Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 336 (6701. - 6720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6720. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-12 21:29:33
 ÚJ
>Wymnter Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Indulós//

* Meglepődik a fuváron de megállítja a lovát és figyeli Dram arcát, hátha az elárul valamit a levélből, ám mohó kíváncsiságát a férfi hamar kielégíti. *
- Tehát hivalatosan is zöld az út előttünk - * kicsit elhúzza a száját, mert így már olyan, mintha az öreg küldte volna őket oda, nem önszántukból választották volna ezt az ösvényt, ám még így is szívesebben megy, mint marad, mert legalább a mintentlátó szem lekerül róluk. *
- Menjünk, ahol te vagy, ott vagyok én is, hogy hol tanulok mágiát az nem érdekes - * mosolyodik rá kicsit el is vörösödve, hogy érzelmei ennyire nyíltan teret engedtek maguknak, ám úgy véli ez még elmegy testvéri szeretetnek, tehát a nem kívánt fülek is nyugodotan hallhatják. *
- A tisztáson mondjuk kicsit megállhatnánk - * súgja hallkabbra véve a szót, aztán kacsint egyet * persze csak ha van kedved hozzá, picit kettesben a nagy kaland előtt - * vigyorodik el, de hangja még mindig halk, hogy csak a férfi hallhassa. *


6719. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-12 20:32:16
 ÚJ
>Drameiloten Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Indulós//

* Dram nem foglalkozik húgának a kekeckedésével, inkább megindul előre. Nem haladnak sokáig azonban, amikor egy szolgáló jelenik meg mögöttük. Kiabál, hogy várják meg, és az idősebb elf így is tesz, Wimnynek is jelezve, hogy cselekedjen hasonlóan. A futár egy levelet nyom a kezébe, elnézést kér, hogy így feltartotta őket, és hasonlók, ahogy az illem diktálja. A levél természetesen bontatlan, és a férfi kérdő tekintettel nézi a borítékot, és testvérét is. Azonban miután elolvasta, már eltűnik a kifejezés az arcáról, és kissé bosszús váltja fel. *
- Úgy tűnik, apánk hallott a terveimről. Azt javasolja, hogy menjünk Synmirára, és csatlakozzunk a mágusokhoz. Öregbítsük a család hírnevét, szerezzünk ott is befolyást és szövetségeseket... * körbenéz, és amikor látja, hogy tényleg csak ketten vannak folytatja * és a szokásos halandzsa. De amúgy van valami abban amit mond, és én is gondolkodtam rajta. A vezérük is normálisnak tűnt, és azt hallottam, hogy nagyon nagy mágus...
* Elgondolkodva indul tovább a lovával, olyan tempót erőltetve az állatra, hogy testvére könnyedén léptethessen mellette, és beszélhessenek tovább.*
- Igen, jó ötletnek tűnik felkeresni. Nem lesz könnyű dolgunk a tanulással, és elkél minden segítség, tanács, vagy jószándék. * Gondolkodik hangosan, ahogy a város főterén sétálnak át. Káosz, rendezetlenség, és romok... szörnyű az egész. *


6718. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-11 19:03:56
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 681
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Szelíd

//Pestis//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*A temetőbe nem sokan merészkednek. Senki sem bírja az égő hullák szagát.*
- Hát még a látványát! *Kontráz rá egy polgár szakadt ruhájában a szökőkút káváján üldögélve.*
- Nem beszélve a kurva patkányokról, mintha elárasztották volna a vidéket. *Köp ki oldalra egy jóval vagányabb és rátartibb fickó. Szó, mi szó, valóban egy kicsit több a patkány. Talán ez az utcát elárasztó szemétnek is köszönhető, Artheniornak még nem volt ideje a felkelésből fellélegezni.*
- Te! Hallottad Amonon mi van? Háh! A hadúrt büntetik az istenek, azt mondják! *A harmadik nagyot kortyol borosüvegéből, közben a többiekre néz tudálékos szemekkel. Persze mindenki bólogat, ebben nagy az egyetértés.*
- Azért sajnálom az ottaniakat, nekünk is kijutott a jóból, de azért rájuk is rájár a rúd. *Bólogat a negyedik, mielőtt heveny köhögés tör rá.*
- Bassza meg! Félre nyeltem! *Vihog fel, aztán megint köhög. De azt már nem bírja abbahagyni. Társai támogatásával jut el a közeli gyógyítóhoz, kinek háza nem messze van a főtértől. A vizsgálatot követően az orvosnak láthatóan nem fűlik a foga semmilyen gyógyításhoz, persze valójában nem is ért hozzá, hisz a korábban műveltebb nemes orvosok, egyszerűen eltűntek a városból.*
- Mit ijedezel?! Csak adj neki valamit! *Rivallnak rá a kezét feltartó és hátráló sarlatánra.*
- Neki már mindegy... neki már késő! Imádkozzatok! *Teszi fel a kezét, majd a férfi nyakán terjengő dudorokra mutat.*
- Mind meghalunk! Mind meghalunk! Ez a büntetésünk! Takarodjatok innen!!! *Az ajtó nagyot csattan a társaság orra előtt. Hogy a Vashegyen történtek miatt, vagy egyéb okból átoknak tekintve a fekete foltokat ijedt meg a gyógyító, nem lehet tudni. Az azonban biztos, hogy a férfi a másnapot már nem érte meg. Holttestét kint hagyták az utcán, mert senki nem mert hozzányúlni, még a csőrös álarcba bújtatott hamis papok sem.*


