Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van zenét hallgatni. (3.79 MB)

<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

740. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-02 00:47:24
 ÚJ
>Skatha Amarin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//A Sötét Vérvonal – Gyülekező//

*Alig bukkant fel a horizonton az óvatosan derengő napkorong. Ezt a zsigereiben, az álom és ébrenlét vékony határmezsgyéjén egyensúlyozva érzi, ahogy lassan, hunyorogva nyitja fel fájó szemhéjait. Épp csak valamit aludt az éjjel, a Kikötőben járt, s bár elintézte, amit akart, remélte, hogy lesz ideje pihenni is az elkövetkezendő nap.
Hiú ábránd. Ezt üzeni a kinti, tompa kopácsolás és készülődés, mely könyörtelenül törli ki fáradt szemeiből az álom utolsó morzsáit.
Amúgy sem túlságosan jó alvó, hiszen az utazásai miatt kénytelen a lehető legnagyobb körültekintéssel viseltetni az éjszaka iránt, mégis bízott abban, hogy a Fogadóban nyugta lesz, dacára annak, hogy a fogadós azért emlékezett arra a "kis incidensre", legutóbb, amiből Arae és Antas "húzta ki". Elcsigázottan dörzsöli meg arcát és erőszakol némi életet az izmaiba. Először is az ablak a cél, ahonnan rálátni a szegénynegyedre.
"Mi ez a tömeg?" - vonja össze szemöldökeit, de a percek múlásával és a mind több kérdésével végül arra jut, ennek utána kell néznie. Nem is vesztegeti hát az időt, a dézsában lévő vízzel megmosakszik s némileg felfrissíti magát, aztán tiszta ruhát húz. A szokásos, lábaihoz simuló nadrágja a könnyed mozgást szolgálja, ahogyan a puha talpú, hosszabb szárú csizmája is. Praktikus öltözékét egy szorosabb ujjatlannal és egy barna inggel egészíti ki, s a köpenyével, amit a reggeli, csípős levegő ellen vesz magára. Fegyverövébe a két, alkar hosszú tőr, csizmaszárában egy kisebb, kecsesebb társuk kap helyet. A loboncával nem sokat törődik, egy gyors fésülés, aztán összefogja a majd fenekéig érő zuhatagot és összeköti a szokásos bőrrel, egyszerű lófarokba késztetve a gesztenyebarna tincseket. A szükséges holmik a batyujában, a szoba ára az asztalon, ő pedig... az ablakon át távozik.
Gyors helyzetfelismerő képességének és szálkásan izmos, ruganyos alkatának köszönhetően nem okoz gondot az emeleti szobából való felkapaszkodás a tetőperemre, ahová jóformán csak fel kell húznia magát.
Tudja, hová lépjen, hogy biztonsággal és különösebb megerőltetés nélkül feljusson.
Gyorsan méri fel a terepet, a színpadot, az őröket és a menekülési lehetőségeket. Mert ugye arra jobb, ha mindig gondol az ember lánya. Miután minimum két ilyet is talál, figyelmét a formálódó eseményekre fordíthatja.
Enged a lényét borzongató ásításnak és némileg lazít a tartásán is. Leül, a térrel szembeni oldalra, lábait lógatja a fogadó tetejéről és mindeközben előtúrja azt az zöld almát a zsebéből, amit reggeli gyanánt kívánt elfogyasztani. Egyik kezével megtámaszkodik maga mellett, a másikkal az almát emeli a szájához, hogy belekóstoljon a gyümölcsbe. Mennyei.
Felemás pillantása gyakorlottan fürkészi a gyülevész társaságot. Hullámzó, lélegző massza, melyet hús-vér, veszélyes és ártatlan, kíváncsi és morózus egyénekből gyúrt a késztetés, hogy ma itt legyenek.
Hogy mire készülnek, miféle kijelentésre, hamarosan kiderül. Addig is jó neki itt, a tetőn.
Az újabb falat lédúsan roppanva adja meg magát a simogató ajkaknak, majd az őrlő fogaknak.
Reméli, megérte a hajcihő, hogy felverték.*


739. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-01 20:17:10
 ÚJ
>Gorbar Bokfarson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

* Ha érdekesnek nem is de nem megszokott látvány tárulhat a város kapujában strázsáló katonák elé. Egy lovas jön feléjük aki egy kantárszáron egy csacsit vezet. Pontosabban nem vezet mert a lóhoz van kötve. Nem is lóhoz, hanem egy vaskos pónihoz. Azért pónihoz mert a lovas lába nem érnének le a kengyelig egy rendes méretű ló hátáról. Mert a lovas egy törpe. Maga a törpe átlagos kinézetű: átlagos fajbéli magasság és majdnem olyan széles váll mint amilyen magas. Persze a vaskos fém vállvért sokat segít ennek a hatásnak a létrejöttében. A törpe viharvert képén mosolygós kifejezés, szájában hosszú szárú pipa. Egyik kezével a póni kantárját fogja és vezeti a hátast míg a másikban egy díszes ezüst korsót tart és a benne lévő italt kortyolgatja. Persze ez néha viccesre sikerül a pipaszár miatt és ezért a vörös szakállra nem kevés sörhab kerül viszont ez a tény a lovast nem nagyon zavarja. Valami víg dallamot dúdolgat. Néha azért hátranéz a csacsira hiszen azon van minden értéke. Egy nagyobb zsák a hátas tomporának tetejére erősítve. Azért oda mert ahol a nyeregnek lenne helye ott négy közepes méretű hordó van felerősítve egy fa keretre és az rá a teherhordó hátasra. Már majdnem elérték a kaput amikor a csacsi fajtájához hűen megmakacsolja magát. A póni egy nagy rántással áll meg amitől a víg törpe lovas majdnem orral előre bukik. Hangosan szitkozódik és egy kisebb akrobata mutatványt vág le. Elereszteti a kantárt és gyorsan elkapja a lefelé induló pipát míg a másik kezével ügyeskedik, hogy egy csepp serital se menjen kárba. Majdnem sikerül is. Pár csepp a pónin köt ki. A törpe sebzett hangon hördül fel és öklét rázva-a pipa visszakerült a szájába-fordul meg a szamár felé aki kérlelhetetlenül bőg.*
- A fene essen beléd te beste! Már rég kolbászt kellett volna csinálnom a húsodból, nadrágot az irhásból és csecsebecsét a szőrödből!* Mennydörögi olyan hangon ami ahhoz van szokva, hogy csataterek vagy műhelyek hangzavarán keresztül jusson el bárkihez. Lekászálódik a póniról és odalépve a csacsihoz még mindig morgolódik. Majd megenyhülni látszik.*
- Gyere. Látom ihatnékod van.* Majd egy fa kupát kerít és sört tölt bele az egyik hordóból. Majd mintha egy beteget itatna ad belőle a hátasnak. A csacsi szinte örömködve fogadja a habos nedűt aminek hatására abbafejezi a makacskodást és végre ismét megindul a kapu felé a törpével és a pónival. Amint odaérnek a törpe megállítja a menetet és feszesen tiszteleg a hátasáról.*
- Pálinkás szép jó napot kívánok silbak urak! Utazó vagyok a hegyekből és azért jövék eme szép városba, hogy megismerkedhessek a maguk sörkészletével letesztelvén aztat!* Hát... a katonák nem sokat tudnak mondani vagy tenni. Ilyen műsor és üdvözlés után szó nélkül beengedik az utazót. Amint a törpe eléri a főteret körbekémlel.*
- Hát... most vajon merre van a fogadó? Sasha! Keress!!!* Adja ki a parancsot. A póninak. Amaz felnyerít és hamarosan már a Pegazus felé lépteti mind a hármójukat.*

