//Eseményféle - Lillyanala, Haer//
*Sötét éjszaka van, még a hold is alig pislákol a felhők mögött, teret engedve így az alvilág mozgolódásának. A többség nem is rest ezt kihasználni, tolvajok és gyilkosok portyáznak az utcákon, kerülve mind a feltűnést, mind az őröket, akik keresztül húzhatják a terveiket.
Egy különös kis négyes is próbál eggyé olvadni az árnyékokkal, miközben gondos figyelemmel haladnak előre. Három férfi és egy nő, elég szokatlan arány, de tekintve, hogy a gazdagnegyedből haladnak kifelé, akár még érthető is, főleg, ha a hölgy ruháit veszi valaki alaposabban szemügyre a néhol fel-felbukkanó hold fényében. Drága, elegáns ruhát visel, vöröses-feketés haját épp csak rejti a csuklya, de szinte még gyermeki, bájos arcát és nagy, barna szemeit így sem tudja eltakarni. Tekintete ide-oda ugrál kísérői, három teljesen feketébe öltözött ember között. Oldalukon kard, már fegyver nem látható náluk, kivéve talán azt, amelyik karon fogva vezeti a lányt, mintha az ő kezében tőr villanna, pontosan a vékony derékhoz szegezve, készen arra, hogy egyetlen rossz mozdulatra szúrjon.
Mindenféle fennakadás nélkül érik el a főteret, ahol a lehető leggyorsabban szeretnének áthaladni, de ez nem sikerül tökéletesen. Ahogy mennének, a hölgy földet söprő szoknyája beleakad egy kiálló kődarabba, megfeszül, de mire hátra tudna nyúlni, hogy kiszabadítsa, már jön is a figyelmetlen hős Haer képében, aki egyenest az anyagra lép, aminek varrása derék alatt megadja magát és lehullik, egy vékonyka, áttetsző alsószoknyában hagyva a kisasszonyt. A lány felsikkant, mire kísérői egyből felkapják a fejüket. A főtéren jelenleg csak ketten tartózkodnak. A férfiak tekintete összevillan, aprót bólintanak, majd ketten kardot rántanak, harmadik társuk pedig szorosabban fogja a lány karját. Az egyikük Haer, míg a másik Lillyanala felé indul.*
-Futás!
*Köpi gúnyosan a szót az, amelyik a sötételf nőstényt méregeti.*