6717. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-08 11:06:11
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Álomképek//

*Van, hogy szinte meg is feledkezik Ortas természetéről. Eleinte még tartott tőle, de mostanra ez egészen megváltozott. Mintha a része lenne. Különös, új része, amit épp csak elkezdett felfedezni. Az a béke, amit Ortas adott neki... Ezt nem lehet szavakban kifejezni. A jóscsontok mintha elszunnyadtak volna. Érthető. A sokk, a fejfájásba, őrületbe rángató zokogás az embert is kimerült álomba löki végül, főleg, ha megnyugvással szenderülhet el. Nem háborgatja őket. Eljön majd az ideje, amikor újra kibontja őket. De még nem most.*
- Tudom, ki vagy, Ortas *mondja.* - Mindig is tudtam. Nem tudom, miért, de úgy érzem, tetszeni fog neked ott *mosolyog vissza a férfira.
Talán azért kapaszkodik meg benne ez a jó előérzet, mert az a ház jól ismeri már az ilyesmit. A két veterán sok mindent vitt magával oda. Olyan dolgokat, amikről sosem beszéltek. Se neki se egymás között. De a csendekben mindig ott volt. A házikó magába itta. Kaiyko ebben nőtt fel. Meglehet, emiatt érzi magát olyan otthonosan Ortas társaságában.*
- Sudár *mondja.* - Így hívják a patakot, ami a tavat táplálja a völgyben. *Eddig sosem tűnt fel neki, hogy a patakkal ellentétben a tónak sosem volt neve.
~Hajóval...~ dereng fel valami.*
- Igaz *merengő, kissé azért bizonytalan tekintetét szűkítve. Ködösek az emlékei a puszta előttről. Most, hogy megpróbálja felidézni, egyre kevésbé látja a határokat álom és valóság között. Emlékszik az öbölre. A sötétre. A tenger illatára. Az ajkára kiülő só ízére. A távolban imbolygó lámpás különös színére. És a Dalra. Egy pillanat még az emlékek között és, tudja meghallotta volna újra. Megriad tőle. Attól, hogy elveszi tőle ezt a csendet. Hogy elveszi tőlük.
Ortas keze ekkor csúszik a tenyerébe. Ő pedig a múltban hagyja azokat az emlékeket. Elmosolyodik. Megszaporázza a lépteit, hogy felzárkózzon a férfihoz. Minden lépéssel, minden arasznyi távolsággal mely közé és a város közé kerül, egyre szabadabban és szabadabban lélegzik. Lemorzsolódik róla a viszontagságok fekete varrja és sima, fehér heg marad csak.*
- Ortas... *szólal meg, mikor már épp elég távol érnek. Feltűri a ruhaujját, de ujjai továbbra is a másikéra kulcsolódnak. Az alkarján két kis tetoválás feketéllik.* - Mit gondolsz, tudnál nekem egy ilyenben segíteni, ha odaértünk? Ezek a yadanok krónikásjelei. Most már *mosolyodik el hálásan* - ideje, hogy felkerüljön: csontvető.


6716. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-04 19:32:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 681
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Szelíd

//Kikiáltó//

*Érdekes és harsány ruhába öltözött ember vonul fel a város jelenleg talán kissé kihalt főterére. Persze, amikor a nyakába akasztott, oldalára félrecsapott dobot üti meg ritmikusan és hangosan. Néhány köhintés és a dobszó után lassan maga mellé engedi kezeit, de csak azért, hogy nagy levegőt gyűjtsön, majd velős és rikácsoló hangján énekelve hirdetni kezdjen:*

- Mindenki figyeljen! Közhírré tétetik!
A polgárokra nagy veszély leselkedik!

A fekete halál tette lábát Amonra,
métely és ármány, mi lelkeket tapossa!

Kinek kedves az élete, messzire kerüli,
míg a betegséget a tharg birodalom kezeli!

Amon kapuja máris zárva vagyon,
az uralkodó bölcs döntése, nem tagadom.

Arthenior polgára, figyelj oda magadra,
a népek tanácsa a híreket majd mondja.

Hamarost vége lesz, addig is tarts ki,
Fontos vagy nekünk, fontos itt mindenki!

