Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-18 07:33:08
Üzenet elküldve: 2020-02-18 07:33:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A szél feltámad //
// 2. próbatétel //
- Tűzmágia! Wegtoreni tűzmágia! *kiabálja Grimor, rezignáltan tudomásul véve, hogy előbbi okoskodásának gyümölcsét az első találós kérdést illetően más aratja le. Hát még ha tudná, hogy a színjátszós hajú nagyokos még olvasni sem tud. Pedig igazán izgalmas lett volna, ha napestig itt álldogálnak, anélkül, hogy kitalálnák a helyes választ, a következő megszülető artheniori nemzedék pedig csinos kis malacfarokkal járt-kelt volna ezentúl a világban! ~Vajon örökölték volna az utódaik is? És a sárvárosiakra meg a Romtáborban élőkre is hatott volna az átok?~ Ezt valószínű Grimor most már sohasem fogja megtudni, hacsak nem manifesztálódik ö is újabb 888 esztendő múltán egy elkorcsosultabb nemzedék idejében, amire, lássuk be, kicsi az esély.
Merthogy úgy okoskodik, hogy az ajándék a műhelybe rejtett tűzmágia volt, wegtoreni tűzmágusok titkos tudása a napló alapján. Előszörre is egy tűzvarázslat nevével próbálkozott (az egyetlenével, amit ismer, és amit majdnem a saját bőrén tapasztalt.*
// 2. próbatétel //
- Tűzmágia! Wegtoreni tűzmágia! *kiabálja Grimor, rezignáltan tudomásul véve, hogy előbbi okoskodásának gyümölcsét az első találós kérdést illetően más aratja le. Hát még ha tudná, hogy a színjátszós hajú nagyokos még olvasni sem tud. Pedig igazán izgalmas lett volna, ha napestig itt álldogálnak, anélkül, hogy kitalálnák a helyes választ, a következő megszülető artheniori nemzedék pedig csinos kis malacfarokkal járt-kelt volna ezentúl a világban! ~Vajon örökölték volna az utódaik is? És a sárvárosiakra meg a Romtáborban élőkre is hatott volna az átok?~ Ezt valószínű Grimor most már sohasem fogja megtudni, hacsak nem manifesztálódik ö is újabb 888 esztendő múltán egy elkorcsosultabb nemzedék idejében, amire, lássuk be, kicsi az esély.
Merthogy úgy okoskodik, hogy az ajándék a műhelybe rejtett tűzmágia volt, wegtoreni tűzmágusok titkos tudása a napló alapján. Előszörre is egy tűzvarázslat nevével próbálkozott (az egyetlenével, amit ismer, és amit majdnem a saját bőrén tapasztalt.*
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-18 07:11:28
Üzenet elküldve: 2020-02-18 07:11:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
//Umon//
-Megértem, hogy izgatott vagy. Nem, mégse. *Gúnyolódik egy kicsit Umon kárára.*
-Persze, persze, engem is érdekel mi lesz a vége, de itt annyian vannak, hogy lemerném fogadni, hogy minden feladványnak lesz megfejtése. Az öregek még mindenre emlékeznek, na meg a pletykás vénasszonyok… *Aztán megáll a gondolatmenet, mert nem szeretné a mellette közvetlen álló, magasabb és szőrösebb teremtményt felingerelni bármilyen csekély mértékben sem.*
-Nyilván itt a többiekre gondoltam. Te még egészen liliomszámba mész. *Húzódik szélesre a vigyor, már egészen groteszk formát öltve az arcán. Majd érkezik a felajánlás, amit elsőre csak furcsán bámul, aztán, kapva az alkalmon átveti a lábait, megcsimpaszkodva a férfi nyakában egyensúlyba hozza magát, nem kis nyöszörgések árán.*
-Mit? Hogy? *Pislog nagy értetlen szemekkel a belekenős megjegyzésre, nem igazán szokott nagyobb feneket keríteni a kézmosásnak, a vizet a legtöbb esetben csak ivásra használja. Mikor pedig az alatta morgó száját elhagyja a csalódott sóhaj, csupán egy utánzat neki is kicsúszik.*
-Azt a csigavégbél tekerős, kákicsléfüggő öreganyját neki a terem buráját! *Az egyik kezével még a levegőben is legyint egyet, csak a színjáték kedvéért, ugyanis most mindent tökéletesen lát, nem is volt olyan rossz ötlet ez a nyakbamászás.*
-Ne félj, van még feladvány onnan ahonnan ezek is jöttek, még megcsillogtathatod a… a… jah, hogy a malac orr. Dehogy! Hát én csak igazat mondok. Most. *A jelen pillanatban történő hazugságmentességhez ez is hozzá tartozik, hogy csupán erre a kivételezett pillanatra vonatkozik, amit nem győz hangsúlyozni.*
-Nyertem biza! És egy rövid ideig tudok beszélni a malacokkal is, de különleges malacokra tartogatom ám! *Fedi fel a titkot, akármilyen süldő vakarékkal nem akar ám diskurálni.*
-Sajnos a kardok kérdésében én sem leszek hasznodra, nem igazán mutatnék félelmetesen eggyel sem, főleg ha az nagyobb nálam. *Borong, csak úgy maga elé, elképzelve a helyzetet. Ugyan olyan széles lenne, ha kitartaná a fegyvert oldalra, mint magas, sőt lehet, hogy még szélesebb is.*
-Mi? Hogy a szív? Finomnak finom, nem azt mondom, de hogy jön az a kovácsoláshoz? Amúgy nem igazán van ötletem. *Vallja be, de ha már így buzdítja a férfi, hát miért is ne? Ugyan, mintha ott elől valami megfejtés lenne készülőben és többen el is hagyják a teret, de itt még nem tartja veszett ügynek a dolgot.*
-BIRKAVÉGBÉL! *Kiabál be hangosan.*
-Lemerném fogadni, hogy a kardokat valami zsírossal átdörzsölik, hogy olyan fényesek legyenek. *Ad némi magyarázatot Umonnak és csillogtatja meg jártasságát.*
//2. próbatétel//
//Umon//
-Megértem, hogy izgatott vagy. Nem, mégse. *Gúnyolódik egy kicsit Umon kárára.*
-Persze, persze, engem is érdekel mi lesz a vége, de itt annyian vannak, hogy lemerném fogadni, hogy minden feladványnak lesz megfejtése. Az öregek még mindenre emlékeznek, na meg a pletykás vénasszonyok… *Aztán megáll a gondolatmenet, mert nem szeretné a mellette közvetlen álló, magasabb és szőrösebb teremtményt felingerelni bármilyen csekély mértékben sem.*
-Nyilván itt a többiekre gondoltam. Te még egészen liliomszámba mész. *Húzódik szélesre a vigyor, már egészen groteszk formát öltve az arcán. Majd érkezik a felajánlás, amit elsőre csak furcsán bámul, aztán, kapva az alkalmon átveti a lábait, megcsimpaszkodva a férfi nyakában egyensúlyba hozza magát, nem kis nyöszörgések árán.*
