Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 181 (3601. - 3620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3620. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 22:52:01
Üzenet elküldve: 2015-06-13 22:52:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés – Bárkihez szólva//
*Turwal erősödő izgalommal figyeli az újonnan jött törpe reakcióit: láthatóan elevenébe talált a megjegyzés, szinte észrevétlen, apró mozdulatokkal készül a csetepatéra. Ez jó. Harsányan, kellemes hangnemben felkacag a fruska hegyi levegős csipkelődésén: ez mind része a táncnak, és az óriás ilyenkor érzi igazán, hogy él.*
~Mióta elhagytuk a kolostort csak megyünk és megyünk, szinte semmi szórakozás. Nem volt kivel összemérjem magam. Nem az én méretem ugyan, de talán tud bánni az ökleivel! ~
*Egy pillantással nyugtázza, ahogy fivére kivonja a körből a lányt: akár embergyerek akár más szerzet, Turwal becsülete nem engedné, hogy akarva-akaratlan bevonja egy 'baráti' adok-kapokba.
A feszültség kezd a tetőfokára hágni, a rőt óriás emberfejnyi öklei összeszorulnak, izmai megfeszülnek, ahogy felkészül az első ütésre - és ekkor Dwartak szavai hideg zuhanyként hűtik le indulatait.
"Fogd a lányt, és menjetek. "
Mindig is a szőke óriás volt az egyetlen, aki akár egy gesztussal, egy szóval útját tudta állni a forrófejű izomtömegnek, most sincs ez másképp. Turwal egy pillanatig bambán mered maga elé, majd csalódottan felhorkant, maga is kiköp és megrázza magát, mint holmi ázott bundájú kutya, jelentős vízmennyiséget permetezve szét a szökőkút körül, immár másodjára. Majd hirtelen a fejéhez kap, ahogy a felszívódó adrenalin nyomán visszatér a fejfájás.*
-Ugh! Azt hiszem jobb lesz ha mi is megyünk. Rám férne egy korsó 'gyógylé', Dwar, hasogat ez a másnap!-
*Egy óvatos pillantást vet a két törpére, hátha nem ért véget a jelenet.*
~ A lány talán nem vette magára az elhangzottakat, a férfi azonban... ki tudja ~
*Ha nincs már kilátás 'testmozgásra', tekintetével a legközelebbi fogadót kezdi keresni, ahogy igáslova (immár maga is vízzel telve) lustán odaporoszkál gazdájához.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.15 22:47:55, a következő indokkal:
Jelpótlás (*); helyesírási hibák és elgépelések javítása.
*Turwal erősödő izgalommal figyeli az újonnan jött törpe reakcióit: láthatóan elevenébe talált a megjegyzés, szinte észrevétlen, apró mozdulatokkal készül a csetepatéra. Ez jó. Harsányan, kellemes hangnemben felkacag a fruska hegyi levegős csipkelődésén: ez mind része a táncnak, és az óriás ilyenkor érzi igazán, hogy él.*
~Mióta elhagytuk a kolostort csak megyünk és megyünk, szinte semmi szórakozás. Nem volt kivel összemérjem magam. Nem az én méretem ugyan, de talán tud bánni az ökleivel! ~
*Egy pillantással nyugtázza, ahogy fivére kivonja a körből a lányt: akár embergyerek akár más szerzet, Turwal becsülete nem engedné, hogy akarva-akaratlan bevonja egy 'baráti' adok-kapokba.
A feszültség kezd a tetőfokára hágni, a rőt óriás emberfejnyi öklei összeszorulnak, izmai megfeszülnek, ahogy felkészül az első ütésre - és ekkor Dwartak szavai hideg zuhanyként hűtik le indulatait.
"Fogd a lányt, és menjetek. "
Mindig is a szőke óriás volt az egyetlen, aki akár egy gesztussal, egy szóval útját tudta állni a forrófejű izomtömegnek, most sincs ez másképp. Turwal egy pillanatig bambán mered maga elé, majd csalódottan felhorkant, maga is kiköp és megrázza magát, mint holmi ázott bundájú kutya, jelentős vízmennyiséget permetezve szét a szökőkút körül, immár másodjára. Majd hirtelen a fejéhez kap, ahogy a felszívódó adrenalin nyomán visszatér a fejfájás.*
-Ugh! Azt hiszem jobb lesz ha mi is megyünk. Rám férne egy korsó 'gyógylé', Dwar, hasogat ez a másnap!-
*Egy óvatos pillantást vet a két törpére, hátha nem ért véget a jelenet.*
~ A lány talán nem vette magára az elhangzottakat, a férfi azonban... ki tudja ~
*Ha nincs már kilátás 'testmozgásra', tekintetével a legközelebbi fogadót kezdi keresni, ahogy igáslova (immár maga is vízzel telve) lustán odaporoszkál gazdájához.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.15 22:47:55, a következő indokkal:
Jelpótlás (*); helyesírási hibák és elgépelések javítása.
3619. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 21:10:46
Üzenet elküldve: 2015-06-13 21:10:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés – Bárkihez szólva//
*Valamicskével nyugodtabb, kevésbé feszült találkozásra számított mikor visszafordult. Naiv énje meg volt győződve, hogy pár mondat elhangzása után sértetlenül otthagyhatják az óriásokat és nyugodtabb környékre mocoroghatnak. Ám úgy látszik, az élet ismét rácáfol erre. Először is azok a fellengzősnek tűnő megjegyzések a magasságukról. Murgrind nem rajong az ilyetén viccelődésért, még barátok között sem, nemhogy vadidegen óriások között. De úgy látszik a leány sokkalta könnyedebben kezeli ezt a helyzetet...*
- Igen... *jegyzi meg epésen* Tökmagfalváról. Honnan máshonnan?
*A fruska úgy látszik nincs híján humornak sem: Murgrind jót mosolyog a magaslati levegős megjegyzésen, de öröme rövid életűnek bizonyul. A szőke hegyomlás tűnik az agresszívabbnak az óriások közül, fellépése egyértelmű fenyegetés. Morog, köp majd lábbal megtaszítja a törpe lányt, arrább tessékeli, mintegy eltávolítva őt a "harc köréből". Mi ez, ha nem fenyegető fellépés?*
~Nagyszerű... már csak egy ilyen agresszív félnótás kellett a nyakamra. Tökömnek jöttem ide...~
*Lassan préseli ki tüdejéből a levegőt. Tekintete nem szakad le a szőke égimeszelőről.*
~Ha elkerülöm az első ütést...~
*Fejében kis forgatókönyv kel életre az elkövetkező pillanatokról. Bal kezét, mely eddig a számszeríja szíjára fonódott, leereszti. Így az pont a széles pengéjű rövidkard markolata mellé kerül. Kimérten szívja orrlikain keresztül tüdejébe a levegőt. Bármelyik pillanatban elszabadulhat a pokol. Ám az élet ismét megvicceli. Az óriás keresztbe fonja karjait és úgymond útjukra engedi őket. Nem valószínű, hogy látszana Murgrindon, de megkönnyebbült, természetesen. Pár pillanatra elég feszültté vált a légkör ott a szökőkútnál.*
- Gyere Tökmag. Ne tartsuk fel a nagyokat.
*Már koránt sem olyan epésen szól, mint előtte, de azért lehet érezni benne egy enyhe felhangot. Remélhetőleg a lány veszi a lapot és nem kíván tovább parolázni az óriásokkal. Ha így történik, rövidesen odébb is állnak.*
A hozzászólás írója (Murgrind Tragros) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.13 21:15:00
*Valamicskével nyugodtabb, kevésbé feszült találkozásra számított mikor visszafordult. Naiv énje meg volt győződve, hogy pár mondat elhangzása után sértetlenül otthagyhatják az óriásokat és nyugodtabb környékre mocoroghatnak. Ám úgy látszik, az élet ismét rácáfol erre. Először is azok a fellengzősnek tűnő megjegyzések a magasságukról. Murgrind nem rajong az ilyetén viccelődésért, még barátok között sem, nemhogy vadidegen óriások között. De úgy látszik a leány sokkalta könnyedebben kezeli ezt a helyzetet...*
- Igen... *jegyzi meg epésen* Tökmagfalváról. Honnan máshonnan?
