Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 64 (1261. - 1280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1280. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-05-23 22:21:22
Üzenet elküldve: 2023-05-23 22:21:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Terv változás//
*Ahogy kilép a fogadóból, szamarát kézhez kapja, rájön, hogy az előbb hallottakból Ő nem tudta meg merre van a tharg vidék. Pillanatokig tanácstalanul áll a főtéren, szembe vele a mágikus szökőkúttal és szemével most már azt keresi, hogy kitől kérdezze meg, merre is kell tovább mennie. Odabaktatnak a szökőkúthoz és egy szerényebbnek tűnő embert szólít meg. Elsőre a másik azt hiszi, hogy Vergahn valamit el akar adni neki, mert heves elutasítással válaszol, mire Ő útbaigazítást kér. Erre már másképp szól az ember és csak annyit tud meg, hogy haladjon délnek.
~Szűkszavú, de ha megbízható, akkor már indulhatok is.~ Gondolja magában Vergahn, majd nagy levegővétellel elindulna a megadott irányba, de mivel Artheniorban sem ismerős, ezért további útbaigazításokra van szüksége.*
A hozzászólás írója (Vergahn Bhandothumel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.23 22:22:01
*Ahogy kilép a fogadóból, szamarát kézhez kapja, rájön, hogy az előbb hallottakból Ő nem tudta meg merre van a tharg vidék. Pillanatokig tanácstalanul áll a főtéren, szembe vele a mágikus szökőkúttal és szemével most már azt keresi, hogy kitől kérdezze meg, merre is kell tovább mennie. Odabaktatnak a szökőkúthoz és egy szerényebbnek tűnő embert szólít meg. Elsőre a másik azt hiszi, hogy Vergahn valamit el akar adni neki, mert heves elutasítással válaszol, mire Ő útbaigazítást kér. Erre már másképp szól az ember és csak annyit tud meg, hogy haladjon délnek.
~Szűkszavú, de ha megbízható, akkor már indulhatok is.~ Gondolja magában Vergahn, majd nagy levegővétellel elindulna a megadott irányba, de mivel Artheniorban sem ismerős, ezért további útbaigazításokra van szüksége.*
A hozzászólás írója (Vergahn Bhandothumel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.23 22:22:01
1279. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-05-21 15:26:16
Üzenet elküldve: 2023-05-21 15:26:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 592
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 592
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Tharg vidékre//
*A nap még nem emelkedett a háztetők fölé, amikor Orthus szekere végiggördül az utcákon. Nem sokan járnak még ilyenkor a városban, túl korán van ahhoz. Csak a munkába igyekvők, a piacra érkezők és az útnak induló karavánok. Na meg persze a másnapos dévajok, akiknek most kezd véget érni az előző éjjel.
Orthus mellett a kocsisa, Japher Campa ül, csendben és egykedvűen hajtja az üres szekeret. Hosszú út áll előttük, de Orthus joggal bizakodik abban, hogy a nap végére a Tharg birtokokon lesznek. Igaz, a szekér nem a leggyorsabb jármű erre az útra, hiszen az igavonókat nem a gyorsaságukról, hanem az erejükről és a kitartásukról híresek. Nyugodt tempóban haladnak, viszont akár egész álló nap is tudják tartani ezt az ütemet.*
*A nap még nem emelkedett a háztetők fölé, amikor Orthus szekere végiggördül az utcákon. Nem sokan járnak még ilyenkor a városban, túl korán van ahhoz. Csak a munkába igyekvők, a piacra érkezők és az útnak induló karavánok. Na meg persze a másnapos dévajok, akiknek most kezd véget érni az előző éjjel.
Orthus mellett a kocsisa, Japher Campa ül, csendben és egykedvűen hajtja az üres szekeret. Hosszú út áll előttük, de Orthus joggal bizakodik abban, hogy a nap végére a Tharg birtokokon lesznek. Igaz, a szekér nem a leggyorsabb jármű erre az útra, hiszen az igavonókat nem a gyorsaságukról, hanem az erejükről és a kitartásukról híresek. Nyugodt tempóban haladnak, viszont akár egész álló nap is tudják tartani ezt az ütemet.*
1278. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-05-20 19:32:24
Üzenet elküldve: 2023-05-20 19:32:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Terv változás//
*Elcsépelt állapotban, a szamargolástól, érkezik Arthenior főterére alkonyatkor. Elveszi a szamár elől a megmaradt egyetlen egy répát és szinte térdre esik, ahogy lekászálódik az állat hátáról. Szomjúhozik, ezért oda kecmereg a szökőkúthoz és két tenyerével mer a hűsítő, csobogó vízből, hangos szürcsölés kíséretében. A csobogó víz szerencsére hangja elnyomja Vergahn megnyilvánulását, bár estefelé jár az idő, azért még látni járókelőket a főtéren is.
~Meg kell szállnom valahol és nem is kérdés hogy hol. De minél előbb, mert alig állok a lábamon.~ Surran át a gondolat Vergahnon, majd a szamár mellé áll, azt a fogadó felé irányítva és meglengeti az egy szem répáját, hogy azt majd a Pegazus istállójában ellássák, ha ugyan ellátnak egy ilyen delikvenst.*
*Elcsépelt állapotban, a szamargolástól, érkezik Arthenior főterére alkonyatkor. Elveszi a szamár elől a megmaradt egyetlen egy répát és szinte térdre esik, ahogy lekászálódik az állat hátáról. Szomjúhozik, ezért oda kecmereg a szökőkúthoz és két tenyerével mer a hűsítő, csobogó vízből, hangos szürcsölés kíséretében. A csobogó víz szerencsére hangja elnyomja Vergahn megnyilvánulását, bár estefelé jár az idő, azért még látni járókelőket a főtéren is.
