Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 441 (8801. - 8820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8820. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-22 16:46:02
Üzenet elküldve: 2025-04-22 16:46:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Rinewenya Eraonewer//
* Magára vállalja az elf, akibe szó szerint belebotlott. Szívesen meghagyná ebben a hitében, de ennyire nem gonosz a tündér. Nem hagyja, egy ilyen gyámolatlan lélek magát hibáztassa. Valami lelkipásztor is lenne ő.*
- Én meg nem figyeltem. Egyezzünk ki egy döntetlenben és akkor Teysus is elégedett lesz.* Próbálja elsimítani ezt a kis affért.*
- Köszönöm! Az ő neve Zápor én pedig Alesian vagyok.* Mutatja be magukat az idegennek, akinek igyekszik belesni a csuklyája alá, de csak egy picikét.*
- Megmentettem egy szörnyűségesen nagy és vad kóborkutyától. Azóta azon fáradozom, hogy kézhez szoktassam, amivel nagyon jól haladok.* Ki is húzza apró testét büszkén, mert azért ez igen nagy cselekedett egy olyan kicsi lény számára, mint amilyen ő is.*
- Vannak ott kicsik meg nagyon is. Csak nem kutyát mész vásárolni?* Néz fel rá csillogó szemeivel. A legkevésbé sem tartja furának a fiú, legalábbis így ránézésre annak saccolná. Kicsiny termetű, gyenge fizikumú tündérként ő megérti, ha valaki igyekszik minél kevésbé kitűnni a tömegből. Sajnos sokszor pont ezért kötnek belé, mert megtehetik következmény nélkül. Neki ékes nyelve meg aranyos pofija van, amivel a legtöbb esetben elboldogul, de nem mindenki ilyen szerencsés. Ha a továbbiakban igénylik a társaságát, akkor marad még, de ha elköszönnek tőle, akkor hasonlóan tesz és távozik.*
* Magára vállalja az elf, akibe szó szerint belebotlott. Szívesen meghagyná ebben a hitében, de ennyire nem gonosz a tündér. Nem hagyja, egy ilyen gyámolatlan lélek magát hibáztassa. Valami lelkipásztor is lenne ő.*
- Én meg nem figyeltem. Egyezzünk ki egy döntetlenben és akkor Teysus is elégedett lesz.* Próbálja elsimítani ezt a kis affért.*
- Köszönöm! Az ő neve Zápor én pedig Alesian vagyok.* Mutatja be magukat az idegennek, akinek igyekszik belesni a csuklyája alá, de csak egy picikét.*
- Megmentettem egy szörnyűségesen nagy és vad kóborkutyától. Azóta azon fáradozom, hogy kézhez szoktassam, amivel nagyon jól haladok.* Ki is húzza apró testét büszkén, mert azért ez igen nagy cselekedett egy olyan kicsi lény számára, mint amilyen ő is.*
- Vannak ott kicsik meg nagyon is. Csak nem kutyát mész vásárolni?* Néz fel rá csillogó szemeivel. A legkevésbé sem tartja furának a fiú, legalábbis így ránézésre annak saccolná. Kicsiny termetű, gyenge fizikumú tündérként ő megérti, ha valaki igyekszik minél kevésbé kitűnni a tömegből. Sajnos sokszor pont ezért kötnek belé, mert megtehetik következmény nélkül. Neki ékes nyelve meg aranyos pofija van, amivel a legtöbb esetben elboldogul, de nem mindenki ilyen szerencsés. Ha a továbbiakban igénylik a társaságát, akkor marad még, de ha elköszönnek tőle, akkor hasonlóan tesz és távozik.*
8819. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-22 16:19:01
Üzenet elküldve: 2025-04-22 16:19:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Tökvirág Alesian//
*Igen. Eldöntötte. Ebből bizony piac lesz ma. Ha meg nem talál semmi tetszetőset, akkor irány az a fene ette Romváros, hogy találjon valami zugot, ahol meghúzhatja magát. A lényeg, hogy gyorsan végezzen, mielőtt valaki olyanba botlana, akit ugyebár tanácsosabb lenne most még elkerülni.
S, ha már botlásról van éppen szó, pillanatok múltán már egy test ütődik neki. Nem nagy a lökés, de felkészületlenül éri, így egy kicsit kibillen az egyensúlyából, amit egy terpesszel hamarosan orvosolni is tud. Mielőtt eljutna a fülébe az idegen hang, a kék szemek riadtan pillantanak ki rá a csuklya alól. A hirtelen erőd verdesésbe kezdő szíve kezd is megnyugodni. Nem azokkal a sárgákkal találja magát szembe, amitől éppen most bujkálni próbál. Lassan visszaegyenesedik, majd apró mosollyal ingatja meg a fejét.*
- Nem történt semmi. Útban álltam.
*Von aprót a vállain, közben pedig szemei tovább is haladnak a kötél végén pillogó mosómedvére.*
- Aranyos.
*Jegyzi meg kurtán, majd rögvest el is tűnődik.*
- A piacon vetted?
*Nem. Biztos nem. Sosem látott még mosómedvét. Menyétet úgy emlékszik, hogy igen, de az nem ugyan az. Kissé csalódott sóhajjal fordul vissza a piac felé, majd lassan tovább is viszik arra a léptei.*
- De kutya biztos van. Valami kis kölyök, nem?
*Hogy a kérdés a tündérnek szól vagy csak saját maga elé motyogja igazából a senkinek, az kérdéses. Ám a tündér nyugodtan magára is veheti, ha nem hiszi bolondnak az ifjút.*
*Igen. Eldöntötte. Ebből bizony piac lesz ma. Ha meg nem talál semmi tetszetőset, akkor irány az a fene ette Romváros, hogy találjon valami zugot, ahol meghúzhatja magát. A lényeg, hogy gyorsan végezzen, mielőtt valaki olyanba botlana, akit ugyebár tanácsosabb lenne most még elkerülni.
S, ha már botlásról van éppen szó, pillanatok múltán már egy test ütődik neki. Nem nagy a lökés, de felkészületlenül éri, így egy kicsit kibillen az egyensúlyából, amit egy terpesszel hamarosan orvosolni is tud. Mielőtt eljutna a fülébe az idegen hang, a kék szemek riadtan pillantanak ki rá a csuklya alól. A hirtelen erőd verdesésbe kezdő szíve kezd is megnyugodni. Nem azokkal a sárgákkal találja magát szembe, amitől éppen most bujkálni próbál. Lassan visszaegyenesedik, majd apró mosollyal ingatja meg a fejét.*
- Nem történt semmi. Útban álltam.
*Von aprót a vállain, közben pedig szemei tovább is haladnak a kötél végén pillogó mosómedvére.*
- Aranyos.
*Jegyzi meg kurtán, majd rögvest el is tűnődik.*
- A piacon vetted?
*Nem. Biztos nem. Sosem látott még mosómedvét. Menyétet úgy emlékszik, hogy igen, de az nem ugyan az. Kissé csalódott sóhajjal fordul vissza a piac felé, majd lassan tovább is viszik arra a léptei.*
- De kutya biztos van. Valami kis kölyök, nem?
*Hogy a kérdés a tündérnek szól vagy csak saját maga elé motyogja igazából a senkinek, az kérdéses. Ám a tündér nyugodtan magára is veheti, ha nem hiszi bolondnak az ifjút.*
8818. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-22 15:43:46
Üzenet elküldve: 2025-04-22 15:43:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Rinewenya Eraonewer//
* Ez a nap is jól kezdődik. Egy könnyed reggeli után a főtér köveit koptatják Záporral. Még így frissen, telve motivációval meg energiával Alesian a pórázon sétálást gyakoroltatja komisz társával.*
- Gyere szépen mellettem Zápor!* Lazán tartja a kötelet és igyekszik arra törekedni, hogy a mosómedve mellette maradjon, ha túlságosan nekiiramodna, akkor visszafogja. A tér elég nagy terjedelmű, de még így is kerülgetni kell az embereket. Sokan furcsán néznek a különös párosra, akad megmosolyogja őket, míg mások csak a fejüket csóválják.*
- Áll meg Zápor!* Húzza meg a pórázt.* Jól van, most ülj le! Ül!* Kis könyörgést követően még ezt is teljesíti most a mosómedve. Elégedett a tündér, mert látványosan javul a teljesítménye a kis csibésznek.*
- Gyere menjünk!* Húzza meg a pórázát. Fejben már a mai napot tervezi a tündér, amikor hosszúcombú rövid szoknyát viselő szőke szépség libeg el mellette.*
- Teysusra!* Motyogja, miközben már fordul is utána. A látvánnyal nem győznek betelni a szemei, csak az a baj, hogy a lábai közben meg mennek tovább előre. Amikor visszafordul kelletlenül meg már túlságosan késő, így oldalról telibe kapja az egyik szerencsétlen járókelőt, aki jelen esetben egy sovány elf.*
- Teysusra, ne haragudjon! Bocsánat, én nem figyeltem.* Jön csuklóból a szabadkozás, meg az ártatlan tündér arc. Szikrának is pontosan így tanította Selyemréven. Hamar végigméri az áldozatot, majd rögtön meg is nyugszik. Az elf olyan gyámoltalanul néz ki, hogy tőle valószínűleg nem kell tartania, nem tűnik egy nagy hőbörgő, pofozógépnek.*
// Mosómedve szelídítés: 15/20 //
//Rinewenya Eraonewer//
* Ez a nap is jól kezdődik. Egy könnyed reggeli után a főtér köveit koptatják Záporral. Még így frissen, telve motivációval meg energiával Alesian a pórázon sétálást gyakoroltatja komisz társával.*
- Gyere szépen mellettem Zápor!* Lazán tartja a kötelet és igyekszik arra törekedni, hogy a mosómedve mellette maradjon, ha túlságosan nekiiramodna, akkor visszafogja. A tér elég nagy terjedelmű, de még így is kerülgetni kell az embereket. Sokan furcsán néznek a különös párosra, akad megmosolyogja őket, míg mások csak a fejüket csóválják.*
- Áll meg Zápor!* Húzza meg a pórázt.* Jól van, most ülj le! Ül!* Kis könyörgést követően még ezt is teljesíti most a mosómedve. Elégedett a tündér, mert látványosan javul a teljesítménye a kis csibésznek.*
- Gyere menjünk!* Húzza meg a pórázát. Fejben már a mai napot tervezi a tündér, amikor hosszúcombú rövid szoknyát viselő szőke szépség libeg el mellette.*
- Teysusra!* Motyogja, miközben már fordul is utána. A látvánnyal nem győznek betelni a szemei, csak az a baj, hogy a lábai közben meg mennek tovább előre. Amikor visszafordul kelletlenül meg már túlságosan késő, így oldalról telibe kapja az egyik szerencsétlen járókelőt, aki jelen esetben egy sovány elf.*
- Teysusra, ne haragudjon! Bocsánat, én nem figyeltem.* Jön csuklóból a szabadkozás, meg az ártatlan tündér arc. Szikrának is pontosan így tanította Selyemréven. Hamar végigméri az áldozatot, majd rögtön meg is nyugszik. Az elf olyan gyámoltalanul néz ki, hogy tőle valószínűleg nem kell tartania, nem tűnik egy nagy hőbörgő, pofozógépnek.*
// Mosómedve szelídítés: 15/20 //
8817. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-22 12:56:32
Üzenet elküldve: 2025-04-22 12:56:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*A kocsi kerekei keményen zökkennek a macskaköveken, ahogy a jármű beér a városba. Persze nem csak a kerék csap zajt, hanem a kocsin lévő mindenféle holmi is. Vannak például szerszámok rajta szép számmal: fogók, csipeszek, kapcsok, kisebb-nagyobb kalapácsok, szeg és csavar számolatlanul. Egy pici de masszív üllő. De akad ott pár fazék és serpenyő is, ez utóbbiak közül néhány felakasztva a kocsi oldalára.
