Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 296 (5901. - 5920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5920. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:11:19
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:11:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
- Köszönöm!
*Bólint Griwor felé, mikor visszatér a valóságba, még egy kicsit el is pirul egy kedves bóktól.*
- Hát, még nem tudom. Nekem van otthonom, igaz kicsit messzebb, és sokat kell sétálni, de nem terveztem sokáig a városban maradni.
*Elvégre már régen elment Synmirából, és igaz, hogy valószínűleg a Mester és a többiek még a Mágustoronyban vannak, de szeretne majd hazaérni addigra, mire ők is. Talán ha jól érzi magát kivesz egy szobát, ez a társaságtól függ. Hiába tündérek, és hiába nyűgözték le Nellarát annyira, ha otthon várni fogják.
Kint, a főtéren indulásra várakozik, nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, vagy hogy mit mondhatna, így inkább vár.*
- Köszönöm!
*Bólint Griwor felé, mikor visszatér a valóságba, még egy kicsit el is pirul egy kedves bóktól.*
- Hát, még nem tudom. Nekem van otthonom, igaz kicsit messzebb, és sokat kell sétálni, de nem terveztem sokáig a városban maradni.
*Elvégre már régen elment Synmirából, és igaz, hogy valószínűleg a Mester és a többiek még a Mágustoronyban vannak, de szeretne majd hazaérni addigra, mire ők is. Talán ha jól érzi magát kivesz egy szobát, ez a társaságtól függ. Hiába tündérek, és hiába nyűgözték le Nellarát annyira, ha otthon várni fogják.
Kint, a főtéren indulásra várakozik, nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, vagy hogy mit mondhatna, így inkább vár.*
5919. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 14:48:44
Üzenet elküldve: 2017-04-12 14:48:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Tekintete újra a magas férfira csusszan amikor bemutatkozása után hátratolja kalapját, ezzel feltárva arcát.
Majd végighallgatja Griwort és bár van amiben egyetért, ő maga nem akad fel ezen ennyire. Megérti ha valaki nem akarja magát rögtön feltárni idegeneknek, így viszont ő sem bízik meg benne. Ez rendben is van. Kifejezetten érdekesnek találja az embert, akár még rejtélyesnek is még ha az egy kicsit már túlzás.*
- Róka? Nekem tetszik ez a név! Az enyém Fyolana, tudom unalmas a tiédhez képest. *vigyorog játékosan, és miután Griwor elereszti az ember lány kezét, ő is megfogja. A tündér társa megszólítja, így hát felé fordul, kérdésére kissé zavartan válaszol:*
- Remélem nem bántok meg vele senkit, ha azt majd később tenném meg. *Miközben beszél, alig észrevehetően a két újonnan érkezett felé biccent jelzésül Griwornak, hogy velük még nem szívesen osztaná meg. Reméli megérti.* - Ha már itt tartunk, többiek mit csinálnak még odabenn? *Fejét a fogadó felé fordítva sóhajt egyet, leskelődik hátha jönnek társai de vissza is fordul amikor a tündér elsiet a kúthoz, ahol láthatóan elgondolkodik* ~Ha nem felejtem el, lehet rákérdezek később~ *Amikor visszafut, Fyolana elfogadja a kulacsot, és belekortyol, majd visszanyújtja. Ismét a fogadó egyik ablaka felé tekint, de onnét nem lát semmit abból ami bent történik.*
*Tekintete újra a magas férfira csusszan amikor bemutatkozása után hátratolja kalapját, ezzel feltárva arcát.
Majd végighallgatja Griwort és bár van amiben egyetért, ő maga nem akad fel ezen ennyire. Megérti ha valaki nem akarja magát rögtön feltárni idegeneknek, így viszont ő sem bízik meg benne. Ez rendben is van. Kifejezetten érdekesnek találja az embert, akár még rejtélyesnek is még ha az egy kicsit már túlzás.*
- Róka? Nekem tetszik ez a név! Az enyém Fyolana, tudom unalmas a tiédhez képest. *vigyorog játékosan, és miután Griwor elereszti az ember lány kezét, ő is megfogja. A tündér társa megszólítja, így hát felé fordul, kérdésére kissé zavartan válaszol:*
- Remélem nem bántok meg vele senkit, ha azt majd később tenném meg. *Miközben beszél, alig észrevehetően a két újonnan érkezett felé biccent jelzésül Griwornak, hogy velük még nem szívesen osztaná meg. Reméli megérti.* - Ha már itt tartunk, többiek mit csinálnak még odabenn? *Fejét a fogadó felé fordítva sóhajt egyet, leskelődik hátha jönnek társai de vissza is fordul amikor a tündér elsiet a kúthoz, ahol láthatóan elgondolkodik* ~Ha nem felejtem el, lehet rákérdezek később~ *Amikor visszafut, Fyolana elfogadja a kulacsot, és belekortyol, majd visszanyújtja. Ismét a fogadó egyik ablaka felé tekint, de onnét nem lát semmit abból ami bent történik.*
5918. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 10:05:26
Üzenet elküldve: 2017-04-12 10:05:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Városnézés//
*Ahogy megérzi Fyolana érintését a vállán, és meghallja szavait, hogy nem akarta őket bántani a két ember, sőt csatlakoznának hozzájuk, lecsillapodnak az indulatai. ~Hm, igazán érdekes útitársak, már csak törpék, óriások és gnómok hiányoznak a csapatból. Talán így is lesz...~ A vörös hajú nőre néz, aki arról biztosítja, hogy nincsenek rossz szándékai. Amikor Rinon bemutatkozik, biccent egyet és alaposan megnézi őt. ~Csinos, nagyon csinos, ahhoz képest, hogy milyen magas. De a szemei, és a mozdulatai... Mintha nem is itt járna, hanem valahol máshol. Vajon mi lehet ennek az oka? Ezüstcsörgő, ördögvigyor, cyrold, réti ármány, vagy valami egyszerűbb drog használatának a következménye? Vagy talán valami iszonyú dolgot élhetett át? Négyszemközt rá fogok kérdezni.~ Töpreng magában, de amikor megszólal a férfi is, ráirányul a tekintete. Furcsa amit mond, furcsa ahogy mondja, mintha kissé lekezelő lenne, furcsa a férfi tekintete is, de egészen másképpen, mint a lányé, látszik, hogy ő itt van és most van nagyon is. ~Amit mond, az talán burkolt figyelmeztetés akar lenni? De kire vonatkozik? Csak általánosságban mondta? Vagy Rinonra, esetleg saját magára célzott?~ Morfondírozik, és eközben látja, hogy Rinon és a férfi kezet fognak. A bemutatkozását hallva már nem tudja megállni, hogy ne szólaljon meg.*
- Ahogy hallották Fyolanától, Griwor vagyok, Griwor Hurygon a becsületes nevem, ezt a nevet adták a szüleim, és ezt nem is titkolom senki előtt, okom sincs rá. Róka Úr, önt a szülei nevezték el ilyen szerencsétlenül, vagy a társaitól kapta ragadványnévként, esetleg önmagát nevezte el így, egy olyan állatról, amelyik nemcsak ravasz, de alattomos és sunyi is szinte minden mesében? Ha pedig nem valódi név, amely egy álruhás herceget, vagy egy szökött bűnözőt takar, miért nem borzoi a róka helyett? Vagy miért nem használ egy egyszerű álnevet, ha titkolnia kell a kilétét? Szerintem mindannyian kíváncsiak lennénk a tényleges történetére a hölgyeké meghallgatása után, amíg velünk tart a városnézésre, amennyiben érdemesnek talál minket erre. *Néz a másikra kérdően, kíváncsian és kételkedően, miközben átfut a fejében néhány gondolat.* ~Talán ez is egy újabb figyelmeztetés a számunkra, hogy kerüljük el, ne keresztezzük az útját? Kezdek erre hajlani.~ *Nem számít őszinte válaszra, legfeljebb egy újabb rejtélyes figyelmeztetésre. Ha Róka Úr válaszol, és elengedi Rinon kezét, akkor ő is megfogja a kacsóját és egy csókot nyom rá. Nem is kell nagyon lehajolnia ehhez a művelethez.*
- Örömömre szolgál, hogy ön is csatlakozik a mi kis városnézésünkhöz. Mi, akik már eddig összeismerkedtünk, tegezzük egymást, és ha önnek ez nem terhes, akkor tegeződjünk mindannyian. *Finoman, lassan elengedi Rinon kezét, megvárja a válaszát, majd visszafordul Róka Úrhoz.* Ez az ajánlat természetesen önre is vonatkozik. *Tunethre mosolyog, aki mintha kicsit a háttérbe húzódott volna, jelezve neki ezzel, hogy nem feledkezett meg az ő jelenlétéről sem, majd Fyolana felé fordul.*
- Úgy szeretném már hallani a történetedet, ha ideér mindenki, végre bele is kezdhetnél, miközben sétálunk az istálló felé. *Nevet. A válaszokat meghallgatja, utána elnézést kér a többiektől, és a szökőkúthoz siet, ahol megtölti a kulacsát, megmossa az arcát.* ~Meg kellene tanulnom megvédeni másokat, és persze magamat is, hogy meg tudjak védeni másokat ezáltal. Vajon van ilyen hely ebben a városban? Meg fogom kérdezni Nellarától.~ *Visszasiet a többiekhez, azt remélve, hogy már mindenki ott van.*
- Valaki egy kis vizet? *Kínálja körbe.*