~Meg kell szállnom valahol és nem is kérdés hogy hol. De minél előbb, mert alig állok a lábamon.~ Surran át a gondolat Vergahnon, majd a szamár mellé áll, azt a fogadó felé irányítva és meglengeti az egy szem répáját, hogy azt majd a Pegazus istállójában ellássák, ha ugyan ellátnak egy ilyen delikvenst.*
1277. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-05-18 17:46:03
Üzenet elküldve: 2023-05-18 17:46:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Ugword gyalogosan tér Artheniorba. Vékonyvágású szemét körbe járatja az épületeken, széles tenyerét napellenzőnek használva hunyorog körbe és nézi meg magának a polgárokat. A kalandorok, átutazók és városi katonák közt tökéletesen elvegyül, még fajából valók közt is lát egynéhányat, egy hirtelen szőke ifjún még meg is akad a szeme. Az viszonozza a fiatal törpe férfi tekintetét, de érdektelenül elfordítja a fejét. Ugword keserűen elmosolyodik.*
~ Hát ez se lett szerelem első látásra...~
*Hátizsákját megigazítva végül elindul a hely felé mely a Pegazus Fogadó nevet viseli. Bár Ugword soha nem szívlelte a patás lények egyikét sem, torka szárazságát nem bizonytalanítja el a hely neve *
~ Hát ez se lett szerelem első látásra...~
*Hátizsákját megigazítva végül elindul a hely felé mely a Pegazus Fogadó nevet viseli. Bár Ugword soha nem szívlelte a patás lények egyikét sem, torka szárazságát nem bizonytalanítja el a hely neve *
1276. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-04-28 00:16:23
Üzenet elküldve: 2023-04-28 00:16:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Napokkal később//
*Miután saját elhatározásából fejest ugrott egy szörnyekkel teli kalandba, majd nem sokkal később a városi őrségnél találta magát, kamasz lányok kalamajkájába keveredve, és végül mindezt egy verekedéssel vezette le, nem ártana óvatosabbnak lennie. Mindezektől függetlenül, Rírion semmit sem változott. Ha most gurítana elé a sors bármi hasonlót, ugyanúgy nyakig ülne benne. Talán Eeyr kegyelme, hogy békés napok követik egymást a kalmárban történtek óta. Jelenleg a Főtéren ül. Senkit nem zavar és őt sem zavarja senki. Gondol egyet, el kéne indulni valamerre. És mi lenne, ha elhagyná a várost? Talán ezúttal nem kéne Erdőmélyéig elmenni. Egy rövid túrával a környéken bőven megelégszik a langaléta elf.*
*Miután saját elhatározásából fejest ugrott egy szörnyekkel teli kalandba, majd nem sokkal később a városi őrségnél találta magát, kamasz lányok kalamajkájába keveredve, és végül mindezt egy verekedéssel vezette le, nem ártana óvatosabbnak lennie. Mindezektől függetlenül, Rírion semmit sem változott. Ha most gurítana elé a sors bármi hasonlót, ugyanúgy nyakig ülne benne. Talán Eeyr kegyelme, hogy békés napok követik egymást a kalmárban történtek óta. Jelenleg a Főtéren ül. Senkit nem zavar és őt sem zavarja senki. Gondol egyet, el kéne indulni valamerre. És mi lenne, ha elhagyná a várost? Talán ezúttal nem kéne Erdőmélyéig elmenni. Egy rövid túrával a környéken bőven megelégszik a langaléta elf.*
1275. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-04-24 05:45:30
Üzenet elküldve: 2023-04-24 05:45:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Útban a kikötő felé//
* Maeralya betársult egy kényelmes tempóban haladó utazó-konvojba. Egy siheder eszeveszetten tekergetett valami elmés kis fajátékot. A szeme elkerekik, ahogy végigvonul előtte az úton. Lehet, hogy a karján fityegő ezüstkések miatt. Lehet, hogy a szorosan hátához simuló kardszíj miatt, amiből a szél miatt jól láthatóan kikandikál a tőr. Persze egyikre sem tesz megjegyzést. Okos fiú.
Az egész cuccra ráveszi a csini kis fekete kabátját. Csalóka az idő. Nem fekszik ki szépen a penge fölött, de így is jó lesz.
Fáradt egykedvűséggel rakosgatja a lábait. Ma látta felkelni a napot, amikor visszafelé tartott a csatornából. Utálja a napfelkeltét. Azt jelenti, hogy túlvállalta magát, és az egész rohadt éjszakát végigdolgozta.
Végre kiérnek Artheniorból A magafajta városi gyereknek is néha elege lehet belőle. *
* Maeralya betársult egy kényelmes tempóban haladó utazó-konvojba. Egy siheder eszeveszetten tekergetett valami elmés kis fajátékot. A szeme elkerekik, ahogy végigvonul előtte az úton. Lehet, hogy a karján fityegő ezüstkések miatt. Lehet, hogy a szorosan hátához simuló kardszíj miatt, amiből a szél miatt jól láthatóan kikandikál a tőr. Persze egyikre sem tesz megjegyzést. Okos fiú.
Az egész cuccra ráveszi a csini kis fekete kabátját. Csalóka az idő. Nem fekszik ki szépen a penge fölött, de így is jó lesz.
Fáradt egykedvűséggel rakosgatja a lábait. Ma látta felkelni a napot, amikor visszafelé tartott a csatornából. Utálja a napfelkeltét. Azt jelenti, hogy túlvállalta magát, és az egész rohadt éjszakát végigdolgozta.
Végre kiérnek Artheniorból A magafajta városi gyereknek is néha elege lehet belőle. *
1274. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-04-23 10:17:02
Üzenet elküldve: 2023-04-23 10:17:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 415
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 415
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Útban a kikötő felé//
*Mykael, a gazdátlan zsoldos, mivel se dolga, se főnöke, jobb híján kedve szerint járja be Artheniort és vidékét. A várost már nagyon jól ismeri. A thargok földjére is ellátogatott, igaz, ott nem töltött annyi időt, mint szeretett volna.
Következő úti célja a kikötő. Régi vágya már, hogy ellátogasson oda, és erre több oka van. Mindjárt ott van az, hogy még sose látta a tengert. Ahogyan azokat a csodás hírű vitorlásokat sem, amikkel a tengerészek képesek átkelni a végtelen vizeken. Mind a kettő régóta mozgatja már a fantáziáját. Aztán ott van legújabb szenvedélye: a tetoválások. Amióta fejébe vette, hogy megtanul tetoválni, mindig megakad a tekintete mások tetoválásain, próbálva megtalálni a témákat, a stílust, a technikákat. Márpedig köztudott tény, hogy a matrózok tele vannak varrva tetoválásokkal. Hol tanulhatna hát többet erről, mint éppen a kikötőben?
