Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 21:24:26
Üzenet elküldve: 2020-03-02 21:24:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
// Farkas és Patkány //
*Myr'Jinnart váratlanul éri az ütközés. Nem számított rá, hogy ez fogja kizökkenteni elmélyült gondolataiból. Tüzetesen szemügyre veszi a lányt, aki beleütközött. Egy fiatal kis suhancnak tűnik a ruhája alapján. Pofikája csinos. Myr'Jinnar arra gyanakszik, hogy a lány egy tündér. Kecses vonásai és törékeny teste láttán gondol erre.
~ Vajon hogy került ide ilyen gyorsan? ~
Ismét végignéz a nőn.
~ Nem tűnik veszélyesnek. Talán mintha meg is lenne rettenve kissé. ~
Végül úgy dönt, hogy megpróbál beszélgetést kezdeményezni.
-Honnan jöttél és mi a neved?
Hangja hidegen cseng saját fülében.*
A hozzászólás írója (Fületlen Myr'Jinnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.02 21:54:58
*Myr'Jinnart váratlanul éri az ütközés. Nem számított rá, hogy ez fogja kizökkenteni elmélyült gondolataiból. Tüzetesen szemügyre veszi a lányt, aki beleütközött. Egy fiatal kis suhancnak tűnik a ruhája alapján. Pofikája csinos. Myr'Jinnar arra gyanakszik, hogy a lány egy tündér. Kecses vonásai és törékeny teste láttán gondol erre.
~ Vajon hogy került ide ilyen gyorsan? ~
Ismét végignéz a nőn.
~ Nem tűnik veszélyesnek. Talán mintha meg is lenne rettenve kissé. ~
Végül úgy dönt, hogy megpróbál beszélgetést kezdeményezni.
-Honnan jöttél és mi a neved?
Hangja hidegen cseng saját fülében.*
A hozzászólás írója (Fületlen Myr'Jinnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.02 21:54:58
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 21:23:06
Üzenet elküldve: 2020-03-02 21:23:06
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
- Helyes helyes!
*Dörren fel lelkesen, mert oly sok találgatás után végül Krestvir eltalálta a megfejtést.*
- A jutalom egész különleges leány. Remélem felelősséggel és tisztelettel bánsz majd vele.
*Dörmögi, és valamivel előrébb hajol.*
- Vesd tekinteted az égboltra!
*Mondja miközben ő maga is így tesz. Alig telik el némi idő várakozással, egy fényes pont jelenik meg az égbolton. Ez a pont egyre erősebbé válik, és láthatóan mozog, mégpedig egyenes Krestvir felé.*
- Eme csillag mostantól társad lesz a legsötétebb éjszakákon is.
*A csillag Krestvir pár lépéses körzetében lebeg, és gyertyához hasonlatosan meleg fénnyel ragyog.*
- Szavak sem szükségesek, követni fogja akaratodat, ám figyelmed egészét igényli olyankor.
//8. próbatétel//
*Elgretor próbálkozására semmi sem történik, még a szél sem rebbenti meg a fák leleveleit. Ar Thenior meggyőződése, hogy csupán alszik, ezért nem is törődik tovább vele, inkább arra emeli tekintetét, aki megszólította őt.*
- Nem, nem csak nekem áll hatalmamban. Bár a hatalmam teremtette, de hát nincs itt senki, aki rendelkezik bármifélével?
*Egyik szemét becsukja, ami egy ügyetlen kacsintás kíván lenni.*
- Ne szomorítsatok el azzal, hogy nincsenek itt alkalmas személyek.
//6. próbatétel//
- Helyes helyes!
*Dörren fel lelkesen, mert oly sok találgatás után végül Krestvir eltalálta a megfejtést.*
- A jutalom egész különleges leány. Remélem felelősséggel és tisztelettel bánsz majd vele.
*Dörmögi, és valamivel előrébb hajol.*
- Vesd tekinteted az égboltra!
*Mondja miközben ő maga is így tesz. Alig telik el némi idő várakozással, egy fényes pont jelenik meg az égbolton. Ez a pont egyre erősebbé válik, és láthatóan mozog, mégpedig egyenes Krestvir felé.*
- Eme csillag mostantól társad lesz a legsötétebb éjszakákon is.
*A csillag Krestvir pár lépéses körzetében lebeg, és gyertyához hasonlatosan meleg fénnyel ragyog.*
- Szavak sem szükségesek, követni fogja akaratodat, ám figyelmed egészét igényli olyankor.
//8. próbatétel//
*Elgretor próbálkozására semmi sem történik, még a szél sem rebbenti meg a fák leleveleit. Ar Thenior meggyőződése, hogy csupán alszik, ezért nem is törődik tovább vele, inkább arra emeli tekintetét, aki megszólította őt.*
- Nem, nem csak nekem áll hatalmamban. Bár a hatalmam teremtette, de hát nincs itt senki, aki rendelkezik bármifélével?
*Egyik szemét becsukja, ami egy ügyetlen kacsintás kíván lenni.*
- Ne szomorítsatok el azzal, hogy nincsenek itt alkalmas személyek.
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 21:09:37
Üzenet elküldve: 2020-03-02 21:09:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Zárás//
* A lovag rájön, hogy bizony ezek a feladványok nem az ő kemény fejének valóak. Néhány sikertelen találgatás után inkább úgy dönt, hogy távozik. ~ Majd megoldja őket valaki. Ha meg nem, akkor mindenki elszenvedi azt az átkot. ~ Vélekedik a dologról. Társát is elhagyta valahol, szóval így egyedül kell tovább állnia, hogy egy sört legurítson az egyik kocsmában.*
A hozzászólás írója (Arelow Merlor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.02 21:09:55
//Zárás//
* A lovag rájön, hogy bizony ezek a feladványok nem az ő kemény fejének valóak. Néhány sikertelen találgatás után inkább úgy dönt, hogy távozik. ~ Majd megoldja őket valaki. Ha meg nem, akkor mindenki elszenvedi azt az átkot. ~ Vélekedik a dologról. Társát is elhagyta valahol, szóval így egyedül kell tovább állnia, hogy egy sört legurítson az egyik kocsmában.*
A hozzászólás írója (Arelow Merlor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.02 21:09:55
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 20:56:20
Üzenet elküldve: 2020-03-02 20:56:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Farkas és Patkány //
* Ciri a főtéren bóklászik. Nincs konkrét dolga, csak úgy ténfereg. Fürgén kerülgeti a jövő menő emberkék lábát és közben a számára érdekes dolgokat szedegeti. Furcsa kavics, madártól vagy bármilyen csillogó szemét ami az útjába kerül. Ezt megunva a szökőkúthoz megy, hogy lepihenjen és játszadozzon a vízzel. Nézi magát egy darabig, aztán egy madártollat dob a habok közzé, hogy figyelje, hogyan táncol a víz tetején. Nem lehet tudni, hogy éppen melyik benne lakónak kedves ez a szórakozás, de látszólag eléggé leköti. Na, de aztán csak megunja ezt is. A kőpárkányon üldögélve elkezd játszadozni a patkányával, akivel remekül összebarátkozott az utóbbi időben. Villámnak keresztelte el, mert elég gyorsan bír kavarni a kis lábaival. Az ölébe fekteti a kis jószágot és elkezdi gyomrozni. Amaz tűri egy darabig, de aztán leugrik a földre és elkezd szaladni.*
- Hékás! Villám gyere vissza!* Kiált rá és elkezd szaladni utána sebesen.