*Ahogy megérzi Fyolana érintését a vállán, és meghallja szavait, hogy nem akarta őket bántani a két ember, sőt csatlakoznának hozzájuk, lecsillapodnak az indulatai. ~Hm, igazán érdekes útitársak, már csak törpék, óriások és gnómok hiányoznak a csapatból. Talán így is lesz...~ A vörös hajú nőre néz, aki arról biztosítja, hogy nincsenek rossz szándékai. Amikor Rinon bemutatkozik, biccent egyet és alaposan megnézi őt. ~Csinos, nagyon csinos, ahhoz képest, hogy milyen magas. De a szemei, és a mozdulatai... Mintha nem is itt járna, hanem valahol máshol. Vajon mi lehet ennek az oka? Ezüstcsörgő, ördögvigyor, cyrold, réti ármány, vagy valami egyszerűbb drog használatának a következménye? Vagy talán valami iszonyú dolgot élhetett át? Négyszemközt rá fogok kérdezni.~ Töpreng magában, de amikor megszólal a férfi is, ráirányul a tekintete. Furcsa amit mond, furcsa ahogy mondja, mintha kissé lekezelő lenne, furcsa a férfi tekintete is, de egészen másképpen, mint a lányé, látszik, hogy ő itt van és most van nagyon is. ~Amit mond, az talán burkolt figyelmeztetés akar lenni? De kire vonatkozik? Csak általánosságban mondta? Vagy Rinonra, esetleg saját magára célzott?~ Morfondírozik, és eközben látja, hogy Rinon és a férfi kezet fognak. A bemutatkozását hallva már nem tudja megállni, hogy ne szólaljon meg.*
- Ahogy hallották Fyolanától, Griwor vagyok, Griwor Hurygon a becsületes nevem, ezt a nevet adták a szüleim, és ezt nem is titkolom senki előtt, okom sincs rá. Róka Úr, önt a szülei nevezték el ilyen szerencsétlenül, vagy a társaitól kapta ragadványnévként, esetleg önmagát nevezte el így, egy olyan állatról, amelyik nemcsak ravasz, de alattomos és sunyi is szinte minden mesében? Ha pedig nem valódi név, amely egy álruhás herceget, vagy egy szökött bűnözőt takar, miért nem borzoi a róka helyett? Vagy miért nem használ egy egyszerű álnevet, ha titkolnia kell a kilétét? Szerintem mindannyian kíváncsiak lennénk a tényleges történetére a hölgyeké meghallgatása után, amíg velünk tart a városnézésre, amennyiben érdemesnek talál minket erre. *Néz a másikra kérdően, kíváncsian és kételkedően, miközben átfut a fejében néhány gondolat.* ~Talán ez is egy újabb figyelmeztetés a számunkra, hogy kerüljük el, ne keresztezzük az útját? Kezdek erre hajlani.~ *Nem számít őszinte válaszra, legfeljebb egy újabb rejtélyes figyelmeztetésre. Ha Róka Úr válaszol, és elengedi Rinon kezét, akkor ő is megfogja a kacsóját és egy csókot nyom rá. Nem is kell nagyon lehajolnia ehhez a művelethez.*
- Örömömre szolgál, hogy ön is csatlakozik a mi kis városnézésünkhöz. Mi, akik már eddig összeismerkedtünk, tegezzük egymást, és ha önnek ez nem terhes, akkor tegeződjünk mindannyian. *Finoman, lassan elengedi Rinon kezét, megvárja a válaszát, majd visszafordul Róka Úrhoz.* Ez az ajánlat természetesen önre is vonatkozik. *Tunethre mosolyog, aki mintha kicsit a háttérbe húzódott volna, jelezve neki ezzel, hogy nem feledkezett meg az ő jelenlétéről sem, majd Fyolana felé fordul.*
- Úgy szeretném már hallani a történetedet, ha ideér mindenki, végre bele is kezdhetnél, miközben sétálunk az istálló felé. *Nevet. A válaszokat meghallgatja, utána elnézést kér a többiektől, és a szökőkúthoz siet, ahol megtölti a kulacsát, megmossa az arcát.* ~Meg kellene tanulnom megvédeni másokat, és persze magamat is, hogy meg tudjak védeni másokat ezáltal. Vajon van ilyen hely ebben a városban? Meg fogom kérdezni Nellarától.~ *Visszasiet a többiekhez, azt remélve, hogy már mindenki ott van.*
- Valaki egy kis vizet? *Kínálja körbe.*
5917. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 00:02:56
Üzenet elküldve: 2017-04-12 00:02:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
//Nyomok//
*A főtérre érve, kissé lelassul a tempó a nyeregben. A tömeg persze utat enged a lovaknak, de így is sok gyalogos keresztezi akarva-akaratlanul az őrök útját. Freshko közel őrmestere mögött vezeti koromszínű lovát. Szívesen szóba elegyedne a fél-elfel, de inkább vár, a szükséges részletekbe talán magától is beavatja a férfi őket. Néhány járőröző vörös köpenyes tiszteleg az őrmesternek.
~Engem valahogy nem motivál a rang, a hatalom. Hisz az otthon is megadatott, nem éltél vele Freshko. Utólag meg ne vágyakozz a parancs osztogatásra! Különben is a tiszteletet máshogy is kilehet érdemelni.~
Nyugtázza gondolatait, miután kissé irigyelve nézett Sydre, ahogy őrtársai szalutáltak neki.*
-Irány a vadon! Valami azt súgja, lesz még szerencséd folytatni az edzést! *Viccelődve szólítja meg halkan fajtársát, miközben mellé tereli a lovát. Végigméri Aleimordot, talán valamilyen érzelmet, gondolatot leolvashat az arcáról. Kíváncsiságot, félelemet, vagy izgatottságot keresve a hideg külsőn.
~Sydnarus, nem értelek. Ez a nemes soha nem forgatott még kardot. Kaptunk valami sürgős parancsot, erre magunkkal hozol egy civilt? Ha bajba keveredünk mit csinálsz? Ketten jól bánunk a pengével, de ha őt is védenünk kell?
Én értékelem a lelkesedést, de sok embert hajszolt már a halálba.~
Ezekkel a kérdésekkel nem töri meg a csendet, némán követi az őrmestert. Többé nem szeretné túllépni a hatáskörét, bízik a felettese döntéseiben. Lovát gyorsabb tempóra bírja, amint kiérnek a tömegből.*
//Nyomok//
*A főtérre érve, kissé lelassul a tempó a nyeregben. A tömeg persze utat enged a lovaknak, de így is sok gyalogos keresztezi akarva-akaratlanul az őrök útját. Freshko közel őrmestere mögött vezeti koromszínű lovát. Szívesen szóba elegyedne a fél-elfel, de inkább vár, a szükséges részletekbe talán magától is beavatja a férfi őket. Néhány járőröző vörös köpenyes tiszteleg az őrmesternek.
~Engem valahogy nem motivál a rang, a hatalom. Hisz az otthon is megadatott, nem éltél vele Freshko. Utólag meg ne vágyakozz a parancs osztogatásra! Különben is a tiszteletet máshogy is kilehet érdemelni.~
Nyugtázza gondolatait, miután kissé irigyelve nézett Sydre, ahogy őrtársai szalutáltak neki.*
-Irány a vadon! Valami azt súgja, lesz még szerencséd folytatni az edzést! *Viccelődve szólítja meg halkan fajtársát, miközben mellé tereli a lovát. Végigméri Aleimordot, talán valamilyen érzelmet, gondolatot leolvashat az arcáról. Kíváncsiságot, félelemet, vagy izgatottságot keresve a hideg külsőn.
~Sydnarus, nem értelek. Ez a nemes soha nem forgatott még kardot. Kaptunk valami sürgős parancsot, erre magunkkal hozol egy civilt? Ha bajba keveredünk mit csinálsz? Ketten jól bánunk a pengével, de ha őt is védenünk kell?
Én értékelem a lelkesedést, de sok embert hajszolt már a halálba.~
Ezekkel a kérdésekkel nem töri meg a csendet, némán követi az őrmestert. Többé nem szeretné túllépni a hatáskörét, bízik a felettese döntéseiben. Lovát gyorsabb tempóra bírja, amint kiérnek a tömegből.*
5916. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 23:25:21
Üzenet elküldve: 2017-04-11 23:25:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
//Nyomok//
*Őrmesterként valahogy más érzés lovon közlekedni. Így, tollasan mintha sokkal magasabb lóra ült volna, mint a többiek, legalábbis ilyen benyomása van. Az, ahogy a járőrök tisztelegnek, ahogy a Főtér állandó őrsége tisztelettel félreáll az útjából, ad valami furcsa hangulatot a kivonulásuknak. Syd most határozottan elöljárónak érzi magát.
~Persze pár napja még én is valaki más után talpaltam. Nem vagyok én sem több, mint akármelyik vörös köpenyes.~
Minden tisztelgést viszonoz, úgyhogy mire elmarad mögöttük a tér és a városból kifelé vezető útra állnak, kicsit el is fárad a keze. Hátra pillantva ellenőrzi, hogy két társa is kijutott a tömegből, majd ügetésbe ugratja a lovát és nekiindul az útnak.*
//Nyomok//
*Őrmesterként valahogy más érzés lovon közlekedni. Így, tollasan mintha sokkal magasabb lóra ült volna, mint a többiek, legalábbis ilyen benyomása van. Az, ahogy a járőrök tisztelegnek, ahogy a Főtér állandó őrsége tisztelettel félreáll az útjából, ad valami furcsa hangulatot a kivonulásuknak. Syd most határozottan elöljárónak érzi magát.
~Persze pár napja még én is valaki más után talpaltam. Nem vagyok én sem több, mint akármelyik vörös köpenyes.~
Minden tisztelgést viszonoz, úgyhogy mire elmarad mögöttük a tér és a városból kifelé vezető útra állnak, kicsit el is fárad a keze. Hátra pillantva ellenőrzi, hogy két társa is kijutott a tömegből, majd ügetésbe ugratja a lovát és nekiindul az útnak.*
5915. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 22:43:15
Üzenet elküldve: 2017-04-11 22:43:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nengrath//
- Csak egy kicsit vagy alacsonyabb náluk. Azt hiszem. *Ha nem hitte el hogy törpe, akkor szerinte mi másnak nézhette volna, ha nem embernek? De érti a tréfát, és a játékot, nem veszi komolyan a rosszul színlelt haragot, épp ellenkezőleg, jót mosolyog rajta.*
- Azt hiszem nem, igazad van. *Neveti el magát hangosan és jóízűen a kérdésre. Még körbe is néz ahogy azt a másik mondta, csak hogy hitelesebben tudjon igazat adni az állításának. Nem mintha túl sokat számítana még neki, hogy ki hogyan néz ki, de ha ő mondja, elhiszi neki. Fogalma sincs más törpék hogyan nézhetnek ki, vagy mennyi idős lehet a férfi, nincs túl sok összehasonlítási alapja, de biztos jóképűnek számít, ha már az emberekkel keverte össze a lány, biztosan. Bár lehet, hogy téved pont azért, mert ő az első törpe akit az életében lát, és az se biztos, hogy a férfit mennyire zavarja, vagy zavarja-e hogy az emberekhez hasonlítja. Az elfekhez nem igazán hasonlíthatja, ők még az embereknél is magasabbak sokszor. Legalábbis két méter, vagy a fölé nem sok emberférfi nő.
