Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 62 (1221. - 1240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1240. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-24 14:06:45
Üzenet elküldve: 2023-01-24 14:06:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csapjunk a lovak közé//
* Ha ismerné a lány ezen gondolatait, biztosíthatná róla, hogy rendszeresen elbújna vele a csigaházába. Megpihenni, elbújni a világ elől. (Meg az esetleges üldözők elől.) Főleg, ha hasonló tevékenységekkel töltik el azt az időt, mint legutóbb a fogadó szállásán.
Szemtelenül vigyorog, a tőle megszokott módon. Azért Wya szigorú arca sokkal ügyesebb, mint az övé. *
- Apuci?
* Elragadtatottan lenyűgözött arcot vág. Még az is lehet, hogy övtájék alatt is megrándul valami. Nevetve csóválja a fejét és a lány elé sétál. *
- Apuci...
* Ismételgeti maga elé, és halkan nevetgél közben.
Ital és könyv gazdát cserél, mindenki boldog. A fiú alig várja, hogy este megkóstolhassa a kis ajándékát, ha már a lány el is kezdte a sajátja használatba vételét. *
- Rrrrremek.
* Csettint és lendületesen a megadott irányba fordul, karján a ragaszkodóan kapaszkodó elffel. Az már világos, hogy a legtöbb lányhoz hasonlóan, Wya is odavan a szőrmókosabb élőlényekért. Eszébe jut pár Patniákos vicc, de elteszi őket későbbre, a lány csak annyit láthat, hogy Eden válla egy csöppet megrázkódik. Elvégre a legjobb poénok azok, amin a megalkotója is jót derül. Vagy éppen a legrosszabbak.
Hogy beléfojtsa a szót, nagyon komolyan szembefordul vele és szemmagasságba süllyed az aranysárgákkal. Mutatóujját lágyan a másik ajkához illeszti. *
- Rendben, megértettem. Az állatok cukik.
* Felvont szemöldökkel elvigyorodik és gyorsan kicseréli az ujját az ajkára. Belekarol az elfbe és az istálló felé veszi az irányt, a főtéren keresztül.
Tudniillik, Eden nem egyedül érkezett a városba. Hogy is tehetné, hiszen Lihanech nem pár órányi távolságra van, az pedig egyenesen kizárt, hogy őt belegyömöszölje bárki egy kocsiba, vagy hintófélébe, mint egy rázkódó koporsóba.
Így hát, lovon jött. Az egyik legjobbon, amit a birtokon csak tenyészthettek. Befordul a nagy kőépület elé a lánnyal karöltve. *
- Bizonyára sejted, hogy nem Patniákokat jöttünk simogatni.
//Istálló//
* Belép az istállóba, egy pillanatra megáll, belélegezve a széna és lovak illatát. Elég sok időt tölt itt, egyrészt sok foglalkozást igényel a saját hátasa, hogy ne döntse szét az épületet, másrészt ez az ő személyes csigaháza. Tőle telhetően, itt szokott kicsit lenyugodni, feltöltekezni. Megsimogatja az érkeztükre kíváncsian odaforduló ismerősebb lovak fejét. Magában a legtöbbnek már nevet is adott. Néhány állással odébb, meg is érkeznek az övéhez. *
- Bemutatom... Pufit.
* Int széles karmozdulattal a lova felé. Pufi elég meghökkentő látványt nyújt, azt meg kell hagyni. Szikár felépítésű, vékony bőrű ló, ami alatt dagadnak izmai. Teste barna, enyhe almázott mintával, néhol sötétebb, néhol egészen aranyszínbe hajlóan fémes csillogású. Sörénye egészen tarra nyírva, így egy karcsú fókára emlékeztet. A fiú felé fordítja kicsi fejét, amin megdöbbentően kék szemek figyelnek. *
- Jó, igazából Qinsandoral a neve. Unaaalmaaas. De mivel ilyen gizda... azért Pufi.
~ Érted, hogy értem? ~
* Lendületesen megveregeti a hókás orrot, mire a ló elrántja a fejét ijedtében. *
- Megsimogatod?
* Ha ismerné a lány ezen gondolatait, biztosíthatná róla, hogy rendszeresen elbújna vele a csigaházába. Megpihenni, elbújni a világ elől. (Meg az esetleges üldözők elől.) Főleg, ha hasonló tevékenységekkel töltik el azt az időt, mint legutóbb a fogadó szállásán.
Szemtelenül vigyorog, a tőle megszokott módon. Azért Wya szigorú arca sokkal ügyesebb, mint az övé. *
- Apuci?
* Elragadtatottan lenyűgözött arcot vág. Még az is lehet, hogy övtájék alatt is megrándul valami. Nevetve csóválja a fejét és a lány elé sétál. *
- Apuci...
* Ismételgeti maga elé, és halkan nevetgél közben.
Ital és könyv gazdát cserél, mindenki boldog. A fiú alig várja, hogy este megkóstolhassa a kis ajándékát, ha már a lány el is kezdte a sajátja használatba vételét. *
- Rrrrremek.
* Csettint és lendületesen a megadott irányba fordul, karján a ragaszkodóan kapaszkodó elffel. Az már világos, hogy a legtöbb lányhoz hasonlóan, Wya is odavan a szőrmókosabb élőlényekért. Eszébe jut pár Patniákos vicc, de elteszi őket későbbre, a lány csak annyit láthat, hogy Eden válla egy csöppet megrázkódik. Elvégre a legjobb poénok azok, amin a megalkotója is jót derül. Vagy éppen a legrosszabbak.
Hogy beléfojtsa a szót, nagyon komolyan szembefordul vele és szemmagasságba süllyed az aranysárgákkal. Mutatóujját lágyan a másik ajkához illeszti. *
- Rendben, megértettem. Az állatok cukik.
* Felvont szemöldökkel elvigyorodik és gyorsan kicseréli az ujját az ajkára. Belekarol az elfbe és az istálló felé veszi az irányt, a főtéren keresztül.
Tudniillik, Eden nem egyedül érkezett a városba. Hogy is tehetné, hiszen Lihanech nem pár órányi távolságra van, az pedig egyenesen kizárt, hogy őt belegyömöszölje bárki egy kocsiba, vagy hintófélébe, mint egy rázkódó koporsóba.
Így hát, lovon jött. Az egyik legjobbon, amit a birtokon csak tenyészthettek. Befordul a nagy kőépület elé a lánnyal karöltve. *
- Bizonyára sejted, hogy nem Patniákokat jöttünk simogatni.
//Istálló//
* Belép az istállóba, egy pillanatra megáll, belélegezve a széna és lovak illatát. Elég sok időt tölt itt, egyrészt sok foglalkozást igényel a saját hátasa, hogy ne döntse szét az épületet, másrészt ez az ő személyes csigaháza. Tőle telhetően, itt szokott kicsit lenyugodni, feltöltekezni. Megsimogatja az érkeztükre kíváncsian odaforduló ismerősebb lovak fejét. Magában a legtöbbnek már nevet is adott. Néhány állással odébb, meg is érkeznek az övéhez. *
- Bemutatom... Pufit.
* Int széles karmozdulattal a lova felé. Pufi elég meghökkentő látványt nyújt, azt meg kell hagyni. Szikár felépítésű, vékony bőrű ló, ami alatt dagadnak izmai. Teste barna, enyhe almázott mintával, néhol sötétebb, néhol egészen aranyszínbe hajlóan fémes csillogású. Sörénye egészen tarra nyírva, így egy karcsú fókára emlékeztet. A fiú felé fordítja kicsi fejét, amin megdöbbentően kék szemek figyelnek. *
- Jó, igazából Qinsandoral a neve. Unaaalmaaas. De mivel ilyen gizda... azért Pufi.
~ Érted, hogy értem? ~
* Lendületesen megveregeti a hókás orrot, mire a ló elrántja a fejét ijedtében. *
- Megsimogatod?
1239. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-21 13:55:21
Üzenet elküldve: 2023-01-21 13:55:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A művészet oltárán//
*Yeza elmosolyodik a látványon. A korábban oly elegáns férfit most szinte csak a harsányság hiánya választja el a kétkezi munkásoktól. De mégis, ahogy büszke bizakodással és persze kritikus alapossággal szemléli az építkezés jelen állását, látszik, hogy a számára ez sokkal-sokkal több, mint munka.
Yeza hátrahajtja rőt tincseiről a kámzsát, mikor közelebb ér.*
- Rég volt már, hogy találkoztunk. Látom, egy időre a rajzszenet és az ecsetet kalapácsra és habarcsos vödörre cserélted, Elgroon mester.
*Ő is szemrevételezi a készülő építményt, már amennyire a lassan rájuk ereszkedő sötétség engedi. Elismerően biccent, bár fogalma sincs az építészetről. Az viszont biztos, hogy a méltatás a művész számára manna.*
- Úgy látom, uram, hát valóban megveted a lábad itt, Artheniorban.
