Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 154 (3061. - 3080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3080. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-11 09:26:35
Üzenet elküldve: 2014-08-11 09:26:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Egy átlagos magasságú mélységivel állsz szemben. Kívülről semmi szembeötlőt nem láthatsz rajta két rövidkardján kívül. Ősz színű haján egyetlen tincs sem gabalyodik, teljesen egyenes fejkoronája. Bőrvértjét, és bőr alkar- illetve lábszárvédőit egy lenge fekete csuha takarja. Az oldalán megtalálható kétélű rövidkardok csak másodlagos fegyverei. Ő az elmék harcosa is. Ereje nem szembeötlő, de ravasz és gyors harcos, ki mélyen a szemedbe néz. Arcáról nem lehet sok mindent leolvasni, de nyíltan látszódik intelligenciája.*
*Első útja ide vezet a főtérre. Az Útról jött, a főtér közepén áll meg. Tekintete a csuklya alatt körbepillant. Egy Istállót, egy fogadót és szegényes lakóépületeket lát első pillantásra.*
*Egy mellette elrohanó gyerekforma embernek füttyent egyet.*
- Héé! Te kölyök. Gyere ide. Mondd csak merre találom a templomot!
*A gyermek meg sem lepődik ujjai a szegényes épületek felé merednek. A mélységi biccent egyet, és ahogy a gyerek eltűnik, ő is tovasuhan.*
*Első útja ide vezet a főtérre. Az Útról jött, a főtér közepén áll meg. Tekintete a csuklya alatt körbepillant. Egy Istállót, egy fogadót és szegényes lakóépületeket lát első pillantásra.*
*Egy mellette elrohanó gyerekforma embernek füttyent egyet.*
- Héé! Te kölyök. Gyere ide. Mondd csak merre találom a templomot!
*A gyermek meg sem lepődik ujjai a szegényes épületek felé merednek. A mélységi biccent egyet, és ahogy a gyerek eltűnik, ő is tovasuhan.*
3079. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-10 22:20:07
Üzenet elküldve: 2014-08-10 22:20:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Sokkal inkább értékeli túl Jaz szerepét saját életében, semmint fordítva, hiszen hosszú idő után talált valakit, akire végre számíthat, még ha csak egy ilyen sértődékeny suhanc is az. Meg hát, többen szebb az élet, mint egymagában, legalábbis a sok gyűlölködésből menekült lány szerint mindenféleképpen. Hiszen mit is ér az a sok kaland, élmény, ha az ég világon senki sincs, akinek elmesélhetné? Persze nem, mintha bővelkedne ilyenekben, vagy legalábbis olyanokban, miket szívesen meg is osztana...
A flaskát elfogadják, a bocsánatkérést...nem érzi, hogy erre igen lenne a válasz, főleg a, meggyőződése szerint, szándékosan sértő kijelentést követően.*
- Soha nem akartam és soha nem is leszek a ribancod!
*Számára nem okozott nagyobb megerőltetést a káromkodás, hiszen éppen visszafogni próbálja magát minden egyes kikívánkozó szitoknál, azon azonban egy pillanat erejéig meglepődött, hogy éppen a srác száját hagyta el ilyen illetlenség. Ha eddig kétségei is lettek volna, most már egészen biztos benne, hogy örökké semmivé foszlott kettejük jó viszonya. Legalábbis nagyon sokat esett a fél-elf szemében.
Az izomkolosszus ribikkel kapcsolatos bölcsességére is reagált ezzel, s reméli ezúttal nem kerül firtatásra a miért.*
- Nincs keverve.
*Jegyzi meg nem létező bajsza alatt, félhangosan, csak úgy, a miheztartás végett. Magától nem kívánja fejtegetni a dolgot, ha rákérdeznek rákérdeznek, ha nem, hát ő aztán nem erőltet egy sztorit sem a továbbiakban.
Nem tudja, a tarkaszarka milyen szükségről, és főleg milyen házról beszél, de mindenképp hálás a tekintet, melyet felé intéz, mikor fürdetésük végleges elnapolásáról ejt szót, főleg, miután végre beletekint a szökőkút ezúttal nem annyira kristálytiszta vizébe. Máris érti, mit keresett annyira mélyen hajolva, nem is oly rég a férfi.
A férfi, ki most, válasz hiányában felé delegálja tulajdon leitatásával kapcsolatos érdeklődését, ezzel kicsit meghökkentve a lányt, ki ama szándékát is feledi, hogy a padkán árválkodó pénzkupacot visszatulajdonítsa.*
- Őhh, le. Azt hiszem igen.
*Mivel még senki más nem itatta le ezelőtt, s arról sincs fogalma sem, mit is ír Az Törvénykönyv, ennél biztosabb választ nehezen adhatna.*
*Sokkal inkább értékeli túl Jaz szerepét saját életében, semmint fordítva, hiszen hosszú idő után talált valakit, akire végre számíthat, még ha csak egy ilyen sértődékeny suhanc is az. Meg hát, többen szebb az élet, mint egymagában, legalábbis a sok gyűlölködésből menekült lány szerint mindenféleképpen. Hiszen mit is ér az a sok kaland, élmény, ha az ég világon senki sincs, akinek elmesélhetné? Persze nem, mintha bővelkedne ilyenekben, vagy legalábbis olyanokban, miket szívesen meg is osztana...
A flaskát elfogadják, a bocsánatkérést...nem érzi, hogy erre igen lenne a válasz, főleg a, meggyőződése szerint, szándékosan sértő kijelentést követően.*
- Soha nem akartam és soha nem is leszek a ribancod!
*Számára nem okozott nagyobb megerőltetést a káromkodás, hiszen éppen visszafogni próbálja magát minden egyes kikívánkozó szitoknál, azon azonban egy pillanat erejéig meglepődött, hogy éppen a srác száját hagyta el ilyen illetlenség. Ha eddig kétségei is lettek volna, most már egészen biztos benne, hogy örökké semmivé foszlott kettejük jó viszonya. Legalábbis nagyon sokat esett a fél-elf szemében.
Az izomkolosszus ribikkel kapcsolatos bölcsességére is reagált ezzel, s reméli ezúttal nem kerül firtatásra a miért.*
- Nincs keverve.
*Jegyzi meg nem létező bajsza alatt, félhangosan, csak úgy, a miheztartás végett. Magától nem kívánja fejtegetni a dolgot, ha rákérdeznek rákérdeznek, ha nem, hát ő aztán nem erőltet egy sztorit sem a továbbiakban.
Nem tudja, a tarkaszarka milyen szükségről, és főleg milyen házról beszél, de mindenképp hálás a tekintet, melyet felé intéz, mikor fürdetésük végleges elnapolásáról ejt szót, főleg, miután végre beletekint a szökőkút ezúttal nem annyira kristálytiszta vizébe. Máris érti, mit keresett annyira mélyen hajolva, nem is oly rég a férfi.
A férfi, ki most, válasz hiányában felé delegálja tulajdon leitatásával kapcsolatos érdeklődését, ezzel kicsit meghökkentve a lányt, ki ama szándékát is feledi, hogy a padkán árválkodó pénzkupacot visszatulajdonítsa.*
- Őhh, le. Azt hiszem igen.
*Mivel még senki más nem itatta le ezelőtt, s arról sincs fogalma sem, mit is ír Az Törvénykönyv, ennél biztosabb választ nehezen adhatna.*
3078. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-10 19:43:56
Üzenet elküldve: 2014-08-10 19:43:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Első lépések//
*Amint a vízhez érnek az egyik tarsolyából egy tarka kendőt vesz elő és a hideg, átlátszó folyadékba mártja. Kivéve a vízből megfogja a kendő két végét és amennyire erejéből telik megcsavarja. Hagyja, hogy az utolsó cseppek is visszahulljanak, hullámgyűrűk végtelen sorát indítva el maguk után. Majd óvatosan félresöpri a sötét hajszálakat, hogy szabadon hagyja a férfi tarkóját. Apró mozdulatokkal benedvesíti a bőrét, végig a halántékáig. A felmelegedett kendőt újra a vízbe mártja és kicsavarja, aztán az ismeretlen kezébe nyomja, míg ő ismét az egyik övére akasztott táskában kezd kutatni. A fogadóban előzőleg vásárolt ételből kivesz néhány falatra valót és azt is a férfi gondjaira bízza.*
-Egyen egy kicsit, jól fog esni!
*Láthatóan fél, vagy legalább is nyugtalan. Vékony, már- már túlzottan is. Talán beteg, de mit keres errefelé? Üldözik? Nem tűnik alviláginak. Talán csak magának beszéli be, de egy ilyen titokzatos alak feltűnése beindítja a fantáziát.
Az új ismerősökről szólva, lassan el kéne indulnia a Templom felé, mert a végén elkerülik egy mást Látigonizzal. Viszont nem hagyhatja magára a még mindig sápadt istápoltját.*
-Ha szeretne ledőlni, az az épület egy fogadó, biztos akad egy kiadó szoba, de nekem sajnos most mennem kell. Ha van hozzá ereje, velem is jöhet, a Templomba és a könyvtárba igyekszem. Kevés az ember és nagy a csend.
A hozzászólás írója (Belkeskurd Ahmesagil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.10 19:44:45
*Amint a vízhez érnek az egyik tarsolyából egy tarka kendőt vesz elő és a hideg, átlátszó folyadékba mártja. Kivéve a vízből megfogja a kendő két végét és amennyire erejéből telik megcsavarja. Hagyja, hogy az utolsó cseppek is visszahulljanak, hullámgyűrűk végtelen sorát indítva el maguk után. Majd óvatosan félresöpri a sötét hajszálakat, hogy szabadon hagyja a férfi tarkóját. Apró mozdulatokkal benedvesíti a bőrét, végig a halántékáig. A felmelegedett kendőt újra a vízbe mártja és kicsavarja, aztán az ismeretlen kezébe nyomja, míg ő ismét az egyik övére akasztott táskában kezd kutatni. A fogadóban előzőleg vásárolt ételből kivesz néhány falatra valót és azt is a férfi gondjaira bízza.*
-Egyen egy kicsit, jól fog esni!