*A fruska úgy látszik nincs híján humornak sem: Murgrind jót mosolyog a magaslati levegős megjegyzésen, de öröme rövid életűnek bizonyul. A szőke hegyomlás tűnik az agresszívabbnak az óriások közül, fellépése egyértelmű fenyegetés. Morog, köp majd lábbal megtaszítja a törpe lányt, arrább tessékeli, mintegy eltávolítva őt a "harc köréből". Mi ez, ha nem fenyegető fellépés?*
~Nagyszerű... már csak egy ilyen agresszív félnótás kellett a nyakamra. Tökömnek jöttem ide...~
*Lassan préseli ki tüdejéből a levegőt. Tekintete nem szakad le a szőke égimeszelőről.*
~Ha elkerülöm az első ütést...~
*Fejében kis forgatókönyv kel életre az elkövetkező pillanatokról. Bal kezét, mely eddig a számszeríja szíjára fonódott, leereszti. Így az pont a széles pengéjű rövidkard markolata mellé kerül. Kimérten szívja orrlikain keresztül tüdejébe a levegőt. Bármelyik pillanatban elszabadulhat a pokol. Ám az élet ismét megvicceli. Az óriás keresztbe fonja karjait és úgymond útjukra engedi őket. Nem valószínű, hogy látszana Murgrindon, de megkönnyebbült, természetesen. Pár pillanatra elég feszültté vált a légkör ott a szökőkútnál.*
- Gyere Tökmag. Ne tartsuk fel a nagyokat.
*Már koránt sem olyan epésen szól, mint előtte, de azért lehet érezni benne egy enyhe felhangot. Remélhetőleg a lány veszi a lapot és nem kíván tovább parolázni az óriásokkal. Ha így történik, rövidesen odébb is állnak.*
A hozzászólás írója (Murgrind Tragros) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.13 21:15:00
3618. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 18:19:38
Üzenet elküldve: 2015-06-13 18:19:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés – Bárkihez szólva//
*Nem figyel túlságosan a törpe lányra, vagy ahogy ő értelmezi, gyerek ember kommentárjaira.*
-Nagy a szád, kölök.*Morogja, de mikor érkezik egy negyedik is, kissé összevonja a szemöldökét. Fivére felé pillant sokat mondóan, majd horkant, kisercint egy köpést, végül megrántja a vállát, s úgy lép előre, hogy Maereh-t kissé arrébb löki lábbal, majd hátrébb tolva kézzel, ezzel mintegy "kivonva" őt a lehetséges tűzvonalból. Most úgy áll a helyzet, hogy Murgrindot két óriás fogja közre.
Karjait keresztbe fonja maga előtt, s öccse reakciójára vár. A korábbi jelzés sorban mindent elmondott. Részéről mindegy mi lesz a törpével, ha Turwal ki akar osztani egy pofont, neki egál, de jobb lenne ha most nem csinálnának balhét. A kislányt bölcsen elszigetelte. Ha mégis vadulás lesz, nem venné ki jól magát ha agyon taposnának egy gyereket.*
-Fogd a lányt, és menjetek.*Intézi szavait a törpe férfi felé.*
*Nem figyel túlságosan a törpe lányra, vagy ahogy ő értelmezi, gyerek ember kommentárjaira.*
-Nagy a szád, kölök.*Morogja, de mikor érkezik egy negyedik is, kissé összevonja a szemöldökét. Fivére felé pillant sokat mondóan, majd horkant, kisercint egy köpést, végül megrántja a vállát, s úgy lép előre, hogy Maereh-t kissé arrébb löki lábbal, majd hátrébb tolva kézzel, ezzel mintegy "kivonva" őt a lehetséges tűzvonalból. Most úgy áll a helyzet, hogy Murgrindot két óriás fogja közre.
Karjait keresztbe fonja maga előtt, s öccse reakciójára vár. A korábbi jelzés sorban mindent elmondott. Részéről mindegy mi lesz a törpével, ha Turwal ki akar osztani egy pofont, neki egál, de jobb lenne ha most nem csinálnának balhét. A kislányt bölcsen elszigetelte. Ha mégis vadulás lesz, nem venné ki jól magát ha agyon taposnának egy gyereket.*
-Fogd a lányt, és menjetek.*Intézi szavait a törpe férfi felé.*
3617. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 11:54:20
Üzenet elküldve: 2015-06-13 11:54:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras//
-Ha nem létezne most is a szobádban feküdnél és én melletted ülnék és beszélgetnék! Ez az ő létezésének a hibája, teljesen megváltoztál tőle. *Mondja indulatosan, talán egy kis féltékenység is van benne, hogy vele kevesebb időt tölt barátja és mert ő nem tudja milyen a szerelem.*
-Megfürödtem? Igen, a fogadó melletti hányásban mindenképp, ami ha jól sejtem belőled távozott. *Láthatóan nincs jó kedve és Zaras beszólása se segít most oldani a feszültséget, ami az elfben tombol.*
-Ezt most egy bocsánat kéréssel nem intézed el, de nem ám. Nagyon felelőtlen lettél és ez nem tetszik nekem, most nem tudod megvédeni magad, pihenned kell, hogy újra jó erőben legyél. *Hangja a végére már egész kedves lett. Meg érkeznek a fogadóhoz, ahol Kirion kitárja az ajtót barátjának, hogy bemehessenek.*
-Ha nem létezne most is a szobádban feküdnél és én melletted ülnék és beszélgetnék! Ez az ő létezésének a hibája, teljesen megváltoztál tőle. *Mondja indulatosan, talán egy kis féltékenység is van benne, hogy vele kevesebb időt tölt barátja és mert ő nem tudja milyen a szerelem.*
-Megfürödtem? Igen, a fogadó melletti hányásban mindenképp, ami ha jól sejtem belőled távozott. *Láthatóan nincs jó kedve és Zaras beszólása se segít most oldani a feszültséget, ami az elfben tombol.*
-Ezt most egy bocsánat kéréssel nem intézed el, de nem ám. Nagyon felelőtlen lettél és ez nem tetszik nekem, most nem tudod megvédeni magad, pihenned kell, hogy újra jó erőben legyél. *Hangja a végére már egész kedves lett. Meg érkeznek a fogadóhoz, ahol Kirion kitárja az ajtót barátjának, hogy bemehessenek.*
3616. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 09:05:05
Üzenet elküldve: 2015-06-13 09:05:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Aryna, Kirion//
- Ne haragudj, Kir. Nem az ő hibája. * Gondol az elszaladó lányra, miközben extrém lassan beszél, és erőtlenül megmarkolja az elf ruháját, hogy kapaszkodhasson valamibe. ~ Ostoba vagyok. Nem tudom beismerni a gyengeségem, ezért méggyengébbnek tűnök. Gyenge, gyenge, gyenge. ~ A férfi egyre dühösebb lesz, amíg ismételgeti magának a szavakat. *
- A rohadt életbe! * Sziszegi, s Kirionra támaszkodva ballag vissza a fogadóba. ~ Szánalmas vagyok. Egy szánalmas, gyenge vesztes, aki akárhogy is próbálkozik, képtelen megvédeni akárkit is. ~ Az önmarcangolás közepette feltűnik neki valami eddig ismeretlen illat, ezért bepróbálkozik egy kis piszkálódással, hogy lenyugtassa lelkét. *
- Te is érzed ezt Kir, csak nem megfürödtél? Vagy tán egy nővel voltál? * És elenged egy halvány mosolyt. * Vagy esetleg az új sötét barátocskáddal? * Egy erőtlen nevetés tör ki belőle, ahogy a fogadó felé lépked. ~ Ma még maradhatunk, de ha nem szerzek sürgősen 14 aranyat, amit Kirion Perldnek
adhatok, kénytelen leszek az utcán meggyógyulni. ~ A gondolatra elhúzza a száját. ~ Rohadt tolvajok! ~ Majd elismétli mégegyszer: *
- Ne haragudj Kir, tényleg nem akartam kellemetlenséget okozni. Csak azt hittem már jól vagyok.
