Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van zenét hallgatni. (3.79 MB)

<< Előző oldal - Mostani oldal: 338 (6741. - 6760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6760. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 15:31:26
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 554
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Megfontolt

//Aleimord Sayqueves//

*Feltűnik neki a férfi furcsa szokása, hogy nem akarózik a másik szemébe bámulni még beszéd közben sem.*
- Hogy néz ki? Van valami egyedi ismertetőjegye?*Kérdez rá és visszahajtja a fejére a szálat, a nyakán kanyarít egyet és ismét csak a szemei látszanak ki. Most már ő is a tömeget nézi, ha a férfi elmeséli, mit kell keressen, megteszi, úgy sincsen most ennél jobb dolga. Más esetben nem is szólította volna meg az idegent, csak egy kis szóváltásra vágyott, bár nem kifejezetten azt kapta, amit szeretett volna tőle. Most, hogy már napok óta úton vannak azzal a kísérővel, egyre inkább hiányzik valaki értelmesebb, bár ahogy sejti, ezúttal sincs szerencséje.*
- Nem szeretem, csak a vendégek mindig emlegetik, én csak gyümölcsöt eszem és zöldséget.*Vonja meg a vállát.*
- Itt a fogadóban, ahonnan jöttünk mindenféle ilyen van. *Jegyzi meg a másiknak.*
- Talán ott megtalálod azt a...*Mivel annyira behatóan nem figyelt a másik szavaira, nem jut eszébe a név, amit a férfi említett.*




6759. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 15:11:12
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Maydeleine Rhywayers//

*Mikor a nő azt kérdezi, hogy Aleimord miért jött, a férfi csak egy pillanatra felvonja a szemöldökét. Miután a vonásai kissé kisimultak nem válaszol rögtön. Ismét a nő felé fordul, de szemei mintha sehová sem fókuszálnának.*
- Rielle... Én őt keresem. Reméltem, hogy itt lesz valahol.
*Válaszolja egyszerűen. Azt hitte, hogy egyértelmű, hiszen az előbb is mondta, hogy őt keresi. Már egy ideje csak kutatja a nőt, de semmi nyoma. Mintha elnyelte volna föld, mintha sosem létezett volna. Pedig a férfi tisztán emlékszik rá, sőt, túl tisztán is. Azóta olyan más minden, más az egész világ. De most, hogy eltűnt újra kezdi értelmét veszíteni minden.*
- Vadkansült? Azt szeretnél?
*Aleimord nem tudná megmondani, hogy mikor evett utoljára normálisa ételt. Nem azért, mert nem lenne rá, mert lenne. Sőt, arra is lenne, hogy nagyon sok személyt megvendégeljen. Mostanában nem éhes, nem kíván semmit, és éppen csak annyit eszik, hogy az ereje ne hagyja el. Többre nincs szüksége.*


6758. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 14:55:52
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 554
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Megfontolt

//Aleimord Sayqueves//

*Mikor a másik elhúzódik és eltolja magától a kezét, csak egy elhaló sóhajtás kíséri, meg egy lesajnáló tekintet a másikat. Persze, hogy nem értenek egyet vele, nem igazán hatja meg és már tapasztalatból tudja, hogy az ilyen személyekkel nem érdemes vitába bocsátkozni sem.*
- Miért jöttél? Azt mondtad átutazóban vagy te is, merre tartasz?*Kérdezi óvatosan, majd leül a kút szélére, aztán belemeríti egyik kezét a vízbe és iszik. Úgy érzi, ahogy a másik a tömeget vizslatja szemeivel, hogy semmi jóban nem sántikál és talán óvatosan el kéne oldalaznia a másik irányba, ha jót akar magának. Bár a kísérője jelenléte sem hat nyugtatólak, de ha most megszökne, bizonyosan abból még annyi jó sem lenne, mintha elérnék a végcéljukul szolgáló helyet. Mikor a másik a bűzős lápot említ, egy pillanatra megborzong az undor kiül az arcára.*
- Mondjuk a vadkansültet is szeretem.*Von vállat, miközben ismét merít a vízből és iszik.*


A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.29 15:00:56


6757. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 14:47:02
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Maydeleine Rhywayers//

*Nem nagyon foglalkozik a vállát tapogató kézzel, mintha a nő hozzá sem érne. Tekintete még mindig a távolba mered, majd sok hosszú, csendes másodperc után visszatér az idegen nőre. Barna szemeit egyenesen a másikéba fúrja, de nem próbál kiolvasni belőlük semmit.*
- Nincs.
*Jelenti ki kissé hűvösen. Tényleg nincs nála semmilyen tárgy, és a szokás sem tetszik neki túlzottan, ez az arcáról is leolvasható.*
- Köszönöm, de ez nem segít.
*Ekkor megfogja a nő kezét, és finom, lassú mozdulatokkal lefejti magáról, majd szépen elengedi. Hátrál pár lépést, közben kissé oldalra fordul, és újra a tömeget vizsgálja, ami körülveszi őket.*
- Az állóvíz megposhad, ha nem bolygatják.
*Jelenti ki kissé hidegen. Nem ért egyet a nővel, de a szavaiból ezt már nagyon könnyen le lehet szűrni.*
- Ha egy tóba nem folyik folyó, mocsár lesz belőle, majd bűzös láp. Aztán föld. Sok év után, mikor fák és bokrok növik be, nem is gondolnál arra, hogy egy egykori gyönyörű tó helyén állsz, mi tele volt halakkal, és a vízében gyermekek fürödtek.