*Láthatóan fél, vagy legalább is nyugtalan. Vékony, már- már túlzottan is. Talán beteg, de mit keres errefelé? Üldözik? Nem tűnik alviláginak. Talán csak magának beszéli be, de egy ilyen titokzatos alak feltűnése beindítja a fantáziát.
Az új ismerősökről szólva, lassan el kéne indulnia a Templom felé, mert a végén elkerülik egy mást Látigonizzal. Viszont nem hagyhatja magára a még mindig sápadt istápoltját.*
-Ha szeretne ledőlni, az az épület egy fogadó, biztos akad egy kiadó szoba, de nekem sajnos most mennem kell. Ha van hozzá ereje, velem is jöhet, a Templomba és a könyvtárba igyekszem. Kevés az ember és nagy a csend.
A hozzászólás írója (Belkeskurd Ahmesagil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.10 19:44:45
3077. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-10 18:34:33
Üzenet elküldve: 2014-08-10 18:34:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
*A főtérre lépve megcsapja a hőség. Rengeteg ember özönlik itt, még most is. Ideje megszerezni a napi betevőre valót. Kiszúr egy gazdagon díszített, bohócszerű ruhában pompázó középkorú férfit. Hájas, nehézkesen mozgó, ostoba tekintetű ember. Épp megfelelő. A nagy tömeggel sodródva a lány hamar odaér a férfi mellé. Meglöki vállával, közben keze már a zsebében kotorászik, mindjárt megvan az az erszény... Hirtelen meglátja az őrt, aki a múltkor majdnem elkapta. Kacsója azonnal kicsúszik a férfi zsebéből, bocsánatot kér az ütközés miatt és felszívódik. Senki sem vette észre, legalábbis reményei szerint.*
3076. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-10 18:18:55
Üzenet elküldve: 2014-08-10 18:18:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Már majdnem megint elalszik, amikor a szekér begurul a városba. Egyszerű helyet találni maguknak, hiszen csak pár ember lézeng a napsütötte téren: dél felé jár az idő, és a hőmérséklet kezd újra kibírhatatlanná válni. Ő maga is megtörli az izzadt homlokát a fehér. arany hímzéses selyem zsebkendőjével, majd gondosan elhajtogatja és visszarakja a táskájába, majd lepattan a szekérről. A ruháját igazítja, amikor hirtelen megjelenik előtte a kocsi gazdája; egy tömzsi, kipirult arcú, vörös hajú és szakállú törpe, aki edényekkel kereskedik.*
-Nos, kisasszony, asz'szem itt az utunk vége. Persze amint itt végeztünk *az inasára mutat, egy nyurga fiatal fiúra, aki éppen egy méretes cserépedényt cipelt egy másik szekér felé* akkor betérünk a fogadóba egy kis itókára, ha esetleg volna kedve velünk jönni...
*Nem fejezi be a mondatát, csak mosolyog egyet a törött és meglehetősen híjas fogsorát kivillantva. Elragadó.*
-Köszönöm az invitálást, de sajnos fontosabb dolgokat kell először elintéznem. Ami a fizetséget illeti... *A táskájába nyúlna, amikor a törpe megszólal*
-Óh, kisasszony, felejtsük el, szívesség volt.
- Hát, rendben, ha ragaszkodik hozzá. Azért remélem lesz alkalmam visszafizetni ezt a szívességet.
*Elköszönnek egymástól, és a törp visszatér a dolgához, hogy lehordja az inasát valami apró-cseprő dologért.*
-Nos, kisasszony, asz'szem itt az utunk vége. Persze amint itt végeztünk *az inasára mutat, egy nyurga fiatal fiúra, aki éppen egy méretes cserépedényt cipelt egy másik szekér felé* akkor betérünk a fogadóba egy kis itókára, ha esetleg volna kedve velünk jönni...
*Nem fejezi be a mondatát, csak mosolyog egyet a törött és meglehetősen híjas fogsorát kivillantva. Elragadó.*
-Köszönöm az invitálást, de sajnos fontosabb dolgokat kell először elintéznem. Ami a fizetséget illeti... *A táskájába nyúlna, amikor a törpe megszólal*
-Óh, kisasszony, felejtsük el, szívesség volt.
- Hát, rendben, ha ragaszkodik hozzá. Azért remélem lesz alkalmam visszafizetni ezt a szívességet.
*Elköszönnek egymástól, és a törp visszatér a dolgához, hogy lehordja az inasát valami apró-cseprő dologért.*
3075. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-10 14:36:40
Üzenet elküldve: 2014-08-10 14:36:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Első lépések//
*Gondolataiból egy idegen érintése zökkenti ki amint megragadja a vállát. Meglepve kapja fel a fejét és zavarodottan tekint az mellette álló elf nőre. Beletelik jó néhány másodpercbe mire feldolgozza a helyzetet. Paranoiás természetéből adódóan ösztönösen jobb zsebére szorítja jobb kezét, míg bal kezét még mélyebbre süllyeszti bal zsebébe és ujjait szorosan az ebben a zsebben megbúvó csecse-becsék köré fonja, reménykedve, hogy a leány aki megszólította nem a kizsebelésén gondolkodik.
De az nem lehet, hiszen ha ki akarta volna zsebelni megtette volna szó nélkül. Nyilván összekeverte valakivel, ezért is tűnt egy pillanatig annyira zavarodottnak. Emellett ha ártani akarna neki nem kérdezte volna meg, hogy jól érzi-e magát. Megkönnyebbülten sóhajt egyet, szembefordul az idegennel, majd fáradtan rámosolyog.*
-Én... Igen, jól. Én csak azt hittem... Nem is tudom... Talán tényleg le kellene ülnöm.
*Egy halk sóhaj kíséretében pillant hátra az oszlopra a válla fölött, majd vissza a lányra.
Bár nem úgy tűnik, hogy ártani akarna neki mégis ideges az elf társaságában. Ösztönösen ráharap az alsó ajkára és tekintete ide-oda cikázik a tömeg, az oszlop és az idegen között.*
A hozzászólás írója (Yintyr Caluzi) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.10 14:38:39
*Gondolataiból egy idegen érintése zökkenti ki amint megragadja a vállát. Meglepve kapja fel a fejét és zavarodottan tekint az mellette álló elf nőre. Beletelik jó néhány másodpercbe mire feldolgozza a helyzetet. Paranoiás természetéből adódóan ösztönösen jobb zsebére szorítja jobb kezét, míg bal kezét még mélyebbre süllyeszti bal zsebébe és ujjait szorosan az ebben a zsebben megbúvó csecse-becsék köré fonja, reménykedve, hogy a leány aki megszólította nem a kizsebelésén gondolkodik.
De az nem lehet, hiszen ha ki akarta volna zsebelni megtette volna szó nélkül. Nyilván összekeverte valakivel, ezért is tűnt egy pillanatig annyira zavarodottnak. Emellett ha ártani akarna neki nem kérdezte volna meg, hogy jól érzi-e magát. Megkönnyebbülten sóhajt egyet, szembefordul az idegennel, majd fáradtan rámosolyog.*
-Én... Igen, jól. Én csak azt hittem... Nem is tudom... Talán tényleg le kellene ülnöm.
*Egy halk sóhaj kíséretében pillant hátra az oszlopra a válla fölött, majd vissza a lányra.
Bár nem úgy tűnik, hogy ártani akarna neki mégis ideges az elf társaságában. Ösztönösen ráharap az alsó ajkára és tekintete ide-oda cikázik a tömeg, az oszlop és az idegen között.*
A hozzászólás írója (Yintyr Caluzi) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.10 14:38:39
3074. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-10 13:46:47
Üzenet elküldve: 2014-08-10 13:46:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Első lépések//
*A nagy öröme gyorsan tovaszáll, mikor ráébred, hogy a főtér forgatagában elvesztette partnerét. Vagy talán inkább ő veszett el. A térkép a zsebében, nagy bajba nem kerülhet, de Látigoniz zsebében nem lapul egy kis segítség az eligazodáshoz. Rémült arccal kutatja át tekintetével a teret, de a fiú alacsony termete jócskán megnehezíti a keresését. Elverekszi magát a szökőkúthoz, hátha a peremére állva több sikerrel jár, de most sem mosolyog rá a szerencse*
-Most mi legyen? Talán a Templomnál összefuthatok vele. Nem túl bonyolult a város felépítése, az a néhány perc, míg átfutottuk az utakat elegendő lehetett, hogy valamelyest az eszébe vésse.
*Utoljára még körbehordozza a tekintetét a tömegen. Nem messze a kúttól, a magasba nyúló, egyedül árválkodó, díszes oszlop tövében megpillantja a keresett fejbúbot. Nagy lelkesedéssel szökken a kövezettre és amennyire a sodró áradat engedi, az oszlophoz verekszi magát. Amint egy karnyújtásnyira kerül a tömeg hullámzásában hol feltűnő, hol elvesző céljától, megragadja az egyik vállát és részben bele kapaszkodva, az oszlop tövébe húzza magát.*
-Már egy pillanatra azt hittem, hogy elhagytalak.
*Nagy mosollyal hessegeti el fejéből a rémisztő képeket, majd a tömegről a mellette, az oszlopot támasztó alakra pillant. A mosoly már inkább grimaszra hasonlít, mereven bámulja az idegent. Szinte hallani, ahogy a fejében dübörögnek a kérdések. ~Ki lehet ez? Akkor hol van Látigoniz? És most mit tegyek?~
Még mindig feszengve, végignéz a fehér kabátos elfen. Törékeny alkat, szinte hófehér bőr, amit csak jobban kihangsúlyoz a vállára omló fekete haj. Ahmesa védelmező ösztöne azonnal bekapcsol.*
-Héj, jól vagy? Nem akarsz kicsit leülni?