-Mit? Hogy? *Pislog nagy értetlen szemekkel a belekenős megjegyzésre, nem igazán szokott nagyobb feneket keríteni a kézmosásnak, a vizet a legtöbb esetben csak ivásra használja. Mikor pedig az alatta morgó száját elhagyja a csalódott sóhaj, csupán egy utánzat neki is kicsúszik.*
-Azt a csigavégbél tekerős, kákicsléfüggő öreganyját neki a terem buráját! *Az egyik kezével még a levegőben is legyint egyet, csak a színjáték kedvéért, ugyanis most mindent tökéletesen lát, nem is volt olyan rossz ötlet ez a nyakbamászás.*
-Ne félj, van még feladvány onnan ahonnan ezek is jöttek, még megcsillogtathatod a… a… jah, hogy a malac orr. Dehogy! Hát én csak igazat mondok. Most. *A jelen pillanatban történő hazugságmentességhez ez is hozzá tartozik, hogy csupán erre a kivételezett pillanatra vonatkozik, amit nem győz hangsúlyozni.*
-Nyertem biza! És egy rövid ideig tudok beszélni a malacokkal is, de különleges malacokra tartogatom ám! *Fedi fel a titkot, akármilyen süldő vakarékkal nem akar ám diskurálni.*
-Sajnos a kardok kérdésében én sem leszek hasznodra, nem igazán mutatnék félelmetesen eggyel sem, főleg ha az nagyobb nálam. *Borong, csak úgy maga elé, elképzelve a helyzetet. Ugyan olyan széles lenne, ha kitartaná a fegyvert oldalra, mint magas, sőt lehet, hogy még szélesebb is.*
-Mi? Hogy a szív? Finomnak finom, nem azt mondom, de hogy jön az a kovácsoláshoz? Amúgy nem igazán van ötletem. *Vallja be, de ha már így buzdítja a férfi, hát miért is ne? Ugyan, mintha ott elől valami megfejtés lenne készülőben és többen el is hagyják a teret, de itt még nem tartja veszett ügynek a dolgot.*
-BIRKAVÉGBÉL! *Kiabál be hangosan.*
-Lemerném fogadni, hogy a kardokat valami zsírossal átdörzsölik, hogy olyan fényesek legyenek. *Ad némi magyarázatot Umonnak és csillogtatja meg jártasságát.*
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 22:52:11
Üzenet elküldve: 2020-02-17 22:52:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Megtorpan, mikor a nevét hallja, aztán mikor hátrafordul, egy ismerős arcot lát. Mármint az alatt az egy pillanat alatt, míg felméri, hogy ki is szólt hozzá. Utána már inkább a harcos mellkasát nézi, arca javarészt eltűnik a csuklya alatt.*
- Üdv! - *Hajol meg.*
- El-elismerésem a megfejtésért! - *Mondja kissé zavartan, de őszintén. Igazából meglepték, ezért meg van szeppenve. Főleg, hogy a harcos mellett egy másik férfi is érkezik mellé. Akit a jelek szerint Frandr ismer. Ami azt illeti, neki is ismerős a fickó. De inkább csak látásból... Ellenben a neve már többet mond. Amoni ő is.
Meghajol Learon felé is, de bemutatkozni elfelejt. Talán nem is számít, hiszen Frandr megszólítása által már mindkettejük nevére fény derült.*
- Én is csak kíváncsi vagyok... Nem láttam, ki mondta a megfejtést, de a jutalmat meghagynám neki. - *Csatlakozik a mentegetőző harcos szavaihoz, nem sejtve, hogy a megfejtést bemondó éppen itt áll vele szemben.*
//2. próbatétel//
*Megtorpan, mikor a nevét hallja, aztán mikor hátrafordul, egy ismerős arcot lát. Mármint az alatt az egy pillanat alatt, míg felméri, hogy ki is szólt hozzá. Utána már inkább a harcos mellkasát nézi, arca javarészt eltűnik a csuklya alatt.*
- Üdv! - *Hajol meg.*
- El-elismerésem a megfejtésért! - *Mondja kissé zavartan, de őszintén. Igazából meglepték, ezért meg van szeppenve. Főleg, hogy a harcos mellett egy másik férfi is érkezik mellé. Akit a jelek szerint Frandr ismer. Ami azt illeti, neki is ismerős a fickó. De inkább csak látásból... Ellenben a neve már többet mond. Amoni ő is.
Meghajol Learon felé is, de bemutatkozni elfelejt. Talán nem is számít, hiszen Frandr megszólítása által már mindkettejük nevére fény derült.*
- Én is csak kíváncsi vagyok... Nem láttam, ki mondta a megfejtést, de a jutalmat meghagynám neki. - *Csatlakozik a mentegetőző harcos szavaihoz, nem sejtve, hogy a megfejtést bemondó éppen itt áll vele szemben.*
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 22:31:55
Üzenet elküldve: 2020-02-17 22:31:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 389
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 389
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Ahogy a második próba válasza is kiderül, Frandr úgy gondolja, hogy ebből egyértelműen kimarad, hiszen a templomban is nagy szerencse, hogy volt valaki, aki felolvasta neki a könyvet, ám egy kovácsműhelyben nem tűnik ez annyira valószínűnek.
Ám mikor észreveszi, hogy Krestvir és Learon is megindul, minden bizonnyal a műhely felé, meggondolja magát.*
~Hallottam már dolgokat erről a műhelyről, kíváncsi vagyok.~
*Ő is megindul, és szaporázza lépteit, hogy beérje a másik kettőt. Ha/mikor ez sikerül, ráköszön a másik kettőre.*
-Üdv, Krestvir, Learon. Nem tudok olvasni, szóval nem fogom ellopni előletek a jutalmat, csak érdekel a műhely.
*Ezt tisztázva csöndben követi a többieket, bízva abban, hogy ők tudják az utat.*
//2. próbatétel//
*Ahogy a második próba válasza is kiderül, Frandr úgy gondolja, hogy ebből egyértelműen kimarad, hiszen a templomban is nagy szerencse, hogy volt valaki, aki felolvasta neki a könyvet, ám egy kovácsműhelyben nem tűnik ez annyira valószínűnek.
Ám mikor észreveszi, hogy Krestvir és Learon is megindul, minden bizonnyal a műhely felé, meggondolja magát.*
~Hallottam már dolgokat erről a műhelyről, kíváncsi vagyok.~
*Ő is megindul, és szaporázza lépteit, hogy beérje a másik kettőt. Ha/mikor ez sikerül, ráköszön a másik kettőre.*
-Üdv, Krestvir, Learon. Nem tudok olvasni, szóval nem fogom ellopni előletek a jutalmat, csak érdekel a műhely.