*Közelebb lép, s köpenye szélével letöröl egy hosszan elmaszatolódott piszokfoltot a félvér arcáról.*
- De azért ne feledd, mester, míg a buzgóság egy pontig erény, egy ponton túl már megszállottság. Jöjj *karol bele, ha a férfi nem ellenkezik.* - Úgy látom, rád férne egy jó vacsora és egy forró fürdő a serény nap után. S közben mesélhetnél, mert megmondom őszintén, mester, kezdtem aggódni érted, hogy oly soká nem láttalak a Kalmár környékén.
//A művészet oltárán//
*Yeza elmosolyodik a látványon. A korábban oly elegáns férfit most szinte csak a harsányság hiánya választja el a kétkezi munkásoktól. De mégis, ahogy büszke bizakodással és persze kritikus alapossággal szemléli az építkezés jelen állását, látszik, hogy a számára ez sokkal-sokkal több, mint munka.
Yeza hátrahajtja rőt tincseiről a kámzsát, mikor közelebb ér.*
- Rég volt már, hogy találkoztunk. Látom, egy időre a rajzszenet és az ecsetet kalapácsra és habarcsos vödörre cserélted, Elgroon mester.
*Ő is szemrevételezi a készülő építményt, már amennyire a lassan rájuk ereszkedő sötétség engedi. Elismerően biccent, bár fogalma sincs az építészetről. Az viszont biztos, hogy a méltatás a művész számára manna.*
- Úgy látom, uram, hát valóban megveted a lábad itt, Artheniorban.
*Közelebb lép, s köpenye szélével letöröl egy hosszan elmaszatolódott piszokfoltot a félvér arcáról.*
- De azért ne feledd, mester, míg a buzgóság egy pontig erény, egy ponton túl már megszállottság. Jöjj *karol bele, ha a férfi nem ellenkezik.* - Úgy látom, rád férne egy jó vacsora és egy forró fürdő a serény nap után. S közben mesélhetnél, mert megmondom őszintén, mester, kezdtem aggódni érted, hogy oly soká nem láttalak a Kalmár környékén.
1238. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-20 20:19:42
Üzenet elküldve: 2023-01-20 20:19:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 569
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 569
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Úton vissza Artheniorba - megérkezés//
*Már javában gyújtják a lámpásokat, mire végre-valahára megérkezik a városba. Eléggé elcsigázottan ül bérelt lova nyergében, és maga a ló is csak azért kaptat az úton valamivel nagyobb lelkesedéssel, mert most épp az istállóhoz tartanak, ahonnan Orthus bérelte.
Mikor végre megérkezik az istállóhoz, nehézkesen lekászálódik a nyeregből, és kell neki egy-két másodperc, hogy normális testtartást vegyen fel. Elgémberedett tagjai tiltakoznak az újabb megterhelés ellen, de legalább már nem tart soká, hogy ő maga is hazatérhessen.*
- Jó ló ez.
*jegyzi meg a lovásznak, aki visszaveszi tőle a hátast. De csak azután, hogy Orthus megveregette az oldalát, és a szája elé tesz nyitott tenyerében egy kis cukorkát. Bármilyen fárasztó volt is az út, a lóra igazán nem lehetett panasza. S így, hogy épségben visszaszolgáltatta, neki is visszaadják az összeget, amit kaucióként le kellett tennie.
Miután pedig mindezzel végeztek, végre útnak indul - immáron gyalogszerrel - saját otthona felé, a Polgárnegyedbe. Ma aztán semmi kedve fogadókba betérni, vagy bármi máshoz. Gondolatai már a fürdő, az egyszerű vacsora és a jól megérdemelt kiadós alvás körül járnak.*
*Már javában gyújtják a lámpásokat, mire végre-valahára megérkezik a városba. Eléggé elcsigázottan ül bérelt lova nyergében, és maga a ló is csak azért kaptat az úton valamivel nagyobb lelkesedéssel, mert most épp az istállóhoz tartanak, ahonnan Orthus bérelte.
Mikor végre megérkezik az istállóhoz, nehézkesen lekászálódik a nyeregből, és kell neki egy-két másodperc, hogy normális testtartást vegyen fel. Elgémberedett tagjai tiltakoznak az újabb megterhelés ellen, de legalább már nem tart soká, hogy ő maga is hazatérhessen.*
- Jó ló ez.
*jegyzi meg a lovásznak, aki visszaveszi tőle a hátast. De csak azután, hogy Orthus megveregette az oldalát, és a szája elé tesz nyitott tenyerében egy kis cukorkát. Bármilyen fárasztó volt is az út, a lóra igazán nem lehetett panasza. S így, hogy épségben visszaszolgáltatta, neki is visszaadják az összeget, amit kaucióként le kellett tennie.
Miután pedig mindezzel végeztek, végre útnak indul - immáron gyalogszerrel - saját otthona felé, a Polgárnegyedbe. Ma aztán semmi kedve fogadókba betérni, vagy bármi máshoz. Gondolatai már a fürdő, az egyszerű vacsora és a jól megérdemelt kiadós alvás körül járnak.*
1237. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-20 06:03:58
Üzenet elküldve: 2023-01-20 06:03:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A művészet oltárán//
* Dolgos napokon van túl az építész mester. Lázasan dolgozik új házának felépítésén, így gyakorta estig kimarad az építkezésen. A mai este is pontosan egy ilyen este. Yezát az útba igazítások egy még háznak nem nevezhető épülethez vezeti. A látvány meglepő lehet, ami elbizonytalaníthatja a lányt, mivel egy csapat piszkos képű munkás indul el nevetgélve hazafelé, vagy éppen a kocsmába. Ahogy az munka végén szokás elég jó a hangulat. Hamar tovább állnak, csak a nevetgélésük hangja cseng még sokáig a távolból. Egyelten alak marad a komor falak előtt ácsorogva. Még percekig csodálja a lassan sötétbe vesző épület csontvázat. Ő lesz az akit Yezza keres, csak most nem olyan elegáns az öltözete. Elgroon maga is részt vesz az építkezésben, hiszen mégiscsak a saját házáról van szó. Ha megszólítják, akkor csodálkozva fordul a jövevény irányába, hogy megpróbálja kivenni a növekvő sötétségben a hang gazdájának vonásait. A hang ugyan nem teljesen ismeretlen számára, mégis nem tud most arcot társítani hozzá.*
- Parancsol kisasszony?* Tesz fel egy ártatlan kérdést.*
//A művészet oltárán//
* Dolgos napokon van túl az építész mester. Lázasan dolgozik új házának felépítésén, így gyakorta estig kimarad az építkezésen. A mai este is pontosan egy ilyen este. Yezát az útba igazítások egy még háznak nem nevezhető épülethez vezeti. A látvány meglepő lehet, ami elbizonytalaníthatja a lányt, mivel egy csapat piszkos képű munkás indul el nevetgélve hazafelé, vagy éppen a kocsmába. Ahogy az munka végén szokás elég jó a hangulat. Hamar tovább állnak, csak a nevetgélésük hangja cseng még sokáig a távolból. Egyelten alak marad a komor falak előtt ácsorogva. Még percekig csodálja a lassan sötétbe vesző épület csontvázat. Ő lesz az akit Yezza keres, csak most nem olyan elegáns az öltözete. Elgroon maga is részt vesz az építkezésben, hiszen mégiscsak a saját házáról van szó. Ha megszólítják, akkor csodálkozva fordul a jövevény irányába, hogy megpróbálja kivenni a növekvő sötétségben a hang gazdájának vonásait. A hang ugyan nem teljesen ismeretlen számára, mégis nem tud most arcot társítani hozzá.*
- Parancsol kisasszony?* Tesz fel egy ártatlan kérdést.*
1236. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-19 09:10:15
Üzenet elküldve: 2023-01-19 09:10:15
ÚJ
![>Thornwÿn Taëdryn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12239_1670080286_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Befejezi a kis légyottját a nagyszájú nővel és másnap reggel magához képest jókedvűen ébred. Nesztelenül hagyja el a Fogadó épületét még a hajnal első sugarai alatt. Beballag az istállóba is a fekete ménért, ráérősen megtisztogatva, felszerszámozva azt. Nem siet. A Kikötő felé venné az irányt, tervei szerint. *
1235. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-19 06:56:18
Üzenet elküldve: 2023-01-19 06:56:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A művészet oltárán//
*Beletelt némi kérdezősködésbe, míg útba igazították a mester műhelyéhez. Főleg, hogy igyekezett diszkréten érdeklődni.
Nem akarja nagydobra verni ezt a dolgot, úgyhogy nem is említette senkinek, hová megy. Köpenyének kámzsáját a fejébe húzva siet végig a macskaköves utcákon. Igen, ezúttal a szobájában hagyta a fehér medveprém kabátot, csupán a konyhán kért kölcsön egy vastagabb köpenyt, amit felvehet. Ebből kifolyólag sietősek is a léptei. Akármennyire is húzza össze magán a sötétszürke posztót, a hideg hamar átfurakszik rajta.
