Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 153 (3041. - 3060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3060. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 23:48:38
Üzenet elküldve: 2014-08-08 23:48:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Kifakadásának kifigurázása, amennyiben ez még lehetséges, csak még inkább szítja egyébként sem erőtlenül parázsló dühét, minek a másik kettő köszönheti a már korábban taglalt kirohanást.
Jaztől pedig azt kapja amire számíthatott, nincs is oka semmiféle meglepettségre. Hacsak nem a rohamosan felé közeledő hökkentheti meg, ám még így sem lép hátrébb, egy tapodtat sem.
Nem soká bámulja a másik gombjait, inkább szegi fel fejét, a közelségtől függően a hason-szín szempárt, vagy éppen a szakálltalan állat fixírozva.*
- Nem, így azt kell köszönteni, aki jól átvert!
*Hangja meg sem közelíti korábbi erősségét, éle viszont nem veszett el még így, fojtott állapotában sem. A hirtelen támadt feszültség bizony kézzel fogható, harapható sűrűségűre tömörödött a pillanatban, mikor Jaz vidám üdvözlőből az első esti sráccá vedlette át magát, s talán ez az, amit a még mindig rejtélyes idegen nem bír tovább elviselni. Vagy esetleg a kiállhatatlan kis csitri, de hát ki feltételezne ilyen randa dolgot?
Lényeg, ami lényeg, éppen csörgő erszényét kaparja elő, tartozásának egyenlítése végett tarisznyájából, ezzel megtörve a szem/áll kontaktust egy röpkének szánt pillanatra, mikor az öblös hang parancsolón szólal. Egy lépéssel hátrál hirtelen ijedtében, tekintete pedig immár a férfi és a fiú alakja között cikázik, hol értetlenül, szemöldök ráncolva, mégis kegyelemért esdve, hol magyarázatért fohászkodva. Dühe pedig, szokás szerint, ahogy jött, úgy illant is el, hiszen kellőképpen kizökkentették a nem várt fegyelmezéssel.*
*Kifakadásának kifigurázása, amennyiben ez még lehetséges, csak még inkább szítja egyébként sem erőtlenül parázsló dühét, minek a másik kettő köszönheti a már korábban taglalt kirohanást.
Jaztől pedig azt kapja amire számíthatott, nincs is oka semmiféle meglepettségre. Hacsak nem a rohamosan felé közeledő hökkentheti meg, ám még így sem lép hátrébb, egy tapodtat sem.
Nem soká bámulja a másik gombjait, inkább szegi fel fejét, a közelségtől függően a hason-szín szempárt, vagy éppen a szakálltalan állat fixírozva.*
- Nem, így azt kell köszönteni, aki jól átvert!
*Hangja meg sem közelíti korábbi erősségét, éle viszont nem veszett el még így, fojtott állapotában sem. A hirtelen támadt feszültség bizony kézzel fogható, harapható sűrűségűre tömörödött a pillanatban, mikor Jaz vidám üdvözlőből az első esti sráccá vedlette át magát, s talán ez az, amit a még mindig rejtélyes idegen nem bír tovább elviselni. Vagy esetleg a kiállhatatlan kis csitri, de hát ki feltételezne ilyen randa dolgot?
Lényeg, ami lényeg, éppen csörgő erszényét kaparja elő, tartozásának egyenlítése végett tarisznyájából, ezzel megtörve a szem/áll kontaktust egy röpkének szánt pillanatra, mikor az öblös hang parancsolón szólal. Egy lépéssel hátrál hirtelen ijedtében, tekintete pedig immár a férfi és a fiú alakja között cikázik, hol értetlenül, szemöldök ráncolva, mégis kegyelemért esdve, hol magyarázatért fohászkodva. Dühe pedig, szokás szerint, ahogy jött, úgy illant is el, hiszen kellőképpen kizökkentették a nem várt fegyelmezéssel.*
3059. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 23:29:19
Üzenet elküldve: 2014-08-08 23:29:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Felhorkant Jaz szavaira. Neki annyi tekintélye van, hogy otthon abból csináltatott kerítést! Az apró szépséghibája ennek a gondolatmenetnek, hogy se otthona, se kerítése nincs, de így legalább reális a hasonlat. Át is lép a probléma felett.
Mikor a lány megejti belépőjét felsandít az égre, és csüggedten csak annyit kérdez az ott lakozóktól, hogy MIÉRT?!
Orrnyergét masszírozva elmélkedik a kisköpet kijelentésén, majd levonja a következtetést.*
- Hazudsz kutya…
*Aztán pedig agonizál. Közben pedig azon tűnődik, hogy ugyan, mit is eszik a kölök ezeken az affekta kis bigéken? Rá kell szoktatnia most már a hivatásosokra, azokra nem lehet ráfaragni. Nincs dráma, nincs hiszti, mindenki ad és mindenki kap, és tökéletesen megmarad a világbéke. Hajj, sokat kell még tanulnia…
Ám nincs vége a pörgésnek. Jaz előadja a professzionális keménytökű legényt. Ez már legalább elég jól megy neki. Kár, hogy nincs mögötte valami kellően izmos madár, mondjuk pacsirta. Eszébe ötlik, hogy ezt a szerepet talán neki kéne most eljátszania, de egyelőre nem érez elég affinitást a dologhoz. Hagyja hát, menjenek egy darabig a dolgok a maguk medrében.
Teszi ezt egészen addig, amíg a halántékán is átütő, fokozódó nyomás kinyilatkoztatásra nem készteti. Mordulással teszi mindezt, a kifinomultabb megnyilvánulásokhoz még nem érez elég erőt magában.*
- Nem kell több visongás! Nem kell több dráma! Nyughassatok mind a ketten, és értelmesen köpjétek végre el, hogy mit-merre-meddig! Különben az Égiekre mondom, bevágom mind a kettőtöket a kútba, és higgyétek el, az most egy nagyon nem kellemes hely…
*Felhorkant Jaz szavaira. Neki annyi tekintélye van, hogy otthon abból csináltatott kerítést! Az apró szépséghibája ennek a gondolatmenetnek, hogy se otthona, se kerítése nincs, de így legalább reális a hasonlat. Át is lép a probléma felett.
Mikor a lány megejti belépőjét felsandít az égre, és csüggedten csak annyit kérdez az ott lakozóktól, hogy MIÉRT?!
Orrnyergét masszírozva elmélkedik a kisköpet kijelentésén, majd levonja a következtetést.*
- Hazudsz kutya…
*Aztán pedig agonizál. Közben pedig azon tűnődik, hogy ugyan, mit is eszik a kölök ezeken az affekta kis bigéken? Rá kell szoktatnia most már a hivatásosokra, azokra nem lehet ráfaragni. Nincs dráma, nincs hiszti, mindenki ad és mindenki kap, és tökéletesen megmarad a világbéke. Hajj, sokat kell még tanulnia…
Ám nincs vége a pörgésnek. Jaz előadja a professzionális keménytökű legényt. Ez már legalább elég jól megy neki. Kár, hogy nincs mögötte valami kellően izmos madár, mondjuk pacsirta. Eszébe ötlik, hogy ezt a szerepet talán neki kéne most eljátszania, de egyelőre nem érez elég affinitást a dologhoz. Hagyja hát, menjenek egy darabig a dolgok a maguk medrében.
Teszi ezt egészen addig, amíg a halántékán is átütő, fokozódó nyomás kinyilatkoztatásra nem készteti. Mordulással teszi mindezt, a kifinomultabb megnyilvánulásokhoz még nem érez elég erőt magában.*
- Nem kell több visongás! Nem kell több dráma! Nyughassatok mind a ketten, és értelmesen köpjétek végre el, hogy mit-merre-meddig! Különben az Égiekre mondom, bevágom mind a kettőtöket a kútba, és higgyétek el, az most egy nagyon nem kellemes hely…
3058. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 23:07:06
Üzenet elküldve: 2014-08-08 23:07:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya//
-Elhasználtad minden utódod nevében is a sajátjaidra.
*Röhög Halaxon, na meg annak eléggé kétséges apai tekintélyén. Ewicát érintő sértéseire csak elhúzza száját. Tudja jól sok van a rovásán nő kérdésben, és azt is, hogy ezt szavakkal már nem orvosolhatja.
A lány érkezését nagy vigyorral nyugtázza, mi azonnal arcára fagy, mikor meghallja a szavakat. Egy pillanat alatt érzi úgy, hogy családi perpatvarba került, holott még családja sincs. És ebben a tragédiában bizony neki jutott a hálátlan szerep, és a házsártos feleség. Hatalmas, csodálkozó tekintettel mered Ewicára, majd fordul elsőként Halax felé, hogy magyarázatot adjon.*
-Esküszöm nem rémlik, hogy elvettem volna.
*Gyors fejvakarás, még gyorsabban pergő gondolatok. Elvégre na, hát csak abból él, hogy kidumálja magát. Nehogy már egy kis fruska szorongassa. És ne hogy már magyarázkodjon!*
-Hát ez a hála?
*Hirtelen komorodott el arca, és van valami vészjósló hangjában.*
-Valóban?
*Rugaszkodik el a kút pereméről.*
-Így kell köszönteni azt, aki segítségedre volt?
*Egy fenyegető lépés a lány felé, ha nem hátrál hát bizony igazán közelről szemlélheti Jaz ingének felső gombjait.*
-Számoljuk össze akkor mennyivel is tartozol, és mivel fizethetnél.