A magyarázatra csak boldogan mosolyog vissza ő is. Még mindig nem szokta meg, hogy az itteniekhez óvatosabban kell közelíteni. Kiábrándító mennyivel másképp képzelte el, hogy egy nagyobb város hogyan is nézhet ki. És nem így… Ez…*
- Elképzelésem sincs, milyen lehet Mélykő, de ezek az embervárosok olyan… koszosak, és… szerintem egyáltalán nincs itt semmilyen rend, csak azt mondják, hogy van. Ott nem lehet rend ahol ennyire veszélyes egyedül. *Nem érti. Nem érti, de talán rosszul látja. Talán csak a felszínt kapargatja, és még nem volt alkalma jobban megismerni Arthenior városát, és ezért eléggé összezavarodott grimasszal figyeli a másikat. Mintha tőle várna magyarázatot, és talán részben tényleg így is van, de van egy olyan erős gyanúja, hogy az is csak nemrég érkezhetett.
A bizonyításra csak meglepetten pislog, amin nem segít a színpadias meghajlás.*
- A törpéknek ilyen fontos a nevük? *Talán nem csak nekik, de neki még senki sem mondta, hogy a nevét kincsként őrizze. A családnevére felhívták a figyelmét, meg igazából ő sem akar olyannal összefutni, aki ismerné esetleg az apját vagy a nagyapját, mert még a végén elárulnák nekik, hogy kóborolni látták. Nem mintha nem tudnának róla, de a távolságról fogalmuk sincs. Azt viszont nem sejtette, hogy az utónevére is oda kellene figyelnie.* Az én nevem Eori.
*Azért az mégsem járja, ha a másik bemutatkozik neki, hogy ő ne tegye meg, meg aztán amíg nem érti, hogy miért tartsa titokban, addig semmi oka nincs, hogy ne mondja meg a nevét.*
- Öhm… Köszönöm, és úgyszintén! *Fogalma sincs ugyan, hogy ez mit jelent, de még picit ő is meghajol illedelmesen a kijelentésre. Megkérdezni nem akarja, biztos magától értetődőnek kellett volna lennie, inkább csak megindul a mutatott irányba a fogadó felé. Most, hogy az evésen kezd járni a feje, tényleg egyre jobban érzi, hogy bizony eléggé üres már a hasa.*
- Csak egy kicsit vagy alacsonyabb náluk. Azt hiszem. *Ha nem hitte el hogy törpe, akkor szerinte mi másnak nézhette volna, ha nem embernek? De érti a tréfát, és a játékot, nem veszi komolyan a rosszul színlelt haragot, épp ellenkezőleg, jót mosolyog rajta.*
- Azt hiszem nem, igazad van. *Neveti el magát hangosan és jóízűen a kérdésre. Még körbe is néz ahogy azt a másik mondta, csak hogy hitelesebben tudjon igazat adni az állításának. Nem mintha túl sokat számítana még neki, hogy ki hogyan néz ki, de ha ő mondja, elhiszi neki. Fogalma sincs más törpék hogyan nézhetnek ki, vagy mennyi idős lehet a férfi, nincs túl sok összehasonlítási alapja, de biztos jóképűnek számít, ha már az emberekkel keverte össze a lány, biztosan. Bár lehet, hogy téved pont azért, mert ő az első törpe akit az életében lát, és az se biztos, hogy a férfit mennyire zavarja, vagy zavarja-e hogy az emberekhez hasonlítja. Az elfekhez nem igazán hasonlíthatja, ők még az embereknél is magasabbak sokszor. Legalábbis két méter, vagy a fölé nem sok emberférfi nő.
A magyarázatra csak boldogan mosolyog vissza ő is. Még mindig nem szokta meg, hogy az itteniekhez óvatosabban kell közelíteni. Kiábrándító mennyivel másképp képzelte el, hogy egy nagyobb város hogyan is nézhet ki. És nem így… Ez…*
- Elképzelésem sincs, milyen lehet Mélykő, de ezek az embervárosok olyan… koszosak, és… szerintem egyáltalán nincs itt semmilyen rend, csak azt mondják, hogy van. Ott nem lehet rend ahol ennyire veszélyes egyedül. *Nem érti. Nem érti, de talán rosszul látja. Talán csak a felszínt kapargatja, és még nem volt alkalma jobban megismerni Arthenior városát, és ezért eléggé összezavarodott grimasszal figyeli a másikat. Mintha tőle várna magyarázatot, és talán részben tényleg így is van, de van egy olyan erős gyanúja, hogy az is csak nemrég érkezhetett.
A bizonyításra csak meglepetten pislog, amin nem segít a színpadias meghajlás.*
- A törpéknek ilyen fontos a nevük? *Talán nem csak nekik, de neki még senki sem mondta, hogy a nevét kincsként őrizze. A családnevére felhívták a figyelmét, meg igazából ő sem akar olyannal összefutni, aki ismerné esetleg az apját vagy a nagyapját, mert még a végén elárulnák nekik, hogy kóborolni látták. Nem mintha nem tudnának róla, de a távolságról fogalmuk sincs. Azt viszont nem sejtette, hogy az utónevére is oda kellene figyelnie.* Az én nevem Eori.
*Azért az mégsem járja, ha a másik bemutatkozik neki, hogy ő ne tegye meg, meg aztán amíg nem érti, hogy miért tartsa titokban, addig semmi oka nincs, hogy ne mondja meg a nevét.*
- Öhm… Köszönöm, és úgyszintén! *Fogalma sincs ugyan, hogy ez mit jelent, de még picit ő is meghajol illedelmesen a kijelentésre. Megkérdezni nem akarja, biztos magától értetődőnek kellett volna lennie, inkább csak megindul a mutatott irányba a fogadó felé. Most, hogy az evésen kezd járni a feje, tényleg egyre jobban érzi, hogy bizony eléggé üres már a hasa.*
5914. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 22:09:22
Üzenet elküldve: 2017-04-11 22:09:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Szinte elámulva figyelte, ahogy a mélységi zavarában leállt mentegetőzni. Pedig Hin'eri nem akarta megvádolni, sem ujjal mutogatni rá. Csupán csodálatát fejezte volna ki, mivel eddig nem volt még szerencséje mélységivel találkozni. Ám ez a "bók", most elmarad részéről, ugyanis szó szót követ, kérdések csattannak és válaszok érkeznek. A vörös hajú lány városnézőket keres, a mélységi és a tündérke annak bizonyulnak, Hin'eri pedig itt áll ennek a kavalkádnak a közepén, amit csak tovább árnyal a következő alak megjelenése.*
~Mint a birkák.~
*A futva érkező alakra gyanakvó pillantást vet, ám nem lép el helyéről, csupán lábai csusszannak alig észrevehetően szélesebb terpeszbe, valamint jobbja fonódik feszesebben a vándorbotra. Az elé perdülő tündérre tekint. Sötét hajának libbenése, zaklatott arcvonásai szinte széppé varázsolják az idegent. Egy végtelennek tűnő pillanatig találkozik tekintetük. A mandulavágású szemekben azonban sötét tűz lobban. Izmai megfeszülnek, idegszálai lángra lobbannak egy pillanatra... csak hogy utána tompa sajgással szűnjön meg "készenléti állapotuk". A "fenyegetés" elhárul, köszönhetően az első tündérkének, aki közli a frissen érkező tündérkével, hogy nincs semmi baj, nincs rablótámadás, nincs lincselés, nincs itt igazából semmi. Gyanakvó, elsötétült tekintete felenged, helyére cinkos, már-már sunyi mosoly kúszik.*
- Nincsen semmi baj, tündérkék. *Hangja furán hidegen csendül.* A figyelmetlenség rosszabb minden ellenségnél.
*Tartása ismét lazává válik, ahogy a bemutatkozókat hallgatja. Végignéz a kis társaságon, mivel egy részük tényleg aprócska teremtés. A vörös lány kéznyújtására természetesen lecsap. Jobbja határozottan, de nem erősen fonódik össze a lányéval.*
- Engem szólítsatok... mondjuk Rókának.
*Baljába átvett botjával hátratolja széles karimájú szalmakalapját. A tökfödő hátára zuttyan (mivel egy madzag tartja a férfi nyakában), így most először láthatják tisztán arcát, és gesztenyebarna, mandulavágású szemeit.*
*Szinte elámulva figyelte, ahogy a mélységi zavarában leállt mentegetőzni. Pedig Hin'eri nem akarta megvádolni, sem ujjal mutogatni rá. Csupán csodálatát fejezte volna ki, mivel eddig nem volt még szerencséje mélységivel találkozni. Ám ez a "bók", most elmarad részéről, ugyanis szó szót követ, kérdések csattannak és válaszok érkeznek. A vörös hajú lány városnézőket keres, a mélységi és a tündérke annak bizonyulnak, Hin'eri pedig itt áll ennek a kavalkádnak a közepén, amit csak tovább árnyal a következő alak megjelenése.*
~Mint a birkák.~
*A futva érkező alakra gyanakvó pillantást vet, ám nem lép el helyéről, csupán lábai csusszannak alig észrevehetően szélesebb terpeszbe, valamint jobbja fonódik feszesebben a vándorbotra. Az elé perdülő tündérre tekint. Sötét hajának libbenése, zaklatott arcvonásai szinte széppé varázsolják az idegent. Egy végtelennek tűnő pillanatig találkozik tekintetük. A mandulavágású szemekben azonban sötét tűz lobban. Izmai megfeszülnek, idegszálai lángra lobbannak egy pillanatra... csak hogy utána tompa sajgással szűnjön meg "készenléti állapotuk". A "fenyegetés" elhárul, köszönhetően az első tündérkének, aki közli a frissen érkező tündérkével, hogy nincs semmi baj, nincs rablótámadás, nincs lincselés, nincs itt igazából semmi. Gyanakvó, elsötétült tekintete felenged, helyére cinkos, már-már sunyi mosoly kúszik.*
- Nincsen semmi baj, tündérkék. *Hangja furán hidegen csendül.* A figyelmetlenség rosszabb minden ellenségnél.