Az éj lassan városra terülő leple alatt érkezik, de azért nem túl későn. Ám mikor a Főtérre ér, kicsit habozik a hogyan továbbot illetően. Jobb ötlet híján azt sikerül kitalálnia, hogy tesz egy kört, s majd csak felismeri a helyet, ha szembetalálkozik vele.
Mikor már majdnem elveszti a bizodalmát az útbaigazítás pontosságában, a szürkületből ismerős alak bontakozik ki. Ismerős, de inkább csak a hangja és a gesztusai. Szemét hunyorgatva indul közelebb, hogy megbizonyosodjon, s mikor alaposabban is meg tudja nézni a jellegzetes arcélet, megkönnyebbülten sóhajt.*
- Elgroon Mester! Már úgy aggódtam.
//A művészet oltárán//
*Beletelt némi kérdezősködésbe, míg útba igazították a mester műhelyéhez. Főleg, hogy igyekezett diszkréten érdeklődni.
Nem akarja nagydobra verni ezt a dolgot, úgyhogy nem is említette senkinek, hová megy. Köpenyének kámzsáját a fejébe húzva siet végig a macskaköves utcákon. Igen, ezúttal a szobájában hagyta a fehér medveprém kabátot, csupán a konyhán kért kölcsön egy vastagabb köpenyt, amit felvehet. Ebből kifolyólag sietősek is a léptei. Akármennyire is húzza össze magán a sötétszürke posztót, a hideg hamar átfurakszik rajta.
Az éj lassan városra terülő leple alatt érkezik, de azért nem túl későn. Ám mikor a Főtérre ér, kicsit habozik a hogyan továbbot illetően. Jobb ötlet híján azt sikerül kitalálnia, hogy tesz egy kört, s majd csak felismeri a helyet, ha szembetalálkozik vele.
Mikor már majdnem elveszti a bizodalmát az útbaigazítás pontosságában, a szürkületből ismerős alak bontakozik ki. Ismerős, de inkább csak a hangja és a gesztusai. Szemét hunyorgatva indul közelebb, hogy megbizonyosodjon, s mikor alaposabban is meg tudja nézni a jellegzetes arcélet, megkönnyebbülten sóhajt.*
- Elgroon Mester! Már úgy aggódtam.
1234. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-18 23:29:04
Üzenet elküldve: 2023-01-18 23:29:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtélyes igazságok//
*Valuryen tréfás megjegyzésére és nevetésére Krestvir arcán nagy töprengés és értetlenség tükröződik, mint aki épp megfejteni próbál valami rejtvényt. Egyértelmű, hogy nem tudja értelmezni a szólás-mondást. Kili ellenben mintha értené a viccet, csak épp túlságosan lefoglalja a duzzogás ahhoz, hogy enyhülést és mosolyt mutasson, ellenben egyetértőn biccent és int az elf felé, jelezve, hogy "ott az igazság!".
Gyorsan orvoslásra kerül azonban a manó panasza, s hamarosan már a padon ülnek, jóízűen falatozva.*
- Velem is előfordul. - *Ismeri be Krestvir rövid hallgatás után, mint valami kellemetlen furcsaságot.*
- Ha túlságosan belemerülök a tanulásba, vagy gyakorlásba. - *Teszi hozzá, s ugyan nem magyarázza túl, de a részéről lehetségesnek tartja, hogy az ilyesmi tényleg mágusszokás lehet.
Ami az illeti, ez meg is látszik az alkatán. Bár már sokkal jobban néz ki, mint egykoron, mikor Taitos rá akadt és csatlakozott a Szilánkokhoz, de ahhoz képest, hogy Synmirán volt lehetősége a rendszeres étkezésre, még mindig nem fest éppen jól tápláltan. Pedig láthatóan szeret és tud is enni, nincs panasz az étvágyára.
Egy darabig csak falatoznak csendesen, közben van idő gondolkodni, és visszatérni a komolyabb hangvételű, terhesebb témákhoz.
Hallgatja Valuryent, de a férfi is csak az ő bizonytalanságát tükrözi vissza szavaival.*
- Én sem... Talán mire visszaérünk, másoktól is lesznek hírek a feltámadottak kapcsán. Ha nem, akkor is jól át kell gondolni, hogy kísérletezel-e. Nem biztonságos. - *Jelenti ki olyan egyszerűen, mintha semmi kivetnivaló nem volna abban, hogy bizalmatlan a thargokkal szemben és ezt ilyen nyilvánvalóan kimutatja.
Az indulás kapcsán aztán bólint, egy kendőbe törölgetve a kezét, majd Kilencedikre pillant, hogy ő is végzett-e.*
- Csak még egy falás. - *Szól a manó, föleszmélve, hogy őt nézik, majd csíp még egy darabot a lepényből és egészben a szájába gyűri. Majd így megelégedve és nehezen rágva a méretes falatot, de föláll és visszamászik Krestvir vállára, jókedvűen elhelyezkedve ott.
A lány még elpakol, ha van mit, majd hátára veszi a zsákot, és indulásra készen fordul a városból kifelé vezető út felé. Sőt, meg is teszi az első lépéseket.
Furcsa belegondolnia, hogy hamarosan ismét a Karavánpihenő romjainak közelében lesz. Egy kicsit tart is tőle, hogy igazából mindent úgy talál majd, mintha semmit el sem értek volna, vagy esetleg még tovább is terjedt a köd és a szakadás...*
*Valuryen tréfás megjegyzésére és nevetésére Krestvir arcán nagy töprengés és értetlenség tükröződik, mint aki épp megfejteni próbál valami rejtvényt. Egyértelmű, hogy nem tudja értelmezni a szólás-mondást. Kili ellenben mintha értené a viccet, csak épp túlságosan lefoglalja a duzzogás ahhoz, hogy enyhülést és mosolyt mutasson, ellenben egyetértőn biccent és int az elf felé, jelezve, hogy "ott az igazság!".
Gyorsan orvoslásra kerül azonban a manó panasza, s hamarosan már a padon ülnek, jóízűen falatozva.*
- Velem is előfordul. - *Ismeri be Krestvir rövid hallgatás után, mint valami kellemetlen furcsaságot.*
- Ha túlságosan belemerülök a tanulásba, vagy gyakorlásba. - *Teszi hozzá, s ugyan nem magyarázza túl, de a részéről lehetségesnek tartja, hogy az ilyesmi tényleg mágusszokás lehet.
Ami az illeti, ez meg is látszik az alkatán. Bár már sokkal jobban néz ki, mint egykoron, mikor Taitos rá akadt és csatlakozott a Szilánkokhoz, de ahhoz képest, hogy Synmirán volt lehetősége a rendszeres étkezésre, még mindig nem fest éppen jól tápláltan. Pedig láthatóan szeret és tud is enni, nincs panasz az étvágyára.
Egy darabig csak falatoznak csendesen, közben van idő gondolkodni, és visszatérni a komolyabb hangvételű, terhesebb témákhoz.
Hallgatja Valuryent, de a férfi is csak az ő bizonytalanságát tükrözi vissza szavaival.*
- Én sem... Talán mire visszaérünk, másoktól is lesznek hírek a feltámadottak kapcsán. Ha nem, akkor is jól át kell gondolni, hogy kísérletezel-e. Nem biztonságos. - *Jelenti ki olyan egyszerűen, mintha semmi kivetnivaló nem volna abban, hogy bizalmatlan a thargokkal szemben és ezt ilyen nyilvánvalóan kimutatja.
Az indulás kapcsán aztán bólint, egy kendőbe törölgetve a kezét, majd Kilencedikre pillant, hogy ő is végzett-e.*
- Csak még egy falás. - *Szól a manó, föleszmélve, hogy őt nézik, majd csíp még egy darabot a lepényből és egészben a szájába gyűri. Majd így megelégedve és nehezen rágva a méretes falatot, de föláll és visszamászik Krestvir vállára, jókedvűen elhelyezkedve ott.
A lány még elpakol, ha van mit, majd hátára veszi a zsákot, és indulásra készen fordul a városból kifelé vezető út felé. Sőt, meg is teszi az első lépéseket.
Furcsa belegondolnia, hogy hamarosan ismét a Karavánpihenő romjainak közelében lesz. Egy kicsit tart is tőle, hogy igazából mindent úgy talál majd, mintha semmit el sem értek volna, vagy esetleg még tovább is terjedt a köd és a szakadás...*
1233. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-18 21:41:27
Üzenet elküldve: 2023-01-18 21:41:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtélyes igazságok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Pedig ahogy nagyapám mondta mindig a szar tartsa az erőt!
*Hangosan felnevet, és reméli hogy a páros vevő a humor ezen fajtájára, de legalább az egyikük.*
-Szóval fontos mindig enni. Khm.