*Előbbi vidámságának nyoma sincs, ismét pont az a kölyök, kit kegyetlen praktikusságra nevelt az élet, és akivel először találkozott a lány. Halaxnak nyilván tetszik a műsor, bár most Jaz figyelme egyes egyedül a hálátlan kis szukáé.*
-Elhasználtad minden utódod nevében is a sajátjaidra.
*Röhög Halaxon, na meg annak eléggé kétséges apai tekintélyén. Ewicát érintő sértéseire csak elhúzza száját. Tudja jól sok van a rovásán nő kérdésben, és azt is, hogy ezt szavakkal már nem orvosolhatja.
A lány érkezését nagy vigyorral nyugtázza, mi azonnal arcára fagy, mikor meghallja a szavakat. Egy pillanat alatt érzi úgy, hogy családi perpatvarba került, holott még családja sincs. És ebben a tragédiában bizony neki jutott a hálátlan szerep, és a házsártos feleség. Hatalmas, csodálkozó tekintettel mered Ewicára, majd fordul elsőként Halax felé, hogy magyarázatot adjon.*
-Esküszöm nem rémlik, hogy elvettem volna.
*Gyors fejvakarás, még gyorsabban pergő gondolatok. Elvégre na, hát csak abból él, hogy kidumálja magát. Nehogy már egy kis fruska szorongassa. És ne hogy már magyarázkodjon!*
-Hát ez a hála?
*Hirtelen komorodott el arca, és van valami vészjósló hangjában.*
-Valóban?
*Rugaszkodik el a kút pereméről.*
-Így kell köszönteni azt, aki segítségedre volt?
*Egy fenyegető lépés a lány felé, ha nem hátrál hát bizony igazán közelről szemlélheti Jaz ingének felső gombjait.*
-Számoljuk össze akkor mennyivel is tartozol, és mivel fizethetnél.
*Előbbi vidámságának nyoma sincs, ismét pont az a kölyök, kit kegyetlen praktikusságra nevelt az élet, és akivel először találkozott a lány. Halaxnak nyilván tetszik a műsor, bár most Jaz figyelme egyes egyedül a hálátlan kis szukáé.*
3057. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 22:44:50
Üzenet elküldve: 2014-08-08 22:44:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Nem sokáig hagyták bizonytalanságában őrlődni és szemeket mereszteni. Amennyiben az immár kétségtelen kilétű alak felől érkező invitálás nem lett volna elegendő (bizonyosan az volt), még egynéhány vidám intés, na meg egy fülsértő füttyszó is kerekedik, mely mind arra hivatott, hogy lánykánkat a díszes társaság közelébe csalja. Túl díszes is, ha őt kérdezik, no de mindegy is.
Az elméjét egyre csak elborító köd valóban vörös posztóként láttatja Jazt, ha nem is kis bikánk, de dühét halmozó kisborjúnk előtt mindenképpen. ~Csibe, még hogy csibe!~ Prüszköl egyet mérgesen, ahogy illik, amint pedig pár lépésnyi távolságon belülre ér, ki is nyílik az a bizonyos csap, feledtetve mindent, mit mentora próbált fejébe verni a hirtelen felindulással és sértődéssel kapcsolatban.*
- Csibéd a tudod ki és annak is fütyülgessél! *visszafogottságról csak meglepően szalonképes szavai árulkodhatnak, hangja inkább közelít az élesen ingerülthöz, mint a higgadtan fojtotthoz, amennyiben skálán kívánjuk osztályozni. Az, hogy ezzel az ismeretlen díszpinty másnaposságára milyen hatást gyakorol, egyelőre nem nagyon izgatja, hisz nem is sejtheti.*
- Most már csatlakozzak? Neked kellett volna tegnap reggel, de te a közelbe sem toltad a bevert képed!
*Egyelőre ennyi, felháborodását kellőképpen kifejezte, a sztorizgatáshoz pedig most nincs hangulatban. Csípőre tett kezekkel várja inkább az esetleges bocsánatkérő, magyarázkodó, netán fölényeskedő és gunyoros riposztot, zöldjeivel egyenest Jaz tekintetét kutatva.
A másik pedig...egyelőre egy irányba kapacitálható a szőke üstök dühödt forrongása.*
*Nem sokáig hagyták bizonytalanságában őrlődni és szemeket mereszteni. Amennyiben az immár kétségtelen kilétű alak felől érkező invitálás nem lett volna elegendő (bizonyosan az volt), még egynéhány vidám intés, na meg egy fülsértő füttyszó is kerekedik, mely mind arra hivatott, hogy lánykánkat a díszes társaság közelébe csalja. Túl díszes is, ha őt kérdezik, no de mindegy is.
Az elméjét egyre csak elborító köd valóban vörös posztóként láttatja Jazt, ha nem is kis bikánk, de dühét halmozó kisborjúnk előtt mindenképpen. ~Csibe, még hogy csibe!~ Prüszköl egyet mérgesen, ahogy illik, amint pedig pár lépésnyi távolságon belülre ér, ki is nyílik az a bizonyos csap, feledtetve mindent, mit mentora próbált fejébe verni a hirtelen felindulással és sértődéssel kapcsolatban.*
- Csibéd a tudod ki és annak is fütyülgessél! *visszafogottságról csak meglepően szalonképes szavai árulkodhatnak, hangja inkább közelít az élesen ingerülthöz, mint a higgadtan fojtotthoz, amennyiben skálán kívánjuk osztályozni. Az, hogy ezzel az ismeretlen díszpinty másnaposságára milyen hatást gyakorol, egyelőre nem nagyon izgatja, hisz nem is sejtheti.*
- Most már csatlakozzak? Neked kellett volna tegnap reggel, de te a közelbe sem toltad a bevert képed!
*Egyelőre ennyi, felháborodását kellőképpen kifejezte, a sztorizgatáshoz pedig most nincs hangulatban. Csípőre tett kezekkel várja inkább az esetleges bocsánatkérő, magyarázkodó, netán fölényeskedő és gunyoros riposztot, zöldjeivel egyenest Jaz tekintetét kutatva.
A másik pedig...egyelőre egy irányba kapacitálható a szőke üstök dühödt forrongása.*
3056. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 22:16:37
Üzenet elküldve: 2014-08-08 22:16:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
- Háljon veled a kilenclyukú róka, az! Még a toromat se osztom akkor meg veled ezek után.
*Hisztizik teljes joggal a teremtés koronájának csúcsa. Piszkos kölke! Hát mit képzel ez magáról?! Majd jól belénevel vagy két sort, aztán nézhet! Egy hét a néma ispotályban, és megtanulja, hogy mi a rend! Vagy csak simán valami gondos nagyszülőkre bízza. Pórázzal, vagy tüzesárokkal. Vagy majd kitalál valami kellően építő jellegűt a kölök számára.
Inkább nekilátna, hogy józanra igya magát, még ha a pia mennyisége némileg nehezíti is ezt a feladatot, mikor Jaz, jobb szó híján, megőrül. És fütyüléssel mérgezi hősünk amúgy sem erőtől duzzadó szervezetét!
Halax hangos szisszenéssel fejezi ki nemtetszését, majd nyomatékosításképp diszkréten elharapja a nyelvét, amíg a feje kettéhasad belülről.*
- Hogy játszottál volna vörös posztót egy bikakarámban, te átok! Hát hol van a tekintet drága apád felé, kisköpet?!
*A bökést rezignáltan viseli, elvégre per pillanat rosszabb úgyse nagyon lehet a helyzet. Inkább csak felsóhajt.*
- Persze, szivárványt böfög és virágot tojik. Mint az összes barátosnéd… *Erőlteti szemét, hogy kivegye a mutatott leányzó vonásait, ám kevésbé sikerül neki a dolog a sok zavaró körülmény miatt.* Kikezdeni? Cöh… Ahogy nézem, ez még elég valószínűleg szűz. És ahogy drága nagyapád szokta volt mondogatni, tudod, amelyiknek leszáradt a virgoncléce: szüzek helyett inkább a pokol, a jövő a hivatásosoké!
*Ezzel a bölcselettel még egész tűrhetően ki is tudott egyezni, elvégre egyik apja se volt hülye. Maximum kicsit ütődött, de hát az vesse rájuk az első követ, aki kiássa őket a sírból. Úgyhogy csak vállat von, majd kivégzi a maradék pálinkát. Utána pedig csak hevesen légcserél, hogy az ital lent is maradjon.*
- Háljon veled a kilenclyukú róka, az! Még a toromat se osztom akkor meg veled ezek után.
*Hisztizik teljes joggal a teremtés koronájának csúcsa. Piszkos kölke! Hát mit képzel ez magáról?! Majd jól belénevel vagy két sort, aztán nézhet! Egy hét a néma ispotályban, és megtanulja, hogy mi a rend! Vagy csak simán valami gondos nagyszülőkre bízza. Pórázzal, vagy tüzesárokkal. Vagy majd kitalál valami kellően építő jellegűt a kölök számára.
Inkább nekilátna, hogy józanra igya magát, még ha a pia mennyisége némileg nehezíti is ezt a feladatot, mikor Jaz, jobb szó híján, megőrül. És fütyüléssel mérgezi hősünk amúgy sem erőtől duzzadó szervezetét!