*Ha a férfi elfogadja a segítségét, valahogy el kéne jutniuk a szökőkúthoz. A friss, hideg víz jót fog tenni, mint italként, mint borogatásként.*
*A nagy öröme gyorsan tovaszáll, mikor ráébred, hogy a főtér forgatagában elvesztette partnerét. Vagy talán inkább ő veszett el. A térkép a zsebében, nagy bajba nem kerülhet, de Látigoniz zsebében nem lapul egy kis segítség az eligazodáshoz. Rémült arccal kutatja át tekintetével a teret, de a fiú alacsony termete jócskán megnehezíti a keresését. Elverekszi magát a szökőkúthoz, hátha a peremére állva több sikerrel jár, de most sem mosolyog rá a szerencse*
-Most mi legyen? Talán a Templomnál összefuthatok vele. Nem túl bonyolult a város felépítése, az a néhány perc, míg átfutottuk az utakat elegendő lehetett, hogy valamelyest az eszébe vésse.
*Utoljára még körbehordozza a tekintetét a tömegen. Nem messze a kúttól, a magasba nyúló, egyedül árválkodó, díszes oszlop tövében megpillantja a keresett fejbúbot. Nagy lelkesedéssel szökken a kövezettre és amennyire a sodró áradat engedi, az oszlophoz verekszi magát. Amint egy karnyújtásnyira kerül a tömeg hullámzásában hol feltűnő, hol elvesző céljától, megragadja az egyik vállát és részben bele kapaszkodva, az oszlop tövébe húzza magát.*
-Már egy pillanatra azt hittem, hogy elhagytalak.
*Nagy mosollyal hessegeti el fejéből a rémisztő képeket, majd a tömegről a mellette, az oszlopot támasztó alakra pillant. A mosoly már inkább grimaszra hasonlít, mereven bámulja az idegent. Szinte hallani, ahogy a fejében dübörögnek a kérdések. ~Ki lehet ez? Akkor hol van Látigoniz? És most mit tegyek?~
Még mindig feszengve, végignéz a fehér kabátos elfen. Törékeny alkat, szinte hófehér bőr, amit csak jobban kihangsúlyoz a vállára omló fekete haj. Ahmesa védelmező ösztöne azonnal bekapcsol.*
-Héj, jól vagy? Nem akarsz kicsit leülni?
*Ha a férfi elfogadja a segítségét, valahogy el kéne jutniuk a szökőkúthoz. A friss, hideg víz jót fog tenni, mint italként, mint borogatásként.*
3073. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-10 11:57:04
Üzenet elküldve: 2014-08-10 11:57:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Bizony, bizony, alap! Hisz amit hősünk nem tud, az nem is létezik, vagy ha mégis, hát úgy létezik, ahogy Halax tudja, csak az az izé tudja rosszul. Vagy valami hasonló, a mélyfilozófiai fejtegetéshez még korán van, de majd ráérő idejében törődik a dologgal. Ha lesz kedve.
Mi sem bizonyítja jobban elveinek helyességét, mint hogy Jaz igazat ad neki csalhatatlan nőzési tudományát illetően. Mindenesetre felemelt mutatóujjával inti meg fiacskáját.*
- Nono! Bárki, bármikor lehet bárkinek a ribije. Mert, ahogy drága apám mondogatta, tudod a remegő kezű borbély, az élet gonosz, és tele van fizető vendégekkel…
*Az emlék hatására elmosolyodik. Mekkora vérbálokat rendezett az öreg az akaratán kívül! Hősünk biztos benne, hogy az a pár incidens hozta divatba a heg-képeket. Hja, a régi szép idők!
Visszatérve a jelenbe mar rá a flaskára, és húz jókorát belőle. Majd egy perces néma csenddel adózik önmagának, míg kieszközöli, hogy ne rondítson még két-három kört a kútba.*
- Milyen jó büdös mocsári boszorkányból cédává avanzsált rusnyaság visz rá erre embereket?! Meg egyebeket?! Szakadna rá a világ, Égiestől, mindenestül! *Nagyot harákol, aztán köp egyet, végül megint kortyol.* Ha a szükség nem bontana házat, vagy mit, most marhára meg lennétek fürdetve.
*Kézfejével megtörli száját, majd a két habókos felé nyújtja a szeszt. Közben böffent egy diszkrétet és a lány felé fordul.*
- Veled meg mi van? Ha nem rikácsolsz, akkor megkukulsz? Ha már a kisköpet nem válaszolt, legalább te tedd meg. Leitatott, Az Törvénykönyv szerint, vagy csak úgy ímmel-ámmal lettél megzugitatva? He?
*Bizony, bizony, alap! Hisz amit hősünk nem tud, az nem is létezik, vagy ha mégis, hát úgy létezik, ahogy Halax tudja, csak az az izé tudja rosszul. Vagy valami hasonló, a mélyfilozófiai fejtegetéshez még korán van, de majd ráérő idejében törődik a dologgal. Ha lesz kedve.
Mi sem bizonyítja jobban elveinek helyességét, mint hogy Jaz igazat ad neki csalhatatlan nőzési tudományát illetően. Mindenesetre felemelt mutatóujjával inti meg fiacskáját.*
- Nono! Bárki, bármikor lehet bárkinek a ribije. Mert, ahogy drága apám mondogatta, tudod a remegő kezű borbély, az élet gonosz, és tele van fizető vendégekkel…
*Az emlék hatására elmosolyodik. Mekkora vérbálokat rendezett az öreg az akaratán kívül! Hősünk biztos benne, hogy az a pár incidens hozta divatba a heg-képeket. Hja, a régi szép idők!
Visszatérve a jelenbe mar rá a flaskára, és húz jókorát belőle. Majd egy perces néma csenddel adózik önmagának, míg kieszközöli, hogy ne rondítson még két-három kört a kútba.*
- Milyen jó büdös mocsári boszorkányból cédává avanzsált rusnyaság visz rá erre embereket?! Meg egyebeket?! Szakadna rá a világ, Égiestől, mindenestül! *Nagyot harákol, aztán köp egyet, végül megint kortyol.* Ha a szükség nem bontana házat, vagy mit, most marhára meg lennétek fürdetve.
*Kézfejével megtörli száját, majd a két habókos felé nyújtja a szeszt. Közben böffent egy diszkrétet és a lány felé fordul.*
- Veled meg mi van? Ha nem rikácsolsz, akkor megkukulsz? Ha már a kisköpet nem válaszolt, legalább te tedd meg. Leitatott, Az Törvénykönyv szerint, vagy csak úgy ímmel-ámmal lettél megzugitatva? He?
3072. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-10 00:33:39
Üzenet elküldve: 2014-08-10 00:33:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Első lépések//
*Végre itt van. Még most is képtelen elhinni, hogy a napokig tartó gyaloglás ellenére épségben megérkezett. Megkönnyebbülten sóhajt fel majd, a kezdeti "mámor" elmúltával, észreveszi a nyüzsgést. A nyugalma rögtön tovaszáll, idegesen harap alsó ajkába ami majdhogynem teljesen elfehéredik. Vállait összehúzva, kezeit zsebébe csúsztatva hirtelen nagy érdeklődést mutat a főtér kövezetének tanulmányozásában. Bár idegessége felülkerekedett, még így sem tudja kiverni fejéből azt, amiért idejött.
Rengetegszer hallott már a teret díszítő márványoszlopról és egész fiatal kora óta meg szerette volna nézni. Így hát mély levegőt vesz, kihúzza magát és embert, jobban mondva tündért próbáló bátorsággal, határozott léptekkel indul a márványoszlop felé, hogy fiatalkori "álma" megvalósuljon.*
-Csak ne nézz senkire, ne nézz senkire... *Motyogja maga elé miközben egyre közelebb ér az oszlophoz.
Amint eléri az oszlopot megáll előtte és...
És mi? Ennyi lenne? Hiszen ezt a pillanatot olyan sokszor elképzelte, és sokkal lenyűgözőbbnek tűnt a képzeletében.* ~Szépnek szép, de mégis kiábrándító...~ *Nagy sóhaj kíséretében méri végig az oszlopot újra meg újra, de minél hosszabb ideig nézi annál inkább kiábrándul.
Miféle naiv gondolatok késztették arra, hogy ekkora utat tegyen meg azért, hogy párszor végignézzen egy hatalmas oszlopon? Most pedig épp, hogy megérkezett már indulhat is haza...*
-Indulnék, ha lenne hová... *Motyog újfent magának egy hatalmas sóhaj kíséretében.
Fáradt, éhes és szomjas, ráadásul egy kellemetlen incidens következtében pénzének nagy részét is elveszítette. Jobb kezét kihúzva zsebéből nekitámasztja a homlokát az oszlopnak, tenyerével az oszlop hűvös felületét simogatva.*
-Most mi legyen...? *Teszi fel a kérdést hangosan, hangjából árad a csalódottság és kiábrándultság.*
*Végre itt van. Még most is képtelen elhinni, hogy a napokig tartó gyaloglás ellenére épségben megérkezett. Megkönnyebbülten sóhajt fel majd, a kezdeti "mámor" elmúltával, észreveszi a nyüzsgést. A nyugalma rögtön tovaszáll, idegesen harap alsó ajkába ami majdhogynem teljesen elfehéredik. Vállait összehúzva, kezeit zsebébe csúsztatva hirtelen nagy érdeklődést mutat a főtér kövezetének tanulmányozásában. Bár idegessége felülkerekedett, még így sem tudja kiverni fejéből azt, amiért idejött.
Rengetegszer hallott már a teret díszítő márványoszlopról és egész fiatal kora óta meg szerette volna nézni. Így hát mély levegőt vesz, kihúzza magát és embert, jobban mondva tündért próbáló bátorsággal, határozott léptekkel indul a márványoszlop felé, hogy fiatalkori "álma" megvalósuljon.*
-Csak ne nézz senkire, ne nézz senkire... *Motyogja maga elé miközben egyre közelebb ér az oszlophoz.