*Igyekszik elfojtani a kuncogást ami nagyrészt a szép emlékek önkéntelen felidézéséből fakad.*
-Uh! Köszönöm! Jó éfvágyat!
*Mondja már félig tele lévő szájjal, és láthatóan roppant jóízűen kezdi el majszolni a lepényt maga is.*
-Már nem is emlékszem mikor ettem igazán jót, van hogy napokig elfelejtem. Te nem szoktál így járni Krestvir? Talán ez a mágusok hóbortja, vagy csak az én bolond fejemé?
*Meg is vakargatja kicsit és a kérdés is inkább költői, mintsem valós választ várna rá, bár könnyen el tudja képzelni, hogy ettől függetlenül fog kapni.*
-Melyiket melyiket, nagyon jó kérdés.
*Neki is visszacsengenek a korábban elhangzottak, láthatóan nincs túl könnyű helyzetben, bár elf legyen a talpán aki nagyon hamar meg tudja szokni hogy csak úgy feltámadtak a holtak és vannak címek aminek két birtokosa is van. Aztán a kellemes táplálkozás hangjain kívül nem sok hallatszódhat egy ideig, mígnem Krestvir szavai törik meg a békés pillanatot, s akad is némi súly azokban.*
-Ez nekem is eszembe jutott. Nem akartam felhozni korábban mert.. Nem láttam akkor a helyét a dolognak, de valóban. Fogalmam sincs mennyire akarják tudni az igazságot, mintsem egy megnyugtató "szakvéleményre" vágynak a mindent is tudó mágusoktól.
*Tart egy kis szünetet míg az utolsó falatokat is lenyeli.*
-És abban sem vagyok biztos, hogy nekem mennyire fontos az igazság ebben a helyzetben. Általában azt mondanám, hogy mindenek előtt való hogy megismerjünk valamit, amit eddig homály fedett számunkra, de.. nem tudom.
*Ezen aztán elmélázik egy darabig, talán Krestvirnek is akad hozzáfűznivalója a gondolathoz.*
-Mindenesetre indulhatunk?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Pedig ahogy nagyapám mondta mindig a szar tartsa az erőt!
*Hangosan felnevet, és reméli hogy a páros vevő a humor ezen fajtájára, de legalább az egyikük.*
-Szóval fontos mindig enni. Khm.
*Igyekszik elfojtani a kuncogást ami nagyrészt a szép emlékek önkéntelen felidézéséből fakad.*
-Uh! Köszönöm! Jó éfvágyat!
*Mondja már félig tele lévő szájjal, és láthatóan roppant jóízűen kezdi el majszolni a lepényt maga is.*
-Már nem is emlékszem mikor ettem igazán jót, van hogy napokig elfelejtem. Te nem szoktál így járni Krestvir? Talán ez a mágusok hóbortja, vagy csak az én bolond fejemé?
*Meg is vakargatja kicsit és a kérdés is inkább költői, mintsem valós választ várna rá, bár könnyen el tudja képzelni, hogy ettől függetlenül fog kapni.*
-Melyiket melyiket, nagyon jó kérdés.
*Neki is visszacsengenek a korábban elhangzottak, láthatóan nincs túl könnyű helyzetben, bár elf legyen a talpán aki nagyon hamar meg tudja szokni hogy csak úgy feltámadtak a holtak és vannak címek aminek két birtokosa is van. Aztán a kellemes táplálkozás hangjain kívül nem sok hallatszódhat egy ideig, mígnem Krestvir szavai törik meg a békés pillanatot, s akad is némi súly azokban.*
-Ez nekem is eszembe jutott. Nem akartam felhozni korábban mert.. Nem láttam akkor a helyét a dolognak, de valóban. Fogalmam sincs mennyire akarják tudni az igazságot, mintsem egy megnyugtató "szakvéleményre" vágynak a mindent is tudó mágusoktól.
*Tart egy kis szünetet míg az utolsó falatokat is lenyeli.*
-És abban sem vagyok biztos, hogy nekem mennyire fontos az igazság ebben a helyzetben. Általában azt mondanám, hogy mindenek előtt való hogy megismerjünk valamit, amit eddig homály fedett számunkra, de.. nem tudom.
*Ezen aztán elmélázik egy darabig, talán Krestvirnek is akad hozzáfűznivalója a gondolathoz.*
-Mindenesetre indulhatunk?
1232. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-16 19:38:07
Üzenet elküldve: 2023-01-16 19:38:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A kóbor macska nyomán //
*Meri remélni, hogy értett a szép szóból. Nem hiányzik neki egy perverz szoknyavadász. Meg ugyan mi rossz történhetne még vele? Évek óta az utcán él a kenyerét keresve, aminek felét úgyis a macskájára költi. Ruhája rongyos, haja kócos és senki nem akarja tudni, hogy mivel cicomázza össze az ajkát, hogy az piros legyen. Az arcát beborító többi festékről már nem is beszélve. Szerény vagyonának egy lantot és egy régi medált nevezhet. Ha a páncélos még ezek után is csorgatja a nyálát csak tessék, de ahhoz Flarának is lesz egy-két szava.*
-Hát maga lenne az első, aki elégne abban a tűzben. *Szúrós szemei alatt egy lágy mosoly virul. Bár közelebbről megnézve ez egyértelműen egy huncut mosoly.*
-Egyetértek. ~Most először.~ Ne is pazaroljuk tovább ezt a drága időt. *El is indul várva, hogy majd kövessék. Eleinte elől marad, de aztán mégis megvárja még a páncélos mellé kerül.*
-Hééé! Te kit is neveztél mocsoknak? *Vágja hozzá a kérdést durcásan.*
-Egyébként tetszik vagy sem, de ezentúl tegezni foglak. *Felhúzza az orrát rendesen, hogy tudja meg milyen remek utcalakóval van dolga. Látott és hallott már dolgokat az utca népéről. És dicsőség vagy sem, de a környéken Flaranella-a kissé penészedő cipőjével együtt is-mind közül a legbájosabb. Legalábbis annak tartja magát. Attól még, hogy valaki szegény, mint a kiöregedett utcalány nem jelenti azt, hogy teljes mértékben jogos a test elhanyagolása. Ennek örömére jól ki is húzza magát, hogy legalább a fejével érjen fel a másik válla fölött.*
~Mi szülte ezt? Egy óriás?~ *Szuggerálva a férfi vállát méri össze magasságukat.*
-Amúgy elnézek az mellett, hogy már az első alkalomkor letegeztél. Tegezhetsz nyugodtan, hisz nincs nagy különbség közöttünk. ~Ha eltekintünk az anyagiaktól, a hivatástól és a magasságtól. Viszont korban már nem egy tizenéves még jól lengethető buzogány azt meg kell hagyni.~ *Ha megtárgyalták hogyan szólíthatják egymást, akkor Flara rá is térne a tárgyra.*
-Az én kis pamacsomra visszatérve szerintem először a Polgárnegyedben kéne megnéznünk. Az nincs messze. Hátha ott bújt el valahol. Kinézetre egy hosszú, borzolt szőrű, szürkés-fehéres cicát keresünk. Az orrocskája és a tappancsa világos rózsaszín. Bal fülén van egy heg. Azelőtt sebezhette meg valami, mielőtt rátaláltam. Egyébként egy zabálnivaló kis cukiság. Ha éhes elég morcosan tud nézni. *Vázolja fel a vele kapcsolatos fontos dolgokat. Sok kóbor macskát látott már ezen a környéken, így biztosabb, ha társa kap egy pontos leírást az elveszett cicusról.*
-Neked egyébként van állatod? *Kíváncsiskodik kicsit, hogy ezzel is elterelje a figyelmét a legrosszabb gondolatokról.*
*Meri remélni, hogy értett a szép szóból. Nem hiányzik neki egy perverz szoknyavadász. Meg ugyan mi rossz történhetne még vele? Évek óta az utcán él a kenyerét keresve, aminek felét úgyis a macskájára költi. Ruhája rongyos, haja kócos és senki nem akarja tudni, hogy mivel cicomázza össze az ajkát, hogy az piros legyen. Az arcát beborító többi festékről már nem is beszélve. Szerény vagyonának egy lantot és egy régi medált nevezhet. Ha a páncélos még ezek után is csorgatja a nyálát csak tessék, de ahhoz Flarának is lesz egy-két szava.*
-Hát maga lenne az első, aki elégne abban a tűzben. *Szúrós szemei alatt egy lágy mosoly virul. Bár közelebbről megnézve ez egyértelműen egy huncut mosoly.*
-Egyetértek. ~Most először.~ Ne is pazaroljuk tovább ezt a drága időt. *El is indul várva, hogy majd kövessék. Eleinte elől marad, de aztán mégis megvárja még a páncélos mellé kerül.*
-Hééé! Te kit is neveztél mocsoknak? *Vágja hozzá a kérdést durcásan.*
-Egyébként tetszik vagy sem, de ezentúl tegezni foglak. *Felhúzza az orrát rendesen, hogy tudja meg milyen remek utcalakóval van dolga. Látott és hallott már dolgokat az utca népéről. És dicsőség vagy sem, de a környéken Flaranella-a kissé penészedő cipőjével együtt is-mind közül a legbájosabb. Legalábbis annak tartja magát. Attól még, hogy valaki szegény, mint a kiöregedett utcalány nem jelenti azt, hogy teljes mértékben jogos a test elhanyagolása. Ennek örömére jól ki is húzza magát, hogy legalább a fejével érjen fel a másik válla fölött.*
~Mi szülte ezt? Egy óriás?~ *Szuggerálva a férfi vállát méri össze magasságukat.*
-Amúgy elnézek az mellett, hogy már az első alkalomkor letegeztél. Tegezhetsz nyugodtan, hisz nincs nagy különbség közöttünk. ~Ha eltekintünk az anyagiaktól, a hivatástól és a magasságtól. Viszont korban már nem egy tizenéves még jól lengethető buzogány azt meg kell hagyni.~ *Ha megtárgyalták hogyan szólíthatják egymást, akkor Flara rá is térne a tárgyra.*
-Az én kis pamacsomra visszatérve szerintem először a Polgárnegyedben kéne megnéznünk. Az nincs messze. Hátha ott bújt el valahol. Kinézetre egy hosszú, borzolt szőrű, szürkés-fehéres cicát keresünk. Az orrocskája és a tappancsa világos rózsaszín. Bal fülén van egy heg. Azelőtt sebezhette meg valami, mielőtt rátaláltam. Egyébként egy zabálnivaló kis cukiság. Ha éhes elég morcosan tud nézni. *Vázolja fel a vele kapcsolatos fontos dolgokat. Sok kóbor macskát látott már ezen a környéken, így biztosabb, ha társa kap egy pontos leírást az elveszett cicusról.*
-Neked egyébként van állatod? *Kíváncsiskodik kicsit, hogy ezzel is elterelje a figyelmét a legrosszabb gondolatokról.*
1231. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-16 14:44:32
Üzenet elküldve: 2023-01-16 14:44:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Kilép a fogadó ajtaján így a főtérre érkezik. Eltávolodva a Pegazus bejáratától keresi a megfelelő utat a Kaszárnya felé. A város sokat változott gyermekkora óta. Azért a főtéren túl sok változás nem látható és a Pegazus is áll még, de beljebb már nem ez a helyzet. Sokat hallott a történtekről és persze mind különböztek egymástól, de az alapja mindnek ugyanaz volt. Kíváncsi lenne a Meredélyre, de jelenleg nem akarja megnézni. Majd egyszer oda is elmegy.