Halax hangos szisszenéssel fejezi ki nemtetszését, majd nyomatékosításképp diszkréten elharapja a nyelvét, amíg a feje kettéhasad belülről.*
- Hogy játszottál volna vörös posztót egy bikakarámban, te átok! Hát hol van a tekintet drága apád felé, kisköpet?!
*A bökést rezignáltan viseli, elvégre per pillanat rosszabb úgyse nagyon lehet a helyzet. Inkább csak felsóhajt.*
- Persze, szivárványt böfög és virágot tojik. Mint az összes barátosnéd… *Erőlteti szemét, hogy kivegye a mutatott leányzó vonásait, ám kevésbé sikerül neki a dolog a sok zavaró körülmény miatt.* Kikezdeni? Cöh… Ahogy nézem, ez még elég valószínűleg szűz. És ahogy drága nagyapád szokta volt mondogatni, tudod, amelyiknek leszáradt a virgoncléce: szüzek helyett inkább a pokol, a jövő a hivatásosoké!
*Ezzel a bölcselettel még egész tűrhetően ki is tudott egyezni, elvégre egyik apja se volt hülye. Maximum kicsit ütődött, de hát az vesse rájuk az első követ, aki kiássa őket a sírból. Úgyhogy csak vállat von, majd kivégzi a maradék pálinkát. Utána pedig csak hevesen légcserél, hogy az ital lent is maradjon.*
3055. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 21:54:37
Üzenet elküldve: 2014-08-08 21:54:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya//
*Vidáman vigyorog Halax szavain, na meg az egész beteges külsőn. Szerencsére atyja nem firtatja a flaska körüli tulajdonos váltást, de miért is tenné? Ha valaki, hát ő aztán ismeri Jaz képességeit, és gyengéit.*
-A tiédre.
*Kontráz rá az áldomásra, majd fejcsóválva figyeli Halax produkcióját a folyadék bevitellel, illetve ürítéssel.*
-Ezek után pláne nem hálnék veled, még ha az életünk utolsó éjszakája is.
*Jegyzi meg rezignáltan, mintha nem is csobbant volna semmi a kútban. A szükségtelen figyelmeztetésre, mint linkóci nebuló bólogat csak sűrűn, mindenféle határozottabb meggyőződés nélkül.
Már fordulna is vissza, hogy még egy korty reményében magához ragadja a pálinka maradékát, mikor tekintete megakad kis védencén, elkerülhetetlen, hisz látása jócskán meghaladja az emberi képességeket.
Gondolkodás nélkül kezd virgonc mód integetni a lány felé párat, majd jobbjának két ujját szájába kapva éleset füttyent.*
-Ewi! Csibém! Gyere, Csatlakozz hozzánk!
*Rikkant már messziről őszinte örömmel, mely talán egyszerre bosszantja a leányt, és Halaxot is. Mindenesetre a másik kettő érzelmi állapotáról ő jelenleg tudomást sem vesz.
Apját könyökkel még oldalba böki, ha esetleg az eddigiek nem keltették volna fel figyelmét.*
-Na róla meséltem. Igazi tehetség a lány! Légy jó, és ne kezdj ki vele.
*Jegyzi meg csendesen, majd széles vigyorral várja az érkezőt. Ha alkalma lesz köszönti is, máskülönben minden bizonnyal valami igen megszeppent fejet vágva hallgatja végig önön bűnlajstromát.*
*Vidáman vigyorog Halax szavain, na meg az egész beteges külsőn. Szerencsére atyja nem firtatja a flaska körüli tulajdonos váltást, de miért is tenné? Ha valaki, hát ő aztán ismeri Jaz képességeit, és gyengéit.*
-A tiédre.
*Kontráz rá az áldomásra, majd fejcsóválva figyeli Halax produkcióját a folyadék bevitellel, illetve ürítéssel.*
-Ezek után pláne nem hálnék veled, még ha az életünk utolsó éjszakája is.
*Jegyzi meg rezignáltan, mintha nem is csobbant volna semmi a kútban. A szükségtelen figyelmeztetésre, mint linkóci nebuló bólogat csak sűrűn, mindenféle határozottabb meggyőződés nélkül.
Már fordulna is vissza, hogy még egy korty reményében magához ragadja a pálinka maradékát, mikor tekintete megakad kis védencén, elkerülhetetlen, hisz látása jócskán meghaladja az emberi képességeket.
Gondolkodás nélkül kezd virgonc mód integetni a lány felé párat, majd jobbjának két ujját szájába kapva éleset füttyent.*
-Ewi! Csibém! Gyere, Csatlakozz hozzánk!
*Rikkant már messziről őszinte örömmel, mely talán egyszerre bosszantja a leányt, és Halaxot is. Mindenesetre a másik kettő érzelmi állapotáról ő jelenleg tudomást sem vesz.
Apját könyökkel még oldalba böki, ha esetleg az eddigiek nem keltették volna fel figyelmét.*
-Na róla meséltem. Igazi tehetség a lány! Légy jó, és ne kezdj ki vele.
*Jegyzi meg csendesen, majd széles vigyorral várja az érkezőt. Ha alkalma lesz köszönti is, máskülönben minden bizonnyal valami igen megszeppent fejet vágva hallgatja végig önön bűnlajstromát.*
3054. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 21:31:17
Üzenet elküldve: 2014-08-08 21:31:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Tehát egy utolsó kört fog tenni lefekvés előtt. Az igazat megvallva a legkevesebb kedve sincs most ehhez, inkább bújna már ismét a fogadó egy puha ágyába, hogy azon nyomban álomország köveit rója inkább. Szerencsétlen lett volna viszont, ha hátrahagyott asztaltársasága megtudja, hogy a Pegazusban száll meg. Hogy pontosan miért, azt igazán nem is tudná szavakba önteni, csak egy megérzés, meg talán a túlságos óvatosság, amit mentora belé nevelt.
Na igen, a mentora...a nálánál alig idősebbnek tűnő, bevert képű suhanc, ki rövid idő alatt varázsolt ártatlan lánykánkból született megtévesztőt. S valóban, mintha tehetsége az anyatejjel együtt érkezett volna a törékeny testbe, egyedül töltött napjaiban is sikerült csörgő aranyakkal, na nem dugig, de elégséges mértékig megtömnie erszényét.
Mindeközben pedig lassan fogadta el, hogy talán ez már így is marad, s pártfogójával kötött ismeretségük ilyen rövid életűre terveztetett. Persze nem azzal a nyugalommal, mely a beletörődők sajátja, sokkal inkább perszelő dühével, mi saját specialitása. Bizony haragos láng gyúlt minden alkalommal zöldjeibe, mikor Jaz gondolata ötlött elméjébe, s nem volt ez máshogy ezúttal sem, mikor alakját vélte felfedezni a szökőkút felé tartva.
Bár nincs egyedül, s oly sokszor még nem is látta, mégis eltéveszthetetlen a sziluett, ahogy a peremen ücsörög, és láthatóan közvetlenül társalog azzal a...azzal a túldíszített nagydarabbal, ki épp a kút mélyére néz, Istenek tudják milyen szándékkal.
Nem tudja, odamenjen-e, mert, ha így tesz, egészen biztosan a párosra zúdítja eddig dédelgetett dühét. Mindazonáltal egészen könnyen tévedhetett is a srác kilétével kapcsolatban, talán csak egy sehonnai ficsúr, kibe hiányolt tanítóját látja.
Egyelőre csak bóklászik hát, megpróbálva minél közelebb keveredni a kettőhöz, hogy bizonyosságot nyerjen feltételezésének. Persze ettől ő még kifejezetten kivehető, és felismerhető is, nem törekszik a rejtőzködésre.*
*Tehát egy utolsó kört fog tenni lefekvés előtt. Az igazat megvallva a legkevesebb kedve sincs most ehhez, inkább bújna már ismét a fogadó egy puha ágyába, hogy azon nyomban álomország köveit rója inkább. Szerencsétlen lett volna viszont, ha hátrahagyott asztaltársasága megtudja, hogy a Pegazusban száll meg. Hogy pontosan miért, azt igazán nem is tudná szavakba önteni, csak egy megérzés, meg talán a túlságos óvatosság, amit mentora belé nevelt.
Na igen, a mentora...a nálánál alig idősebbnek tűnő, bevert képű suhanc, ki rövid idő alatt varázsolt ártatlan lánykánkból született megtévesztőt. S valóban, mintha tehetsége az anyatejjel együtt érkezett volna a törékeny testbe, egyedül töltött napjaiban is sikerült csörgő aranyakkal, na nem dugig, de elégséges mértékig megtömnie erszényét.
Mindeközben pedig lassan fogadta el, hogy talán ez már így is marad, s pártfogójával kötött ismeretségük ilyen rövid életűre terveztetett. Persze nem azzal a nyugalommal, mely a beletörődők sajátja, sokkal inkább perszelő dühével, mi saját specialitása. Bizony haragos láng gyúlt minden alkalommal zöldjeibe, mikor Jaz gondolata ötlött elméjébe, s nem volt ez máshogy ezúttal sem, mikor alakját vélte felfedezni a szökőkút felé tartva.
Bár nincs egyedül, s oly sokszor még nem is látta, mégis eltéveszthetetlen a sziluett, ahogy a peremen ücsörög, és láthatóan közvetlenül társalog azzal a...azzal a túldíszített nagydarabbal, ki épp a kút mélyére néz, Istenek tudják milyen szándékkal.
