rá, hogy alkalmazkodjon, ahogy tud, a maga jókedvű, reményteljes módján.*
- Én már tudok írni, olvasni meg lőni. *Jegyzi meg csak úgy félvállról.* Ha még vívni is tudnék, még te is félnél tőlem!
*Erről nyilván mindketten tudják, hogy nem igaz, bár Seles szeretné azt hinni, hogy első találkozásukkor nagyon megijesztette a férfit. Elmentek Vadvédből, már senki sem tehet igazságot.*
- Na, merre? Az erdőben tudom az utat, de itt...
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.19 00:04:21
6886. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-17 14:22:57
Üzenet elküldve: 2019-04-17 14:22:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Északról érkezik a folyó mentén. Távolról látja a házak körvonalait, de nem hiszi Arthenior az, hiszen sem őrtornyot, sem városfalat nem lát. ~Miféle hely lehet ez?~
Amint közelebb ér és meglátja a szökőkutat egyből varázslatos melegség önti el a szívét. ~Bámulatos~ A tér közepéhez érve tanácstalanság tölti el. ~Ismeretlen területre értem. Minél hamarabb kapcsolatokra kell szert tennem.~ Megpillantja a közeli épületen lógó névtáblán a 'Pegazus fogadó' feliratot.
~Egy pofa sör mindig jólesik, hátha egy két kalandorral is megismerkedek.~ és elindul a fogadó felé.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.27 22:27:49, a következő indokkal:
Mondatvégi írásjelek és mondatkezdő nagybetűk hiánya. Elgépelések.
Amint közelebb ér és meglátja a szökőkutat egyből varázslatos melegség önti el a szívét. ~Bámulatos~ A tér közepéhez érve tanácstalanság tölti el. ~Ismeretlen területre értem. Minél hamarabb kapcsolatokra kell szert tennem.~ Megpillantja a közeli épületen lógó névtáblán a 'Pegazus fogadó' feliratot.
~Egy pofa sör mindig jólesik, hátha egy két kalandorral is megismerkedek.~ és elindul a fogadó felé.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.27 22:27:49, a következő indokkal:
Mondatvégi írásjelek és mondatkezdő nagybetűk hiánya. Elgépelések.
6885. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-16 21:45:51
Üzenet elküldve: 2019-04-16 21:45:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Úton-útfélen//
//Újra úton//
- Igen, nemrég vettük meg! *mosolyog Nistaere, ahogy az új ház kerül szóba, röviden elmagyarázva a lánynak, hogyan is talál oda, hiszen úgy látszik, most nem alkalmas neki az időpont, hogy velük tartson. Nem lepi meg, elvégre hirtelen jött a felkérés, ám örömmel látja, hogy Thim ezzel szemben nyitottnak tűnik az ajánlatukra*
- Ugyan, ez a legkevesebb! A miénk az öröm, ha velünk tartasz! *mosolyog a férfira, miután elbúcsúztak Nistaetől, hiszen igazán nem szeretné feltartani a lányt, biztos benne, tapasztalt kereskedőként sok dolga van még a piacon, így is hálás érte, hogy pár percet rájuk tudott szánni. Figyelmét ezután a kétlábú társaság helyett sokkal inkább a négylábú vonja magára. Halk kacagással veszi tudomásul Árnyék szándékait, örömmel véve részt a játékban, mielőtt a kecskék kerülnek szóba*
- Süti és Hópehely, igazán szép páros! *mosolyog előbb a két lányra, majd a két kis kecskére, mielőtt a lóhoz lépne, óvatosan végigsimítva az állat fején*
- Téged hogy hívnak, barátom? *kérdezi kedvesen a lótól, egy sóhajjal véve tudomásul, hogy erre a kérdésre nem fog választ kapni tőle. ~Bár másikra se!~ horkant fel magában, ahogy még egyszer ellenőrzi, az összes vásárolt holmi jól el van-e helyezve rajta*
- Akkor indulhatunk? *pillant a társaság tagjaira, főképp Thimre, remélve, hogy a férfi tényleg velük tart majd. Akárhányan is mennek végül, ő mindenesetre irányba állítja a szekeret, hogy megkezdhessék az utat visszafelé. Sokáig tart még, mire visszaérnek, és igazán nem szeretné megváratni a többieket*