6756. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 14:32:02
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 554
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Megfontolt

//Aleimord Sayqueves//

*Akkor eléri a vállát és ráteszi a kezét. Közben figyel és a másik szavaiban némi ellentmondást vél felfedezni, egy kicsit megzavarja, felvetül benne, hogy talán bolond, azoktól meg aztán tart, mert kiszámíthatatlanok, de egyelőre próbálja elhessegetni ezt a benyomást.*
- Nálunk van egy szokás.*Kezd bele, majd a sáljára mutat a szemeivel.* - Van esetleg nálad egy tárgy, attól a személytől, aki keresel? *Teszi fel a kérdést.*
- Bár megpróbálhatom átadni az én energiámat, azt mondják, hogy egy érintéssel akár a fájdalom is megszüntethető, ha elég erős az illető kisugárzása. *A vállára veti a sálat és a víz felé elnéz.*
- Lehetséges, hogy csak egy kis időre van szükséged, mint az állóvíz ebben a kútban, az is azért olyan tiszta, mert nem bolygatják. Talán csupán ennyi kéne neked is.*Majd visszafordul a másik felé.*




6755. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 14:13:10
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Maydeleine Rhywayers//

*Észreveszi, hogy a nő megrezzen, de nem tesz semmit, csak nézi őt, és próbálja elemezni a mozdulatait. Nem tűnik ellenségesnek, sőt, egyenesen olyan személy lehet, aki megpróbál szinte mindenkin segíteni.*
~Nem fog sikerülni.~
*Nem tesz semmit, amíg a nő felemeli a tenyerét, majd közelíteni kezd az egykori nemes válla felé. A férfi inkább csak kíváncsian követi fejével és szemeivel a mozdulatot.*
- Én is csak... Átutazóban vagyok.
*Nem tervezett visszaköltözni a városba, ó nem, az már a múlté. Régen volt, és sok más dolog és tett is volt régen, ami rossz felé vitte, semmit nem szeretne, ami egykori önmagára emlékeztetheti.*
- Igen, csak bennem él.
*Bólint közben, bár arcán nem úgy tűnik, hogy is fogja, hogy mit mond. Mintha nem is gondolkodna, csak beszélne lelketlenül, kicsit össze-vissza, mintha nem lenne meg benne az, ami egyben tartja a dolgok értelmét.*
- Igen, reméljük. Megkeresem... Itt lesz Rielle... Valahol.
*A szavaival ellentétben nem mozdul. A főtéren bolyongó személyeket figyeli messziről, mintha köztük megpillanthatná őt.*


6754. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 14:02:31
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 554
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Megfontolt

//Aleimord Sayqueves//

*Mikor a másik felemeli, a hangját kicsit megrezzen, persze hozzászokott ahhoz, hogy a férfiak így próbálják meg hatalmasságukat jelezni felé, de persze erre ő is képes lenne, ha akarna.*
- Mindenkinél mást jelent a jól, azt hiszem. *Mondja halkan, úgy érzi, hogy mint hangjában, a férfi lelkében is egy repedés húzódik végig, ami még friss, sajog és életidegen egyelőre. Óvatosan felemeli a tenyerét, szétnyitva, hogy a másik lássa semmilyen támadó jellegű szándéka nincsen, és lassan az elf válla felé közelíti, ha engedi.*
- Rielle? Sajnálom, hogy nem tudok segíteni, de csak átutazóban vagyok. *Másik kezével lekanyarintja a sálat a fejéről, el szeretné kerülni, hogy megijessze, avagy erőszakos válaszra kényszerítse az elfet.*
-Nem foglak csak azért megnyugtatni, lehetséges, hogy már csak benned él. Nem szeretném, ha becsapnád magad, mert az nem segít az elfogadásban. A gyász mindig is egy nagyon intenzív és nagyon személyes dolog volt. De reméljük csak azért a legjobbakat?*Fürkészi tekintetével a másikat, úgy közeledik, mint egy megvadult lóhoz.*




6753. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 13:50:27
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 88

Játékstílus: Megfontolt

//Úton-útfélen//

*Mikor Lau is előkerül, a szökőkúttól elindul felé és megáll tőle néhány méterre, mert észreveszi, hogy a kis tündér már megelőzte és mivel nincs ínyére a vallásosság, így inkább még távolabb is lép, nehogy berántsa a nő hevessége abba a végeláthatatlan, áhítattal kikövezett és imádsággal teleszórt világba, amiben maga is tartózkodik. Persze jót mosolyog a gondolaton, el sem tudja képzelni magát, mint hívő embert, bár hogy mindenkinek kell hinni valamiben azt, nem tagadja. Ő most szeretné hinni, hogy egy olyan hely felé tartanak, ahol a békesség és a kedvesség gyakran növő virág a kertben. Most figyeli csak meg, az elf nő karikás szemeit, de minden tisztelete az övé, hiszen önmagáról bizonyosan tudja, ha valaki odamenne hozzá egy ilyen köszöntéssel reggel, mikor még a bágyadtság tetőfokán van, csak elhessegetné megsértve azt, talán még meggyőződésében is, mindegy neki férfi, nő vagy gyerek.
Elnéz Lyllinor felé is, konstatálva, hogy egy alvás ugyan sokat segít, de az ő állapotát nem űzi el azonnal, szíve kicsit megremeg attól, ahogy a többiek bánna a beteg gnómmal. Majd a nemes is megérkezik kíséretével, teljes fegyverzetben és páncélban. A nő szemöldökei felszöknek, most érzi csak igazán mennyire elharapózhatott a helyzet errefelé, azon csodálkozik, hogy még eddig ő ép bőrrel megúszta. Aztán végignéz a többieken és tegnap óta nem változott szinte semmi, egy csapat aprólék, mintha gyerekek vennék körül egy szegénynegyedben, egy kedves elf férfi és egy nagylelkűnek tűnő elf nő. Nagy sóhaj szakad ki belőle, bizony így nézve rá is szorulnak a védelemre, szinte üvölt róluk, hogy nem tudnának ellenállni már egy maroknyi fegyvertelen huligánnak sem. Majd felötlik benne, számolgatva a kezén, mikor a többiek is emlegetni kezdik, valóban még volt velük valaki tegnap este az asztalnál. Mikor az elf nő felveti, hogy hagyhatnának üzenetet, nem szól, hiszen ma ez volt a legértelmesebb ötlet, ami elhangzott, mert, hogy Lyllinort itt egyedül a többiek sem gondolhatják hagyni, a végén még több részletben látják csak viszont a szerencsétlent. Úgy véli Laurentitia egész jól szót ért a nemessel, így ő nem kíván hozzátenni semmit, inkább meghúzza magát, ha esetleg felé néz a férfi csak egy fejbiccentéssel köszönti, nem az a talpig udvarias és előzékenyfajta, így azt mástól sem várja el.*
- Én sem vagyok azaz erdőjáró, kalandor fajta, remélem még napnyugta előtt odaérünk. Majd én megyek a menet végén, úgyis az apróságok tempóját kell tartanunk. Inkább nekik lesz nehezebb a menet nem nekünk.*Gondolkodik hangosan, közelebb lépve Laurentitiához, ha közben elindulnak, bevárja a többieket és a menet végéhez csatlakozik.*




