// Tűzkeresztség //
* Hamar elérik a teret, ahol már nagy a nyüzsgés. A parancsnok sziluettje messziről látszódik. Termetes testét csillogó lovagi vértezet fedi. Hasonlókat kaptak az elitek is a várostól. Rostélyos sisakján díszes fehér toll ékeskedik, ez is jelzi, hogy nem átlagos tisztről van szó. Vállaira köpeny borul, amin hátul a város címere látható, bár ezt innen még nem láthatják. A téren az újoncok, mint dühös hangyák rohangálnak. Hamarosan letelik az egy óra, így hát ez nem is csoda. Fajok tekintetében elég vegyes az állomány. A nyitott szem nem csak embereket láthat, hanem néhány más fajút is. Egyre csak közelednek a parancsokhoz, aki most is tárgyal néhány tiszttel. Már csak néhány lépésnyire vannak, amikor azok fejet hajtva távoznak.*
- Swom küldönc szolgálatra jelentkezik uram! Droyn parancsnok üzenetét hozom uram.* Tiszteleg is mellé bőszen.*
- Értem. Pihenj küldönc!* Pillant előbb rá majd az érkező férfira, amíg az üzenet előkerül a tokból. Alaposan végig járatja hideg barna tekintetét Wynpeiroson. Jelen pillanatban nem tudja hova tenni, mivel az elitek egyenruháját nem véli felfedezni rajta. Arca borostás, amin látszik, hogy meg megjelent néhány ősz szál is. Arca egy olyan arc, ami már jó néhány csatát megélt. Sebhelyek is tanúsítják ezt. Amint az üzenet megőkerül, hamar végig futja.*
- Van még valami küldönc?* Érdeklődik, mire az felszólal.*
- Igen uram! Droyn parancsnok üzenetét kell elvinnem a tanácsnak.* Ezzel arra akart utalni, hogy lenne még dolga.*
- Indulhat. Én végeztem.* Tiszteleg, ahogy a fiú és, aki ezután tovább is siet a Tanácsházára.*
- Szóval még nem vagy teljes értékű elit. Az istenekre, legalább egy köpenyt adhattak volna magának.* Morogja az orra alatt, hogy aztán oldalra forduljon az egyik közeli egyenruháshoz.*
- Hrot tizedes! Kérem kerítsen nekem mihamarabb egy köpenyt.
- Igen uram!* Siet el a fiatal tisztes.*
- Kap egy köpenyt a mieinktől a gyakorlat idejére.* Valószínűleg ezzel máris megvan a véleménye az úgynevezett elitről. Néhány tiszt újfent megjelenik, akikkel elkezd tárgyalni. Közben a fiú meg érkezik a városi őrség jelenlegi használatban lévő szürke köpenyével, amit Arthenior címre ékesít. Ezt oda is adják a félvér kezébe, amit néhány pillanaton belül magára is ölthet. Éppen csak ezt sikerül befejeznie megperdülnek a dobok. A téren néhány pillanaton belül hadrendbe zárkóznak a fiatal varősőrök. Olyan harminc fő lehet ötször hatos sorokba rendeződve. Az első sor az hat törpét takar. Őket lehet a nehéz gyalogosoknak hívni. Ez páncéljukon is meglátszik. Mögöttük vegyesen ember, fél-elfek és sötételfek sorakoznak nagyság szerint vegyesen. Hátul elfek magasodnak meg két óriás. Csupa újoncok, csak kevesükön látszik, hogy harcoltak volna valaha.*
- Figyelem mindenki!* Emeli fel hangját a parancsok. Szép kis látványosságnak lehetnek tanúi a város polgárai, akik most szép számmal figyelik ezt a kis parádét.* Éles gyakorlatra indulunk, hogy néhány haramiát jól helyben hagyjunk. Eddig csak egymás és a pálya ellen harcoltatok, de most ez megváltozik. Az életetek és a társaitok élete is rajtok múlik. A legfontosabb pedig, hogy a város sorsa is a ti kezetekben van. Én foglak vezetni titeket személyesen. Csak nekem feleltek, mert a kiképzőtök itt marad. Teljesítsetek úgy, hogy büszke legyen rátok, amikor visszatértek. Végezetül pedig meghívtam egy elitet is, hogy tanúja legyen a mai napnak. Ő is velünk harcol ma, a mi egyenruhánkban. Ma egyek vagyunk és ez az egység elhozza a győzelmet. Artheniorért!* Üvölti a város nevét, mire egységesen felhangzik a tömeg felől is a kiáltás.*
- Fiam! Állj a gyalogosok élére! Legalább összeismerkedsz a város leendő őreivel.* Utasítja Wynpeirost miután végzet. Ezután felszáll lovára és elfoglalja a helyét a csapat élén. Mellette mind a két oldalt egy-egy páncol testőr foglal helyet. Szintén lóháton vannak ők is. A többiek meg talpaljanak. Elhangzik a vezényszó, mire megindul menetelve kifelé a csapat. Többen lehet most látják utoljára a várost élve. Amíg el nem hagyják Artheniort addig menetelve haladnak, hogy a jó polgárok hallják, hogy itt masírozik a városi őrség, még ha csak gyerekcipőben jár.*