~ Ezt jól megcsináltad! Minek kellet piszkálnod szegényt? ~
~ Szeretem piszkálni. Amúgy meg inkább igyekezz, mert megszökik!~ Morog vissza rá Nes. Fürgén kerülgetik az embereket. Végül csak beéri a lány a kis jószágot és futás közben felkapja.
~ Megfogtam. Sikerült!~
~ Inkább előre nézz! Vigyázz! ~ Hangzik el a figyelmeztetés a lány elméjében, de már nincs ideje reagálni. Egyenesen az előtte lévőbe csapódik. Ha az nem állt biztosan a lábán, akkor még fel is borítja.*
- Hopsz!* Csúszik ki a száján, miután nagyjából feltápászkodik, mert a találkozás hatására mindenképpen elesik, még ha a másik talpon is marad.
~ Ezt most jól megcsináltad! Mondtam, hogy vigyázz! Most mit fogsz csinálni?~
~ Semmi pánik megoldom. Tudod bocsánatot kérek tőle és, akkor lehet megússzuk épp bőrrel. Ha nem jön össze, akkor futni kell, de gyorsan.~*
- Izé bocsánat. Nem vettelek észre.* Mentegetőzik a lány. Most, hogy van rá ideje közelebbről is megszemléli azt akibe bele csapódott. Egy vörös göndör hajú alacsony nő. Szinte tetőtől talpig farkas bundából készült ruhákba bugyolálva. Ciri érzi a bőr kesernyés illatát. A csatabárd pedig ami a nőnél van azt sugallja a tündérnek, hogy jobb lesz vigyázni vele.*
* Ciri a főtéren bóklászik. Nincs konkrét dolga, csak úgy ténfereg. Fürgén kerülgeti a jövő menő emberkék lábát és közben a számára érdekes dolgokat szedegeti. Furcsa kavics, madártól vagy bármilyen csillogó szemét ami az útjába kerül. Ezt megunva a szökőkúthoz megy, hogy lepihenjen és játszadozzon a vízzel. Nézi magát egy darabig, aztán egy madártollat dob a habok közzé, hogy figyelje, hogyan táncol a víz tetején. Nem lehet tudni, hogy éppen melyik benne lakónak kedves ez a szórakozás, de látszólag eléggé leköti. Na, de aztán csak megunja ezt is. A kőpárkányon üldögélve elkezd játszadozni a patkányával, akivel remekül összebarátkozott az utóbbi időben. Villámnak keresztelte el, mert elég gyorsan bír kavarni a kis lábaival. Az ölébe fekteti a kis jószágot és elkezdi gyomrozni. Amaz tűri egy darabig, de aztán leugrik a földre és elkezd szaladni.*
- Hékás! Villám gyere vissza!* Kiált rá és elkezd szaladni utána sebesen.
~ Ezt jól megcsináltad! Minek kellet piszkálnod szegényt? ~
~ Szeretem piszkálni. Amúgy meg inkább igyekezz, mert megszökik!~ Morog vissza rá Nes. Fürgén kerülgetik az embereket. Végül csak beéri a lány a kis jószágot és futás közben felkapja.
~ Megfogtam. Sikerült!~
~ Inkább előre nézz! Vigyázz! ~ Hangzik el a figyelmeztetés a lány elméjében, de már nincs ideje reagálni. Egyenesen az előtte lévőbe csapódik. Ha az nem állt biztosan a lábán, akkor még fel is borítja.*
- Hopsz!* Csúszik ki a száján, miután nagyjából feltápászkodik, mert a találkozás hatására mindenképpen elesik, még ha a másik talpon is marad.
~ Ezt most jól megcsináltad! Mondtam, hogy vigyázz! Most mit fogsz csinálni?~
~ Semmi pánik megoldom. Tudod bocsánatot kérek tőle és, akkor lehet megússzuk épp bőrrel. Ha nem jön össze, akkor futni kell, de gyorsan.~*
- Izé bocsánat. Nem vettelek észre.* Mentegetőzik a lány. Most, hogy van rá ideje közelebbről is megszemléli azt akibe bele csapódott. Egy vörös göndör hajú alacsony nő. Szinte tetőtől talpig farkas bundából készült ruhákba bugyolálva. Ciri érzi a bőr kesernyés illatát. A csatabárd pedig ami a nőnél van azt sugallja a tündérnek, hogy jobb lesz vigyázni vele.*
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:28:41
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:28:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Zárás//
*Lábát lógázza a kiszemelt faágon, s odakiáltott megoldásai, igaz egy híján de sikertelenek. Száját nyitná, hogy újabbal álljon elő, de ezúttal is megelőzik. Egy pillanatnyi fintor után, aztán legyint. Kárba tán nem vész munkája, hiszen hasznos tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodott, emellett láthatott egy igazi kőgólemet, ami meg aztán hatalmas szó.*
- Vigyázz magadra, Ar Thenior! *Kiált fel integetve, aztán elrúgva magát átlendül egy másik ágra, kitárva tollas szárnyait, szinte vitorlázva. Könnyedén halad, hisz Erdőmélyén folyton ezt csinálta, nem okoz neki problémát, nem csúszik meg és nem ugrik félre. Amint kiér a tömegből, ismét földre ereszkedik, immár gyalog folytatja vándorútját, ki tudja merre, vélhetően még ő maga sem. Pyr nyughatatlan lény, egyszer itt tűnik fel, egyszer pedig ott, volt, hogy faluhelyt vélték látni a szokatlan szárnyast, s volt, hogy az artheniori templomtorony tetején kapaszkodva, s vigyorogva. Van aztán, hogy hangos káromkodás hallik fel, a tisztásról, mi talán szintén ő. A mai nap véget ért, ideje nyugovóra térni.*
//Zárás//
*Lábát lógázza a kiszemelt faágon, s odakiáltott megoldásai, igaz egy híján de sikertelenek. Száját nyitná, hogy újabbal álljon elő, de ezúttal is megelőzik. Egy pillanatnyi fintor után, aztán legyint. Kárba tán nem vész munkája, hiszen hasznos tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodott, emellett láthatott egy igazi kőgólemet, ami meg aztán hatalmas szó.*
- Vigyázz magadra, Ar Thenior! *Kiált fel integetve, aztán elrúgva magát átlendül egy másik ágra, kitárva tollas szárnyait, szinte vitorlázva. Könnyedén halad, hisz Erdőmélyén folyton ezt csinálta, nem okoz neki problémát, nem csúszik meg és nem ugrik félre. Amint kiér a tömegből, ismét földre ereszkedik, immár gyalog folytatja vándorútját, ki tudja merre, vélhetően még ő maga sem. Pyr nyughatatlan lény, egyszer itt tűnik fel, egyszer pedig ott, volt, hogy faluhelyt vélték látni a szokatlan szárnyast, s volt, hogy az artheniori templomtorony tetején kapaszkodva, s vigyorogva. Van aztán, hogy hangos káromkodás hallik fel, a tisztásról, mi talán szintén ő. A mai nap véget ért, ideje nyugovóra térni.*
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:23:03
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:23:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Vany, Zax//