6752. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 13:36:47
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Maydeleine Rhywayers//

*Nem törődik a térdében lüktető fájdalommal. Túl sok mindene fájt már, sokkal komolyabb, sokkal súlyosabb... Miért féltené a térdét, ha a szíve, és a lelke is darabokban? Az egyik itt, a másik ott... Még csak összeszedni sem lehet, annyira távol estek egymástól a darabkák.
Mikor meghallja az idegen női hangot nem pillant fel. Aleimord nem félt egy esetleges hátbatámadástól, talán még örülne is neki. Megnevetettné. Rég törődött vele annyira bárki is, hogy hátbatámadja, hát akkor mi lehetne annál szebb és gyönyörűbb?*
- Mit jelent az, ha valaki jól van?
*Kérdezi halkan, bár a nő még így is hallhatja. A férfi nem mozdul, még mindig ugyan ott térdel, mint eddig.*
- Rendben vagyok. Én tökéletesen... Rendben vagyok.
*Hangosan kezdi a beszédet, de minden egyes szó egyre jobban halkul az ajkai között.*
- Elvesztettem... Sok mindent elvesztettem.
*Talán fel sem tudná sorolni, mennyi dolgát elveszítette. De őt nem érdeklik az anyagi tárgyak, régen sok volt, most is sok van, csak kevesebb, mint régen... Mire megy vele? Neki nem kellenek.*
- Rielle... Láttad őt? Én nem... Láttam. Már egy ideje.
*Lassan, de úgy tűnik, mégis feláll. A nő felé fordul, és világfájdalmas, barna tekintetét az idegenre mereszti.*
- Igazad van és nem is. Örökké a szívemben él, de elveszett.


6751. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 12:50:53
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 554
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Megfontolt

//Aleimord Sayqueves//

*Amint a gyanús alak a szökőkúthoz ér, kicsit arrébb húzódik ültében. Majd hallja a térdei találkozóját a szökőkút szélét keretező kövekkel és felszisszen. Szinte már a hangja is fájdalmasnak tűnik, nem szeretne semmiféle bajba keveredni, de talán abból csak nem lesz semmi, ha egy egyedül sétálót megszólít. Valamint szemügyre veszi a ruháit is, így egy kicsit felbátorodik, most inkább az veszi be magát a fejébe, hogy az utazó nem érzi jól magát, bár még a csuklya miatt nem tudja megállapítani a nemét, de úgy tippeli talán férfi. Mindezekhez még told, hogy a fejét teljesen sál fedi, szemei látszanak csak ki, ez ad némi hamis biztonságérzetet.*
- Jó uram, jól van?*Áll fel és mellélép, közben hallja, hogy magában beszél, most úgy dönt, talán így a legjobb, hiszen ültéből több időbe telne felugrani és elszaladni.*
- Esetleg elveszített valamit?*Soha nem lehet tudni kibe botlik, ezért tartja a méter távolságot.*
- Akármi is volt az, tudja, felén úgy tartják, nem a tárgy a fontos, hanem az emlék, amely általa örökké a színünkben él, azt soha nem tudja elveszíteni. *Szívesen a férfi kezére tenné biztatásul a kezét, de nem tudja, az miként hatna a másikra.*




6750. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 12:46:02
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 304
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Úton-útfélen//
//Reggel//