Amint eléri az oszlopot megáll előtte és...
És mi? Ennyi lenne? Hiszen ezt a pillanatot olyan sokszor elképzelte, és sokkal lenyűgözőbbnek tűnt a képzeletében.* ~Szépnek szép, de mégis kiábrándító...~ *Nagy sóhaj kíséretében méri végig az oszlopot újra meg újra, de minél hosszabb ideig nézi annál inkább kiábrándul.
Miféle naiv gondolatok késztették arra, hogy ekkora utat tegyen meg azért, hogy párszor végignézzen egy hatalmas oszlopon? Most pedig épp, hogy megérkezett már indulhat is haza...*
-Indulnék, ha lenne hová... *Motyog újfent magának egy hatalmas sóhaj kíséretében.
Fáradt, éhes és szomjas, ráadásul egy kellemetlen incidens következtében pénzének nagy részét is elveszítette. Jobb kezét kihúzva zsebéből nekitámasztja a homlokát az oszlopnak, tenyerével az oszlop hűvös felületét simogatva.*
-Most mi legyen...? *Teszi fel a kérdést hangosan, hangjából árad a csalódottság és kiábrándultság.*
3071. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 21:50:47
Üzenet elküldve: 2014-08-09 21:50:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya//
*Halax sértéseit épp úgy engedi el hegyes kis füle mellett, mint Ewi szavait. A tudálékos részen csak gúnyosan elhúzza száját. Hogy mekkorát téved megint apja! Hisz ő próbálta beadni a lánynak, hogy árulja a testét, még sem hitte el, hogy az jó.
Végre mozdul a vén szeszkazán, így Jaz is ellöki magát a kúttól, némileg ruganyosabb mozdulattal, mint Halax. miután már az erszény teljes tartalmát átadta egyszer, lemondva az abban rejlő aranyakról, így a maradék felé sem nyúl.
Megint egy totálisan felesleges kérdés, mire csak hanyag, némiképp lesajnáló vállrándítást követve válaszol.*
-Alap.
*Ekkor érkezik a nem is várt bocsánatkérés, a piával. Utóbbit elfogadja, a sajnálom részt még kicsit érlelgeti, ízlelgeti magában.
A flaskából mindenképp húz egy nagyot. Több soron is komoly problémája van ezzel megbocsátás dologgal. Leginkább mégis az a lehetőség aggasztja, hogy a lányka túlértékeli saját szerepét Jaz életében. Már ez eddigi függősége is épp elég terhes volt, és nagyon nincs szüksége hasonló kirohanásokra. Másrészről az egész dolog, még csak Ewi érdekeit sem szolgálja, egyszerű patt-helyzet minden résztvevőnek.*
-Sem a rokonom, sem a nőm nem vagy. Ezek után még csak a ribancom se lehetsz.
*És most, hogy így egyértelműsítette a továbbiakat, lényegesen vidámabb pofával nyújtja át a pálinkát Halaxnak.*
-Igazad volt a hivatásosokkal kapcsolatban.
*Ezért megvárja, hogy apja nyelve érintse az italt, és csak akkor szúrja közbe a számára már nyilvánvaló veszélyforrás lehetőségét.*
-Vigyázz, keverve van.
*Világosan emlékszik, hogy nem ezt töltötte a flaskába, és arra is, hogy bizony emelgették akkor este a fogadóban.*
*Halax sértéseit épp úgy engedi el hegyes kis füle mellett, mint Ewi szavait. A tudálékos részen csak gúnyosan elhúzza száját. Hogy mekkorát téved megint apja! Hisz ő próbálta beadni a lánynak, hogy árulja a testét, még sem hitte el, hogy az jó.
Végre mozdul a vén szeszkazán, így Jaz is ellöki magát a kúttól, némileg ruganyosabb mozdulattal, mint Halax. miután már az erszény teljes tartalmát átadta egyszer, lemondva az abban rejlő aranyakról, így a maradék felé sem nyúl.
Megint egy totálisan felesleges kérdés, mire csak hanyag, némiképp lesajnáló vállrándítást követve válaszol.*
-Alap.
*Ekkor érkezik a nem is várt bocsánatkérés, a piával. Utóbbit elfogadja, a sajnálom részt még kicsit érlelgeti, ízlelgeti magában.
A flaskából mindenképp húz egy nagyot. Több soron is komoly problémája van ezzel megbocsátás dologgal. Leginkább mégis az a lehetőség aggasztja, hogy a lányka túlértékeli saját szerepét Jaz életében. Már ez eddigi függősége is épp elég terhes volt, és nagyon nincs szüksége hasonló kirohanásokra. Másrészről az egész dolog, még csak Ewi érdekeit sem szolgálja, egyszerű patt-helyzet minden résztvevőnek.*
-Sem a rokonom, sem a nőm nem vagy. Ezek után még csak a ribancom se lehetsz.
*És most, hogy így egyértelműsítette a továbbiakat, lényegesen vidámabb pofával nyújtja át a pálinkát Halaxnak.*
-Igazad volt a hivatásosokkal kapcsolatban.
*Ezért megvárja, hogy apja nyelve érintse az italt, és csak akkor szúrja közbe a számára már nyilvánvaló veszélyforrás lehetőségét.*
-Vigyázz, keverve van.
*Világosan emlékszik, hogy nem ezt töltötte a flaskába, és arra is, hogy bizony emelgették akkor este a fogadóban.*
3070. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 14:49:19
Üzenet elküldve: 2014-08-09 14:49:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Kóbor lelkek//
*Nem is engedelmesen, nem megadóan, de azért beletörődve lohol a férfi nyomában, egészen a sikátor bejáratáig. Minekutána az embertorony kétszer, sőt háromszor akkorákat lép, mint ő, úgy festhetnek, mint egy úr a cselédjével a sarkában. Leszámítva persze a külsejüket.
Fejét dörzsölgetve - jó kis pukli nőtt rajta a kard nyomán - néz fel vitapartnerére a tér szélén. Igen, egészen jól elhúzkodják itt egymás idegeit, és szerencsére mindkettejüknek elég tágas a tűréshatára, különben valamelyikük - nevezetesen ő - már biztosan felvágott torokkal feküdne a macskaköveken.*
~Kár, hogy nem vette be.~
*Mondjuk, számíthatott volna rá, az azért tényleg elég nagy hazugság volt, meg a sírdogálás... de ki tudja, van, amikor bejön.*
- Jól van már, elég lesz. Kockázat nélkül nincs haszon.
*Újabban rákapott a bölcselkedésre, még nagyokat is bólogat hozzá, de a százötven centijéhez és a kölyökképéhez ez kicsit nevetségesnek hat.*
~Hogy mi?~
*Neki elég egy elejtett mondat, amelynek tartalmával és hátterével nincs teljesen tisztában, abban a pillanatban elborul az agya. Természetesen, a kíváncsiságtól viszketni kezd mindene, páros lábon ugrálva kezdi el rángatni a másik karját, és általában, nagyon nagyot esik hirtelen az érettségi szintje.*
- Légyszilégyszii...
*Azt persze meg sem mondja, hogy mit 'légyszi', ugyanis eszébe sem jut, hogy ez esetleg nem lenne teljesen világos. Arra gondol, hogy a férfi kicsit mesélhetne azokról a lányokról, meg, hogy miért halott mindenki.*
- Naaa, akkor jegeljük a zsebelést, de lééégysziii!
*Ehhez még eszébe jut valami, csak úgy mellékesen, és normális képpel és hangnemben jegyez meg egy apróságot.*
- Akkor itt nem fogsz boldogulni.
*Mintha megszűnt volna az előbbi varázs, visszatottyan a sarkára. Arckifejezése keserűvé változik, száját elhúzza. Bal kézzel körbemutat a téren, amely kezd egyre inkább benépesedni, ahogyan a meleg csökken és az épületek némi árnyékot vetnek. Mindenfelé pompás ruhák, hintók, napernyők, finom kesztyűk és hajbókoló ficsúrok.*
- Látod ezt?
*A kérdés ostobaság, mert miért ne látná a férfi?*
- Na, ez Arthenior, a Levegő Városa.
*Ez a kijelentés sem vall éppen magas intelligenciaszintre, de folytatja.*
- Vannak ők. Csillogás, pénz. Tisztesség, legalábbis többnyire, most tekintsünk el attól, hogy a századik kupac aranyat úgy puncsolták el valahonnan. Az előző kilencvenkilenc vagy örökség, vagy munka eredménye. Ha nem akarod az illegalitást, vagy mit, akkor tessék, menj. Ott biztosan nincsen. De ne csodálkozz, ha undorodva elfordulnak, vagy hívják az őrséget. Nem kell semmit sem tenned, elég az, ahogyan kinézel.
*Lemondóan megcsóválja a fejét, és nagyot sóhajt. Igen, neki ez nagyon fájó és érzékeny pontja. Gyermeteg testben öreg, társadalomfilozófus lélek.*
- Olyan nincs, hogy csóró vagy és tisztességes. Nem létezik. Még ha igen, akkor sem. A szegénység bűn, és csak akkor érsz valamit, ha van aranyad. Az sem fontos, hogy csalod a nejed és van vagy tíz zabigyereked, ha gazdag vagy, nem tudsz hibázni. Ugyanúgy, ahogy a pórnép sem tud makulátlanul élni.
*Sarkon fordul és felteszi a köpenye csuklyáját, nehogy észrevegyék a villanó fehér hajzuhatagot. A zsebébe túr, kitapint egynéhány érmét. Még múlt hatról maradhattak ott. Hátrakiált, bár nem tudja, az embertorony követi-e egyáltalán.*
- Gyere! Van annyim, hogy megebédeljünk. Legálisan.
*Sötéten felkacag. Nyoma sincs a korábbi bolondos csitrinek.*
*Nem is engedelmesen, nem megadóan, de azért beletörődve lohol a férfi nyomában, egészen a sikátor bejáratáig. Minekutána az embertorony kétszer, sőt háromszor akkorákat lép, mint ő, úgy festhetnek, mint egy úr a cselédjével a sarkában. Leszámítva persze a külsejüket.