A hozzászólás írója (Gorbar Bokfarson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.01 20:29:06

A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.01 20:47:41, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő.



738. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-01 18:31:05
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//A Sötét Vérvonal - Gyülekező//
//Galinnak//

*Miután sikerült magának egy kis helyet csinálni, megkönnyebbülten néz körül, nagy levegő után kapkod. A megkönnyebbülés annak szól, hogy egészséges embereket lát maga körül, nyilván senki sem akart egy szerzetessel kötekedni, talán a harcművészeti ismeret, de inkább az őket körbelengő misztikum miatt. Ahogy Umon igyekszik minél többet látni, közben magát dorgálja. *
- Hogy nekem is a tömeg kellős közepében kellett bámészkodnom...* félig hangosan kimondva a dühös szavakat. Körbepillant, s a világ mindenféle szerzetéből lát legalább hármat fejenként. Most már nagyon kíváncsi, hogy mi fog történni, ahogy szemével olyan alakot keres, ki valamelyest unottan figyel (hátha ő tud valamit), érzékeny szeme azonnal kivesz egy ismerős alakot, aki szinte karnyújtásnyira lépdel el mellette. "Regneto!" nála unottabb arc nem kell, még a tömegben is méltósággal tolja arrébb az embereket ez a büszke ork. Elmosolyodik, örül a régi ismerősnek, s már épp indulna utána, mikor hirtelen egy óriási lökést érez, mely szinte letántorítja a lábáról. Kezei megfeszülnek, lábát majd' a földhöz szögezi, s ahogy a lökés forrása után fordítja tekintetét, egy törpre lesz figyelmes. Érdekes módon mégis valahogy nagynak tűnik, nem a szó kimondott értelmében törpe. Vörös szakálla szinte a földet verdesi, a tömeg zsivajából szájáról elnézést kérő szavakat olvas le.*
- Köszöntsön az Erdő barátom! Ebben a tömegben én sem tudtam másképp közlekedni, remélem nem esett bajod! Hogy mi történik, magam sem tudom, a tervem egy rendkívül szokványos kiadós vacsora, egy jó pohár bor volt a kandalló mellett, majd pihentető alvás, azonban a Pegazusba már nem jutottam el, utamat állta a tömeg és a kíváncsiság. Összeverődtünk páran! * Umon megereszt egy halvány mosolyt kámzsája sötétjében.*
- Ami azt illeti be sem mutatkoztam, bocsásd meg tiszteletlenségem, Umon vagyok, Umon Palasan. * eközben kezét nyújtja a törp felé.


A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.01 19:15:07

A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.01 19:57:29, a következő indokkal:
Jeljavítás.



737. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-01 17:41:27
 ÚJ
>Werisa Asharine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

//A Sötét Vérvonal – Gyülekező//

*A lány tekintete levándorol a férfi kezében tartott íjra, majd a sajátjára.*
- Nem, anyámé volt, ő készítette. *válaszol a férfi kérdésére.
A lány gondolataiba kúszott egy régi emlék. Kicsiként Werisa kedvenc időtöltése volt anyjával az erdőket járni. Fölnézett rá, csodálta anyja ügyességét, tehetségét. Ilyenkor mindig figyelt, hogy elsajátítsa az íjászat csínját-bínját, a nyomolvasás és álcázás fortélyait. Őneki akkor csak egy aprócska íja volt, mindig az anyjáéval szeretett volna lőni, de azt neki sosem volt szabad. ,,Majd ha nagyobb és ügyesebb leszel” hangzott rá a válasz. Később, anyja halála után nagy becsben tartotta az íjat. Az ezüst nyakláncával együtt ez a két tárgy mindennél fontosabb számára.
Sóhajt egyet, mikor az emlékből visszatér a jelenbe.*
- Gondolom a tiédet te magad készítetted *mosolyog Werisa.* - Próbálkoztam már íjkészítéssel, de valahogy sosem lett az igazi. Legalább nyilat tudok.
~ Mennyit bénáztam azzal az íjjal! Aztán amikor, meg kipróbáltam, kiderült, hogy fölöslegesen. ~ *nevet magában a lány.
A figyelmét eltereli a tömegben egy verekedő alak. Sorban lökdösi föl az útjában állókat.*
~ De sürgős dolga lehet itt egyes embereknek. ~
*Tekintete visszavándorol a férfira, de egy pillanat múlva már a macskaköveket nézi, mintha olyan érdekes lenne.*


736. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-01 15:57:59
 ÚJ
>Abel Gastrow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88

Játékstílus: Szelíd

//A Sötét Vérvonal - Gyülekező//

*Kissé szomorkásan fogadja a nő válaszát, minthogy így végkép bizonytalanságban marad. Körbenéz a téren, és egy ismerős, nagy, zöld hátat vesz észre. Aztán az ismerős nagy, zöld hát ismerős, nagy, zöld alakká formálódik, felismeri benne az orkot. Egy pillanatra elgondolkozik azon, mit is kereshet itt, aztán végül is hagyja a dolgot, nem törődik vele. Tekintete visszavándorol a mellette álldogálóra.*
- Soha nem láttam még ekkora gyűlést Artheniorban. *Válaszol, a tömeget pásztázva, hátha megpillant még egy-két ismerős arcot, de nem lát senkit az egybefüggő embermasszában.* -Számomra ez nem sejtet jót. És még nem hallottam olyan jó hírről sem, amit nem csak diszkréten kiplakátolnak a városháza falára. *Szavai mellé egy lekicsinylő mosolyt küld a színpad felé, jelezvén ezzel, hogy nem tetszik neki az, hogy mindig csak a rossz híreknek van visszhangjuk. Megpillantja a fél-elf kezében az íjat, és elmosolyodik.*
- Látom, te is az ideggel bűvészkedsz. *És kicsit megemeli kezében saját íját, amit akkor vett le a hátáról, amikor a főtérre lépett.* - Magad készítetted?
*Figyelme elterelődik a tömegről, hiszen amíg nincs senki a színpadon, addig úgyis felesleges odafigyelnie.*


735. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-01 15:02:54
 ÚJ
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//A Sötét Vérvonal - Gyülekező//

*A fogadóból kilépve egy nagy csapat embert talál a főtéren gyülekezni. Csak találgatni tud mi készülődik ott. De mivel nem szeret találgatni elhatározza, mielőtt folytatná a városnézést, megnézi magának az eseményt, amire úgy látszik Arthenior apraja-nagyja eljött. Nadrágja a szíjat szorosra húzza és behatol a tömegbe. Próbál nem ártani senkinek, ezért karját teséhez szorítja. Eleinte úgy látszik sikerrel jár, de mikor egy nagyobb darab embert próbál maga mögé utasítani terve kudarcba fullad. Az égimeszelő egy váratlan mozdulattal kidönti egyensúlyából kiváncsi hősünket, ki egy csuklyás teremtménynek(Umon)esik. Mikor felkászálódik a földről előszőr szemével a tettest keresi, hiába, eltünt a sűrű tömegben. Miután lesöpri magáról a földről öszeszedett port odafordul a csuklyás alakhoz.*
-Elnézésedet kérem. Nem az én hibám volt.
*Néz hátra újra, hátha mégis meglátja az elkövetőt.*
-Hmm ha már így beléd botlottam, kérdezhetnék valamit? Nem tudod mi folyik itt? Mindenki olyan izgatottnak tűnik.



734. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-01 13:22:53
 ÚJ
>Werisa Asharine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

//A Sötét Vérvonal - Gyülekező//

*A tömeg még mindig nő. Türelmetlenkedik. Werisa is várja, hogy bemondják végre azt a rendkívül fontos hírt, mert már szívesen arrébb állna. *
~ Lövésem sincs, mi lesz. ~
* Szorongatja az íját, kezdi nyomasztani a tömeg. Egyre csak bambulja az emelvényt, hogy mikor kezdenek hozzá a beszédhez. Így aztán azt sem veszi észre, amikor egy férfi lép hozzá:*
- Bocsásson meg, Hölgyem...Nem tudod, hogy mi van itt készülőben?
*Werisa megrezzen, de hamar összeszedi magát. Mivel a férfi végül tegeződött, megkockáztatja ő is:*
- Sajnálom, nem tudom én sem. Már várok egy ideje, de nem történt semmi, mint láthatod. *válaszol a lány, majd ő is kérdez* - Szerinted sem lesz túl kellemes, amit bejelentenek?
*Werisa arcán egy halovány mosoly jelenik meg. Végignéz a férfin, majd leveszi róla a tekintetét. Tovább fürkészi a tömeget.*

A hozzászólás írója (Werisa Asharine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.01 13:23:30


733. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-01 12:08:47
 ÚJ
>Gael Eldast avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

// A Sötét Vérvonal - Gyülekező //

*Ahogy beérnek a városba, a nemesasszony arcán halvány megkönnyebülés suhan át. Már csak ezt a fertőt kell maguk mögött tudniuk, azután még egy rövidke ösvény és otthon vannak. Egész éjszakányi út áll már mögöttük, tehát Gael nem éppen mondható kipihentnek. De úgy látszik ma a sors minden erejével őket akadályozza.
A főtérre érkezvén hatalmas embertömeg esik közéjük és céljuk közé. A hölgy és kísérője döbbent arccal pásztázza a népet. Mindkettőjük fejében megfordul a kérdés, "Vajon mi folyik itt?" de nem tulajdonítanak ennek ugyanakkora jelentőséget. A kistermetű férfialak egyenesen a tömegbe hajtja szürke hátasát. Az előttük ácsorgó emberek, ha tiltakozva, szidalmazva is, de kénytelenek utat engedni neki. Észrevéve, hogy a hölgy nem követi, megtorpan és ellenkezést nem tűrő hangon szól.*
- Asszonyom!
- Várjunk még...
*A kísérő arca elsötétül és visszaléptet a büszke nőalakhoz, ki karcsú, palomino hátason foglal helyet.*
- A látszat ellenében itt nem te parancsolsz, 'úrnő'...
*Hangja az utolsó szón kaján módon elcsámcsog, nem lehet nem érezni az iróniát. A hölgy elfordítja tekintetét az emelvényről, dacosan pillant a kísérőre.*
- Hadd emlékeztesselek... Mégcsak a hátas sem a tiéd. Semmi sem a tiéd.
*Szúr bele még egyet a 'szolga'. Gael még mindig nem válaszol semmit. Néhány pillanat erejéig azzal a bizonyos velőig hatoló pillantásával mered rá, majd - mint aki hirtelen felindulásból dönt valamiről - a férfi kezébe nyomja a kantárszárat. Lepattan a lóról és eltűnik a tömegben. A kísérőnek így esélye sem lesz megtalálni. De ahogy a nő ismeri, nem is fog ezzel vacakolni, egyszerűen haza fog indulni. Őt nem fogja érni megtorlás. Gaellel ellentétben.
A tömeg, a pórnép legközepén a nő máris ideges. Elővigyázatossából fejére emeli csuklyáját, így aligha fog tudni bárki is lekövetkeztetni akármit. A nő most csupán egy fekete köpenybe burkolt alak, szép arccal. Ha nem lenne a köpeny, ennél sokkal többet lehetne megtudni róla, kérdés nélkül. A lady ez alkalommal szürkéskék, de elegáns és finom téli utazóruhát, és hosszú, bundás csizmát visel. Útjuk rendeltetése miatt most mellőzte az ékszereket. Haja szokásához híven kiengedve omlik alá.
Idegessége ellenére mégis van, mi nyugtatólag hat. Oldalán ott lóg kedvenc kardja, mi szokatlanul könnyű és keskeny pengéjű. És ha ez még nem lenne elég, a ruha alatt, lábszárára szíjazva ott van hosszú pengéjű tőre. A karddal a feltételezésekkel ellenben jól bánik, ennek a tevékenységnek is pontosan annyi időt szentelt, mint számos másik 'divat' hobbijának.*


732. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-01 12:04:47
 ÚJ
>Regneto Wariner avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Szelíd

// A Sötét Vérvonal - Gyülekező //

* A szegénynegyedből lassan, komótosan kilépő páncélos ork figyelmét felkelti a tömeg, az építkezés. Nem igazán örül neki, hogy ez a sok ember itt van, és nehezebb lesz átvágni rajtuk, mint egyébként az üres főtéren. Előző kalandján gondolkodva lépked az emberek között, majd megpillantja Umont, aki az árvaháznál is ott volt. Nem szól hozzá, csak egyszerűen elmegy mellette. Nem hagyja hidegen a készülődés, ezért a távolabbi csücskön keres valami ülőalkalmatosságot, már ideje megpihenni a múltkori kemény időszak után. Le is ül, hosszú kardját előveszi, majd rátámasztja kezét, enyhén rádől, kék szemeivel fürkészi az embereket, tündéket, lényeket.*
" Hm. Legalább egy kis aranyat szerezhettem volna. Miért gondolják, hogy az ingyen munkának van értelme? Nemességből? Abból nem lehet jól lakni. Értelmetlen. Lassan munkát kéne szereznem, mert anélkül csak úgy szerezhetek, ha megölök valakit, és kirabolom. Talán. De az szánalmas. Majd meglátjuk. A tartalékaim még felélem, aztán meglátjuk.