*Tartása ismét lazává válik, ahogy a bemutatkozókat hallgatja. Végignéz a kis társaságon, mivel egy részük tényleg aprócska teremtés. A vörös lány kéznyújtására természetesen lecsap. Jobbja határozottan, de nem erősen fonódik össze a lányéval.*
- Engem szólítsatok... mondjuk Rókának.
*Baljába átvett botjával hátratolja széles karimájú szalmakalapját. A tökfödő hátára zuttyan (mivel egy madzag tartja a férfi nyakában), így most először láthatják tisztán arcát, és gesztenyebarna, mandulavágású szemeit.*
5913. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 17:36:19
Üzenet elküldve: 2017-04-11 17:36:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eori//
- Embernek? *vonja fel egyik szemöldökét félmosollyal a férfi.*- Hát olyan vagyok én, mint az emberek? *kérdezi, dühöt színlelve, ami a legnagyobb jóindulattal sem mondható igazi dühnek. Lerí róla a színjáték, és a tréfálkozás.*
- Nem hinném, nézz csak körbe. Látsz olyan jóképű embert, mint amilyen jóképű törpe én vagyok? *vigyorog már ismét, ezzel is jelezve, hogy mennyire nem sértődik meg a hallottakon. Viszont a lány is nevet, amin neki is kicsit nevetgélnie kell. Aranyos, ahogyan ez a csöppnyi elf gyermek ennyire benne van egy kis szórakozásban. Egészen örül, hogy egymásba botlottak. Szó szerint.
Az atyja témáját hanyagolják. Talán még szó esik róla, de Nengrath nem akarja firtatni. És csakhamar egy újabb nevettető füles viccen túl már a vacsorára terelődik a szó. Igazán aranyos a lány értetlenkedése, és a férfi nem is hozott volna fel ilyen indokot, ha odahaza volna. Ott nincs szükségük magyarázkodásra. Egyrészt, mert náluk rend van, és nem kell tartania az olyanoktól, másrészt pedig mert mindenki ismeri őt. Gondolataiba mélyedve nyúl automatikusan jobb kezével nyaka felé, hogy a ruhái alatt megbújó nyakláncon függő kis szikladarabot megérintse. Hiányzik neki Mélykő, és hiányoznak a törpéi. Ám ez a kis szikladarab, amely mindennél fontosabb jelenleg a számára, mindig emlékeztetni fogja, hogy honnan jöttek, és, hogy mi az ő, Nengrath kötelessége.*
- Hallottam emberektől az utazásaim során, hogy milyenek más emberek. És más lények, akik nem mélykői törpék. *válaszol mosolyogva, miközben kezét is leereszti.*- Jobb, ha kiemelem inkább neked, hogy ez egy udvarias meghívás a részemről, és nem várok el cserébe semmit. Ám szívesen látlak az asztalomnál. *mosolyog a leányra.*
- És, hogy ezt még inkább bizonyítsam. Odaadom azt, ami egy törpének mindig is nagy kincse. A nevemet. *közelebb lép a lányhoz, és színpadiasan meghajol.*-
Nengrath vagyok, Mélykőből, az északi törpék u... khm... tagja.
*Majdnem sikerült lebuktatnia saját magát. Még gyakorolnia kell ezt a bemutatkozást, nehogy mások valamit megneszeljenek. Nem szeretné, ha úton útfélen azt hangoztatnák, hogy kicsoda ő valójában. Jobb a békesség.*
- Állok rendelkezésedre, kicsi hölgyem. *egyenesedik ki, majd a fogadó felé int derűsen, jelezve, hogyha szeretné a gyermek, akár indulhatnak is.*
- Embernek? *vonja fel egyik szemöldökét félmosollyal a férfi.*- Hát olyan vagyok én, mint az emberek? *kérdezi, dühöt színlelve, ami a legnagyobb jóindulattal sem mondható igazi dühnek. Lerí róla a színjáték, és a tréfálkozás.*
- Nem hinném, nézz csak körbe. Látsz olyan jóképű embert, mint amilyen jóképű törpe én vagyok? *vigyorog már ismét, ezzel is jelezve, hogy mennyire nem sértődik meg a hallottakon. Viszont a lány is nevet, amin neki is kicsit nevetgélnie kell. Aranyos, ahogyan ez a csöppnyi elf gyermek ennyire benne van egy kis szórakozásban. Egészen örül, hogy egymásba botlottak. Szó szerint.
Az atyja témáját hanyagolják. Talán még szó esik róla, de Nengrath nem akarja firtatni. És csakhamar egy újabb nevettető füles viccen túl már a vacsorára terelődik a szó. Igazán aranyos a lány értetlenkedése, és a férfi nem is hozott volna fel ilyen indokot, ha odahaza volna. Ott nincs szükségük magyarázkodásra. Egyrészt, mert náluk rend van, és nem kell tartania az olyanoktól, másrészt pedig mert mindenki ismeri őt. Gondolataiba mélyedve nyúl automatikusan jobb kezével nyaka felé, hogy a ruhái alatt megbújó nyakláncon függő kis szikladarabot megérintse. Hiányzik neki Mélykő, és hiányoznak a törpéi. Ám ez a kis szikladarab, amely mindennél fontosabb jelenleg a számára, mindig emlékeztetni fogja, hogy honnan jöttek, és, hogy mi az ő, Nengrath kötelessége.*
- Hallottam emberektől az utazásaim során, hogy milyenek más emberek. És más lények, akik nem mélykői törpék. *válaszol mosolyogva, miközben kezét is leereszti.*- Jobb, ha kiemelem inkább neked, hogy ez egy udvarias meghívás a részemről, és nem várok el cserébe semmit. Ám szívesen látlak az asztalomnál. *mosolyog a leányra.*
- És, hogy ezt még inkább bizonyítsam. Odaadom azt, ami egy törpének mindig is nagy kincse. A nevemet. *közelebb lép a lányhoz, és színpadiasan meghajol.*-
Nengrath vagyok, Mélykőből, az északi törpék u... khm... tagja.
*Majdnem sikerült lebuktatnia saját magát. Még gyakorolnia kell ezt a bemutatkozást, nehogy mások valamit megneszeljenek. Nem szeretné, ha úton útfélen azt hangoztatnák, hogy kicsoda ő valójában. Jobb a békesség.*
- Állok rendelkezésedre, kicsi hölgyem. *egyenesedik ki, majd a fogadó felé int derűsen, jelezve, hogyha szeretné a gyermek, akár indulhatnak is.*
5912. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 14:56:05
Üzenet elküldve: 2017-04-11 14:56:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Rinon nem egy beszédes fajta és ahogy kérdése után végignéz a jelenlévőkön, nem kell csalódnia. Lesz itt bőven, aki járatja a száját helyette is. Először a kalapos férfi válaszol, utána jön a mélységi. Rinon próbálja őket feltűnés mentesen végigmérni. Nem ítélkezik, csak apró megfigyelést tart, hiszen ha később újra látja majd őket, nem hátrány, ha felismeri majd őket a nevük alapján. Révetegen térképezi fel a mélységit, majd a kis tündérkét, végül az ember férfit. Az ajkai halványan szétnyílnak, ahogy nagyjából a szemmagasságra lévő mellkasat tanulmányozza. Rég látott már ilyet, hála az előéletének, sőt azt sem tudja látott e valaha ilyet. Mindenesetre most örül, hogy szabad a kilátás.
Nincs ellenvetésére semmi, ha közelebb mennek a fogadóhoz, akkor némán követi őket. Viszont a szemöldökei magasan felcsúsznak a homlokán, mikor is egy újabb ismeretlen azt feltételezi róla és Hinről, hogy erőszakos szándékkal vannak itt. Végignéz magán, a vándorbotján, majd a férfin és annak a... botján. Ha nem lenne olyan véresen komoly hangulatban szívesen felkiáltana, hogy "ni csak, ugyanolyan fegyverzetünk van!".*
- Ez így van, nincsen ártó szándékom.
*Feleli Griwornak, majd valami kedves mosoly félét villant a tündérkére.
Végül úgy dönt, hogy folytatja a bemutatkozást, amit még Tuneth kezdett el.*
- A nevem Rinon.
*Botját bal kezében fogja, így jobbját a többiek felé tudja nyújtani. Aki kapja marja, a kínos csak az lenne, hogyha a többiek megoldanák a bemutatkozást kézrázás nélkül.*
*Rinon nem egy beszédes fajta és ahogy kérdése után végignéz a jelenlévőkön, nem kell csalódnia. Lesz itt bőven, aki járatja a száját helyette is. Először a kalapos férfi válaszol, utána jön a mélységi. Rinon próbálja őket feltűnés mentesen végigmérni. Nem ítélkezik, csak apró megfigyelést tart, hiszen ha később újra látja majd őket, nem hátrány, ha felismeri majd őket a nevük alapján. Révetegen térképezi fel a mélységit, majd a kis tündérkét, végül az ember férfit. Az ajkai halványan szétnyílnak, ahogy nagyjából a szemmagasságra lévő mellkasat tanulmányozza. Rég látott már ilyet, hála az előéletének, sőt azt sem tudja látott e valaha ilyet. Mindenesetre most örül, hogy szabad a kilátás.
Nincs ellenvetésére semmi, ha közelebb mennek a fogadóhoz, akkor némán követi őket. Viszont a szemöldökei magasan felcsúsznak a homlokán, mikor is egy újabb ismeretlen azt feltételezi róla és Hinről, hogy erőszakos szándékkal vannak itt. Végignéz magán, a vándorbotján, majd a férfin és annak a... botján. Ha nem lenne olyan véresen komoly hangulatban szívesen felkiáltana, hogy "ni csak, ugyanolyan fegyverzetünk van!".*
- Ez így van, nincsen ártó szándékom.
*Feleli Griwornak, majd valami kedves mosoly félét villant a tündérkére.
Végül úgy dönt, hogy folytatja a bemutatkozást, amit még Tuneth kezdett el.*
- A nevem Rinon.
*Botját bal kezében fogja, így jobbját a többiek felé tudja nyújtani. Aki kapja marja, a kínos csak az lenne, hogyha a többiek megoldanák a bemutatkozást kézrázás nélkül.*
5911. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 14:33:32
Üzenet elküldve: 2017-04-11 14:33:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Egyet hátralép és úgy bámulja meg elkerekedett szemekkel az idegent ahogy az fölegyenesedik. Elképesztően magas hozzá képest, még nem látott ekkora embert mint ez a kalapos férfi. Még abban sem volt biztos hogy elbírja a hatalmas vándorbotját. Nem bírja levenni a szemét róla, gyerekes kíváncsisággal nézi, szeretné, de nem meri megkérdezni milyen magas.