Fejét dörzsölgetve - jó kis pukli nőtt rajta a kard nyomán - néz fel vitapartnerére a tér szélén. Igen, egészen jól elhúzkodják itt egymás idegeit, és szerencsére mindkettejüknek elég tágas a tűréshatára, különben valamelyikük - nevezetesen ő - már biztosan felvágott torokkal feküdne a macskaköveken.*
~Kár, hogy nem vette be.~
*Mondjuk, számíthatott volna rá, az azért tényleg elég nagy hazugság volt, meg a sírdogálás... de ki tudja, van, amikor bejön.*
- Jól van már, elég lesz. Kockázat nélkül nincs haszon.
*Újabban rákapott a bölcselkedésre, még nagyokat is bólogat hozzá, de a százötven centijéhez és a kölyökképéhez ez kicsit nevetségesnek hat.*
~Hogy mi?~
*Neki elég egy elejtett mondat, amelynek tartalmával és hátterével nincs teljesen tisztában, abban a pillanatban elborul az agya. Természetesen, a kíváncsiságtól viszketni kezd mindene, páros lábon ugrálva kezdi el rángatni a másik karját, és általában, nagyon nagyot esik hirtelen az érettségi szintje.*
- Légyszilégyszii...
*Azt persze meg sem mondja, hogy mit 'légyszi', ugyanis eszébe sem jut, hogy ez esetleg nem lenne teljesen világos. Arra gondol, hogy a férfi kicsit mesélhetne azokról a lányokról, meg, hogy miért halott mindenki.*
- Naaa, akkor jegeljük a zsebelést, de lééégysziii!
*Ehhez még eszébe jut valami, csak úgy mellékesen, és normális képpel és hangnemben jegyez meg egy apróságot.*
- Akkor itt nem fogsz boldogulni.
*Mintha megszűnt volna az előbbi varázs, visszatottyan a sarkára. Arckifejezése keserűvé változik, száját elhúzza. Bal kézzel körbemutat a téren, amely kezd egyre inkább benépesedni, ahogyan a meleg csökken és az épületek némi árnyékot vetnek. Mindenfelé pompás ruhák, hintók, napernyők, finom kesztyűk és hajbókoló ficsúrok.*
- Látod ezt?
*A kérdés ostobaság, mert miért ne látná a férfi?*
- Na, ez Arthenior, a Levegő Városa.
*Ez a kijelentés sem vall éppen magas intelligenciaszintre, de folytatja.*
- Vannak ők. Csillogás, pénz. Tisztesség, legalábbis többnyire, most tekintsünk el attól, hogy a századik kupac aranyat úgy puncsolták el valahonnan. Az előző kilencvenkilenc vagy örökség, vagy munka eredménye. Ha nem akarod az illegalitást, vagy mit, akkor tessék, menj. Ott biztosan nincsen. De ne csodálkozz, ha undorodva elfordulnak, vagy hívják az őrséget. Nem kell semmit sem tenned, elég az, ahogyan kinézel.
*Lemondóan megcsóválja a fejét, és nagyot sóhajt. Igen, neki ez nagyon fájó és érzékeny pontja. Gyermeteg testben öreg, társadalomfilozófus lélek.*
- Olyan nincs, hogy csóró vagy és tisztességes. Nem létezik. Még ha igen, akkor sem. A szegénység bűn, és csak akkor érsz valamit, ha van aranyad. Az sem fontos, hogy csalod a nejed és van vagy tíz zabigyereked, ha gazdag vagy, nem tudsz hibázni. Ugyanúgy, ahogy a pórnép sem tud makulátlanul élni.
*Sarkon fordul és felteszi a köpenye csuklyáját, nehogy észrevegyék a villanó fehér hajzuhatagot. A zsebébe túr, kitapint egynéhány érmét. Még múlt hatról maradhattak ott. Hátrakiált, bár nem tudja, az embertorony követi-e egyáltalán.*
- Gyere! Van annyim, hogy megebédeljünk. Legálisan.
*Sötéten felkacag. Nyoma sincs a korábbi bolondos csitrinek.*
3069. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 13:52:18
Üzenet elküldve: 2014-08-09 13:52:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*A Jaz nemesebbik feléről szóló csevejen képtelen nem elvigyorodni, elárverezésének említésekor még egy apró kuncogást is el kell fojtania magában. Csupán egy elmúlt este elmúlt emléke ötlik fel benne, mikor is több másodpercen keresztül meg volt győződve a kis fél-elf kurtizán létéről. Nos igen, ilyen is volt egyszer, most azonban korántsem ennyire vidám a helyzet, hiszen a srác sem ügyes húzásait, sem a már-már bókszámba menő megjegyzését nem illeti nagyobb figyelemmel. De még kisebbel sem. Nem úgy a debella, ki jót kuncog holmi ki tudja honnan előkeveredett kerítéseken, heveny szemöldökráncolásba kényszerítve ezzel az értetlen lányka homlokát. Ami nem hogy múlna, csak még összébb szalad, ahogy az önfeledt röhögés és egy különösen, talán félelmetesen élénk fantázia szülte vízió kinyilatkoztatását hallgatja. Nem is igen tud ehhez mit hozzátenni, csupán magában könyvel el annyit, hogy ennek az alaknak nem a külseje a legmegdöbbentőbb, ahogy azt egész eddig hitte.
Az osztozkodáson bólint, bár alig hiszi, hogy alakítása után Jaz akármennyit is szán neki "közös" felükből. A kérdésre pedig, mivel nem neki tették fel, nem is felel, talán már feltűnően szótlannak is tűnhet. Csupán már jól ismert fintora húzza rövid, torz kifejezésbe arcát. Kutakodni is elkezd, tarisznyájában, flaskája után, minek tartalma kétségtelen, súlya pedig csurig telítettségére utal, s ezzel kezében lép éppen annyit, hogy kartávolságba kerülhessen a suhanctól. Lesütött tekintettel, hirtelen mozdulattal nyomja annak mellkasához a pálinkahordozó alkalmatosságot, persze csak ha nem ugranak el előle, orra alatt pedig egy halk, de tisztán kivehető "sajnálom"-ot mormog.*
*A Jaz nemesebbik feléről szóló csevejen képtelen nem elvigyorodni, elárverezésének említésekor még egy apró kuncogást is el kell fojtania magában. Csupán egy elmúlt este elmúlt emléke ötlik fel benne, mikor is több másodpercen keresztül meg volt győződve a kis fél-elf kurtizán létéről. Nos igen, ilyen is volt egyszer, most azonban korántsem ennyire vidám a helyzet, hiszen a srác sem ügyes húzásait, sem a már-már bókszámba menő megjegyzését nem illeti nagyobb figyelemmel. De még kisebbel sem. Nem úgy a debella, ki jót kuncog holmi ki tudja honnan előkeveredett kerítéseken, heveny szemöldökráncolásba kényszerítve ezzel az értetlen lányka homlokát. Ami nem hogy múlna, csak még összébb szalad, ahogy az önfeledt röhögés és egy különösen, talán félelmetesen élénk fantázia szülte vízió kinyilatkoztatását hallgatja. Nem is igen tud ehhez mit hozzátenni, csupán magában könyvel el annyit, hogy ennek az alaknak nem a külseje a legmegdöbbentőbb, ahogy azt egész eddig hitte.
Az osztozkodáson bólint, bár alig hiszi, hogy alakítása után Jaz akármennyit is szán neki "közös" felükből. A kérdésre pedig, mivel nem neki tették fel, nem is felel, talán már feltűnően szótlannak is tűnhet. Csupán már jól ismert fintora húzza rövid, torz kifejezésbe arcát. Kutakodni is elkezd, tarisznyájában, flaskája után, minek tartalma kétségtelen, súlya pedig csurig telítettségére utal, s ezzel kezében lép éppen annyit, hogy kartávolságba kerülhessen a suhanctól. Lesütött tekintettel, hirtelen mozdulattal nyomja annak mellkasához a pálinkahordozó alkalmatosságot, persze csak ha nem ugranak el előle, orra alatt pedig egy halk, de tisztán kivehető "sajnálom"-ot mormog.*
3068. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 13:12:19
Üzenet elküldve: 2014-08-09 13:12:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
- Persze, hogy sokat emlegetem. Megmondtam neked, hogy ha nagyon szorul a hurok, elárverezzük.
*És valóban, mindig jó, ha az ember halának van egy „B” terve, még ha ez egy olyan „B” terv is, amit nem szándékozik gyakorlatba átültetni, mert azért mindennek van teteje.
Az első mondatig figyelmesen hallgatja a lány meséjét, de aztán elveszti az érdeklődését. Miért mindig a szülők a mumusuk, ezt sose fogja megérteni. Hát már senki sincs olyan idilli gyermekkora, mint neki volt, hogy ne azzal kábítsa a népeket? Hova fajul a világ! Újíthatnának már ezek a fiatalok. Mondjuk megerőszakolta őket az erdő gonosz kecskéje, mire a tisztás úrnője elküldte, mert már nem olyan szende. Amilyen barmok a népek, ezt is gond nélkül benyalnák, főleg ha ilyenek tálalják nekik. Na mindegy, majd tart egy továbbképzést a kölköknek, ha kedve lesz hozzá.
Jaz jellemzésén felkuncog. *
- Hát persze. Érzéke az van. Hogyne. Ő meg abból épített kerítést.
*Ám mikor a kisköpet teszi fel a kérdését, Halax reflexből röhög fel, kis híján a kútba szórva a pénzt. Könnyeit törölgetve válaszol a fiúnak.*
- Ez a kis drágaság egy szál pendelyben és egy csorba vödörrel is nekilátna mindenkit megkéselni a Pegazusban, ha azt mondanád neki, hogy az jó. Szóval nem, egyáltalán nem feltételezek semmit. Én tudni szoktam. Mindig, mindent, mindenhol. Ez alap.