A kocsit nem ló húzza, de nem is póni, öszvér vagy szamár. A kocsit egy gnóm húzza. Fajához mérten széles vállai megfeszülnek az erőlködéstől, bakancsos lábai halkan csattogó hangot kevernek a kocsi zörgésébe-csörömpölésébe. A férfi homlokán izzadtság gyöngyözik, szemöldöke fogja azt fel, mielőtt szemébe is jutna belőle valamennyi. Előre szegett fejjel, konokul halad. Nem először jár már a városban, igaz, nem mostanában volt erre utoljára. De azért ismeri az utat.*
A kocsit nem ló húzza, de nem is póni, öszvér vagy szamár. A kocsit egy gnóm húzza. Fajához mérten széles vállai megfeszülnek az erőlködéstől, bakancsos lábai halkan csattogó hangot kevernek a kocsi zörgésébe-csörömpölésébe. A férfi homlokán izzadtság gyöngyözik, szemöldöke fogja azt fel, mielőtt szemébe is jutna belőle valamennyi. Előre szegett fejjel, konokul halad. Nem először jár már a városban, igaz, nem mostanában volt erre utoljára. De azért ismeri az utat.*
8816. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-22 12:49:39
Üzenet elküldve: 2025-04-22 12:49:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Sosem gondolta volna, hogy egyszer ismét lesz olyan ostoba, hogy a kopott bakancsok ismét Arthenior főterének kövein érnek célba. Persze valamennyire tanult az előző hibákból, így a vékony testet már nem finom kelme fedi, hanem ócska hacukák, ahogyan attól a gyönyörű és számára igencsak kedves hajzuhatagtól is megszabadult. Noha kétli, hogy bátyja ennyi idő elteltével is a városban ragadt volna, ám a mondás is úgy tartja, hogy sokkal jobb félni, mint inkább megijedni. Ugyan olyan galád mód lépett le legutóbb a városból, mint ahogy akkor régen mostohája házát is maga mögött hagyta. Noha most hagyott egy üzenetet, de nagy kaland. Neki sem lenne mentség, ha bátyja akkor ugyan így hagyja magára. Még akkor sem érzi mentségnek, ha valahol biztos abban, hogy jó oka volt az egészre.
Na, de kár lenne már az elején pánikba esni. De azért a foszlott köpeny csuklyáját mélyebben az arcába húzza. Talán a Pegazusba kéne megbújnia először. Vagy gyorsan essen túl a piacon? Amióta Vörös úgy döntött, hogy elpártol mellőle és saját családot alapít, azóta nincs útitársa és hiába igyekszik kiélvezni, valahogy a magány mégsem kedves a számára. Hát miért is ne nézné meg magának, hogy mi akad a kofák kínálata között.*
*Sosem gondolta volna, hogy egyszer ismét lesz olyan ostoba, hogy a kopott bakancsok ismét Arthenior főterének kövein érnek célba. Persze valamennyire tanult az előző hibákból, így a vékony testet már nem finom kelme fedi, hanem ócska hacukák, ahogyan attól a gyönyörű és számára igencsak kedves hajzuhatagtól is megszabadult. Noha kétli, hogy bátyja ennyi idő elteltével is a városban ragadt volna, ám a mondás is úgy tartja, hogy sokkal jobb félni, mint inkább megijedni. Ugyan olyan galád mód lépett le legutóbb a városból, mint ahogy akkor régen mostohája házát is maga mögött hagyta. Noha most hagyott egy üzenetet, de nagy kaland. Neki sem lenne mentség, ha bátyja akkor ugyan így hagyja magára. Még akkor sem érzi mentségnek, ha valahol biztos abban, hogy jó oka volt az egészre.
Na, de kár lenne már az elején pánikba esni. De azért a foszlott köpeny csuklyáját mélyebben az arcába húzza. Talán a Pegazusba kéne megbújnia először. Vagy gyorsan essen túl a piacon? Amióta Vörös úgy döntött, hogy elpártol mellőle és saját családot alapít, azóta nincs útitársa és hiába igyekszik kiélvezni, valahogy a magány mégsem kedves a számára. Hát miért is ne nézné meg magának, hogy mi akad a kofák kínálata között.*
8815. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-20 15:11:56
Üzenet elküldve: 2025-04-20 15:11:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*A Főtér nem sokkal néz ki másabbul, mint ahogy kinézett azelőtt, hogy a Pegazusba lépett volna. Talán a hely szaga az, ami kevésbé bántó. Nem hinné hogy enyhült volna, inkább csak kezdi megszokni az orra. A saját szagát sem nagyon érzi már egy ideje. Ettől függetlenül persze tudja, hogy muszáj lesz megfürdenie. És mosnia. Valahol. Majd.. majd.
Kényelmes tempóban lépdel, nem siet. Várost néz. Embereket, épületeket. Olyan apróságokat, amiket a zöm már észre sem vesz, mert itt természetesnek számít. Szeret nézelődni.
A bot vége halkan kopog a köveken. Most nem játszik vele. Bár nem kerüli a feltűnést, megpróbál beolvadni a városba. Mintha mindig is ide tartozott volna. Megcélozza azt az irányt, ami a Polgárnegyed felé viszi.
Észre sem veszi, de halkan dúdolni kezd.*
Kényelmes tempóban lépdel, nem siet. Várost néz. Embereket, épületeket. Olyan apróságokat, amiket a zöm már észre sem vesz, mert itt természetesnek számít. Szeret nézelődni.
A bot vége halkan kopog a köveken. Most nem játszik vele. Bár nem kerüli a feltűnést, megpróbál beolvadni a városba. Mintha mindig is ide tartozott volna. Megcélozza azt az irányt, ami a Polgárnegyed felé viszi.
Észre sem veszi, de halkan dúdolni kezd.*
8814. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-19 13:44:11
Üzenet elküldve: 2025-04-19 13:44:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A sors nem szentírás//
*Kékeszöldjei szúrósan villannak húgára. Úgy szeretné önmagát látni benne, de mindig rájön, hogy bár a tükörképe áll előtte, mégis valami teljesen mást hall ki a csinos ajkak közül, mint azok a gondolatok, melyek az ő elméjében fogannak meg. Már épp leteremtené társát, mikor az istenek tanairól kezdi kioktatni, de hamar eszébe jut, hogy minden egyes kimondott szónak, s annak is, hogy hogyan hangzanak el, innentől kezdve jelentősége van. Nem engedheti meg magának, hogy mindig az első, szívből jövő vélemény hagyja el a száját. Meg egyébként is, most túl fáradt ahhoz, hogy ilyen felesleges tényezőkön vitatkozzanak, így az okos enged, szamár szenved elve alapján vesz egy nagy levegőt, és végül ennyit felel.*
- Teysus. Ha neked így jobban tetszik, drága húgom, akkor legyen Teysus. *Eddig sosem használta ennyiszer a „drága” szót, talán egyáltalán nem, főleg megszólításhoz nem, de olyannak tűnik, mint amit a nemesek gyakorta mondanak egymásnak, úgyhogy rászokott.