Végül, de nem utolsó sorban ott van a bordély, amire szintén kíváncsi. Amióta a városban van, valahogy elkerülte a szerencse. Amíg a vidéket járta, és kicsiny nevenincs falukba tévedt be, majdnem mindig akadt egy szemrevaló parasztlányka, akit be tudott csábítani a szalma közé. A városban viszont úgy tűnik, egy ágrólszakadt katona nem annyira nagy kaland. De ha nem is lenne így, a bordélyházat akkor is ki akarja próbálni, pusztán a tapasztalatért.
A főtér mint mindig, most is készülődéstől zajos. Ahhoz korán van még, hogy szekerek fussanak be, hacsak nem a környékbeli parasztok, akik a piacra viszik portékájukat. Ellenben a városból induló kereskedők, karavánok és vándorok sokkal többen vannak. És bár egy hosszú szakaszon közös az útja mindenkinek, akár a kikötőbe, vagy akár Wegtorenbe készüljön is, már most kezdenek kialakulni a klikkek úti cél szerint. Amióta megjelent, már vagy három kalmár odalépett hozzá azzal, hogy felvenné karavánkísérőnek. De ezek mind messzi városokba tartanak, nem csak ide a kikötőbe, ahová relatíve biztonságos az út. A kikötői kalmároknak nem igazán van szükségük egy kardforgatóra, óvja őket a törvény, és a sűrű forgalom.
Így Mykael nagyon úgy néz ki, hogy egymaga fogja megtenni az utat. Nem mintha ez gondot okozna neki. Lerí róla, hogy hozzászokott a talpaláshoz, ahogy ott áll, hátán egy nagy hátizsákkal, amit látható hozzáértéssel töltött meg a holmijával. A zsákra tette fel a körpajzsát is, nem a karján viszi, hiszen nem számít támadásra. Rövidkardja is a zsák egyik oldalára van szíjazva és nem a bal oldalára, ahol lenni szokott. És bár bőrvértjét magára vette, de nem feszítette meg teljesen. Könnyen és kényelmesen akar mozogni, hiszen hosszú, út vár rá. Napnyugtáig gyalogszerrel biztosan nem jut el a kikötőig. A következő napon talán déltájban már ott lehet, ha jól halad.*
*Mykael, a gazdátlan zsoldos, mivel se dolga, se főnöke, jobb híján kedve szerint járja be Artheniort és vidékét. A várost már nagyon jól ismeri. A thargok földjére is ellátogatott, igaz, ott nem töltött annyi időt, mint szeretett volna.
Következő úti célja a kikötő. Régi vágya már, hogy ellátogasson oda, és erre több oka van. Mindjárt ott van az, hogy még sose látta a tengert. Ahogyan azokat a csodás hírű vitorlásokat sem, amikkel a tengerészek képesek átkelni a végtelen vizeken. Mind a kettő régóta mozgatja már a fantáziáját. Aztán ott van legújabb szenvedélye: a tetoválások. Amióta fejébe vette, hogy megtanul tetoválni, mindig megakad a tekintete mások tetoválásain, próbálva megtalálni a témákat, a stílust, a technikákat. Márpedig köztudott tény, hogy a matrózok tele vannak varrva tetoválásokkal. Hol tanulhatna hát többet erről, mint éppen a kikötőben?
Végül, de nem utolsó sorban ott van a bordély, amire szintén kíváncsi. Amióta a városban van, valahogy elkerülte a szerencse. Amíg a vidéket járta, és kicsiny nevenincs falukba tévedt be, majdnem mindig akadt egy szemrevaló parasztlányka, akit be tudott csábítani a szalma közé. A városban viszont úgy tűnik, egy ágrólszakadt katona nem annyira nagy kaland. De ha nem is lenne így, a bordélyházat akkor is ki akarja próbálni, pusztán a tapasztalatért.
A főtér mint mindig, most is készülődéstől zajos. Ahhoz korán van még, hogy szekerek fussanak be, hacsak nem a környékbeli parasztok, akik a piacra viszik portékájukat. Ellenben a városból induló kereskedők, karavánok és vándorok sokkal többen vannak. És bár egy hosszú szakaszon közös az útja mindenkinek, akár a kikötőbe, vagy akár Wegtorenbe készüljön is, már most kezdenek kialakulni a klikkek úti cél szerint. Amióta megjelent, már vagy három kalmár odalépett hozzá azzal, hogy felvenné karavánkísérőnek. De ezek mind messzi városokba tartanak, nem csak ide a kikötőbe, ahová relatíve biztonságos az út. A kikötői kalmároknak nem igazán van szükségük egy kardforgatóra, óvja őket a törvény, és a sűrű forgalom.
Így Mykael nagyon úgy néz ki, hogy egymaga fogja megtenni az utat. Nem mintha ez gondot okozna neki. Lerí róla, hogy hozzászokott a talpaláshoz, ahogy ott áll, hátán egy nagy hátizsákkal, amit látható hozzáértéssel töltött meg a holmijával. A zsákra tette fel a körpajzsát is, nem a karján viszi, hiszen nem számít támadásra. Rövidkardja is a zsák egyik oldalára van szíjazva és nem a bal oldalára, ahol lenni szokott. És bár bőrvértjét magára vette, de nem feszítette meg teljesen. Könnyen és kényelmesen akar mozogni, hiszen hosszú, út vár rá. Napnyugtáig gyalogszerrel biztosan nem jut el a kikötőig. A következő napon talán déltájban már ott lehet, ha jól halad.*
1273. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-04-05 22:37:19
Üzenet elküldve: 2023-04-05 22:37:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 415
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 415
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatérve Artheniorba//
*Mire becaplat Arthenior főterére, már a háta közepére kívánja az egész gyaloglást. Szokásos jókedve helyét fáradt, mogorva tekintet váltja fel, ahogy fáradt cammogással halad az utcai fáklyák fényében.
Célja a Pegazus fogadó, de már nem azért, hogy este még a fürdőben pihenje ki az út fáradalmait. Sokkal inkább azért, mert egyszerűen közelebb van, mint a Wegtoreni Kalmár, Mykael pedig mostanra már olyan keveset akar csak gyalogolni, amennyit feltétlenül szükséges. Mostanra már csak az tartja benne a lelket, hogy nemsokára kivesz egy szobát, és végre aludhat egy jót.*
*Mire becaplat Arthenior főterére, már a háta közepére kívánja az egész gyaloglást. Szokásos jókedve helyét fáradt, mogorva tekintet váltja fel, ahogy fáradt cammogással halad az utcai fáklyák fényében.
