//Faerum Nook//
*Örömmel hallja, hogy Faerum hajlandó volna megtanítani a csapda készítésre, de lelkiekben ezt még emésztenie kell. Eddig is sejtette, hogy jó néhány elvét fel kell adnia, ha elindul otthonról, de sejteni, és megtenni nem ugyanaz.*
-Néhány hata indultam el az erdei lakunkból, ahol addig éltem... *lelkében ezer tű szúrását érzi, mikor eszébe jut a lak, a kedvenc fája, a kedvenc kis tisztása, mintha érezné is a lednek illatát, ami a hold havában elborítja a piciny rétet.*
- a családommal. *fejezi be a mondatot, s közben önmagára haragszik, amiért ennyi idő és elszántság ellenére sem tudott elszakadni az otthontól. ~Na ebből elég! Felnőtt vagyok, célom van, nem leszek nyámnyila!~ Ezzel egy időben elhatározza, elég a picsogásból és a honvágyból, ideje elővenni makacsságot és bármi áron célba érni.*
- Tudom, hogy nem jellemző a fajomra, hogy harccal foglalkozzunk, de úgy érzem, legalább önvédelmi szinten fejlődhetnék. Talán kevésbé érezném magam furcsán a városban, ha tudnám, van esélyem legalább elfutni. *válaszolja őszintén, majd mosolyra húzza a száját, mikor a futásról beszél, ezzel próbálja oldani a helyzet komolyságát.*
-Azt mondod a barakkban tudnának nekem segíteni ilyen téren? *kérdezi kissé tűnődve*