Egy újabb ember zökkenti ki a csodálatából, bár az új jövevény alacsonyabb. A lány mélyvörös haját gyönyörűnek találja. Meglepődik amikor a férfi hirtelen megszólal a fiatal lány kérdésére válaszolva, majd Fyolana egyik szemöldökét felhúzva tekint fel ismét a kalaposra, mikor amaz bejelenti hogy szívesen csatlakozna, legalábbis ő úgy gondolja ezzel erre céloz. Tuneth válasza megelőzi a tündérét, így ő csak bólogat hozzá.*
~Újabb városnézők? Kész csorda lesz itt a végén!~ *Vigyorra húzza a száját elképzelvén ahogyan egy ilyen, számára nagy csoporttal vonulnak végig az utcákon. Ezen elgondolkozva biztosan páran majd utánuk néznek, egy ilyen bagázs nem marad észrevétlen.
Ekkor ismét megszakítják a gondolataiban elmerülést, ám ezúttal Griwor az, aki futva közelít feléjük, majd védelmezőn közéjük és a két ember közé áll. Szegény Bynne ismét megijed, felreppen a lány válláról és most a szarka biztos távolságból, a Fogadó háztetőjének széléről figyeli tovább az eseményeket.*
- Griwor! *Szólítja meg az újonnan érkezőt, és egyik kezét a vállára helyezi.* - Semmi probléma, nem rossz szándékkal vannak itt! *Engedi le a kezét, és biztatóan mosolyog a társára.* Ők is csatlakozni szeretnének a városi túránkhoz, ha jól értelmeztem.
A hozzászólás írója (Fyolana Avinthrya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.11 15:04:24
*Egyet hátralép és úgy bámulja meg elkerekedett szemekkel az idegent ahogy az fölegyenesedik. Elképesztően magas hozzá képest, még nem látott ekkora embert mint ez a kalapos férfi. Még abban sem volt biztos hogy elbírja a hatalmas vándorbotját. Nem bírja levenni a szemét róla, gyerekes kíváncsisággal nézi, szeretné, de nem meri megkérdezni milyen magas.
Egy újabb ember zökkenti ki a csodálatából, bár az új jövevény alacsonyabb. A lány mélyvörös haját gyönyörűnek találja. Meglepődik amikor a férfi hirtelen megszólal a fiatal lány kérdésére válaszolva, majd Fyolana egyik szemöldökét felhúzva tekint fel ismét a kalaposra, mikor amaz bejelenti hogy szívesen csatlakozna, legalábbis ő úgy gondolja ezzel erre céloz. Tuneth válasza megelőzi a tündérét, így ő csak bólogat hozzá.*
~Újabb városnézők? Kész csorda lesz itt a végén!~ *Vigyorra húzza a száját elképzelvén ahogyan egy ilyen, számára nagy csoporttal vonulnak végig az utcákon. Ezen elgondolkozva biztosan páran majd utánuk néznek, egy ilyen bagázs nem marad észrevétlen.
Ekkor ismét megszakítják a gondolataiban elmerülést, ám ezúttal Griwor az, aki futva közelít feléjük, majd védelmezőn közéjük és a két ember közé áll. Szegény Bynne ismét megijed, felreppen a lány válláról és most a szarka biztos távolságból, a Fogadó háztetőjének széléről figyeli tovább az eseményeket.*
- Griwor! *Szólítja meg az újonnan érkezőt, és egyik kezét a vállára helyezi.* - Semmi probléma, nem rossz szándékkal vannak itt! *Engedi le a kezét, és biztatóan mosolyog a társára.* Ők is csatlakozni szeretnének a városi túránkhoz, ha jól értelmeztem.
A hozzászólás írója (Fyolana Avinthrya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.11 15:04:24
5910. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 10:25:02
Üzenet elküldve: 2017-04-11 10:25:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A szegénynegyedből átér a főtérre. Az éjszakai sötétség ellen itt is küzdenek a fáklyák halált megvető bátorsággal. A nőstény nem sokat vacakol szinte azonnal a kúthoz lépdel, hogy olthassa szomját, s vizes kezével elrendezgesse haját, valamint festett arcát is. Bronz tükrét ismét elő veszi, hogy megbizonyosodjon külsejének kifogástalanságáról. Eztán rejti azt el ismét iszákjába. Meg igazítja szoknyáját, hosszú szárú saruját és ellép a kúttól.
Az istálló felé sétál, ahol már pár napja őrzik a lovát. Nem egy drága jószág, se nem nemesi, se nem izmos csata mén. Éppen olyan mint a gazdája. Fekete szőrű, csinos, de gyenge. Kivezeti kantárjánál a hátast egy rendbeszedés után. Kantárjánál fogva indul meg visszafelé a városban. Muszáj végig vezetnie, hogy a város déli oldalán tudja elhagyni a helyet. Reméli, hogy nem kötnek bele emiatt.
Lassan vezeti végig a főtér kövein, patája kopog. Végig néz a házakon, miközben halad a város belseje felé. Nem sok új dolgot lát. Már-már kezdi is unni a hely egyhangúságát. Szinte ugyanazok az őrök bukkannak fel újra és újra, ugyanazok az emberek jönnek vele szemben. Hiába ez történik, ha ragaszkodik ahhoz, hogy minden nap ugyanabban az időben jöjjön ki szállásáról.
A szegénynegyed fő útjára tér vissza a fekete hátassal. Patája alatt felporzik az út.*
A hozzászólás írója (Yrä Vyrcin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.11 12:54:58
Az istálló felé sétál, ahol már pár napja őrzik a lovát. Nem egy drága jószág, se nem nemesi, se nem izmos csata mén. Éppen olyan mint a gazdája. Fekete szőrű, csinos, de gyenge. Kivezeti kantárjánál a hátast egy rendbeszedés után. Kantárjánál fogva indul meg visszafelé a városban. Muszáj végig vezetnie, hogy a város déli oldalán tudja elhagyni a helyet. Reméli, hogy nem kötnek bele emiatt.
Lassan vezeti végig a főtér kövein, patája kopog. Végig néz a házakon, miközben halad a város belseje felé. Nem sok új dolgot lát. Már-már kezdi is unni a hely egyhangúságát. Szinte ugyanazok az őrök bukkannak fel újra és újra, ugyanazok az emberek jönnek vele szemben. Hiába ez történik, ha ragaszkodik ahhoz, hogy minden nap ugyanabban az időben jöjjön ki szállásáról.
A szegénynegyed fő útjára tér vissza a fekete hátassal. Patája alatt felporzik az út.*
A hozzászólás írója (Yrä Vyrcin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.11 12:54:58
5909. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 03:04:18
Üzenet elküldve: 2017-04-11 03:04:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nengrath//
*Csak a fejében élő idősebb törpéket képzel el hegyes fülekkel, amin jót mosolyog, de ahogy a másik magát emlegeti példának, nem bírja ki, hogy ne képzelje el, ráadásul olyan kicsivel mint az övéi, amin jókedvűen elneveti magát.*
- Neked is kicsik lennének. De legalább biztosan nem néztelek volna embernek. *Nevetgél tovább. Lehet hogy csak számára előny ez, de neki lényegesen könnyebb lenne felismerni az egyes fajok képviselőit, ha mindnyájuknak lenne valami egyértelmű ismertető jelzője. Mint nekik a hegyes fülük. Vagy az orkokat se lehet más fajokkal összetéveszteni. Legalábbis nagyon reméli. Orkokkal se nagyon találkozott még, de velük egyáltalán nem akar. A csupa rémmese, és történet, ahogy a felnőttek leírták és jellemezték őket… Nem akar egyel sem szemtől szemben állni.
Lehet, hogy hirtelen ő értelmezte félre az előbbi egyszerű kijelentést. Igazából nem is nagyon értelmezte sehogy, csak úgy érezte, hogy helytelennek tartja ezzel azt, hogy az apja sokszor magára hagyja, ezért is próbálja rögtön kimagyarázni. Nem az ő hibája, hanem Eorié. Ő szökdös el ahányszor csak lehetőségét látja, és éppen olyan kedve van.
A fejcsóválást látva csak kérdőn oldalra billenti a fejét, de úgy tűnik a férfinak ha van is gondolata a hallottakhoz, nem akarja azokat vele is megosztani. Eori pedig általában örül, ha minél előbb el tudja terelni a témát, mielőtt a részletekbe is belegabalyodnának.
A férfi visszhangozza a lány előbb szavát, mire ő csak megerősítően bólint. Reggel. De javára legyen írható, vacsorázni pont tervezett, és nem csak valami száraz kenyeret.
A kérdést hallva kicsit meglepődik, párat pislog és már a nyelve hegyén is van, hogy miért, mikor az tovább folytatja, nagyjából megválaszolva a még fel sem tett kérdést. *
- Még mindig túl kicsi lenne neked. *A végét hallva megint elkuncogja magát.* Nagyon köszönöm, kicsit már éhes is vagyok. De miért akarnék külön asztalnál ülni? *Teljesen komolyan teszi fel a kérdést. Talán felelőtlenség, áldott gyermeki tudatlanság, de nem érzi veszélyesnek a másikat. Legalábbis se nem nézett rá úgy, se nem beszélt vele olyan hangnemben, hogy félnie, vagy tartania kellene tőle. Az apjával kapcsolatos szösszenetre pedig bölcsen inkább nem fűz hozzá semmit. Elég ha ő tudja, hogy nagyon kevés esélye van, hogy bármikor is felbukkanjon.*
*Csak a fejében élő idősebb törpéket képzel el hegyes fülekkel, amin jót mosolyog, de ahogy a másik magát emlegeti példának, nem bírja ki, hogy ne képzelje el, ráadásul olyan kicsivel mint az övéi, amin jókedvűen elneveti magát.*
- Neked is kicsik lennének. De legalább biztosan nem néztelek volna embernek. *Nevetgél tovább. Lehet hogy csak számára előny ez, de neki lényegesen könnyebb lenne felismerni az egyes fajok képviselőit, ha mindnyájuknak lenne valami egyértelmű ismertető jelzője. Mint nekik a hegyes fülük. Vagy az orkokat se lehet más fajokkal összetéveszteni. Legalábbis nagyon reméli. Orkokkal se nagyon találkozott még, de velük egyáltalán nem akar. A csupa rémmese, és történet, ahogy a felnőttek leírták és jellemezték őket… Nem akar egyel sem szemtől szemben állni.