~Vajon milyen mély lehet? Volt valaki aki lemerészkedett?~
Teszi fel magában a kérdéseket. A Meredélyre körül forognak gondolatai, így indul meg a Kaszárnya felé.*
~Vajon milyen mély lehet? Volt valaki aki lemerészkedett?~
Teszi fel magában a kérdéseket. A Meredélyre körül forognak gondolatai, így indul meg a Kaszárnya felé.*
1230. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-15 17:10:32
Üzenet elküldve: 2023-01-15 17:10:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// A kóbor macska nyomán //
* Páncélját ócsárolják, de ez nem zökkenti ki. A nők már csak ilyenek. Tudja jól, hogy nála az ütőkártya az őrökkel kapcsolatban.*
- Értem én, szóval pontosan én miattam történt minden. Igazán szerencsésnek érezhetem magam, hogy vannak még jó lelkek ebben a szennyes városban.* Nem sajnálja szavaiból a gúnyos hangsúlyt.*
~ Szemtelen kis fruska, tetszik. ~* Mosolyodik el a gúnyos mosolyra. Az meg, hogy hizlalják az egóját nagyon is kedvére van. Tényleg meg akarja dönteni ezt a lányt, így aztán felajánlja segítségét a macska ügyében. Ha ez egyenes utat jelent a másik ágyába, akkor csekély ár. Előlegbe kap is egy csomó mellett amit sajnos felfog a vért, mert hát a nyakába veti magát a szépség. Érzi az illatát, ami szinte megvadítja. Nem csoda, ha a szeme elkalandozik a dekoltázs felé. De nincs egyszerű dolga, mert a bájos kis kacsó megragadja határozottan az arcát arra kényszerítve a férfit, hogy a másik szemébe nézzen.*
- Micsoda tűz! Ezt már szeretem!* Majd jóízűen felkacag a cicámozásra.*
- Rendben van! Elvégre nem akarnék bajt a fejemre.* Elégedett, mert érzi a szikrát kettejük között. Rég volt dolga már ilyen erős jellemű lánnyal, mintha saját magát látná.*
- Na kapjuk el azt mocskot!* Indul el a lány után, ha az mozdul.*
* Páncélját ócsárolják, de ez nem zökkenti ki. A nők már csak ilyenek. Tudja jól, hogy nála az ütőkártya az őrökkel kapcsolatban.*
- Értem én, szóval pontosan én miattam történt minden. Igazán szerencsésnek érezhetem magam, hogy vannak még jó lelkek ebben a szennyes városban.* Nem sajnálja szavaiból a gúnyos hangsúlyt.*
~ Szemtelen kis fruska, tetszik. ~* Mosolyodik el a gúnyos mosolyra. Az meg, hogy hizlalják az egóját nagyon is kedvére van. Tényleg meg akarja dönteni ezt a lányt, így aztán felajánlja segítségét a macska ügyében. Ha ez egyenes utat jelent a másik ágyába, akkor csekély ár. Előlegbe kap is egy csomó mellett amit sajnos felfog a vért, mert hát a nyakába veti magát a szépség. Érzi az illatát, ami szinte megvadítja. Nem csoda, ha a szeme elkalandozik a dekoltázs felé. De nincs egyszerű dolga, mert a bájos kis kacsó megragadja határozottan az arcát arra kényszerítve a férfit, hogy a másik szemébe nézzen.*
- Micsoda tűz! Ezt már szeretem!* Majd jóízűen felkacag a cicámozásra.*
- Rendben van! Elvégre nem akarnék bajt a fejemre.* Elégedett, mert érzi a szikrát kettejük között. Rég volt dolga már ilyen erős jellemű lánnyal, mintha saját magát látná.*
- Na kapjuk el azt mocskot!* Indul el a lány után, ha az mozdul.*
1229. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-15 15:33:32
Üzenet elküldve: 2023-01-15 15:33:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dezertáció//
*Valahol leszakadt a parancsnoktól és másik társától, de az sem érdekli, hogy észrevették-e egyáltalán. Persze biztosan észrevették, de magasról tesz rá, amíg nem keresik. Nem találta meg a helyét és ez épp elég arra, hogy lova orrát másik irányba fordítsa. Egyelőre nem kívánja elhagyni a várost, így a főtérre érve arrafelé indul, ahol valószínűleg nem keresnék, vagy épp ellenkezőleg, keresnék, de hasztalan.
Artheniornak egy szeglete van, ahová a városőrök és katonák mancsa nem ér el és az a Sárváros, a Meredélyen túl elterülő üszkös fekély, ami a lázadás óta ott bűzölög a hídon túl. Köpenyének szakadt csuklyáját a fejébe húzza és komótosan átvág lovával a téren, hogy a lehető legrövidebb úton jusson el a Csonthídig.*
*Valahol leszakadt a parancsnoktól és másik társától, de az sem érdekli, hogy észrevették-e egyáltalán. Persze biztosan észrevették, de magasról tesz rá, amíg nem keresik. Nem találta meg a helyét és ez épp elég arra, hogy lova orrát másik irányba fordítsa. Egyelőre nem kívánja elhagyni a várost, így a főtérre érve arrafelé indul, ahol valószínűleg nem keresnék, vagy épp ellenkezőleg, keresnék, de hasztalan.
Artheniornak egy szeglete van, ahová a városőrök és katonák mancsa nem ér el és az a Sárváros, a Meredélyen túl elterülő üszkös fekély, ami a lázadás óta ott bűzölög a hídon túl. Köpenyének szakadt csuklyáját a fejébe húzza és komótosan átvág lovával a téren, hogy a lehető legrövidebb úton jusson el a Csonthídig.*
1228. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-15 11:43:10
Üzenet elküldve: 2023-01-15 11:43:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 569
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 569
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Thargföldre//
*Legújabb üzlete szépen kezd körvonalazódni. Őt magát is meglepte, hogy Arthenior kalmárjai még ismerik annyira a Morthimer nevet, hogy egész jó árakat adjanak neki az általa kiválasztott árukra. Persze, nem lenne ez annyira kellemes meglepetés, ha ő is ezekkel a hétköznapi árukkal kereskedne. Szeszes italok, hús, gabona... nem ezek az ő megszokott termékei. Ő a ritkaságok kereskedője, nem a tömegáruké. Ezért se gondolta volna, hogy ennyire jó árakat érhet el. Persze, lehetnének jobbak is. És talán azok is lesznek, idővel.