*Búcsúzásképp még odabiccent egyet a fogadósnak a szíves vendéglátásért és kiszolgálásért cserébe. Bár nem akarja, hogy esetleg félreértsék, így nem mondja ki hangosan, de reméli, most egy jó darabig nem kell találkoznia a férfival, mert lesz saját szobája egy gyönyörű házban, a barátaival körülvéve. Ez a kép lebeg a szemei előtt, ahogy kilép a főtérre. A friss levegő kicsit felélénkíti ugyan, de az alváshiánya sajnos még nem múlik el ettől. Igyekszik leplezni kimerültségét, azonban ez nem sikerülhet valami jól, ha Lylli rögtön kiszúrja, hogy valami nincs rendben*
- Persze, csak egy kicsit fáradt vagyok! *mosolyog Lyllire, próbálva elnyomni egy ásítást. A korán kelés sosem volt az erőssége, ma pedig valahogy különösen nehezen tér magához, de ahogy ott álldogál a többiek mellett, igyekszik összeszedni magát, és mosolyogva köszönt minden új érkezőt*
- Nekem is! *válaszolja lelkesen Vielnek. Ez a túlbuzgó áhítat máskor már ellenszenvet váltott volna ki belőle, a kis tündérhez azonban furcsamód illik ez a fajta vallásosság, a jó előérzet pedig őt is átjárja, vagy legalábbis jól esik azt gondolnia, ez nem hagyta nyugodni az éjszaka*
- Ne haragudj! Nem akartalak felkelteni korábban! De még nem késtél le semmiről! *fordul az érkező Luni felé, hiszen ha már ő maga nem igazán tudta kipihenni magát, nem akarta idő előtt megzavarni a lány álmát, így is sikerült még Arystor előtt ideérnie. A nemesre sem kell sokat várniuk, kis idő múlva megjelenik testőrei kíséretében, és el kell ismernie magában, igazán előkelő és tiszteletet parancsoló a kinézete így vértben, fegyverekkel és harcosokkal körülvéve. Egy pillanatig szinte fél még megszólalni is, Arystor azonban megelőzi és a tegnapi barátságos hangnem biztosítja afelől, hogy még mindig ugyanaz az ember áll vele szemben, akivel előző este a házvásárlásról beszélgetett*
- Jó reggelt! Mi örülünk, hogy itt lehetünk! *feleli mosolyogva a férfinak*
- Ugyan, ez csak természetes! Remélem, nem fogunk túlságosan lelassítani! *jegyzi meg a lovak kapcsán, hiszen egyáltalán nem várja el a nemestől, hogy egyszerű emberekhez illően gyalogoljon velük, ugyanakkor kissé tart tőle, hogy Arystor hamar meg fogja unni a lassú tempót, amit gyalog diktálnak, és inkább otthagyja őket*
- Igen. *fordul aggodalmas arccal Lylli felé. Neki is feltűnt már a lány hiánya, azonban remélte, még be fogja érni őket, mielőtt az indulásra kerülne a sor, így azonban igencsak szorult helyzetben találja magát. Nem akarja megváratni Arystort, ugyanakkor Marellát se akarja itt hagyni egyedül, Lyllit jelen állapotában pedig pláne nem*
- Ez igazán kedves tőled, de nem tudom, mennyire lenne jó ötlet itt maradnod egyedül, míg Marella fel nem ébred... *aggodalma az arcára van írva, mikor újra Arystorra pillant*
- Esetleg hagyhatnánk üzenetet a fogadóban az útirányt illetően! *javasolja, az egyik testőrre fordítva tekintetét, ha a nemes maga nem is akar leszállni a nyeregből, talán egyik kísérőjét megkérhetné, hogy szóljon a fogadósnak, merre mennek, ha valaki utánuk akar jönni. ~Nem várhatunk tovább!~ gondolja szomorúan a menetre kész csapatot szemlélve. Még mindig sajnálja, hogy Marella nem ért ide, ugyanakkor olyasvalakit hátrahagyni, aki szívesen jönne, még jobban fájna a szíve.*


6749. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 12:35:32
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Maydeleine Rhywayers//

*Egy feketébe borult alak jelenik meg a főtéren. Az arcát nemigen látni a fejébe húzott vastag csuklya alól, és az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a férfi nem néz felfelé. Folyamatosan lefelé mered, arra sem figyelve, hogy van-e az útjában valaki, és azt ki kell-e kerülni, vagy sem. Bár öltözete valamikor valószínűleg elég drága lehetett, az idegen nem tűnhet sem gazdagnak, sem nemesinek. Inkább az gondolná róla az átlagember, hogy valahonnan lopta azt a drága kabátot és nadrágot, na meg cipőt, ami rajta van. Bár nem feltűnően koszos, de nem is ragyogóan tiszta, aminek csupán egyetlen, egyszerű oka van: nem érdekli a higiénia. Nem bűzlik messziről és nem is szagos, de korántsem olyan ápolt és fésült, mint mikor büszkén, főnemesek fiaként, felemelt fejjel járta a lázadás előtti várost.
A szökőkút felé sétál, járása erőtlen, mintha a sötétbe burkolt alaknak nem sok életereje lenne. Mikor közelít a célja felé nem lassít le, csak akkor torpan meg, mikor a lábfeje a kemény kőnek ütközik. Hosszú pillanatokig csak áll egy helyben, mered maga elé, bámulja a vizet, majd erőtlenül dől előre. A térde koppan a szökőkút szélénél.
Míg így térdel, ismét hosszú pillanatok telnek el addig, míg ki nem nyújtja a kezét, és két tenyerét a hűvös kútba nem mártja. Négyszer is az arcára löttyenti a hideg folyadékot, amit utána nem töröl le az arcáról, csupán hagyja visszacsöpögni és végigfolyni a nyakán. Rövid, szőke szálai is kapnak kapnak a vízből. Mivel a mozdulttal kénytelen volt csuklyáját hátrahajtani, észrevehető, hogy egykori hosszú haja elég hanyag módon lett levágva.*
- Gyönyörű kristályom.
*Suttogja maga elé még mindig a szökőkút peremén térdelve.*
- Úgy ragyoghatnál a reggeli fényben, akár egy mesteri gyémánt. Egy vörös...
*Hangja hirtelen elhal. Lopva körbenéz, visszahúzza a fejére a csuklyáját, majd visszafordul a sima víztükör felé.*


6748. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-29 10:39:48
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 554
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Megfontolt