Nem tudja, odamenjen-e, mert, ha így tesz, egészen biztosan a párosra zúdítja eddig dédelgetett dühét. Mindazonáltal egészen könnyen tévedhetett is a srác kilétével kapcsolatban, talán csak egy sehonnai ficsúr, kibe hiányolt tanítóját látja.
Egyelőre csak bóklászik hát, megpróbálva minél közelebb keveredni a kettőhöz, hogy bizonyosságot nyerjen feltételezésének. Persze ettől ő még kifejezetten kivehető, és felismerhető is, nem törekszik a rejtőzködésre.*
3053. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 19:29:06
Üzenet elküldve: 2014-08-08 19:29:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Felkuncog, majd a fejébe hasító fájdalomtól elfintorodik.*
- Ahogy téged ismerlek, eladnál kutyakajának. De legalább pedigrés korcsoknak, ami mondjuk valahol tiszteletreméltó. Kiadások, mi? Cöh…
*Hiába, hősünk mindig is inkább az életrevalóságot nevelte a kölyökbe. És mint olyan, a gyakorlati megfontolások mindig elsőbbséget élveznek a külsőségekkel szemben. Hisz ezt az elvet követi Halax is, és következetességét mi sem bizonyítja jobban, mint roppant gyakorlatias megjelenése.
Épp ilyen és ehhez hasonlatosan fennkölt gondolatok forognak fejében, mikor feltűnik neki Jaz matatása. Milyen merényt készül már megint elkövetni a poronty?!
Arca egy pillanatra felderül, mikor meglátja a régmúlt időket idéző flaskát. Aztán ahogy a teste is reagál a látványra, kifejezetten zöldes árnyalatot ölt ábrázata.
Kétkedve veszi át a butykost, majd ő is ellenőrzi, hogy az nem teljesen üres. Van még hát remény!*
- A tort igenis elhálni kell, büdös kölök. Na, egészségünkre!
*Vontatottan emeli szájához az italt, majd kortyol belőle egy aprót. Gyomra bukfencet vet, szeme előtt csillagok táncolnak. Nagyot sóhajt, majd Jaz felé fordul.*
- Ha megbocsátasz…
*Utána nagy lendülettel tekint a szökőkút mélyére, miközben diszkréten belehány a vízbe. Utánaköp még egyet az alkotásnak, majd megtörli száját. Tényleg, sokkal jobb így! A következő kortyot már éltetően veszi magához, majd komoly képpel közli Jazzel.*
- Ha bárki kérdi, nem mi voltunk. Már így találtuk. Ahogy szoktuk, tudod.
*Felkuncog, majd a fejébe hasító fájdalomtól elfintorodik.*
- Ahogy téged ismerlek, eladnál kutyakajának. De legalább pedigrés korcsoknak, ami mondjuk valahol tiszteletreméltó. Kiadások, mi? Cöh…
*Hiába, hősünk mindig is inkább az életrevalóságot nevelte a kölyökbe. És mint olyan, a gyakorlati megfontolások mindig elsőbbséget élveznek a külsőségekkel szemben. Hisz ezt az elvet követi Halax is, és következetességét mi sem bizonyítja jobban, mint roppant gyakorlatias megjelenése.
Épp ilyen és ehhez hasonlatosan fennkölt gondolatok forognak fejében, mikor feltűnik neki Jaz matatása. Milyen merényt készül már megint elkövetni a poronty?!
Arca egy pillanatra felderül, mikor meglátja a régmúlt időket idéző flaskát. Aztán ahogy a teste is reagál a látványra, kifejezetten zöldes árnyalatot ölt ábrázata.
Kétkedve veszi át a butykost, majd ő is ellenőrzi, hogy az nem teljesen üres. Van még hát remény!*
- A tort igenis elhálni kell, büdös kölök. Na, egészségünkre!
*Vontatottan emeli szájához az italt, majd kortyol belőle egy aprót. Gyomra bukfencet vet, szeme előtt csillagok táncolnak. Nagyot sóhajt, majd Jaz felé fordul.*
- Ha megbocsátasz…
*Utána nagy lendülettel tekint a szökőkút mélyére, miközben diszkréten belehány a vízbe. Utánaköp még egyet az alkotásnak, majd megtörli száját. Tényleg, sokkal jobb így! A következő kortyot már éltetően veszi magához, majd komoly képpel közli Jazzel.*
- Ha bárki kérdi, nem mi voltunk. Már így találtuk. Ahogy szoktuk, tudod.
3052. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 18:51:53
Üzenet elküldve: 2014-08-08 18:51:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya//
*Komisz vigyorral szemléli fogadott apja kínjait, egyik kedvenc mulatsága ez. A sajnálat legkisebb szikrája sem képes éledni, és lángra kapni lelkében, ha Halax másnapjairól van szó. Véleménye szerint a világmindenség igazságos.
A végrendelet említésére érdeklődve, és harsányan felröhögve kapja fel fejét, nyilvánvaló, hogy csakis ő lehet a kedvezményezett. Egy szívdobbanás múlva azonban lemondóan sóhajt fel. A Lamans halála, tekintve vagyoni helyzetét még nem épp ideális. Jó lenne mást is örökölni bizsukon és életlen tőrökön kívül. Így, hogy a végérvényest elodázza még kicsit nagy bánatosan túr bele degeszre tömött tarisznyájába.*
-Attól félek nagyobb lenne a kiadásom, mint a bevételem, ha most érne a vég. És amúgy sem szívesen hálnék veled.
*Rövid kotorászás után végül megleli, amit keresett. A Halaxtól elcsent viharvert flaskát. A világ legártatlanabb ábrázatával emeli elő, és lötyköli meg kissé, van még pár korty az alján. És mivel van, hát előbb meghúzza, majd ezt követve nyújtja át jogos tulajdonosának.*
-Tessék ez majd rendbe hoz. Fogd fel úgy, hogy idővel előre elkezdtük _megülni_ a torod.
*Vonja meg gúnyos vigyorral vállát.*
-Elvégre jó munkához napszámos kell. Vagymi.
*Igyekszik idézni atyja egyik hírhedt bölcsességét, mert ő ilyen édes kölyök, szeret az öreg kedvében járni.*
*Komisz vigyorral szemléli fogadott apja kínjait, egyik kedvenc mulatsága ez. A sajnálat legkisebb szikrája sem képes éledni, és lángra kapni lelkében, ha Halax másnapjairól van szó. Véleménye szerint a világmindenség igazságos.
A végrendelet említésére érdeklődve, és harsányan felröhögve kapja fel fejét, nyilvánvaló, hogy csakis ő lehet a kedvezményezett. Egy szívdobbanás múlva azonban lemondóan sóhajt fel. A Lamans halála, tekintve vagyoni helyzetét még nem épp ideális. Jó lenne mást is örökölni bizsukon és életlen tőrökön kívül. Így, hogy a végérvényest elodázza még kicsit nagy bánatosan túr bele degeszre tömött tarisznyájába.*
-Attól félek nagyobb lenne a kiadásom, mint a bevételem, ha most érne a vég. És amúgy sem szívesen hálnék veled.
*Rövid kotorászás után végül megleli, amit keresett. A Halaxtól elcsent viharvert flaskát. A világ legártatlanabb ábrázatával emeli elő, és lötyköli meg kissé, van még pár korty az alján. És mivel van, hát előbb meghúzza, majd ezt követve nyújtja át jogos tulajdonosának.*
-Tessék ez majd rendbe hoz. Fogd fel úgy, hogy idővel előre elkezdtük _megülni_ a torod.
*Vonja meg gúnyos vigyorral vállát.*
-Elvégre jó munkához napszámos kell. Vagymi.
*Igyekszik idézni atyja egyik hírhedt bölcsességét, mert ő ilyen édes kölyök, szeret az öreg kedvében járni.*
3051. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 18:36:30
Üzenet elküldve: 2014-08-08 18:36:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*Az említett díszpinty nem más, mint Halax, a legelegánsabb férfiú széles e határban, aki kifinomult ízléséről is hírhedt. Bár jelen pillanatban kevéssé emlékeztet arra a délceg, jóképű, csodálatos úrra, aki általában szokott lenni. Legalábbis szerinte.
Haja kicsit csapzott, de grátiszban legalább izzad, mint egy ló. Vörös ingjének ujjával gyakran törölgeti homlokát, ám ez kevéssé növeli komfortérzetét. Ujjait ékítő gyűrűket néha összekoccintja, miközben medálját rágcsálja egykedvűen. Olykor elkínzottan felnyög és érthetetlen szitkokat mormol. A diagnózis elég egyértelmű: minden macskajajok öregapjával küzd. Fejében – a cintányérozó mókusok mellett – megfordul a gondolat, hogy a nála hordott bökővel talán elmetélhetné saját nyakát. Még az is kegyesebb tett lenne, mint itt szenvedni. Ám egyelőre tartja magát, attól független, hogy Jaz megint valami nőcskét szédített be illusztris köreikbe. És ha a kisköpet csajozik, annak sosincs jó vége. Mondhatni egy szökőár is jótékonyabb a világra nézve. De legalábbis a Lamansra.