Ez a sok ember, ez a színpad. Nem régóta vagyok ebben a városban, de ilyet még nem láttam. Valami készül, és ez a valami nem biztos, hogy jó. Valami van a levegőben, ami aggaszt. "

* Gondolataiba merülve Regneto pihenget egy padon, még meggondolja a városból való távozást. *


731. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-31 14:40:49
 ÚJ
>Heyn Werlys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Az őszi nap már érinti a horizontot, mikor a fáradt utazó, Heyn megérkezik Arthenior kapuihoz. Zihálva veszi a levegőt, és mintha az ásító őrök mozognának szikrázóan kék szemei előtt. Próbál nyelni egyet, de olyan száraz a torka, mintha ezer éve nem ivott volna. A főtéren lát szökőkutat, ezért már nyúl is kulacsához, de előbb az őrök mustráló tekintetével kell megküzdenie, akik eldöntik, mennyire tűnik a lány veszélyesnek. Van íja, és tőrje, de az őrök tovább engedik, mert nem tűnik gyilkolászós fajtának.* ~Na persze, nem mindenki lehet külsőre is amazon!~ *Gondolja, tudván, bájos külseje nem épp fenyegető. A szökőkút felé vezető úton egy hústorony majdnem ellöki, de Heyn reflexből előrántja a tőrjét, ezzel kisebb vágást döfve a férfi karjába. Láthatóan részeg, ezért meg sem érzi igazán, ezért az elf nő észrevétlenül jut a vízhez, feltölti kulacsát, majd nagyot kortyol belőle. Cserepes ajkainak megváltást jelent a friss folyadék. Felsóhajt, majd telt ajkairól letörli a célt tévesztett vízcseppet. Ezután fürge léptekkel a Pegazus fogadó felé veszi az irányt, néha elcsenve a gyanútlan lényektől értékeiket.*


730. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-31 14:08:31
 ÚJ
>Abel Gastrow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88

Játékstílus: Szelíd

// A Sötét Vérvonal - Gyülekező //

*A téren át akarna sétálni, amikor a szegénynegyedből kilép. A fogadó felé haladna, ám meglepetésére a macskaköves placcon emberek gyülekeznek, méghozzá nem kis számban. Abel rosszat sejt, szemöldökét ráncolja. A tömeg szélén, egészen a házak falához simulva halad, nem keresi a bajt, a tumultusba bemenni pedig főleg nem akar. Rosszul van ettől a rengeteg embertől. Hátáról lekapja az íjat, nehogy valaki bele találjon ütközni, kezében viszi. Egészen közel jutott a fogadóhoz, ám most már felkorbácsolták kíváncsiságát, kint marad. A falat egy elf-szerű, fiatal nő /Werisa/ támasztja. Hozzálép, kissé bizonytalanul.*
- Bocsásson meg, Hölgyem, *Szólítja meg. Minthogy fiatalnak nézi a nőt, elhagyja az udvariassági formákat.* - Nem tudod, hogy mi van itt készülőben?
*Akár tudja a nő, akár nem, ott marad mellette, az esetleges válasz után a színpad felé fordul. Szeme sarkából pillant csak a fogadó ajtajára. Lemondóan sóhajt, ma sem lesz sör, ma sem lesz fürdés. Szomorú az ilyesmi*


729. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-31 10:26:30
 ÚJ
>Werisa Asharine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

//A Sötét Vérvonal - Gyülekező//

*Werisa, látván, hogy a Pegazusból szépen lassan kiszállingózik minden ember, így hát ő is fölkerekedett, hogy meglesse, mi készülődik odakint. Mikor kilép a fogadóból, azonnal észreveszi a tér közepén fölállított emelvényt vagy színpadot, melyet türelmetlen tömeg vesz körül. Valamiért rossz előérzete támad. Arrébb megy az ajtótól, majd úgy dönt, hogy inkább támasztja a falat. Jól elhelyezkedett, megfelelően látja onnan a színpadot, bár egy-egy magasabb teremtés belelógott a képbe.*
~ Vajon mit fognak velünk közölni? ~
*Ő is elkezd türelmetlenkedni. A tömegben dulakodás alakul ki, mindenki próbál legelőre furakodni. Az előrenyomulást fölöslegesnek tartja, hátrébb is lehet majd hallani, amit bemondanak.*
~ Nyomós oka lehet, hogy így összehívják az egész várost ~
*Eközben pedig csak gyűl a térre a kíváncsiskodó tömeg.


728. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-31 01:11:34
 ÚJ
>Ser Lazzur Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

*Az őszi nap unottan fúj keresztül az artheniori úton, s a téren.
Az őrség hasonló jó hangulatban álldogál a falak tövében. Unva a fejüket illetve sisakjukat, ám hirtelen az egyik őr kiszúr valamit...
Egy ütemesen vágtató lovag, hátán egy ismerős idegennel.
A szemfüles őr odakiált a többieknek.*
-Ezer pokol vigyázzba... tényleg igaz, hogy hazatér...
*Mondja, mire a másik rostélyos odaszól.*
-Annyi sötételf van itt már lassan... és pont Ő hiányzik mi nekünk.
*Mondja, majd mire feltekint már mindenki síri csöndben áll és szeme a sötét lovagra szegeződik.
Ser Lazzur... Dwirinthalenre.*
-Igen én hiányzok magának... legalább mostantól egyenesbe vágja magát ha őrködik...
*Mondja ridegen az őrnek, mire az hátrébb lép és utat hagy neki és nyergesének, a fekete Cleonak.*
-Uram jó Önt ismét erre-
*Azzal felemeli páncélos ujjait Lazzur és így szól kelletlenül.*
-Nem kell köszönöm... tudom, hogy egy kanál vízbe meg bírnának fojtani. Nem azért vagyok itt, hogy háborúba vigyem önöket...
*Erre egy-két őr megkönnyebbül, mire az egyik orra alatt dörmögi.*
-Szerencsédre...
*Erre élesen és kérlelhetetlenül visszaszól.*
-A maga szerencséjére... fiam. Takarodjon és mossa meg a sisakját inkább a kútban. Csupa galamb ürülék...
*Azzal beléptet büszkén lovával a főtérre és éles tekintetével a szegénynegyed felé indul, mire az egyik lelkes Őr utána indul.*
-Uram sokat meséltek már Önről... igaz, hogy két hegyi barbárt egy lándzsával döfött át és hogy-
*Azzal ismét beleszól kelletlenül a páncélos sötételf.*
-Az is igaz, hogy két nővel is megcsináltam ugyanezt... de arról nem szól a fáma.
*Közben nyugodtan vizsgálgatja a város főterét és léptet tovább oldalán az őrrel. Rég járt már erre, de nem hitte, hogy egy hadjáratot ott hagy egy levél miatt... egy egészen érdekes levél miatt.
Láthatóan mindent magával hozott a háborúból. Tornasisakját, térképeit, könyveit, mérőeszközeit... fura egy alak. Egy gyilkológép, aki csillagászatot és borászatot tanulmányoz, valamint odavan a hadi taktikákért...*


727. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-30 23:02:34
 ÚJ
>Ayen Artemor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 90

Játékstílus: Szelíd

// Dars //

*Valóban jobb.
Ayen viszont szándékosan nem törődik most a csillagfényes éjszakával. Így is túl elevenen ég benne az emlék, s az az érzés kerülgeti folyton folyvást a történelem hamarosan újra megismétli magát. Mármint az a része, hogy túlzottan összegabalyodnak, s reggelre csak az űr marad, ezért próbálja elhessegetni a lelkében magvat vető kósza benyomást. Fél attól túlzottan elburjánzik benne, s képtelen lenne árnyától élvezni a valót.
Elvégre egészen kellemes. Oly rég óta vágyott a másik társaságára, arra, hogy mélyen tüdejébe szívhassa illatát, érezze ajkán csókját, majd annak perzselő hiányát. Még mindig ég bőre a fogadóbeli szenvedélyes pillanattól. Annyira jó volt engedni ösztöneinek, hagyni, hogy elragadják és az ismerős karokba sodorják, melyek most oly távolinak tűnnek, hiába súrolta az imént sajátjával.
Inkább igyekszik összeszedni magát, s elhessegetni a 'férje' szeme előtt keringő hiú ábrándokat.*
- Sosem leszel "úriember". *Sóhajt látszólag lemondóan, hangjában kósza éllel, mely mellett valahol érződik az is, hogy ennek sokkal inkább örül, mintsem megvesse érte Darsamot. Sejti hány férjezett nővel hált, hisz saját bőrén tapasztalta a gyűrű az esetek többségében vonzza semmint taszítja a hozzá hasonló alfákat, kár, hogy egyik sem érhetett nyomába. Mondhatni ha szenvedélyes szeretőkre, egy éjszakás kalandokra vágyott felhúzta, ha igazi úriemberekre akik figyelnek rá, s udvarolnak akkor le. Persze ez sem szentírás. Akadt rá bőven ellenpélda, ezért is van már egy ideje a hajába fonva, de a másiknak erről nem kell tudnia. Ha nem vak sejtheti ugyanolyan csapongó életet élnek mindketten, azelőtt, s azóta is. Bár Ayen kezdi únni, hogy mindenki vele játszadozik. Az a múltkori eset kissé elgondolkoztatta. Ezért akarta annyira feledni, s ki tudja, talán valamelyiknek odabenn ideig-óráig sikerült is volna elterelni róla figyelmét. Innen a méreg, mely lassan elemészti belülről.*
- Talán egyikük mellett 'normális' életem lehetett volna... *Leheli halkan maga elé, egy pillanatra eltűnődve azon őt miért ez a rossz fiú vonzza annyira. Mély lila íriszei a félvérre rebbennek. Elmosolyodik, majd felnevet. Gyöngyöző kacaja bársonyosan fodrozódik az éjszakában, hosszan, körülölelve a másikat.*
- Egyszer jó lenne megtapasztalni milyen. *Álmodozik egy pillanatra, majd hirtelen visszatér komolysága.*
- Még jó. *Sóhajtja. Valahol szíve legmélyén érzi, hogy a másik bunkósága csak álca, s leplezni próbálja azt amit nem mer vagy akar kimondani, de tekintete elárulja ajkai helyett. Azonban ahhoz, hogy vágy teljesüljön több kell. Elég lenne egy apró gesztus, mosoly arcán, esetleg néhány bőrére lehelt szó, de... hiába várja semmit nem kap belőle. Pedig olyan vészesen közel vannak, szinte érzi ízét ajkán.*
- Igen. *Villannak rá drágakőként szikrázó ametisztek egy pillanatra, majd ellépve mellette érzékien végigsimít vállán, míg át nem ér a másik felére, hogy ott elengedje. Ekkor pördül egyet, s vele szembe kerülve lélektükreibe mélyedve lágyan hullámzani kezd. Először csak válla, majd karjai és csípője, végül lehunyja szemét és tekeregni kezd körülötte. Tánca olyan, mint mikor apró lángnyelvek kóstolgatják a fát. Ott van benne a szunnyadó parázs és a végzet ígérete.
Aztán...
Elemi erővel rántja magával. Mozgása egyre szenvedélyesebbre vált, s Dars egyszer csak azon kaphatja magát a lány követi szívének ritmusát. Érzékeit teljesen ráhangolta, teste együtt lüktet vágyaival.
Tomboló tűzörvényként rebben tova a szökőkúthoz, s lejt végig csábosan peremén, hogy a vízfüggöny mögött megállapodva folytassa. Teste egyre merészebb íveket vesz fel, ahogy a ritmus gyorsulni kezd. Léptei őrült ütemet diktálnak, majd hirtelen... minden elcsendesedik, ahogy aranyló alakja elmerül a vízfátyolban. Ruhája és haja innentől érzékien rátapadva sejtetik formás idomait, de a tánc csak most kezdődik.
Egy fenséges pózban kimeredve folytatja eleinte csak csípőjét tekergetve, majd kezével végigkövetve testének íveit, hogy aztán kegyetlen hirtelenséggel pördüljön egyet, s szórja szét a vízcseppeket. Haja, s az anyag együtt rebben, olyan most, mint egy hamvaiból éledő főnix, mely szárnyra kél hirtelen.
Kecsesen libben ki a kútból, hogy előadja fináléját. Közben egy percre sem ereszti a másik tekintetét. Fogva tartja és magának akarja. Azt szeretné, ha mindent megadna azért, hogy csak egy percre is közelében lehessen újra. Így hát felé veszi útját, s bevonja ördögi dervistáncába.
Finoman végigsimítva arcát kezd vele keringeni, hagyva, hogy megforduljon körülöttük a világ, majd karjaiba pördül, s kezét végigvezeti saját oldalán, aztán elengedi, s tovább részegítve súrolja ajkaival a másikét, hogy füléhez hajolva lágyan bele duruzsolja.*
- Valóban erre vágysz?


726. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-30 20:22:58
 ÚJ
>Patkányos Garan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// A Sötét Vérvonal - Gyülekező //

*Tegnap még úgy gondolta, jó ötlet. A család, akiket valóban népes patkánykompániától szabadított meg, addig kérlelte, hogy maradjon, mígnem beadta a derekát. Valahogy sikerült úgy manipulálniuk, hogy még maga a Patkányos is elhiggye, így lesz a legjobb. De amint kilép az utcára, megbánja döntését. Még itt, a főtértől távol is sokasával tolonganak az emberek. Már az jó, hogy a nő az ajtón ki tudott lépni.
Első dolga, hogy felnéz az égre - de a varja egyelőre semmi életjelet nem ad magáról. Garan nem csodálkozik, hiszen tegnap engedte el. Ilyenkor mindig hosszabb távra megy el. Leghamarabb két-három nap múlva talál vissza hozzá. Na de észbe kell kapnia, nem elmélkedhet itt egész nap! Elhatározva magát megindul előre, közben kénytelen aktívan használni a könyökét, amit pedig nem hagynak az áldozatok viszonzás nélkül, van aki lázadozva kiált vissza és van aki cselekedni sem rest. Így egy jó fertály óra alatt, nomeg néhány sajgó bordával, de eljut a térre, a tömeg legközepébe.
Az alacsony leánynak egy lélegzetvétellel több helye van, mint mindenki másnak, hiszen a holmija rengeteg - hátán hatalmas táska, ráaggatva pedig (már nem férvén bele) néhány, kisebb-nagyobb rágcsálócsapda. Öltözete bő, sötétszürke ing, szűk vászonnadrág és térdig érő fekete bakancs. Homlokán pedig ott az örök vörös kendő. És nem utolsóként a sorban az inge alatt, övébe tűzve ott rejtőzködik egyetlen fegyvere, a vadászkése.
Éppen szemöldökét ráncolva pislog a színpad felé, próbál pipiskedni, de túl alacsony, túl sokat nem lát. Egyvalami biztos: itt vagy kivégzés lesz, vagy nem, de ha nem, az is biztosan valami negatív dolog lesz. Csak ez vonzana ide ennyi embert. Nomeg van füle, hallja, mit pusmognak ezek itt körben! És mindenki jól tudja, az ilyen hatalmas csoportosulásokkal nem csak a rossz pletykák, de előbb-utóbb erőszak is jár. Már hallja is, úgy három lábnyira tőle máris kipattant valami. De nem aggódik, habár a távolság kicsi, ilyen tumultusban lehetetlenség lenne ennyit megtenni. Csak a verekedés maga ne terjedjen tovább.
Azt a Kikötőben adandó fontos dolgot rögtön elfelejti, ilyen fontos dolgokról nem maradhat le. A munkaköréhez valamiért, de egyszerűen hozzátartozik a hírek terjesztése.*


725. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-30 19:45:52
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//A sötét vérvonal - Gyülekező//

*Ahogy a Szegénynegyedből végre a főtérre lép, megcsillan a cégér a tér másik oldalán, szájában összefut a nyál, farkaséhes. Umon elmosolyodik kámzsája alatt, s ahogy közeledik élvezettel szívja be a vízpermetet, mi a szökőkútból száll tova a szél szárnyán. Szája szinte mozdul már a vízpermetre is, mintha napfénybe áztatott gyöngyöt ropogtatna, mely nyelve érintésére pukkan el a szájában, édes és sós íz keveredését kínálva. Isteni. Rájött, hogy a város végleg magával ragadta. A komor fellegek közé fúródó romos kolostor tornya már messze jár. Az íjász ablakok helyett itt tágas kiülők, a hatalmas borostyánbokrok mögött húzódó, rejtett ódon vaskapu helyett, itt még cégér is hirdeti az ide tévedőknek portékáját. Minden hívogató, minden boldog. Az árvaház feketesége, a tűz ropogása, az elszenesedett fa és gyermeki csontok szaga messze jár már, elméje, köszönve a korábbi meditációjának megtisztul, gondosan agya mélyére raktározza a fájdalmat okozó képeket. Ahogy hajnalodik, a nap első sugarai a vízcseppekről szerteáradnak a főtér minden sarkába, a koránkelőket kínálva mennyei mannával. A levegő friss, szinte harapni lehet, s a kellemes hűs váltja fel, az éjszaka sötét hidegét. Umon idilli képét hamarosan azonban a rossz előérzet váltja fel. Alig érkezik a főtér közepére, hirtelen arra lesz figyelmes, hogy kivágódik a fogadó ajtaja és vizslató tekintetű emberek néznek szét, mintha keresnének valamit, vagy valakit. Rövidesen Umon háta mögül munkások sereglenek, s arra lesz figyelmes, hogy pillanatokon belül körbeveszi a tömeg. Igyekszik a lehető legkisebbre húzni magát, helyezkedik, hogy az előtte hihetetlen gyorsan felépített emelvényre jól rálásson. Mindeközben mélyebbre húzza arcába a kámzsáját, értékeit alaposan elrejti rejtett zsebeiben. "Valami készül és ez a valami nem sok jót sejtet, jó lenne belőle kimaradni." gondolja magában, majd kétségbeeséssel vegyes türelemmel a Pegazus felé néz. "Esélytelen" förmed rá saját lassúságára és reakcióképességére. Ezen a tömegen nem verekedheti át magát, az már felérne egy meneküléssel, még a végén meglincselnék lopásért. Így Umon a tömeg közepén ragadva, azért némi mozgásteret verekedve maga köré (lehet közben eltört egy-két orr is véletlenül, vagy csuklók ficamodtak) figyelmesen és vegyes érzelmekkel várja a történteket.*
- Ma sem eszünk. *mondja ki hangosan és dühösen, magának.*


724. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-30 17:59:10
 ÚJ
>Salmar Theratris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