Érzi Lyssira feszültségét, azt, hogy bármelyik percben előtörhet belőle az, amit, ha rajta múlna, soha többé nem akarna látni, de nem rajta múlik, így csak annyit tehet, hogy minél előbb a négy fal óvó védelmébe irányítja magukat. Határozott, mégsem túlságosan siető léptekkel halad annak a bizonyos fogadónak az ajtaja felé, ám mikor meghallja a háta közepére sem kívánt hisztit, mert amit testvére művel, az nem más, csak nyafogás, akkor megtorpan, de mielőtt még bármit mondana, pár rövid másodpercig visszatartja minden gondolatát, hogy azok ezúttal is átgondoltan lássanak csupán napvilágot.*
- Nem, nem lehet. Azért nem, mert nincsen semmilyen régi. Nincs, és soha nem is volt, de ezt ne itt. Majd odabent kisírhatod magad, ha arra vágysz, de ezt a pár percet még bírd ki! *Az empátia írmagját is nélkülöző, kemény szavak ezek, de most nem akarja Lyssira érzékeny lelkét pátyolgatni. Eljön majd az ideje annak is hamarosan, de még nem most.
Végül a kilincsre markol, és egy határozott mozdulattal kinyitja a fogadó ajtaját, de nem ő lép be rajta elsőként.*
- Csak utánad, kedvesem! *Jobbnak látja, ha húga most nem mögötte van, hanem szem előtt tudja tartani, és hadd tapasztalja meg ő elsőként a valóságot, mely okán nem engedhetik meg maguknak, hogy most eluralkodjanak rajtuk az érzelmek.*
*Kékeszöldjei szúrósan villannak húgára. Úgy szeretné önmagát látni benne, de mindig rájön, hogy bár a tükörképe áll előtte, mégis valami teljesen mást hall ki a csinos ajkak közül, mint azok a gondolatok, melyek az ő elméjében fogannak meg. Már épp leteremtené társát, mikor az istenek tanairól kezdi kioktatni, de hamar eszébe jut, hogy minden egyes kimondott szónak, s annak is, hogy hogyan hangzanak el, innentől kezdve jelentősége van. Nem engedheti meg magának, hogy mindig az első, szívből jövő vélemény hagyja el a száját. Meg egyébként is, most túl fáradt ahhoz, hogy ilyen felesleges tényezőkön vitatkozzanak, így az okos enged, szamár szenved elve alapján vesz egy nagy levegőt, és végül ennyit felel.*
- Teysus. Ha neked így jobban tetszik, drága húgom, akkor legyen Teysus. *Eddig sosem használta ennyiszer a „drága” szót, talán egyáltalán nem, főleg megszólításhoz nem, de olyannak tűnik, mint amit a nemesek gyakorta mondanak egymásnak, úgyhogy rászokott.
Érzi Lyssira feszültségét, azt, hogy bármelyik percben előtörhet belőle az, amit, ha rajta múlna, soha többé nem akarna látni, de nem rajta múlik, így csak annyit tehet, hogy minél előbb a négy fal óvó védelmébe irányítja magukat. Határozott, mégsem túlságosan siető léptekkel halad annak a bizonyos fogadónak az ajtaja felé, ám mikor meghallja a háta közepére sem kívánt hisztit, mert amit testvére művel, az nem más, csak nyafogás, akkor megtorpan, de mielőtt még bármit mondana, pár rövid másodpercig visszatartja minden gondolatát, hogy azok ezúttal is átgondoltan lássanak csupán napvilágot.*
- Nem, nem lehet. Azért nem, mert nincsen semmilyen régi. Nincs, és soha nem is volt, de ezt ne itt. Majd odabent kisírhatod magad, ha arra vágysz, de ezt a pár percet még bírd ki! *Az empátia írmagját is nélkülöző, kemény szavak ezek, de most nem akarja Lyssira érzékeny lelkét pátyolgatni. Eljön majd az ideje annak is hamarosan, de még nem most.
Végül a kilincsre markol, és egy határozott mozdulattal kinyitja a fogadó ajtaját, de nem ő lép be rajta elsőként.*
- Csak utánad, kedvesem! *Jobbnak látja, ha húga most nem mögötte van, hanem szem előtt tudja tartani, és hadd tapasztalja meg ő elsőként a valóságot, mely okán nem engedhetik meg maguknak, hogy most eluralkodjanak rajtuk az érzelmek.*
8813. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-19 12:52:43
Üzenet elküldve: 2025-04-19 12:52:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A sors nem szentírás//
*Az eget bámulja, miután ikre után ugrik. Talpa nem fűcsomót ér, hanem egy tér köveit. Egy olyan tér köveit, amit sűrűn tapos majd, ami elméletben mindig is az otthonáé volt. Meg kell szoknia az új nevét. Oda kell kapnia a tekintetét ha hallja, mégis az eget kémleli egy hosszúra nyúlt pillanatig ehelyett. Tudja, de nem teszi. Hogy fél, már rég megtanulta elrejteni. Hogy a rezdülései ne váljanak komorrá, már nem jelent gondot. Fáradt, de ott az örömteli, bájos mosoly az ajkán, mintha várta volna, hogy visszatérhessen. Lassan hajtja lejjebb a fejét, majd fordul oldalvást, hogy Corillette vonásaira nézzen. Mintha tükör volna, mégis annyira mások. *
- Teysus. Teysus tanai és ő vezetett ide. *Mondja az arcára írott kedélyesség megcáfolásául, kissé hideg hangján.
A zöldeskék írisz abba az irányba fordul, amerre a mása mondja. Végigméri a kőépítményt, annak hívogató feliratát, a lehetőségét annak, hogy megtisztálkodhasson, hogy ne nézzen ki úgy, ahogy érzi magát. Örökké mocskosnak gondolja a kezeit, s ha csak a perifériáról látja, vérvörösen tündököl. Mindig rápillant a hevében, túl hirtelen, ha ezt érzékeli, majd megkönnyebbülten távozik a tüdeje legmélyéről a levegő, mégsem tudja kifújni az egészet soha. Mintha megült volna az alján és bántaná belülről.*
- Menjünk Cori, ránk fér, valóban.
*Hangja hűvössége enyhül, s megigazítva táskáját indul meg a fogadó felé. Az övé alján nem csörög semmi. Erszénybe van rendezve, több, mint amennyit elárult. Valakinek megfontoltabbnak kell lennie, nem kíván zsebeket metszeni, de szégyenben maradni sem az első napjukon, amikor meghallja az árat, hogy mennyiért is bérelhetnek szobát. Nehéz lesz, de kitart.*
- Állandóan csak beszélünk, mást sem csinálunk, csak beszélünk. Nem lehetne, hogy egyetlen estén csak elgyászoljuk a régit?
*Nem mondja ki, hogy régi mit. Bár figyelő szemek, hallgatózó fülek nincsenek, jól tudja, hogy soha többé nem mondhat ki nyílt utcán akármit, de még a falak között sem biztosan. Látszat magabiztossággal, felszegett állal, egyenes tartással követi vérét. Mozdulatai olyan kecsesek és lágyak, hogy lassan már maga is elhiszi azt, amit valójában el is kellene.*
*Az eget bámulja, miután ikre után ugrik. Talpa nem fűcsomót ér, hanem egy tér köveit. Egy olyan tér köveit, amit sűrűn tapos majd, ami elméletben mindig is az otthonáé volt. Meg kell szoknia az új nevét. Oda kell kapnia a tekintetét ha hallja, mégis az eget kémleli egy hosszúra nyúlt pillanatig ehelyett. Tudja, de nem teszi. Hogy fél, már rég megtanulta elrejteni. Hogy a rezdülései ne váljanak komorrá, már nem jelent gondot. Fáradt, de ott az örömteli, bájos mosoly az ajkán, mintha várta volna, hogy visszatérhessen. Lassan hajtja lejjebb a fejét, majd fordul oldalvást, hogy Corillette vonásaira nézzen. Mintha tükör volna, mégis annyira mások. *
- Teysus. Teysus tanai és ő vezetett ide. *Mondja az arcára írott kedélyesség megcáfolásául, kissé hideg hangján.
A zöldeskék írisz abba az irányba fordul, amerre a mása mondja. Végigméri a kőépítményt, annak hívogató feliratát, a lehetőségét annak, hogy megtisztálkodhasson, hogy ne nézzen ki úgy, ahogy érzi magát. Örökké mocskosnak gondolja a kezeit, s ha csak a perifériáról látja, vérvörösen tündököl. Mindig rápillant a hevében, túl hirtelen, ha ezt érzékeli, majd megkönnyebbülten távozik a tüdeje legmélyéről a levegő, mégsem tudja kifújni az egészet soha. Mintha megült volna az alján és bántaná belülről.*
- Menjünk Cori, ránk fér, valóban.
*Hangja hűvössége enyhül, s megigazítva táskáját indul meg a fogadó felé. Az övé alján nem csörög semmi. Erszénybe van rendezve, több, mint amennyit elárult. Valakinek megfontoltabbnak kell lennie, nem kíván zsebeket metszeni, de szégyenben maradni sem az első napjukon, amikor meghallja az árat, hogy mennyiért is bérelhetnek szobát. Nehéz lesz, de kitart.*
- Állandóan csak beszélünk, mást sem csinálunk, csak beszélünk. Nem lehetne, hogy egyetlen estén csak elgyászoljuk a régit?