//Aleimord Sayqueves//

*Miután kiléptek a fogadóból, kísérője hirtelen megtorpan és visszafordul a nőhöz.*
- El kell még intézzek valamit, addig várj meg.*Mutat a szökőkút irányába jelzésképen. A nő tekintete elcsigázottra vált, majd lopva körbenéz a téren, hogy felmérje, mekkora veszély leselkedik rá, amennyiben most itt egyedül hagyják. Minthogy ismeretlen helyen bóklászni amúgy sem akart, reméli, hogy míg kísérője odavan, ügyes-bajos dolgait intézi, addig ő bele tud olvadni a környezetébe annyira, hogy senkinek még csak a fejében sem fog megfordulni a gondolat, hogy megszólítsa. Csak biccent a másiknak, hogy megértette a döntését és elindul a szökőkút irányába.*
- Kérlek vigyázz magadra, és siess vissza.*Szól még a férfinek, bár az már lassan eltűnik a házak között. Hirtelen magára maradva akaratlanul is a fejére tekert kék sálat meghúzza, hogy csak a szemei látszódjanak ki, ha meg tudná tenni, még ennyit sem hagyna a külvilágnak láttatni, de hát a lába elé csak kell nézni, nehogy orra bukjon. Odaérve a szökőkúthoz próbál a tömegtől legtávolabbi szegletébe leülni, egyik kezével a sál végét, másikkal a tarisznyája szíját markolássza idegességében.*



A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.29 11:19:32


6747. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-28 20:14:18
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen//
//Reggel//

*Laut meglátva azonnal feltűnik neki, hogy az arca megviselt, mosolya fáradt.*
- Ó, jól vagy, Lau?
*Kérdezi halkan, s mindezt még a tüsszentés előtt.*
- Köszönöb.
*Feleli a jókívánságokra. Angu gondoskodása nagyon megmelengeti a szívét, bár hogy ez éppen őrá irányul, zavarba is hozza.*
- Ó, ez igazán... neb szükséges...
*Kezdi félszegen, de mivel a férfi gyakorlatilag már levetkőzött, s láthatóan nagyon határozott, nem venné a lelkére, hogy visszautasítsa.*
- Hát... hát jó...
*Motyogja még halkan, s ő is lekanyarítja köpönyegét, mielőtt Angu a mellényét ráteríti. A füle hegye is belepirul, hiszen a körülölelő melegség olyan, akár egy valódi ölelés lenne. Szégyenlősen mosolyog fel.*
- Köszönöb, Angu.
*A túlméretezett mellényre veszi vissza a köpönyegét, s közben megérkezik a derűs Vieljana, akinek mosolya egyből ráragad.*
- Csodaszép ez a reggel.
*Ért egyet a maga módján. A szeme megakad a tündér arcán. Napvilágnál és ilyen közelről még nem látta, s mivel nagyjából azonos magasságúak - hiszen Vieljana mindössze 2,4 centiméterrel magasabb nála -, várható, hogy neki tűnik fel legelőször.*
- Nahát! Bilyen különlegesek a szebeid, Vieljana!
*Bukik ki belőle őszintén, bár talán nem teszi jól, hiszen ezután észreveszi az ezüstszínű szem környékén az apró hajszálereket, amely korábbi sérülést sejtet, amiről talán nem szívesen emlékezik meg a tündér. Szégyenlősen teszi hozzá gyorsan a kiegészítést.*
- Úgy érteb... nagyon szépek.
*Hamarosan Luni is csatlakozik hozzájuk, s amilyen figyelmes, mindjárt érdeklődik is a hogyléte felől. Lyll szívének ez is nagyon jólesik. Szégyenlősen mosolyog.*
- Jó reggelt neked is, Luni! Köszödöb, bár sokkal jobban vagyok. Úgy örülök, hogy együtt begyünk bind!
*Lyll bizony nagyon izgatott, talán mert ő érzi magát a legnagyobb biztonságban társai körében, s mert neki nincs vesztenivalója, csak a jövő ígérete integet felé, s úgy látja, biztatón mosolyog mellé.
Arystor testőreivel csatlakozik a csapathoz hatalmas, felfegyverzett lován, mely Lyllben félelemmel vegyes csodálatot kelt. Önkéntelenül elhúzódik az útból.*
- Jó reggelt!
*Üdvözli azért őket a maga szokottnál is szerényebb hangerején. A kérdésre, hogy haragszanak-e, amiért nyeregben marad, egy kissé megszeppenten rázza meg a fejét. Ezt nyilván csak akkor veheti észre a férfi, ha kifejezetten ránéz a tömegben, de valószínűbb, hogy valaki más lesz annyira bátor, hogy ezt hangos szóban is kifejezze. S mikor a férfi a menet indulását javasolja, hirtelen hiányérzet támad benne, és társaihoz fordul.*
- Na és Barella? Ő bég nincs itt. Neb fogja tudni, hogy elindultunk, pedig biztosan ő is szeretne jönni.
*Nem szeretné itt hagyni egyedül a lányt, még ha ott is van neki Chel.*
- Én begvárom a fogadóban, és utánatok begyünk, jó? Lóháton habar beérünk titeket.
*Mondja mindenki felé, aki a közelében áll. Mivel Marella már megengedte, hogy felüljön vele Chel hátára, reméli, hogy most is így lesz.*


6746. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-28 18:57:29
 ÚJ
>Noximya, a Feltaláló avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A pestis//
//Gyógyítók a kór ellen//