- Ne haragudj, Kir. Nem az ő hibája. * Gondol az elszaladó lányra, miközben extrém lassan beszél, és erőtlenül megmarkolja az elf ruháját, hogy kapaszkodhasson valamibe. ~ Ostoba vagyok. Nem tudom beismerni a gyengeségem, ezért méggyengébbnek tűnök. Gyenge, gyenge, gyenge. ~ A férfi egyre dühösebb lesz, amíg ismételgeti magának a szavakat. *
- A rohadt életbe! * Sziszegi, s Kirionra támaszkodva ballag vissza a fogadóba. ~ Szánalmas vagyok. Egy szánalmas, gyenge vesztes, aki akárhogy is próbálkozik, képtelen megvédeni akárkit is. ~ Az önmarcangolás közepette feltűnik neki valami eddig ismeretlen illat, ezért bepróbálkozik egy kis piszkálódással, hogy lenyugtassa lelkét. *
- Te is érzed ezt Kir, csak nem megfürödtél? Vagy tán egy nővel voltál? * És elenged egy halvány mosolyt. * Vagy esetleg az új sötét barátocskáddal? * Egy erőtlen nevetés tör ki belőle, ahogy a fogadó felé lépked. ~ Ma még maradhatunk, de ha nem szerzek sürgősen 14 aranyat, amit Kirion Perldnek
adhatok, kénytelen leszek az utcán meggyógyulni. ~ A gondolatra elhúzza a száját. ~ Rohadt tolvajok! ~ Majd elismétli mégegyszer: *- Ne haragudj Kir, tényleg nem akartam kellemetlenséget okozni. Csak azt hittem már jól vagyok.
3615. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 08:34:45
Üzenet elküldve: 2015-06-13 08:34:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Kirion, Zaras//
~Én vagyok a hőstette.~ *Ismétli el magában a lány és elmosolyodik.*
-Köszönöm! *Majd észreveszi a dühös Kiriont közeledni és még tesz egy megjegyzést, amit Zaras pont nem hall, mert akkor lesz eszméletlen.* Úgy tűnik a barátod nincs jó kedvében és csatlakozik hozzánk. *Majd magához tér a férfi és bocsánatot kér tőle, amire még épp van ideje válaszolni a lánynak, mert utána csak Kirion dühös hangja következik.*
-Ugyan már nem okozol semmi kellemetlenséget, neked köszönhetem életem legszebb perceit és csak ez számít! *Kiron ekkor kezd el ordibálni velük, majd külön a lánnyal is, akinek könnyek szöknek a szemébe, ami a legkevésbé érdeklik a hozzá beszélő elfet. Amint az felkarolja barátját, Aryna is feláll és szipogva válaszol.*
-Én azon voltam, hogy visszamenjünk majd a szobába, mikor láttam hogy nincs jól és vérzik ismét a bal karja, ha nem állítom meg akkor már rég a ló istállóban lennénk. Bocsánat, de úgy látom neked én vagyok a problémád, *és Kirionról Zarasra néz* találkozunk később. *Aryna előre fut a fogadóba úgy, hogy válasz lehetőséget se adjon Kirionnak, aki nagyon durván beszélt vele.*
~Én vagyok a hőstette.~ *Ismétli el magában a lány és elmosolyodik.*
-Köszönöm! *Majd észreveszi a dühös Kiriont közeledni és még tesz egy megjegyzést, amit Zaras pont nem hall, mert akkor lesz eszméletlen.* Úgy tűnik a barátod nincs jó kedvében és csatlakozik hozzánk. *Majd magához tér a férfi és bocsánatot kér tőle, amire még épp van ideje válaszolni a lánynak, mert utána csak Kirion dühös hangja következik.*
-Ugyan már nem okozol semmi kellemetlenséget, neked köszönhetem életem legszebb perceit és csak ez számít! *Kiron ekkor kezd el ordibálni velük, majd külön a lánnyal is, akinek könnyek szöknek a szemébe, ami a legkevésbé érdeklik a hozzá beszélő elfet. Amint az felkarolja barátját, Aryna is feláll és szipogva válaszol.*
-Én azon voltam, hogy visszamenjünk majd a szobába, mikor láttam hogy nincs jól és vérzik ismét a bal karja, ha nem állítom meg akkor már rég a ló istállóban lennénk. Bocsánat, de úgy látom neked én vagyok a problémád, *és Kirionról Zarasra néz* találkozunk később. *Aryna előre fut a fogadóba úgy, hogy válasz lehetőséget se adjon Kirionnak, aki nagyon durván beszélt vele.*
3614. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 08:32:20
Üzenet elküldve: 2015-06-13 08:32:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras, Aryna//
*Kirion gyorsan lelépcsőzik és átsétál a kocsmába betévedt emberek között, majd ki lép a fogadóból és a szökőkútnál veszi észre a szerelmes párocskát.* ~Szerencsére nem ment messzire.~ *Ahogy barátját figyeli a lány vállára dőlve, nem figyel hová lép és megcsúszik a nem rég odakerült hányásban és pár másodperc után a földön köt ki abban. -Hogy az a! *Bosszankodik és feláll, utána pedig vér pöttyökre lesz figyelmes, ami a lányék felé halad. ~Szuper valószínű Zaras hányadékába estem el és az ő férfi büszkesége miatt felszakadt az egyik sebe is.~ *Alig egy perc alatt, amíg barátja eszméletlen akkor lép odahozzájuk és elég gonoszan néz mindkettejükre, mikor el kezd beszélni a körül tér magához Zaras*
-Ti teljesem megőrültetek? Mit képzeltetek hova mentek? Zaras neked még bármennyire fáj, de feküdnöd kéne a szobában. *A lányra szegezi tekintetét és neki folytatja.* Te tényleg meg akarod ölni?! Menj vissza inkább a hülye mélységidhez, ha járkálni akarsz és ne az én barátom kínozd!
*Az utolsó mondat közbe átkarolja Zarast és felállítja, hogy vissza vihesse a fogadóba az ágyra.*
*Kirion gyorsan lelépcsőzik és átsétál a kocsmába betévedt emberek között, majd ki lép a fogadóból és a szökőkútnál veszi észre a szerelmes párocskát.* ~Szerencsére nem ment messzire.~ *Ahogy barátját figyeli a lány vállára dőlve, nem figyel hová lép és megcsúszik a nem rég odakerült hányásban és pár másodperc után a földön köt ki abban. -Hogy az a! *Bosszankodik és feláll, utána pedig vér pöttyökre lesz figyelmes, ami a lányék felé halad. ~Szuper valószínű Zaras hányadékába estem el és az ő férfi büszkesége miatt felszakadt az egyik sebe is.~ *Alig egy perc alatt, amíg barátja eszméletlen akkor lép odahozzájuk és elég gonoszan néz mindkettejükre, mikor el kezd beszélni a körül tér magához Zaras*
-Ti teljesem megőrültetek? Mit képzeltetek hova mentek? Zaras neked még bármennyire fáj, de feküdnöd kéne a szobában. *A lányra szegezi tekintetét és neki folytatja.* Te tényleg meg akarod ölni?! Menj vissza inkább a hülye mélységidhez, ha járkálni akarsz és ne az én barátom kínozd!
*Az utolsó mondat közbe átkarolja Zarast és felállítja, hogy vissza vihesse a fogadóba az ágyra.*
3613. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 05:38:24
Üzenet elküldve: 2015-06-13 05:38:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Aryna//
* Zarast kényesen érinti a hőstett szó, mert hát mi az amit ő elért? Nagy vonalakban, semmi, majd elhessegeti a gondolatot és megpróbál emlékezni, hátha mégis.
Balja zsibbadni kezd, majd egy rövid idő után úgy érzi, a zsibbadás átterjed az oldalára is.
Ha a lány hagyja, ráhajtja a fejét a vállára, s elsuttogja: *
- Te. Te vagy az én hőstettem.
* Másodpercekig nem szólal meg, és ha a lány nem pillant rá, nem fogja észrevenni, hogy egy eszméletlen elf dől éppen neki. *
* Zaras körülbelül két perccel később kinyitja a szemét. Azalatt az egy perc alatt pedig sok minden történhetett, amiről ő lemaradt.
Érzi, hogy már nem csiklandozza a vér. ~ Tehát megalvadt és elzárja a sebet. Rendben. ~ Majd ismét megszólal. *
- Aryna, sajnálom, hogy ennyi kellemetlenséget okoztam.
* Nem tudja mit mondjon még, gondolkodni is eléggé nehezére esik. Inkább csendben figyeli a téren járókelőket. *
* Zarast kényesen érinti a hőstett szó, mert hát mi az amit ő elért? Nagy vonalakban, semmi, majd elhessegeti a gondolatot és megpróbál emlékezni, hátha mégis.