*Nem mondja ki, hogy régi mit. Bár figyelő szemek, hallgatózó fülek nincsenek, jól tudja, hogy soha többé nem mondhat ki nyílt utcán akármit, de még a falak között sem biztosan. Látszat magabiztossággal, felszegett állal, egyenes tartással követi vérét. Mozdulatai olyan kecsesek és lágyak, hogy lassan már maga is elhiszi azt, amit valójában el is kellene.*
8812. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-19 12:20:08
Üzenet elküldve: 2025-04-19 12:20:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A sors nem szentírás//
*A nap már hosszú órákkal a delelőjén túl jár, de fényével még bőven bevilágítja a környéket. Egy szekér hajt be a város kapuján, a kocsisa „hó”-t kiált, melyre a két ló engedelmesen megáll a főtér közelében. A bakról egy lány ugrik le másodmagával, majd miután néhány hálálkodó szót vált még a bajszos, kalapos férfivel, a szekér elhajt, ők ketten pedig egy új világban találják magukat, mely csak arra vár, hogy befogadja őket.*
- Nos, drága húgom, mit szólsz? Megérkeztünk. Eeyr most az egyszer a helyes úton vezetett minket. *Az arckifejezését uraló fáradtság mellett ajkain egy halvány, elégedett mosoly jelenik meg, ahogy ikertestvére pillant. Vesz egy nagy, mély levegőt. Meg akarja ízlelni annak az édes otthonnak az ízét, mely mindig is az övé volt, mégsem érzett soha honvágyat iránta, de most, hogy hamarosan az övé lehet, többé már sosem engedné el. Ő Corillette Ysevelle Tharisse. Egy név, mely egykoron sokat jelentett eme szebb napokat is látott városnak, de a mindenki által ismert, szörnyű tragédia nyomán a feledés homályába merült. Épp itt az ideje, hogy újra köztudatba kerüljön.*
- Ott egy fogadó. *Pillant a közelben magasodó kőépület felé, melynek bejárata fölé függesztett táblán a „Pegazus fogadó” felirat ékeskedik.*
- Gyere… Lyssira, menjünk be oda! Majd éhen halok, fáradt vagyok, át is kell öltöznünk, meg szükségünk van puha ágyra és egy forró fürdőre is. Mindez jár nekünk. *Hogy miből fogják kifizetni, az egyelőre még a jövő zenéje, mert pénzük az ugyan nincsen sok, de ha átkutatják hátizsákjaik alját, ketten talán össze tudják dobni a ma éjszakai kényelem árát.*
- Meg egyébként is, bőven van mit megbeszélnünk. *Nem terveznek sokáig egy fogadóban rostokolni. Legalábbis ő biztosan nem akarja húzni az időt. Pontosan tudja, mi a következő lépés, mégis fontos, hogy minden egyes eltervezett mozzanatot tökéletesen ültessenek át a valóságba. Nem kezd el arról magyarázni, hogy mennyire fontos a hitelesség, de egyelőre még a diszkréció is. Testvérének tudnia kell, hogy mit vár el tőle és saját magától is, úgyhogy további szócséplés nélkül, határozott léptekkel indul meg a híres-neves -vagy éppen nem az, ki tudja- Pegazus fogadó irányába.*
A hozzászólás írója (Corillette Ysevelle Tharisse) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.04.19 12:24:16
*A nap már hosszú órákkal a delelőjén túl jár, de fényével még bőven bevilágítja a környéket. Egy szekér hajt be a város kapuján, a kocsisa „hó”-t kiált, melyre a két ló engedelmesen megáll a főtér közelében. A bakról egy lány ugrik le másodmagával, majd miután néhány hálálkodó szót vált még a bajszos, kalapos férfivel, a szekér elhajt, ők ketten pedig egy új világban találják magukat, mely csak arra vár, hogy befogadja őket.*
- Nos, drága húgom, mit szólsz? Megérkeztünk. Eeyr most az egyszer a helyes úton vezetett minket. *Az arckifejezését uraló fáradtság mellett ajkain egy halvány, elégedett mosoly jelenik meg, ahogy ikertestvére pillant. Vesz egy nagy, mély levegőt. Meg akarja ízlelni annak az édes otthonnak az ízét, mely mindig is az övé volt, mégsem érzett soha honvágyat iránta, de most, hogy hamarosan az övé lehet, többé már sosem engedné el. Ő Corillette Ysevelle Tharisse. Egy név, mely egykoron sokat jelentett eme szebb napokat is látott városnak, de a mindenki által ismert, szörnyű tragédia nyomán a feledés homályába merült. Épp itt az ideje, hogy újra köztudatba kerüljön.*
- Ott egy fogadó. *Pillant a közelben magasodó kőépület felé, melynek bejárata fölé függesztett táblán a „Pegazus fogadó” felirat ékeskedik.*
- Gyere… Lyssira, menjünk be oda! Majd éhen halok, fáradt vagyok, át is kell öltöznünk, meg szükségünk van puha ágyra és egy forró fürdőre is. Mindez jár nekünk. *Hogy miből fogják kifizetni, az egyelőre még a jövő zenéje, mert pénzük az ugyan nincsen sok, de ha átkutatják hátizsákjaik alját, ketten talán össze tudják dobni a ma éjszakai kényelem árát.*
- Meg egyébként is, bőven van mit megbeszélnünk. *Nem terveznek sokáig egy fogadóban rostokolni. Legalábbis ő biztosan nem akarja húzni az időt. Pontosan tudja, mi a következő lépés, mégis fontos, hogy minden egyes eltervezett mozzanatot tökéletesen ültessenek át a valóságba. Nem kezd el arról magyarázni, hogy mennyire fontos a hitelesség, de egyelőre még a diszkréció is. Testvérének tudnia kell, hogy mit vár el tőle és saját magától is, úgyhogy további szócséplés nélkül, határozott léptekkel indul meg a híres-neves -vagy éppen nem az, ki tudja- Pegazus fogadó irányába.*
A hozzászólás írója (Corillette Ysevelle Tharisse) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.04.19 12:24:16
8811. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-04-12 12:43:44
Üzenet elküldve: 2025-04-12 12:43:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Kopp-kopp. A bot vége hol jobbra, hol balra mozdul, hogy megérintsen egy csizmatalpaktól fényesre kopott követ.
Kopp-kopp. És egy kis halk csoszogás, ahogy a bot végét a csizmatalp követi, hogy rálépjen ugyanazokra a kövekre.
Kopp-kopp. Egy olyan ember szórakozása ez, akit már fáraszt és untat az út, ami mögötte áll. A csizma poros, a láb pihenne. Az egyszerű szabású köpeny hátán több apró szakadás van a gyökerek között töltött éjjelek emlékeként, mint azt igazából szeretné.
Kopp. Nincs csossz. A bot megáll a legutoljára megérintett kövön, a csizma talpa sem emelkedik fel. Megmozgatja a vállait, leengedi a fejét és halkan sóhajt. Ez már a város. Jól van. Megérkezett. Felszegi az állát, beleszimatol a jellegzetesen városi aromájú levegőbe, és egy egészen kicsit elfintorodik. Tudja magáról, hogy most neki sincs épp orgonaillata, de a főtér bukéját kicsit soknak tartja. Inkább felületesen veszi a következő nyelet levegőt, legalább addig, amíg meg nem szokja ezt az orra.
A téren levő kútra pillant, száraz torokkal nyel egyet. Egek, mennyire szomjas! Tudja, hogy abból a vízből akár ihatna is, de azt is tudja, hogy van aki ott mossa ki néha a szennyesét, s van, aki a lovát itatja ott. Sok mindent el lehet mondani róla, de azt hogy vademberként vagy tharg módra viselkedne, azt nem. Inkább nyel még egy nehézkest. Tekintetét feljebb emeli, és az ajtók felett himbálózó táblákat kezdi vizslatni.
Mikor meglátja amit keres, szakálla alatt szinte láthatatlanul apró mosolyra húzódnak szájzugai. Egy fogadó! Pont erre van szüksége. Friss víz elsőnek, utána valami komolyabb. Egy tál étel. Ha akad szabadon, egy ágy. És a fürdőház.. elnyúlni a vízben, amíg a meleg kioldja az izmait, és újra tisztának nem érzi magát.
Aprót biccent, mintha épp egyezségre jutott volna valakivel -és ez szinte így is van-, majd újra megmozdul a bot vége.
Kopp-kopp. Csossz-csossz. A fura, szinte táncosnak ható léptek már a frissen kijelölt célja felé viszik.*
Kopp-kopp. És egy kis halk csoszogás, ahogy a bot végét a csizmatalp követi, hogy rálépjen ugyanazokra a kövekre.
Kopp-kopp. Egy olyan ember szórakozása ez, akit már fáraszt és untat az út, ami mögötte áll. A csizma poros, a láb pihenne. Az egyszerű szabású köpeny hátán több apró szakadás van a gyökerek között töltött éjjelek emlékeként, mint azt igazából szeretné.
Kopp. Nincs csossz. A bot megáll a legutoljára megérintett kövön, a csizma talpa sem emelkedik fel. Megmozgatja a vállait, leengedi a fejét és halkan sóhajt. Ez már a város. Jól van. Megérkezett. Felszegi az állát, beleszimatol a jellegzetesen városi aromájú levegőbe, és egy egészen kicsit elfintorodik. Tudja magáról, hogy most neki sincs épp orgonaillata, de a főtér bukéját kicsit soknak tartja. Inkább felületesen veszi a következő nyelet levegőt, legalább addig, amíg meg nem szokja ezt az orra.