*Noximya kantárszáron vezeti tovább lovát, a vállán ülő csuklyásmajmával. Végighaladnak a szegénynegyeden, ami nevéhez híven is tükrözi a városi állapotokat. Sok a nincstelen, szakadt ruhákban, akik csont soványan ténferegnek az utcákon. A járvány nyomai is jól láthatók rajtuk. Fekete fekélyek az arcokon, kezeken. Sokan csak fekszenek az utcák szélén, hevenyészett fekhelyeken. Olykor egy-egy köhögés, gyereksírás hallatszik. Nox arcába húzza a védőmaszkot, aminek csőrös része gyógyfüvekkel van kitömve, hogy szűrjék és fertőtlenítsék a belélegzett levegőt.
A lány kiérvén a főtérre, az istállóhoz vezeti Kimérát. Ahogy betérnének az istállóba, éppen az ajtóban összefutnak a félvér lovászlánnyal.*
- Szia, Camille!
*A lovászlány kérdés nélkül, mosolyogva veszi át a lovat. Nox a másik kezébe nyom egy kis erszény aranyat, ami pontosan 25 aranyat tartalmaz [Mesélő (Nyíl)] .*
- A szokott helyére, kérlek. Köszönöm.
*Camille csak bólint. Leoldja a nyeregről, és magához veszi a nagy táskáját, int a lánynak, majd kifordul a főtérre. Odasétál a szökőkúthoz, elővesz egy üvegcsét, és vízmintát vesz a vízből, azt elteszi a táskájába, hogy későbbiekben megvizsgálja. Csöpi lehuppan a kútra és körbeszaladja. Nox leül a szélére, majd elővéve noteszét feljegyez néhány dolgot a teendők közül; csatornarendszer térképét beszerezni, vízminta vizsgálat, további rózsaszirom golyókat készíteni. Egyelőre ennyit jegyez fel, aztán összecsukja és elteszi a noteszt. Körbepillant a téren. Szórványos a jövés-menés. A Pegazus fogadó szegletében öt hivatalos forma férfi áll, és beszélgetnek. Nem messze a hirdetmény táblától. Az egyik ember magas cilindert, zsabós inget és finom, de láthatóan elnyűtt szövetkabátot visel. A többi férfi is hivatal bélinek tűnik, egyiküknél irattáska, egy másiknál nagyobb viaszpecsétes irat, nyilván valami hirdetmény lehet. Nox feláll és odasétál hozzájuk. Leveszi a védőmaszkot, megköszörüli a torkát.*
- Jó napot uraim! Árnytörő Noximya vagyok.
*Derékból kissé meghajtja magát és biccent.*
- Korábban közhírré tették, hogy a kór ügyében gyógyítókat keresnek. Nos, jelentkeznék, hogy segédkezzek a járvány felszámolásában.


6745. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-28 11:02:00
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hádész)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

//Úton-útfélen//
//Reggel//

*Amikor a kis társaság tagjai lejönnek a fogadóba reggel, a fogadós már a pult mögött van és dolgozik. A konyhán már főnek az ételek, készülnek a reggelik, melegedik a tea és a kakaó a betérőknek. A fogadós mindenkitől mosolyogva köszön el, láthatóan neki is jót tett a pozitív megerősítés, hogy vannak még jó dolgok a városban a sok rossz ellenére.*
- Én köszönöm, hogy a vendégeim voltatok, bármikor szívesen látlak benneteket! *Mosolyog Luninarira, majd még integet is, amikor kimegy a Pegazusból.*
- Vigyázzatok magatokra és sok sikert! *Aztán ahogy becsukódik az ajtó, örömmel a szívében néz a kis tündértől kapott apró pegazusra a pohár alatt, majd visszatér a munkájához.

A szökőkútnál nem kell sokáig várni Arystorra és két testőrére. A férfi egy termetes csataménnek tűnő ló nyergében ülve érkezik, mögötte pedig ugyancsak lovon a két előző este is látott férfi fegyverben, páncélban. Egyiküknél még egy számszeríj is van, láthatóan felkészültek a városi állapotokra.
A nemesnél, nyerge mellett egy hevederben ott a másfélkezes kard, vértjét is viseli, de mosolyogva integet már távolról a kis csapatnak, majd odaérve hozzájuk a nyereg magasából néz végig a társaságon.*
- Jó reggelt! Örülök, hogy itt vagytok, bár egy pillanatig sem kételkedtem benne, hogy így lesz. *Mosolyog le a díszes társaságra.
A kis csapatból kevesen vannak lóval, így kissé lassabban fognak haladni, de minden bizonnyal oda fognak érni az első házhoz.*
- Remélem, nem haragudtok meg, ha magam nem szállok le a lóról, öreg vagyok már ilyen sokat kutyagolni. *Néz bocsánatkérően a csapatra, majd ha mindenki kész, megindulhatnak kifelé a városból, hogy az Artheniorhoz közeli erdők felé vegyék az irányt.*


6744. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-28 00:49:11
 ÚJ
>Nerkon Kellos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

//A rétek havának emlékképe//

*A főtéren, hol oly sok jól öltözött egyed van már, nem is kevés köztük emelt fővel, felhúzott orral jár. A lemenő nap narancsában, s a felhőknek takarásában, egy fekete fejfedős figura indul el a városból kivezető úton. Fekete kalapja és sála szinte teljesen eltakarja arcát. Fekete csizmája és nadrágja látszólag beleolvad fekete kancája hullámzó szőrébe, akit nyereg nélkül lovagol meg. Senki nem gondolná, hogy a görnyedt hátú, sötétbe burkolózó, és a sötétedő utak felé induló alak az örökké mosolygós, folyton papagájszín öltözetű ifjú lehet.*


6743. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-27 22:35:11
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Úton-útfélen//
//Reggel//