Célja a Pegazus fogadó, de már nem azért, hogy este még a fürdőben pihenje ki az út fáradalmait. Sokkal inkább azért, mert egyszerűen közelebb van, mint a Wegtoreni Kalmár, Mykael pedig mostanra már olyan keveset akar csak gyalogolni, amennyit feltétlenül szükséges. Mostanra már csak az tartja benne a lelket, hogy nemsokára kivesz egy szobát, és végre aludhat egy jót.*
1272. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-04-05 17:21:12
Üzenet elküldve: 2023-04-05 17:21:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 415
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 415
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Tharg birtokok felé//
*A kora hajnali órákban ráérősen baktat a Tharg birtokok felé vezető úton. Most már egészen ismerősen mozog Artheniorban, pedig igazán nincs régen, hogy megérkezett ide. De hát nem egy fogadó szobájában múlatta az időt, hanem dolgozott, erre is, arra is. Fizikai munkát, ami éppen akadt és tisztességes volt.
Nemsokára vissza is tér ide, hiszen a Thargokhoz csak egy-két napra tervez most ellátogatni.
És persze az sem mellékes, hogy felavathatja az új vándor felszerelését, legelső sorban a bakancsát. Most még nagyon egyértelmű, hogy mik a vadonatúj holmijai, élesen elütnek az összes többi, elnyűtt ruházatától és felszerelésétől. De már nem sokáig lesz ez így, Mykael ugyanis nem szereti, ha ránézésre meg tudják becsülni a vagyonát. Jobb ágrólszakadtnak tűnni, rengeteg kellemetlenséget meg tud vele spórolni az ember.*
*A kora hajnali órákban ráérősen baktat a Tharg birtokok felé vezető úton. Most már egészen ismerősen mozog Artheniorban, pedig igazán nincs régen, hogy megérkezett ide. De hát nem egy fogadó szobájában múlatta az időt, hanem dolgozott, erre is, arra is. Fizikai munkát, ami éppen akadt és tisztességes volt.
Nemsokára vissza is tér ide, hiszen a Thargokhoz csak egy-két napra tervez most ellátogatni.
És persze az sem mellékes, hogy felavathatja az új vándor felszerelését, legelső sorban a bakancsát. Most még nagyon egyértelmű, hogy mik a vadonatúj holmijai, élesen elütnek az összes többi, elnyűtt ruházatától és felszerelésétől. De már nem sokáig lesz ez így, Mykael ugyanis nem szereti, ha ránézésre meg tudják becsülni a vagyonát. Jobb ágrólszakadtnak tűnni, rengeteg kellemetlenséget meg tud vele spórolni az ember.*
1271. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-04-04 15:26:36
Üzenet elküldve: 2023-04-04 15:26:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Hazaúton//
*Mikor már lassan láthatáron belül ér a város főteréhez, szépen visszaereszkedik a földre, azt a pár tíz métert már mindegy, hogy a poros úton vagy a levegőben sétálja végig. Már eléggé ki van merülve, mire beér a főtérre, hiszen végig kutyagolta az utat. Nem igazán van hozzászokva a nagyobb túrákhoz, főleg, mert olyan rövid lábakkal verte meg valamelyik átkozott isten. Megtöröli a homlokát egy táskájából előhalászott anyag zsebkendővel, miközben figyel arra, hogy úgy szlalomozzon a tömegben, hogy senkinek még csak véletlenül se jusson eszébe rálépni. Az hiányzik neki még most, hogy azon magyarázkodjon, hogy bizony ő volt azon a kis földdarabon hamarabb, ezért is léptek rá. A szökőkútba szinte beleveti magát, csak, hogy mancsaival elérje a tiszta vizet és tudjon belőle inni, arcot mosni. A csizmáját és egyéb ruháit majd otthon mossa ki, mert bizony már egy ideje ezekben pácolódik, a toronynál ilyennel, hogy mosás nem múlatta az időt. Felemeli az egyik karját és beszagol, majd elfintorodik.*
- Én bírom a szagokat, na de ez… mint a több éves büdössajtverejték. *Látszik is, hogy akik eddig a kút körül ácsorogtak vagy a szélén foglaltak helyet, ahogy odaér elhúzódnak, szúrós szemeket meregetve az irányába. No, most már mondhatja, hogy nem a magasságáért nézik le, mindig is ezért küzdött, valami egészen másért. Nem is totojázik, elindul, hogy otthon majd aztán lecserélje a cuccait, aztán szépen elmenjen egy fürdőt venni, valamint enni se ártana most már valamit, mert az elemózsia valahol a mocsár és a tiszta út között elfogyott.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.04.04 15:26:53
*Mikor már lassan láthatáron belül ér a város főteréhez, szépen visszaereszkedik a földre, azt a pár tíz métert már mindegy, hogy a poros úton vagy a levegőben sétálja végig. Már eléggé ki van merülve, mire beér a főtérre, hiszen végig kutyagolta az utat. Nem igazán van hozzászokva a nagyobb túrákhoz, főleg, mert olyan rövid lábakkal verte meg valamelyik átkozott isten. Megtöröli a homlokát egy táskájából előhalászott anyag zsebkendővel, miközben figyel arra, hogy úgy szlalomozzon a tömegben, hogy senkinek még csak véletlenül se jusson eszébe rálépni. Az hiányzik neki még most, hogy azon magyarázkodjon, hogy bizony ő volt azon a kis földdarabon hamarabb, ezért is léptek rá. A szökőkútba szinte beleveti magát, csak, hogy mancsaival elérje a tiszta vizet és tudjon belőle inni, arcot mosni. A csizmáját és egyéb ruháit majd otthon mossa ki, mert bizony már egy ideje ezekben pácolódik, a toronynál ilyennel, hogy mosás nem múlatta az időt. Felemeli az egyik karját és beszagol, majd elfintorodik.*
- Én bírom a szagokat, na de ez… mint a több éves büdössajtverejték. *Látszik is, hogy akik eddig a kút körül ácsorogtak vagy a szélén foglaltak helyet, ahogy odaér elhúzódnak, szúrós szemeket meregetve az irányába. No, most már mondhatja, hogy nem a magasságáért nézik le, mindig is ezért küzdött, valami egészen másért. Nem is totojázik, elindul, hogy otthon majd aztán lecserélje a cuccait, aztán szépen elmenjen egy fürdőt venni, valamint enni se ártana most már valamit, mert az elemózsia valahol a mocsár és a tiszta út között elfogyott.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.04.04 15:26:53
1270. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-03-22 08:42:53
Üzenet elküldve: 2023-03-22 08:42:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vándor társulat//
* Megszabadul a ronda kalapjától, hátrarázva hosszú, derékig érő bronzvörös haját. Rámosolyog az elfre. *
- Ismerem, igen. Jártam már többször is itt, illetve a fogadóban is.