Ugyanakkor rájött arra is, hogy mi az, amit nem tud olyan könnyen beszerezni ezen a vidéken, és ezzel máris megnyílt a lehetőség egy remek üzletre.
Egy ideig a városban puhatolózott, de végül úgy dönt, nem érdemes közvetítőket keresni arra, amit saját maga is be tud szerezni. Így szokásához híven lovat bérel, és maga indul útnak.
Úti célja pedig a Thargok földje. Megdöbben, ha belegondol, hogy még sose járt arra. El is gondolkozott azon, hogy testőrt fogad, de utánaérdeklődött a dolgoknak és végül elvetette ezt. Magányosan indul meg lóháton, új üzletet remélve.*
*Legújabb üzlete szépen kezd körvonalazódni. Őt magát is meglepte, hogy Arthenior kalmárjai még ismerik annyira a Morthimer nevet, hogy egész jó árakat adjanak neki az általa kiválasztott árukra. Persze, nem lenne ez annyira kellemes meglepetés, ha ő is ezekkel a hétköznapi árukkal kereskedne. Szeszes italok, hús, gabona... nem ezek az ő megszokott termékei. Ő a ritkaságok kereskedője, nem a tömegáruké. Ezért se gondolta volna, hogy ennyire jó árakat érhet el. Persze, lehetnének jobbak is. És talán azok is lesznek, idővel.
Ugyanakkor rájött arra is, hogy mi az, amit nem tud olyan könnyen beszerezni ezen a vidéken, és ezzel máris megnyílt a lehetőség egy remek üzletre.
Egy ideig a városban puhatolózott, de végül úgy dönt, nem érdemes közvetítőket keresni arra, amit saját maga is be tud szerezni. Így szokásához híven lovat bérel, és maga indul útnak.
Úti célja pedig a Thargok földje. Megdöbben, ha belegondol, hogy még sose járt arra. El is gondolkozott azon, hogy testőrt fogad, de utánaérdeklődött a dolgoknak és végül elvetette ezt. Magányosan indul meg lóháton, új üzletet remélve.*
1227. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-12 15:46:10
Üzenet elküldve: 2023-01-12 15:46:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Nagyot szív Arthenior levegőjéből, ahogy megérkezik. Csípőre tett kezeivel áll a szobor előtt, aki azt a legendát ábrázolja, aki elüldözte az orkokat.
~Furcsa, hogy azóta mennyi minden megváltozott.~
Neki nincsenek problémái az orkokkal. Első találkozása egy orkkal meglepően jól sikerült. Természetesen meg volt ijedve, nem is kicsit, de meglepetésére igen jóindulatú volt és ki is segítette őt a bajból. Sokan rossz szemmel néznek az orkokra, de lehetséges, hogy csak félre értik őket. Persze az a lehetőség is fennáll, hogy csak ő találkozott barátságos orkokkal, bár a városokban ez nem is olyan nehéz feladat. A körülötte lévő tömeget figyeli, hogy ki hova megy, ki mit akar csinálni.
~De rég voltam erre. Jó újra hazajönni.~
A szobor után első útja a fogadóba fog vezetni. Meg is indul a Pegazus felé, hogy megnézze mi minden változott a régi fogadóban.*
~Furcsa, hogy azóta mennyi minden megváltozott.~
Neki nincsenek problémái az orkokkal. Első találkozása egy orkkal meglepően jól sikerült. Természetesen meg volt ijedve, nem is kicsit, de meglepetésére igen jóindulatú volt és ki is segítette őt a bajból. Sokan rossz szemmel néznek az orkokra, de lehetséges, hogy csak félre értik őket. Persze az a lehetőség is fennáll, hogy csak ő találkozott barátságos orkokkal, bár a városokban ez nem is olyan nehéz feladat. A körülötte lévő tömeget figyeli, hogy ki hova megy, ki mit akar csinálni.
~De rég voltam erre. Jó újra hazajönni.~
A szobor után első útja a fogadóba fog vezetni. Meg is indul a Pegazus felé, hogy megnézze mi minden változott a régi fogadóban.*
1226. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-11 16:04:18
Üzenet elküldve: 2023-01-11 16:04:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Közeleg az éj, gyors ritmusra kopognak a gebék patái az úton. Baarcas utál vásárolni. Annyira bele tud merülni a vásárlásba, hogy egyik pillanatól a másikra kifolyik a keze közül, a pénz. Képes a legkisebb összegeket is drámaian felfújni, ha kiadásokról van szó. Mostantól emberibb körülmények közt tud majd gondoskodni magáról és lesz pár holmija, ami segítheti a hatköznapjaiban. Kosarakba kipakolni az eladásra szánt árut, vagy akár főzni magára.
Megáll az Arthenior bejáratául szolgáló téren, messze szemléli az utat, hátha megpillantja a "Nawanthiri" sötét alakját, de nem jár sikerrel. Nem ússza meg annyival a feladatot, hogy valahonnan a közeli utak mellől kell csak összeszedni az utasát. Fáradtan sóhajt, majd gurul ki a főtérről az útjára.*
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2023.01.12 12:13:10, a következő indokkal:
Kérésre.
Megáll az Arthenior bejáratául szolgáló téren, messze szemléli az utat, hátha megpillantja a "Nawanthiri" sötét alakját, de nem jár sikerrel. Nem ússza meg annyival a feladatot, hogy valahonnan a közeli utak mellől kell csak összeszedni az utasát. Fáradtan sóhajt, majd gurul ki a főtérről az útjára.*
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2023.01.12 12:13:10, a következő indokkal:
Kérésre.
1225. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-11 15:18:05
Üzenet elküldve: 2023-01-11 15:18:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
//16+ jelenetet tartalmaz//
*Nagyon is jól ismeri a Kalmár szimbólumát, kevés olyan akadna, aki már hosszabb ideje tartózkodik a Levegő Városában és ne ismerné a jelet. Megrázza az erszényt, hogy érezze a súlyát. Az arany nyaklánc kellő bizonyíték, hogy ne vonja kérdőre a benne nyugvó tallérok számát. Nem a saját zsebét kívánta megtömni, bár az sosem rossz, inkább a vörös mondandóját tesztelte, ezért mondhatni lényegtelen, hogy annyi van-e benne. Mohón elteszi az aranyakat. Számos bizényítékot kapott arra vonatkozóan, hogyha ma rézfokost állítanánk a fejébe az éjszaka folyamán, akkor az a hölgyeménytől teljesen független.*
- Baarcas vagyok, kereskedő.
*Saját szava hihetőségét nem bizonygatja. Minél jobban dicséri valaki magát, annál inkább szagosabb körülötte valami. Elég ha ő maga bűzölög, nem kell, hogy az ügyletei is bűzt árasszanak magukból.*
~A mai nap rám mosolygott Teysus! Vagy egy nagyobb játszámában játszok szerepet.~
*Az elhozandó személy sötét ruhában járja az utakat, ami nem jó jel, tekintve hogy jön az éjszaka ideje. Ha sokáig kint marad a szabad ég alatt, akkor bajos lesz a kocsival visszajönni a városba az úton. Jobbnak látja venni pár holmit, ami segíti az éjszakában. Akár a holnapi napra sem árt venni pár holmit. Alig néhány perc alatt meg tudja járni az kereskedőket és még az este vissza tud jutni.
Sietősen a lovai közé vágja a kantárt, amik egyszerre haladna indulnak változatlan irányba. Yeza, ha még a közelben jár, akkor furcsálhatja is a dolgot, hogy nem egyből a mentőexpedícióra indul a kövér kufár, de ez van, nincsen mit tenni.*
~Oh, azok a mellek milyen formásak voltak...~
//16+ jelenetet tartalmaz//
*Nagyon is jól ismeri a Kalmár szimbólumát, kevés olyan akadna, aki már hosszabb ideje tartózkodik a Levegő Városában és ne ismerné a jelet. Megrázza az erszényt, hogy érezze a súlyát. Az arany nyaklánc kellő bizonyíték, hogy ne vonja kérdőre a benne nyugvó tallérok számát. Nem a saját zsebét kívánta megtömni, bár az sosem rossz, inkább a vörös mondandóját tesztelte, ezért mondhatni lényegtelen, hogy annyi van-e benne. Mohón elteszi az aranyakat. Számos bizényítékot kapott arra vonatkozóan, hogyha ma rézfokost állítanánk a fejébe az éjszaka folyamán, akkor az a hölgyeménytől teljesen független.*
- Baarcas vagyok, kereskedő.