Balja zsibbadni kezd, majd egy rövid idő után úgy érzi, a zsibbadás átterjed az oldalára is.
Ha a lány hagyja, ráhajtja a fejét a vállára, s elsuttogja: *
- Te. Te vagy az én hőstettem.
* Másodpercekig nem szólal meg, és ha a lány nem pillant rá, nem fogja észrevenni, hogy egy eszméletlen elf dől éppen neki. *
* Zaras körülbelül két perccel később kinyitja a szemét. Azalatt az egy perc alatt pedig sok minden történhetett, amiről ő lemaradt.
Érzi, hogy már nem csiklandozza a vér. ~ Tehát megalvadt és elzárja a sebet. Rendben. ~ Majd ismét megszólal. *
- Aryna, sajnálom, hogy ennyi kellemetlenséget okoztam.
* Nem tudja mit mondjon még, gondolkodni is eléggé nehezére esik. Inkább csendben figyeli a téren járókelőket. *
3612. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-13 00:50:10
Üzenet elküldve: 2015-06-13 00:50:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras//
*Aryna észreveszi, hogy Zaras magához szorítja bal kezét, amin kis vérnyomok is vannak. ~A fenébe! Nagyon rossz bőrben van, de hogy csalogassam vissza a szobába pihenni? ~ Mire újra a férfira pillant, ő már a szökőkút szélére zuhan le épp. Gyorsan utána megy és leül mellé a jobbjára. Elmosolyodik és a szürke szemekbe néz.* ~Kéne valami jó kérdés, amire, ha válaszol visszaszerzi a büszkeségét, látom én hogy vérzel és nem örülök neki, de ahogy látom te sem.~
-Mesélsz nekem a hőstetteidről vagy valamiről, amit elértél és büszke vagy rá? ~Remélem nem túl átlátszó.~ *Miközben a tengerkék szemeivel Zaras arcát kémleli a szökőkútba teszi jobb kezét és játszadozik a vízzel.* Szeretem a pozitív meséket hallgatni. *Teszi hozzá még halkan.*
*Aryna észreveszi, hogy Zaras magához szorítja bal kezét, amin kis vérnyomok is vannak. ~A fenébe! Nagyon rossz bőrben van, de hogy csalogassam vissza a szobába pihenni? ~ Mire újra a férfira pillant, ő már a szökőkút szélére zuhan le épp. Gyorsan utána megy és leül mellé a jobbjára. Elmosolyodik és a szürke szemekbe néz.* ~Kéne valami jó kérdés, amire, ha válaszol visszaszerzi a büszkeségét, látom én hogy vérzel és nem örülök neki, de ahogy látom te sem.~
-Mesélsz nekem a hőstetteidről vagy valamiről, amit elértél és büszke vagy rá? ~Remélem nem túl átlátszó.~ *Miközben a tengerkék szemeivel Zaras arcát kémleli a szökőkútba teszi jobb kezét és játszadozik a vízzel.* Szeretem a pozitív meséket hallgatni. *Teszi hozzá még halkan.*
3611. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-12 23:49:41
Üzenet elküldve: 2015-06-12 23:49:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés – Bárkihez szólva//
~Szegény gyerek?!~
*Maereh döbbenten nyitja ki a száját, majd be is csukja újra, mielőtt valami vaskost vagy velőset mondana, tekintettel arra, hogy a szőke óriás, bár nyilvánvalóan téved, de alapvetően nem rosszindulatú, hisz épp azért korholja a rőt hajú társát, mert őt a lábujja hegyétől a feje búbjáig eláztatta.*
– Hát jah, immár mindegy, de legalább meleg van. Majd megszáradok. *mae nem az a fajta, aki azon is cirkuszoljon, amin szerinte nem kell, ugyanakkor bizony olyan nőszemély, legyen bármilyen apró, a nagyokhoz képest, aki képes kiereszteni a hangját, ha annak szerinte itt van az ideje. Főleg olyankor, ha úgy véli, hogy neki van igaza.*
– Figyelj, égimeszelő, én ám egy magas tökmag vagyok! *felel önérzetesen, de a hanglejtése a humort sem nélkülözi.* megtaláltatok? Még hogy megtaláltatok *dohog még egy kicsit, de igazából nem is mérges, mert a két óriás valójában nem ártott neki. Egy kicsit vizes lett, na és akkor?*
– Kölyök? *Fordul a szökőkútból előbukkanó rőt hajú felé felvont szemöldökkel.*
- Mármint te tényleg rólam beszélsz? *kérdi, de hát senki más nincs a közelben, akinek ilyet mondatna.
Egy darabig, de aztán csodák csodája az előbb látott férfi megjelenik a közelükben.*
– Á! Szóval nem vagyok egyedül!
*A hangjában hitetlenkedés is kavarog, mert ezek szerint a férfi mégis visszafordult, pedig ő nem erre számított, de van benne egy nagyon halványka árnyalat kíváncsiság is.*
~Ezt meg miért tette?~
*Nem mintha Maerehnek nem esne jól, hogy a férfi védelmébe veszi, mert akkor nem is lenne nő, de azért érdekelné a miért is*
– Földid biza *bólint.* Egyenesen Tökmagfalváról! *Néz fel immár mind a két óriásra.* Veletek, nagyfiúkkal, az a baj, hogy ritkább levegőt szívtok abban a nagy magasságban és így nem jut annyi oxigén az agyatoknak. Vagy csak simán azt hiszitek, nincs is élet két méter alatt *morcog, bár igazából nincs megsértve, ha úgy lenne, akkor ugyanis már régen trafikálna így az óriásokkal.
De Mae most nem ideges, nem dühös, de még csak nem is fél, a két égimeszelőt a maguk módján barátságos fickóknak tartja.
Épp ezért pillant újra a törpére, aki bizony nem úgy néz ki, mint aki megijed a saját árnyékától, ettől függetlenül két óriással szemben ő nem adna neki túl sok esélyt.*
A hozzászólás írója (Maereh Ertgrimmsa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.12 23:57:28
~Szegény gyerek?!~
*Maereh döbbenten nyitja ki a száját, majd be is csukja újra, mielőtt valami vaskost vagy velőset mondana, tekintettel arra, hogy a szőke óriás, bár nyilvánvalóan téved, de alapvetően nem rosszindulatú, hisz épp azért korholja a rőt hajú társát, mert őt a lábujja hegyétől a feje búbjáig eláztatta.*
– Hát jah, immár mindegy, de legalább meleg van. Majd megszáradok. *mae nem az a fajta, aki azon is cirkuszoljon, amin szerinte nem kell, ugyanakkor bizony olyan nőszemély, legyen bármilyen apró, a nagyokhoz képest, aki képes kiereszteni a hangját, ha annak szerinte itt van az ideje. Főleg olyankor, ha úgy véli, hogy neki van igaza.*
– Figyelj, égimeszelő, én ám egy magas tökmag vagyok! *felel önérzetesen, de a hanglejtése a humort sem nélkülözi.* megtaláltatok? Még hogy megtaláltatok *dohog még egy kicsit, de igazából nem is mérges, mert a két óriás valójában nem ártott neki. Egy kicsit vizes lett, na és akkor?*
– Kölyök? *Fordul a szökőkútból előbukkanó rőt hajú felé felvont szemöldökkel.*
- Mármint te tényleg rólam beszélsz? *kérdi, de hát senki más nincs a közelben, akinek ilyet mondatna.
Egy darabig, de aztán csodák csodája az előbb látott férfi megjelenik a közelükben.*
– Á! Szóval nem vagyok egyedül!
*A hangjában hitetlenkedés is kavarog, mert ezek szerint a férfi mégis visszafordult, pedig ő nem erre számított, de van benne egy nagyon halványka árnyalat kíváncsiság is.*
~Ezt meg miért tette?~
*Nem mintha Maerehnek nem esne jól, hogy a férfi védelmébe veszi, mert akkor nem is lenne nő, de azért érdekelné a miért is*
– Földid biza *bólint.* Egyenesen Tökmagfalváról! *Néz fel immár mind a két óriásra.* Veletek, nagyfiúkkal, az a baj, hogy ritkább levegőt szívtok abban a nagy magasságban és így nem jut annyi oxigén az agyatoknak. Vagy csak simán azt hiszitek, nincs is élet két méter alatt *morcog, bár igazából nincs megsértve, ha úgy lenne, akkor ugyanis már régen trafikálna így az óriásokkal.