*Halkan kuncog fel, mikor Vany haja a tekintetébe lóg, s apró fújásokkal próbálja onnan elhessegetni, melytől a lány gesztenyebarnája úgy lobog, akárha szél kapott volna alá. Valahonnan sejtette, hogy a két ajándék nem lehetséges, bár azt is tudta, hogy a kis tündér ebbe nem fog belegyezni. Ahhoz túl jó szíve van, s emiatt sajátja is összeszorul kicsit. Zaxdor érzéketlennek, s hidegnek tűnik, ez jórészt fajából és múltjából adódik, szíve azonban tán nemesebb sokakénál, igaz, akkor sem törik meg, ha harcolnia kell. Rezzenéstelen áll, s nem szólal, míg Ar Thenior mondandóját be nem fejezi. Csak aprót mosolyog Vany harsány bemutatkozásán, s mikor a gólem elmondja intelmeit, fejét lehajtva mutatkozik be.*
- Zaxdor Karag, távoli hegyvidékről, a kitaszított. Köszönöm, Ar Thenior. Soha nem felejtem el kegyességed. *Nem érzi magán a változást, csak, mintha lágy melegség öntené el szemeit, pedig nem érzékenyül el. Ahogy az érzés elmúlik, enyhén megtörli azokat, s a tündér leányra tekint.*
- Mit szósz hozzá? *Tán olyan, mintha a csillagos égboltra tekintetének, vagy olyan, mintha a szivárvány színei innen származnának, esetleg látni benne a mezők virágait, vagy a viharban haragvó tó mélykékjét, nem tudja. Immár több színben játszó, acélkék tekintetét emeli a lányra.*
- Nem vagyok, valami okos tündérleány, félek nem lennék túl nagy segítséged, s ahogy hallom alig akad már próba, vagy, ha igen, hát mindre érkezett megfejtés, mi jó lehet. *Néz fel, miután tekintetét megnézhették, s innen-onnan felharsanó kiáltásokat hall, van, ki már távozik is.*
- Úgy néz ki, a világunk megmarad olyannak, amilyen, de még akad, min változtatni szükséges. *Jegyzi meg csendesen, s ujja begyével simít végig a leány arcán.*
- Úgy hiszem, a búcsú ideje eljött, leány. A mulatság véget ért, a próbák megfejtődtek, ismeretségek köttettek, s erősödtek meg, engem pedig nem tudom mi vár, lehet a halál. *Vonja meg a vállát búsan, s ha teheti, hát gesztenyebarnáját is összeborzolja végül, akár egy kisgyermeknek, jóllehet nem úgy kezeli beszédben.*
//Vany, Zax//
*Halkan kuncog fel, mikor Vany haja a tekintetébe lóg, s apró fújásokkal próbálja onnan elhessegetni, melytől a lány gesztenyebarnája úgy lobog, akárha szél kapott volna alá. Valahonnan sejtette, hogy a két ajándék nem lehetséges, bár azt is tudta, hogy a kis tündér ebbe nem fog belegyezni. Ahhoz túl jó szíve van, s emiatt sajátja is összeszorul kicsit. Zaxdor érzéketlennek, s hidegnek tűnik, ez jórészt fajából és múltjából adódik, szíve azonban tán nemesebb sokakénál, igaz, akkor sem törik meg, ha harcolnia kell. Rezzenéstelen áll, s nem szólal, míg Ar Thenior mondandóját be nem fejezi. Csak aprót mosolyog Vany harsány bemutatkozásán, s mikor a gólem elmondja intelmeit, fejét lehajtva mutatkozik be.*
- Zaxdor Karag, távoli hegyvidékről, a kitaszított. Köszönöm, Ar Thenior. Soha nem felejtem el kegyességed. *Nem érzi magán a változást, csak, mintha lágy melegség öntené el szemeit, pedig nem érzékenyül el. Ahogy az érzés elmúlik, enyhén megtörli azokat, s a tündér leányra tekint.*
- Mit szósz hozzá? *Tán olyan, mintha a csillagos égboltra tekintetének, vagy olyan, mintha a szivárvány színei innen származnának, esetleg látni benne a mezők virágait, vagy a viharban haragvó tó mélykékjét, nem tudja. Immár több színben játszó, acélkék tekintetét emeli a lányra.*
- Nem vagyok, valami okos tündérleány, félek nem lennék túl nagy segítséged, s ahogy hallom alig akad már próba, vagy, ha igen, hát mindre érkezett megfejtés, mi jó lehet. *Néz fel, miután tekintetét megnézhették, s innen-onnan felharsanó kiáltásokat hall, van, ki már távozik is.*
- Úgy néz ki, a világunk megmarad olyannak, amilyen, de még akad, min változtatni szükséges. *Jegyzi meg csendesen, s ujja begyével simít végig a leány arcán.*
- Úgy hiszem, a búcsú ideje eljött, leány. A mulatság véget ért, a próbák megfejtődtek, ismeretségek köttettek, s erősödtek meg, engem pedig nem tudom mi vár, lehet a halál. *Vonja meg a vállát búsan, s ha teheti, hát gesztenyebarnáját is összeborzolja végül, akár egy kisgyermeknek, jóllehet nem úgy kezeli beszédben.*
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 17:25:19
Üzenet elküldve: 2020-03-02 17:25:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Zárás//
*Egymás után érkeznek a rejtvények, a csillagokkal kapcsolatosra ő maga is ad egy választ, de sajnos ez sem az a gondolatmenet, amelyet a gólem elvár a körülötte lévőktől. Pedig mindig is szerette a csillagos eget bámulni, sokszor volt is része benne, minthogy odakint fagyoskodott, remegő hanggal, csak hogy a gazda asszonyának némi szórakozást nyújtson, jobb kedvre derítve őt. Mert ha rossz a kedv, az ágy sem olyan forró, mint ahogy azt szeretik. Általában bohócnak néznék már akkor is, azóta csak szebben van felöltözve, de mikor kinyitja a száját, legtöbbször még most is rosszalló tekinteteket kap viszonzásul. Nem igazán ismeri a várost, hogy felkerekedjen egy szobrot keresni a romos negyedben, sem, a mágiával nincs olyan viszonyban, hogy egy hatalmas mágust faggasson a koráról, így csak élvezi a műsort. Szívesen bevallja, ha kérdezik, hogy az a pörgés, meg forgás, amiben annyian beleszédültek, az felettébb mulattatta, de immár egyre inkább komolyra fordultak a dolgok, kezdi unni, nem is kicsit. Elég talpraesettnek ítéli a tömeget és a városlakókat, ha nélküle is ennyire jól helytállnak. Helytállna ő is, ha a kardjára lenne szükség, de hát nincsen. Így marad a keserves tudomásulvétel, na meg a korgó gyomor, ami lassan kezdi uralni. ~Ebédelni indultam, már el is felejtettem, de te ugye ezt nem hagyod. Egy lovat is…~ Csap rá a páncéljára. ~Nem, inkább egy fél disznót. ~ Mióta szerencsés lótulajdonos és miért is ne nevezze magát annak, hiszen egy ilyen okos állatot sikerül kifognia, megkedvelte az összes többi négylábút is. De a sajátját semmiért el nem cserélné, még egy egész disznóért sem. Így megindul a tömeget maga után hagyva, hogy az egyik fogadóban istenesen bezabáljon.*
//Zárás//