Hangos nyögéssel tiltakozik patronáltja javallatára.*
- Majd ha a gyomrom és a fejem úgy dönt, hogy nem akar megmerényelni, akkor beszélhetünk a szállás kérdéséről. De előbb felkeresünk egy temetkezési vállalkozót, sírhelyet foglalunk nekem, végrendelkezem és elháljuk előre a halotti tort. Majd utána esetleg, talán, feltételezhetően, érintőlegesen elgondolkodhatunk valami állandó placcról. Világos?
*Az említett díszpinty nem más, mint Halax, a legelegánsabb férfiú széles e határban, aki kifinomult ízléséről is hírhedt. Bár jelen pillanatban kevéssé emlékeztet arra a délceg, jóképű, csodálatos úrra, aki általában szokott lenni. Legalábbis szerinte.
Haja kicsit csapzott, de grátiszban legalább izzad, mint egy ló. Vörös ingjének ujjával gyakran törölgeti homlokát, ám ez kevéssé növeli komfortérzetét. Ujjait ékítő gyűrűket néha összekoccintja, miközben medálját rágcsálja egykedvűen. Olykor elkínzottan felnyög és érthetetlen szitkokat mormol. A diagnózis elég egyértelmű: minden macskajajok öregapjával küzd. Fejében – a cintányérozó mókusok mellett – megfordul a gondolat, hogy a nála hordott bökővel talán elmetélhetné saját nyakát. Még az is kegyesebb tett lenne, mint itt szenvedni. Ám egyelőre tartja magát, attól független, hogy Jaz megint valami nőcskét szédített be illusztris köreikbe. És ha a kisköpet csajozik, annak sosincs jó vége. Mondhatni egy szökőár is jótékonyabb a világra nézve. De legalábbis a Lamansra.
Hangos nyögéssel tiltakozik patronáltja javallatára.*
- Majd ha a gyomrom és a fejem úgy dönt, hogy nem akar megmerényelni, akkor beszélhetünk a szállás kérdéséről. De előbb felkeresünk egy temetkezési vállalkozót, sírhelyet foglalunk nekem, végrendelkezem és elháljuk előre a halotti tort. Majd utána esetleg, talán, feltételezhetően, érintőlegesen elgondolkodhatunk valami állandó placcról. Világos?
3050. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 17:59:58
Üzenet elküldve: 2014-08-08 17:59:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Csöndben odébbáll, megunva a várakozást. Végre eléri a várost, és rögtön a forgalmas főtéren találja magát. Ritkán, nagyon ritkán jár ide, szinte sosem. Eddig igyekezett távol maradni az emberektől, most meg legalább 100 halandó között sétálgat.*
~Hihetetlen, mennyi ember!~
* Egy pillanatra megáll, kíváncsian körülnéz. Addig forgolódik, mígnem nekiütközik valakinek. Ijedten pördül meg. Vele szemben egy koszos, szakállas férfi áll. Ruhája szakadt, és mocskos. Mérgesen felhördül.*
- Nem látsz a szemedtől? Takarodj innen, te büdös kis csitri, mielőtt baj lesz!
- Elnézést!
*Dadogja halkan, és gyorsan eliszkol.*
~ Büdös? Pont ő mondja? Méterekről is érezni lehetett azt a gyomorforgató dohos szagát... ~
*Miután kiátkozta az öregembert magában, a fogadó felé veszi az irányt... *
A hozzászólás írója (Aiwe Irassa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.08 18:00:49
~Hihetetlen, mennyi ember!~
* Egy pillanatra megáll, kíváncsian körülnéz. Addig forgolódik, mígnem nekiütközik valakinek. Ijedten pördül meg. Vele szemben egy koszos, szakállas férfi áll. Ruhája szakadt, és mocskos. Mérgesen felhördül.*
- Nem látsz a szemedtől? Takarodj innen, te büdös kis csitri, mielőtt baj lesz!
- Elnézést!
*Dadogja halkan, és gyorsan eliszkol.*
~ Büdös? Pont ő mondja? Méterekről is érezni lehetett azt a gyomorforgató dohos szagát... ~
*Miután kiátkozta az öregembert magában, a fogadó felé veszi az irányt... *
A hozzászólás írója (Aiwe Irassa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.08 18:00:49
3049. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-08 17:54:32
Üzenet elküldve: 2014-08-08 17:54:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya//
*Másod magában ücsörög a kis mihaszna a szökőkút káváján. Kinézete a szokásosan egyszerű, semmi figyelemre méltó. Ezúttal még az angyali pofikát oly gyakran díszítő lila monoklikat is hanyagolja. Halványan sárgállik csak a régi ütések nyoma, engedve, hogy tiszta zöld tekintete ragyogva ölelje azt, mire ráemeli.
Késett kicsit, úgy egy napot. És ha lúd, legyen kövér, úgy döntött nem zavarja Ewit ma már, majd holnap reggel felkeresi kis védencét, és töredelmesen bocsánatot kér.
Addig legalább a balján pöffeszkedő, nem kicsit túlékszerezett, atyai tisztséget viselő kura... vagyis csirkefogónak is lesz ideje lenyugodnia fiacskája legújabb "hódításától".
Eme díszpinty lényegesen kilóg bármiféle tömegből, leginkább csak egy ordenáré fukszokat, és ócska tőröket árusító, túl színezett kelmékkel borított boltocskában lenne képes észrevétlen maradni. Jaz mégis, minden előzetes tapasztalatát sutba dobva elviseli harsány cimboráját. Korban nem állhat túl messze a kölyöktől, már ami a faji különbségeket illeti, ránézésre mégis idősebbnek tűnik, vagy tíz évvel. Vagyis még mindig indokolatlanul kevéssel, hogy az "Apa" megszólítást alkalmazza rá.
Visszatérve a dokkokhoz viszonylag hamar fellelte az öreget. Ugyanilyen idő keretek között be is számolt szép sorjában a várost érintő tapasztalatairól. Kissé hosszadalmasabb volt azonban a kényes téma, miszerint Jaz újra beszőkített, ezúttal egy csitri személyében. Tapintatosan igyekszik most kerülni a dolgot, tudván, hogy Halax emésztése mennyire lassú.*
-A rejtekhelyem érintetlen volt. Egész szép kis összeget gyűjtöttem össze. Akár szállásra is futná. Bár ilyen szép éjszakán.
*Félve hagyta el ajkát a fenti szöveg. Ismerve társát, nem fog telni vetett ágyra, csak erős szeszekre. Reménykedve tekint fel a sötétedő égre, valójában ő szeretet a szabad ég alatt aludni.*
*Másod magában ücsörög a kis mihaszna a szökőkút káváján. Kinézete a szokásosan egyszerű, semmi figyelemre méltó. Ezúttal még az angyali pofikát oly gyakran díszítő lila monoklikat is hanyagolja. Halványan sárgállik csak a régi ütések nyoma, engedve, hogy tiszta zöld tekintete ragyogva ölelje azt, mire ráemeli.
Késett kicsit, úgy egy napot. És ha lúd, legyen kövér, úgy döntött nem zavarja Ewit ma már, majd holnap reggel felkeresi kis védencét, és töredelmesen bocsánatot kér.
Addig legalább a balján pöffeszkedő, nem kicsit túlékszerezett, atyai tisztséget viselő kura... vagyis csirkefogónak is lesz ideje lenyugodnia fiacskája legújabb "hódításától".
Eme díszpinty lényegesen kilóg bármiféle tömegből, leginkább csak egy ordenáré fukszokat, és ócska tőröket árusító, túl színezett kelmékkel borított boltocskában lenne képes észrevétlen maradni. Jaz mégis, minden előzetes tapasztalatát sutba dobva elviseli harsány cimboráját. Korban nem állhat túl messze a kölyöktől, már ami a faji különbségeket illeti, ránézésre mégis idősebbnek tűnik, vagy tíz évvel. Vagyis még mindig indokolatlanul kevéssel, hogy az "Apa" megszólítást alkalmazza rá.
Visszatérve a dokkokhoz viszonylag hamar fellelte az öreget. Ugyanilyen idő keretek között be is számolt szép sorjában a várost érintő tapasztalatairól. Kissé hosszadalmasabb volt azonban a kényes téma, miszerint Jaz újra beszőkített, ezúttal egy csitri személyében. Tapintatosan igyekszik most kerülni a dolgot, tudván, hogy Halax emésztése mennyire lassú.*
-A rejtekhelyem érintetlen volt. Egész szép kis összeget gyűjtöttem össze. Akár szállásra is futná. Bár ilyen szép éjszakán.
*Félve hagyta el ajkát a fenti szöveg. Ismerve társát, nem fog telni vetett ágyra, csak erős szeszekre. Reménykedve tekint fel a sötétedő égre, valójában ő szeretet a szabad ég alatt aludni.*
3048. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-06 21:04:01
Üzenet elküldve: 2014-08-06 21:04:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kóbor lelkek//
*Tüskés hátú disznókról esik szó, meg hogy aranyosak meg ehhez hasonló érdektelen baromságokról, legalábbis Múgennek ez nem több egyelőre. Egyik pillanatban még érdekli a lány sorsa, a másikban ő maga verné képen... de ő már teljesen hozzászokott ehhez. Kedélybetegség, vagy közöny? Nem tudja, de nem is töri rajta a fejét.*
- Ha erős vagyok, az elég. Az aranyosakat felkoncolják ott, ahonnan én jöttem...