*Ahogyan ő nem ébresztette fel Laut az este, úgy tűnik most a lány sem őt, ennek pedig kifejezetten örül, mert az ébredésen nagyon sok múlik saját tapasztalata szerint.
Márpedig most egész jót és jól aludt, álmai sem voltak annyira zavarosak, mint lehettek volna, így pedig, hogy magától ébredt fel, egész kipihentnek is érzi magát, bár azért, ha nagyon akarna, akkor elég könnyen vissza is tudna aludni. Éppen csak túl izgatott ehhez, és ma amúgy is sokkal fontosabb dolguk van az alvásnál.
Nem fél ugyan attól, hogy Lau és a többiek itt hagynák, de attól már annál jobban, hogy megváratja őket. Az egyetlen dolog, ami megnyugtatja, hogy úgy okoskodik magában, hogyha már mindenki alig várná, hogy indulhassanak, és tényleg csak rá várnának, Lau biztos visszaszaladna szólni neki, hogy csipkedje magát kicsit jobban.
Bár ilyesmi nem történik, mégis igyekszik nagyon nem húzni az időt. Éppen csak kezeit és arcát mossa meg hideg vízben, valamint a rá jellemző lassú, gondos és komótos fésülködés helyett inkább a lehető leggyorsabban húzogatja a fésűt fekete hajában, azt sem bánva, hogy mindezt azért pár hajszála bánja.
Aztán az öltözködéssel sem vacakol sokat. Tegnapi ruháját veszi vissza, az övvel és a leginkább csak elrettentésként viselt tőrökkel együtt, amiket nagyon remél, hogy nem kell használnia soha. Nem hiszi ugyan, hogy pont ilyeneken múlna, de a kék-fekete kockás ing az egyszerű fekete nadrággal és csizmával tegnap is szerencsét hozott neki, kétszeresen is. Először is Arystorral találkoztak, - igaz ez persze Lau érdeme, - aztán pedig a fogadós volt olyan kedves, hogy pénzt adjon neki azért a két palack óborért, ami inkább csak teher volt számára. Nem mintha olyan nehezek lettek volna, de az legalább biztos, hogy így kis kedvencei jobban, kényelmesebben elférnek majd táskájában. Így már csak az aranyakat kell gondosan eligazítani a táska legmélyén, majd az Aleimordtól kapott három varázsitalt kell óvatosan félrerakni az útjukból, puha kis "fészket" készíteni a ruhákból, ami éjjel az ágyuk volt, majd hagyni kis helyet a táska szájánál, hogy jusson be levegő is hozzájuk azért.
Ha kicsit nehezen is, de ellenáll a kísértésnek, hogy legalább az egyiküket maga elé szorítva induljon útnak. Fél tőle, hogy ezek után a férfi, aki házát meg fogják nézni, nem gondolná őket a legkomolyabb vevőknek.*
- Ne haragudjatok! Ma még bírjátok ki kicsit ebben a táskában, kérlek! Aztán remélem holnap már ti is szabad levegőn lehettek. Utána végre játszunk sokat újra. *mondja játéknyulainak, mielőtt még egy apró légnyílást leszámítva majdnem teljesen lezárná a zsákot, amiben reményei szerint tényleg sikerült nekik kényelmes kis fészket összehoznia. Ezek után már csak a jó meleg köpenyét kell felvennie, ami kicsit ugyan viseltes, de úgy véli, hogy ma még pont meg fogja tenni. Ettől még elhatározza, hogy első adandó alkalommal ki fogja mosni a Naitól kapott ruhákkal együtt.
Ezek után már csak a táskát veszi fel a hátára és útra készen is áll.
Mégis, amikor arra kerül a sor, hogy elinduljon visszaadni a fogadósnak szobájuk kulcsát, azon kapja magát, hogy nehéz szívvel távozik kicsit. Itt kedvesek és jóindulatúak voltak vele, érdekes emberekkel és egy kedves tündérrel ismerkedett össze, biztonságban érezte magát, és még a kakaó is ízlett. Kicsit olyan hát most, mintha újra egy otthont készülne elhagyni. De a tudat megnyugtatja legalább, hogy ezúttal nem menekül, és még csak nem is száműzött. Azért megy a többiekkel, mert velük akar menni.*
- Jó reggelt! *lépked aztán lent a pulthoz mosolyogva, és lerakja rá szobájuk kulcsát. Kicsit közelebb hajol a fogadóshoz, hogy csak ő hallja, amit mond neki. Nem hiszi ugyan, hogy szavaival kényelmetlen, vagy félreérthető helyzetbe hozná, mégis úgy gondolja, hogy ezek leginkább csak kettőjükre tartoznak.
Ugyan szinte biztos benne, hogy a férfi nem vár el tőle hasonlót, de nem bírja megállni, hogy ne ígérje meg neki még egyszer azt, amit tegnap este már megígért.*
- Ha lesz lehetőségem egyszer, valahogy tényleg meg fogom hálálni a kedvességét. Köszönöm még egyszer a segítséget! *mosolyog hálásan.*
- Szép napot és a legjobbakat! *köszön el tőle most már fennhangon, őszintén és szívből kívánva azt, hogy most már tényleg minden legyen a lehető legnagyobb rendben Artheniorban is. Még meg is hajol a férfi előtt mielőtt kisietne a többiekhez, akik úgy néz ki, hogy pont akörül a szökőkút körül gyűlnek össze, amit ő csak távolról csodált meg, amikor a városba érkezett. Most kicsit közelebbről is megnézheti magának, örülve annak, hogy legalább ez a varázslatos tárgy túlélte az itteni káoszt.
~ Biztos nagyon erős mágia védi. ~ állapítja is meg magában boldog elégedettséggel, ugyanakkor növekvő érdeklődéssel is.*
- Jó reggelt mindenkinek és ne haragudjatok! Kicsit elaludtam. *mondja, amikor észreveszi, hogy már szinte mindenki itt van, és ő az, aki utolsók között érkezik. Mivel azonban elsőre senki nem tűnik morcosnak, és Arystort sem látja még sehol, meg a testőreit sem, úgy gondolja, hogy olyan nagy baj nem lehet, hogy kicsit többet aludt és később ért ide, mint a többiek.*
- Ugye jobban vagy Lylli? *kérdi a lánytól reménykedve egy olyan válaszban, amiből az derül ki, hogy igen. Aztán tekintetével Laut keresi meg, hogy megvizsgálhassa az arcát mennyire pihente ki magát.
Egyelőre nem meséli el a nagy hírt, hogy neki is sikerült szert tennie egy kis pénzre, bár amennyire lelkes és boldog még mindig emiatt, szíve szerint most azonnal megtenné. Mégis úgy véli, hogy lesz erre még kedvezőbb alkalom, később pedig talán az öröm és a meglepetés is nagyobb lesz majd.
Igyekszik nem törődni sem a szokásos utazás előtti félelemmel, és a rossz előérzettel sem, ami nyilván az elmúlt hatok hozadéka. Inkább arra gondol, hogy sokan vannak itt vigyázni egymásra, és most olyanokkal lehet együtt, akiknek jelenlétében egyáltalán nem érzi feszélyezve magát, hanem éppen ellenkezőleg. Még a kissé hűvös reggeli levegőt is élvezi kicsit, amit nem mindig szokott.
Miközben azon gondolkodik, hogy mennyire ritka lehet az, hogy ilyen sokan induljanak útnak egymástól sok mindenben különbözve, lelkük mélyén mégis ugyanazzal a céllal és reménnyel, rájön, hogy vidáman mosolyog.
Őszintén reméli és bízik benne, hogy annyi viszontagság és megpróbáltatás után éppen ez lesz az a nap, amikor nem fog csalódni sem ő, sem pedig körülötte senki más.*