- Hogy legyen? Szeretnétek felülni, vagy inkább sétáltok? *fordul Luni és Thim felé, hiszen az már most látszik, Viel inkább kutyaháton teszi meg az utat. A választól függően helyezkedik el ő maga is a ló hátán, vagy csak vezeti maga mellett kantárszáron*
- Ha már így összetalálkoztunk, mesélnél magadról kicsit, Thim, ha megkérlek? Idevalósi vagy? Hogy akadtál össze Nistaevel? *kérdezősködik a férfi felé, remélve, a másik nem találja majd túlzottan tolakodónak. Bár szívesen ismerkedik meg új emberekkel, és határozottan kedvesnek találja a férfit, azért szeretne kicsit többet megtudni róla, miután beengedné új házukba*
- Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog neked a hely! Egy hatalmas, régi épület, gyönyörű helyen. *révedezik boldog mosollyal az arcán, ahogy felrémlik előtte új házuk képe*
- Remélem, Angunak és Yllának sikerült már befűtenie! Nem szeretném, ha Lylli állapota esetleg rosszabbodna... *ezen aggodalmait már Luninak címzi, miközben kicsit sietősebb tempóra ösztönzi a csapatot, figyelve azért rá, hogy Viel se maradjon le tőlük. A főtéren határozottan vág át, az ide úttal ellentétben nem nézelődik semerre, céltudatosan tart arra, ahonnan jöttek, hiszen biztos benne, a többiek már nagyon várják az ő visszatérésüket meg persze az élelmiszer-ellátmányét. ~Remélem, nem haltak még éhen!~ sóhajt fel magában, amiért épp ezzel a hiányossággal kellett megkapniuk a házat, bár bízik benne, a visszautat talán hamarabb megteszik majd, mind ahogy eljutottak idáig.*
//Újra úton//
- Igen, nemrég vettük meg! *mosolyog Nistaere, ahogy az új ház kerül szóba, röviden elmagyarázva a lánynak, hogyan is talál oda, hiszen úgy látszik, most nem alkalmas neki az időpont, hogy velük tartson. Nem lepi meg, elvégre hirtelen jött a felkérés, ám örömmel látja, hogy Thim ezzel szemben nyitottnak tűnik az ajánlatukra*
- Ugyan, ez a legkevesebb! A miénk az öröm, ha velünk tartasz! *mosolyog a férfira, miután elbúcsúztak Nistaetől, hiszen igazán nem szeretné feltartani a lányt, biztos benne, tapasztalt kereskedőként sok dolga van még a piacon, így is hálás érte, hogy pár percet rájuk tudott szánni. Figyelmét ezután a kétlábú társaság helyett sokkal inkább a négylábú vonja magára. Halk kacagással veszi tudomásul Árnyék szándékait, örömmel véve részt a játékban, mielőtt a kecskék kerülnek szóba*
- Süti és Hópehely, igazán szép páros! *mosolyog előbb a két lányra, majd a két kis kecskére, mielőtt a lóhoz lépne, óvatosan végigsimítva az állat fején*
- Téged hogy hívnak, barátom? *kérdezi kedvesen a lótól, egy sóhajjal véve tudomásul, hogy erre a kérdésre nem fog választ kapni tőle. ~Bár másikra se!~ horkant fel magában, ahogy még egyszer ellenőrzi, az összes vásárolt holmi jól el van-e helyezve rajta*
- Akkor indulhatunk? *pillant a társaság tagjaira, főképp Thimre, remélve, hogy a férfi tényleg velük tart majd. Akárhányan is mennek végül, ő mindenesetre irányba állítja a szekeret, hogy megkezdhessék az utat visszafelé. Sokáig tart még, mire visszaérnek, és igazán nem szeretné megváratni a többieket*
- Hogy legyen? Szeretnétek felülni, vagy inkább sétáltok? *fordul Luni és Thim felé, hiszen az már most látszik, Viel inkább kutyaháton teszi meg az utat. A választól függően helyezkedik el ő maga is a ló hátán, vagy csak vezeti maga mellett kantárszáron*
- Ha már így összetalálkoztunk, mesélnél magadról kicsit, Thim, ha megkérlek? Idevalósi vagy? Hogy akadtál össze Nistaevel? *kérdezősködik a férfi felé, remélve, a másik nem találja majd túlzottan tolakodónak. Bár szívesen ismerkedik meg új emberekkel, és határozottan kedvesnek találja a férfit, azért szeretne kicsit többet megtudni róla, miután beengedné új házukba*
- Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog neked a hely! Egy hatalmas, régi épület, gyönyörű helyen. *révedezik boldog mosollyal az arcán, ahogy felrémlik előtte új házuk képe*
- Remélem, Angunak és Yllának sikerült már befűtenie! Nem szeretném, ha Lylli állapota esetleg rosszabbodna... *ezen aggodalmait már Luninak címzi, miközben kicsit sietősebb tempóra ösztönzi a csapatot, figyelve azért rá, hogy Viel se maradjon le tőlük. A főtéren határozottan vág át, az ide úttal ellentétben nem nézelődik semerre, céltudatosan tart arra, ahonnan jöttek, hiszen biztos benne, a többiek már nagyon várják az ő visszatérésüket meg persze az élelmiszer-ellátmányét. ~Remélem, nem haltak még éhen!~ sóhajt fel magában, amiért épp ezzel a hiányossággal kellett megkapniuk a házat, bár bízik benne, a visszautat talán hamarabb megteszik majd, mind ahogy eljutottak idáig.*
6884. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-16 10:11:37
Üzenet elküldve: 2019-04-16 10:11:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 936
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 936
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Seles//
*Kiérnek az ingoványból, és egy fokkal jobb terepre érnek. Ugyan ez még mindig nem a város, de legalább nem kell attól félniük, hogy egy rossz lépéssel elmerülnek a mocsárban. Persze ahogy gyalogolnak egyre közelebb vannak és itt már ismerős a terep a férfinak. A távolban már ki is lehet venni Arthenior körvonalait.*
-Biztos meg lehet tanítani felmosni! *Gondolkodik el mosolyogva.*
-Kötünk a lábaira rongyot, aztán végig rohangál a házon és már kész is! *Neveti el magát.*
-Meg főzésnél inaskodhat! Odaviszi a dolgokat! Bár, szerintem előbb enné meg a zöldséget, szóval ez nehezen menne. *Persze kellő türelemmel semmi sem lehetetlen egy okos patkánynak, de valószínűleg, ha lesz gyerekük, akkor a kis szőrös egy ideig háttérbe fog kerülni az biztos.*
-Hát, én sem tudok jól lovagolni, de nem is zavar! Még a végén megharapja valamelyik ilyen nagyfejű! *Böki meg a ló fejét ujjával. Nem bántóan, csak egy picit. Azért a ló nem ember, Leon pedig állatokat nem szeret bántani kivéve, ha a vacsorájáról van szó.*
-Írni, olvasni kell megtanítani, meg vívni és lőni! Azzal már ellesz akármi történik! *Ő egész szépen elboldogult így, sőt, íjászkodni nem is igazán tud. Talán egy álló embert eltalálna, de mozgó célpontot biztosan nem.*
-Persze, hogy egyetértünk! *Neveti el magát, de ígérni nem ígér semmit. Előző feleségével is eldöntötték, hogy tökéletes házasságuk lesz, aztán szegény nő megbolondult. Reméli, hogy Selessel tényleg tökéletes lesz ez az együttműködés, vagy az nem, hát nem lesz rossz!*
-Nem ütjük! Azt ütjük, aki piszkálja! *Veregeti meg látványosan bicepszét, mert bizony ő óvó apja lesz a kislánynak amíg annak nem akad egy rendes valamirevaló szeretője, aki megvédi helyette.*
-Hát, igazából azért vagyok, hogy megvédjelek! *Vonja meg a vállát.*
-Elcipelek én mindent a hátamon! Ha kell még titeket is majd! Egyik vállamon te és Mianriel, a másikon meg a vásárolni való, ami meg nem fér el, azt majd ez a buta nagyfejű cipeli utánunk! *Lapogatja meg Cserfes oldalát. Lassú tempóval jöttek, de így is elég gyorsan, hogy megérkezzenek a városba.*
*Kiérnek az ingoványból, és egy fokkal jobb terepre érnek. Ugyan ez még mindig nem a város, de legalább nem kell attól félniük, hogy egy rossz lépéssel elmerülnek a mocsárban. Persze ahogy gyalogolnak egyre közelebb vannak és itt már ismerős a terep a férfinak. A távolban már ki is lehet venni Arthenior körvonalait.*