*Mondja és folytatná is, amikor a lány hátulról nekiszalad és emberesen lestukkolja a kard tokját. Meg sem tántorodik, csak egy halk sóhaj kíséretében hátraszól.*
- Figyelj oda...
*Ahogy megfordul már látja, hogy a lány lehajtott fejjel matat valamit, és szipog hozzá.*
- Hé! Nekem el ne kezd itt sírni, te. Nyakunkra ne hozd a városőröket, mert a kóterba' végezzük.
*Több figyelmet egyelőre nem szentel a lánynak, sem a könnyeinek. Mintha nem is mellette/mögötte állna könnyben úszó arccal a Pókhálóhajú. Múgen nem vesz tudomást róla. Árgus szemekkel figyeli a sikátor szélén állva az előtte morajló, zsibogó, poroszkáló tömeget és a városi életet.*
- Bizalomgerjesztő...
*Nevetve ismétli meg a szót, hisz égbekiáltó "füllentésnek" lett fültanúja.*
- Bah! "Én azt hittem, hogy majd valaki végre segít. Mert olyan egyedül vagyok. És sose megyek semmire. És neked meg olyan bizalomgerjesztő a képed. És éhes vagyok, már egy hete folyamatosan..." bla-blaa-blaaa...
*Mímeli a lány szavait, hogy rámutasson azok banálisságára. Ezzel most talán nem jó helyen kopogtatott a másik.*
~A kis pofátlan szemenszedett hazugságokat köp, ráadásul egyiket a másik után...~
*Valamiért ez mosolyt csal az arcára és egy nem túl bizalomgerjesztő, de sokkal inkább cinkos vigyorral néz a lányra.*
- Odahaza szerettek volna téged a lányok. Jó alapanyag lettél volna...
*Ennyi... egy megveszekedett szóval se több. Nem magyarázkodik, nem folytatja, hanem az otthoniakra gondol.*
- ... kár, hogy már mind halottak. Hiányoznak.
*Azt már szóra se méltatja, hogy milyen tolvaj lenne. Tudja ő azt maga is, hogy nem ért hozzá. Az külön mesterség. Neki más volt a feladata a csapatban.*
- Tudod, én épp új életet kezdenék itt, ahol nem ismerik sem az arcom, sem a múltam. Nem szeretnék még egyszer kenderkötelet a nyakam köré...
*Nem fogja lehurrogni a lányt, de elég magabiztosan válaszol neki ahhoz, hogy a másikban tudatosuljon: nem, semmi illegalitás. Aztán, hogy mi a kis szarka válasza erre?*
*Tüskés hátú disznókról esik szó, meg hogy aranyosak meg ehhez hasonló érdektelen baromságokról, legalábbis Múgennek ez nem több egyelőre. Egyik pillanatban még érdekli a lány sorsa, a másikban ő maga verné képen... de ő már teljesen hozzászokott ehhez. Kedélybetegség, vagy közöny? Nem tudja, de nem is töri rajta a fejét.*
- Ha erős vagyok, az elég. Az aranyosakat felkoncolják ott, ahonnan én jöttem...
*Mondja és folytatná is, amikor a lány hátulról nekiszalad és emberesen lestukkolja a kard tokját. Meg sem tántorodik, csak egy halk sóhaj kíséretében hátraszól.*
- Figyelj oda...
*Ahogy megfordul már látja, hogy a lány lehajtott fejjel matat valamit, és szipog hozzá.*
- Hé! Nekem el ne kezd itt sírni, te. Nyakunkra ne hozd a városőröket, mert a kóterba' végezzük.
*Több figyelmet egyelőre nem szentel a lánynak, sem a könnyeinek. Mintha nem is mellette/mögötte állna könnyben úszó arccal a Pókhálóhajú. Múgen nem vesz tudomást róla. Árgus szemekkel figyeli a sikátor szélén állva az előtte morajló, zsibogó, poroszkáló tömeget és a városi életet.*
- Bizalomgerjesztő...
*Nevetve ismétli meg a szót, hisz égbekiáltó "füllentésnek" lett fültanúja.*
- Bah! "Én azt hittem, hogy majd valaki végre segít. Mert olyan egyedül vagyok. És sose megyek semmire. És neked meg olyan bizalomgerjesztő a képed. És éhes vagyok, már egy hete folyamatosan..." bla-blaa-blaaa...
*Mímeli a lány szavait, hogy rámutasson azok banálisságára. Ezzel most talán nem jó helyen kopogtatott a másik.*
~A kis pofátlan szemenszedett hazugságokat köp, ráadásul egyiket a másik után...~
*Valamiért ez mosolyt csal az arcára és egy nem túl bizalomgerjesztő, de sokkal inkább cinkos vigyorral néz a lányra.*
- Odahaza szerettek volna téged a lányok. Jó alapanyag lettél volna...
*Ennyi... egy megveszekedett szóval se több. Nem magyarázkodik, nem folytatja, hanem az otthoniakra gondol.*
- ... kár, hogy már mind halottak. Hiányoznak.
*Azt már szóra se méltatja, hogy milyen tolvaj lenne. Tudja ő azt maga is, hogy nem ért hozzá. Az külön mesterség. Neki más volt a feladata a csapatban.*
- Tudod, én épp új életet kezdenék itt, ahol nem ismerik sem az arcom, sem a múltam. Nem szeretnék még egyszer kenderkötelet a nyakam köré...
*Nem fogja lehurrogni a lányt, de elég magabiztosan válaszol neki ahhoz, hogy a másikban tudatosuljon: nem, semmi illegalitás. Aztán, hogy mi a kis szarka válasza erre?*
3047. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-06 17:19:26
Üzenet elküldve: 2014-08-06 17:19:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Lyron szép lassan bandukol leendő útitársa mellet és így gondolkodik, miközben nézi a teret. ~Micsoda nagy ez a tér és még így is zsúfolásig van.~ Majd nagyobb iramra fogja lépteit, hogy ne tévessze szem elől útitársát és így ne okozzon késedelmet neki.*
- Ne haragudj, hogy ilyen lassú vagyok *Szabadkozik*
- Ebben a tömegben nagyon nehéz menni és pontosan ezért nem kedvelem a zsúfoltságot. Azt nézd: *Kiált fel az elf és egy pontra mutat*
- Egy részeg törpe is ott hentereg, szerintem álljunk odébb minél hamarabb. *Mondja és elindul a főtérről a barakk felé, de közben így gondolkodik: ~Nem szeretnék társam terhére lenni.~Ezért még utoljára megkérdezi:*
- Biztosan nem leszek terhedre?
*Reméli az elf nem-et mond, de ha nem abból sem csinál nagy ügyet.*
- Ne haragudj, hogy ilyen lassú vagyok *Szabadkozik*
- Ebben a tömegben nagyon nehéz menni és pontosan ezért nem kedvelem a zsúfoltságot. Azt nézd: *Kiált fel az elf és egy pontra mutat*
- Egy részeg törpe is ott hentereg, szerintem álljunk odébb minél hamarabb. *Mondja és elindul a főtérről a barakk felé, de közben így gondolkodik: ~Nem szeretnék társam terhére lenni.~Ezért még utoljára megkérdezi:*
- Biztosan nem leszek terhedre?
*Reméli az elf nem-et mond, de ha nem abból sem csinál nagy ügyet.*
3046. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-06 16:21:20
Üzenet elküldve: 2014-08-06 16:21:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
*Elindul tehát a templom felé vezető úton. Ott van mögötte Lyron és mivel vele szeretne tartani a templomba is lassít tempóján. ~Rendben, végülis nem gond, ha velem tart... ~ Gondolja, és hátranézés, majd bevárja Lyront. *
- Rendben. Én is azért megyek a templomba, hogy tanuljak... van amit itt meglehet tanulni, de a Mágustoronyban nem. *magyarázza a másik elfnek. *
- Akkor menjünk együtt a szegénynegyeden keresztül a templomba!
*Megy tovább Lyronnal a főtér egyre inkább zsúfolódó utcáin, közben egy dalt dúdol magában, melyet még gyermekkorában tanult. A szöveget nem teljesen tudja, hisz nagyon régen tanulta és azóta talán most jut eszébe először. ~Érdekes. Vajon miért pont ez jut eszembe? ~ Mosolyog, majd folytatja a dalt és közben a templom felé igyekszik. Idáig követte őt Lyron, de most már Arthenior főterén nagy a tömeg és nehéz szemmel tartani egy ilyen kicsi és fürge fickót, mint Omon. Omon elveszti szem elől Lyront, így visszamegy néhány lépésnyit. *
- Lyron merre vagy? *kérdezi a tömegben. ~Amint kilépünk már el is tűnik... vagy én tűntem el? ~ elmosolyodik magában és kicsit megkönnyebbül, mikor meglátja a másikat. *
- Gyere! Ne maradj le. *Talán ő ment túl gyorsan, talán Lyron tempója volt idáig túl lassú, de most mellette halad és látja is... *
- Rendben. Én is azért megyek a templomba, hogy tanuljak... van amit itt meglehet tanulni, de a Mágustoronyban nem. *magyarázza a másik elfnek. *
- Akkor menjünk együtt a szegénynegyeden keresztül a templomba!