6742. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-26 21:03:29
 ÚJ
>Ilidrion Qaruard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*A Pegazus fogadóból kilép egy elf, de ahogy megérzi arcán a hűvös szelet, azonnal szorosabbra húzza utazóköpenyét. A köpeny jó védelmet nyújt a hideg ellen, de nem készült fel megfelelő lábbelivel, egyszerű bőr saruja pedig nem melegíti annyira, mint szeretné.
Az idő nem veszi kedvét, ugyanis a szél ellenére a nap sugarai áldásosan érkeznek a térre. Ilyen állapotában még nem láthatta a főteret Ilidrion, így most őszinte csodálkozás ül ki az arcára, ahogy a szökőkút felé pillant.
~ Csak tudnak valamit a városiak, ez hihetetlen gyönyörű. ~ Fut át agyán, és még el is mosolyodik. Közelebb lépdel a vízhez, és meglepődve veszi észre, hogy az kristálytiszta. Leoldja válláról útitáskáját, és kiveszi belőle a kulacsát. A víz ugyan jéghideg, de teletölti a kulacsot.
~ Később jól fog jönni. ~ Jegyzi meg magában, de a hideg víz érintésétől egész testében borzongás fut át. A kulacsot vissza is rejti a táskájába, de ettől függetlenül a téren marad, hogy rácsodálkozzon a díszes padokra, illetve a márványoszlopra.
~ Kezdem megkedvelni ezt a várost? Azt hittem teljesen élhetetlen lesz. ~ Gondol vissza előítéletére, melyen sokat segített most a tér szépsége.
~ Nehogy túl sok legyen a jókedv, a szegény negyedben se voltam még nappal. ~ Figyelmezteti magát, és körbe is pillant, hogy megtalálja merre kell mennie a koldusokkal teli utcák felé. Útja mindenképpen erre viszi majd, hiszen a piacot tervezi meglátogatni először. Még mindig társakat akar keresni, reméli, hogy a piacon, vagy annak környékén ez sikerülni is fog neki.
Nem is lopja itt tovább a napot, lépteit a kinézett irányba fordítja, és habozás nélkül megindul felé.*



6741. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-12-25 20:24:03
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Úton-útfélen//
//Reggel//

*Vieljana többet aludt, mint manapság bármikor, de ez nyilván azért lehetséges, mert nem kellett azzal gondolnia, hogy egy rosszindulatú állat, ember, vagy bármi más lény bántja. Rengeteg előnye van annak, ha egy apró tündérnek igazi barátai vannak, mint neki: a gondolat is megmelengeti a szívét, ahogy egy kis mosakodás után újra a főtéren találja magát.
Odakint megint megijeszti egy kissé a forgalom, továbbra sincs hozzászokva az embertömeg óriási tumultusához. Az a terve, hogy átverekedi magát a szökőkútig, az egyértelműen a tér közepén van, és innentől egyszerű dolga van, csak fel kell csimpaszkodnia a kőre, és jobban kiláthat. Ahogy azonban utat tör magának, ismerős alakokat ismer fel, és ha ez nem is lenne még elég, egy hatalmas tüsszentés tör utat a levegőben Vieljana felé, és egyértelmű, hogy ki a tulajdonosa. A lány felbukkan a gnóm lányka mellett, akire az elf fiatalember éppen ráadná a mellényét.*
- Az Úrnő fénye ma is ránk ragyog! *Mondja széles mosollyal, hiszen nincs is csodálatosabb, mint a felkelő nap, ahogy beragyogja a földet, és életet ad mindennek és mindenkinek, aki és ami mozog. A boldogság elárasztja a szívét, és szeretné megosztani másokkal is. Talán a többiek még nem is láthatták ilyen vidámnak, elevennek a lányt. Ő is köszön mindenkinek, aztán tekintete megállapodik Laun. Közelebb férkőzik hozzá.*
- Imádkoztam érte, hogy a küldetés sikerrel járjon, de ma különösen jó előérzetem van. *Mondja neki szerényen. Két kezét ruhájába rejti, egy kissé elzsibbadtak a hűvös levegőn, és apró tánclépésekkel tartja magát melegen, amíg meg nem érkeznek a többiek.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7854-7873