*Ezt tisztázva csöndben követi a többieket, bízva abban, hogy ők tudják az utat.*
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 22:19:51
Üzenet elküldve: 2020-02-17 22:19:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Miután Learon hallja a válaszokat Ar Theniortól, úgy dönt, hogy akkor maga kezébe veszi az ügyet és elmegy a kovácsműhely romjaihoz. Körbenéz, látja, hogy egy nő, akit még Synmirán látott is elindul. Úgy tudja, hogy ők nem igazán éheznek a jutalmakra. de ez igazából mindegy is. Most a város érdeke az első. Az előbb malacfarkakról volt szó, most meg ki tudja mit szabadítanak a fejükre, ha nem tudják a választ. A Sajt-mester elindul a nő után, gyors léptekkel, hátha legalább beérheti. Persze Learon már öreg, és a lova nélkül nem is olyan gyors, mint sajgó térdein.* ~Kértem volna meg reggel Fortas-asszonyt, hogy masszírozza meg a lábam! Nem hiszem el!~ *Puffog magában ahogy gyalogol a cél felé.* ~Jövök én is! Hátha maradt még valami abból a romhalmazból éppen! Bár ahogy tudom, teljesen bedőlt és felrobbant az egész kóceráj!~
//2. próbatétel//
*Miután Learon hallja a válaszokat Ar Theniortól, úgy dönt, hogy akkor maga kezébe veszi az ügyet és elmegy a kovácsműhely romjaihoz. Körbenéz, látja, hogy egy nő, akit még Synmirán látott is elindul. Úgy tudja, hogy ők nem igazán éheznek a jutalmakra. de ez igazából mindegy is. Most a város érdeke az első. Az előbb malacfarkakról volt szó, most meg ki tudja mit szabadítanak a fejükre, ha nem tudják a választ. A Sajt-mester elindul a nő után, gyors léptekkel, hátha legalább beérheti. Persze Learon már öreg, és a lova nélkül nem is olyan gyors, mint sajgó térdein.* ~Kértem volna meg reggel Fortas-asszonyt, hogy masszírozza meg a lábam! Nem hiszem el!~ *Puffog magában ahogy gyalogol a cél felé.* ~Jövök én is! Hátha maradt még valami abból a romhalmazból éppen! Bár ahogy tudom, teljesen bedőlt és felrobbant az egész kóceráj!~
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 22:14:38
Üzenet elküldve: 2020-02-17 22:14:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Felkapja a fejét, ugyanis valaki épp azt mondja be, ami neki is eszébe jutott arra az esetre, ha kovácsműhely alatt magát az artheniori műhelyt értette a gólem...
Arra a feliratra ő is emlékszik, de leginkább csak arra, hogy ott volt és néhány részletére. Idegen nyelven íródott, ebben biztos.
Egyébként most sem találta el a helyes megfejtést, de ezt nem találja meglepőnek. Azt már inkább, hogy mások nem nevettek fel azon, hogy a "szikra" is egy helyes megfejtés lehetett volna. Ritkán mond tréfásat, de most határozottan az a véleménye, hogy nagyot alakított. Kicsit csalódott, amiért elmaradt a reakció.
Persze közben örül is, mert így nem vetült rá figyelem.
Mikor a gólem elmondja, hogy a felirat felolvasását várja, körülnéz, hogy ki indul el elsőnek. Nem érti, miért ne tudná bárki kiolvasni a falra írt szavakat? Ettől függetlenül ő is megy. Elorozni a jutalmat nem áll szándékában a megfejtést bemondótól, de most már kíváncsi, mit találnak a műhelyben és talán még segíthet is.
Sajnos túlságosan szó szerint értelmezi most már a gólem kérését, úgyhogy ha van is benne turpisság, vagy rejtett értelem, arra nem gondol. Egyszerűen megy, hogy felfedezze a műhelyt.*
//2. próbatétel//
*Felkapja a fejét, ugyanis valaki épp azt mondja be, ami neki is eszébe jutott arra az esetre, ha kovácsműhely alatt magát az artheniori műhelyt értette a gólem...
Arra a feliratra ő is emlékszik, de leginkább csak arra, hogy ott volt és néhány részletére. Idegen nyelven íródott, ebben biztos.
Egyébként most sem találta el a helyes megfejtést, de ezt nem találja meglepőnek. Azt már inkább, hogy mások nem nevettek fel azon, hogy a "szikra" is egy helyes megfejtés lehetett volna. Ritkán mond tréfásat, de most határozottan az a véleménye, hogy nagyot alakított. Kicsit csalódott, amiért elmaradt a reakció.
Persze közben örül is, mert így nem vetült rá figyelem.
Mikor a gólem elmondja, hogy a felirat felolvasását várja, körülnéz, hogy ki indul el elsőnek. Nem érti, miért ne tudná bárki kiolvasni a falra írt szavakat? Ettől függetlenül ő is megy. Elorozni a jutalmat nem áll szándékában a megfejtést bemondótól, de most már kíváncsi, mit találnak a műhelyben és talán még segíthet is.
Sajnos túlságosan szó szerint értelmezi most már a gólem kérését, úgyhogy ha van is benne turpisság, vagy rejtett értelem, arra nem gondol. Egyszerűen megy, hogy felfedezze a műhelyt.*
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 21:01:49
Üzenet elküldve: 2020-02-17 21:01:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
-Már nem csak a szátok mozog, beszéltek is értelmeset.
*Bólint erősen Ar Thenior szobornagysága.*
-Jót szól az ember. A felirat ott kell, hogy rajta legyen ahová akkor festették, de nem olvashatja el akárki. Aki hangosan kiolvassa, megkapja a jutalmát.
*Hangja mintha megremegtetné a levegőt. Ez még messze nem a talány megoldása. Mint a mágus is mondta: nem elég rakni a szavakat egymásra. Ide tett kell, és ész!*
//2. próbatétel//
-Már nem csak a szátok mozog, beszéltek is értelmeset.
*Bólint erősen Ar Thenior szobornagysága.*
-Jót szól az ember. A felirat ott kell, hogy rajta legyen ahová akkor festették, de nem olvashatja el akárki. Aki hangosan kiolvassa, megkapja a jutalmát.
*Hangja mintha megremegtetné a levegőt. Ez még messze nem a talány megoldása. Mint a mágus is mondta: nem elég rakni a szavakat egymásra. Ide tett kell, és ész!*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:57:59
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:57:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
//Xavy//
*Jókat göcög, miközben koncentrál. A kis gnóm, még úgy is szórakoztató, hogy hallgatja, mert közben kigúvadt szemekkel és lapát fülekkel hallgatja a sorban érkező megfejtéseket.*
- Bocsánat... bocsánat... *Higgad le egy kicsit, aztán megáll a fickándozásban és lenéz.* Egy kicsit izgatott vagyok. Ennyi. *Vonja meg a vállát, majd a lánykára mosolyog.* Na gyere... *Hajol kissé lejjebb, majd, ha a gnóm ügyes, a fél vállán átmászva könnyen a nyakában találhatja magát.*
- Nah... így már te is látsz mindent, leány. *Még ki is húzza magát, hogy Xavynak is minden jól látható legyen.* Csak ne kend belém a... na mindegy. *Valahogy úgy érzi, hogy mi eddig a gnóm kezén volt, az most már a ruháján landolt.*
- Várj már egy kicsit... látod. *Szusszan csalódottan.* Az első megfejtésről le is maradtunk, de a második sem sikerült. *Egészen elszontyolodik, de csak egy pillanatra, aztán felkacag.* Miféle malac orrot?! *Kérdezi hitetlenkedve, felfelé tekintgetve.* Nem versz át? Mondjuk... illene hozzád... *Rázkódik meg a válla.*
- Na tegyünk még egy próbát. Van itt már felirat a műhelyben, szikra... de mi tesz egy egyszerű kardot, igazán széppé és varázslatossá? Magam nem értek a kardokhoz, de hiszem, hogy azt is szereteből kell művelni, legyenek akár hárman, akár négyen. *Gondolkodik.*
- A szív az. A szív a megfejtés.