*Saját szava hihetőségét nem bizonygatja. Minél jobban dicséri valaki magát, annál inkább szagosabb körülötte valami. Elég ha ő maga bűzölög, nem kell, hogy az ügyletei is bűzt árasszanak magukból.*
~A mai nap rám mosolygott Teysus! Vagy egy nagyobb játszámában játszok szerepet.~
*Az elhozandó személy sötét ruhában járja az utakat, ami nem jó jel, tekintve hogy jön az éjszaka ideje. Ha sokáig kint marad a szabad ég alatt, akkor bajos lesz a kocsival visszajönni a városba az úton. Jobbnak látja venni pár holmit, ami segíti az éjszakában. Akár a holnapi napra sem árt venni pár holmit. Alig néhány perc alatt meg tudja járni az kereskedőket és még az este vissza tud jutni.
Sietősen a lovai közé vágja a kantárt, amik egyszerre haladna indulnak változatlan irányba. Yeza, ha még a közelben jár, akkor furcsálhatja is a dolgot, hogy nem egyből a mentőexpedícióra indul a kövér kufár, de ez van, nincsen mit tenni.*
~Oh, azok a mellek milyen formásak voltak...~
1224. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-11 06:37:02
Üzenet elküldve: 2023-01-11 06:37:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Baarcas//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Valószínűleg nem cáfol rá a feltételezésekre azzal, hogy nem húzza össze magán szétnyíló prémkabátját, mikor a férfi élveteg pillantása az idomain kezd el kalandozni. Mi tagadás, a fehér prém alatt valóban jóval lengébben van öltözve, mint amit az évszak megkívánna. Díszes kardja pedig szerencsés takarásban marad, bár nem figyelt rá most különösebben a sietség miatt.
Az összeget meghallva összepréselődik az ajka. ~Pofátlan kurafi!~ Szíve szerint alkudna belőle. Bőséggel alkudna! De hát hogy venné az ki magát?*
- Százhat. Hálám jeléül *oldja le az erszényét, s a bakon ülő mellé léptetve nyújtja át egy az egyben Baarcas D'deliwgarnak 106 aranyra rúgó
összes vagyonát, mintha ezer másik ilyen szütyője lenne amúgy talonban.* - De tudd, a szavad a Wegtoreni Kereskedőháznak felel. Ha megfutnál a pénzemmel, jól gondold át. *Ahogy előre hajol a nyeregben, szemrevaló dekoltázsa mellett a férfi látóterébe kerülhet a leviatánt mintázó aranygyűrű, melyet Yeza a nyakában visel.
Tekintete végigszalad a kissé rozoga kocsin, meg a rá aggatott holmikon. A fickó vagy valami utazó kufár vagy vándorkomédiás talán. Ennyiből nem tudná megmondani.*
- A barátnőm neve Nava~nthirirppptrappalalappampa~. Nawanthiri. Vállas, magas leány. Kalapban, prémcsizmában. Buggyos nadrág, fekete posztókabát bordó sálövvel összefogva *írja le a tőle telhető részletességgel a mandulaszeműt.*
- Én pedig Yeza vagyok. *Ennyiben megáll a kurta bemutatkozás, de mielőtt sietősen továbbindulna a Kalmár felé, még egyszer újra végigfut szűkülő tekintete az öszvéres batáron. Meg merne rá esküdni, hogy látta már valahol ezt a méregzöldre festett kocsit, de nem tudná felidézni, hogy hol.*
- Te pedig, uram... *hagy helyet az ígéret mellé viszonzandó bemutatkozásnak is a rend kedvéért, hátha még a torkára kell lépjen a simlis hájpacninak. De amint ezt megkapta, már ugratja is vágtába a lovát, hogy végre hazaérjen, megtegye a kötelező köröket, aztán elmerüljön egy dézsa forróvízben.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Valószínűleg nem cáfol rá a feltételezésekre azzal, hogy nem húzza össze magán szétnyíló prémkabátját, mikor a férfi élveteg pillantása az idomain kezd el kalandozni. Mi tagadás, a fehér prém alatt valóban jóval lengébben van öltözve, mint amit az évszak megkívánna. Díszes kardja pedig szerencsés takarásban marad, bár nem figyelt rá most különösebben a sietség miatt.
Az összeget meghallva összepréselődik az ajka. ~Pofátlan kurafi!~ Szíve szerint alkudna belőle. Bőséggel alkudna! De hát hogy venné az ki magát?*
- Százhat. Hálám jeléül *oldja le az erszényét, s a bakon ülő mellé léptetve nyújtja át egy az egyben Baarcas D'deliwgarnak 106 aranyra rúgó
összes vagyonát, mintha ezer másik ilyen szütyője lenne amúgy talonban.* - De tudd, a szavad a Wegtoreni Kereskedőháznak felel. Ha megfutnál a pénzemmel, jól gondold át. *Ahogy előre hajol a nyeregben, szemrevaló dekoltázsa mellett a férfi látóterébe kerülhet a leviatánt mintázó aranygyűrű, melyet Yeza a nyakában visel.Tekintete végigszalad a kissé rozoga kocsin, meg a rá aggatott holmikon. A fickó vagy valami utazó kufár vagy vándorkomédiás talán. Ennyiből nem tudná megmondani.*
- A barátnőm neve Nava~nthirirppptrappalalappampa~. Nawanthiri. Vállas, magas leány. Kalapban, prémcsizmában. Buggyos nadrág, fekete posztókabát bordó sálövvel összefogva *írja le a tőle telhető részletességgel a mandulaszeműt.*
- Én pedig Yeza vagyok. *Ennyiben megáll a kurta bemutatkozás, de mielőtt sietősen továbbindulna a Kalmár felé, még egyszer újra végigfut szűkülő tekintete az öszvéres batáron. Meg merne rá esküdni, hogy látta már valahol ezt a méregzöldre festett kocsit, de nem tudná felidézni, hogy hol.*
- Te pedig, uram... *hagy helyet az ígéret mellé viszonzandó bemutatkozásnak is a rend kedvéért, hátha még a torkára kell lépjen a simlis hájpacninak. De amint ezt megkapta, már ugratja is vágtába a lovát, hogy végre hazaérjen, megtegye a kötelező köröket, aztán elmerüljön egy dézsa forróvízben.*
1223. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-10 21:18:15
Üzenet elküldve: 2023-01-10 21:18:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Furcsállja a helyzetet. Fejében csikorognak a kerekek. Átverést szimatol. Nem figyelt fel a fürdése alatt a vörös áthaladására a Főtéren, ezért áll gyanakodva a szituáció előtt.*
~Milyen barátnőt hagyott ez a szántókon, ha most jön a városból kifelé?~
*Aggódó pillantást vet az égre. Lassan sötétbe borul. Tekintét a munka feladójára fordítja. Szemnek kellemes alakot vél benne felfedezni, tekintetét talán sokáig legelteti a hölgy keblein. Talán még kaján vigyorát is megvillantja öntudatlan. Hamarabb könyveli el magában utcalánynak vagy táncosnak, aki potom összegekért a leghitványabb munkára is képes: például színészkedni egy öreg kereskedő előtt, hogy banditák elé csalja a szántóföldeken.
Próba elé állítja, mert a kereskedők és a közhölgyek is egy nyelvet beszélnek, mert mind a kettőt az érdekli, hogy a sajátja gyarapodjék.*
- Száz arany lesz és ma este a Kalmárban fog aludni a barátnője.
*Fizetésért nyújtja a zsíros markát.
Ha valóban hajlandó kifizetni az összeget, akkor lehet valóság alapja annak, amit az előbb elmondott. Száz arany egy olyasmi összeg, amit nem valószínű, hogy fizetnének egy ilyen utcai jelenetért.*
- Barátnőjét hogy hívják? Miről tudnám felismerni? És önnek mi a becses neve?
*Kérdezi, ha elfogadták az ajánlatát. Olyan kérdések, amik szükségesek lehetnek a fuvar folyamán, de a hölgy neve még személyes okok miatt is érdekli.*
*Furcsállja a helyzetet. Fejében csikorognak a kerekek. Átverést szimatol. Nem figyelt fel a fürdése alatt a vörös áthaladására a Főtéren, ezért áll gyanakodva a szituáció előtt.*
~Milyen barátnőt hagyott ez a szántókon, ha most jön a városból kifelé?~
*Aggódó pillantást vet az égre. Lassan sötétbe borul. Tekintét a munka feladójára fordítja. Szemnek kellemes alakot vél benne felfedezni, tekintetét talán sokáig legelteti a hölgy keblein. Talán még kaján vigyorát is megvillantja öntudatlan. Hamarabb könyveli el magában utcalánynak vagy táncosnak, aki potom összegekért a leghitványabb munkára is képes: például színészkedni egy öreg kereskedő előtt, hogy banditák elé csalja a szántóföldeken.
Próba elé állítja, mert a kereskedők és a közhölgyek is egy nyelvet beszélnek, mert mind a kettőt az érdekli, hogy a sajátja gyarapodjék.*
- Száz arany lesz és ma este a Kalmárban fog aludni a barátnője.
*Fizetésért nyújtja a zsíros markát.
