//A szerencse forgandó//
*Nem kifejezetten ugrál örömében, hogy az első bátor vállalkozó egy nő, hiszen jobb szívvel szabadítaná meg a férfiakat az aranyaik nagy részétől. A nők nagyobb teret hódítottak eddig meg a szívében. Ezért próbálja minél kellemesebbé tenni az elfoglaltságot, hogy úgy érezze a szőke, kapott is valamit az elvándorolt aranyai után. Még egyelőre nem nagy meglepetés, hogy jó ületnek hangzik még tíz aranyat feltenni, hátha az előző tízet visszanyerheti még. Nem is kételkedett benne, hogy élni fog a lehetőséggel a kislány, ahogy pedig az arany a ládára kerül, már szélesedik is ki a száján a mosoly. *
-Ez a beszéd! Aki mer, az nyer? Nemde? Nem tűnik nekem egy visszahúzódó nyuszinak, nem riad vissza a kihívástól, mint egy férfi, csak kevesebb a borostája! *Csak a láda szélére, miközben felnevet, még az aranyak is megugranak rajta. A szőke pedig nem totojázik, és máris magához ragadja a kelyhet, meg a kockákat, hogy dobjon. Ő csak ugyan azzal az öntelt arckifejezéssel pihenteti vissza az állát, könyökén támaszkodó tenyerébe. Ahogy kigördül a két hármas meg a két hatos, a szemöldökei összeugranak, hiszen az igazán kihívás lenne számára, de néhány perc morfondírozás után, két hatos kivételével mindet felnyalábolja a szőke és újradob. ~Micsoda meggondolatlanság, ezt szeretem! ~ Mikor pedig egyetlen hatos sem mutatkozik, csalódottan felsóhajt, amely inkább megkönnyebbülést tükröz.*
-Na de kedves, miért volt olyan telhetetlen? Ennyire szeretne még velem maradni? Minél több pénzét elnyerem, annál többet nyerhet vissza? Jaj drága… *Csóválja a fejét, de a félmosolyt, ami odaköltözött már nem tudja levakarni. Közben a kezébe veszi a kockákat és nem várakoztatja meg a szerencséjét. Dob. Két egyes, egy hatos, egy ötös és egy négyes fedi fel magát. ~A végén még tényleg sikerül a kislánynak. ~ Jelenik meg egy pillanatra a gondterhelt gondolat az arcán, ahogy fürkészi a szemeivel a kockákat.*
-Látja, látja, a kockák megszerették, de nem is csoda, mindig a szépszeműek felé húznak. *Vicceskedik, majd felveszi az egyestől eltérő három kockát és újradob. Egy hármas, egy hatos és egy egyes gurul ki, csodák, csodájára. A szemei nagyra tágulnak és az egyest, a másik kettő mellé húzza, hiszen mindegy mekkora az Egyese a kislánynak, ha neki Triósa van, márpedig a legkisebb, de még a Kettest is verte volna vele. Csak széttárja megadóan a karjait.*
-Látja kisasszony, nagyon ragaszkodóak, nincs mit tenni. De ha gondolja, vigaszdíjul kaphat egy olyat, mint az első, próbakör után. *Kacsint pimaszul a másikra, közben áthúzza a következő tíz aranyas kupacot is az ő felére.*