*Egymás után érkeznek a rejtvények, a csillagokkal kapcsolatosra ő maga is ad egy választ, de sajnos ez sem az a gondolatmenet, amelyet a gólem elvár a körülötte lévőktől. Pedig mindig is szerette a csillagos eget bámulni, sokszor volt is része benne, minthogy odakint fagyoskodott, remegő hanggal, csak hogy a gazda asszonyának némi szórakozást nyújtson, jobb kedvre derítve őt. Mert ha rossz a kedv, az ágy sem olyan forró, mint ahogy azt szeretik. Általában bohócnak néznék már akkor is, azóta csak szebben van felöltözve, de mikor kinyitja a száját, legtöbbször még most is rosszalló tekinteteket kap viszonzásul. Nem igazán ismeri a várost, hogy felkerekedjen egy szobrot keresni a romos negyedben, sem, a mágiával nincs olyan viszonyban, hogy egy hatalmas mágust faggasson a koráról, így csak élvezi a műsort. Szívesen bevallja, ha kérdezik, hogy az a pörgés, meg forgás, amiben annyian beleszédültek, az felettébb mulattatta, de immár egyre inkább komolyra fordultak a dolgok, kezdi unni, nem is kicsit. Elég talpraesettnek ítéli a tömeget és a városlakókat, ha nélküle is ennyire jól helytállnak. Helytállna ő is, ha a kardjára lenne szükség, de hát nincsen. Így marad a keserves tudomásulvétel, na meg a korgó gyomor, ami lassan kezdi uralni. ~Ebédelni indultam, már el is felejtettem, de te ugye ezt nem hagyod. Egy lovat is…~ Csap rá a páncéljára. ~Nem, inkább egy fél disznót. ~ Mióta szerencsés lótulajdonos és miért is ne nevezze magát annak, hiszen egy ilyen okos állatot sikerül kifognia, megkedvelte az összes többi négylábút is. De a sajátját semmiért el nem cserélné, még egy egész disznóért sem. Így megindul a tömeget maga után hagyva, hogy az egyik fogadóban istenesen bezabáljon.*
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 09:56:40
Üzenet elküldve: 2020-03-02 09:56:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*Miközben elül a találgatások hada és várják a hirdetményt azért nem tétlenkedik. Idő közben felszabadul egy hely, pont akkora, mint ő maga a kút szélénél, amire mindjárt le is csap.*
-Ezt pont az én hátsómra, meg a szenyámra méretezték! *Veti le magát egyből, bár nem elég gyorsan, mert egy nagyobb fenék is megindul, hogy elfoglalja a már lecsapott helyet.*
-Naaa! Héé! *Tolja el a közelebbi kezével az irányába igen nagy sebességgel érkező hátsót.*
-Itt vagyok, hát nem látszik?! *Ilyenkor jut eszébe, hogy milyen kár, hogy nem sündisznónak született, mert akkor nem neki kéne kiabálnia, hanem mindenki másnak, ha rátalálnának lépni, ülni. Szerencsére nem nyomorítják meg, mert a bamba némber észbe kap, bár bocsánatkérést nem hallani, csak egy csalódott morgást.*
-Az élet nem habostorta, jobb, ha megszokod. *Szúrja oda, bár a nagy zsibajban ezt talán csak ő hallja majd. Miután ücsörgött egy darabig a találgatások hálójában, megüti a fülét egy másik feladvány. ~Fehér a hegycsúcs, s fekete az éj. Kék a tóvíz és zöld a rét. Magasról lesi a vén, hogy e kettő keveredé, mondd csak tudod-e mennyit élt Abogr?~ Lassan pedig megindul a piac irányába, ott hagyva portyára a helyét, legyen azé, aki gyorsabb.*
-Ez paradoxon, az tuti... *Motyog.*
*Miközben elül a találgatások hada és várják a hirdetményt azért nem tétlenkedik. Idő közben felszabadul egy hely, pont akkora, mint ő maga a kút szélénél, amire mindjárt le is csap.*
-Ezt pont az én hátsómra, meg a szenyámra méretezték! *Veti le magát egyből, bár nem elég gyorsan, mert egy nagyobb fenék is megindul, hogy elfoglalja a már lecsapott helyet.*
-Naaa! Héé! *Tolja el a közelebbi kezével az irányába igen nagy sebességgel érkező hátsót.*
-Itt vagyok, hát nem látszik?! *Ilyenkor jut eszébe, hogy milyen kár, hogy nem sündisznónak született, mert akkor nem neki kéne kiabálnia, hanem mindenki másnak, ha rátalálnának lépni, ülni. Szerencsére nem nyomorítják meg, mert a bamba némber észbe kap, bár bocsánatkérést nem hallani, csak egy csalódott morgást.*
-Az élet nem habostorta, jobb, ha megszokod. *Szúrja oda, bár a nagy zsibajban ezt talán csak ő hallja majd. Miután ücsörgött egy darabig a találgatások hálójában, megüti a fülét egy másik feladvány. ~Fehér a hegycsúcs, s fekete az éj. Kék a tóvíz és zöld a rét. Magasról lesi a vén, hogy e kettő keveredé, mondd csak tudod-e mennyit élt Abogr?~ Lassan pedig megindul a piac irányába, ott hagyva portyára a helyét, legyen azé, aki gyorsabb.*
-Ez paradoxon, az tuti... *Motyog.*
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 09:18:22
Üzenet elküldve: 2020-03-02 09:18:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//8. próbatétel//
*Ar Thenior szól hozzá, de a várva várt jutalom és dicsőség helyett csalódnia kell. ~ Egy szó híján? ~ tekintget Pyr irányába, és próbálja felidézni, amaz miket mondott. Azonban elkésik, másnak gyorsabban jár az esze, így nincs esélye újra próbálkozni. A válaszadó nő szavait hallva azonnal megérti, hol vétette el számításait. Szemében elismerés villan, úgy tapsolja meg a nyertest. Kiérdemelte.
De elismerés ide, vagy oda, a szőkeség most hoppon maradt. Ezt pedig ugye nem tűrheti. Így beáll a kristályt vizsgálók sokaságába, tájékozódik az eddigi fejleményekről. ~ Szóval erő nem fog rajta. ~ tűnődik. ~ Akkor csak egy dolog jut eszembe. ~
Tiszteletteljesen beszélni kezd hát Ar Theniorhoz. Nem biztos benne, hogy megfejtése érvényes lesz, de ez nem akadályozza meg elmélete letesztelésében.*
- Nagy Ar Thenior! Te magad teremtetted akaratoddal a követ, mely törhetetlen. Csak Neked áll hatalmadban azt széttörni. Alázatosan megkérlek hát rá, hogy segíts nekem! Kérlek, repeszd meg Te a követ!
//8. próbatétel//
*Ar Thenior szól hozzá, de a várva várt jutalom és dicsőség helyett csalódnia kell. ~ Egy szó híján? ~ tekintget Pyr irányába, és próbálja felidézni, amaz miket mondott. Azonban elkésik, másnak gyorsabban jár az esze, így nincs esélye újra próbálkozni. A válaszadó nő szavait hallva azonnal megérti, hol vétette el számításait. Szemében elismerés villan, úgy tapsolja meg a nyertest. Kiérdemelte.
De elismerés ide, vagy oda, a szőkeség most hoppon maradt. Ezt pedig ugye nem tűrheti. Így beáll a kristályt vizsgálók sokaságába, tájékozódik az eddigi fejleményekről. ~ Szóval erő nem fog rajta. ~ tűnődik. ~ Akkor csak egy dolog jut eszembe. ~
Tiszteletteljesen beszélni kezd hát Ar Theniorhoz. Nem biztos benne, hogy megfejtése érvényes lesz, de ez nem akadályozza meg elmélete letesztelésében.*
- Nagy Ar Thenior! Te magad teremtetted akaratoddal a követ, mely törhetetlen. Csak Neked áll hatalmadban azt széttörni. Alázatosan megkérlek hát rá, hogy segíts nekem! Kérlek, repeszd meg Te a követ!