* Elgondolkodva megkocogtatja mutatóujjával az állát. *
- De tudod mit? Kedvem lene egy italhoz! Ha megvárnál itt, - csak egy perc - akkor elkísérhetnél oda. Na, mit szólsz? Csak átöltözöm amott.
* Mutogat a közelben lévő utazókocsi irányába. *
- Rendben? Helyes.
* Bólint vigyorogva és szélsebesen elnyargal a jelzett kocsi felé. Lendületesen becsapja maga mögött az ajtaját, kizárva a kíváncsi szemeket. Ledobálja magáról a hevenyészett gönceit és visszaveszi bőrnadrágját és fehér ingét. Haját magasan a feje tetejére copfozza. *
- Jövök már!
* Kiáltja ki a várakozó hosszúéletűnek és kicsapja a kocsi ajtaját. Kikászálódik és fél lábon ugrándozva ráncigálja fel magára a csizmáját. Öltözködése végeztével nagyot szusszan. Alaposan elfáradt a mai előadáson, ráfér a lazítás. És ki tudja? A fogadók népe mindig vevő egy kis nótázásra, talán pár arany is gurul neki. Visszafordul és leakasztja kedves hangszerét is a fali szögről. *
- Na. Most már mehetünk. Egyébként hogy hívnak? Én Hajnalpír H'aera vagyok, bár ezt lehet már tudod.
* Csacsogja és lazán belekarol a magasnövésű társába. Olyan mintha egy gyermek sétálna az elf mellett, alig ér annak derekáig. *
//Vándor társulat//
* Megszabadul a ronda kalapjától, hátrarázva hosszú, derékig érő bronzvörös haját. Rámosolyog az elfre. *
- Ismerem, igen. Jártam már többször is itt, illetve a fogadóban is.
* Elgondolkodva megkocogtatja mutatóujjával az állát. *
- De tudod mit? Kedvem lene egy italhoz! Ha megvárnál itt, - csak egy perc - akkor elkísérhetnél oda. Na, mit szólsz? Csak átöltözöm amott.
* Mutogat a közelben lévő utazókocsi irányába. *
- Rendben? Helyes.
* Bólint vigyorogva és szélsebesen elnyargal a jelzett kocsi felé. Lendületesen becsapja maga mögött az ajtaját, kizárva a kíváncsi szemeket. Ledobálja magáról a hevenyészett gönceit és visszaveszi bőrnadrágját és fehér ingét. Haját magasan a feje tetejére copfozza. *
- Jövök már!
* Kiáltja ki a várakozó hosszúéletűnek és kicsapja a kocsi ajtaját. Kikászálódik és fél lábon ugrándozva ráncigálja fel magára a csizmáját. Öltözködése végeztével nagyot szusszan. Alaposan elfáradt a mai előadáson, ráfér a lazítás. És ki tudja? A fogadók népe mindig vevő egy kis nótázásra, talán pár arany is gurul neki. Visszafordul és leakasztja kedves hangszerét is a fali szögről. *
- Na. Most már mehetünk. Egyébként hogy hívnak? Én Hajnalpír H'aera vagyok, bár ezt lehet már tudod.
* Csacsogja és lazán belekarol a magasnövésű társába. Olyan mintha egy gyermek sétálna az elf mellett, alig ér annak derekáig. *
1269. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-03-21 16:24:23
Üzenet elküldve: 2023-03-21 16:24:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vándor társulat//
*Ott, a színpadon kívül lehet, hogy Rírion nőtt nagyobbra, de amikor a légtornász magasban alakított, csak egy apró pont volt az elf. Elvegyülve a sokaságban. Számára ritka látványosság az ilyen. Ő csak az íjakhoz meg a bunyóhoz ért. Ezekkel együtt ahhoz, hogyan gyalogoljon le sok napi járóföldet vagy álljon őrséget éjszakákon át. Semmi kifinomultság, semmi művészet. Sokan vannak még így, egyszerű életet élő népek, akiknek felüdülés egy ilyen műsor a szürke hétköznapokban.
Örül, hogy láthatja a művésznőt álbajusz nélkül. Ugyanakkor biztos benne, hogy a lány fáradt egy hosszú előadás után. Rírion nem akarja próbára tenni, meddig tarthatja fel Hajnalpírt úgy, hogy az még mosollyal fordul felé.*
- Ismered a várost? Ha éppen egy frissítőre vágysz, csak ajánlani tudom a Pegazus fogadót. Magam is betérek terveim szerint. És még egyszer, köszönöm az estét!
*Hagyja Hajnalpírt átöltözni, szusszanni, hacsak a művésznő nem kíván mást. Azután reméli, hogy megfogadja tanácsát a lány és felbukkan a Pegazusban. Hab lenne a tortán, ha együtt mennének oda.*
//Vándor társulat//
*Ott, a színpadon kívül lehet, hogy Rírion nőtt nagyobbra, de amikor a légtornász magasban alakított, csak egy apró pont volt az elf. Elvegyülve a sokaságban. Számára ritka látványosság az ilyen. Ő csak az íjakhoz meg a bunyóhoz ért. Ezekkel együtt ahhoz, hogyan gyalogoljon le sok napi járóföldet vagy álljon őrséget éjszakákon át. Semmi kifinomultság, semmi művészet. Sokan vannak még így, egyszerű életet élő népek, akiknek felüdülés egy ilyen műsor a szürke hétköznapokban.