*Ezt követően, rövid köhécselés után hatalmas pergament kezd el kiszögelni a fogadó előtti hirdetőtáblára, melyen a betegségről ad tájékoztatást, majd, mint aki jól végezte dolgát, távozik. Az esetleges kérdésekre válaszol, majd továbbsiet dolgára, hogy a város különböző pontjain, a szántóföldeken és a kikötőben is hírt adjon a történtekről.*


6715. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-26 16:13:41
 ÚJ
>Godok, Erdőmély Védelmezője avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Óvatosan, felszegve fejét, büszkén, alig susogva érkezik, úgy szállva át Arthenior főkapuin át, mint a Füves Pusztákon átzúduló vihar, őszi szellő - az egyetlen hangot, ami mozgását kíséri, a tisztátlan, orkok vérével beborított páncélzatához dörgölőző szent, lovagi kard adja. Gyalogol, egy éjfél fekete szőrzetű, felpáncélozott ló kíséretében. Akik látták őt, később azt beszélték, hogy Erdőmélyről érkezett, a harcok által vérbe fagyott, Arthenior rengetegén keresztül. Késő éjszaka van, a kovácsműhely és a templom már bezárta kapuit, a szegénynegyed üresen áll, szállást már nem lehetett kapni aznap. Hideg van, sötét felhők gyülekeznek Arthenior magaslatában. A főtér, mint ilyentájt mindig, tele volt népekkel, mostanra jó, ha van egy pár részeges törp, kik egymást próbálják átverni kitalált hőstetteikről szóló történeteikkel. A kabócák elsírják dalaikat, mindegyikük egy történetet mesél el, egy szomorú történetet. Az ismeretlen férfi megáll, vár egy percig, hallgatja az éneket.*
- Eeyr és Erdőmély missziójának legszentebb akarata értelmében küldtek engem ide, melyet nekem, mint Erdőmély Védelmezője és Lanawin szent lovagjaként kötelességem tiszteletben tartani és legjobb tudásom szerint végrehajtani. *Szól ahhoz a néhány földön fekvő, piától bűzlő törphöz, mint ismeretlen személy. Mélyreható hangjával sokakban biztonsági érzetet kelthet.*
- Ho...Hogy...MI?! *Mondja az egyik piától hányni készülő törp.*
*Tovább gyalogol az utca végének irányába, de most már lova kantárjának kezében arra, amerre egy nagyobb fogadó is áll, ha információkat akar megtudni az ember, akkor a legbiztosabb helynek is mondják Artheniorban; a Pegazus. Az ismeretlen férfi, éjfél fekete szőrzetű, felpáncélozott lovát kint hagyván, betér a fogadóba.*


6714. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-24 00:09:10
 ÚJ
>Ortas Hroops avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Álomképek//

*A kitérő hasznos volt, bár legszívesebben kitépte volna a szívét annak az átkozott kuruzslónak. Kaiyko nem áll messze a valóságtól, nehéz beteg, talán a legnehezebb. Makacs, önfejű és a düh hajtja, bár ezúttal, elsősorban a lány miatt türtőztette magát. Ugyan a szigorú arcél nem változott, ahogyan a hideg tekintet sem, amely valahogyan a lányra nézve mindig egy leheletnyit enyhül. Kaiyko mesélt, sokat mesélt, s Ortas, miközben kezét látták el, csak hallgatott. Házról, tűzről, meleg téli estékről és beszélgetésekről. Nem emlékszik arra, mikor volt része hasonlóban. Nincsenek már emlékei, csak a Düh. Egy kicsit fél is attól mi lesz, ha nem lesz kin kitöltenie. Mi lesz, ha egy tábortüzes estén ragadja magával. Mi lesz... *
- Gondolod, hogy... *Kószán legyint, miközben lassan sétálnak.* Én alkalmas vagyok ilyen életre? Alkalmas vagyok? *Kérdezi kurtán, s egyben jelezvén a választ.* Megpróbálhatjuk, de tudod ki vagyok. Tudod _milyen_ vagyok. *Húzódik apró mosolyra szája sarka, majd merengőn néz a távolba.*
- Erdei ház. Tűz. Csend, csak te. Mondd csak, patak van, ugye? Ugye van ott patak? *Kérdezi enyhén félrefordított arccal, már-már kíváncsian és vágyakozva Kaiykora tekintve. Mintha egy régi szelíd arc figyelne rá, mely hamar eltűnik ugyan, de még észrevehető.* Szeretem a patakot. *Megvonja vállát menet közben, s mélán nézve meg sérült kezét.* Csak hajt töretlen, csendesen csobogva. Megnyugtat. *Mondja. Elképzeli maga előtt, bár szégyelli bevallani, de tetszik neki a látvány és a helyzet. Hangosan nem mondja ki, de a lány már ismeri őt, túlságosan is. Olvasni tud az arcáról. Érdekes egy kapcsolat az övék. Talán a legkülönlegesebb a világon.*
- Hajóval érkeztem. A Hely. A sziget. *Tekintete egy pillanatra megvillan, a fájó emlék lelket egy pillanatra megsérti. Bár az lehet, hogy jobbam, hogy a lány nem emlékszik már, ugyan nem biztos, hogy ezt közölte vele korábban, ezért nem teszi szóvá.*
- Azt hiszem... *De nem fejezi be a mondatot.* Megbeszéljük, csak induljunk. *Komoran bólint, s nem tekint hátra, persze Kaiykot megvárja, szereti maga mellett tudni. Már a puszta óta szereti. Ha a lány engedi, előre tekintve, de óvatosan megfogja a kezét. Valahogyan így képzeli. Maguk mögött hagyni ezt a posványt. A Düh most nem él, csak a távozás élményei és még néha fájdalom van benne. Meg Kaiyko illata. Ez elég.*