A téren levő kútra pillant, száraz torokkal nyel egyet. Egek, mennyire szomjas! Tudja, hogy abból a vízből akár ihatna is, de azt is tudja, hogy van aki ott mossa ki néha a szennyesét, s van, aki a lovát itatja ott. Sok mindent el lehet mondani róla, de azt hogy vademberként vagy tharg módra viselkedne, azt nem. Inkább nyel még egy nehézkest. Tekintetét feljebb emeli, és az ajtók felett himbálózó táblákat kezdi vizslatni.
Mikor meglátja amit keres, szakálla alatt szinte láthatatlanul apró mosolyra húzódnak szájzugai. Egy fogadó! Pont erre van szüksége. Friss víz elsőnek, utána valami komolyabb. Egy tál étel. Ha akad szabadon, egy ágy. És a fürdőház.. elnyúlni a vízben, amíg a meleg kioldja az izmait, és újra tisztának nem érzi magát.
Aprót biccent, mintha épp egyezségre jutott volna valakivel -és ez szinte így is van-, majd újra megmozdul a bot vége.
Kopp-kopp. Csossz-csossz. A fura, szinte táncosnak ható léptek már a frissen kijelölt célja felé viszik.*
8810. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-31 10:36:51
Üzenet elküldve: 2025-03-31 10:36:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
* Nem is kell sokat várni, hogy Aherber bácsi kinyissa neki az ajtót. *
- Jó reggelt! Természetesen! Frissen, erőteljesen és munkára készen!
* Jelenti ki, majd átnéz felette a házba, vagy ha beinvitálja, akkor kivárja az alkalmat, míg a gnóm megmutatja neki a léceket. Kíváncsi, hogy hogyan is néznek ki ezek a felfestett deszkák, amikről a tegnapi fejtágítás szólt. Felőle indulhatnak, ha a gnóm készen áll, de azért reméli, hogy a lécek már szárazak s nem reggel pótolta annak felfestését. Nem szeretné összefesteni magát, ha egy mód van rá! *
- Mikor kezdenénk a műveletet? Odafele szeretnék még egy gyors munkaleírást, hogy minden gördülékenyen mennyen, nehogy elfelejtsek valamit, és miattam lassuljanak a mérési folyamatok!
* Ha már dolgozik, szeretné normálisan és precízen megcsinálni azt, elvégre a jó munka sose haraphatja később seggbe az illetőt, az csak segíthet a közel s távoli jövőben is. *
* Nem is kell sokat várni, hogy Aherber bácsi kinyissa neki az ajtót. *
- Jó reggelt! Természetesen! Frissen, erőteljesen és munkára készen!
* Jelenti ki, majd átnéz felette a házba, vagy ha beinvitálja, akkor kivárja az alkalmat, míg a gnóm megmutatja neki a léceket. Kíváncsi, hogy hogyan is néznek ki ezek a felfestett deszkák, amikről a tegnapi fejtágítás szólt. Felőle indulhatnak, ha a gnóm készen áll, de azért reméli, hogy a lécek már szárazak s nem reggel pótolta annak felfestését. Nem szeretné összefesteni magát, ha egy mód van rá! *
- Mikor kezdenénk a műveletet? Odafele szeretnék még egy gyors munkaleírást, hogy minden gördülékenyen mennyen, nehogy elfelejtsek valamit, és miattam lassuljanak a mérési folyamatok!
* Ha már dolgozik, szeretné normálisan és precízen megcsinálni azt, elvégre a jó munka sose haraphatja később seggbe az illetőt, az csak segíthet a közel s távoli jövőben is. *
8809. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-28 15:16:44
Üzenet elküldve: 2025-03-28 15:16:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
*Ha valamire akkor az anyagiakra mindig odafigyel az öreg, hogy rendben legyenek. Nem mindig volt így úgyhogy volt miből tanulni. Még ha a legénynek nincs is családja, de nem lehet tudni milyen helyzetben van. Az a biztos, ha minden kifizetés egyből megvan. A pluszt meg megérdemli a fiú. Mégiscsak számolni is kellett. Mikor távozik akkor Aherber bácsi eszik és dolgozgat még kicsit mielőtt lepihenne.*
//Másnap//
*Nem is baj, hogy nem korán reggel állított be Aherber bácsihoz a másik. Legalább volt az öregnek ideje felébredni és kicsit bejáratni a végtagjait. Üres tányérja fölött üldögélve olvasgat mikor kopogást hall.*
-Megyek, megyek!
*Nyög fel és botorkál oda az ajtóhoz, hogy megnézze ki is van ott.*
-Reggelt, reggelt! Sikerült kipihenni magad? Reggeliztél rendesen?
*Ő maga, bár már túl van a reggelin és a fekete levesen is, de elszokott már a koránkeléstől meg a munkától. Ez látszik rajta. Mára egy sárga inget vett fel világoszöld mellénnyel.*
*Ha valamire akkor az anyagiakra mindig odafigyel az öreg, hogy rendben legyenek. Nem mindig volt így úgyhogy volt miből tanulni. Még ha a legénynek nincs is családja, de nem lehet tudni milyen helyzetben van. Az a biztos, ha minden kifizetés egyből megvan. A pluszt meg megérdemli a fiú. Mégiscsak számolni is kellett. Mikor távozik akkor Aherber bácsi eszik és dolgozgat még kicsit mielőtt lepihenne.*
//Másnap//
*Nem is baj, hogy nem korán reggel állított be Aherber bácsihoz a másik. Legalább volt az öregnek ideje felébredni és kicsit bejáratni a végtagjait. Üres tányérja fölött üldögélve olvasgat mikor kopogást hall.*
-Megyek, megyek!
*Nyög fel és botorkál oda az ajtóhoz, hogy megnézze ki is van ott.*
-Reggelt, reggelt! Sikerült kipihenni magad? Reggeliztél rendesen?
*Ő maga, bár már túl van a reggelin és a fekete levesen is, de elszokott már a koránkeléstől meg a munkától. Ez látszik rajta. Mára egy sárga inget vett fel világoszöld mellénnyel.*
8808. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-28 09:48:28
Üzenet elküldve: 2025-03-28 09:48:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
* Nem számított azonnali fizetésre a nap végén, ez bármilyen jellegű segítség nélkül leolvasható az arcáról, miközben kinyújtja a kezét, hogy átvegye a tallérokat. Még több is, mint amiben megegyeztek, így már hirtelen neki is jobb kedve lett. *
- Köszönöm Aherber bácsi!
* Azzal meghajol az öreg előtt, majd elhagyja az otthonát. *
//Másnap//
* Másnap reggel érkezik is a férfi. Korán akart érkezni, elaludt. Így nem is ér oda a kora reggeli órákban. Köpenyét, sálát a fogadóban hagyta, ha ma is sokat fog mászkálni, akkor nem lesz szüksége a plusz ruhákra, elég neki a póló és nadrág, ami rajta van. Amint a gnóm házához ér kopogni kezd. Reméli, még időben van, s nem indult el nélküle, az nagy csalódás lenne számára, na meg persze az öreg számára is. Megigazítja haját várakozás közben, bár ez nagyjából annyiból áll, hogy hátrasöpri az egészet. Ha nyílik az ajtó, akkor illedelmesen köszönti az ajtót nyitó gnómot, ha nem, vár egy kicsit és újfent kopog. *
* Nem számított azonnali fizetésre a nap végén, ez bármilyen jellegű segítség nélkül leolvasható az arcáról, miközben kinyújtja a kezét, hogy átvegye a tallérokat. Még több is, mint amiben megegyeztek, így már hirtelen neki is jobb kedve lett. *
- Köszönöm Aherber bácsi!
* Azzal meghajol az öreg előtt, majd elhagyja az otthonát. *
//Másnap//
* Másnap reggel érkezik is a férfi. Korán akart érkezni, elaludt. Így nem is ér oda a kora reggeli órákban. Köpenyét, sálát a fogadóban hagyta, ha ma is sokat fog mászkálni, akkor nem lesz szüksége a plusz ruhákra, elég neki a póló és nadrág, ami rajta van. Amint a gnóm házához ér kopogni kezd. Reméli, még időben van, s nem indult el nélküle, az nagy csalódás lenne számára, na meg persze az öreg számára is. Megigazítja haját várakozás közben, bár ez nagyjából annyiból áll, hogy hátrasöpri az egészet. Ha nyílik az ajtó, akkor illedelmesen köszönti az ajtót nyitó gnómot, ha nem, vár egy kicsit és újfent kopog. *
8807. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-27 14:26:32
Üzenet elküldve: 2025-03-27 14:26:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Minap is korán kel az ork, s hamar keres is magának valami félnótást, aki jó messzire tervez menni. Szeretne látni egy kicsit a környékből, mivel eddig nem igazán volt alkalma tüzetesebben bejárni a helyet, bár most bepótolja, legalábbis ezt tervezi, aztán kitudja, hogy mi lesz? Le is int valakit, az, hogy merre megy, az nem számít, a lényeg, hogy vigye messzebb, mint a szántók. Csak, hogy ne húzzák annyira az időt, ad neki egy apróbb erszényt. Összesen10 aranyat tartalmaz. 