Lehet, hogy hirtelen ő értelmezte félre az előbbi egyszerű kijelentést. Igazából nem is nagyon értelmezte sehogy, csak úgy érezte, hogy helytelennek tartja ezzel azt, hogy az apja sokszor magára hagyja, ezért is próbálja rögtön kimagyarázni. Nem az ő hibája, hanem Eorié. Ő szökdös el ahányszor csak lehetőségét látja, és éppen olyan kedve van.
A fejcsóválást látva csak kérdőn oldalra billenti a fejét, de úgy tűnik a férfinak ha van is gondolata a hallottakhoz, nem akarja azokat vele is megosztani. Eori pedig általában örül, ha minél előbb el tudja terelni a témát, mielőtt a részletekbe is belegabalyodnának.
A férfi visszhangozza a lány előbb szavát, mire ő csak megerősítően bólint. Reggel. De javára legyen írható, vacsorázni pont tervezett, és nem csak valami száraz kenyeret.
A kérdést hallva kicsit meglepődik, párat pislog és már a nyelve hegyén is van, hogy miért, mikor az tovább folytatja, nagyjából megválaszolva a még fel sem tett kérdést. *
- Még mindig túl kicsi lenne neked. *A végét hallva megint elkuncogja magát.* Nagyon köszönöm, kicsit már éhes is vagyok. De miért akarnék külön asztalnál ülni? *Teljesen komolyan teszi fel a kérdést. Talán felelőtlenség, áldott gyermeki tudatlanság, de nem érzi veszélyesnek a másikat. Legalábbis se nem nézett rá úgy, se nem beszélt vele olyan hangnemben, hogy félnie, vagy tartania kellene tőle. Az apjával kapcsolatos szösszenetre pedig bölcsen inkább nem fűz hozzá semmit. Elég ha ő tudja, hogy nagyon kevés esélye van, hogy bármikor is felbukkanjon.*
5908. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 23:28:16
Üzenet elküldve: 2017-04-10 23:28:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Elfogadja a segítséget, majd kedvesen mosolyog a mindkettőjükre.*
- Nincs semmi bajom, csak egy kicsit poros lett a köpenyem. *Tisztítja le az említett ruha darabot. A férfi Tuneh faját illető kérdésére elkerekednek a szemei és sietve magyarázkodni kezd.*
- Igen, az vagyok, de én nem szeretnék senkit se bántani. Csak akkor használnék fegyvert, ha a barátaimnak vagy nekem fájdalmat akarnának okozni. *Ezen a reggelente szinte már megfeledkezett arról a tényről, hogy a mélységieket nem nézik jó szemmel. Pedig a lány eddig semmi rosszat nem tett mások ellen. Hacsak az előbbi ütközés nem számít annak, bár az sem szándékosan történt.*
- És próbálok segíteni másoknak, amiben tudok. Most épp városnézésre megyek a barátaimmal, mivel csak nemrég érkeztek Artheniorba és könnyen eltévednének. *Folytatja szóáradatát, majd meg is érkezik erre a bizonyíték, bár az vörös hajút még nem ismeri.*
- Szép reggelt! Igen mi ketten lennénk azok és még hárman vannak a fogadóban, azt hiszem. *Mosolyog barátságosan.* Az urat pedig meghívom, ha szeretne csatlakozni, szívesen látjuk köreinkben. Bár Griwort még meg kell kérdeznem, de mivel ő említette a Fogadós úrnak a városnéző túránkat, gondolom nem fogja bánni. Ne tessék aggódni, rajtam kívül eddig mindenki tündér *Pásztázza a Pegazus fogadó ajtaját.*
~Mi történhet odabent, ami ilyen sokáig tart? Lehet, hogy baj van?~ *Fut át egy árnyék az arcán, azonban a következő pillanatban már zavartan mosolyog.*
- Bocsánat, még be sem mutatkoztam! Tunethnek hívnak. Ha gondolják oda mehetünk az ajtó közelébe és várhatunk ott is. *Ajánlja fel, majd a többiek döntése szerint odasétál vagy nem.*
~Nem értem, hogyan tudok ennyit beszélni egyszerre! Eddig legtöbbször alig tudtam pár mondatnál többet kimondani.~ *Állapítja meg csodálkozva, miközben a két újonnan jövőt szemléli csendesen és lassan Fyolana felé araszol. Kezd elfogyni a hirtelen jött bátorsága.*
*Elfogadja a segítséget, majd kedvesen mosolyog a mindkettőjükre.*
- Nincs semmi bajom, csak egy kicsit poros lett a köpenyem. *Tisztítja le az említett ruha darabot. A férfi Tuneh faját illető kérdésére elkerekednek a szemei és sietve magyarázkodni kezd.*
- Igen, az vagyok, de én nem szeretnék senkit se bántani. Csak akkor használnék fegyvert, ha a barátaimnak vagy nekem fájdalmat akarnának okozni. *Ezen a reggelente szinte már megfeledkezett arról a tényről, hogy a mélységieket nem nézik jó szemmel. Pedig a lány eddig semmi rosszat nem tett mások ellen. Hacsak az előbbi ütközés nem számít annak, bár az sem szándékosan történt.*
- És próbálok segíteni másoknak, amiben tudok. Most épp városnézésre megyek a barátaimmal, mivel csak nemrég érkeztek Artheniorba és könnyen eltévednének. *Folytatja szóáradatát, majd meg is érkezik erre a bizonyíték, bár az vörös hajút még nem ismeri.*
- Szép reggelt! Igen mi ketten lennénk azok és még hárman vannak a fogadóban, azt hiszem. *Mosolyog barátságosan.* Az urat pedig meghívom, ha szeretne csatlakozni, szívesen látjuk köreinkben. Bár Griwort még meg kell kérdeznem, de mivel ő említette a Fogadós úrnak a városnéző túránkat, gondolom nem fogja bánni. Ne tessék aggódni, rajtam kívül eddig mindenki tündér *Pásztázza a Pegazus fogadó ajtaját.*
~Mi történhet odabent, ami ilyen sokáig tart? Lehet, hogy baj van?~ *Fut át egy árnyék az arcán, azonban a következő pillanatban már zavartan mosolyog.*
- Bocsánat, még be sem mutatkoztam! Tunethnek hívnak. Ha gondolják oda mehetünk az ajtó közelébe és várhatunk ott is. *Ajánlja fel, majd a többiek döntése szerint odasétál vagy nem.*
~Nem értem, hogyan tudok ennyit beszélni egyszerre! Eddig legtöbbször alig tudtam pár mondatnál többet kimondani.~ *Állapítja meg csodálkozva, miközben a két újonnan jövőt szemléli csendesen és lassan Fyolana felé araszol. Kezd elfogyni a hirtelen jött bátorsága.*
5907. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 22:37:14
Üzenet elküldve: 2017-04-10 22:37:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Segédkezet nyújtott a földre huppant teremtésnek, semmi hátsó- vagy ártó szándék nem volt cselekedete mögött, mi több, még egy kérdés is elhangzott részéről, mielőtt új érkező gyarapítaná "csapatukat". A gyanakvó tekintetet még épp elkapja, de nem rója fel a tündérkének. Hogyan is haragudhatna egy ilyen apró teremtésre?*
- Ugyan, semmiség. *Hangjában játékosság csendül.* Azaz, én kérhetnék elnézést. Jobban kellett volna figyelnem.
*Mentegetőzése kissé okafogyottnak tűnhet, hiszen első ránézésre nem esett komoly, de még csak kis baja sem a mélységinek. Ahogy Hin'eri kiegyenesedik, csak akkor tűnik fel igazán a magasságbeli különbség közte és a szárnyas szépség között. Minderre persze rátesz egy lapáttal a fura emelt talpú saru is, amit hord.*
- Ugye nincs semmi baj? *Kérdezi meg még egyszer a biztonság kedvéért.* Szívemre venném, ha sérülést okoztam volna...
*Utolsó szavai keserű szájízt hagynak szájában. ~Szívemre venném?~ Viszont szalmakalapja árnyékából nem biztos, hogy feltűnik bárkinek is az a csupán pillanatnyi izomrándulás a szája sarkában. Mandulavágású szemei az előtte lévő két alakot pásztázzák. Arcuk, alakjuk vonalai, taglejtéseik mind-mind elraktározásra kerülnek, nemkülönben hangjuk, hanglejtésük. Hin'eri szája szeglete cinkos mosolyra húzódik és már épp kérdezne valamit a párostól, amikor _újabb_ alak csatlakozik hozzájuk. A leány -ábrázata komoly, hanghordozása hivatalosnak tűnő- kérdésére azonban ő maga is csak egy kérdéssel felelhet.*
- Mi lennénk azok? *Kérdezi bizonytalanul, de sietve, nehogy a másik kettő előtte szólhasson.* Nem tudom *Tekint a mélységire és a tündérkére.* Nem tagadom, egy kis városnézés nekem is segítene, főleg, ha ilyen szemrevaló partnereket kap az ember fia.
*Apró főhajtás a vörös hajú leány felé, arcán a mosoly szélesebbre vált, már ha látható ez a szalmakalap keltette árnyék alatt. Tekintete még egy-két szívdobbanásnyi ideig nem szakad el a leányról, utána azonban korább érkezett "társai" felé fordul, kérdőn néz rájuk.*
- Azt mondják, minden vita egy "igenből" és egy "nemből" indul. Én csak véletlenül keveredtem ide, szóval *Kezével a mélységire és a tündérre mutatva közbe.* e két leány biztos választ tud adni a kérdésedre.
*Hangja kenetteljes, szerénységet mímel, miközben tekintete körbejár a három leányon.*
*Segédkezet nyújtott a földre huppant teremtésnek, semmi hátsó- vagy ártó szándék nem volt cselekedete mögött, mi több, még egy kérdés is elhangzott részéről, mielőtt új érkező gyarapítaná "csapatukat". A gyanakvó tekintetet még épp elkapja, de nem rója fel a tündérkének. Hogyan is haragudhatna egy ilyen apró teremtésre?*
- Ugyan, semmiség. *Hangjában játékosság csendül.* Azaz, én kérhetnék elnézést. Jobban kellett volna figyelnem.