*Egy kicsit visszább húzza a nyakát.* Legalábbis szerintem... annyira nem vagyok jó ezekből a dolgokból.
*Pedig valaha műveltnek tekintette magát, de van egy sejtése, hogy ezek az idők már rég elmúltak.*
- Amúgy... te nem próbálkozol? *Kérdezi, majd egy pillanat múlva eszébe jut valami. Kicsit turkál a zsebében, aztán egy zöld valamit kínál oda Xavy markába. Szerinte ez tetszeni fog neki.*
- Fogd... törd össze a tenyeredben... nyugodtan... meg fogsz lepődni. Nem malacorr. *Mondja, s hangján hallatszik mosolya. Sokakat meglepett már ezzel a kristállyal, hátha a lánynak is tetszeni fog. Az ilyen banyák élnek halnak a különleges dolgokért, csak meg ne egye.*
//2. próbatétel//
//Xavy//
*Jókat göcög, miközben koncentrál. A kis gnóm, még úgy is szórakoztató, hogy hallgatja, mert közben kigúvadt szemekkel és lapát fülekkel hallgatja a sorban érkező megfejtéseket.*
- Bocsánat... bocsánat... *Higgad le egy kicsit, aztán megáll a fickándozásban és lenéz.* Egy kicsit izgatott vagyok. Ennyi. *Vonja meg a vállát, majd a lánykára mosolyog.* Na gyere... *Hajol kissé lejjebb, majd, ha a gnóm ügyes, a fél vállán átmászva könnyen a nyakában találhatja magát.*
- Nah... így már te is látsz mindent, leány. *Még ki is húzza magát, hogy Xavynak is minden jól látható legyen.* Csak ne kend belém a... na mindegy. *Valahogy úgy érzi, hogy mi eddig a gnóm kezén volt, az most már a ruháján landolt.*
- Várj már egy kicsit... látod. *Szusszan csalódottan.* Az első megfejtésről le is maradtunk, de a második sem sikerült. *Egészen elszontyolodik, de csak egy pillanatra, aztán felkacag.* Miféle malac orrot?! *Kérdezi hitetlenkedve, felfelé tekintgetve.* Nem versz át? Mondjuk... illene hozzád... *Rázkódik meg a válla.*
- Na tegyünk még egy próbát. Van itt már felirat a műhelyben, szikra... de mi tesz egy egyszerű kardot, igazán széppé és varázslatossá? Magam nem értek a kardokhoz, de hiszem, hogy azt is szereteből kell művelni, legyenek akár hárman, akár négyen. *Gondolkodik.*
- A szív az. A szív a megfejtés.
*Egy kicsit visszább húzza a nyakát.* Legalábbis szerintem... annyira nem vagyok jó ezekből a dolgokból.
*Pedig valaha műveltnek tekintette magát, de van egy sejtése, hogy ezek az idők már rég elmúltak.*
- Amúgy... te nem próbálkozol? *Kérdezi, majd egy pillanat múlva eszébe jut valami. Kicsit turkál a zsebében, aztán egy zöld valamit kínál oda Xavy markába. Szerinte ez tetszeni fog neki.*
- Fogd... törd össze a tenyeredben... nyugodtan... meg fogsz lepődni. Nem malacorr. *Mondja, s hangján hallatszik mosolya. Sokakat meglepett már ezzel a kristállyal, hátha a lánynak is tetszeni fog. Az ilyen banyák élnek halnak a különleges dolgokért, csak meg ne egye.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:45:28
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:45:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Szakállába túrva tekintete a távolba mered. Úgy tűnik tippje nem nyerte el a nagy mágus szimpátiáját. A kérdésre mosolyogva válaszol.*
-Míg van rá lehetőség egyszerűbb félresöpörni a biztosnak tűnő dolgokat és nem túlgondolni valamit.
*Aztán, hogy kiderült nem a kovácsműhelyről van szó elgondolkozik. Nem is az üllő és nem is a köszörűkő. A további segítségen elmélkedik.*
-Szóval a kovácsműhelyben van, de nem maga az épület. Az üllő jól hangzott. De maga a kérdés is bonyolult. Ha a kovácsolás hangjára vonatkozik a kérdés akkor is nehéz a válasz. Jelenleg bár csendes a műhely, de fénykorában a mester az inasaival dolgozott ott. Hármas vagy négyeskovácsolással ütötték a fémet. Az üllő csengett három vagy négy kalapács alatt. Egy nagy, két közepes és egy kicsi alatt amivel a mester adta az ütemet. De szikrázni csak a nem elég tiszta fém szokott kovácsolás közben.
*Meglepően mesteremberre valló szavak hangzanak el a jól öltözött úr szájából. Bizony törpe mesterétől sokat tanult. Ki hitte volna, hogy ilyen helyzetben fog előnyére válni. Homlokát ráncolva rágcsálja a szájában lévő pipa szárát.*
//2. próbatétel//
*Szakállába túrva tekintete a távolba mered. Úgy tűnik tippje nem nyerte el a nagy mágus szimpátiáját. A kérdésre mosolyogva válaszol.*
-Míg van rá lehetőség egyszerűbb félresöpörni a biztosnak tűnő dolgokat és nem túlgondolni valamit.
*Aztán, hogy kiderült nem a kovácsműhelyről van szó elgondolkozik. Nem is az üllő és nem is a köszörűkő. A további segítségen elmélkedik.*
-Szóval a kovácsműhelyben van, de nem maga az épület. Az üllő jól hangzott. De maga a kérdés is bonyolult. Ha a kovácsolás hangjára vonatkozik a kérdés akkor is nehéz a válasz. Jelenleg bár csendes a műhely, de fénykorában a mester az inasaival dolgozott ott. Hármas vagy négyeskovácsolással ütötték a fémet. Az üllő csengett három vagy négy kalapács alatt. Egy nagy, két közepes és egy kicsi alatt amivel a mester adta az ütemet. De szikrázni csak a nem elég tiszta fém szokott kovácsolás közben.
*Meglepően mesteremberre valló szavak hangzanak el a jól öltözött úr szájából. Bizony törpe mesterétől sokat tanult. Ki hitte volna, hogy ilyen helyzetben fog előnyére válni. Homlokát ráncolva rágcsálja a szájában lévő pipa szárát.*
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:44:49
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:44:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Learon már éppen válaszolna hatalmas lénynek, amikor is egyik jó ismerőse, Frand bekiáltja a jó megoldást. A következő pedig adott. Elgondolkodik azon, amit az óriás eddig mondott.* ~Beszélgetni öregasszonyokkal. Ismerni a várost. A város alatti mágikus vízgyűjtő!~ *Aztán elhangzik még valami, ami kezdi megerősíteni a gondolatában.* ~A kovácsműhely a hely, de nem a válasz. Szikra szó! Írás! Volt ott valami!~
-Nekem van megfejtésem! *Kiabál az ősi mágusnak.*
-Nem tudom pontosan a szikra szót, de hallottam egy régi mesét, hogy a város lerombolása után mindenféle népek adtak dolgokat. Ilyen a víztározó is, ahogy a kovácsműhely is! Volt a műhely falán valami felirat, amit elolvasni nem tudtam, de biztos fontos volt. A kovácsműhelyben van, és szó. talán ez a megoldás, nem? *Kérdezi érdeklődve és mivel jobb ötlete úgysincs, megpróbálkozik ezzel. Persze ez az egész helyzet kezd át,enni valami furcsa groteszkbe, mert mindig óriási túlvilági hatalmas akarják megváltoztatni a várost.* ~Miért nem hagyják már a sima polgárokat érvényesülni?~ *Mint ahogy ő tette birtokával. Az is szépen gyarapszik és nem is kell hozzá isteni befolyás.*
-Az ötletem a műhely falán lévő felirat!