De Mae most nem ideges, nem dühös, de még csak nem is fél, a két égimeszelőt a maguk módján barátságos fickóknak tartja.
Épp ezért pillant újra a törpére, aki bizony nem úgy néz ki, mint aki megijed a saját árnyékától, ettől függetlenül két óriással szemben ő nem adna neki túl sok esélyt.*
A hozzászólás írója (Maereh Ertgrimmsa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.12 23:57:28
3610. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-12 20:19:13
Üzenet elküldve: 2015-06-12 20:19:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Aryna//
* A lány érvelése verhetetlen. Valóban azt csinálták volna, amit a lány akar. Zaras elfintorodik, nem szeret gyengének látszani mások előtt. A hozzá közelállók előtt meg pláne nem. Érzi, ahogy valami csiklandozni kezdi bal felkarját, aztán egyre lejjebb halad a könyökén át az alkarjáig, onnan pedig a tenyerébe, s azon át az ujjbegyéig, ahol apró, vörös gyémántokként hullanak a földre. ~ Már csak ez hiányzot! Az ősökre, mégis mit akartok tőlem?! ~ Gyorsan megfordul, s magához szorítja balját, hogy több csepp ne érkezhessen a földre, és reméli, hogy azt a néhányat Aryna nem vette észre.
Sietős léptekkel indul meg a kút felé, s lezuhan a szélére. Kezét úgy lógatja, hogy a vért oldalról ne lehessen látni. Persze úgy lehet, ha valaki szemben áll vele, ezért reméli, hogy Aryna nem szemből akar közeledni. *
- A fenébe! * Legszívesebben ordítana, de akkor felhívná magukra a figyelmet, amit a legkevésbé sem szeretne, ezért csak a foga közt sziszegi ki. *
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.12 20:20:09
* A lány érvelése verhetetlen. Valóban azt csinálták volna, amit a lány akar. Zaras elfintorodik, nem szeret gyengének látszani mások előtt. A hozzá közelállók előtt meg pláne nem. Érzi, ahogy valami csiklandozni kezdi bal felkarját, aztán egyre lejjebb halad a könyökén át az alkarjáig, onnan pedig a tenyerébe, s azon át az ujjbegyéig, ahol apró, vörös gyémántokként hullanak a földre. ~ Már csak ez hiányzot! Az ősökre, mégis mit akartok tőlem?! ~ Gyorsan megfordul, s magához szorítja balját, hogy több csepp ne érkezhessen a földre, és reméli, hogy azt a néhányat Aryna nem vette észre.
Sietős léptekkel indul meg a kút felé, s lezuhan a szélére. Kezét úgy lógatja, hogy a vért oldalról ne lehessen látni. Persze úgy lehet, ha valaki szemben áll vele, ezért reméli, hogy Aryna nem szemből akar közeledni. *
- A fenébe! * Legszívesebben ordítana, de akkor felhívná magukra a figyelmet, amit a legkevésbé sem szeretne, ezért csak a foga közt sziszegi ki. *
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.12 20:20:09
3609. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-12 17:09:47
Üzenet elküldve: 2015-06-12 17:09:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras//
~Semmi bajod mi? A föld nem erről árulkodik.~ *Gondolja magában és próbál nem a hányásra gondolni a talajon.*
-Várj egy kicsit! *Szól utána és odafut hozzá, majd szemben vele hátrafelé sétál még egy-két lépést és megáll hirtelen.*
-Azt hittem, azt csináljuk, amihez nekem van kedvem és nem te utánad megyünk! *Szólal meg szomorú hangon és teste előtt két karján összefonva néz Zarasra.*
-Mit szólnál, ha nem az istálló felé mennénk, hanem leülnénk beszélgetni a szökőkút szélére? *Ajánl fel egy lehetőséget, amivel talán sikerül pihenésre sarkallnia a szerelmét, látja rajta, hogy nincs a legjobb formában. Közben igyekszik a lehető legszebben nézi Zarasra, hogy beadja a derekát a pihentető programnak.*
~Semmi bajod mi? A föld nem erről árulkodik.~ *Gondolja magában és próbál nem a hányásra gondolni a talajon.*
-Várj egy kicsit! *Szól utána és odafut hozzá, majd szemben vele hátrafelé sétál még egy-két lépést és megáll hirtelen.*
-Azt hittem, azt csináljuk, amihez nekem van kedvem és nem te utánad megyünk! *Szólal meg szomorú hangon és teste előtt két karján összefonva néz Zarasra.*
-Mit szólnál, ha nem az istálló felé mennénk, hanem leülnénk beszélgetni a szökőkút szélére? *Ajánl fel egy lehetőséget, amivel talán sikerül pihenésre sarkallnia a szerelmét, látja rajta, hogy nincs a legjobb formában. Közben igyekszik a lehető legszebben nézi Zarasra, hogy beadja a derekát a pihentető programnak.*
3608. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-12 15:41:38
Üzenet elküldve: 2015-06-12 15:41:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Aryna//
* Zaras nem pillant a lányra. Nem akar még inkább kínos helyzetbe kerülni, csak szimplán behunyja a szemét, mélyet lélegzik és kifújja a levegőt. *
- Nem, minden rendben. * Feleli, ~ Az sem biztos, hogy visszaengednének. ~ Húzza el a száját. Megfeszíti karjait és megpróbálja egy kicsit ellökni magát a faltól, mikor éles fájdalom hasít bal karjába. ~ Kötés is meg ruha is fedi. Csak nem veszi észre. ~ Majd a lehető legkevesebbet mozgatva sérült vállát, megpróbálja eljátszani, hogy semmi baja. ~ Nem akarok még egy napot elpazarolni sem a saját, sem az ő idejéből. ~ Megtörli kiizzadt arcát, s elindul a főtérre. *
- Siess, ne maradj le. Sokat kell még megnéznünk.
* Majd egy véletlenszerűen kiválasztott irányba indul el. Ő ugyan nem tudja, de az Istálló felé lépked magabiztosságot színlelve. Közben egy vándornótát fütyülget, alig hallhatóan ugyan, de néha el-el csukló hangon.*
* Zaras nem pillant a lányra. Nem akar még inkább kínos helyzetbe kerülni, csak szimplán behunyja a szemét, mélyet lélegzik és kifújja a levegőt. *
- Nem, minden rendben. * Feleli, ~ Az sem biztos, hogy visszaengednének. ~ Húzza el a száját. Megfeszíti karjait és megpróbálja egy kicsit ellökni magát a faltól, mikor éles fájdalom hasít bal karjába. ~ Kötés is meg ruha is fedi. Csak nem veszi észre. ~ Majd a lehető legkevesebbet mozgatva sérült vállát, megpróbálja eljátszani, hogy semmi baja. ~ Nem akarok még egy napot elpazarolni sem a saját, sem az ő idejéből. ~ Megtörli kiizzadt arcát, s elindul a főtérre. *
- Siess, ne maradj le. Sokat kell még megnéznünk.
* Majd egy véletlenszerűen kiválasztott irányba indul el. Ő ugyan nem tudja, de az Istálló felé lépked magabiztosságot színlelve. Közben egy vándornótát fütyülget, alig hallhatóan ugyan, de néha el-el csukló hangon.*
3607. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-11 23:14:33
Üzenet elküldve: 2015-06-11 23:14:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Megérkezés - Bárkihez szólva //
*A kialakuló helyzet bizarr háttér zaját képezi, ahogy Turwal nagy kortyokban nyeli a hűs vizet, mit sem törődve vele, hogy időközben hatalmas igáslova is a szökőkúthoz baktat és szintén inni kezd. Jó néhány korttyal később emelkedik ki a vízből: lángvörös varkocsából, csontgolyókkal és kövekkel díszített fonott szakállából zuhatagként ömlik a víz átizzadt ingére. Ráérősen, elégedetten, és sokkal élénkebb tekintettel fordul fivére és a két idegen felé, ajkán foghíjas vigyor, mohazöld szemében egy komisz kölyökre jellemző csintalan szikra.*
-Ne riogasd már a kölyköket, Dwartak! Még rossz hírünket kelted itt. Nem eszünk mi embert~ha van más választás~, nem vagyunk mi orkok!-
*Miután szomját oltotta, alaposabban végigméri a két, számára apró alakot. Hosszú út áll mögöttük, és bár ez kettejük közül őt viselte meg inkább (ezért is tűnt jó ötletnek ivóversenybe keveredni azokkal a zsoldosokkal tegnap), látja bátyján, hogy nem lenne ellenére 'kinyújtóztatni fáradt tagjait' egy kisebb adok-kapok keretein belül.