6713. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-21 01:10:36
 ÚJ
>Faerum Nook avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*Faerum a szökőkút szélén üldögélt és irkált a füzetébe. Íja és felszerelései mellette pihentek. A város komoly dolgokon van túl. Sokan meghaltak és kemény munkák állnak még előttük. Vannak akik összetörtek, vannak akik már dolgoznak az újjáépítéseken és a jövőre gondolnak, de azok is felbukkantak már akik ebből a helyzetből is csak ki akarják venni a saját hasznukat. Ez a hangulat pedig az öreget is megérintette. Lázasan irkál hát a füzetébe. Amit mikor befejez egy párszor ráfúj a papírra, hogy megszáradjon a tinta majd elteszi.*


6712. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-20 19:33:14
 ÚJ
>Rill'ir Seut avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

*A nap süti szemét és a kemény faajtó becsapódik mögötte. Mélyet szippant a levegőbe. Meglepő de most nincs a téren azaz ácsorogó, pihenő tömeg.*
~Óhh valószínűleg mindenki azt teszi amit nekem is kéne. Dolgozni és kalandozni. A ma megkeresem a legjobban fizető munkát és dolgozok amíg bírok.~
*Sétálni kezd és közben egy régi dalt dúdol, mely most jutott az eszébe.*

A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.11.22 12:20:34, a következő indokkal:
Helyesírási hibák javítva.



6711. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-19 00:19:14
 ÚJ
>Rill'ir Seut avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

*Besétál a főtérre. Már tudja, hogy jó helyen jár mivel csak erről a városról hallotta azt a hírt, hogy nem zárják körbe falak. Elkápráztatja a szökőkút mely vize csillogóan vonzza és oda vonzzák cserepes ajkai melyek szomjoltó folyadékok követelnek, meg is kapják. Markába zár némi vizet szájához emeli és megissza.*
~Erre most szükségem volt. Viszont a hasam sincs túlságosan tele és már szeretnék vetett ágyban álomra szenderülni nem félve a vadaktól akik éjszaka rám ronthattak volna keresni kellene egy fogadót.~
*Ezzel a lendülettel megindul és korgó gyomra vezeti körbe. Viszi míg oda nem ér egy faajtós épülethez, mely cégérén a "Pegazus fogadó" feliratot olvassa. Belép az ellátás és a puha ágy reményében.*

A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.11.22 13:09:19, a következő indokkal:
Helyesírási hibák javítva.



6710. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-18 20:44:47
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Álomképek//

*Végre előttük nyújtózik a városból kivezető út.
Nem tervezett eddig itt maradni, mégis ő volt, aki ragaszkodott hozzá, míg Ortas sebe valóban rendesen gyógyulásnak indul. Hozzá kell tenni, hogy nem sok nála nehezebb természetű beteggel volt dolga, de ahogy észrevette, talán még a gyógyítónak se. Márpedig a rendszeres kötéscseréből és a gyógykenőcsből Kaiyko nem enged. Ha Ortas a fogát csattogtatná felé, hogy a saját ujjai miatt kéne aggódnia, akkor se engedne. Kaiyko szigora türelemmel ostoroz engedelmességre, vagy inkább belátásra. Abból pedig, úgy tűnik, kifogyhatatlan.
Bárhogy is, azért várta már az indulást. Azt, hogy maguk mögött hagyhassák a Artheniort, és azt, hogy újra lássa a kis erdei házikót, ahol felnőtt. Sose gondolta volna, hogy vissza tudna térni oda. Oda, ahol minden arra emlékezteti, amije már nincsen. De így egészen más.
A gyógyító főzeteinek hála Ortas egészen visszanyerte az erejét. Sokat, rengeteget aludt, míg a láz egészen elmúlt. Az étvágya, a színe is hamar visszatért, így Kaiyko végül előállt a kérésével, ami kilopja őt a városból.*
- Talán még a tél előtt odaérünk *mondja. Tudja, milyen kemény foga van ennek az évszaknak az erdő mélyén, de így is tele van várakozással. Alig várja a téli estéket, amikor csak ülnek ketten a tűzhely táncoló lángjaiba bámulva.*
- A tél után meg... *megvonja a vállát.* - Nem is tudom. Még sosem hajóztam *mondja elgondolkodva.* - Hát te?