//2. próbatétel//
*Learon már éppen válaszolna hatalmas lénynek, amikor is egyik jó ismerőse, Frand bekiáltja a jó megoldást. A következő pedig adott. Elgondolkodik azon, amit az óriás eddig mondott.* ~Beszélgetni öregasszonyokkal. Ismerni a várost. A város alatti mágikus vízgyűjtő!~ *Aztán elhangzik még valami, ami kezdi megerősíteni a gondolatában.* ~A kovácsműhely a hely, de nem a válasz. Szikra szó! Írás! Volt ott valami!~
-Nekem van megfejtésem! *Kiabál az ősi mágusnak.*
-Nem tudom pontosan a szikra szót, de hallottam egy régi mesét, hogy a város lerombolása után mindenféle népek adtak dolgokat. Ilyen a víztározó is, ahogy a kovácsműhely is! Volt a műhely falán valami felirat, amit elolvasni nem tudtam, de biztos fontos volt. A kovácsműhelyben van, és szó. talán ez a megoldás, nem? *Kérdezi érdeklődve és mivel jobb ötlete úgysincs, megpróbálkozik ezzel. Persze ez az egész helyzet kezd át,enni valami furcsa groteszkbe, mert mindig óriási túlvilági hatalmas akarják megváltoztatni a várost.* ~Miért nem hagyják már a sima polgárokat érvényesülni?~ *Mint ahogy ő tette birtokával. Az is szépen gyarapszik és nem is kell hozzá isteni befolyás.*
-Az ötletem a műhely falán lévő felirat!
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:34:27
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:34:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Mint kiderül, gondolatmenete nem volt megfelelő, de még csak meg sem közelítette a helyes választ. Elhangzik ugyanis a megfejtés, ami erősen történelmi jellegű, ami talán nem meglepő, tekintve, hogy milyen "őskövület" ez a gólem. Termetéből adódóan nem látja a tömegben a "nyertest", de hallván, milyen jutalmat kap, most először úgy találja, talán nem feltétlenül csak rosszat hozhat az Ar Theniorként bemutatkozott mágus.
Bátortalanul tapsol, kifejezve elismerését a megfejtőnek.
Később, hogy az egyik feladvány letudva, nem sok lelkesedéssel, de nekifog a másiknak. Mintha a gólem arra utalna, hogy egy kovácsműhelyben kell keresni a megfejtést. Talán az arthenioriban? De az bezárt... Vagy inkább csak általánosságban van szó a kovácsműhelyekről?
Mindkét eshetőség eszébe juttat valamit, de egyelőre marad helyben és csak gondolkodik.*
- A kéz? - *Szólal fel ismét. A pengét kéz formálja, s akkor harcra kész a kard, ha kézben fogják.
Aztán eszébe jut más megoldás is, amire magában elmosolyodik, de még szusszan is nevetősen a csuklya alatt. Azért csak kiböki azt is.*
- Szikra?
//2. próbatétel//
*Mint kiderül, gondolatmenete nem volt megfelelő, de még csak meg sem közelítette a helyes választ. Elhangzik ugyanis a megfejtés, ami erősen történelmi jellegű, ami talán nem meglepő, tekintve, hogy milyen "őskövület" ez a gólem. Termetéből adódóan nem látja a tömegben a "nyertest", de hallván, milyen jutalmat kap, most először úgy találja, talán nem feltétlenül csak rosszat hozhat az Ar Theniorként bemutatkozott mágus.
Bátortalanul tapsol, kifejezve elismerését a megfejtőnek.
Később, hogy az egyik feladvány letudva, nem sok lelkesedéssel, de nekifog a másiknak. Mintha a gólem arra utalna, hogy egy kovácsműhelyben kell keresni a megfejtést. Talán az arthenioriban? De az bezárt... Vagy inkább csak általánosságban van szó a kovácsműhelyekről?
Mindkét eshetőség eszébe juttat valamit, de egyelőre marad helyben és csak gondolkodik.*
- A kéz? - *Szólal fel ismét. A pengét kéz formálja, s akkor harcra kész a kard, ha kézben fogják.
Aztán eszébe jut más megoldás is, amire magában elmosolyodik, de még szusszan is nevetősen a csuklya alatt. Azért csak kiböki azt is.*
- Szikra?
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:23:34
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:23:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 389
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 389
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
//Megfejtve//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr nekipróbálkozott, annak ellenére, hogy se olvasni nem tud, se a találós kérdésekhez nincs sok érzéke. Nem nagyon számított így arra, hogy ráhibázik, ráadásul első próbálkozásra.
Ahogy meghallja ezt, haja és szakálla a meglepetéstől pár árnyalattal ismét világosabb szőke lesz, amit így, hogy a figyelem középpontjába került, biztos észrevesznek páran, bár könnyen ráfoghatja a fény játékára az, aki nem ismeri eredeti hajszínét.
Mikor viszont megemlíti a jutalmat, amit nem lehet másképp értelmezni, mint úgy, hogy fel tudja támasztani a halottat, már a kevésbé éles szeműeknek is feltűnhet, hogy a haja bizony jelentősen sötétebb volt még az előbb.*
~Visszaadja az életet? Azt a kurva...~
*Valahogy nem számított arra, hogy ilyen szinte hihetetlenül értékes dologgal jutalmazza Ar Thenior egy találós kérdés kitalálóját. Azt is tudja, hogy ezt a kulacsot mindenképp biztonságban kell tartania.
Ahogy a gólem nevét kérdezi, Frandr hangosan, hogy hallhassa, aki odafigyel, meg is mondja.*
-Frandr vagyok. Frandr'd Gruad.
*Bár nem bánja a rivaldafényt, nem is feltétlenül élvezi. Ha van taps, azt kivárja, ha nincs, akkor ezután rögtön visszaindul a tömeg széle felé, magában már a második talányon gondolkozva.*
//1. próbatétel//
//Megfejtve//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr nekipróbálkozott, annak ellenére, hogy se olvasni nem tud, se a találós kérdésekhez nincs sok érzéke. Nem nagyon számított így arra, hogy ráhibázik, ráadásul első próbálkozásra.
Ahogy meghallja ezt, haja és szakálla a meglepetéstől pár árnyalattal ismét világosabb szőke lesz, amit így, hogy a figyelem középpontjába került, biztos észrevesznek páran, bár könnyen ráfoghatja a fény játékára az, aki nem ismeri eredeti hajszínét.
Mikor viszont megemlíti a jutalmat, amit nem lehet másképp értelmezni, mint úgy, hogy fel tudja támasztani a halottat, már a kevésbé éles szeműeknek is feltűnhet, hogy a haja bizony jelentősen sötétebb volt még az előbb.*
~Visszaadja az életet? Azt a kurva...~
*Valahogy nem számított arra, hogy ilyen szinte hihetetlenül értékes dologgal jutalmazza Ar Thenior egy találós kérdés kitalálóját. Azt is tudja, hogy ezt a kulacsot mindenképp biztonságban kell tartania.