A csuromvizes lányt futólag megnézi magának, arcán egy félig bocsánatkérő, félig gúnyos mosollyal.
~10-20 év és egész szemrevaló teremtéssé nőheti ki magát~
Tekintete hosszabban elidőzik az újonnan érkező alakon, a használt, de karbantartott fegyvereken, az edzett alkaton. Úgy tűnik most nem egy gyerekkel van dolguk. A jelzésértékű nyakropogtatásra szélesebbre húzódik a vigyor az arcán.*
-Akkor Tökmagföldiek lennétek? Arra még úgysem jártunk, nem igaz, Dwar? Vagy csak nem vettük észre a helyieket?-
*Hangosan, meglepően dallamos hangon felnevet, majd maga is megroppantja nyakát, és kőröz néhányat a vállával. Tapasztalatból tudja, hogy ez a legtöbb alacsonyabb népet megrettenti, és gyakran még azelőtt véget ér a harc, hogy elkezdődne.*
~De nem mindig!~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.11 23:21:55, a következő indokkal:
Hiányzó jelek (*) pótlása.
*A kialakuló helyzet bizarr háttér zaját képezi, ahogy Turwal nagy kortyokban nyeli a hűs vizet, mit sem törődve vele, hogy időközben hatalmas igáslova is a szökőkúthoz baktat és szintén inni kezd. Jó néhány korttyal később emelkedik ki a vízből: lángvörös varkocsából, csontgolyókkal és kövekkel díszített fonott szakállából zuhatagként ömlik a víz átizzadt ingére. Ráérősen, elégedetten, és sokkal élénkebb tekintettel fordul fivére és a két idegen felé, ajkán foghíjas vigyor, mohazöld szemében egy komisz kölyökre jellemző csintalan szikra.*
-Ne riogasd már a kölyköket, Dwartak! Még rossz hírünket kelted itt. Nem eszünk mi embert~ha van más választás~, nem vagyunk mi orkok!-
*Miután szomját oltotta, alaposabban végigméri a két, számára apró alakot. Hosszú út áll mögöttük, és bár ez kettejük közül őt viselte meg inkább (ezért is tűnt jó ötletnek ivóversenybe keveredni azokkal a zsoldosokkal tegnap), látja bátyján, hogy nem lenne ellenére 'kinyújtóztatni fáradt tagjait' egy kisebb adok-kapok keretein belül.
A csuromvizes lányt futólag megnézi magának, arcán egy félig bocsánatkérő, félig gúnyos mosollyal.
~10-20 év és egész szemrevaló teremtéssé nőheti ki magát~
Tekintete hosszabban elidőzik az újonnan érkező alakon, a használt, de karbantartott fegyvereken, az edzett alkaton. Úgy tűnik most nem egy gyerekkel van dolguk. A jelzésértékű nyakropogtatásra szélesebbre húzódik a vigyor az arcán.*
-Akkor Tökmagföldiek lennétek? Arra még úgysem jártunk, nem igaz, Dwar? Vagy csak nem vettük észre a helyieket?-
*Hangosan, meglepően dallamos hangon felnevet, majd maga is megroppantja nyakát, és kőröz néhányat a vállával. Tapasztalatból tudja, hogy ez a legtöbb alacsonyabb népet megrettenti, és gyakran még azelőtt véget ér a harc, hogy elkezdődne.*
~De nem mindig!~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.11 23:21:55, a következő indokkal:
Hiányzó jelek (*) pótlása.
3606. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:20:40
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:20:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Megérkezés - Bárkihez szólva //
*A lány mintha intett volna neki, bár azt már csak a szeme sarkából látja, épp mikor fejébe húzza a csuklyát, és elfordul. Jobb láb a bal után s bal a jobb után. Lépdel előre, de újabb fura hang hallatszik mögüle. Irdatlan vízcsobbanás. Murgrind erre hátrapördül. Egy óriás vetette bele magát a szökőkútba. A törpe csodálkozik, hogy még egyben látja az építményt és az egész főteret.*
- Anyám borogass, huh...
*Nagyot sóhajt, mint aki fájlalja, hogy éppen életben van. Megcsóválja a fejét és nézi az eseményeket. A törpe lány mindegy lett volna, ha az előbb maga is belemászik a vízbe, most úgyis tetőtől talpig csutak, csöpöghet, száradhat napestig. Tesz pár lépést visszafelé, bár ez valahogy nem tudatosul benne; csak úgy önkéntelenül elindul. Egy másik óriás is megjelenik ekkor.*
~Nagyszerű... kettővel két-annyi gond van.~
*Hallja a két lábon járó hegyomlás szavait a lányhoz, de mielőtt az válaszolhatna, Murgrind is odaér és közbeiktat egy mondatot.*
- A tökmag nincs egyedül.
*Csuklyáját hátraveti és tekintetét a szőke óriásra emeli. Nyakroppantó mutatvány.*
- Földim. Ugye, Tökmag?
*Tekintete a lányra vándorol és arcán széles vigyor jelenik meg, ahogy a csuromvizes teremtést nézi.*
*A lány mintha intett volna neki, bár azt már csak a szeme sarkából látja, épp mikor fejébe húzza a csuklyát, és elfordul. Jobb láb a bal után s bal a jobb után. Lépdel előre, de újabb fura hang hallatszik mögüle. Irdatlan vízcsobbanás. Murgrind erre hátrapördül. Egy óriás vetette bele magát a szökőkútba. A törpe csodálkozik, hogy még egyben látja az építményt és az egész főteret.*
- Anyám borogass, huh...
*Nagyot sóhajt, mint aki fájlalja, hogy éppen életben van. Megcsóválja a fejét és nézi az eseményeket. A törpe lány mindegy lett volna, ha az előbb maga is belemászik a vízbe, most úgyis tetőtől talpig csutak, csöpöghet, száradhat napestig. Tesz pár lépést visszafelé, bár ez valahogy nem tudatosul benne; csak úgy önkéntelenül elindul. Egy másik óriás is megjelenik ekkor.*
~Nagyszerű... kettővel két-annyi gond van.~
*Hallja a két lábon járó hegyomlás szavait a lányhoz, de mielőtt az válaszolhatna, Murgrind is odaér és közbeiktat egy mondatot.*
- A tökmag nincs egyedül.
*Csuklyáját hátraveti és tekintetét a szőke óriásra emeli. Nyakroppantó mutatvány.*
- Földim. Ugye, Tökmag?
*Tekintete a lányra vándorol és arcán széles vigyor jelenik meg, ahogy a csuromvizes teremtést nézi.*
3605. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-11 13:58:27
Üzenet elküldve: 2015-06-11 13:58:27
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megérkezés - Bárkihez szólva //
*Nem is siet, vagyis, ezek szerint mégis, hiszen már hallja hátulról a tesó kritikai megjegyzéseit a sebességet illetően.*
~ Mi vagyok én? A tündér kereszt anyád? ~
*Mikor azonban megfordul, már nem is látja a rőt hajút, vagyis de, épp kiszúrja amint belecsobban a vízbe.*
-Meg vagyok én verve veled... *Morog, s megcsóválja a fejét. Kettejük természete mindig is eltért egymástól, ahogy testalkatuk is. Turwal maga az eleven tűz, Dwartak a jég. A rőt a forró fejéről vált híresség, míg ő kérlelhetetlen rideg nyugalmáról. Testvérek, ez vitathatatlan. Még avatatlan szem is azonnal felismeri a hasonló vonásokat.*
~ Hogy is mondta az öreg? ~
* " Egy érme, két oldal ". Nem olyan nagy marhaság mint akkor hitte. Egy azon fémből gyúrták őket de teljesen más a megmunkálás. Egy azon lélek, két arca.*
-Na mi van tökmag?*Kérdi a lánykát, aki láthatóan nem kissé vizesen álldogál a szökő kút mellett. Őszintén szólva jó ha combig ér neki a teremtés, így nem is tudja hirtelen megmondani hogy az ember gyerek-e, vagy esetleg más faj nő nemű tagja. Sosem értett az apró népekhez.*
-Nézd meg mit műveltél, szegény gyerek, csurom víz lett!.*Csattan fel a szökőkút mellett állva, a vízben pancsoló vöröshöz.*
-Mondjuk most már mindegy.*Gondolja át a dolgot.*
-Ha valaki kérdi, majd azt mondjuk már ilyen volt amikor megtaláltuk.