*Mentegetőzése kissé okafogyottnak tűnhet, hiszen első ránézésre nem esett komoly, de még csak kis baja sem a mélységinek. Ahogy Hin'eri kiegyenesedik, csak akkor tűnik fel igazán a magasságbeli különbség közte és a szárnyas szépség között. Minderre persze rátesz egy lapáttal a fura emelt talpú saru is, amit hord.*
- Ugye nincs semmi baj? *Kérdezi meg még egyszer a biztonság kedvéért.* Szívemre venném, ha sérülést okoztam volna...
*Utolsó szavai keserű szájízt hagynak szájában. ~Szívemre venném?~ Viszont szalmakalapja árnyékából nem biztos, hogy feltűnik bárkinek is az a csupán pillanatnyi izomrándulás a szája sarkában. Mandulavágású szemei az előtte lévő két alakot pásztázzák. Arcuk, alakjuk vonalai, taglejtéseik mind-mind elraktározásra kerülnek, nemkülönben hangjuk, hanglejtésük. Hin'eri szája szeglete cinkos mosolyra húzódik és már épp kérdezne valamit a párostól, amikor _újabb_ alak csatlakozik hozzájuk. A leány -ábrázata komoly, hanghordozása hivatalosnak tűnő- kérdésére azonban ő maga is csak egy kérdéssel felelhet.*
- Mi lennénk azok? *Kérdezi bizonytalanul, de sietve, nehogy a másik kettő előtte szólhasson.* Nem tudom *Tekint a mélységire és a tündérkére.* Nem tagadom, egy kis városnézés nekem is segítene, főleg, ha ilyen szemrevaló partnereket kap az ember fia.
*Apró főhajtás a vörös hajú leány felé, arcán a mosoly szélesebbre vált, már ha látható ez a szalmakalap keltette árnyék alatt. Tekintete még egy-két szívdobbanásnyi ideig nem szakad el a leányról, utána azonban korább érkezett "társai" felé fordul, kérdőn néz rájuk.*
- Azt mondják, minden vita egy "igenből" és egy "nemből" indul. Én csak véletlenül keveredtem ide, szóval *Kezével a mélységire és a tündérre mutatva közbe.* e két leány biztos választ tud adni a kérdésedre.
*Hangja kenetteljes, szerénységet mímel, miközben tekintete körbejár a három leányon.*
5906. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 20:58:08
Üzenet elküldve: 2017-04-10 20:58:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Mikor kilép a fogadóból, először elvakítja a napfény, karját a szemei elé emeli, amíg kicsit megszokja a világost. Bal kezében botját szorongatja, vállaira sötétbarna köpeny omlik. Akár a kámzsáját is felhúzhatná az erős napfény ellen, de nem akar elsőre gyanús benyomást kelteni. A sok távollét után teljesen elszokott a város forgatagától, mégsem kell neki sok idő, hogy kiszúrja a kis csapatot, akik városnézésre indulnak. Legalábbis reméli, hogy azt a csapatot szúrta ki. Határozott léptekkel elindul, arcára komoly és elszánt kifejezés ül ki, majd olyan hirtelen torpan meg az apróbb bonyodalomba keveredett társaság előtt, mintha falnak ütközne.*
- Jó napot kívánok! Érdeklődni szeretnék, hogy önök e az a társaság, akik a nap további felében a várost fogják körbejárni?
*Kérdezi rettentő hivatalosan, ami mindennek hangzik csak nem hitelesnek egy ilyen fiatal hölgy szájából. A viszonylag pórias ruha még rá is játszik erre a hatásra. Réveteg szemeit a jelenlévők között járatja, várva a válaszra.*
*Mikor kilép a fogadóból, először elvakítja a napfény, karját a szemei elé emeli, amíg kicsit megszokja a világost. Bal kezében botját szorongatja, vállaira sötétbarna köpeny omlik. Akár a kámzsáját is felhúzhatná az erős napfény ellen, de nem akar elsőre gyanús benyomást kelteni. A sok távollét után teljesen elszokott a város forgatagától, mégsem kell neki sok idő, hogy kiszúrja a kis csapatot, akik városnézésre indulnak. Legalábbis reméli, hogy azt a csapatot szúrta ki. Határozott léptekkel elindul, arcára komoly és elszánt kifejezés ül ki, majd olyan hirtelen torpan meg az apróbb bonyodalomba keveredett társaság előtt, mintha falnak ütközne.*
- Jó napot kívánok! Érdeklődni szeretnék, hogy önök e az a társaság, akik a nap további felében a várost fogják körbejárni?
*Kérdezi rettentő hivatalosan, ami mindennek hangzik csak nem hitelesnek egy ilyen fiatal hölgy szájából. A viszonylag pórias ruha még rá is játszik erre a hatásra. Réveteg szemeit a jelenlévők között járatja, várva a válaszra.*
5905. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 19:41:45
Üzenet elküldve: 2017-04-10 19:41:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Fyolana a madara keresésére koncentrál, annyira, hogy észre sem veszi amikor a sötételf hozzászól, csak már az etetés közben kap észhez, hogy a kérdés hozzá szólt. Épp fordulna meg amikor a Bynne felkapja a fejét a magok közül, szárnyait ijedten félig kitárja, cserregő hangot hallat. Tündérünk követi apró barátja tekintetét, ekkor tárul elé a jelenet, ahogy Tuneth a földön van, felé pedig egy számára hatalmas férfi tornyosul.
Szárnyai felpattannak, és a földtől alig egy láb magasra emelkedve sebesen odareppen a helyszínre, a szarkával a nyomában.*
- Tuneth! *szól aggodalmasan ahogy visszahuppan a földre. Bynne most a vállára száll.* - Ugye nem esett bajod? *Felnéz az idegenre, gyanakvón méri végig, majd amikor látja hogy a férfi a segítségét ajánlja föl az elfnek, ő is azonnal lenyugszik, szárnyait leengedi és egy barátságos mosolyt vesz fel.*
- Elnézést hogy csak így iderontottam, megijedtem hogy a barátomnak baja esett! Ne tessék haragudni! *Mentegetőzik, karjait védekezőn kissé felemeli maga előtt*
*Fyolana a madara keresésére koncentrál, annyira, hogy észre sem veszi amikor a sötételf hozzászól, csak már az etetés közben kap észhez, hogy a kérdés hozzá szólt. Épp fordulna meg amikor a Bynne felkapja a fejét a magok közül, szárnyait ijedten félig kitárja, cserregő hangot hallat. Tündérünk követi apró barátja tekintetét, ekkor tárul elé a jelenet, ahogy Tuneth a földön van, felé pedig egy számára hatalmas férfi tornyosul.
Szárnyai felpattannak, és a földtől alig egy láb magasra emelkedve sebesen odareppen a helyszínre, a szarkával a nyomában.*
- Tuneth! *szól aggodalmasan ahogy visszahuppan a földre. Bynne most a vállára száll.* - Ugye nem esett bajod? *Felnéz az idegenre, gyanakvón méri végig, majd amikor látja hogy a férfi a segítségét ajánlja föl az elfnek, ő is azonnal lenyugszik, szárnyait leengedi és egy barátságos mosolyt vesz fel.*
- Elnézést hogy csak így iderontottam, megijedtem hogy a barátomnak baja esett! Ne tessék haragudni! *Mentegetőzik, karjait védekezőn kissé felemeli maga előtt*
5904. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 18:17:45
Üzenet elküldve: 2017-04-10 18:17:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Egy szívesség//
*Sietve távozott hát a szegénynegyedből, hogy szent küldetése közben ne zavarja a hősért kiáltó pórias, adóktól terhes köznép. Így esett, hogy a legrövidebb úton érkezett a főtérre, és ott is kerüli a feltűnést. Ha van rá alkalma, akkor az égi jelenést, azt a bizonyos főnixet nem a tér közepén díszelgő szökőkút kékes vizében totyogva várja meg, hanem csendesen, megbújva, a Pegazusnak támaszkodva kémleli be a főteret. Nem mintha érdekelné, hogy a körülötte lévő jónép miféle tekintetet mereszt rá, miközben szent küldetését teljesíti, de lehetséges, hogy nem nyilvános a misszió. Meg hát, volt ő már főszereplője nyálas lovagregényeknek és trubadúroknak, erre már nem vágyik. Hiába, megöregedett, és ami lovaghoz nem méltó, még egy lova sincs, mióta Kagan eltörte a félvér nyakát, és szerencsétlen jószág meg a lángoktól megrémülve kivágtázott az erődből. Épp ezeken agyalhat, amint az istálló környékét vizsgálja, hogy ezt követően ismét várakozóan pillanthasson a főtér közepe felé.*
~Itt vagyok, Eeyr! Itt vagyok, hogy fegyver legyek makulátlan kezedben!~
*Sietve távozott hát a szegénynegyedből, hogy szent küldetése közben ne zavarja a hősért kiáltó pórias, adóktól terhes köznép. Így esett, hogy a legrövidebb úton érkezett a főtérre, és ott is kerüli a feltűnést. Ha van rá alkalma, akkor az égi jelenést, azt a bizonyos főnixet nem a tér közepén díszelgő szökőkút kékes vizében totyogva várja meg, hanem csendesen, megbújva, a Pegazusnak támaszkodva kémleli be a főteret. Nem mintha érdekelné, hogy a körülötte lévő jónép miféle tekintetet mereszt rá, miközben szent küldetését teljesíti, de lehetséges, hogy nem nyilvános a misszió. Meg hát, volt ő már főszereplője nyálas lovagregényeknek és trubadúroknak, erre már nem vágyik. Hiába, megöregedett, és ami lovaghoz nem méltó, még egy lova sincs, mióta Kagan eltörte a félvér nyakát, és szerencsétlen jószág meg a lángoktól megrémülve kivágtázott az erődből. Épp ezeken agyalhat, amint az istálló környékét vizsgálja, hogy ezt követően ismét várakozóan pillanthasson a főtér közepe felé.*
~Itt vagyok, Eeyr! Itt vagyok, hogy fegyver legyek makulátlan kezedben!~
5903. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 13:31:41
Üzenet elküldve: 2017-04-10 13:31:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eori//
*Úgy tűnik a lány benne van a tréfálkozásban, és Nengrath jól el is nevetgél, ahogyan visszavág a füles dologgal.*
- Igazad van. *bólogat ezután széles vigyorral arcán.*- És képzeld el, én, hogy festenék vele! *idézi elő a mókás képet, amelyben egy parányi, hegyes kis füllel a fején állna itt a lánnyal szemközt. Közben a gúnyolókra terelődik a szó, majd lassan a lány atyjáról kezdenek beszélni. Nem akart ő semmi rosszat mondani a férfiról, és még célozni sem rá, de a lány rögtön védeni kezdi. Az atyai szeretet legalább nem halt még ki belőle, még ha olyan apa is ez, akiről beszélünk, amely csak úgy magára hagyja a gyermekét, és nem tudni éppen merre jár. Nem fogja bírálni, ezért csak szomorkásan szusszantva egyet megcsóválja a fejét, és nem is fűz hozzá semmit. Ám látszólag a bevédett férfinek hűlt helye még a védelem végére is, így akarva akaratlanul kicsúszik a száján a kérdés a leányt elnézve, hogy evett e már.*
- Reggel...