Sokat nem kell várnia, hamar ki is vágtatnak a városból. Egyetlen dolog ami aggasztja, hogy mégis hogy a fenébe fog visszajönni? Ha kirakják őt valahol, valami rét közepén csak imádkozhat, hogy arra jöjjön valaki, akinél bepróbálkozhat. Sokat nem agyal ezen, lesz ami lesz! Eddig is megoldódott valahogy. *
Sokat nem kell várnia, hamar ki is vágtatnak a városból. Egyetlen dolog ami aggasztja, hogy mégis hogy a fenébe fog visszajönni? Ha kirakják őt valahol, valami rét közepén csak imádkozhat, hogy arra jöjjön valaki, akinél bepróbálkozhat. Sokat nem agyal ezen, lesz ami lesz! Eddig is megoldódott valahogy. *
8806. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-25 16:42:32
Üzenet elküldve: 2025-03-25 16:42:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
*Magát a meredélyt még nem mérték le csak, hogy a két vége a folyótól milyen távolságra van. Ezért kellenek, majd a mérőrudak amikkel nem csak a hosszt hanem a magasságkülönbségeket is lemérhetik. A másik megjegyzésére az öreg is bólint.*
-Bizony, bizony az a fő.
*Nem erőlteti ő se a dolgot. Füllentésen kapta a legényt nem kell ezt túlgondolni. Még a végén sértődés lenne belőle. Mikor megérkeznek a házához akkor kiadja, hogy hova pakolhat le a legény és megbeszélik, hogy holnap mikor találkozzanak. A hajnalban kelést feleslegesnek tartja. Meg az igazat megvallva neki se fűlik hozzá a foga. Nem fiatal és már szüksége van a pihenésre. Így se biztos, hogy meglesz a pihentető délutáni alvása. Persze nem engedi olyan hamar el a másikat.*
-Várj csak fiam! Nem úgy van az! A napi béred! Aherber bácsi sosem volt adósa senkinek. Öt aranyban egyeztünk meg.*A zsebébe nyúlva le is számol 7 aranyat Derk Derrallo kezébe.*Csak mert jól dolgoztál. Holnap is így tovább.
*Most már mehet a legény dolgára. Ő is eszik még pár falatot aztán nekilát a lécek lefestésének. Holnapra készen kell lennie velük. Ez le is fogja őt fárasztani ahhoz, hogy utána ne legyen gondja az alvással.*
*Magát a meredélyt még nem mérték le csak, hogy a két vége a folyótól milyen távolságra van. Ezért kellenek, majd a mérőrudak amikkel nem csak a hosszt hanem a magasságkülönbségeket is lemérhetik. A másik megjegyzésére az öreg is bólint.*
-Bizony, bizony az a fő.
*Nem erőlteti ő se a dolgot. Füllentésen kapta a legényt nem kell ezt túlgondolni. Még a végén sértődés lenne belőle. Mikor megérkeznek a házához akkor kiadja, hogy hova pakolhat le a legény és megbeszélik, hogy holnap mikor találkozzanak. A hajnalban kelést feleslegesnek tartja. Meg az igazat megvallva neki se fűlik hozzá a foga. Nem fiatal és már szüksége van a pihenésre. Így se biztos, hogy meglesz a pihentető délutáni alvása. Persze nem engedi olyan hamar el a másikat.*
-Várj csak fiam! Nem úgy van az! A napi béred! Aherber bácsi sosem volt adósa senkinek. Öt aranyban egyeztünk meg.*A zsebébe nyúlva le is számol 7 aranyat Derk Derrallo kezébe.
*Csak mert jól dolgoztál. Holnap is így tovább.*Most már mehet a legény dolgára. Ő is eszik még pár falatot aztán nekilát a lécek lefestésének. Holnapra készen kell lennie velük. Ez le is fogja őt fárasztani ahhoz, hogy utána ne legyen gondja az alvással.*
8805. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-25 10:13:30
Üzenet elküldve: 2025-03-25 10:13:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
- Mérőrudak…
*Ismétli, szinte suttogja a szót, miközben továbbra is figyeli a gnómot. Ő neki aztán fogalma sincs, hogy mit is fognak mérni ezután! Elvégre már körbejárta a meredélyt azzal a zsinórral, hát mi kellhet még? Néhány pillanat múlva csak elérkeznek ahhoz a ponthoz, hogy a gnóm leegyszerűsíti az ő tudásszintjére a feladatot. Így már valamivel jobb kép alakul ki a fejében az elkövetkezendő feladatokról.
Könnyűszerrel leolvassa a gnóm arcáról, hogy előbb hinné el, hogy Derk képes a meredély aljáról felugrani, mint a történetét. Az útról meg csak annyit, hogy indulása napján annak létezését még homály fedte. Visszaúton megtalálta az utat és vele együtt a banditákat is! *
- Igazából a múlt nem lényeges! A lényeg, hogy itt vagyok, és itt próbálom megtalálni magamat!
* Hangzik el, hogy lezárja ezt a témát, bár nem azért mert nem tudna mit mesélni, inkább mert nincs kedve győzködni a másikat arról, hogy mi igaz, és mi nem.
Hamarosan betekintést is nyer a öreg Aherber bácsi otthonába. Nem számított ekkora rendetlenségre, de ezt betudja annak, hogy az igazi zseniknek nincs idejük takarítani, elvégre mindig mikor hozzákezdenének, tör rájuk valami ötlet, amit papírra kell vetni, különben elvész mindörökké!
Néhány polcon végigfut a tekintete, de csak azért mert fogalma sincs, hogy mégis mik lehetnek azok a szerkezetek. Első gondolatra spéci papírnehezékként gondol ezekre, de biztos van valami hasznuk is, és csaknem porfogóként vannak jelen.
Leteszi a vásárolt cuccokat a helyre, amit a gnóm mutatott. *
- Reggel, értem.
~ Gondolom nagyon korán! ~
- Akkor holnap találkozunk! Viszlát!
* Int egyet a gnómnak, majd ha nincs több megbeszélnivalójuk, akkor Derk le is lép, hogy holnap ismét felbukkanhasson. *
- Mérőrudak…
*Ismétli, szinte suttogja a szót, miközben továbbra is figyeli a gnómot. Ő neki aztán fogalma sincs, hogy mit is fognak mérni ezután! Elvégre már körbejárta a meredélyt azzal a zsinórral, hát mi kellhet még? Néhány pillanat múlva csak elérkeznek ahhoz a ponthoz, hogy a gnóm leegyszerűsíti az ő tudásszintjére a feladatot. Így már valamivel jobb kép alakul ki a fejében az elkövetkezendő feladatokról.
Könnyűszerrel leolvassa a gnóm arcáról, hogy előbb hinné el, hogy Derk képes a meredély aljáról felugrani, mint a történetét. Az útról meg csak annyit, hogy indulása napján annak létezését még homály fedte. Visszaúton megtalálta az utat és vele együtt a banditákat is! *
- Igazából a múlt nem lényeges! A lényeg, hogy itt vagyok, és itt próbálom megtalálni magamat!
* Hangzik el, hogy lezárja ezt a témát, bár nem azért mert nem tudna mit mesélni, inkább mert nincs kedve győzködni a másikat arról, hogy mi igaz, és mi nem.
Hamarosan betekintést is nyer a öreg Aherber bácsi otthonába. Nem számított ekkora rendetlenségre, de ezt betudja annak, hogy az igazi zseniknek nincs idejük takarítani, elvégre mindig mikor hozzákezdenének, tör rájuk valami ötlet, amit papírra kell vetni, különben elvész mindörökké!
Néhány polcon végigfut a tekintete, de csak azért mert fogalma sincs, hogy mégis mik lehetnek azok a szerkezetek. Első gondolatra spéci papírnehezékként gondol ezekre, de biztos van valami hasznuk is, és csaknem porfogóként vannak jelen.
Leteszi a vásárolt cuccokat a helyre, amit a gnóm mutatott. *
- Reggel, értem.
~ Gondolom nagyon korán! ~
- Akkor holnap találkozunk! Viszlát!
* Int egyet a gnómnak, majd ha nincs több megbeszélnivalójuk, akkor Derk le is lép, hogy holnap ismét felbukkanhasson. *
8804. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-24 14:40:29
Üzenet elküldve: 2025-03-24 14:40:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
*A fiatal férfi jól kezeli a sértődékeny gnómot. Nem vonja kétségbe, hogy ilyen memóriája lenne, helyette elismerését fejezi ki és tovább pörgeti a beszélgetés fonalát mielőtt megint valami olyat tudna mondani amit magára vehet a másik. Ügyes.*
-Mérőrudak. Otthon magamban, majd lefestem őket. Azt, meg tudom csinálni. Talpak vannak is nálam hozzájuk ha szükség lenne rá. Nagyon fontos a precizitás. Mindegyiket egyenlő hosszúságban befestem egy adott színre. A teteje színes, aztán ugyan olyan hosszan festetlen, majd megint színes, aztán festetlen, majd megint színes. És, hogy ez mire jó? Mérni fiam, mérni! Egy ilyen karót, letűzünk a csonthídnál. Aztán tőle meghatározott méterre a következőt és köztük egy kötelet feszítünk ki odafigyelve, hogy az vízszintes legyen. Aztán hasonló távolságra a következő karót. Később fel lehet venni a már lemért karókat csak, azt nem ami a kezdőpontot jelöli különben honnan tudnánk, hol kezdtük a mérést. Felmerülhet benned a kérdés, hogy mi értelme összefesteni őket, meg magának a kötélnek. Az a pontosság miatt van. Látjuk vele a talaj egyenetlenségeit és pontosan lemérhetjük, hogy egy távolságon belül mennyire emelkedik vagy süllyed a föld a meredély körül. Amennyiben ez olyan szélsőséges lenne, hogy az egyik rúdon mért jelölés magassága el se érné a másik rudat akkor az azok közt lévő távolságot csökkentjük. A csonthídon valószínűleg úgy kell, majd eljárnunk annak az egyenetlensége miatt. Nincs mit tenni. Kókány munka.