-Biztos meg lehet tanítani felmosni! *Gondolkodik el mosolyogva.*
-Kötünk a lábaira rongyot, aztán végig rohangál a házon és már kész is! *Neveti el magát.*
-Meg főzésnél inaskodhat! Odaviszi a dolgokat! Bár, szerintem előbb enné meg a zöldséget, szóval ez nehezen menne. *Persze kellő türelemmel semmi sem lehetetlen egy okos patkánynak, de valószínűleg, ha lesz gyerekük, akkor a kis szőrös egy ideig háttérbe fog kerülni az biztos.*
-Hát, én sem tudok jól lovagolni, de nem is zavar! Még a végén megharapja valamelyik ilyen nagyfejű! *Böki meg a ló fejét ujjával. Nem bántóan, csak egy picit. Azért a ló nem ember, Leon pedig állatokat nem szeret bántani kivéve, ha a vacsorájáról van szó.*
-Írni, olvasni kell megtanítani, meg vívni és lőni! Azzal már ellesz akármi történik! *Ő egész szépen elboldogult így, sőt, íjászkodni nem is igazán tud. Talán egy álló embert eltalálna, de mozgó célpontot biztosan nem.*
-Persze, hogy egyetértünk! *Neveti el magát, de ígérni nem ígér semmit. Előző feleségével is eldöntötték, hogy tökéletes házasságuk lesz, aztán szegény nő megbolondult. Reméli, hogy Selessel tényleg tökéletes lesz ez az együttműködés, vagy az nem, hát nem lesz rossz!*
-Nem ütjük! Azt ütjük, aki piszkálja! *Veregeti meg látványosan bicepszét, mert bizony ő óvó apja lesz a kislánynak amíg annak nem akad egy rendes valamirevaló szeretője, aki megvédi helyette.*
-Hát, igazából azért vagyok, hogy megvédjelek! *Vonja meg a vállát.*
-Elcipelek én mindent a hátamon! Ha kell még titeket is majd! Egyik vállamon te és Mianriel, a másikon meg a vásárolni való, ami meg nem fér el, azt majd ez a buta nagyfejű cipeli utánunk! *Lapogatja meg Cserfes oldalát. Lassú tempóval jöttek, de így is elég gyorsan, hogy megérkezzenek a városba.*
6883. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-11 21:31:06
Üzenet elküldve: 2019-04-11 21:31:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*A fogadóból a főtér felé veszi az irányt. Jelenleg semmi terve nincs még arra vonatkozóan, hogy hova menjen. Mire észbe kap már a szökőkút előtt áll. Megnézi magát a víztükörben. ~ Rám férne már egy fürdés, hogy lemossam az út porát. ~ Amíg így elmélkedik megigazítja az egyik rakoncátlan tincsét. Ahogy felemelkedik a víztükör mellől a buzogánya hozzákoccan a szökőkút széléhez. Ekkor jut eszébe, hogy azt hallotta van a környéken egy híres kovács. El is határozza, hogy felkeresi, és megnézi mit is tud ez a híres mester. Öles léptekkel indul meg a szegénynegyed felé, hogy azon átvágva elérje a város piacát.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.15 14:31:15, a következő indokkal:
Hiányzó játéktéri jelölések és vesszők. Ékezethibák.
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.15 14:31:15, a következő indokkal:
Hiányzó játéktéri jelölések és vesszők. Ékezethibák.
6882. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-09 21:24:46
Üzenet elküldve: 2019-04-09 21:24:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Szik olyan közel szimatol, hogy Ine akaratlanul grimaszolni kezd és feltör belőle egy gyermekded kuncogás. Kezével finoman eltolja az állat pofáját. Mozdulatát végigviszi a farkas nyakán onnan irányt vált és az állánál nyugszik meg végül aprócska kacsója.
Fél lépést előre halad az állat pedig úgy követi, mintha láthatatlan pórázon húznák az állánál fogva.
A mozdulat hatására Ineben felelevenednek az emlékek.
Sokat gyakorolták annak idején, hogy ez ilyen simán működjön.