*Kicsit megrágja a dörmögött szót, aztán egy kis idő múlva újra megszólal.*
- Mit szólnál hozzá, ha meghívnálak valamire a fogadóban? *kérdezi ezután.*- Nem muszáj velem ülnöd, külön asztalnál is lehetsz, de nyugodtabb szívvel engednélek el, ha legalább azt látnám, hogy biztonságban vagy. A fogadóban bizonyára hamar megtalál atyád is, addig is pedig meleg helyen leszel, és tele gyomorral. Sokan is lehetnek odabent, úgyhogy nem kell attól sem tartanod, hogy ellopom a füledet. *tréfálkozik kissé ismét, egy halovány félmosollyal arcán, és egyben ezzel kifejezve, hogy ne aggódjon a lány, nem kell tartania tőle semmiképp, de ha mégis így volna, olyan helyen lesznek, ahol mások is vannak. Ez azért sokat segíthet egy gyermeki nyugalmon.*
*Úgy tűnik a lány benne van a tréfálkozásban, és Nengrath jól el is nevetgél, ahogyan visszavág a füles dologgal.*
- Igazad van. *bólogat ezután széles vigyorral arcán.*- És képzeld el, én, hogy festenék vele! *idézi elő a mókás képet, amelyben egy parányi, hegyes kis füllel a fején állna itt a lánnyal szemközt. Közben a gúnyolókra terelődik a szó, majd lassan a lány atyjáról kezdenek beszélni. Nem akart ő semmi rosszat mondani a férfiról, és még célozni sem rá, de a lány rögtön védeni kezdi. Az atyai szeretet legalább nem halt még ki belőle, még ha olyan apa is ez, akiről beszélünk, amely csak úgy magára hagyja a gyermekét, és nem tudni éppen merre jár. Nem fogja bírálni, ezért csak szomorkásan szusszantva egyet megcsóválja a fejét, és nem is fűz hozzá semmit. Ám látszólag a bevédett férfinek hűlt helye még a védelem végére is, így akarva akaratlanul kicsúszik a száján a kérdés a leányt elnézve, hogy evett e már.*
- Reggel...
*Kicsit megrágja a dörmögött szót, aztán egy kis idő múlva újra megszólal.*
- Mit szólnál hozzá, ha meghívnálak valamire a fogadóban? *kérdezi ezután.*- Nem muszáj velem ülnöd, külön asztalnál is lehetsz, de nyugodtabb szívvel engednélek el, ha legalább azt látnám, hogy biztonságban vagy. A fogadóban bizonyára hamar megtalál atyád is, addig is pedig meleg helyen leszel, és tele gyomorral. Sokan is lehetnek odabent, úgyhogy nem kell attól sem tartanod, hogy ellopom a füledet. *tréfálkozik kissé ismét, egy halovány félmosollyal arcán, és egyben ezzel kifejezve, hogy ne aggódjon a lány, nem kell tartania tőle semmiképp, de ha mégis így volna, olyan helyen lesznek, ahol mások is vannak. Ez azért sokat segíthet egy gyermeki nyugalmon.*
5902. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 22:08:18
Üzenet elküldve: 2017-04-09 22:08:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Épp csak felkelt a kútkáváról, hogy kissé szétnézzen. Széles karimájú szalmakalapját fejébe húzza, ahogy ellép a szökőkúttól. Klakk-klokk, csendül a fa saruk hangja, kopp-kopp, koppan a vándorbot a Főtér kövein. Tekintete a teret körülölelő építmények homlokzatára tapad, így nem veszi észre, amikor egy ismeretlen alak elé lép. Csupán az ütközés, a "becsapódás" téríti magához. Ahhoz nem elég, hogy ő is földre kerüljön, de egy pillanatra meginog, mielőtt botját használva, arra támaszkodva visszanyerné egyensúlyát. Női hang csendül, és Hin'eri abba az irányba tekint, ahonnan észleli: le a földre. Egy pillanatra megtorpan, lendülő keze megakad, ahogy a sötételfre néz.*
-Semmiség.
*Válaszolja és arcára barátságos mosoly ül ki, ahogy kezét nyújtja a földön ücsörgő felé, hogy felsegítse onnan.* Add a kezed.
*Ha a másik elfogadja a segítséget, akkor a szalmakalapos férfi felsegíti a talajról, de ha nem, akkor sem fog raplizni.*
- Jól vagy? Megütötted magad?
*Kérdezi miközben egyet hátra lép és megigazítja bőujjú inget a vállán. Ahogy az ismeretlen előtt áll, sikerül jól megnéznie magának a fura teremtést. Arckifejezése továbbra is barátságos, ám szemeiben kétkedő fény csillan. Igaz kérdéses, hogy a szalmakalap árnyékában mennyire kivehető ez az ábrázat.*
- Te egy sötételf vagy. Ugye?
*Kérdezi és kissé előre hajol, miközben mindkét kezével a vándorbotot markolja, arra nehézkedik rá.*
*Épp csak felkelt a kútkáváról, hogy kissé szétnézzen. Széles karimájú szalmakalapját fejébe húzza, ahogy ellép a szökőkúttól. Klakk-klokk, csendül a fa saruk hangja, kopp-kopp, koppan a vándorbot a Főtér kövein. Tekintete a teret körülölelő építmények homlokzatára tapad, így nem veszi észre, amikor egy ismeretlen alak elé lép. Csupán az ütközés, a "becsapódás" téríti magához. Ahhoz nem elég, hogy ő is földre kerüljön, de egy pillanatra meginog, mielőtt botját használva, arra támaszkodva visszanyerné egyensúlyát. Női hang csendül, és Hin'eri abba az irányba tekint, ahonnan észleli: le a földre. Egy pillanatra megtorpan, lendülő keze megakad, ahogy a sötételfre néz.*
-Semmiség.
*Válaszolja és arcára barátságos mosoly ül ki, ahogy kezét nyújtja a földön ücsörgő felé, hogy felsegítse onnan.* Add a kezed.
*Ha a másik elfogadja a segítséget, akkor a szalmakalapos férfi felsegíti a talajról, de ha nem, akkor sem fog raplizni.*
- Jól vagy? Megütötted magad?
*Kérdezi miközben egyet hátra lép és megigazítja bőujjú inget a vállán. Ahogy az ismeretlen előtt áll, sikerül jól megnéznie magának a fura teremtést. Arckifejezése továbbra is barátságos, ám szemeiben kétkedő fény csillan. Igaz kérdéses, hogy a szalmakalap árnyékában mennyire kivehető ez az ábrázat.*
- Te egy sötételf vagy. Ugye?
*Kérdezi és kissé előre hajol, miközben mindkét kezével a vándorbotot markolja, arra nehézkedik rá.*
5901. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 21:12:36
Üzenet elküldve: 2017-04-09 21:12:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Taienga Hin'eri figyelmébe//
*A főtérre kiérve a szökőkutat veszi célba a szokásos nézegetés véget.*
- Eljönnél velem a kúthoz? *Kérdezi a Fyolanától, mikor elhalad mellette, bár úgy tűnik, hogy valamit keres, így nem vár sokáig a válaszra. Egyedül sétál tovább. Nem jut messzire, mivel a semmiből előbukkanva egy szarka száll el a feje felett. Csodálkozva tekint után és még jobban meglepődik azon, ahogy Fyolana karjára telepedik le.*
~De szép madara van! Vajon megsimogathatom én is?~ *Indul hirtelen vissza, ám a következő lépéssel nekimegy egy fura kalapos alakba.*
-Ááá… *Huppan le a szebbik felére.*
~Kellett nekem rohannom! ~ *Korholja magát, majd feltekint a felette tornyosulóra, már ha nem sodorta el őt is a lendületével.*
- Nagyon sajnálom uram, nem vettem észre, hogy előttem van. *Mentegetőzik, miközben szemével a többieket keresi, de a földről minden csupa lábnak tűnik. Lassan felkel és ha kell a másiknak is megpróbál segíteni. Majd zavartan figyeli a férfit.*
A hozzászólás írója (Tuneth Gaulialdes) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.09 22:11:34
//Taienga Hin'eri figyelmébe//
*A főtérre kiérve a szökőkutat veszi célba a szokásos nézegetés véget.*
- Eljönnél velem a kúthoz? *Kérdezi a Fyolanától, mikor elhalad mellette, bár úgy tűnik, hogy valamit keres, így nem vár sokáig a válaszra. Egyedül sétál tovább. Nem jut messzire, mivel a semmiből előbukkanva egy szarka száll el a feje felett. Csodálkozva tekint után és még jobban meglepődik azon, ahogy Fyolana karjára telepedik le.*
~De szép madara van! Vajon megsimogathatom én is?~ *Indul hirtelen vissza, ám a következő lépéssel nekimegy egy fura kalapos alakba.*
-Ááá… *Huppan le a szebbik felére.*
~Kellett nekem rohannom! ~ *Korholja magát, majd feltekint a felette tornyosulóra, már ha nem sodorta el őt is a lendületével.*
- Nagyon sajnálom uram, nem vettem észre, hogy előttem van. *Mentegetőzik, miközben szemével a többieket keresi, de a földről minden csupa lábnak tűnik. Lassan felkel és ha kell a másiknak is megpróbál segíteni. Majd zavartan figyeli a férfit.*
A hozzászólás írója (Tuneth Gaulialdes) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.09 22:11:34
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8753-8772