*Kezd el magyarázni az öreg. A száját járatni könnyebb mint a lábát amire erősen ráférne már egy kis pihenés. Majd a beszélgetés áttér arra, hogy honnan került ide a legény. Az öreg nem is hiszi el ezt a történetet.*
-Emberevő óriások, persze, persze.
*Rázza meg nevetve a fejét. Miket ki nem találnak. Nem mintha ne tudná, hogy létezik ilyesmi. Még lázadás előtt ki is volt plakátolva, hogy egy ilyen szörnyeteg jár-kel a környéken és komoly aranyakat is ígértek a levadászóinak. Ettől függetlenül hihetetlen marad a történet. Főleg mert felesleges a vadonon átvágni ha utazol. Van egy kiépített út ahol őrjáratok szoktak elhaladni. Annak is megvannak a veszélyei hisz ott is járnak banditák akik a karavánokat fosztogatják, de ép eszű gnóm vagy ember azon jár. Viszont míg beszélgetnek addig elérnek Aherber bácsi házához. Valóban nem hivalkodó, de közvetlenül a főtérre nyílik. Itt a közelében a híres mágikus szökőkút és a fogadó. Megvan a maga értéke. Mikor kinyílik az ajtó akkor egy szerény, de nagyon rendetlen házba lesz belátása a másiknak. Hogy se asszony, se bejárónő nem jár ide az egyértelmű. Még a reggeli maradéka is ott van az asztalon közvetlenül valami furcsa tervrajz vázlata mellett, amin az öreg evés közben törhette a fejét. Van por, a levegő dohos és az egyik ablakban lévő vázában talán már egy évtizede is megvan, hogy elszáradt a beletett virág. A berendezés egyszerű. Ahova belépnek nagyobb tér annak az egyik oldala konyha, a másik a műhely. Az ottani polcok zsúfolásik megrakva szerszámokkal. Ott a barkácsasztallal is rajta mindennel amire az öregnek szüksége lehet. Ha Derk alaposabban szétnéz akkor a falon és polcokon kisebb beazonosíthatatlan szerkezetek, tervrajzok és papírkupacok jelzik a férfi évek alatt összegyűjtött munkásságát. Ha még alaposabban szétnéz akkor két képre is felfigyelhet. Az bejárat melletti egyik polcon van az első. Egy kis kézzel rajzolt kisméretű kép, kör alakú keretben. Egy fiatal gnóm férfit ábrázol, aki vonásaiban hasonlít Aherber bácsira mégis más. A másik a falon közvetlenül a barkácsasztal közelében. Ez már nagyobb és mintha itt a házban készült volna. Egy fiatalabb mosolygós akkor mág nem bácsi korú Aherber ül egy széken. Mögötte egy vele egy idős felkontyolt, fekete hajú gnómlány áll a kezét a férfi vállára téve. Aherber térdén pedig egy fiatal gnóm fiú csücsül szépen. Mind szépen felöltöztetve álltak modellt a festőnek. A valódi öreg oda mutat a barkácsasztalra.*
-Tedd csak le oda. Majd én lefestem őket. Reggel gyere, majd el, itt várlak. Holnap nagy munka lesz úgy készülj. Jó lenne két nap alatt befejezni ezt a munkát, de majd meglátjuk.
*A fiatal férfi jól kezeli a sértődékeny gnómot. Nem vonja kétségbe, hogy ilyen memóriája lenne, helyette elismerését fejezi ki és tovább pörgeti a beszélgetés fonalát mielőtt megint valami olyat tudna mondani amit magára vehet a másik. Ügyes.*
-Mérőrudak. Otthon magamban, majd lefestem őket. Azt, meg tudom csinálni. Talpak vannak is nálam hozzájuk ha szükség lenne rá. Nagyon fontos a precizitás. Mindegyiket egyenlő hosszúságban befestem egy adott színre. A teteje színes, aztán ugyan olyan hosszan festetlen, majd megint színes, aztán festetlen, majd megint színes. És, hogy ez mire jó? Mérni fiam, mérni! Egy ilyen karót, letűzünk a csonthídnál. Aztán tőle meghatározott méterre a következőt és köztük egy kötelet feszítünk ki odafigyelve, hogy az vízszintes legyen. Aztán hasonló távolságra a következő karót. Később fel lehet venni a már lemért karókat csak, azt nem ami a kezdőpontot jelöli különben honnan tudnánk, hol kezdtük a mérést. Felmerülhet benned a kérdés, hogy mi értelme összefesteni őket, meg magának a kötélnek. Az a pontosság miatt van. Látjuk vele a talaj egyenetlenségeit és pontosan lemérhetjük, hogy egy távolságon belül mennyire emelkedik vagy süllyed a föld a meredély körül. Amennyiben ez olyan szélsőséges lenne, hogy az egyik rúdon mért jelölés magassága el se érné a másik rudat akkor az azok közt lévő távolságot csökkentjük. A csonthídon valószínűleg úgy kell, majd eljárnunk annak az egyenetlensége miatt. Nincs mit tenni. Kókány munka.
*Kezd el magyarázni az öreg. A száját járatni könnyebb mint a lábát amire erősen ráférne már egy kis pihenés. Majd a beszélgetés áttér arra, hogy honnan került ide a legény. Az öreg nem is hiszi el ezt a történetet.*
-Emberevő óriások, persze, persze.
*Rázza meg nevetve a fejét. Miket ki nem találnak. Nem mintha ne tudná, hogy létezik ilyesmi. Még lázadás előtt ki is volt plakátolva, hogy egy ilyen szörnyeteg jár-kel a környéken és komoly aranyakat is ígértek a levadászóinak. Ettől függetlenül hihetetlen marad a történet. Főleg mert felesleges a vadonon átvágni ha utazol. Van egy kiépített út ahol őrjáratok szoktak elhaladni. Annak is megvannak a veszélyei hisz ott is járnak banditák akik a karavánokat fosztogatják, de ép eszű gnóm vagy ember azon jár. Viszont míg beszélgetnek addig elérnek Aherber bácsi házához. Valóban nem hivalkodó, de közvetlenül a főtérre nyílik. Itt a közelében a híres mágikus szökőkút és a fogadó. Megvan a maga értéke. Mikor kinyílik az ajtó akkor egy szerény, de nagyon rendetlen házba lesz belátása a másiknak. Hogy se asszony, se bejárónő nem jár ide az egyértelmű. Még a reggeli maradéka is ott van az asztalon közvetlenül valami furcsa tervrajz vázlata mellett, amin az öreg evés közben törhette a fejét. Van por, a levegő dohos és az egyik ablakban lévő vázában talán már egy évtizede is megvan, hogy elszáradt a beletett virág. A berendezés egyszerű. Ahova belépnek nagyobb tér annak az egyik oldala konyha, a másik a műhely. Az ottani polcok zsúfolásik megrakva szerszámokkal. Ott a barkácsasztallal is rajta mindennel amire az öregnek szüksége lehet. Ha Derk alaposabban szétnéz akkor a falon és polcokon kisebb beazonosíthatatlan szerkezetek, tervrajzok és papírkupacok jelzik a férfi évek alatt összegyűjtött munkásságát. Ha még alaposabban szétnéz akkor két képre is felfigyelhet. Az bejárat melletti egyik polcon van az első. Egy kis kézzel rajzolt kisméretű kép, kör alakú keretben. Egy fiatal gnóm férfit ábrázol, aki vonásaiban hasonlít Aherber bácsira mégis más. A másik a falon közvetlenül a barkácsasztal közelében. Ez már nagyobb és mintha itt a házban készült volna. Egy fiatalabb mosolygós akkor mág nem bácsi korú Aherber ül egy széken. Mögötte egy vele egy idős felkontyolt, fekete hajú gnómlány áll a kezét a férfi vállára téve. Aherber térdén pedig egy fiatal gnóm fiú csücsül szépen. Mind szépen felöltöztetve álltak modellt a festőnek. A valódi öreg oda mutat a barkácsasztalra.*
-Tedd csak le oda. Majd én lefestem őket. Reggel gyere, majd el, itt várlak. Holnap nagy munka lesz úgy készülj. Jó lenne két nap alatt befejezni ezt a munkát, de majd meglátjuk.
8803. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-24 09:36:15
Üzenet elküldve: 2025-03-24 09:36:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
* Valóban még csak elképzelni sem tudja azt a jellegű pusztítást, amit az eseményt követve terült a városra. Pánik, félelem, kétségbeesés! Ki-ki külön mindent átérezhette, és biztos van aki mindet, akár ebben a sorrendben, akár fordítva.
Aprót bólint az öreg szavaira. Ha ennyire biztos a memóriájában, akkor ki ő, hogy ebbe beleszóljon? Ő csak a legjobbakat szeretné, mint magának, mint az öregnek. *
- Az azért nem semmi! Én néha azt is elfelejtem, hogy hol hagyom a fejem! Nemhogy mit csináltam tíz, húsz évvel ezelőtt! Mire kellenek ezek?
* Teszi fel a kérdést miközben a gnóm mellett tarja az iramot. *
- Bolondnak? Lehet nem úgy nézek ki de elég tapasztalt vagyok, ha a vándorlásról van szó! Az elején sok nehézséggel kellett megbirkóznom, hol az élelem fogyott el, hol farkasok elöl kellet menekülnöm, hol óriások próbáltak megfőzni, de végül csak átértem a túloldalra! Nem is mertem sokáig visszamerészkedni, féltem, hogy a második akció, akár az életembe is kerülhet, de végül csak visszajöttem!