Ahogy a gólem nevét kérdezi, Frandr hangosan, hogy hallhassa, aki odafigyel, meg is mondja.*
-Frandr vagyok. Frandr'd Gruad.
*Bár nem bánja a rivaldafényt, nem is feltétlenül élvezi. Ha van taps, azt kivárja, ha nincs, akkor ezután rögtön visszaindul a tömeg széle felé, magában már a második talányon gondolkozva.*
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 19:51:10
Üzenet elküldve: 2020-02-17 19:51:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
//Megfejtve//
*Ar Thenior előrehajol a tündérhez.*
-Igen, arra akartam rávezetni, hogy talán csak egy dolog lehet a megoldás.
*Biccent a mágus szemmel láthatóan aranyosnak találva a másikért felszólaló tündért.*
-Úgy talán túl könnyű lenne.
*Ekkor érkezik Frandr, aki gyakorlott téli ramazuri túlélőként egyből egy öblös felkiáltásra is sarkallja a mágus-gólemet.*
-Helyes!
*Harsogja elismeréssel, és néhány kézmozdulatot tesz, miközben mély hangon egy igét mormol. Egyeseknek feltűnhet, hogy ez a két véglet vizét megidéző varázslat egy sokkalta bonyolultabb változata. Kezében emberekre szabott bőrszíjas kerek kulacs jelenik meg.*
-Mi szomját oltja a kiszáradt vándornak... Víz. Mi dicsőségét jelzi az áldozatnak... Az ajándék, melyet az ork dúlás megállításának dicső emlékeként kapott a város. És a tározó benyúlik a templomkert alá, ettől bont virágot ez a mágikus víz.
*Méteres kezével magához inti Frandrt.*
-Ez a mágikus víz pedig az életet adja vissza. Fogd, és használd bölcsen!
*Mondja valamivel halkabban a megfejtő kezébe csúsztatva a kulacsot, aztán az egybegyűltekre néz.*
-Az első próbatételt kiállta hát a város népe.
*Ismét a kulacs új gazdájára néz.*
-Hadd hallja a nép nevedet, fiam, ki méltónak találtattál áldásomra!
*Bátorítja Frandrt egy apró bemutatkozásra.*
-Tapsoljátok meg!
*Dörmögi boldogan, aztán tovább várja a második találóskérdésére érkező ötleteket.*
//1. próbatétel//
//Megfejtve//
*Ar Thenior előrehajol a tündérhez.*
-Igen, arra akartam rávezetni, hogy talán csak egy dolog lehet a megoldás.
*Biccent a mágus szemmel láthatóan aranyosnak találva a másikért felszólaló tündért.*
-Úgy talán túl könnyű lenne.
*Ekkor érkezik Frandr, aki gyakorlott téli ramazuri túlélőként egyből egy öblös felkiáltásra is sarkallja a mágus-gólemet.*
-Helyes!
*Harsogja elismeréssel, és néhány kézmozdulatot tesz, miközben mély hangon egy igét mormol. Egyeseknek feltűnhet, hogy ez a két véglet vizét megidéző varázslat egy sokkalta bonyolultabb változata. Kezében emberekre szabott bőrszíjas kerek kulacs jelenik meg.*
-Mi szomját oltja a kiszáradt vándornak... Víz. Mi dicsőségét jelzi az áldozatnak... Az ajándék, melyet az ork dúlás megállításának dicső emlékeként kapott a város. És a tározó benyúlik a templomkert alá, ettől bont virágot ez a mágikus víz.
*Méteres kezével magához inti Frandrt.*
-Ez a mágikus víz pedig az életet adja vissza. Fogd, és használd bölcsen!
*Mondja valamivel halkabban a megfejtő kezébe csúsztatva a kulacsot, aztán az egybegyűltekre néz.*
-Az első próbatételt kiállta hát a város népe.
*Ismét a kulacs új gazdájára néz.*
-Hadd hallja a nép nevedet, fiam, ki méltónak találtattál áldásomra!
*Bátorítja Frandrt egy apró bemutatkozásra.*
-Tapsoljátok meg!
*Dörmögi boldogan, aztán tovább várja a második találóskérdésére érkező ötleteket.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 19:33:16
Üzenet elküldve: 2020-02-17 19:33:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Fäenro//
*A rámutató ujjtól a szíve félreüt, a képe pedig megnyúlik, azt hiszi, azon nyomban, itt helyben malaccá változtatják. A következő pillanatban, mikor javaslatának hibájára fény derül, és a figyelem ártalmatlanul tovasiklik róla, megkönnyebbülten kifújja a levegőt. Még mindig csak egy tapasztalatlan kislánynak érzi magát, a füle hegyéig elpirul, de apró mosoly költözik az arcára, amiért nem visongva rohangál a főtéren. Amint más, tiszteletet parancsoló személyek is próbálkoznak, elnézőbbé válik önmagával szemben tévedése miatt, és drukkolni kezd a megfejtőknek. Jobban érzi magát csendesen a háttérben, egyelőre új ötlettel nem áll elő, csak gyűjti az információkat.
Hogy mikor keveredik Fäenro mellé, nem tudná pontosan megmondani, annyira koncentrál, de mikor hozzászól, hamar megtalálja a hang forrását.*
- Oh, halihó!
*Mosolyog rá azonnal.*
- Nagyon remélem.
*Feleli a megállapítására az orkról. Amint bemutatkozik a fiatalember, mindjárt viszonozná is neki.*
- Én pedig Ly...
*De mivel újabb megfejtés bemondására sarkallja egy ötlet, izgatottan várni kezd, mi a véleménye erről a gólemnek.*
- Járatos vagy a mágiában?
*Súgja oda kíváncsian, mert maga is töprengett már Eeyr varázslatain, de sajnos nem ismeri olyan jól őket, hogy megoldásnak valót fabrikáljon belőlük.*
//Fäenro//
*A rámutató ujjtól a szíve félreüt, a képe pedig megnyúlik, azt hiszi, azon nyomban, itt helyben malaccá változtatják. A következő pillanatban, mikor javaslatának hibájára fény derül, és a figyelem ártalmatlanul tovasiklik róla, megkönnyebbülten kifújja a levegőt. Még mindig csak egy tapasztalatlan kislánynak érzi magát, a füle hegyéig elpirul, de apró mosoly költözik az arcára, amiért nem visongva rohangál a főtéren. Amint más, tiszteletet parancsoló személyek is próbálkoznak, elnézőbbé válik önmagával szemben tévedése miatt, és drukkolni kezd a megfejtőknek. Jobban érzi magát csendesen a háttérben, egyelőre új ötlettel nem áll elő, csak gyűjti az információkat.
Hogy mikor keveredik Fäenro mellé, nem tudná pontosan megmondani, annyira koncentrál, de mikor hozzászól, hamar megtalálja a hang forrását.*
- Oh, halihó!
*Mosolyog rá azonnal.*
- Nagyon remélem.
*Feleli a megállapítására az orkról. Amint bemutatkozik a fiatalember, mindjárt viszonozná is neki.*
- Én pedig Ly...