*Feláll, kinyújtózkodik, és nekilát, hogy kommandírozza a kis cserkészcsapatot.*
- Na, pakoljatok. A pénzt fele-fele osztjuk, a ti feleteket meg úgy, ahogy akarjátok. Aztán! *Jaz felé fordul.* Leitattad már a kis pártfogoltadat?
- Persze, hogy sokat emlegetem. Megmondtam neked, hogy ha nagyon szorul a hurok, elárverezzük.
*És valóban, mindig jó, ha az ember halának van egy „B” terve, még ha ez egy olyan „B” terv is, amit nem szándékozik gyakorlatba átültetni, mert azért mindennek van teteje.
Az első mondatig figyelmesen hallgatja a lány meséjét, de aztán elveszti az érdeklődését. Miért mindig a szülők a mumusuk, ezt sose fogja megérteni. Hát már senki sincs olyan idilli gyermekkora, mint neki volt, hogy ne azzal kábítsa a népeket? Hova fajul a világ! Újíthatnának már ezek a fiatalok. Mondjuk megerőszakolta őket az erdő gonosz kecskéje, mire a tisztás úrnője elküldte, mert már nem olyan szende. Amilyen barmok a népek, ezt is gond nélkül benyalnák, főleg ha ilyenek tálalják nekik. Na mindegy, majd tart egy továbbképzést a kölköknek, ha kedve lesz hozzá.
Jaz jellemzésén felkuncog. *
- Hát persze. Érzéke az van. Hogyne. Ő meg abból épített kerítést.
*Ám mikor a kisköpet teszi fel a kérdését, Halax reflexből röhög fel, kis híján a kútba szórva a pénzt. Könnyeit törölgetve válaszol a fiúnak.*
- Ez a kis drágaság egy szál pendelyben és egy csorba vödörrel is nekilátna mindenkit megkéselni a Pegazusban, ha azt mondanád neki, hogy az jó. Szóval nem, egyáltalán nem feltételezek semmit. Én tudni szoktam. Mindig, mindent, mindenhol. Ez alap.
*Feláll, kinyújtózkodik, és nekilát, hogy kommandírozza a kis cserkészcsapatot.*
- Na, pakoljatok. A pénzt fele-fele osztjuk, a ti feleteket meg úgy, ahogy akarjátok. Aztán! *Jaz felé fordul.* Leitattad már a kis pártfogoltadat?
3067. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 12:55:24
Üzenet elküldve: 2014-08-09 12:55:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya//
*Mindketten túllőttek. Kész szerencse, hogy Jaz olyan végtelenül türelmes lény. Most például pont eme képességét igénybe vevő, hosszadalmas kínhalált tervez a kettőnek.*
-Túl sokat emlegeted a formás hátsómat.
*Morogja vissza, nem épp boldogan, és hogy megelőzzön mindenféle kéretlen és kellemetlen atrocitást inkább visszahelyezkedik a kávára. Rá sem tekint a mellette halmozódó érmékre. Egyrészt dacból, másrészt mert nem érdekli. Ha annyira garasos lenne, mint atyja eleve nem invesztált volna komolyabb összegeket a lánykába. Ez a tetű meg persze nem siet! Ó dehogy! Ismeri már ahhoz eléggé Halaxot, hogy feltételezze a szándékosságot. És ismeri eléggé már Ewicát is, hogy tudja apja végül önmagát bünteti az időhúzással. Át is suhan egy győztes félmosoly ábrázatán a gondolatra.
Apja szavait csak egy halk morgással, és szemforgatással nyugtázza. Míg Ewi történetét, és bókjait ennyivel sem. Miután két legközelebbi ismerőse túlesett a kis fél-elf értékelésén megenged egy költői kérdést magának Halax felé.*
-Most komolyan feltételezed rólam, hogy képes lennék bármi törvénytelenre rávenni kicsi lányokat? Ééén?
*Várakozón tekint a sudár alkatú Nagy Halra, nem annyira választ remélve, mint inkább a hamari indulást.*
*Mindketten túllőttek. Kész szerencse, hogy Jaz olyan végtelenül türelmes lény. Most például pont eme képességét igénybe vevő, hosszadalmas kínhalált tervez a kettőnek.*
-Túl sokat emlegeted a formás hátsómat.
*Morogja vissza, nem épp boldogan, és hogy megelőzzön mindenféle kéretlen és kellemetlen atrocitást inkább visszahelyezkedik a kávára. Rá sem tekint a mellette halmozódó érmékre. Egyrészt dacból, másrészt mert nem érdekli. Ha annyira garasos lenne, mint atyja eleve nem invesztált volna komolyabb összegeket a lánykába. Ez a tetű meg persze nem siet! Ó dehogy! Ismeri már ahhoz eléggé Halaxot, hogy feltételezze a szándékosságot. És ismeri eléggé már Ewicát is, hogy tudja apja végül önmagát bünteti az időhúzással. Át is suhan egy győztes félmosoly ábrázatán a gondolatra.
Apja szavait csak egy halk morgással, és szemforgatással nyugtázza. Míg Ewi történetét, és bókjait ennyivel sem. Miután két legközelebbi ismerőse túlesett a kis fél-elf értékelésén megenged egy költői kérdést magának Halax felé.*
-Most komolyan feltételezed rólam, hogy képes lennék bármi törvénytelenre rávenni kicsi lányokat? Ééén?
*Várakozón tekint a sudár alkatú Nagy Halra, nem annyira választ remélve, mint inkább a hamari indulást.*
3066. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 12:39:35
Üzenet elküldve: 2014-08-09 12:39:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Túllőtt a célon. Ez már hivatalos. Megdönthetetlen és megmásíthatatlan tényként tornyosul lánykánk feje felett, a gunyoros és sértett Jaz képében. Ki néhány perccel ezelőtti kitörő örömével szöges ellentétben ezúttal rá sem hederít.
Vissza nem forgathatja ugyan az eseményeket, bocsánatot kérni pedig...annál sajnos makacsabb fából faragták, na meg nem is nagyon hiszi, hogy bármilyen pozitív hatása lenne a dolognak. Egyetlen esélye maradt a szépítésre, már ahogy így hirtelen, dühtől kitisztult elméjével mérlegelni tudja, hogy valamiféle büszkeséget ébresszen mentorában. Na meg a másik melákban, ha már így összehozta őket a suhanc.
Mivel a számlálást a kút padkáján végzik, tekintete is a környéket, egészen pontosan a csengő érmékből emelt tornyokat figyeli. Elégedett mosoly görbül szája sarkában, ahogy a hasonló biccentést fogadja, s nem tétovázik a feleleten sem.*
- Elvágni a torkunkat? Inkább felruházni, megmenteni egy kúr...egy erőszaktevő apa elől, segíteni, hogy elszökjek gonosz mostohámtól, megtalálni a haza vezető utat. Na meg a legtöbben hálásak is némi cipekedésért, állatsimogatásért és hasonlókért.
*Lassan kezd közelebb haladni, ahogy a kisebb összeg gyűlésének történetét foglalja össze nagy vonalakban, mire elhallgat, már egészen a kút pereméhez ér.*
- Jaz meg. Lehetne pontosabb. De a részletekhez van érzéke!
*Állapítja meg ezúttal teljesen őszinte meggyőződéssel, hiszen az a sok dolog, mikre őszerinte oda kell figyelni egy-egy ilyen megtévesztés alkalmával, na az aztán a részletekre való legmagasabb érzékenységet feltételezi.*
*Túllőtt a célon. Ez már hivatalos. Megdönthetetlen és megmásíthatatlan tényként tornyosul lánykánk feje felett, a gunyoros és sértett Jaz képében. Ki néhány perccel ezelőtti kitörő örömével szöges ellentétben ezúttal rá sem hederít.
Vissza nem forgathatja ugyan az eseményeket, bocsánatot kérni pedig...annál sajnos makacsabb fából faragták, na meg nem is nagyon hiszi, hogy bármilyen pozitív hatása lenne a dolognak. Egyetlen esélye maradt a szépítésre, már ahogy így hirtelen, dühtől kitisztult elméjével mérlegelni tudja, hogy valamiféle büszkeséget ébresszen mentorában. Na meg a másik melákban, ha már így összehozta őket a suhanc.
Mivel a számlálást a kút padkáján végzik, tekintete is a környéket, egészen pontosan a csengő érmékből emelt tornyokat figyeli. Elégedett mosoly görbül szája sarkában, ahogy a hasonló biccentést fogadja, s nem tétovázik a feleleten sem.*
- Elvágni a torkunkat? Inkább felruházni, megmenteni egy kúr...egy erőszaktevő apa elől, segíteni, hogy elszökjek gonosz mostohámtól, megtalálni a haza vezető utat. Na meg a legtöbben hálásak is némi cipekedésért, állatsimogatásért és hasonlókért.
*Lassan kezd közelebb haladni, ahogy a kisebb összeg gyűlésének történetét foglalja össze nagy vonalakban, mire elhallgat, már egészen a kút pereméhez ér.*
- Jaz meg. Lehetne pontosabb. De a részletekhez van érzéke!
*Állapítja meg ezúttal teljesen őszinte meggyőződéssel, hiszen az a sok dolog, mikre őszerinte oda kell figyelni egy-egy ilyen megtévesztés alkalmával, na az aztán a részletekre való legmagasabb érzékenységet feltételezi.*
3065. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 12:15:25
Üzenet elküldve: 2014-08-09 12:15:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Na! Még hogy nincs tekintélye! Hát még a kisköpet is visszavesz lelépési szándékáról. Egész tehetséges lenne a kölök, csak ne lenne ilyen marha bonyolult fegyelmezni. Hajj, ez az örökös összeveretési mánia. Csak a baj, folyton csak a baj.
Viszont azt hozzá kell tenni, hogy Halax másnaposan tényleg nem annyira penge, olyankor csak súrolja a tökélyt. Hiszen józanul tökéletes, spiccesen pedig még annál is jobb. Hja, az évek meg a rutin.