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 09:04:40
Üzenet elküldve: 2020-03-02 09:04:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//8. próbatétel//
*Az öreg sermester furcsán méregeti a kristályhoz lépő tündérkét és azt, ahogy babusgatja a követ. Még a fejét is megvakarja, mert a kristály az csak kristály. Nem egy fagyott kődarab, amit olvasztással vagy hideg meg meleg lötyböléssel meg lehetne repedezteni. Lelke rajta a tündérnek, hadd foglalatoskodjon vele. Amire most a sermester készül amúgy sem kell a kristályt magához vennie. Mielőtt belemerülne abba amit még sose csinált azért csak megtudja, hogy a melegítés hidegítés nem volt hatásos. Azért jól esik a lelkének, hogy az istenség időről időre visszaréved az általa bölcsen mondottakra. Ettől még tény, hogy nem fejtette meg eddig a témát. Ez nem egy tojás amit ütéssel vagy főzéssel feltörünk. Kristály ez, nem más. Az öreg mesternek száguldanak a tervei a kristályról. Na mostan az egyiket be is veti. Leül a kristály mellé olyan medietáció pózba. Behunyja az öreg szemeit is. Elképzeli a kristályt a fejében olyannak amilyen valójában. Úgy képzeli el, mintha csak it lenne mellette, merthogy ugye itt is van. Az erős koncentálódás a kristályra oda torkollik, hogy ránéz és az akaratával arra gondol, hogy elreped. A repedés belülről indul. Először csak hajszál repedések. Aztán ahogy jobban rákoncentrál lassanként a szilárd kristály darabjaira hullik. Ez persze csak a fejében történik meg. De lehet, hogy ez a megoldás. Elképzelte, hogy akarattal szétrepeszti. Talán így sikerül is. Ezzel végezvén kinyitja a szemét, visszatér a valóságba és nézi a kristályt, hogy történt e valami vele, amíg ő képzelgett és koncentrálgatott magában.*
//8. próbatétel//
*Az öreg sermester furcsán méregeti a kristályhoz lépő tündérkét és azt, ahogy babusgatja a követ. Még a fejét is megvakarja, mert a kristály az csak kristály. Nem egy fagyott kődarab, amit olvasztással vagy hideg meg meleg lötyböléssel meg lehetne repedezteni. Lelke rajta a tündérnek, hadd foglalatoskodjon vele. Amire most a sermester készül amúgy sem kell a kristályt magához vennie. Mielőtt belemerülne abba amit még sose csinált azért csak megtudja, hogy a melegítés hidegítés nem volt hatásos. Azért jól esik a lelkének, hogy az istenség időről időre visszaréved az általa bölcsen mondottakra. Ettől még tény, hogy nem fejtette meg eddig a témát. Ez nem egy tojás amit ütéssel vagy főzéssel feltörünk. Kristály ez, nem más. Az öreg mesternek száguldanak a tervei a kristályról. Na mostan az egyiket be is veti. Leül a kristály mellé olyan medietáció pózba. Behunyja az öreg szemeit is. Elképzeli a kristályt a fejében olyannak amilyen valójában. Úgy képzeli el, mintha csak it lenne mellette, merthogy ugye itt is van. Az erős koncentálódás a kristályra oda torkollik, hogy ránéz és az akaratával arra gondol, hogy elreped. A repedés belülről indul. Először csak hajszál repedések. Aztán ahogy jobban rákoncentrál lassanként a szilárd kristály darabjaira hullik. Ez persze csak a fejében történik meg. De lehet, hogy ez a megoldás. Elképzelte, hogy akarattal szétrepeszti. Talán így sikerül is. Ezzel végezvén kinyitja a szemét, visszatér a valóságba és nézi a kristályt, hogy történt e valami vele, amíg ő képzelgett és koncentrálgatott magában.*
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 09:00:32
Üzenet elküldve: 2020-03-02 09:00:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*A gnóm viccelődése rosszat sejtet, de ha már így kivonultak, akkor hajrá neki, meg is csinálja, ha meg nem ez a jó megoldás, akkor pedig ő elmondhatja magáról büszkén, hogy volt mersze megpróbálni.*
-Ebédet? Netán éhes? *Pislog nagyokat, mert ha Ar Thenior csak egy jót lakomázni jött vissza, minek ez a sok felhajtás? Bár nem irigykedik, mióta ugyanis itt tartózkodik semmit nem látott a közelében, még csak egy vödör vizet sem. Ekkor adják elő a mutatványt, de elmarad a várt hatás, a kristály érintetlen és ugyan olyan, mint előtte.*
-Ej! *Rakja bosszúsan a kezeit csípőre az eredmény láttán, majd legyint.*
-De nektek mindenesetre köszönöm. *Fordul a fiúk felé és jelzi, hogy a vödröket meg a kancsót is elvihetik, vissza a fogadóba, majd hátrébb lép és eltűnik a tömegben.*
*A gnóm viccelődése rosszat sejtet, de ha már így kivonultak, akkor hajrá neki, meg is csinálja, ha meg nem ez a jó megoldás, akkor pedig ő elmondhatja magáról büszkén, hogy volt mersze megpróbálni.*
-Ebédet? Netán éhes? *Pislog nagyokat, mert ha Ar Thenior csak egy jót lakomázni jött vissza, minek ez a sok felhajtás? Bár nem irigykedik, mióta ugyanis itt tartózkodik semmit nem látott a közelében, még csak egy vödör vizet sem. Ekkor adják elő a mutatványt, de elmarad a várt hatás, a kristály érintetlen és ugyan olyan, mint előtte.*
-Ej! *Rakja bosszúsan a kezeit csípőre az eredmény láttán, majd legyint.*
-De nektek mindenesetre köszönöm. *Fordul a fiúk felé és jelzi, hogy a vödröket meg a kancsót is elvihetik, vissza a fogadóba, majd hátrébb lép és eltűnik a tömegben.*
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 08:55:13
Üzenet elküldve: 2020-03-02 08:55:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
* Hát megelözték őket. Kissé csalódott a lány most, de azért rendesen meg is könnyebbűl. A kőfej viszonylag jól reagálja le a szobor pótlást. ~ Azt hiszem ezt is megúsztuk. Nem fogbak meglincselni minket. ~ Magához hívja őket Ar Thenior. Így hát a lány engedelmeskedik. Roppant kíváncsi, hogy mi lesz a szobor sorsa, amit hoztak pótlásnak.*
//5. próbatétel//
* Hát megelözték őket. Kissé csalódott a lány most, de azért rendesen meg is könnyebbűl. A kőfej viszonylag jól reagálja le a szobor pótlást. ~ Azt hiszem ezt is megúsztuk. Nem fogbak meglincselni minket. ~ Magához hívja őket Ar Thenior. Így hát a lány engedelmeskedik. Roppant kíváncsi, hogy mi lesz a szobor sorsa, amit hoztak pótlásnak.*
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 08:07:57
Üzenet elküldve: 2020-03-02 08:07:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//7. próbatétel//
*Megosztott kívánsága felől a hatalmasság bizonyosságot szeretne, hogy valóban azt szeretné, amit kért.*
- Ingen uram, biztos vagyok benne. *Nyugodt és magabiztos hangon válaszolja Ar Thenior-nak a választ kérdésére, így semmi kétség jelét sem mutatja annak, hogy elállna kérésétől. Ezt látva a hatalmasság teljesíti kérdését. Eleinte furcsa bizsergést érez, ami az egész testén végigszalad. Egyedül a karjain látható a szabad bőrfelület így azon csodálja meg, ahogy a színek, szinte a testéből jönnek elő, valami belső forrásból. A minták, amiket kért kibontakoznak, jobb alkarján. Bár mindekét kezén tetszett volna neki, amikor meglátja, hogy a kért kép mozog, sőt a tűz lángol, a víz csobog, a föld porzik és minden más elem természetszerű jelleggel ékeskedik a jobb alkarján. Ez a látvány mindent megér számára. Hálásan tekint jótevőjére Ar Theniorra, s előlép, hogy megköszönje az ajándékot.*