Ha valóban hajlandó kifizetni az összeget, akkor lehet valóság alapja annak, amit az előbb elmondott. Száz arany egy olyasmi összeg, amit nem valószínű, hogy fizetnének egy ilyen utcai jelenetért.*
- Barátnőjét hogy hívják? Miről tudnám felismerni? És önnek mi a becses neve?
*Kérdezi, ha elfogadták az ajánlatát. Olyan kérdések, amik szükségesek lehetnek a fuvar folyamán, de a hölgy neve még személyes okok miatt is érdekli.*
1222. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-09 19:56:10
Üzenet elküldve: 2023-01-09 19:56:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Baarcas//
~Végre!~
*Habosra izzad szegény hátas, úgy hajszolja a vörös, míg be nem érnek a városba. Az utcán már kénytelen lassítani, hiszen még legázolna valakit.
A várva várt viszontlátást mindjárt be is árnyékolja a legocsmányabb gatyadekoltázs, amit valaha látott! Egy hájas alak pancsol a főtér szökőkútjában, mint a visszataszító verebek netovábbja.
Yeza megrázkódik a nyeregben. Egyrészt az undor miatt, másrészt meg mert letaglózza, hogy képes valaki ilyen időben levetkőzni, ráadásul hideg vízben pancsikolni önszántából.
Összehúzza magán a fehér medvebundát, amikor elhalad mellette. Abban már most biztos, hogy soha többé nem fog inni abból a szökőkútból, akármit is mondanak róla. Se inni, se akár a kisujja hegyét beledugni!
Csak pár utcával odébb állítja meg a lovát, amikor felmerül benne a gondolat. Rágja még azért magában pár pillanatig, de aztán csak visszafordul.
Meglepetésére a batár, rajta a termetes alakkal, épp szembe jön vele.*
- Jó uram! *szólítja meg a férfit.* - Jó uram, kérlek, nem segítenél? A barátnőm hátramaradt az úton. Ez az öreg gebe engem is alig bírt elhozni a városig. Kérlek, nem mennél elé, hogy behozd a Kalmárig a kocsidon? A szántóföldeknél járt, mikor elváltunk. Megfizetném a fáradságod, jó uram! S mire visszaérsz, egy jó vacsorára is a ház vendége vagy. Forró fürdőre... puha ágyra *próbálkozik, hátha valamivel sikerül a meggyőzés oldalára billenteni a mérleget.*
~Végre!~
*Habosra izzad szegény hátas, úgy hajszolja a vörös, míg be nem érnek a városba. Az utcán már kénytelen lassítani, hiszen még legázolna valakit.
A várva várt viszontlátást mindjárt be is árnyékolja a legocsmányabb gatyadekoltázs, amit valaha látott! Egy hájas alak pancsol a főtér szökőkútjában, mint a visszataszító verebek netovábbja.
Yeza megrázkódik a nyeregben. Egyrészt az undor miatt, másrészt meg mert letaglózza, hogy képes valaki ilyen időben levetkőzni, ráadásul hideg vízben pancsikolni önszántából.
Összehúzza magán a fehér medvebundát, amikor elhalad mellette. Abban már most biztos, hogy soha többé nem fog inni abból a szökőkútból, akármit is mondanak róla. Se inni, se akár a kisujja hegyét beledugni!
Csak pár utcával odébb állítja meg a lovát, amikor felmerül benne a gondolat. Rágja még azért magában pár pillanatig, de aztán csak visszafordul.
Meglepetésére a batár, rajta a termetes alakkal, épp szembe jön vele.*
- Jó uram! *szólítja meg a férfit.* - Jó uram, kérlek, nem segítenél? A barátnőm hátramaradt az úton. Ez az öreg gebe engem is alig bírt elhozni a városig. Kérlek, nem mennél elé, hogy behozd a Kalmárig a kocsidon? A szántóföldeknél járt, mikor elváltunk. Megfizetném a fáradságod, jó uram! S mire visszaérsz, egy jó vacsorára is a ház vendége vagy. Forró fürdőre... puha ágyra *próbálkozik, hátha valamivel sikerül a meggyőzés oldalára billenteni a mérleget.*
1221. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-01-09 01:40:22
Üzenet elküldve: 2023-01-09 01:40:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan meg is ékrezik újonnan vásárolt kocsiján ülve a kövér kereskedő. Recseg a megrakott taligája alatta, jelezve, hogy sok holmi van bepakolva. Komótosan megáll a főtéri szökőkút mellett.*
-Hóóó!
*Állítja meg a lovait. Lekászálódik a bakról, majd nagyot igazít a nadrágján. Körbejárja a járművét, szélesen kitárja az ajtajait, leakassza mindhárom bográcsot, amit megtölt a kút vizével. Jó lesz az a víz majd az otthonoában megmosni a nemesebb részeit és a ruháit. Beállítja a paripáit is, hogy azok tudjanak inni. Leveszi a felsőjét és markával. Előbukkan a méretes hája. Szaga csak most kezd terjengeni, mert a ruha vastag szövete bent tartotta a meleget és a szagot is, az utóbbi az idő múlásával meg csak erősödött.
Széles tenyerét a vízfelszín alá meríti, hogy egy gyors mozdulattal a hónaljára csapja a vizet, ami koszos cseppekben csurog le a bőrén. Az arcára is jut a vízből, teljes testére.*
- Mi van? Nem látott még férfit?!
*Szól oda az egyik járókelőnek, aki feltűnően megbámulta.*
~Ha ki lennék gyúrva, akkor senki sem vetne rám egy rosszaló pillantást sem. Még tetszene is nekik. Hol van itt az igazság? A kövérek nem szabad felső nélkül mutatkozni?~
*Ügyel rá, hogy a lepergő víz a kút mellé cseppenjen. Nem szándékozza összemocskolni a tiszta vizet. Néhányszor még lefröcsköli magát, amíg elégedett nem lesz a végeredménnyel. Az orrával szag mintát vesz a hónaljáról. Megfelelőnek értékeli. Letelepszik a kút kávájára, hogy a cipőjét is levegye, a korábbi procedúrát megismételve azt is tisztábbra mossa. Talán régebben mosta meg őket, mint a hónalját. Dereke már nem hajlik úgy, mint fiatal koráában, ezért azt nem emeli az orrához, pedig micsoda produkció lehetne! Járószerszámait csak a szemével ítéli meg.*
~Tiszta.~
*Kezébe veszi a korábbi mocskos felsőjét, beletörli az arcát, majd a hónalját, hasát, végül a lábát és ismét magára ölti azt. Mint aki jól végezte dolgát, nem törődve a többi utcán tébláboló alakkal, visszaszál a kocsijára és elindul a Wegtoreni Kalmár irányába.*
-Hóóó!
*Állítja meg a lovait. Lekászálódik a bakról, majd nagyot igazít a nadrágján. Körbejárja a járművét, szélesen kitárja az ajtajait, leakassza mindhárom bográcsot, amit megtölt a kút vizével. Jó lesz az a víz majd az otthonoában megmosni a nemesebb részeit és a ruháit. Beállítja a paripáit is, hogy azok tudjanak inni. Leveszi a felsőjét és markával. Előbukkan a méretes hája. Szaga csak most kezd terjengeni, mert a ruha vastag szövete bent tartotta a meleget és a szagot is, az utóbbi az idő múlásával meg csak erősödött.
Széles tenyerét a vízfelszín alá meríti, hogy egy gyors mozdulattal a hónaljára csapja a vizet, ami koszos cseppekben csurog le a bőrén. Az arcára is jut a vízből, teljes testére.*
- Mi van? Nem látott még férfit?!
*Szól oda az egyik járókelőnek, aki feltűnően megbámulta.*
~Ha ki lennék gyúrva, akkor senki sem vetne rám egy rosszaló pillantást sem. Még tetszene is nekik. Hol van itt az igazság? A kövérek nem szabad felső nélkül mutatkozni?~
*Ügyel rá, hogy a lepergő víz a kút mellé cseppenjen. Nem szándékozza összemocskolni a tiszta vizet. Néhányszor még lefröcsköli magát, amíg elégedett nem lesz a végeredménnyel. Az orrával szag mintát vesz a hónaljáról. Megfelelőnek értékeli. Letelepszik a kút kávájára, hogy a cipőjét is levegye, a korábbi procedúrát megismételve azt is tisztábbra mossa. Talán régebben mosta meg őket, mint a hónalját. Dereke már nem hajlik úgy, mint fiatal koráában, ezért azt nem emeli az orrához, pedig micsoda produkció lehetne! Járószerszámait csak a szemével ítéli meg.*
~Tiszta.~
*Kezébe veszi a korábbi mocskos felsőjét, beletörli az arcát, majd a hónalját, hasát, végül a lábát és ismét magára ölti azt. Mint aki jól végezte dolgát, nem törődve a többi utcán tébláboló alakkal, visszaszál a kocsijára és elindul a Wegtoreni Kalmár irányába.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1873-1892