*Megy tovább Lyronnal a főtér egyre inkább zsúfolódó utcáin, közben egy dalt dúdol magában, melyet még gyermekkorában tanult. A szöveget nem teljesen tudja, hisz nagyon régen tanulta és azóta talán most jut eszébe először. ~Érdekes. Vajon miért pont ez jut eszembe? ~ Mosolyog, majd folytatja a dalt és közben a templom felé igyekszik. Idáig követte őt Lyron, de most már Arthenior főterén nagy a tömeg és nehéz szemmel tartani egy ilyen kicsi és fürge fickót, mint Omon. Omon elveszti szem elől Lyront, így visszamegy néhány lépésnyit. *
- Lyron merre vagy? *kérdezi a tömegben. ~Amint kilépünk már el is tűnik... vagy én tűntem el? ~ elmosolyodik magában és kicsit megkönnyebbül, mikor meglátja a másikat. *
- Gyere! Ne maradj le. *Talán ő ment túl gyorsan, talán Lyron tempója volt idáig túl lassú, de most mellette halad és látja is... *
3045. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-06 12:28:41
Üzenet elküldve: 2014-08-06 12:28:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
*A déli nap már a lányt is felkeltette. Már a főtéren jár, elhagyta a romos házat, amit ő otthonnak nevezett. Nem is igazán tudta, mit jelent a szó.
Már lecsendesedtek a kedélyek, el is felejtették az esetét azzal az úrral. Mint mindig, most is a szemébe húzott csuklyával és arca elé húzott kendővel mászkál. Most nem akar zsebmetszeni, ez csak a megszokás. Már nagyon éhes, a Pegazus felé tart, étel reményében. A fogadóst ismeri, néhány gyakori vendéget is elemzett már magában, és mindig arra jutott, hogy túl ostobák ahhoz, hogy felismerjék. Az ajtó előtt áll, keze a fára simul, belöki a nehéz faajtót.*
Már lecsendesedtek a kedélyek, el is felejtették az esetét azzal az úrral. Mint mindig, most is a szemébe húzott csuklyával és arca elé húzott kendővel mászkál. Most nem akar zsebmetszeni, ez csak a megszokás. Már nagyon éhes, a Pegazus felé tart, étel reményében. A fogadóst ismeri, néhány gyakori vendéget is elemzett már magában, és mindig arra jutott, hogy túl ostobák ahhoz, hogy felismerjék. Az ajtó előtt áll, keze a fára simul, belöki a nehéz faajtót.*
3044. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-06 09:54:43
Üzenet elküldve: 2014-08-06 09:54:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Csoportos séta//
*Engedelmesen követi a többieket, most már nem érinti olyan mélyen a szegénynegyed. Álmossága ellenére a tőle tehető legéberebb módon sétálgat alig-alig bámészkodva. Mikor meglátja a főtéri szökőkutat, elmosolyodik, ám eszébe ötlik, hogy elfeljtett elintézni egy nagyon fontos dolgot. Kicsit kényelmetlenül érinti, hogy csak így hirtelenjében távozik, de egy beletörődött sóhajtás kíséretében megtorpan.*
-Üm... Ha megbocsátotok, nekem van még egy elintézni valóm, majd találkozunk a fogadóban!-*ezzel gyorsan eliszkol.*
*Engedelmesen követi a többieket, most már nem érinti olyan mélyen a szegénynegyed. Álmossága ellenére a tőle tehető legéberebb módon sétálgat alig-alig bámészkodva. Mikor meglátja a főtéri szökőkutat, elmosolyodik, ám eszébe ötlik, hogy elfeljtett elintézni egy nagyon fontos dolgot. Kicsit kényelmetlenül érinti, hogy csak így hirtelenjében távozik, de egy beletörődött sóhajtás kíséretében megtorpan.*
-Üm... Ha megbocsátotok, nekem van még egy elintézni valóm, majd találkozunk a fogadóban!-*ezzel gyorsan eliszkol.*
3043. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-05 19:37:24
Üzenet elküldve: 2014-08-05 19:37:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Kóbor lelkek//
*Akaratlanul is elneveti magát, mert a félreértésekből születnek a legjobb helyzetkomikumok. Pont, mint most.*
- Nem disznó, hanem sündisznó! Ilyen pici kis állat, a háta pedig tiszta tüske, százfelé áll, mint a hajad. Aranyos. Mármint az állat, nem te...
*Hát ebből jól már nem mászik ki, az is biztos. Megpróbálja menteni a menthetőt, paradicsomvörös arccal kimagyarázni magát a helyzetből.*
- ... te jó ég, az utolsó dolog lenne veled kapcsolatban, ami eszembe jut, hogy aranyos. Inkább... hm. Erős. Ez jó.
*Elbólogat még magában egy darabig ezen az elmés megnyilvánuláson, hogy igen, ezt rendkívül okosan oldotta meg. Persze, a nagy önajnározásban jó hogy nekimegy a férfinek. Lefejeli a kardja markolatát, merthogy csak addig ér neki. Jó kis pukli lesz belőle. Fejet dörzsölgetve, csodálkozóan néz fel. Na, azt gondolta, hogy a markában van. Hogyne, csakúgy, mint a sült galamb a gyomrában.*
~Ajjaj...~
- Jólvanna', én csak azt gondoltam...
*Elfordul, lehajtja a fejét, az előrezuhanó fehér lobonc pedig eltakarja az arcát. Két jól hallható szipogás hangzik felőle, amelyek hivatottak elfedni a bőrtömlő bluggyanását. Keze villámgyorsan vizes lesz, azt maszatolja az arcára gyorsan, mintha csak sírt volna. A művelet végeztével visszafordul, gyalázatosan siralmas ábrázattal. Még a szemei is vörösek, de csak a dörzsöléstől.*
- Én... azt hittem, hogy majd... valaki végre segít.
*A hangja el-elakad és éppen megfelelő mértékben kásás. Gondolkodnia kellett volna a vándorszínészi pályán.*
- Mert... olyan egyedül vagyok. És sose megyek semmire. És neked meg olyan bizalomgerjesztő a képed. És éhes vagyok, már egy hete folyamatosan...
*Szemenszedett hazugságokat köp, egyiket a másik után. Ha nem lenne nyakig a lódításokban, rég tőrt dobott volna a férfi lábikrájába és futott volna a másik irányba, annyira megrémíti már a puszta látványa, hogy annyival nagyobb és erősebb nála.*
- Te? Pocsék tolvaj lennél.
*Ez legalább őszinte és egyenes volt.*
- Neeem, dehogyis. Én zsebelek...
*Elhalkul a hangja, szinte már suttog.*
- ... te meg megvédesz. Aztán osztozunk. Na?
*A terv zseniális - mármint számára. Hogy az embertorony mit szól ehhez a módosított verzióhoz, az más lapra tartozik.*
*Akaratlanul is elneveti magát, mert a félreértésekből születnek a legjobb helyzetkomikumok. Pont, mint most.*
- Nem disznó, hanem sündisznó! Ilyen pici kis állat, a háta pedig tiszta tüske, százfelé áll, mint a hajad. Aranyos. Mármint az állat, nem te...
*Hát ebből jól már nem mászik ki, az is biztos. Megpróbálja menteni a menthetőt, paradicsomvörös arccal kimagyarázni magát a helyzetből.*
- ... te jó ég, az utolsó dolog lenne veled kapcsolatban, ami eszembe jut, hogy aranyos. Inkább... hm. Erős. Ez jó.
*Elbólogat még magában egy darabig ezen az elmés megnyilvánuláson, hogy igen, ezt rendkívül okosan oldotta meg. Persze, a nagy önajnározásban jó hogy nekimegy a férfinek. Lefejeli a kardja markolatát, merthogy csak addig ér neki. Jó kis pukli lesz belőle. Fejet dörzsölgetve, csodálkozóan néz fel. Na, azt gondolta, hogy a markában van. Hogyne, csakúgy, mint a sült galamb a gyomrában.*
~Ajjaj...~
- Jólvanna', én csak azt gondoltam...
*Elfordul, lehajtja a fejét, az előrezuhanó fehér lobonc pedig eltakarja az arcát. Két jól hallható szipogás hangzik felőle, amelyek hivatottak elfedni a bőrtömlő bluggyanását. Keze villámgyorsan vizes lesz, azt maszatolja az arcára gyorsan, mintha csak sírt volna. A művelet végeztével visszafordul, gyalázatosan siralmas ábrázattal. Még a szemei is vörösek, de csak a dörzsöléstől.*
- Én... azt hittem, hogy majd... valaki végre segít.
*A hangja el-elakad és éppen megfelelő mértékben kásás. Gondolkodnia kellett volna a vándorszínészi pályán.*
- Mert... olyan egyedül vagyok. És sose megyek semmire. És neked meg olyan bizalomgerjesztő a képed. És éhes vagyok, már egy hete folyamatosan...
*Szemenszedett hazugságokat köp, egyiket a másik után. Ha nem lenne nyakig a lódításokban, rég tőrt dobott volna a férfi lábikrájába és futott volna a másik irányba, annyira megrémíti már a puszta látványa, hogy annyival nagyobb és erősebb nála.*
- Te? Pocsék tolvaj lennél.
*Ez legalább őszinte és egyenes volt.*
- Neeem, dehogyis. Én zsebelek...
*Elhalkul a hangja, szinte már suttog.*
- ... te meg megvédesz. Aztán osztozunk. Na?