* Nem is baj, hogy nem hisz neki az öreg, még maga sem hinné el, ha egy hozzáhasonló nyápic közölné vele az eddig elhangozott dolgokat. Ám, ha elhiszik, ha nem, az igazság az igazság marad és a múltban történtek megmaradnak, még hacsak saját maga hiszi el.
Míg az öreg a kulcsait keresi, addig Derk körbenéz a környéken. Elég visszafogottnak gondolja az öreget, elvégre biztos nem önszántából méricskéli a meredély hosszát, márpedig mindenki tudja, hogy kik lesznek a meredély túloldalán. Biztos benne, hogy megengedhetne magának egy fényűzőbb életstílust is, bár eddig sem azt a véleményt formálta a gnómról, hogy érdeklik az ilyenek. *
- Hova tegyem ezeket? Illetve mikor kezdjünk neki a munkálatoknak?
* Teszi fel a kérdést. Ha szükség van még Derk fiatalságára, akkor jobb, ha előre tudja, hogy hol és mikor találkozzanak. *
* Valóban még csak elképzelni sem tudja azt a jellegű pusztítást, amit az eseményt követve terült a városra. Pánik, félelem, kétségbeesés! Ki-ki külön mindent átérezhette, és biztos van aki mindet, akár ebben a sorrendben, akár fordítva.
Aprót bólint az öreg szavaira. Ha ennyire biztos a memóriájában, akkor ki ő, hogy ebbe beleszóljon? Ő csak a legjobbakat szeretné, mint magának, mint az öregnek. *
- Az azért nem semmi! Én néha azt is elfelejtem, hogy hol hagyom a fejem! Nemhogy mit csináltam tíz, húsz évvel ezelőtt! Mire kellenek ezek?
* Teszi fel a kérdést miközben a gnóm mellett tarja az iramot. *
- Bolondnak? Lehet nem úgy nézek ki de elég tapasztalt vagyok, ha a vándorlásról van szó! Az elején sok nehézséggel kellett megbirkóznom, hol az élelem fogyott el, hol farkasok elöl kellet menekülnöm, hol óriások próbáltak megfőzni, de végül csak átértem a túloldalra! Nem is mertem sokáig visszamerészkedni, féltem, hogy a második akció, akár az életembe is kerülhet, de végül csak visszajöttem!
* Nem is baj, hogy nem hisz neki az öreg, még maga sem hinné el, ha egy hozzáhasonló nyápic közölné vele az eddig elhangozott dolgokat. Ám, ha elhiszik, ha nem, az igazság az igazság marad és a múltban történtek megmaradnak, még hacsak saját maga hiszi el.
Míg az öreg a kulcsait keresi, addig Derk körbenéz a környéken. Elég visszafogottnak gondolja az öreget, elvégre biztos nem önszántából méricskéli a meredély hosszát, márpedig mindenki tudja, hogy kik lesznek a meredély túloldalán. Biztos benne, hogy megengedhetne magának egy fényűzőbb életstílust is, bár eddig sem azt a véleményt formálta a gnómról, hogy érdeklik az ilyenek. *
- Hova tegyem ezeket? Illetve mikor kezdjünk neki a munkálatoknak?
* Teszi fel a kérdést. Ha szükség van még Derk fiatalságára, akkor jobb, ha előre tudja, hogy hol és mikor találkozzanak. *
8802. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-23 03:11:10
Üzenet elküldve: 2025-03-23 03:11:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
* Mint az állatok úgy tolonganak itt a városiak. *
- Ezeknek sincs jobb dolga ilyenkor, mint itt mászkálni.* Morogja, miközben igyekszik utat törni magának. Itt már sokkal óvatosabbnak kell lennie. A megjelenéséről ordít, hogy a kikötőből jött, ami elég ok a város dicső őreinek, hogy rajta tartsák a szemüket. Kap jó néhány rosszalló pillantást. El is kerüli őket nagy ívben, még csak az hiányzik neki, hogy azok is feltartóztassák. Nem ússza meg a dolgot. Mire átkel a városon, vagy háromszor biztosan el kell mondania, hogy mi dolga van itt. A felszerelését is átnézik, de nincs nála semmi kivételesen törvénytelen, így mondhatni útjára engedik. Legszívesebben leköpni, de a fogaira még csak szüksége van. Kénytelen lenyelni a békát, de már igencsak unja a dolgot. A főtéren legalább jól rálátnak, így talán békén hagyják és megelégednek a távoli figyelésével. A híres vízből, ami itt található feltölti kulacsát és aztán vár. Idegesen mászkál fel és alá, mert megülni nyugodtan nem tud.*
- Ezeknek sincs jobb dolga ilyenkor, mint itt mászkálni.* Morogja, miközben igyekszik utat törni magának. Itt már sokkal óvatosabbnak kell lennie. A megjelenéséről ordít, hogy a kikötőből jött, ami elég ok a város dicső őreinek, hogy rajta tartsák a szemüket. Kap jó néhány rosszalló pillantást. El is kerüli őket nagy ívben, még csak az hiányzik neki, hogy azok is feltartóztassák. Nem ússza meg a dolgot. Mire átkel a városon, vagy háromszor biztosan el kell mondania, hogy mi dolga van itt. A felszerelését is átnézik, de nincs nála semmi kivételesen törvénytelen, így mondhatni útjára engedik. Legszívesebben leköpni, de a fogaira még csak szüksége van. Kénytelen lenyelni a békát, de már igencsak unja a dolgot. A főtéren legalább jól rálátnak, így talán békén hagyják és megelégednek a távoli figyelésével. A híres vízből, ami itt található feltölti kulacsát és aztán vár. Idegesen mászkál fel és alá, mert megülni nyugodtan nem tud.*
8801. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2025-03-23 03:05:38
Üzenet elküldve: 2025-03-23 03:05:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Az agg gnóm geodéta és az zsenge egészséges emberfi ténykedése//
-Azt, se tudni mi volt ott igazából. Mindenki mesél mindenfélét. Csoda, hogy utána olyan gyorsan sikerült a városőrség nélkül rendet tenni a városban.
*Ő ki se mert mozdulni a házából. Talán ha nem olyan feltűnő helyen lakik akkor nem ússza meg ő sem betörés nélkül. Egy öregember könnyű préda lett volna bárki számára. A piacon hamar elintézik amit akarnak. Összeválogatja amit kell és már csak indulni kell. A visszakérdezés hallatán megsértődik.*
-Persze, hogy ez minden! Semmi baj nincs a fejemmel. Azt, is megtudnám mondani, hogy azon a napon, mikor te születtél mit csináltam, munkával kapcsolatban pedig főleg nem felejtek el semmit.
~Léc, kötél, festék. A térképhez meg megvan minden.~
*Mehetnek is a főtérre. Aherber bácsi kérdésére a legény mesélni kezd, amit érdeklődve hallgat az öreg. Egészen egy pontig.*
-A világválasztó hegyen át? Na, ne bolondozz velem te fiú. Bolondnak nézed az öreg gnómot mi? Pedig nem az.
*Nem egy lehetetlen, de veszélyes vállalkozás. Átkelni a hegyeken, az erdőn, az őrizetlen vad vidékeken ahol a ki tudja mik is előfordulnak. Ép eszű gnóm nem csinál ilyet, de még egy ember se. Ahogy a főtérre érnek az egyik ház felé indul meg az öreg és kezd keresgélni a zsebében.*
-Hova tettem, azt a fránya kulcsot? Hát itt volt a zsebemben a fene enné meg!
*Kezd el kipakolni belőle mindenfélét. Kockás szövetzsebkendőt, csavarokat, pár aranyat...*
-Megvan, megvan. Tudtam én, hogy itt lesz.
-Azt, se tudni mi volt ott igazából. Mindenki mesél mindenfélét. Csoda, hogy utána olyan gyorsan sikerült a városőrség nélkül rendet tenni a városban.
*Ő ki se mert mozdulni a házából. Talán ha nem olyan feltűnő helyen lakik akkor nem ússza meg ő sem betörés nélkül. Egy öregember könnyű préda lett volna bárki számára. A piacon hamar elintézik amit akarnak. Összeválogatja amit kell és már csak indulni kell. A visszakérdezés hallatán megsértődik.*
-Persze, hogy ez minden! Semmi baj nincs a fejemmel. Azt, is megtudnám mondani, hogy azon a napon, mikor te születtél mit csináltam, munkával kapcsolatban pedig főleg nem felejtek el semmit.
~Léc, kötél, festék. A térképhez meg megvan minden.~
*Mehetnek is a főtérre. Aherber bácsi kérdésére a legény mesélni kezd, amit érdeklődve hallgat az öreg. Egészen egy pontig.*
-A világválasztó hegyen át? Na, ne bolondozz velem te fiú. Bolondnak nézed az öreg gnómot mi? Pedig nem az.
*Nem egy lehetetlen, de veszélyes vállalkozás. Átkelni a hegyeken, az erdőn, az őrizetlen vad vidékeken ahol a ki tudja mik is előfordulnak. Ép eszű gnóm nem csinál ilyet, de még egy ember se. Ahogy a főtérre érnek az egyik ház felé indul meg az öreg és kezd keresgélni a zsebében.*
-Hova tettem, azt a fránya kulcsot? Hát itt volt a zsebemben a fene enné meg!
*Kezd el kipakolni belőle mindenfélét. Kockás szövetzsebkendőt, csavarokat, pár aranyat...*
-Megvan, megvan. Tudtam én, hogy itt lesz.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8907-8926