Örül, hogy láthatja a művésznőt álbajusz nélkül. Ugyanakkor biztos benne, hogy a lány fáradt egy hosszú előadás után. Rírion nem akarja próbára tenni, meddig tarthatja fel Hajnalpírt úgy, hogy az még mosollyal fordul felé.*
- Ismered a várost? Ha éppen egy frissítőre vágysz, csak ajánlani tudom a Pegazus fogadót. Magam is betérek terveim szerint. És még egyszer, köszönöm az estét!
*Hagyja Hajnalpírt átöltözni, szusszanni, hacsak a művésznő nem kíván mást. Azután reméli, hogy megfogadja tanácsát a lány és felbukkan a Pegazusban. Hab lenne a tortán, ha együtt mennének oda.*
1268. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-03-20 10:19:23
Üzenet elküldve: 2023-03-20 10:19:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vándor társulat//
* Bohozo Társulata ismételten nagy sikert arat. A főtéren ácsolt színpad kapott helyet. A hallgatóság lelkesen tapsoló, fütyörésző, kiáltozó sokadalom. H'aera újfent Hajnalpírként mutatkozik be, szinte sziporkázik szerepében.
A komádiások egy régi, jól ismert hősregét keltenek életre, némi komédiával fűszerezve. Vékony, fiús alakja miatt az első részben egy fiatal, ellenséges harcost alakít.
A csöppnyi mókázó minden mozdulata, arcjátéka mosolyt és tapsot fakaszt. Fel-alá lépdel a deszkákon, mint antihős, hízelgőket gyűjt maga köré, imádtatja önnön nagyságát. Fenségesen megtiltja alattvalóinak, hogy lándzsanyújtásnyinál közelebb lépjenek hozzá. Amaz arcátlanok pedig, akik
egyenesen a szemébe merészelnek nézni, menten hóhérkézre jutnak. Ennek indoklásától eltekint.
A második felvonásban, mint legyőzött ellenség, bemutatja miként himbálózik a kötélen, hogyan fetreng a máglyalángok közt és kínoztatik a nyúzómesterek által, az immár halálraítéltnek öltözött, légművész ügyességű H'aera mutatja be legmulatságosabban. Fájdalmában és perzselődtében mereven a levegőbe pattan, mint egy darab sistergő szalonna, majd sokszoros szaltót ugrik. Könnyedén eljátssza, hogy végtagjait vesztetten mászik. araszol, haldoklik a porban, és a közönség könnyesen kacagja tehetségét.
A történet véget ér. A játszók hajladoznak, élvezik a tetszést, ünneplést. Büszkén vigyorognak, majd
ráadásképpen légmutatványokkal kápráztatják a közönséget, míg társaik kalapba gyűjtik az adományokat. A formátlanul suta kalapot, lompos, szürke nadrágot és terebélyes inget viselő ifjú színésznő és légtornász éppen álbajuszától igyekszik megszabadulni a sátrak végében. A háta mögül megszólaló hangra hirtelen megpördül, ezáltal a bajusz is letépődik. Fájdalmasan fintorog. Felpillant, majd még feljebb. *
- Jó estét neked is! * Finoman meghajtja magát és mosolyog. * Mindig öröm, ha az előadásunkat dícsérik. Örülök, hogy tetszett.
* Az elf, mert hogy az, igazán égimeszelő a mélynövésű lányhoz képest. Egész komolyan hátra kell hajtania a fejét, hogy a szemébe nézhessen. *
//Vándor társulat//
* Bohozo Társulata ismételten nagy sikert arat. A főtéren ácsolt színpad kapott helyet. A hallgatóság lelkesen tapsoló, fütyörésző, kiáltozó sokadalom. H'aera újfent Hajnalpírként mutatkozik be, szinte sziporkázik szerepében.
A komádiások egy régi, jól ismert hősregét keltenek életre, némi komédiával fűszerezve. Vékony, fiús alakja miatt az első részben egy fiatal, ellenséges harcost alakít.
A csöppnyi mókázó minden mozdulata, arcjátéka mosolyt és tapsot fakaszt. Fel-alá lépdel a deszkákon, mint antihős, hízelgőket gyűjt maga köré, imádtatja önnön nagyságát. Fenségesen megtiltja alattvalóinak, hogy lándzsanyújtásnyinál közelebb lépjenek hozzá. Amaz arcátlanok pedig, akik
egyenesen a szemébe merészelnek nézni, menten hóhérkézre jutnak. Ennek indoklásától eltekint.
A második felvonásban, mint legyőzött ellenség, bemutatja miként himbálózik a kötélen, hogyan fetreng a máglyalángok közt és kínoztatik a nyúzómesterek által, az immár halálraítéltnek öltözött, légművész ügyességű H'aera mutatja be legmulatságosabban. Fájdalmában és perzselődtében mereven a levegőbe pattan, mint egy darab sistergő szalonna, majd sokszoros szaltót ugrik. Könnyedén eljátssza, hogy végtagjait vesztetten mászik. araszol, haldoklik a porban, és a közönség könnyesen kacagja tehetségét.
A történet véget ér. A játszók hajladoznak, élvezik a tetszést, ünneplést. Büszkén vigyorognak, majd
ráadásképpen légmutatványokkal kápráztatják a közönséget, míg társaik kalapba gyűjtik az adományokat. A formátlanul suta kalapot, lompos, szürke nadrágot és terebélyes inget viselő ifjú színésznő és légtornász éppen álbajuszától igyekszik megszabadulni a sátrak végében. A háta mögül megszólaló hangra hirtelen megpördül, ezáltal a bajusz is letépődik. Fájdalmasan fintorog. Felpillant, majd még feljebb. *
- Jó estét neked is! * Finoman meghajtja magát és mosolyog. * Mindig öröm, ha az előadásunkat dícsérik. Örülök, hogy tetszett.
* Az elf, mert hogy az, igazán égimeszelő a mélynövésű lányhoz képest. Egész komolyan hátra kell hajtania a fejét, hogy a szemébe nézhessen. *
1267. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-03-19 20:05:13
Üzenet elküldve: 2023-03-19 20:05:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vándor társulat//
//Hajnalpír H'aera//
*Füstöt pöfékelve halad át a városon, mikor belefut egy vándor társulat hirdetésébe. A kiragasztott papiruszon ismerős a rajz. Ezután már a nézőket csalogató rikkancs kiabálása is ismerősnek tetszik, de felmerül az elfben, nem e csak beképzeli. Mintha látta volna ezt a társaságot régen, még Lihanechben. Nem biztos benne, ugyanakkor kedvet kap egy kis szórakozáshoz. Jól fog esni neki, akár ismeri őket, akár nem.