*De mivel újabb megfejtés bemondására sarkallja egy ötlet, izgatottan várni kezd, mi a véleménye erről a gólemnek.*
- Járatos vagy a mágiában?
*Súgja oda kíváncsian, mert maga is töprengett már Eeyr varázslatain, de sajnos nem ismeri olyan jól őket, hogy megoldásnak valót fabrikáljon belőlük.*
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 19:06:43
Üzenet elküldve: 2020-02-17 19:06:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 724
OOC üzenetek: 484
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 724
OOC üzenetek: 484
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
// YIla és Nim //
- Hát én meg azért jöttem, mert hallottam, hogy micsoda nagy nyüzsgés lett itt.* Válaszolja YIlának.*
- Hát én szívesen megoldanám ez a rejtvényt, de sajnos halvány lila gőzöm sincs, hogy ez mi a bánat lehet. Talán tényleg jobb lesz ha a kis lurkóknak malac farka nő. Én nagyon nevetnék.* Valahol neki is a kivágott nadrágokon jár az esze. Annyira belemerül ebbe, hogy csak azt veszi észre, hogy már a második kérdést teszik fel.*
- Ez most tényleg szívatni akar? Miféle kérdés ez? De nem is inkább a kérdés zavar hanem az, hogy nem mondta meg, hogy ehhez milyen átok jár.* A malac farok nem érintette, de ez az ismeretlen valami már annál inkább. Szóval töri a fejét amennyire csak tudja.*
// YIla és Nim //
- Hát én meg azért jöttem, mert hallottam, hogy micsoda nagy nyüzsgés lett itt.* Válaszolja YIlának.*
- Hát én szívesen megoldanám ez a rejtvényt, de sajnos halvány lila gőzöm sincs, hogy ez mi a bánat lehet. Talán tényleg jobb lesz ha a kis lurkóknak malac farka nő. Én nagyon nevetnék.* Valahol neki is a kivágott nadrágokon jár az esze. Annyira belemerül ebbe, hogy csak azt veszi észre, hogy már a második kérdést teszik fel.*
- Ez most tényleg szívatni akar? Miféle kérdés ez? De nem is inkább a kérdés zavar hanem az, hogy nem mondta meg, hogy ehhez milyen átok jár.* A malac farok nem érintette, de ez az ismeretlen valami már annál inkább. Szóval töri a fejét amennyire csak tudja.*
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 19:01:58
Üzenet elküldve: 2020-02-17 19:01:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az unszimpatikus kőpofájú úgy néz ki, nem szocializálódott valami jól, hiszen azt hiszi, amiatt, hogy hatalma van, máris fenyegetheti őket, hogy játékának helyes megfejtései híján itt bizony bajok lesznek. Frädri próbálja menteni magát legbelül, azzal a ténnyel, hogy eredetileg wegtoreni, meg nem is nagyon akar gyereket, így feltehetően ebben érintetlen marad. Csak ugye fennáll a veszélye, hogy aztán valami súlyosabb átkot kap. Az első feltevésre ötlete sincs, ami eléggé bosszantó, tekintve, hogy tudós és tudnia kéne. ~ Faszom tudja, mi az! Eeyrnek virágára lenne egy tippem, de nem hiszem, hogy a cimbora is erre gondolna. ~ Közben megmentik, hiszen érkezik a második próbatétel. Eleinte ő is a kovácsműhelyre gondol, de a pontosítás után, próbál másképpen reagálni.*
-Maga a kovács. *Válaszol, mikőzben feláll, hátára véve a zsákot, kezeit összekulcsolva alatta.*
//2. próbatétel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az unszimpatikus kőpofájú úgy néz ki, nem szocializálódott valami jól, hiszen azt hiszi, amiatt, hogy hatalma van, máris fenyegetheti őket, hogy játékának helyes megfejtései híján itt bizony bajok lesznek. Frädri próbálja menteni magát legbelül, azzal a ténnyel, hogy eredetileg wegtoreni, meg nem is nagyon akar gyereket, így feltehetően ebben érintetlen marad. Csak ugye fennáll a veszélye, hogy aztán valami súlyosabb átkot kap. Az első feltevésre ötlete sincs, ami eléggé bosszantó, tekintve, hogy tudós és tudnia kéne. ~ Faszom tudja, mi az! Eeyrnek virágára lenne egy tippem, de nem hiszem, hogy a cimbora is erre gondolna. ~ Közben megmentik, hiszen érkezik a második próbatétel. Eleinte ő is a kovácsműhelyre gondol, de a pontosítás után, próbál másképpen reagálni.*
-Maga a kovács. *Válaszol, mikőzben feláll, hátára véve a zsákot, kezeit összekulcsolva alatta.*
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 18:58:13
Üzenet elküldve: 2020-02-17 18:58:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
// Luthery //
// 2. próbatétel //
* Hát tény ami tény Arelow se az eszéről híres. Az első kérdésre neki sincs jobb tippje a sörnél.*
- Lett volna pár ötletem, de azokat már elmondták és úgy néz ki, hogy nem túl jók voltak.* Válaszolja. Inkább nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Jön a második kérdés, ami már valamivel könnyebbnek tűnik.*
- Szerintem innen is meghallja , ha valami értelmeset mondunk neki. Na lássuk akkor.* Jól átrágja magán a kérdést, mire megszületik a szerinte helyes válasz.*
- A szív lenne az?* Kiáltja oda kőgólemnek.*
// Luthery //
// 2. próbatétel //
* Hát tény ami tény Arelow se az eszéről híres. Az első kérdésre neki sincs jobb tippje a sörnél.*
- Lett volna pár ötletem, de azokat már elmondták és úgy néz ki, hogy nem túl jók voltak.* Válaszolja. Inkább nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Jön a második kérdés, ami már valamivel könnyebbnek tűnik.*
- Szerintem innen is meghallja , ha valami értelmeset mondunk neki. Na lássuk akkor.* Jól átrágja magán a kérdést, mire megszületik a szerinte helyes válasz.*
- A szív lenne az?* Kiáltja oda kőgólemnek.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 18:40:11
Üzenet elküldve: 2020-02-17 18:40:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Umi//
-Aztán meg, ami van aranyam nem göncökre fogom költeni, hiszen akármilyen drágák is, magukat még mindig nem mossák ám ki! *Ő pedig csak olyanért adna ki annyi pénzt, amennyit a piacon elkérnek érte, amely saját magát kimossa, kiteregeti, megszárítja, és szépen behajtogatja végül a szekrényébe. Mikor a férfi felveti, hogy az övéi se sokkal jobbak, az ujjaival el is emeli a másiktól a ruhaanyagát, majd bele is szagol.*
-Hejj! Hát a medve aromáját már produkálod öregem. *Mondja ezt ő, akinek halaprólék szaga van, mióta visszaérkezett a kikötőből. Ekkor kezd bele a történet mesélésébe, amaz meg felhatalmazva érzi magát, hogy a sapkáját támasztékul használja, be is horpad a teteje, amit nem igazán díjaz.*
-Nyaaaa! A sapkámat ne inzultáld, mert ő érzékeny! *Húzza ki magát a másik alól, kezeit a sapkájára téve, hogy nehogy leessen a manőver közben. A tipp pedig el lesz kiabálva nagy lelkesen, ahogy azt ki is adta feladatba. A kezére tett megjegyzésre csak annyit reagál: Akkor te még olyat nem fogtál öregem. Persze a vigyor kiül az arcára, de hogy mire is gondolhat, az rejtély.*