-Figyelj tökmag, nem kéne egyedül kódorognod ekkora létedre, még a végén megesz valaki. Tudod az ember finom falat ám.*Villant széles vigyort.*
*Nem is siet, vagyis, ezek szerint mégis, hiszen már hallja hátulról a tesó kritikai megjegyzéseit a sebességet illetően.*
~ Mi vagyok én? A tündér kereszt anyád? ~
*Mikor azonban megfordul, már nem is látja a rőt hajút, vagyis de, épp kiszúrja amint belecsobban a vízbe.*
-Meg vagyok én verve veled... *Morog, s megcsóválja a fejét. Kettejük természete mindig is eltért egymástól, ahogy testalkatuk is. Turwal maga az eleven tűz, Dwartak a jég. A rőt a forró fejéről vált híresség, míg ő kérlelhetetlen rideg nyugalmáról. Testvérek, ez vitathatatlan. Még avatatlan szem is azonnal felismeri a hasonló vonásokat.*
~ Hogy is mondta az öreg? ~
* " Egy érme, két oldal ". Nem olyan nagy marhaság mint akkor hitte. Egy azon fémből gyúrták őket de teljesen más a megmunkálás. Egy azon lélek, két arca.*
-Na mi van tökmag?*Kérdi a lánykát, aki láthatóan nem kissé vizesen álldogál a szökő kút mellett. Őszintén szólva jó ha combig ér neki a teremtés, így nem is tudja hirtelen megmondani hogy az ember gyerek-e, vagy esetleg más faj nő nemű tagja. Sosem értett az apró népekhez.*
-Nézd meg mit műveltél, szegény gyerek, csurom víz lett!.*Csattan fel a szökőkút mellett állva, a vízben pancsoló vöröshöz.*
-Mondjuk most már mindegy.*Gondolja át a dolgot.*
-Ha valaki kérdi, majd azt mondjuk már ilyen volt amikor megtaláltuk.
-Figyelj tökmag, nem kéne egyedül kódorognod ekkora létedre, még a végén megesz valaki. Tudod az ember finom falat ám.*Villant széles vigyort.*
3604. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-11 10:17:33
Üzenet elküldve: 2015-06-11 10:17:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés - Bárkihez szólva//
*Maereh megrázza a fejét, nedves hajfonatairól ide-oda repkednek a vízcseppek, tincsei között megcsillannak a díszként a hajába font réz és bronz gyöngyök, és az apró kis hegyikristályok.
A vízből kicsi jut a ruhájára is, de a nagy meleg miatt ez egyáltalán nem zavarja.*
~Megszárad.~
*A törpe lány pislog párat, a pilláiról az arcára perdül még pár csepp a szökőkút hűsítő vizéből, majd felnéz, és meglátja az előbbi törpét, ki mentében talán bámészkodni állt meg, és most félig felé fordulva mintha éppen őt figyelné.
Elkapja a férfi tekintetét, látja a mosolyát, azt is ahogy emeli a jobbját, mint aki épp integetni készül.
Maereh meg jól nevelt lány, úgy van vele, ha köszönnek neki, azt fogadja is, hát ő is megemeli a jobb kezét, de ekkor látja, hogy a másik mégis inkább a csuklyáját húzza az arcába, és már hátat is fordít.*
~Ha nem, hát nem!~
*Vonja meg a vállát, majd lehajol a motyójáért.
Ekkor ütközik neki egy nagy valami. Egy test. Nagy és súlyos test.
Az óriás, mert óriás, azonnal elnézést kér, és ő nem is hibáztatja, felegyenesedve sem ér a férfi derekáig, lehajolva meg egészen kicsi hozzá képest.*
- Így lesz! *felel rögtön, majd felnéz a vöröses hajúra, és fel, és fel és még feljebb.* Hű a mindenedet!
*Mae természetesen látott már óriást, épp az előbb, kettőt is, egy szőkét, meg egy feketét. De ímhol előtte áll a harmadik is, egy vöröses hajú.*
- Úgy nézel ki, mint egy vérbeli törpe, csak jóval nagyobb méretben.
*Mae elmosolyodik, valahogy úgy érzi az óriás előző szavai után nem kell tartania tőle.
Ennek ellenére, mikor a vörös hajú számára váratlanul belecsobban a szökőkút medencéjébe, a lendülete és a testmérete miatt tetőtől talpig beterítve a pont ott álló Maet hideg vízzel, meglepetésében önkéntelenül felsikolt.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.11 15:22:07, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Maereh megrázza a fejét, nedves hajfonatairól ide-oda repkednek a vízcseppek, tincsei között megcsillannak a díszként a hajába font réz és bronz gyöngyök, és az apró kis hegyikristályok.
A vízből kicsi jut a ruhájára is, de a nagy meleg miatt ez egyáltalán nem zavarja.*
~Megszárad.~
*A törpe lány pislog párat, a pilláiról az arcára perdül még pár csepp a szökőkút hűsítő vizéből, majd felnéz, és meglátja az előbbi törpét, ki mentében talán bámészkodni állt meg, és most félig felé fordulva mintha éppen őt figyelné.
Elkapja a férfi tekintetét, látja a mosolyát, azt is ahogy emeli a jobbját, mint aki épp integetni készül.
Maereh meg jól nevelt lány, úgy van vele, ha köszönnek neki, azt fogadja is, hát ő is megemeli a jobb kezét, de ekkor látja, hogy a másik mégis inkább a csuklyáját húzza az arcába, és már hátat is fordít.*
~Ha nem, hát nem!~
*Vonja meg a vállát, majd lehajol a motyójáért.
Ekkor ütközik neki egy nagy valami. Egy test. Nagy és súlyos test.
Az óriás, mert óriás, azonnal elnézést kér, és ő nem is hibáztatja, felegyenesedve sem ér a férfi derekáig, lehajolva meg egészen kicsi hozzá képest.*
- Így lesz! *felel rögtön, majd felnéz a vöröses hajúra, és fel, és fel és még feljebb.* Hű a mindenedet!
*Mae természetesen látott már óriást, épp az előbb, kettőt is, egy szőkét, meg egy feketét. De ímhol előtte áll a harmadik is, egy vöröses hajú.*
- Úgy nézel ki, mint egy vérbeli törpe, csak jóval nagyobb méretben.
*Mae elmosolyodik, valahogy úgy érzi az óriás előző szavai után nem kell tartania tőle.