6709. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-17 22:04:39
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Megfontolt

//Úton-útfélen//
//Marella Cycon//

*Az emberlány nem bizonyul valami beszédes típusnak, és a tündér szentimentális gondolataival is láthatóan zavarba hozta szegényt, de Vielnek már az is sokat jelent, hogy önként vállalta furcsa társaságát. Kevesen szokták ugyanis idejüket, energiájukat arra szánni, hogy megvigasztaljanak egy olyan csöpp szerzetet, mint ő.
Vielnek sem szokása firtatni, ki kicsoda, honnét jött, ezért részéről semmi akadálya a néma csöndnek. Ez alatt az idő alatt eltöprengve nézi az előttük sétáló tömeg lábait, és a földet, amelyen ők, földi lények mind taposnak. Érzi a fényt, Eeyr áldását, mely simogatja arcát, felitatja szomorú könnyeit. Már nem sír, élvezi a pillanatot, és reménykedik abban, hogy kettejük csöndjében társa is felfigyel az őket körülvevő világdarab elevenségére. Tulajdonképpen az emberlány, ez a kis szikra a világ sötétjében tényleg megvigasztalta figyelmességével.*
~ Tartozom neki. ~ *Gondolja, és adódik is egy kiváló lehetőség. A lány láthatóan fázik. Viel nem tudja megállni, hogy elmosolyodjon: népe arra tanította, hogyha valaki a holdak gyermeke, ő maga is fény. Bár Viel is ugyanúgy érzi, hogy hideg van, nem hajlandó róla tudomást venni, vastag ruhája és a hit melegen tartja. Meg persze az áldásos napfény is hozzájárul a dologhoz.*
- Semmi akadálya. *Mondja, és feláll, majd leporolja fehér szoknyáját, ami beporosodott a káván ücsörgéstől.* Szívesen meghívnálak egy italra! Felmelegítetted a napomat, szeretném viszonozni. *Mosolyodik el.* Viszont arra kérnélek, hogy mutasd az utat, nem vagyok errefelé ismerős. *Teszi hozzá, és addig nem is indul, amíg a magas emberlány nem kezdi előtte törni az utat. *
~A járókelők különösen óriásiak ma.~

A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.17 22:09:26


6708. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-16 22:51:15
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Úton-útfélen//

*Természetesen nem tiltakozik az indulás ellen, hiszen ezerszer át és átforgatta már magában a gondolatokat, és a vége mindig az lett, hogy annak van a legtöbb értelme, ha Lauval marad, illetve most már Lauval, Lyllel, Marellával és Chellel.
Igazából nem csak az esze, hanem a szíve is így dönt, így tulajdonképpen tehetetlen.
Édesanyja jó papnőként arra tanította, hogy mindig bízzon saját megérzéseiben, hiszen azokon keresztül súgnak az istenek és a szellemek. Csakhogy a szimpátia és a szeretet, amit Lau iránt érez nem megérzés kérdése. Hosszú beszélgetések és együtt, vagy egymás mellett átélt nagy tragédiák szerettették meg mindkettőjükkel a másikat. Ami őt illeti legalábbis, szereti Laut, mint egy a sorstól soha meg nem kapott nővért, vagy legjobb barátnőt, aki otthonát elhagyva egyszer csak valóság lett, és ugyan nem tartja magát önteltnek, mégis úgy érzi, hogy ez a szeretet kölcsönös.
Ami pedig a gnóm lányt és Marellát illeti, őket alig ismeri, így velük kapcsolatban csak megérzéseire hallgathat, és hallgat is.
Teljesen biztos nem csak abban, hogy mindketten olyasvalakik, akiktől nem kell féltenie sem önmagát, sem a táskájában szorongó nyulakat, sem pedig Laut, hanem abban is, hogyha eltöltenek egymással kis időt, biztosan jól ki fognak jönni egymással.
Ha őket nem számítja akkor Alenia, Wilhorp, Nairada és Aleimord voltak azok a létezők eddig, akikhez a legközelebb került azóta, hogy száműzték szülőfalujából, méghozzá pontosan ebben a sorrendben. Nia, Nai és Ale ellenben túlságosan nemesek voltak ahhoz, hogy ne érezze magát mindig kissé feszélyezve a jelenlétükben, Wilhorp pedig talán túlontúl tapasztaltnak és az élet sötét oldalát is ismerőnek tűnt, hogy ne érezzen hasonló félszegséget a jelenlétében.
Intath is nagyon szimpatikus volt neki, csakhogy mielőtt jobban megismerhette volna őt, el is váltak egymástól, így pont a vonzó elfet képtelen beilleszteni ebbe a képzeletben felállított listába.
Őt leszámítva, a többiekkel ellentétben mégis úgy érzi, hogy a három másik lány, akivel most van pontosan az ő társasága.
Lauval hasonló helyről indultak útra, nagyjából hasonló okokból, Lyllinor és Marella pedig ugyanolyan idegen lesz Artneiorban, mint ő volt akkor, amikor megérkezett. Mindennek tetejében pedig a fenekestül felfordult világvárosban minden bizonnyal ő is olyan idegen lesz majd, mintha soha még a környéken sem járt volna.
Ha nem is félelem nélkül, valahogy mégis nyugodtan lépked hát Arthenior felé ebben a társaságban, és a félelem is csak akkor tör rá, amikor ráeszmél arra, hogy már majdnem a Főtéren vannak.
Annak persze örül, hogy Lyll legalább eddig tudott kényelmesen utazni, és Chelnek is találtak vizet, az érzés mégis rátör, hogy innentől kezdve megint csak nehezebb lesz minden.
Lau szavai is mintha csak ezt a gondolatát akarnák alátámasztani.*
- Igazad van. *ért egyet vele, ösztönösen is lehalkítva a hangját, mint aki attól tart, hogy a közelükben máris olyanok ólálkodnak, akik szívesen kihallgatnák, hogy mit beszélnek egymás között, és utána ki is rabolnák őket, pedig az óvatosság egyelőre teljesen feleslegesnek tűnik.
Most körülbelül pont ugyanúgy nem figyel rájuk senki, ahogyan rá sem figyeltek fel, amikor először járt ezen a téren, rácsodálkozva arra, hogy végre a városban van.*
- Nagyon nem kéne idekint mászkálni sötétedés után, legalábbis addig nem, ameddig nem tudjuk, hogy pontosan hogyan állnak a dolgok a városban. Egy fogadó pedig tényleg van itt, éppen a tér túloldalán. Ott szálltam meg, amikor először Artheniorba érkeztem. *mondja, ezúttal sikerrel nyelve vissza a rátörő könnyeket, amelyeket az emlékek keltenek benne, amelyek minden bizonnyal akkor is feltörnének belőle, ha fele annyira sem érdekelné mások és saját maga sorsa, mint amennyire eddig.
Alenia vitte el innen, akkor pedig azt hitte, hogy a lehetőségekhez képest boldog és fényes jövő vár rá ebben a városban. Most pedig Nia többszörsen csonkolt, és lehet, hogy halott is, ő pedig immár nem csak száműzött, hanem menekült is, ha pedig valami, éppen ez arra inti, hogy legyen óvatos innentől kezdve bármerre is mennek, vagy bármit is tesznek.
Miközben elnézi Marellát, ahogyan elvezeti az istállóba Chelt, nem tud mást tenni, mint követni Laut és Lyllt.
Furcsa és nyugtalanító érzés másodszor is megérkezni pont ide, ugyanakkor mégis reménnyel tölti el. Végül is, attól még, hogy elsőre nem sikerült, második próbálkozásra miért ne találhatna itt otthont?
Mikor Lau és Lyll nyomán belép a Pegazusba hiába van olyan érzése, hogy mindezt amit most tesz már átélte egyszer, pontosan tudja, hogy a látszat ellenére egy teljesen más városba érkezett most vissza.
Ahhoz képest is teljesen más, ahová annak idején megérkezett, de nagy valószínűséggel még ahhoz képest is, ahonnan nem olyan régen társainak és neki el kellett menekülnie.*