// A Sötét Vérvonal - Gyülekező //

*Kora reggel van, de már talpon van, mert megszokta, ha már világosodik, akkor fel kell kelnie, hisz a sötétség jótékony leple nem takarja már ellenségei és a vadak elől. Még most is benne van ez a reflex, hiába a Pegazusban szállt meg, van olyan szokás, amit nem lehet egykönnyen elhagyni.
A szobája ablakából látta a készülődést, így miután reggelire bekapott pár falatot, s magához vette fegyvereit, melyek nélkül egy tapodtad sem tesz, lesétált a térre, s leült egy árnyékban levő padra. Kicsit megigazgatja a derekánál hordott rövidkardot, hogy ne nyomja a hátát, s ne is látszódjon, majd kényelmesen kinyújtja karjait a támlán, fém alkarvédői a sötétkék hosszú ujjú felsője miatt csak tompán koppannak rajta. Egyszerű anyagú és szabású, mondhatni tizenkettő egy tucat, hasonlóan, mint a mélykék nadrágja és térdig érő barna csizmája. Egyedül köpenye mondhatni különlegesnek, melynek csuklya van a fejénél, s ha kell, akkor maga előtt össze tudja fűzni, hasonlatossá téve a formáját egy ujjatlan papi csuhához.
Kíváncsian várja, hogy mi fog következni, mert sosem árt tisztában lenni a helyi dolgokkal, ezt már az erdőben is megtanulta, hogy a tudás élet és halál közt dönthet.
Mikor a fákat kezdik hordani, már arra gondol, hogy itt valakit bizony meg fognak égetni.*
~ Nocsak, ki hitte volna, hogy boszorkányégetés is van errefele? Lehet meg kellene keresnem pár papot, hátha megfizetnének, hogy helyettük tegyem meg.~ *Elmélkedik, ám nem tart sokáig, míg kiderül, hogy nem fognak itt senkit sem égetni, ami kicsit lelombozza, mert már örült volna, hogy megbízatást talált magának.*
~ Na mindegy, lesz más.~ *Vigasztalja magát, s ha már itt van, akkor megvárja, hogy mi fog kisülni ebből a készülődésből.
Ahogy vár, egyre többen és többen jelennek meg a téren, s ilyenkor áldja eszét, hogy egy árnyékosabb helyen foglalt helyet, így nincs útban, se nagyon figyelemfelkeltő helyen, de azért rendesen látja az eseményeket.
Amikor az őrök is megjelennek, kíváncsian nézi meg magának a városi vezetőket, s próbálja memorizálni az arcokat, ki tudja mikor jön jól majd, hogy tudja kik azok, kik kezében van a város irányítása.
De egyelőre csak kényelmesen üldögél, s figyeli, hogy mi fog következni eztán.*


723. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-30 13:22:35
 ÚJ
>Darsam Nephilim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Ayen//

*Mivel azóta sem növesztett szemeket a hátára, nem szemtanúja sem a lemondó pillantásnak, sem a hetyke vállrántásnak. De jobb is így.
Amúgy is épp... az égi fényekkel van elfoglalva. Addig sem kell a mindig szabadon engedett érzékeinek ellet mondania vagy... ráncba szednie azokat.
Azon... az estén is ilyen csillagfényes volt az ég. Olyan tisztán emlékszik rá, mintha alig két perce történt volna. Tényleg közeli. Kezd érzelgőssé válni?
Hehe... mit szólna Naasie, ha látná? Összefonná a karjait a mellkasa előtt, és azzal a számonkérő "én megmondtam" tekintetével fixírozná, arra építve, hogy "jobb belátásra" bírja. Vagy csak azzal az idegesítő, mindent tudó mosolyával nézné, míg Dars legszívesebben dúvadként nem távozna a közeléből. Milyen jó is, hogy erre most nem kerül sor...
Ehh... a lélekbúvárkodás félő nem az ő terepe, úgyhogy egyelőre a könnyed szavakra hagyatkozik, amelyek pont azt akarják elhitetni vele, hogy a gyűrű... alibi. Egy futó vigyorral reagálja le, hogy igen, ez az ő "asszonykája" és inkább nem gondol bele többet, mint ami.*
- A többségnek... *hagyja helyben, mancsainak egy részét nadrágjának szűkös zsebeibe kényszerítve, játékosan belengve sarkain, egy "jha" szemöldökfelrántással. Azt nem teszi hozzá, hány "gyűrűs" asszonnyal volt dolga élete folyamán és hogy _nála_ ez sosem jelentett akadályt. Márpedig biztos benne, hogy Lanawinon nem ő az egyetlen. Lehet, hogy most rossz pontot kapna ezért az információért és épp nem áll szándékában többet szerezni belőle, mint amit az a csöppet sem könnyű természete követel. Akárhogy tűnjék is.
Nem kombinál, de nem is hülye. Ayen nem húzta az ujjára a gyűrűt, ebből pedig az következik az ő egyszerű "férfiagyának", hogy kedvére való volt a két fazon versengése. Bár ha úgy tolták a szelet, ahogyan ellenkeztek az elrablás ellen... még jót is tett Ayennek. És ez meggyőződése. Szóval pont olyan megszokottan kussol a lelkiismerete, ahogyan általában ő egy átdorbézolt éjszaka után az egyik sarokban... békésen és öntudatlan.
- Nekem nem úgy tűnt, mintha ellenedre lenne *céloz arra az "elrontott" estére. Vagyis jobban mondva arra, hogy önkényűen kisajátította a lányt.* - De ha úgy érzed, tönkretettem...
Nem fejezi be, majd egyértelmű, hogy csak az a fene bunkósága mondatja vele. Úgy sem hagyná, hogy most Ayen itt hagyja.
Vagy mégis.
Francba.
Néhány szívdobbanásig komolyan, már-már szokatlanul vesébe látóan fürkészi a közel került, szikrázó pillantást, mintha a válaszon agyalna. Pedig nem. Kissé lehajol, hogy olyan közel kerüljenek, mint az orrukat összeérintő simításnál. Míg a lélegzetet nem rabolhatja el azok közül az ajkak közül.*
- Még jó, hogy nem vagy tapintatlan... *hagyja Ayenre, mert végül arra jut, _arról_ a reggelről egyelőre nincs mit mondania. Magával is le kellene rendeznie. És még nem vitte rá az ördögnek sem kellő lelke. *
- Nem tudom *feleli végül, egy lusta pislantással.*
*"Csak jó, hogy itt vagy. Velem"
Egy pillanatra lenéz azokra a finom, édes ajkakra... a vére tombolni kezd az ereiben, a szíve vadul kalapál, de az arca... ugyanolyan érzéketlen. Mintha szoborból faragták volna oly tetszetős vonásait, melyek annyi nő gondolatát ejtettek rabul. Hiába... a dicső, ősi elf vér öröke eltörölhetetlenül sejlik át minden mozdulatán.
Aztán visszatereli tekintetét, hogy belevesszen a mélylila örvénylésbe. Az sem érdekli, ha beleszédül. Úgy és addig szívja magába, amíg nem szégyelli. Egészen addig, míg egy finom, beletörődöm mosoly-grimasz meg nem előzi halk, szintén suttogó szavait.*
- Helyes. Gyűlölj. Az erősebb érzés, mint...
*Mint mi is? Egy pillanatig újra dermedten bűvöli Ayen ajkait, de végül sem csókot, sem azokat a szavakat nem leheli rá, amiket feltehetően hallani vágyja a lány.*
- ...mint bármi más.
*Nem húzódik el, de nem is közeledik. Megtehetné bármelyiket... mégis vár.
Szokatlan.
És végül Ayen lesz, aki elfordul. Nem tesz ellene, csak felegyenesedik, finoman félredöntött fejjel kémlelve. Tekintete újra és újra szelíden végigsimít a karcsú alakon.
Ki kell használnia az időt. *
- Szóval...? Táncolsz nekem?
*Nem csodálkozna, ha a lány megfordulna és két ököllel neki esne dühében. Talán ezért volt olyan lágy a hangja. Olyan halk, mintha a kérés is benne lenne...
Semmi másra nem vágyik ugyanis jobban most... mint arra... hogy újra lásson egy olyan táncot... ami neki szól. És csak neki.*


722. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-30 12:14:04
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// A Sötét Vérvonal - Gyülekező //

*Hajnalodik. Az első napsugarak lágyan törnek meg a főtéren, s kellemesen csillannak vissza a szökőkút vízéről. A szellő lágyan kavarja fel a port, ahogy megbabonázza a fák lombkoronáját, miközben a főtéri szobron csücsülő varjak nagy károgással reppennek tova. Csend van és nyugalom, ám ezt hamar megtöri a Pegazus nyikorgó ajtaja, melyen kilép pár férfi. Egyelőre csak nézelődnek, helyet keresnek, méregetnek, végül pillanatokon belül újra eltűnnek a fogadóban.
Nemsokkal ezután megjelenik több munkás is a szegénynegyed kapujánál, akik különböző, kisebb, nagyobb fadarabokkal érkeznek, amiket egy kupacba raknak - ha mindent elhordtak a főtér közepére, akkor meg is kezdik az építést. Egy fél órás kalapálás után végre felölti formáját az emelvény, amit éppenséggel színpadnak is lehetne nevezni. Nem helyezkedik el messze a szökőkúttól, pontosan középen van, hogy az emberek majd körbe tudják állni, s mindenkihez elérjen a beszélő szava. A munkálatokkal párhuzamosan természetesen a bámészkodók is megérkeznek, nem véletlen, hiszen több napja ott díszelegnek a falakon a plakátok, amik arról adnak hírt, hogy a mai napon a város vezetőségének fontos bejelenteni valója lesz Arthenior népének, így megkérnek mindenkit, hogy a leghalaszthatatlanabb teendőiket is tegyék félre, és jelenjenek meg.
Röpke egy óra leforgása alatt hatalmas tömeg nő, mindenki az első sorokba próbál férkőzni, hogy rendesen láthassanak és hallhassanak. Az emberek nem sejtenek túl jót, ezért a beszéd előtt már számos pletyka reppen fel a várost megtámadó szörnyetegekről, katasztrófákról, és hasonló balgaságokról. Ezeket természetesen maguk sem hiszik el, csupán a nép szeret ötletelgetni...
Eközben kicsit távolabb a tömegtől pár városi vezető is megjelenik, akik alig látszanak ki az őket körbevevő őrségtől, akik minden egyes emberre ráfogják a fegyverüket, akik egy kicsit is közelebb mernek lépni a vezetőkhöz. Fél óra van még hátra a beszédig, de a nép már alig bír magával...*


721. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-30 12:08:14
 ÚJ
>Ayen Artemor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 90

Játékstílus: Szelíd

// Dars //

*Kiérve a hűvös lég szinte elsöpri az elméjére telepedő mámort, s mintha a rózsaszín köd egy csapára füst szürkévé válna, majd szétrebbenne a tájra úgy homályosul el látása néhány pillanatra. A fáklyák éles fényéhez képest átláthatatlannak tűnik most ez a félhomály. Le is hunyja szemeit, hogy megszokja. Pillái aranyló szárnyakként terülnek szét arcán, majd pattannak hirtelen fel utat engedve Ayen kíváncsiságának. Mélylila íriszei búcsúzóan villannak a cégérre, majd térnek vissza az őt cipelőre.
"Mintha valami megváltozott volna hirtelen."
Fürkészi Darsam vonásait ahogy a férfi a peremre 'ejti'.
"Vagy semmi sem."
Néhány pillanatra pedig elhitte, hogy visszatért 'férje' bátorsága, s ugyanaz a komisz csirkefogó aki egyszer elszédítette. Ám ahogy nézi, s oldalán érzi végigszaladni ujjait kezd olyan benyomása lenni, mintha most akarná bepótolni az akkor elmaradt búcsút. Pedig csak a vak nem látja, hogy vonzódik hozzá. Legszívesebben hangosan sóhajtana, de egyelőre elfojtja, pedig kezd határozottan türelmetlenné válni.
"Nem igaz, már megint kezdi."
Pillant utána lemondóan, majd kérdésére könnyedén lelibben a peremről, s hetyke vállrándítással ellép mellette, úgy, hogy karjával finoman súrolja a másikét.*
- Azért, hogy kéznél legyen. Tudod ha épp nincs kedvem hódolókhoz elég kibontani és az ujjamra húzni. *Néz rá futólag.*
- A többségnek elég ennyi. *Csendül lágyan édeskés hangja, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna, de lélektükrei elárulják ennél azért többet jelent neki az ékszer.*
- Most rajtam a sor. Remélem oka is volt annak, hogy tönkre tedd az estémet. Tudod kíváncsi lettem volna mi lesz a 'párbaj' végkimenetele, olyan édesen küzdöttek a kegyeimért, erre jössz te és... Szóval, miért kaptál fel? Hacsak azért, hogy a gyűrűre rákérdezz felesleges volt. Ezt odabenn is elmondtam volna. Vagy azt is kérdezhetném miért léceltél le reggel, de nem vagyok ilyen tapintatlan. *Hajol hozzá egészen közel szikrázó íriszeit a másikéba vájva. Dühös rá, ugyanakkor rettenetesen kívánja. Elég ránéznie és ellágyul. Hirtelen azon kapja magát, hogy ajkai már szinte Darsamét súrolják. Nem érti hogyan lehet rá ilyen még mindig hatással.*
- Utállak amiért ezt teszed velem. *Súgja ajkaira mámorítóan közelről, de ezúttal nem enged vágyainak, s forr vele össze csókban, hanem pillanatnyi habozás után ezúttal ő lesz az aki elfordul, feltéve, ha a félvér nem használja ki röpke tétovázását.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7884-7903