- Köszönöm jó uram! Örömmel viselem majd, emlékezve, hogy kitől kaptam. *Tisztelettel és hálával mondja mindezt, majd meghajtja magát Ar Thenior felé, szintén tisztelete jeléül. Mivel nem szeretné tovább a hatalmasság idejét rabolni, ezért visszalép a tömegbe és gyönyörködik a tetoválásában. Egyszerűen elképesztő látvány, minden egyes alkalommal, amikor letekint rá.*
//7. próbatétel//
*Megosztott kívánsága felől a hatalmasság bizonyosságot szeretne, hogy valóban azt szeretné, amit kért.*
- Ingen uram, biztos vagyok benne. *Nyugodt és magabiztos hangon válaszolja Ar Thenior-nak a választ kérdésére, így semmi kétség jelét sem mutatja annak, hogy elállna kérésétől. Ezt látva a hatalmasság teljesíti kérdését. Eleinte furcsa bizsergést érez, ami az egész testén végigszalad. Egyedül a karjain látható a szabad bőrfelület így azon csodálja meg, ahogy a színek, szinte a testéből jönnek elő, valami belső forrásból. A minták, amiket kért kibontakoznak, jobb alkarján. Bár mindekét kezén tetszett volna neki, amikor meglátja, hogy a kért kép mozog, sőt a tűz lángol, a víz csobog, a föld porzik és minden más elem természetszerű jelleggel ékeskedik a jobb alkarján. Ez a látvány mindent megér számára. Hálásan tekint jótevőjére Ar Theniorra, s előlép, hogy megköszönje az ajándékot.*
- Köszönöm jó uram! Örömmel viselem majd, emlékezve, hogy kitől kaptam. *Tisztelettel és hálával mondja mindezt, majd meghajtja magát Ar Thenior felé, szintén tisztelete jeléül. Mivel nem szeretné tovább a hatalmasság idejét rabolni, ezért visszalép a tömegbe és gyönyörködik a tetoválásában. Egyszerűen elképesztő látvány, minden egyes alkalommal, amikor letekint rá.*
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 07:38:26
Üzenet elküldve: 2020-03-02 07:38:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
*Mikor kiérnek a térre a szobrot hozó karavánnal együtt, Ar Thenior megnyilvánul és egy másik, általa ismeretlen fél-elf nőre mutat, és kiosztja a megfejtésért járó jutalmat. ~Oh, hát megelőztek! Annyi baj legyen, a szobrot leszállítottuk és úgy fest meglincselni sem fognak. Mindenki jól járt, a szobrok maradnak veszteg. ~ Húzza el a száját csalódottan, közben a gólem int nekik is, hogy menjenek csak közelebb. Ő pedig int a szobrot hordozóknak, majd szépen közelebb gurulnak.*
-Eeyr bizony! *Megerősíti az istennő közbenjárását, bár ezúttal nem szeretne többet mondani annál, mint amennyi muszáj. Féloldalasan Nimerilre sandít és várja az ítéletet, de egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy sikerül átevickélniük az istennő nyomdokaiban, hívei közreműködésével.*
//5. próbatétel//
*Mikor kiérnek a térre a szobrot hozó karavánnal együtt, Ar Thenior megnyilvánul és egy másik, általa ismeretlen fél-elf nőre mutat, és kiosztja a megfejtésért járó jutalmat. ~Oh, hát megelőztek! Annyi baj legyen, a szobrot leszállítottuk és úgy fest meglincselni sem fognak. Mindenki jól járt, a szobrok maradnak veszteg. ~ Húzza el a száját csalódottan, közben a gólem int nekik is, hogy menjenek csak közelebb. Ő pedig int a szobrot hordozóknak, majd szépen közelebb gurulnak.*
-Eeyr bizony! *Megerősíti az istennő közbenjárását, bár ezúttal nem szeretne többet mondani annál, mint amennyi muszáj. Féloldalasan Nimerilre sandít és várja az ítéletet, de egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy sikerül átevickélniük az istennő nyomdokaiban, hívei közreműködésével.*
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 00:26:33
Üzenet elküldve: 2020-03-02 00:26:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Különös mód egyikük válaszát sem fogadja el helyesnek a gólem, de azt az irányvonalat jelöli meg helyesnek, amin az elsőként felszólaló hölgy és a tündér is elindult.
Nem lát más lehetőséget, minthogy az ő számolásukat ellenőrizze vissza.*
- Az univerzum üvölt? - *Kérdezi kapkodó számlálása után, hátha ez már talál és ezt a próbát hátrahagyhatják, mert vár még rájuk néhány, mielőtt a nap véget ér.*
//6. próbatétel//
*Különös mód egyikük válaszát sem fogadja el helyesnek a gólem, de azt az irányvonalat jelöli meg helyesnek, amin az elsőként felszólaló hölgy és a tündér is elindult.
Nem lát más lehetőséget, minthogy az ő számolásukat ellenőrizze vissza.*
- Az univerzum üvölt? - *Kérdezi kapkodó számlálása után, hátha ez már talál és ezt a próbát hátrahagyhatják, mert vár még rájuk néhány, mielőtt a nap véget ér.*
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-02 00:16:16
Üzenet elküldve: 2020-03-02 00:16:16
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//6. próbatétel//
*Ar Thenior csupán a fejét csóválja minden tipp után.*
- Az univerzum nem, de én mindjárt igen. Ám ti közel jártok hozzá.
*Néz Pyrre és Shivara, akik mindketten egy szócska híján majdnem eltalálták a megoldást.*
- Nem, véletlenül sem.
*Bár értékeli Strat kissé elvont gondolkodását, de sajnos egy elismerő biccentésen kívül jutalmat nem tud adni ezért.*
//7. próbatétel//
- Mindenki csak egyet kap. Bár nemes a lelked óriás, de nem illeti meg a tündért több előjog ugyanannyi törekvésért.
*Magyarázza valamivel türelmesebben, és közel sem olyan gúnyosan, mint korábban tette.*
- De ha lemondasz a sajátodról, úgy persze megteheted. Lelked rajta.
*Ar Thenior viszont elgondolkodik Zaxdor kérésén, ami kissé rendhagyó, ám annál inkább tetszik neki. Mindenkin Ganerhez hasonlóan megjelenik a kép, amit kíván, vagy éppen a tárgyon, Zaxdor esetében azonban azúrkék szemében sejlik fel egy szokatlan színfolt, majd egy újabb és újabb. Ezen foltok lassú körző mozgásba kezdenek, ahogy a díszhalak úszkálnak komótosan a halastóban. Persze csak abban az esetben, ha nem változtatja meg kérését a képet illetően.*
- Tekintsd ezt áldásomnak óriás, ha úgy tetszik.
*Egy biccentéssel zárja le, és tekintete tova vándorol a jelenlévőkön.*
- Ne búslakodjatok!
*Mondja, főleg a könnyes szemű Lyllinor miatt.*
- Most az öröm ideje van itt. Teljesítettétek a próbát, és büszkék lehettek erre. Én is büszkén tekintek le rátok. Viseljétek méltósággal amit kaptatok! Kiérdemeltétek.
//8. próbatétel//
- Szívet? Bár apró termeted ellenére látom te naggyal rendelkezel, ám mit kezdenél most vele?
*Felel is és nem is a gnóm leányka kérdésére.*
- Ejha, ebédet is kapunk?
*Kérdezi tréfásan, miközben érdeklődve figyeli Cyprylana ténykedését. Minden aszerint történik, ahogy a tündér leány kívánja, ám a hideg, meleg, lángok hatására is, a kristály változatlanul pihen a helyén, és egy hajszálnyi repedés sem keletkezik rajta.*
- Ahogy a törpe bölcsen megállapította, fizikai erő kevés ehhez.