-A nyaaaakadba? Mi vagyok én?! *Majd elgondolkozik, hiszen onnan jelentősen jobb lenne a kilátás.*
-Rádumáltál öcsipók, így legyen. *Csapkodja meg biztatóan a másik felkarját, mármint, ahol eléri kényelmesen. Közben a furcsa alak, kezd türelmetlen lenni, talán pont ezért virítja is a következő feladványt, valószínű elkeseredésében úgy véli, talán azzal több szerencséje lesz a tökkelütött bagázsnak. Sok hang szólal fel ismét, Umon se tudja magában tartani az elgondolását. A feladvánnyal valamennyi véleménye szerint is összekapcsolható, mégse elégíti ki a furcsa alak elvárásait egyik sem.*
-Nagyon érdekes. Amúgy, én a helyedben addig ennék, amíg van mit! Nyáron gyűjts, télen fűts! *Majd lenyomja a szendót, le is nyalja minden ujját, majd gondosan beletöröli a ruhájába egytől egyig.*
-Na mi a szösz! Lehet, azok tudnak valamit. Pedig milyen fajintos malac orrot nyertem múltkor itt a tombolán, azt mondják még a malacokkal is lehet beszélni vele, ha felrakod. *Csóválja a fejét.*
//Umi//
-Aztán meg, ami van aranyam nem göncökre fogom költeni, hiszen akármilyen drágák is, magukat még mindig nem mossák ám ki! *Ő pedig csak olyanért adna ki annyi pénzt, amennyit a piacon elkérnek érte, amely saját magát kimossa, kiteregeti, megszárítja, és szépen behajtogatja végül a szekrényébe. Mikor a férfi felveti, hogy az övéi se sokkal jobbak, az ujjaival el is emeli a másiktól a ruhaanyagát, majd bele is szagol.*
-Hejj! Hát a medve aromáját már produkálod öregem. *Mondja ezt ő, akinek halaprólék szaga van, mióta visszaérkezett a kikötőből. Ekkor kezd bele a történet mesélésébe, amaz meg felhatalmazva érzi magát, hogy a sapkáját támasztékul használja, be is horpad a teteje, amit nem igazán díjaz.*
-Nyaaaa! A sapkámat ne inzultáld, mert ő érzékeny! *Húzza ki magát a másik alól, kezeit a sapkájára téve, hogy nehogy leessen a manőver közben. A tipp pedig el lesz kiabálva nagy lelkesen, ahogy azt ki is adta feladatba. A kezére tett megjegyzésre csak annyit reagál: Akkor te még olyat nem fogtál öregem. Persze a vigyor kiül az arcára, de hogy mire is gondolhat, az rejtély.*
-A nyaaaakadba? Mi vagyok én?! *Majd elgondolkozik, hiszen onnan jelentősen jobb lenne a kilátás.*
-Rádumáltál öcsipók, így legyen. *Csapkodja meg biztatóan a másik felkarját, mármint, ahol eléri kényelmesen. Közben a furcsa alak, kezd türelmetlen lenni, talán pont ezért virítja is a következő feladványt, valószínű elkeseredésében úgy véli, talán azzal több szerencséje lesz a tökkelütött bagázsnak. Sok hang szólal fel ismét, Umon se tudja magában tartani az elgondolását. A feladvánnyal valamennyi véleménye szerint is összekapcsolható, mégse elégíti ki a furcsa alak elvárásait egyik sem.*
-Nagyon érdekes. Amúgy, én a helyedben addig ennék, amíg van mit! Nyáron gyűjts, télen fűts! *Majd lenyomja a szendót, le is nyalja minden ujját, majd gondosan beletöröli a ruhájába egytől egyig.*
-Na mi a szösz! Lehet, azok tudnak valamit. Pedig milyen fajintos malac orrot nyertem múltkor itt a tombolán, azt mondják még a malacokkal is lehet beszélni vele, ha felrakod. *Csóválja a fejét.*
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 18:37:19
Üzenet elküldve: 2020-02-17 18:37:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 389
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 389
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//1. próbatétel//
*Visszatérve épp elhallja, hogy valaki megemlíti a szökőkutat. A város alapítójának válasza csak megerősíti Frandr gyanúját, így oda is lép a lebegő gólemhez.*
-A víztározó a szökőkút alatt. Tiszta vizet nyújt, hogy a város lakói és látogatói szomjukat olthassák, szökőkutat és fogadót építettek rá, hogy dicsérjék a dúlás áldozatait, a tiszta víz megkönnyítette Arthenior terheit, és... Nem nagyon ismerem ezeket a nyugati istenségeket, de Artheniorban tudtommal Eeyrt tisztelik, így lehetne Eeyr virágának is hívni a várost, ami a dúlás után újra kivirágzott.
*Nincs hozzászokva a találós kérdések és metaforák megfejtéséhez, de bár a csuhás nélkül, aki segített neki a könyvet elolvasni, minden bizonnyal sehol sem tartana, azért nagyrészt magától jött rá erre, amivel saját magát már bőven felülmúlta. Ennek ellenére nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy igaza van.*
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 18:47:43
//1. próbatétel//
*Visszatérve épp elhallja, hogy valaki megemlíti a szökőkutat. A város alapítójának válasza csak megerősíti Frandr gyanúját, így oda is lép a lebegő gólemhez.*
-A víztározó a szökőkút alatt. Tiszta vizet nyújt, hogy a város lakói és látogatói szomjukat olthassák, szökőkutat és fogadót építettek rá, hogy dicsérjék a dúlás áldozatait, a tiszta víz megkönnyítette Arthenior terheit, és... Nem nagyon ismerem ezeket a nyugati istenségeket, de Artheniorban tudtommal Eeyrt tisztelik, így lehetne Eeyr virágának is hívni a várost, ami a dúlás után újra kivirágzott.
*Nincs hozzászokva a találós kérdések és metaforák megfejtéséhez, de bár a csuhás nélkül, aki segített neki a könyvet elolvasni, minden bizonnyal sehol sem tartana, azért nagyrészt magától jött rá erre, amivel saját magát már bőven felülmúlta. Ennek ellenére nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy igaza van.*
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 18:47:43
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-17 18:15:20
Üzenet elküldve: 2020-02-17 18:15:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Ar Thenior kicsit szánakozó szemmel tekint a próbálkozókra. Városának lakói láthatólag nem értik szavait, noha páran könyvet ragadtak, de ez kevés. Sóhajtásába belekavarog a tér minden szele.*
-A válasz a kovácsműhely, és mégsem az. A helye a talánynak, nem a megoldása. Többet nem mondok!
*Azzal elfordítja átható tekintetét.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 18:22:40
//2. próbatétel//
*Ar Thenior kicsit szánakozó szemmel tekint a próbálkozókra. Városának lakói láthatólag nem értik szavait, noha páran könyvet ragadtak, de ez kevés. Sóhajtásába belekavarog a tér minden szele.*
-A válasz a kovácsműhely, és mégsem az. A helye a talánynak, nem a megoldása. Többet nem mondok!
*Azzal elfordítja átható tekintetét.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.17 18:22:40
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1850-1869