Az előadás alatt már biztos benne, hogy látta őket. Főleg az egyik művésznő válik kifejezetten ismerőssé. Akkor régen, Lihanechben az ő játékát nagyon megjegyezte. Nem tud róla többet, minthogy élvezetes produkciót látott tőle és lát most is, de hát ez a lényeg. Minden egyéb a művésznő privát dolga, amihez egy idegen nézőnek semmi köze. Mindezt szem előtt tartva Rírion úgy gondolja, hogy egy rövid köszönet és gratuláció belefér a jó ízlésbe, ha az előadás után lesz rá lehetősége.
Ha módjában áll még egy nyilvános helyszínen odamenni hozzá, akkor megteszi és kalapját emelve bátran megszólítja.*
- Adjon Eeyr jó estét, kisasszony! Volt alkalmam látni néhány éve, Lihanechben. Köszönöm, hogy ide is eljöttek. Öröm volt újra megélni az előadásukat.
//Vándor társulat//
//Hajnalpír H'aera//
*Füstöt pöfékelve halad át a városon, mikor belefut egy vándor társulat hirdetésébe. A kiragasztott papiruszon ismerős a rajz. Ezután már a nézőket csalogató rikkancs kiabálása is ismerősnek tetszik, de felmerül az elfben, nem e csak beképzeli. Mintha látta volna ezt a társaságot régen, még Lihanechben. Nem biztos benne, ugyanakkor kedvet kap egy kis szórakozáshoz. Jól fog esni neki, akár ismeri őket, akár nem.
Az előadás alatt már biztos benne, hogy látta őket. Főleg az egyik művésznő válik kifejezetten ismerőssé. Akkor régen, Lihanechben az ő játékát nagyon megjegyezte. Nem tud róla többet, minthogy élvezetes produkciót látott tőle és lát most is, de hát ez a lényeg. Minden egyéb a művésznő privát dolga, amihez egy idegen nézőnek semmi köze. Mindezt szem előtt tartva Rírion úgy gondolja, hogy egy rövid köszönet és gratuláció belefér a jó ízlésbe, ha az előadás után lesz rá lehetősége.
Ha módjában áll még egy nyilvános helyszínen odamenni hozzá, akkor megteszi és kalapját emelve bátran megszólítja.*
- Adjon Eeyr jó estét, kisasszony! Volt alkalmam látni néhány éve, Lihanechben. Köszönöm, hogy ide is eljöttek. Öröm volt újra megélni az előadásukat.
1266. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-02-25 19:49:33
Üzenet elküldve: 2023-02-25 19:49:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*A megbízás, amit kapott, túl sok haszonnal aligha kecsegtet. Elvégre nem valami pandúr ő, hogy a nyomára bukkanjon eltűnt személyeknek... Még akkor sem, ha elméje szüntelen az "értékes holmik" körül kavarognak.* ~Elfek...~ *Legyint nagyot, miközben a szökőkút szélére mászva kisebb nehézségek árán visszaverekszi magát girhes hátasának nyergébe.
Annyit megtehet, hogy körbe kérdez. Nincs veszítenivalója. Az ilyen üzleteket szereti igazán.
Előbb azonban dolga van. Fel akarja kutatni a Morthimereket, már ha még itt ténykednek. Az ócskaságok eladásán túl muszáj valami nagyobb halat fognia.*
Annyit megtehet, hogy körbe kérdez. Nincs veszítenivalója. Az ilyen üzleteket szereti igazán.
Előbb azonban dolga van. Fel akarja kutatni a Morthimereket, már ha még itt ténykednek. Az ócskaságok eladásán túl muszáj valami nagyobb halat fognia.*
1265. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-02-24 17:13:33
Üzenet elküldve: 2023-02-24 17:13:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* Sok nap magányos sétálás után Quinrixexer meglát egy várost ami nagyon nagy boldogság számára mert végre tud egy kicsit pihenni és mulatni. A főtér felé haladva egyre nagyobb tömeggel találja magát szemben. A térre érve meglát egy ragyogó szökőkutat melyhez egyre gyorsabb léptekkel közeledik.
~Fél nap szomjazás után kiiszom az összes vizet a szökőkútból!~ gondolja magában, majd odaérve a fejét beledugva a vízbe elkezdi inni a friss hideg vizet. Miután szomjazását orvosolta és megmosta arcát. Körülnéz majd megpillant egy padot mely egy nagy hűvös fa árnyékában van. A padhoz érve leül és észreveszi hogy korog a hasa.
~Uh szegény pocakom 2 napja nem kapott szinte semmi élelmet csak azt pár bogyót amit az erdőben találtam azonnal keresek valamit ahol lehet valami finomat szerezni.~ Körbenézve meglát egy fogadót és azon nyomban abba az irányba ballag és ahogy közelebb ér egyre jobban érzi, hogy nagyon éhes. A fogadó bejáratához érve megfogja a vaskos faajtó vas kilincsét és benyit a fogadóba. *
~Fél nap szomjazás után kiiszom az összes vizet a szökőkútból!~ gondolja magában, majd odaérve a fejét beledugva a vízbe elkezdi inni a friss hideg vizet. Miután szomjazását orvosolta és megmosta arcát. Körülnéz majd megpillant egy padot mely egy nagy hűvös fa árnyékában van. A padhoz érve leül és észreveszi hogy korog a hasa.
~Uh szegény pocakom 2 napja nem kapott szinte semmi élelmet csak azt pár bogyót amit az erdőben találtam azonnal keresek valamit ahol lehet valami finomat szerezni.~ Körbenézve meglát egy fogadót és azon nyomban abba az irányba ballag és ahogy közelebb ér egyre jobban érzi, hogy nagyon éhes. A fogadó bejáratához érve megfogja a vaskos faajtó vas kilincsét és benyit a fogadóba. *
1264. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-02-19 21:51:43
Üzenet elküldve: 2023-02-19 21:51:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 678
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 678
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Miután minden egy kicsit másképpen alakult, mint ahogyan eredetileg tervezve volt//
*A piac lassan elmarad mögötte, ezután pedig elég hamar átjárja a megkönnyebbülés, mert siekerült olyan korán végeznie, hogy ott még nem vált igazán nyüzsgővé az élet. Így sokkal könnyebben ki tudott jönni az eladók és a vevők közül, kordéval, lóval, szamárral, kismacska által birtokba vett kosárral, meg egy nagy hátizsákkal, illetve valamennyi új szerzeményével együtt. Igaz nem csak praktikus, lelki okokból sem szeretett volna nagyobb tömegbe keveredni. Nincsenek túl jó emlékei arról, hogy milyen az, amikor sok városlakó összeverődik, de még, ha ez nem is lenne, akkor is teljesen idegen a számára hasonló, amihez még nem volt alkalma hozzászokni.