*A terv zseniális - mármint számára. Hogy az embertorony mit szól ehhez a módosított verzióhoz, az más lapra tartozik.*
3042. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-05 16:33:10
Üzenet elküldve: 2014-08-05 16:33:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kóbor lelkek//
*Hogy mit van úgy oda? Nincs ő oda, egyáltalán. Na jó, talán egy picit mégis.*
- Ledisznózol, és még vágjak hozzá jó képet? Amúgy is milyen disznó az a sündisznó?
*Veti oda foghegyről és arca kissé morcosnak tűnhet. De nem haragszik ő komolyan. Egyszerűen úgy gondolta, hogy otthagyja a lányt. Egyikük jobbra, a másikuk balra. Tiszta sor. Se nem kutyája, se nem macskája neki. Még a nevét se tudja, most, hogy belegondol kicsit.*
~Bár számít az egyáltalán?~
*A sikátor szélére érve váratlanul megtorpan, mindössze azért, hogy szétnézzen. Ha a lány nem figyel, akár neki is szaladhat Múgennek. Aztán hogy merre tovább?*
- Terv? Nekem nem volt semmi tervem. *jegyzi meg a lányra tekintve* Miért kérded?
*Valamikor ebben a pillanatban gyúlhatott fény az elméjében, arcára ki is ül egy fura csodálkozó, hitetlenkedő kifejezés.*
- Mi az, hogy "_mehetnénk_"?! *hangja erősebbé válik kicsit* Vegyem ezt úgy, hogy eztán a nyomomban leszel?
*Megtorpan és végigméri a lányt. Nem kertel, tetőtől talpig alaposan mustrálja. Ha venné a fáradságot, még tán arra is megkérné, hogy forogjon körbe párszor lassan.*
- Annyit mondok neked... én nem zsebelek ki senkit... és ha neked ez lenne a terved, akkor az útjaink elválnak...
*Lehet kicsit nyers volt, de ezt le kellett szögeznie. Nem, ő nem fog odáig lealacsonyodni, hogy zsebmetsző legyen. Az nagyobb szégyen lenne még annál is, ha útonállónak menne. Kérdőn tekint a lányra és a válaszreakciót várja. Igaz, ami igaz, nincs semmi épkézláb terve a továbbiakra... sőt mi több: maga is rettenetesen el van veszve ebben a városban. Halvány gőze sincs, hogy mit hol keressen, mit hol talál és ami a legfontosabb, mi a fészkes fenét kezdjen, hogy ne kopjon fel még jobban az álla... És elég volt csak az ételre gondolnia, éktelen gyomorkorgás töri meg a fellépő törékeny csendet. Múgen szeme elkerekedik és ez a meglepett arckifejezés elég komikusan hathat.*
*Hogy mit van úgy oda? Nincs ő oda, egyáltalán. Na jó, talán egy picit mégis.*
- Ledisznózol, és még vágjak hozzá jó képet? Amúgy is milyen disznó az a sündisznó?
*Veti oda foghegyről és arca kissé morcosnak tűnhet. De nem haragszik ő komolyan. Egyszerűen úgy gondolta, hogy otthagyja a lányt. Egyikük jobbra, a másikuk balra. Tiszta sor. Se nem kutyája, se nem macskája neki. Még a nevét se tudja, most, hogy belegondol kicsit.*
~Bár számít az egyáltalán?~
*A sikátor szélére érve váratlanul megtorpan, mindössze azért, hogy szétnézzen. Ha a lány nem figyel, akár neki is szaladhat Múgennek. Aztán hogy merre tovább?*
- Terv? Nekem nem volt semmi tervem. *jegyzi meg a lányra tekintve* Miért kérded?
*Valamikor ebben a pillanatban gyúlhatott fény az elméjében, arcára ki is ül egy fura csodálkozó, hitetlenkedő kifejezés.*
- Mi az, hogy "_mehetnénk_"?! *hangja erősebbé válik kicsit* Vegyem ezt úgy, hogy eztán a nyomomban leszel?
*Megtorpan és végigméri a lányt. Nem kertel, tetőtől talpig alaposan mustrálja. Ha venné a fáradságot, még tán arra is megkérné, hogy forogjon körbe párszor lassan.*
- Annyit mondok neked... én nem zsebelek ki senkit... és ha neked ez lenne a terved, akkor az útjaink elválnak...
*Lehet kicsit nyers volt, de ezt le kellett szögeznie. Nem, ő nem fog odáig lealacsonyodni, hogy zsebmetsző legyen. Az nagyobb szégyen lenne még annál is, ha útonállónak menne. Kérdőn tekint a lányra és a válaszreakciót várja. Igaz, ami igaz, nincs semmi épkézláb terve a továbbiakra... sőt mi több: maga is rettenetesen el van veszve ebben a városban. Halvány gőze sincs, hogy mit hol keressen, mit hol talál és ami a legfontosabb, mi a fészkes fenét kezdjen, hogy ne kopjon fel még jobban az álla... És elég volt csak az ételre gondolnia, éktelen gyomorkorgás töri meg a fellépő törékeny csendet. Múgen szeme elkerekedik és ez a meglepett arckifejezés elég komikusan hathat.*
3041. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-08-04 20:16:55
Üzenet elküldve: 2014-08-04 20:16:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Afira Quasse//
*A helyzet kezdi igazán szórakoztatni. A következő válaszon talán meg se kéne lepődnie, de mégis halkan felnevet. Továbbra is próbálja elhelyezni ezt a pimaszul bájos leányzót, de nem ragaszkodik túlságosan a közhelyekhez. Talán egyelőre félre is teszi a találgatást.*
-Amilyen kedves hozzá, még lehet, hogy meg is kedvelne. Tudja ez rendkívül hízeleg majd a hiúságának.
*Fordul a karjába kapaszkodó lány felé, s szinte már sajnálja, hogy amaz egy finom érintéssel eltávolodik tőle, de nem reagál rá, nem nyúl utána.*
-Ha Ön mondja, elhiszem.
*Mosolyogja meg azt az apró kis kacajt, melyet a vörös hajú ajándékoz neki anélkül, hogy tudtában lenne.*
-Igazán szép név. Illik magához. Vajon a második neve is hasonlóan cseng?
*Valóban tetszik neki az Afira név. Jobbat ki se találhatott volna az ifjú hölgynek, bár becézni mindent lehet. Különben nem véletlenül kérdezett rá tapintatosan és udvariasan a teljes nevére. A fél nevek ugyan szépen csenghetne, de egy személy a teljes nevével válik elérhetővé. Ez persze csak a saját elgondolása, de ragaszkodik hozzá.*
-Az enyém Azel. Vagy Azel'ir. Ki hogy használja.
*Kacsint ezúttal ő a zöld szemekbe, melyek megtalálják csintalan szemeit, s követi a lány a Szegénynegyed felé. Talán egyikük sem tudja, mi mindent jelenthetnek a szótlan, mégis jelentőséggel bíró pillantások. Azel mindig is a kalandot kereste, s habár a lányok kedvelték, ő maga még soha nem érzett többet irántuk, csupán felfedezte őket, majd tovább állt. Azonban az idők változnak, s miközben egy felhő lassú halált halva szertefoszlik az égen, valami alatta megváltozik, bár kimenetele nem tudni mikor fog kibontakozni.*
*A helyzet kezdi igazán szórakoztatni. A következő válaszon talán meg se kéne lepődnie, de mégis halkan felnevet. Továbbra is próbálja elhelyezni ezt a pimaszul bájos leányzót, de nem ragaszkodik túlságosan a közhelyekhez. Talán egyelőre félre is teszi a találgatást.*
-Amilyen kedves hozzá, még lehet, hogy meg is kedvelne. Tudja ez rendkívül hízeleg majd a hiúságának.
*Fordul a karjába kapaszkodó lány felé, s szinte már sajnálja, hogy amaz egy finom érintéssel eltávolodik tőle, de nem reagál rá, nem nyúl utána.*
-Ha Ön mondja, elhiszem.
*Mosolyogja meg azt az apró kis kacajt, melyet a vörös hajú ajándékoz neki anélkül, hogy tudtában lenne.*
-Igazán szép név. Illik magához. Vajon a második neve is hasonlóan cseng?
*Valóban tetszik neki az Afira név. Jobbat ki se találhatott volna az ifjú hölgynek, bár becézni mindent lehet. Különben nem véletlenül kérdezett rá tapintatosan és udvariasan a teljes nevére. A fél nevek ugyan szépen csenghetne, de egy személy a teljes nevével válik elérhetővé. Ez persze csak a saját elgondolása, de ragaszkodik hozzá.*
-Az enyém Azel. Vagy Azel'ir. Ki hogy használja.
*Kacsint ezúttal ő a zöld szemekbe, melyek megtalálják csintalan szemeit, s követi a lány a Szegénynegyed felé. Talán egyikük sem tudja, mi mindent jelenthetnek a szótlan, mégis jelentőséggel bíró pillantások. Azel mindig is a kalandot kereste, s habár a lányok kedvelték, ő maga még soha nem érzett többet irántuk, csupán felfedezte őket, majd tovább állt. Azonban az idők változnak, s miközben egy felhő lassú halált halva szertefoszlik az égen, valami alatta megváltozik, bár kimenetele nem tudni mikor fog kibontakozni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8753-8772