Túlságosan is szereti Sziket ahhoz, hogy rá erőltessen bármit is és végül ezt a technikát fejlesztették ki közösen, hogy véletlenül se kelljen pórázon tartani a hatalmas állatot. Reméli, hogy az esetleges ember tömeg és új élmények nem vadítják majd meg.
Felettébb sajnálatos lenne és az utolsó dolog, amit látni szeretne, hogy a dühös népség karóra szúrva bosszulja meg egy rémült állat ballépését.
Gondolatai vissza térnek a jelenbe séta közben pedig végigpásztázza a lehetőségeiket a főtéren, főleg az ígért ennivaló után keresve.
Az első és látszólag egyetlen opción állapodik meg a szeme, mégpedig a Pegazus Fogadón, aminek ajtaján éppen most lép be egy igencsak magas, szőke teremtés. Szikkel még éppen elkapják a pillanatot, mielőtt még az ajtó becsukódna mögötte. Ine megragadja az ajtó belső szélét és nagyra nyitja az állatnak.*
- Csakhogy lásd, milyen jó dolgod van.
*A farkas tétován rá sandít a lányra. Nem biztos benne, hogy be akar menni, de az ínycsiklandó illatok végül meggyőzik. Lassú léptekkel elindul befelé.*
- Ne várasd meg a gazdád. Nem olyan könnyű ezt az ajtót megtartani.
*A tündér feje kicsit bele vörösödik az erőlködésbe, de még annyi ereje van, amíg a farkas be lép a fogadóba aztán elengedi az ajtót, hogy az egy hangos kattanással bezárulhasson.*
Fél lépést előre halad az állat pedig úgy követi, mintha láthatatlan pórázon húznák az állánál fogva.
A mozdulat hatására Ineben felelevenednek az emlékek.
Sokat gyakorolták annak idején, hogy ez ilyen simán működjön.
Túlságosan is szereti Sziket ahhoz, hogy rá erőltessen bármit is és végül ezt a technikát fejlesztették ki közösen, hogy véletlenül se kelljen pórázon tartani a hatalmas állatot. Reméli, hogy az esetleges ember tömeg és új élmények nem vadítják majd meg.
Felettébb sajnálatos lenne és az utolsó dolog, amit látni szeretne, hogy a dühös népség karóra szúrva bosszulja meg egy rémült állat ballépését.
Gondolatai vissza térnek a jelenbe séta közben pedig végigpásztázza a lehetőségeiket a főtéren, főleg az ígért ennivaló után keresve.
Az első és látszólag egyetlen opción állapodik meg a szeme, mégpedig a Pegazus Fogadón, aminek ajtaján éppen most lép be egy igencsak magas, szőke teremtés. Szikkel még éppen elkapják a pillanatot, mielőtt még az ajtó becsukódna mögötte. Ine megragadja az ajtó belső szélét és nagyra nyitja az állatnak.*
- Csakhogy lásd, milyen jó dolgod van.
*A farkas tétován rá sandít a lányra. Nem biztos benne, hogy be akar menni, de az ínycsiklandó illatok végül meggyőzik. Lassú léptekkel elindul befelé.*
- Ne várasd meg a gazdád. Nem olyan könnyű ezt az ajtót megtartani.
*A tündér feje kicsit bele vörösödik az erőlködésbe, de még annyi ereje van, amíg a farkas be lép a fogadóba aztán elengedi az ajtót, hogy az egy hangos kattanással bezárulhasson.*
6881. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2019-04-09 13:08:47
Üzenet elküldve: 2019-04-09 13:08:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Végre beér a városba. Kissé kimerült az utazásban, ezért leül egy padra. Járt már a városban ugyan, de körülnézni még nem igazán volt alkalma. A szépen kövezett utcák és az építmények lenyűgözik. A szeme megakad egy nem mindennapi látványon, ami egy kis kos szarvú tündér, és egy nagy farkas, ahogy a szökőkútból isznak. El is mosolyodik a furcsa jelenségen. A gyomra hangos korgással jelzi, hogy véget kéne vetni a bámészkodásnak. Nem messze van a környéken egy fogadó, ahogy hallotta. Feltápászkodik a padról és elindul a fogadó irányába.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.15 14:10:19, a következő indokkal:
Múlt idő használata.
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.15 14:10:19, a következő indokkal:
Múlt idő használata.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760