Ennek ellenére, mikor a vörös hajú számára váratlanul belecsobban a szökőkút medencéjébe, a lendülete és a testmérete miatt tetőtől talpig beterítve a pont ott álló Maet hideg vízzel, meglepetésében önkéntelenül felsikolt.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.11 15:22:07, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
3603. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-10 23:19:41
Üzenet elküldve: 2015-06-10 23:19:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés - Bárkihez szólva//
*Turwal kantáron vezeti igáslovát, bár kérdéses, hogy ki is vezet kit kettejük közül, inkább támaszkodik a lóra, mint vezeti.*
~Cudar egy másnap ez! Legalább a nap ne sütne így!~
*Megtörli verejtékező homlokát, és meddőn próbálja benedvesíteni cserepesre száradt ajkait.*
~Már megint lehagyot!~
*Fivérének magas alakját keresi a népes tömegben, bár nagy meglepetésére most nem ők az egyedüli óriások a környéken.*
-Dwartak! Ne... ne rohanj már mindig annyira!-
*Heglátja a szőke alakot, de tekintetét mágnesként vonzza a szökőkút csillogó vize, a macskajaj pedig minden más gondolatot kitöröl elméjéből, kiváltképp, hogy a lába elé nézzen, így kishíján letiporja a kút mellett álló törpe leányt.*
-Ejj, hát figyelj már magadra, kicsi lány! Egy rossz lépés... -
*Máskor erős hangja most rekedten tör elő száraz torkából, a mondatot befejezetlenül hagyja, és a kantárt elengedve szinte fejest ugrik a szökőkútba.*
*Turwal kantáron vezeti igáslovát, bár kérdéses, hogy ki is vezet kit kettejük közül, inkább támaszkodik a lóra, mint vezeti.*
~Cudar egy másnap ez! Legalább a nap ne sütne így!~
*Megtörli verejtékező homlokát, és meddőn próbálja benedvesíteni cserepesre száradt ajkait.*
~Már megint lehagyot!~
*Fivérének magas alakját keresi a népes tömegben, bár nagy meglepetésére most nem ők az egyedüli óriások a környéken.*
-Dwartak! Ne... ne rohanj már mindig annyira!-
*Heglátja a szőke alakot, de tekintetét mágnesként vonzza a szökőkút csillogó vize, a macskajaj pedig minden más gondolatot kitöröl elméjéből, kiváltképp, hogy a lába elé nézzen, így kishíján letiporja a kút mellett álló törpe leányt.*
-Ejj, hát figyelj már magadra, kicsi lány! Egy rossz lépés... -
*Máskor erős hangja most rekedten tör elő száraz torkából, a mondatot befejezetlenül hagyja, és a kantárt elengedve szinte fejest ugrik a szökőkútba.*
3602. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-10 22:37:45
Üzenet elküldve: 2015-06-10 22:37:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés - Bárkihez szólva//
*A Szegénynegyed felé tart éppen. Lezser, köpcös járás, még állát is kissé felszegi, mintha azt akarná mutatni a világnak "Na mi van? Felkészültetek?". Halkan hümment párat, ahogy halad előre, de a háta mögül fura hangot hall. Csobbanás, majd női hang is hallik, így Murgring megtorpan egy pillanatra, hogy válla fölött hátranézzen.*
- Azta...
*Buknak ki belőle a szavak, ahogy meglátja a lányt. Önkéntelenül is mosolyra húzódik szája, pedig Murgrind nem az a gyakran mosolygós-típus. Megfordul hát, de csak féloldalasan, hisz elméletileg épp úton van, hogy átvágjon a negyeden és bevesse magát a városba szétnézni. Mintha egyetlen röpke pillanatra összetalálkozna tekintetük, mintha a lány mozdulna. Ugyan, biztos csak a képzelete játszik vele. Ebben a nagy hőségben megsüthette kopasz fejét a nap.*
~Helló kislány...~
*Murgrind most már nem leplezett kíváncsisággal tekint a leányra. No persze, nem mustrálja, mint valami kéjenc, de megnézi magának. Jobbja megmozdul, mintha üdvözlésre akarná emelni karját, ám egy váratlan pillanatban... fejére húzza csuklyáját és hátat fordítva lassan elindul előre.*
*A Szegénynegyed felé tart éppen. Lezser, köpcös járás, még állát is kissé felszegi, mintha azt akarná mutatni a világnak "Na mi van? Felkészültetek?". Halkan hümment párat, ahogy halad előre, de a háta mögül fura hangot hall. Csobbanás, majd női hang is hallik, így Murgring megtorpan egy pillanatra, hogy válla fölött hátranézzen.*
- Azta...
*Buknak ki belőle a szavak, ahogy meglátja a lányt. Önkéntelenül is mosolyra húzódik szája, pedig Murgrind nem az a gyakran mosolygós-típus. Megfordul hát, de csak féloldalasan, hisz elméletileg épp úton van, hogy átvágjon a negyeden és bevesse magát a városba szétnézni. Mintha egyetlen röpke pillanatra összetalálkozna tekintetük, mintha a lány mozdulna. Ugyan, biztos csak a képzelete játszik vele. Ebben a nagy hőségben megsüthette kopasz fejét a nap.*
~Helló kislány...~
*Murgrind most már nem leplezett kíváncsisággal tekint a leányra. No persze, nem mustrálja, mint valami kéjenc, de megnézi magának. Jobbja megmozdul, mintha üdvözlésre akarná emelni karját, ám egy váratlan pillanatban... fejére húzza csuklyáját és hátat fordítva lassan elindul előre.*
3601. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-10 19:39:02
Üzenet elküldve: 2015-06-10 19:39:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés - Bárkihez szólva//
*Maereh majdnem két hetet gyalogolt, ami nem is meglepő, tekintve, hogy termete olyan amilyen, így lábai is rövidebbek mint a magasoké, így neki több lépés ugyanaz a távolság, jelesül éppen a duplája, ami akár zavarhatná is a törpe lányt, de jelenleg inkább mégis a meleg zavarja, meg a szomjúság, így mikor eléri a falak nélküli várost, és először ott is éppen a főteret, és meglátja a szökőkutat felsikkant, és azonnal szaladni kezd a víz felé.
Öröme szinte gyermeki.
Motyóját maga mellé ejti, és a víz fölé hajol. Rámosolyog a víz felszínén fodrozódó tükörképére, majd fejét a víz alá dugja pár másodpercre. Megteheti, mert jelenleg a sisakja, és a ruházatának melegebb darabjai a motyóban vannak, rendesen összehajtva.
Mikor fejét kiveszi a vízből és megrázza jobbra-balra, lófarokba gyűjtött hajfonatai csak úgy repkednek, a tincsek között a barna fürdök közé font réz és bronz gyöngyök csillannak meg, versenyt ragyogva egy-egy kis hegyikristállyal.*
– Ez finom!
*Kitörli a vize a szeméből, hogy körbenézzen, s felmérje a nyüzsgő tömeget, mely talán csak az ő szemében tömeg.*
~Két óriás, az barna és … és… a másik meg szőke, és még jóképű is, hát milyen kár már, hogy nem törpe! Aztán emberek, hát világos, meg elfek és félvérek is, egy tündér, és nini, egy törpe!~
*Maereh visszafogja magát, pedig már emelte volna a kezét, hogy integessen, de eszébe jut apja szava: „Aztán legyen ám tartásod, te lány! Ha itthon volt elég ahhoz, hogy ne csak az érdekedet nézd, akkor ezt a szokásod tartsd meg a nagyvilágban is!”
Így hát Maereh végül nem integet, de azért figyelemmel kíséri a törpe férfit, aki mintha épp távolodna a szökőkúttól.*
*Maereh majdnem két hetet gyalogolt, ami nem is meglepő, tekintve, hogy termete olyan amilyen, így lábai is rövidebbek mint a magasoké, így neki több lépés ugyanaz a távolság, jelesül éppen a duplája, ami akár zavarhatná is a törpe lányt, de jelenleg inkább mégis a meleg zavarja, meg a szomjúság, így mikor eléri a falak nélküli várost, és először ott is éppen a főteret, és meglátja a szökőkutat felsikkant, és azonnal szaladni kezd a víz felé.
Öröme szinte gyermeki.
Motyóját maga mellé ejti, és a víz fölé hajol. Rámosolyog a víz felszínén fodrozódó tükörképére, majd fejét a víz alá dugja pár másodpercre. Megteheti, mert jelenleg a sisakja, és a ruházatának melegebb darabjai a motyóban vannak, rendesen összehajtva.
Mikor fejét kiveszi a vízből és megrázza jobbra-balra, lófarokba gyűjtött hajfonatai csak úgy repkednek, a tincsek között a barna fürdök közé font réz és bronz gyöngyök csillannak meg, versenyt ragyogva egy-egy kis hegyikristállyal.*
– Ez finom!
*Kitörli a vize a szeméből, hogy körbenézzen, s felmérje a nyüzsgő tömeget, mely talán csak az ő szemében tömeg.*
~Két óriás, az barna és … és… a másik meg szőke, és még jóképű is, hát milyen kár már, hogy nem törpe! Aztán emberek, hát világos, meg elfek és félvérek is, egy tündér, és nini, egy törpe!~
*Maereh visszafogja magát, pedig már emelte volna a kezét, hogy integessen, de eszébe jut apja szava: „Aztán legyen ám tartásod, te lány! Ha itthon volt elég ahhoz, hogy ne csak az érdekedet nézd, akkor ezt a szokásod tartsd meg a nagyvilágban is!”
Így hát Maereh végül nem integet, de azért figyelemmel kíséri a törpe férfit, aki mintha épp távolodna a szökőkúttól.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8772-8791