6707. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-16 21:46:40
 ÚJ
>Marella Cycon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen//
//Holdezüst Vieljana//
*Pár másodperc eltelik, mire a tündérlány rá pillant.*
- Ööö… Köszönöm... -* Csak összevissza tud habogni, hiszen nem igazán tudja mit is válaszoljon a lánynak. Az invitálásra azután mellé ül. Bár még mindig fogalma sincs mit mondjon, így pár percig csak ülnek egymás mellett. Azonban Rella egy idő után fázni kezd, így megszólal.*
- Eléggé hideg van nem gondolod? - *Kérdezi, miközben összébb húzza magán a kék köpenyét.* - Mit szólnál, ha bemennénk a fogadóba? Ott valószínű, hogy melegebb van!
*A lány érdeklődve várja a tündér válaszát, és reméli, hogy bele fog menni, mivel valószínűsíti, hogy a lányok már bent várják!*


6706. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-16 17:15:47
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Megfontolt

//Úton-útfélen//
//Marella Cycon//

*A lány most egy másik világban jár, ősei korában. A tündérek teremtésére gondol, és mindarra, amit _ők_ teremtettek, amikor létezésükkel bearanyozták a földet. Most minden más, és úgy tűnik, sok dolog elromlott. Vieljana csak remélni meri, hogy nem visszafordíthatatlanul. Szemei a végtelenbe révednek, és még azon is túl, de azért érzékeli az érkezőt. Először nem pillant rá, csak megérzi, hogy hozzá intézi szavait, a rá szegezett, együtt érzéssel teli pillantás fénysugárként éri bőrét.*
- A jó emberek, mint amilyen te vagy, majd mindent jobbá tesznek egyszer. *Feleli, és szája szélén mintha egy kis mosolyféle is megjelenne. Csak ezután fordul az őt megszólító nő felé, akinek a kinézete egyáltalán nem befolyásolta az előző értékítéletében, bár tény, hogy az emberlány ránézésre is szimpatikus különleges, vörös hajával és zöld szemeivel.* Addig azonban marad a szenvedés és a fájdalom.
*Megérinti maga mellett a szökőkút padkáját, hogy meggyőzze az idegent, üljön le mellé.*
- Fogalj helyet, ha beszélgetnél, vagy menj tovább, és ne foglalkozz egy bolond lánnyal. Bárhogy is döntesz, a holdfény ragyogja be utadat, amiért segíteni akartál a föld egy szomorú gyermekén, és ne aggódj, nem fogsz megbántani.
*Mondja halvány mosollyal. Ruhaujjával elmaszatolja az arcán keserű könnyeit.*