*Ismétli meg önmagát Ar Thenior.*
//6. próbatétel//
*Ar Thenior csupán a fejét csóválja minden tipp után.*
- Az univerzum nem, de én mindjárt igen. Ám ti közel jártok hozzá.
*Néz Pyrre és Shivara, akik mindketten egy szócska híján majdnem eltalálták a megoldást.*
- Nem, véletlenül sem.
*Bár értékeli Strat kissé elvont gondolkodását, de sajnos egy elismerő biccentésen kívül jutalmat nem tud adni ezért.*
//7. próbatétel//
- Mindenki csak egyet kap. Bár nemes a lelked óriás, de nem illeti meg a tündért több előjog ugyanannyi törekvésért.
*Magyarázza valamivel türelmesebben, és közel sem olyan gúnyosan, mint korábban tette.*
- De ha lemondasz a sajátodról, úgy persze megteheted. Lelked rajta.
*Ar Thenior viszont elgondolkodik Zaxdor kérésén, ami kissé rendhagyó, ám annál inkább tetszik neki. Mindenkin Ganerhez hasonlóan megjelenik a kép, amit kíván, vagy éppen a tárgyon, Zaxdor esetében azonban azúrkék szemében sejlik fel egy szokatlan színfolt, majd egy újabb és újabb. Ezen foltok lassú körző mozgásba kezdenek, ahogy a díszhalak úszkálnak komótosan a halastóban. Persze csak abban az esetben, ha nem változtatja meg kérését a képet illetően.*
- Tekintsd ezt áldásomnak óriás, ha úgy tetszik.
*Egy biccentéssel zárja le, és tekintete tova vándorol a jelenlévőkön.*
- Ne búslakodjatok!
*Mondja, főleg a könnyes szemű Lyllinor miatt.*
- Most az öröm ideje van itt. Teljesítettétek a próbát, és büszkék lehettek erre. Én is büszkén tekintek le rátok. Viseljétek méltósággal amit kaptatok! Kiérdemeltétek.
//8. próbatétel//
- Szívet? Bár apró termeted ellenére látom te naggyal rendelkezel, ám mit kezdenél most vele?
*Felel is és nem is a gnóm leányka kérdésére.*
- Ejha, ebédet is kapunk?
*Kérdezi tréfásan, miközben érdeklődve figyeli Cyprylana ténykedését. Minden aszerint történik, ahogy a tündér leány kívánja, ám a hideg, meleg, lángok hatására is, a kristály változatlanul pihen a helyén, és egy hajszálnyi repedés sem keletkezik rajta.*
- Ahogy a törpe bölcsen megállapította, fizikai erő kevés ehhez.
*Ismétli meg önmagát Ar Thenior.*
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-01 21:48:37
Üzenet elküldve: 2020-03-01 21:48:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
*Kora este van, a Nap már közel jár a látóhatárhoz. Myr'Jinnar lassú léptekkel közeledik kedvenc Artheniorbéli helyéhez, a város főteréhez. A gnóm lány a szökőkúthoz lép. Miközben a vizet nézi, gondolatai messze tévednek. Feltörnek belőle kedves régi emlékei, melyek családjához kötődtek. Mintha évtizedek teltek volna el azóta, hogy Artheniorba kényszerült költözni. Pedig csak két éve él ebben a városban. Lihanech, a szülővárosa hiányzik ugyan neki, de semmi pénzért vissza nem térne oda, amíg a családja ott él. Vagy ha vissza is térne, édesanyját és testvérét messziről elkerülné - még a házat is, ahol laknak. Artheniorban nagyon egyedül érzi magát. Van ugyan néhány barátja, de rajtuk kívül nem számíthat senki másra.*
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-01 20:00:51
Üzenet elküldve: 2020-03-01 20:00:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
//Megfejtve//
*A szél felkavarodik a téren. Mintha csak vihar után hozna most enyhülést a víz hónapjainak végén egy napsugaras reggel. Enna szavaira Ar Thenior megvakargatja állát.*
-Kell, hogy legyen más vélemény, ha igazat mondasz?
*Mosoly bujkál arca szegletében, ami kiszélesedik amint meglátja a kis karavánt, ami a szoborral érkezik.*
-Nocsak!
*Most úgy viselkedik, mintha dühe elpárolgott volna és újra a helyzet magaslatán lenne, pontosan tudván azt, hogy mit fog tenni.*
-A barakkal együtt...
*Hümmög, aztán a Meredély irányába tekint el.*
-Sokat kell még tanulnotok. Legyen ez egy lecke!
*Néz Ennára, majd Nimerilre, majd az YIlandára, és beszéde nyomán megmaradt követőire.*
-Legyen ez egy lecke az igazmondók diadaláról.
*Ennára mutat.*
-Te, te ott! Hogy hívnak? Te álltál elő először az igazsággal, mely a megoldás volt ezen a próbán.
*Mellkasába nyúl két ujjal, az aranyló fény egy pillanatra kiélesedik, majd újra elhalványul, ahogy Ar Thenior egy apró fémes valamit nyújt át sírkövekből összeállt ujjbegyén.*
-Ez itt a Hamis Vér Tűje. Csak az igazak vérét tűri meg magán. Aki hazudik, miután vére a tűre kerül, az bizony vérét a tű végén megtalálható kristályban tudhatja.
*Magyarázza el, hogy pontosan mit is ad a lánynak.*
-Vezessen ez igaz utadon!
*Aztán a másik két jövevényhez fordul.*
-Ugyan nem elsőre, de igazat mondtatok, s a szobor is kedvemre való. Hozzátok hát elém!
*Hátul a felsorakozott népek örömködni kezdenek.*
-Eeyr, az Igazságos csodát mutatott nékünk!
*Mormogják mialatt Ar Thenior várja, hogy megkaphassa a szobrot, és a két második helyen befutó is megkapja azt, amit érdemel.*
//5. próbatétel//
//Megfejtve//
*A szél felkavarodik a téren. Mintha csak vihar után hozna most enyhülést a víz hónapjainak végén egy napsugaras reggel. Enna szavaira Ar Thenior megvakargatja állát.*
-Kell, hogy legyen más vélemény, ha igazat mondasz?
*Mosoly bujkál arca szegletében, ami kiszélesedik amint meglátja a kis karavánt, ami a szoborral érkezik.*
-Nocsak!
*Most úgy viselkedik, mintha dühe elpárolgott volna és újra a helyzet magaslatán lenne, pontosan tudván azt, hogy mit fog tenni.*
-A barakkal együtt...
*Hümmög, aztán a Meredély irányába tekint el.*
-Sokat kell még tanulnotok. Legyen ez egy lecke!
*Néz Ennára, majd Nimerilre, majd az YIlandára, és beszéde nyomán megmaradt követőire.*
-Legyen ez egy lecke az igazmondók diadaláról.
*Ennára mutat.*
-Te, te ott! Hogy hívnak? Te álltál elő először az igazsággal, mely a megoldás volt ezen a próbán.
*Mellkasába nyúl két ujjal, az aranyló fény egy pillanatra kiélesedik, majd újra elhalványul, ahogy Ar Thenior egy apró fémes valamit nyújt át sírkövekből összeállt ujjbegyén.*
-Ez itt a Hamis Vér Tűje. Csak az igazak vérét tűri meg magán. Aki hazudik, miután vére a tűre kerül, az bizony vérét a tű végén megtalálható kristályban tudhatja.
*Magyarázza el, hogy pontosan mit is ad a lánynak.*
-Vezessen ez igaz utadon!