Felkuncog Jaz szavaira.*
- Akkor is bírni fogod, ha egyesével kell kibányásznod a hátsódból, ahova dugdosom őket, ha sokat hepciáskodsz? Nem hinném…
*A többire már csak megértően bólogat. Alvállalkozók! Ezek viszik előre a céget mióta világ a világ. Kis hal megeszi a nagy halat, a nagy hal meg szépen tejel ebből A Halnak. Szép is a rendszer, na. Bár az kicsi aggodalomra ad okot, hogy Jaz bármit is magánbulinak titulál, legyen az csak olyan apró-cseprő is, mint egy túl hamvas leányka terrorizálása. Hát még a végén felborul a parancsnoki láncolat, és odáig fajul a dolog, hogy neki is csinálnia kell valamit. És az nem jó.
Elkapja az erszényt, megsaccolja súlyát, és ellenőrzi, hogy tényleg pénz van benne. Elégedett cápavigyorra húzza arcát, miközben nekilát, hogy apró kis tornyokat emeljen az érmékből a kútkávára. Észleli, hogy Jaz lassan már bárhol lenne, csak itt nem, ebből kifolyólag olyan komótosan és megfontoltan pakolgatja a zsákmányt, hogy azt bármelyik fösvény zálogos megirigyelné.
Munka közben elégedetten bólint a leányzó felé, majd, csak hogy tovább húzza az időt, felteszi neki a kérdést, ha már a kisköpetet nem érdekli.*
- Nos, aranyom, regéld el szépen nekünk, hogy ki akarja majd elvágni a torkunkat ezért a kis adományért? Tudod, a takonypócnak *Bök fejével a fél-elf irányába.* sose volt érzéke a részletekhez.
*Nos, valószínűnek tartja, hogy az említett takonypóc, tekintély ide vagy oda, előbb utóbb csak megpattan. De abban is biztos, hogy épp olyan könnyen elővakarja valami büdös kis zugból, ahogy a másik tudná előbányászni egy rosszabb csehó asztala alól hősünket. Szóval nem aggódik. Amúgy sem szokott.*
A hozzászólás írója (Halax Lamans) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.09 12:22:19
*Na! Még hogy nincs tekintélye! Hát még a kisköpet is visszavesz lelépési szándékáról. Egész tehetséges lenne a kölök, csak ne lenne ilyen marha bonyolult fegyelmezni. Hajj, ez az örökös összeveretési mánia. Csak a baj, folyton csak a baj.
Viszont azt hozzá kell tenni, hogy Halax másnaposan tényleg nem annyira penge, olyankor csak súrolja a tökélyt. Hiszen józanul tökéletes, spiccesen pedig még annál is jobb. Hja, az évek meg a rutin.
Felkuncog Jaz szavaira.*
- Akkor is bírni fogod, ha egyesével kell kibányásznod a hátsódból, ahova dugdosom őket, ha sokat hepciáskodsz? Nem hinném…
*A többire már csak megértően bólogat. Alvállalkozók! Ezek viszik előre a céget mióta világ a világ. Kis hal megeszi a nagy halat, a nagy hal meg szépen tejel ebből A Halnak. Szép is a rendszer, na. Bár az kicsi aggodalomra ad okot, hogy Jaz bármit is magánbulinak titulál, legyen az csak olyan apró-cseprő is, mint egy túl hamvas leányka terrorizálása. Hát még a végén felborul a parancsnoki láncolat, és odáig fajul a dolog, hogy neki is csinálnia kell valamit. És az nem jó.
Elkapja az erszényt, megsaccolja súlyát, és ellenőrzi, hogy tényleg pénz van benne. Elégedett cápavigyorra húzza arcát, miközben nekilát, hogy apró kis tornyokat emeljen az érmékből a kútkávára. Észleli, hogy Jaz lassan már bárhol lenne, csak itt nem, ebből kifolyólag olyan komótosan és megfontoltan pakolgatja a zsákmányt, hogy azt bármelyik fösvény zálogos megirigyelné.
Munka közben elégedetten bólint a leányzó felé, majd, csak hogy tovább húzza az időt, felteszi neki a kérdést, ha már a kisköpetet nem érdekli.*
- Nos, aranyom, regéld el szépen nekünk, hogy ki akarja majd elvágni a torkunkat ezért a kis adományért? Tudod, a takonypócnak *Bök fejével a fél-elf irányába.* sose volt érzéke a részletekhez.
*Nos, valószínűnek tartja, hogy az említett takonypóc, tekintély ide vagy oda, előbb utóbb csak megpattan. De abban is biztos, hogy épp olyan könnyen elővakarja valami büdös kis zugból, ahogy a másik tudná előbányászni egy rosszabb csehó asztala alól hősünket. Szóval nem aggódik. Amúgy sem szokott.*
A hozzászólás írója (Halax Lamans) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.09 12:22:19
3064. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 11:51:02
Üzenet elküldve: 2014-08-09 11:51:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya//
*Halax borzasztóan fárasztó és feledékeny másnaposan. Úgy fest ismét kiesett a szesz marta memóriájából az az aprócska tény, hogy Jaz már akkor az utcán élt, mikor ő még aranyifjú módjára költötte a kedves mama pénzét.
Mindezek ellenére türelmesen hallgatja végig a számolást, ő legalább jó nevelést kapott.*
-Ne legyél már ilyen alpári. Különben is, bírom az üveggolyókat. Másrészről, ha téged megtalállak bármikor, őt is menni fog.
*Ez a számolgatósdi véleménye szerint nagyon megalázó, sosem szokta. Csak leakasztja az erszényt, aztán majd szembesül a dolgokkal még épp idejében. Hanyag vállrándítással ad egyszerű választ az utolsó kérdésre.*
-Ki kellett tanítani, hogy legyen mit behajtani. És hat; mi közöd hozzá? Ez a magán bulim.
*Az erszényt átpasszolja Halaxnak azért. Lassan kezd benne ébredni a fajgyűlölet, és a jelenlévő összes embert jól bokán rugdalná.*
-Nesze, számolgass, ha ahhoz van gusztusod.
*Ewica kérdését egyszerűen elengedi a füle mellett, nem érdekli a hogyan, nyilvánvaló, hogy a lány képes már gondoskodni magáról. Így ő akár meg is szabadulhat tőle. Jó, persze, nem jönne rosszul a fruska, mint állandó javadalommal bíró tag, viszont a rinya miatt nem érné meg. És bizonyos leckéket úgy fest igazán nehezen vesz be a gyomra. Rá sem pillant a lányra, véleménye szerint neki már csak apjával kell rendeznie a sorokat. Lelépésre készen vár Halaxra, messziről sikít róla, hogy szabadulna már nagyon a szituból.*
*Halax borzasztóan fárasztó és feledékeny másnaposan. Úgy fest ismét kiesett a szesz marta memóriájából az az aprócska tény, hogy Jaz már akkor az utcán élt, mikor ő még aranyifjú módjára költötte a kedves mama pénzét.
Mindezek ellenére türelmesen hallgatja végig a számolást, ő legalább jó nevelést kapott.*
-Ne legyél már ilyen alpári. Különben is, bírom az üveggolyókat. Másrészről, ha téged megtalállak bármikor, őt is menni fog.
*Ez a számolgatósdi véleménye szerint nagyon megalázó, sosem szokta. Csak leakasztja az erszényt, aztán majd szembesül a dolgokkal még épp idejében. Hanyag vállrándítással ad egyszerű választ az utolsó kérdésre.*
-Ki kellett tanítani, hogy legyen mit behajtani. És hat; mi közöd hozzá? Ez a magán bulim.
*Az erszényt átpasszolja Halaxnak azért. Lassan kezd benne ébredni a fajgyűlölet, és a jelenlévő összes embert jól bokán rugdalná.*
-Nesze, számolgass, ha ahhoz van gusztusod.
*Ewica kérdését egyszerűen elengedi a füle mellett, nem érdekli a hogyan, nyilvánvaló, hogy a lány képes már gondoskodni magáról. Így ő akár meg is szabadulhat tőle. Jó, persze, nem jönne rosszul a fruska, mint állandó javadalommal bíró tag, viszont a rinya miatt nem érné meg. És bizonyos leckéket úgy fest igazán nehezen vesz be a gyomra. Rá sem pillant a lányra, véleménye szerint neki már csak apjával kell rendeznie a sorokat. Lelépésre készen vár Halaxra, messziről sikít róla, hogy szabadulna már nagyon a szituból.*
3063. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 01:08:35
Üzenet elküldve: 2014-08-09 01:08:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Jaz nincs egyedül érzéseivel, már ami a fogadtatás rosszul esését illeti. Persze a méreg vörös ködében megfordult, talán egy másodpercre is a szöszke fejecskében, hogy hálás kiskutyaként omlik boldogan régen látott gazdája nyakába, és mindent feledve pitizik vidáman egy kis buksisimiért, az mégsem ő lett volna. Így inkább hagyta csírájában kushadni az ötletet, s vitte véghez kitörését, mi a kialakult, igencsak kényelmetlenné váló helyzetbe sodorta.
Feltehetően kevert fajának na meg a lányka megrökönyödésének köszönhetően, Jaz úgy kapja ki az erszényt az éppen távolodni készülő markából, mintha csak nyújtották volna felé. Az erszényt, mi bizony saját szerzeménye, s minek tartalma három külön szoba kivételét is maradéktalanul fedezné. Regéjét talán el is meséli, ha kellőképp lenyugodtak és rendeződtek a kedélyek. Addig viszont csak néz utána, még mindig a nem megszokott feddéstől megszeppenve. A fenyegetést úgy tűnik mégsem váltja be a túldíszített izomtömb, amit a csitri, talán érthető okokból, egy megkönnyebbült sóhajjal nyugtáz.