6705. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-15 21:35:10
 ÚJ
>Marella Cycon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen//
//Holdezüst Vieljana//

*Rella kilép az istállóból, bár nehéz szívvel hagyja ott Chelt, azonban tudja, hogy végre egy jó, pihentető éjszakája lehet. És végre valahára neki is, hiszen ha minden jól megy végre ágyban aludhat. Zöld szemét végig vezeti a főtéren, ám megállapodik a tekintete a szökőkúton, és a peremén ülő aprócska alakon, akit a többi ember látszólag észre sem vesz. A lány haja ezüstös színben világítja meg az éjszakát. Marella még ilyen messziről is észreveszi, hogy zokog. Mivel az ő szíve sem teljesen van kőből. Rögtön valamiféle idegen késztetést érez rá, hogy megvigasztalja. Ilyet még nem érzett, így nem is tudja hova tenni ezt a hirtelen segítő szándékot. De pár lépés után már nincs visszaút.*
- Minden rendben?


6704. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-14 10:17:55
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Megfontolt

//A föld gyermeke//

*Az Arthenior főterén járó-kelő, többnyire magas népek között az avatatlan szemnek nem is lehet olyan egyszerű észrevenni azt az ezüstszőke tündért, aki a szökőkút káváján kuporog. Talán csak az tűnhet fel egyeseknek, hogy milyen keservesen zokog. Könnycseppjei megannyi gyöngyként hullnak a szürke földre, megülnek fehér szoknyáján, eláztatják arcát. Némán sír, de szemében egy nép fájdalma tükröződik.*
- Fény Úrnője, kérlek, segítsd meg ezt a vidéket. *Fohászkodik csendben, maga elé rebegve a már sokszor elismételt szavakat.* Kérlek, ne engedd, hogy a jó, szerető népek démonok martalékai legyenek. Kérlek, gyógyítsd meg a sebzett, meggyötört földet.
*Még mindig megszédül, ha a várost átszelő szakadékra gondol, s újra sírni kezd. Abban bízik, hogy könnyei, mint annak idején Flint tündér halála előtt, új reményt, termékenységet adnak a földnek, s egyszer Lanawin békéje helyreáll.*
~ Ezért még meghalni is érdemes volna. ~ *Gondolja, de tudja, ez kevés. Neki más feladata van, szét kell osztania a szeretetet ezen a földön, mely már oly régóta nem kapott…*


6703. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-08 21:26:32
 ÚJ
>Marella Cycon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen//
*Mikor feleszmél a gondolatai fogságából, az újonnan érkező lány már távozott is, ők pedig tovább menni készülnek.
Miután megitatja Chelt, és felültetik Lyllinort a nyeregbe, ő is csatlakozik az aprócska gnóm lányhoz, hiszen fogalma sincsen arról, mennyit fognak utazni, így önző módon nem szeretett volna gyalogolni, mikor ott volt neki a lova.

Ahogy tovább gyalogolnak, egyszer csak meglátta a várost, ahol még sohasem járt, így nem tudhatja milyen volt a felkelés előtt, de szívesen látta volna milyen volt még a felkelés előtt.

Miután a gnóm lány leszáll Chel- ről, ő is követi a talajra. Felnéz a fogadóra, majd a megpillantja mellette az istállót. A lovára néz, miközben megpaskolta a nyakát.*
- Ha szeretnétek bemehettek! Én elviszem Chelt az istállóba! - *Azzal elindul az említett hely felé.*



6702. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-07 23:28:53
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 88

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen//

*Az már bizonyos, hogy a rövid búcsúzkodás után nagyon bölcsen elvetették javaslatát az útról való letérésről vízkeresés céljából, s ez még inkább arra sarkallja, hogy hallgasson a tapasztaltabb nők ötleteire. Az események ilyetén való felgyorsulása viszont kettős lehetőséget, mondhatni kettős valóságot hordoz magában, melyek mindegyike említést érdemel…

Amennyiben senki nem erősködik sem itatás előtt, sem itatás után… úgy Chel és ő is mélyen hallgatnak arról, hogy itt valami terv volt születőben, amiben mindketten érintettek voltak. Lyll szép csendben meghúzza magát a többiek között, szedi apró lábait, olykor igazít a csúszós borosüvegen, amitől úgy festhet, mint egy kezdő alkoholista. Néha szipog, orrot töröl vagy köhint, egyébként viszont nagyon koncentrál, hogy a lépést tartani tudja a társasággal. Az út végére gyöngyöző homlokkal, kipirult arccal ér, de már a távolból is látja, hogy nem lát falakat, s ez feledteti a sajgást a lábában. Elmosolyodik. A mágia mindig képes elvarázsolni.