*Aztán a másik két jövevényhez fordul.*
-Ugyan nem elsőre, de igazat mondtatok, s a szobor is kedvemre való. Hozzátok hát elém!
*Hátul a felsorakozott népek örömködni kezdenek.*
-Eeyr, az Igazságos csodát mutatott nékünk!
*Mormogják mialatt Ar Thenior várja, hogy megkaphassa a szobrot, és a két második helyen befutó is megkapja azt, amit érdemel.*
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-01 12:43:33
Üzenet elküldve: 2020-03-01 12:43:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
* Hát legalább szereztek pótlást. Még ha nem is ugyan arról a személyről van szó. De legalább nem nekik kell majd megszakadni az elf hercegnő súlya alatt. YIla még kioszt pár utasítást, de aztán lassan csak elindultak a tér felé.*
- Remélem nem lesz baj. Ha igen akkor majd szaladunk.* Tréfálkozik, de a csomó már a torkában van. Mikor a kis csapat végre eléri a kőóriást, akkor jön a dolog neheze.*
- Üdv néked hatalmas Ar Thenior! Elmentünk, hogy elhozzuk néked Rhéád szobrát, ahogyan azt kérted. Sajnos rossz hírt kell közölnünk veled. A szobor megsemmisült a Barakkal együtt. Sajnálom! Sajnos azon alkotást nem tudjuk megismételni, de szeretnénk helyette egy másikat ajándékba adni. Íme Lillindia hercegnő, ahogyan a patakhoz megyen. Reméljük kedved leled ezen alkotásban is, úgyis, hogy nem Rhéa az.* Miközben a szoborról beszél kezével a kiskocsira mutat a lány. Most már csak ki kell várni, hogy mi lesz a kőóriás reakciója.*
//5. próbatétel//
* Hát legalább szereztek pótlást. Még ha nem is ugyan arról a személyről van szó. De legalább nem nekik kell majd megszakadni az elf hercegnő súlya alatt. YIla még kioszt pár utasítást, de aztán lassan csak elindultak a tér felé.*
- Remélem nem lesz baj. Ha igen akkor majd szaladunk.* Tréfálkozik, de a csomó már a torkában van. Mikor a kis csapat végre eléri a kőóriást, akkor jön a dolog neheze.*
- Üdv néked hatalmas Ar Thenior! Elmentünk, hogy elhozzuk néked Rhéád szobrát, ahogyan azt kérted. Sajnos rossz hírt kell közölnünk veled. A szobor megsemmisült a Barakkal együtt. Sajnálom! Sajnos azon alkotást nem tudjuk megismételni, de szeretnénk helyette egy másikat ajándékba adni. Íme Lillindia hercegnő, ahogyan a patakhoz megyen. Reméljük kedved leled ezen alkotásban is, úgyis, hogy nem Rhéa az.* Miközben a szoborról beszél kezével a kiskocsira mutat a lány. Most már csak ki kell várni, hogy mi lesz a kőóriás reakciója.*
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-03-01 11:06:30
Üzenet elküldve: 2020-03-01 11:06:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Enna szavai nyomán támad nagy égszakadás, földindulás, az emberek pedig elkezdenek hátrálni, szép lassan egyedül (vagy szinte egyedül) hagyva őt a tér közepén a baj forrásának okozójával. Mind a kettővel: önmagával, és egy varázserejű sziklával.*
- Jó, semmi baj, semmi baj! Lehet, csak én nem vettem észre. Vagy más gyorsabban odaért.
*Próbál kiáltozni, mikor még csak üvöltözik a mágus. Igazán nem gondolta, hogy a nagy bölcs ennyire zokon veszi majd ezt az egészet. Kérdésére mindössze egy gúnyos mosolyt, és egy újabb rejtélyes kijelentést várt válaszul. Elszámolta magát. Eddig egészen abban a hitben volt, hogy a népet vezetik orránál fogva, erre kiderülni látszik, hogy a nép bánt el csúnyán Ar Theniorral és kedvenc szobrával.
Mikor még egy viharfelhő is kialakulni látszik, Enna egy elegáns ~ Baszki. ~ formájában foglalja össze magában érzéseit. A tér közepét azonban nem hagyja el, mivel saját felelősségének érzi lenyugtatni a tomboló kőszobrot. Na meg egyébként sem lenne sok esélye elfutni egy ilyen lény elől úgy, hogy ép bőrrel megússza. Inkább csak próbálkozik távol maradni a villámoktól, és nem megsüketülni, vagy odapörkölődni. Szemét a legvadabb tomboláskor összeszorítja, fejét és fülét pedig kezeivel védi.*
- Nem tudom ki tenne ilyesmit, de én nem hazudok. Azt mondtam, amit láttam. *Jelenti ki óvatosan, de határozottan. Utána enyhítésképpen még hozzáfűzi.* - Deee lehet, hogy rosszul láttam.
*Figyeli Ar Thenior arcának rezdüléseit, hátha ki tudja belőle olvasni, mi járhat abban a kőkoponyában. Azt nem nehéz megállapítania, hogy még mindig dühös. Szerencsére viszont a felhőjét most már féken tartja.
Az elhangzó kérdés után Enna reménykedve, és kíváncsian néz szét a tömegben, szavait félig annak, félig pedig a monstrumnak címzi.*
- Biztos van, kell, hogy legyen.
//5. próbatétel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Enna szavai nyomán támad nagy égszakadás, földindulás, az emberek pedig elkezdenek hátrálni, szép lassan egyedül (vagy szinte egyedül) hagyva őt a tér közepén a baj forrásának okozójával. Mind a kettővel: önmagával, és egy varázserejű sziklával.*
- Jó, semmi baj, semmi baj! Lehet, csak én nem vettem észre. Vagy más gyorsabban odaért.
*Próbál kiáltozni, mikor még csak üvöltözik a mágus. Igazán nem gondolta, hogy a nagy bölcs ennyire zokon veszi majd ezt az egészet. Kérdésére mindössze egy gúnyos mosolyt, és egy újabb rejtélyes kijelentést várt válaszul. Elszámolta magát. Eddig egészen abban a hitben volt, hogy a népet vezetik orránál fogva, erre kiderülni látszik, hogy a nép bánt el csúnyán Ar Theniorral és kedvenc szobrával.
Mikor még egy viharfelhő is kialakulni látszik, Enna egy elegáns ~ Baszki. ~ formájában foglalja össze magában érzéseit. A tér közepét azonban nem hagyja el, mivel saját felelősségének érzi lenyugtatni a tomboló kőszobrot. Na meg egyébként sem lenne sok esélye elfutni egy ilyen lény elől úgy, hogy ép bőrrel megússza. Inkább csak próbálkozik távol maradni a villámoktól, és nem megsüketülni, vagy odapörkölődni. Szemét a legvadabb tomboláskor összeszorítja, fejét és fülét pedig kezeivel védi.*
- Nem tudom ki tenne ilyesmit, de én nem hazudok. Azt mondtam, amit láttam. *Jelenti ki óvatosan, de határozottan. Utána enyhítésképpen még hozzáfűzi.* - Deee lehet, hogy rosszul láttam.
*Figyeli Ar Thenior arcának rezdüléseit, hátha ki tudja belőle olvasni, mi járhat abban a kőkoponyában. Azt nem nehéz megállapítania, hogy még mindig dühös. Szerencsére viszont a felhőjét most már féken tartja.
Az elhangzó kérdés után Enna reménykedve, és kíváncsian néz szét a tömegben, szavait félig annak, félig pedig a monstrumnak címzi.*
- Biztos van, kell, hogy legyen.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1874-1893