A srác felől érkező, gúnytól csöpögő vigyort és megjegyzéseket dacos tekintettel állja, reagálni nem kíván, és nincs is nagyon ideje rá, így csak mellkasa előtt összefont karjaival hallgatja az iskolázást. Gyanúja, miszerint a sokat emlegetett Apát tisztelheti az ismeretlen személyében, beigazolódni látszik, na meg azt is érti már, honnan az a sok példálózás, mellyel az ő okítása során is éltek. Azon pedig, hogy ajnározták...nos, büszke, jóleső és minden haragját feledő mosolyba görbülnek ajkai.
Amennyiben a javasolt számlálás megkezdődik, helyéből ugyan nem mozdul, fürkésző zöldjei viszont minden egyes érmét próbálnak nyomon követni, ha Jaz hátán keresztül, hát akkor úgy. Amint pedig befejeződik a művelet, talán a kelleténél kicsit bizonytalanabb hangon szólal.*
- Nem is vagy kíváncsi, hogy szereztem?
*Hogy az erszényre, az összegre, netán mindkettőre érti-e kétséges, ám összességében talán lényegtelen is.*
*Jaz nincs egyedül érzéseivel, már ami a fogadtatás rosszul esését illeti. Persze a méreg vörös ködében megfordult, talán egy másodpercre is a szöszke fejecskében, hogy hálás kiskutyaként omlik boldogan régen látott gazdája nyakába, és mindent feledve pitizik vidáman egy kis buksisimiért, az mégsem ő lett volna. Így inkább hagyta csírájában kushadni az ötletet, s vitte véghez kitörését, mi a kialakult, igencsak kényelmetlenné váló helyzetbe sodorta.
Feltehetően kevert fajának na meg a lányka megrökönyödésének köszönhetően, Jaz úgy kapja ki az erszényt az éppen távolodni készülő markából, mintha csak nyújtották volna felé. Az erszényt, mi bizony saját szerzeménye, s minek tartalma három külön szoba kivételét is maradéktalanul fedezné. Regéjét talán el is meséli, ha kellőképp lenyugodtak és rendeződtek a kedélyek. Addig viszont csak néz utána, még mindig a nem megszokott feddéstől megszeppenve. A fenyegetést úgy tűnik mégsem váltja be a túldíszített izomtömb, amit a csitri, talán érthető okokból, egy megkönnyebbült sóhajjal nyugtáz.
A srác felől érkező, gúnytól csöpögő vigyort és megjegyzéseket dacos tekintettel állja, reagálni nem kíván, és nincs is nagyon ideje rá, így csak mellkasa előtt összefont karjaival hallgatja az iskolázást. Gyanúja, miszerint a sokat emlegetett Apát tisztelheti az ismeretlen személyében, beigazolódni látszik, na meg azt is érti már, honnan az a sok példálózás, mellyel az ő okítása során is éltek. Azon pedig, hogy ajnározták...nos, büszke, jóleső és minden haragját feledő mosolyba görbülnek ajkai.
Amennyiben a javasolt számlálás megkezdődik, helyéből ugyan nem mozdul, fürkésző zöldjei viszont minden egyes érmét próbálnak nyomon követni, ha Jaz hátán keresztül, hát akkor úgy. Amint pedig befejeződik a művelet, talán a kelleténél kicsit bizonytalanabb hangon szólal.*
- Nem is vagy kíváncsi, hogy szereztem?
*Hogy az erszényre, az összegre, netán mindkettőre érti-e kétséges, ám összességében talán lényegtelen is.*
3062. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 00:26:37
Üzenet elküldve: 2014-08-09 00:26:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Aha! Szóval átverés volt, meg házasság is volt! Minden világos, ezekből alakult ki perpatvar. Most meg a válás miatt Jaz viszi a bankot. Teljesen érthető, így kell házasodni, ezt már az anyja is magas fokon művelte, az Égiek nyugosztalják a lelkét. Ráadásul a kisköpet egész jól megnevelte az eddig rikácsoló fehérnépet.*
- Nyugodt vagyok, mint hét másik, csihadj, ebihal!
*A dolgok fordulata már-már elégedettséggel tölti el. Van erszény, van béke, van élet a másnap után. Kifejezetten felemelő érzés! Ám, mint az lenni szokott, tökéletes idill nincs. Jaz már megint hebrencskedik. Hajj, a fiatalság elsöprő heve mindig csak kapkodáshoz vezet.
Hatalmas sóhajjal ropogtatja meg nyakát, majd gyűrűkkel ékített ujjait, aztán lát a dorgáláshoz. Amit Jaz vagy végighallgat, vagy nem. Ez utóbbi esetben mocskosul meg lesz nevelve, kedvesnővérek és körülugráló háznép képében.*
- Egy. *Kezd számolgatni ujjain.* Mit mondtam, mit csinálsz, ha törlesztenek?! Számolsz. Ha az exnejed kiszúrta a szemünket egy zacskónyi üveggolyóval, akkor nem lesz boldogság, és attól leszek én egy nagyon, nagyon bús halacska. Kettő. Csipkebokorvessző. Három. Ne parancsolgass nekem, mert a füled a kezedbe adom. Négy. Minek ajnároztad a leányzót, ha csak pénzbehajtani kellett tőle?
*Az említett leányzót a már taglalt okok miatt valóban nem szívesen látná meztelenül. Ám ahhoz még annyira sincs kedve, hogy napokig hajkurássza, ha esetleg mégis át-átverés esete forogna fenn. Meg különben is! Ha ilyen ügyesen képes tartani a száját, hát valami hasznát csak lehetne venni. Mondjuk ajtóütközőnek, ha másnak nem.*
*Aha! Szóval átverés volt, meg házasság is volt! Minden világos, ezekből alakult ki perpatvar. Most meg a válás miatt Jaz viszi a bankot. Teljesen érthető, így kell házasodni, ezt már az anyja is magas fokon művelte, az Égiek nyugosztalják a lelkét. Ráadásul a kisköpet egész jól megnevelte az eddig rikácsoló fehérnépet.*
- Nyugodt vagyok, mint hét másik, csihadj, ebihal!
*A dolgok fordulata már-már elégedettséggel tölti el. Van erszény, van béke, van élet a másnap után. Kifejezetten felemelő érzés! Ám, mint az lenni szokott, tökéletes idill nincs. Jaz már megint hebrencskedik. Hajj, a fiatalság elsöprő heve mindig csak kapkodáshoz vezet.
Hatalmas sóhajjal ropogtatja meg nyakát, majd gyűrűkkel ékített ujjait, aztán lát a dorgáláshoz. Amit Jaz vagy végighallgat, vagy nem. Ez utóbbi esetben mocskosul meg lesz nevelve, kedvesnővérek és körülugráló háznép képében.*
- Egy. *Kezd számolgatni ujjain.* Mit mondtam, mit csinálsz, ha törlesztenek?! Számolsz. Ha az exnejed kiszúrta a szemünket egy zacskónyi üveggolyóval, akkor nem lesz boldogság, és attól leszek én egy nagyon, nagyon bús halacska. Kettő. Csipkebokorvessző. Három. Ne parancsolgass nekem, mert a füled a kezedbe adom. Négy. Minek ajnároztad a leányzót, ha csak pénzbehajtani kellett tőle?
*Az említett leányzót a már taglalt okok miatt valóban nem szívesen látná meztelenül. Ám ahhoz még annyira sincs kedve, hogy napokig hajkurássza, ha esetleg mégis át-átverés esete forogna fenn. Meg különben is! Ha ilyen ügyesen képes tartani a száját, hát valami hasznát csak lehetne venni. Mondjuk ajtóütközőnek, ha másnak nem.*
3061. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-09 00:02:28
Üzenet elküldve: 2014-08-09 00:02:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya//
*Tényleg rosszul esett neki ez a fogadtatás, nem erre számított, a legkevésbé sem. És eleve mit képzel magáról a lány? Jaz segített neki, rá nem is jellemző önzetlenséggel, erre máris kócként kell ragadni rá? Elvárásokkal, meg számonkéréssel? Eszméletlen!
Tartja a kifejezetten szemétláda szerepet, és csak akkor mozdul, mikor Halax másnapos hisztije felhangzik. Komolyan, mint egy főúri dáma, az eltúlzott fejfájásával. Keze gyorsan mozdul, és még mielőtt Ewi hátrálna ragadja magához a leányka erszényét. Érdekes, ilyet nem is adott neki.*
-Nyugodj már le öreg.
*Inti türelemre pillanatnyilag hisztisebb ismerősét a kettő közül.*
-A kicsike ezzel még nem rótta le tartozását.
*Gonosz félmosoly a lányra.*
-De rendezheti holnap is. Gyerünk!
*Adja ki a parancsot Halaxnak, és indul is hátat fordítva a csitrinek.*
-Gondolom neked sincs kedved a pucér látványához, ezt meg elisszuk. Piac, vagy fogadó?
*Tényleg rosszul esett neki ez a fogadtatás, nem erre számított, a legkevésbé sem. És eleve mit képzel magáról a lány? Jaz segített neki, rá nem is jellemző önzetlenséggel, erre máris kócként kell ragadni rá? Elvárásokkal, meg számonkéréssel? Eszméletlen!
Tartja a kifejezetten szemétláda szerepet, és csak akkor mozdul, mikor Halax másnapos hisztije felhangzik. Komolyan, mint egy főúri dáma, az eltúlzott fejfájásával. Keze gyorsan mozdul, és még mielőtt Ewi hátrálna ragadja magához a leányka erszényét. Érdekes, ilyet nem is adott neki.*
-Nyugodj már le öreg.
*Inti türelemre pillanatnyilag hisztisebb ismerősét a kettő közül.*
-A kicsike ezzel még nem rótta le tartozását.
*Gonosz félmosoly a lányra.*
-De rendezheti holnap is. Gyerünk!
*Adja ki a parancsot Halaxnak, és indul is hátat fordítva a csitrinek.*
-Gondolom neked sincs kedved a pucér látványához, ezt meg elisszuk. Piac, vagy fogadó?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8753-8772