No de… ha lelkiismeretes társai mégiscsak megemlékeznek róla és egy bizonyos négylábúról, ami a valószínűbb eset, akkor egy kissé másképp zajlik az út. Először is nyel egy nagyot, aztán belesápad a gondolatba, hogy tényleg olyan magasra kerül, ráadásul mozogni fognak. De már beleegyezett, így nem hátrál meg a veszélytől. Halált megvető bátorsággal csoszog Chel mellé. A bort viszont rá kell bíznia valakire. Esetleg, ha lenne Marellának nyeregtáskája, vagy Luni lenne olyan figyelmes a nyuszik mellett megint helyet szorítani... Nem tud egyszerre rettegni és babát is szorongatni. No meg legalább valahogy kapaszkodnia kellene… valamibe…
A felszállás sem olyan egyszerű dolog, neki a kengyelhez is kislétra kellene, és akkor se lenne még kinn a vízből. Még jó, hogy aprócska termetű és könnyű, így fel tudják emelni. Feltehetőleg Marella is visszaül Chelre, amitől Lyll nagyobb biztonságban fogja érezni magát. Ha viszont a nyereg az övé, akkor ujjfehéredésig fogja szorítani a kápát, és mire megérkeznek, görcs áll a vállába.
Eleinte beleszédül a magasságba. Egy hozzá hasonló kis növésűnek már társai szemmagassága is perspektívaváltásnak számít. Leszámítva talán Lunit. Az első tíz percben még nagyon mereven ül, és átértékeli az istenekhez való viszonyát, de a hosszú út során egy kicsit oldódni tud, már-már Chel füleinél távolabb is mer pillantani, és tompulni kezd a „mikor érünk már oda” mantra az elméjében.
Azért Arthenior hiányzó falait így is elcsípi. Nem kis megkönnyebbüléssel. Még el is mosolyodik. Mert ugyebár a mágia mindig képes elvarázsolni… és végre leszállhat Chelről – amennyiben segítenek neki. Reszketeg lábakkal ér talajt.
~Végre!~
Társaihoz őszinte mosollyal fordul már.*
- Dagyod köszödöb!

*Akárhogy is keveredik el Artheniorba, Lau üdvözlésekor már lelkes fények csillognak bágyadt szemeiben. A szökőkút játéka és az elhangzó szavak elterelik a figyelmét egy megdöbbentően ismerős, gyönyörű szőrzetről... és a macskáéról is.*
- Köszödjük…
*Felel csendesen és empatikusan mosolyog Laura. Érzi a visszásságot érkezésük örömében. A javaslatot kitűnőnek találja, hiszen alig áll a lábán. És így talán mégiscsak kap egy bögre forró kakaót. A fogadó közelében még istálló is áll, így Chelnek is jó éjszakája lehet.*


6701. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-07 21:06:44
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 281
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Úton-útfélen//

- Köszönjük! *feleli őszintén Relnek, mielőtt útmutatást adna neki a Sayqueves-házhoz. Csak mikor Luni említi, akkor jut eszébe, hogy Dramék tényleg távozni készültek, de gyorsan elhessegeti ezt a problémát. ~Nemesek! Biztos vagyok benne, még javában zajlik a készülődés, és nem indultak még el!~ gondolja magában, miközben a Reltől kapott szütyőt szorongatva néz a távozó lány után. Mikor alakja már teljesen belevesz a távolba, kicsit megrázza magát és a többiek fele fordul*
- Na induljunk, vagy sosem érünk oda! *mosolyodik el kicsit, majd ha senki sem tiltakozik, szavait tettekre is váltja, hogy még aznap elérjék a várost. Útközben, mikor egy arra alkalmas patak kanyarodik melléjük, felhívja rá Marella figyelmét, majd a lóitatás után rendületlenül halad tovább a város felé, csak hogy hamarosan újra a főtéren találja magát. Itt szomorúan áll meg egy pillanatra, amíg körbetekint, mennyit változott a helyszín azóta, hogy utoljára itt járt. ~Minden más volt, mikor először voltam itt. Én is, és a város is!~ gondolja kissé csalódottan, majd hátrapillant, vajon a többiek mit szólnak hozzá*
- Üdv Artheniorban! *intézi szavait főként Lyllihez és Marellához, akik, ahogy kivette, még nem, vagy nem sokat jártak itt* Általában nem ilyen, sokkal szebb és békésebb... *teszi hozzá inkább csak magának, majd kissé hangosabban folytatja*
- Azt hiszem, ma már nem lenne bölcs dolog visszamenni a rezidenciára vagy Aleimord után kutatni, nem? *fordul most Luni felé, ám nem is feltétlen vár választ a kérdésre. Maga is tudja, hogy ma már késő van bármi ilyesmihez*
- Azt javaslom, keressünk egy fogadót, ahol meghúzhatjuk magunkat az éjszakára! *veti fel az ötletet a többieknek, majd ha senkinek nincs jobb javaslata, el is indul az egyetlen felé, amit ismer a városban*
- Úgy emlékszem, errefelé van egy! *szól hátra a válla felett a többieknek, magában azért fohászkodva, hogy tényleg erre legyen a fogadó, és hogy az épület a városban történtek ellenére is üzemképes állapotban legyen.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7231-7250