Igaz, most egy huzamban talán több időt töltött itt, mint eddig bármikor, valamint az eddigi alkalmakkal ellentétben és a sok itt elvégzett munka ellenére is jól érezte magát, Tanillával, Thrissayával és édesanyjával, főleg persze esténként, amikor nem a munka, hanem az evés, beszélgetés és pihenés játszotta a főszerepet, valamint annak a jövőnek a tervezgetése, ami tulajdonképpen éppen ma reggeli kis piaci kitérőjével kezdődött el.
Általában szeret merengeni a múlton, vagy sokszor inkább kényszeresen teszi, most azonban, ahogy halad át az utcákon a város főtere felé, sokkal inkább foglalkoztatja a jelen és a jövő. Még plüssnyulait is megnézi a táskájában, hogy biztosan megvannak-e, pedig annak az esélye, hogy elcsászkálnak valamerre egészen pontosan nulla, ahhoz pedig, hogy elhagyja őket, elég szorosra zárta a zsák száját, persze nem annyira szorosan, hogy ne jusson be oda levegő nekik.
Szerencsére pont ott vannak és maradnak, ahová rakta őket, így visszazárja táskáját a megfelelő nagyságú réssel, majd újra a hátára veszi, náluk azonban jobban aggódik új szamara és macskája miatt. Előbbivel szemben több kicsit az előítélete, legalábbis fél attól, hogyha megmakacsolja magát, mint a mesékben gyakran, akkor nem fogja tudni újra arra bírni, hogy menjen, de egyelőre úgy tűnik, hogy van kedve sétálni utána, szóval ilyen gondolja még nincsen.
A város főterére érve, ami itt tulajdonképpen egyben a város széle is, amit elhagyva végre számára kedvesebb és ismerősebb vidékre léphet, jó jelnek veszi, hogy a macska, pontosabban most már az ő macskája úgy tűnik, hogy még mindig nem akar szökni, sőt, mintha lusta elégedettséggel töltené el az, hogy simogatja. Talán attól is a kis jutalomfalatkától is jól lakott és el is fáradt, amit nemrég kapott, talán ezek az állatok tényleg jobban vonzódnak a mágusokhoz, mint másokhoz. Esetleg enélkül is egyszerűen csak rokonszenves neki. Édesanyja is megmondta, hogy az állatok megérzik azt ki szereti őket, és ki bánik jól velük, ha így van, akkor ez nyilván Holdpihe és az ő esetében sincs másképp, a kislány már most érzi az ő simogatásából, hogy bizony sokat lesz szeretve, és rendesen elkényeztetve, ahogyan egy macskához illik.*
- Nagyon jól fogok bánni veled, kis drágám! *ígéri is meg neki, mire halk dorombolást kap válaszképpen, majd kis fészkelődést, de a macska úgy tűnik, hogy inkább az alváshoz keres megfelelő helyet a kosárban, nem pedig menekülési útvonalat kifelé belőle. Ezek szerint szép kis kuckót sikerült csinálnia neki rongyokból, meg pokrócból, de azért, ha tényleg elalszik majd, be is fogja takargatni mindenképpen.
~ Már alig várom! ~ gondolja magában, majd jó alaposan megnézi magának a teret. Nyilván nem utoljára látja, de most egy darabig nem szeretne jönni. Ha legközelebb valami fontos dolgot be kell majd szerezni a városból, elküldi inkább maga helyett Adoavert, vagy Intet. Előbbi eleve jobban ismeri az itteni életet nála, utóbbinak pedig talán nem ártana kis környezetváltozás néha.
Mindez azonban nyilván még kicsit odébb, most inkább a hazaúton jár az esze.
Lehet nem kellene egészen ligetig sétálni, úgy dönt mindenesetre, hogy a szamarat majd csak az után szerszámozza fel, és próbálja megülni, hogy kiért a városból, és viszonylag néptelen környéken jár útban hazafelé. Ha nem sikerül, legalább nem egy nagyváros főterének kellős közepén nem sikerül, ahol a viszonylag korai óra ellenére is sokan láthatják és ki is nevethetik. Igaz abba sem halna bele, de hát nem is vágyik ilyesmire.*
- Gyertek! Ideje hazamenni. *mosolyog, és el is indul, hogy átlépje végre a képzeletbeli határt. A rá váró otthonra boldog várakozással, az itt töltött időre pedig tulajdonképpen szintén boldogan, de egyben elégedetten is gondol vissza.
Hiába a sok fárasztó munka, ez volt az eddigi legjobban sikerült artheniori útja.*
*A piac lassan elmarad mögötte, ezután pedig elég hamar átjárja a megkönnyebbülés, mert siekerült olyan korán végeznie, hogy ott még nem vált igazán nyüzsgővé az élet. Így sokkal könnyebben ki tudott jönni az eladók és a vevők közül, kordéval, lóval, szamárral, kismacska által birtokba vett kosárral, meg egy nagy hátizsákkal, illetve valamennyi új szerzeményével együtt. Igaz nem csak praktikus, lelki okokból sem szeretett volna nagyobb tömegbe keveredni. Nincsenek túl jó emlékei arról, hogy milyen az, amikor sok városlakó összeverődik, de még, ha ez nem is lenne, akkor is teljesen idegen a számára hasonló, amihez még nem volt alkalma hozzászokni.
Igaz, most egy huzamban talán több időt töltött itt, mint eddig bármikor, valamint az eddigi alkalmakkal ellentétben és a sok itt elvégzett munka ellenére is jól érezte magát, Tanillával, Thrissayával és édesanyjával, főleg persze esténként, amikor nem a munka, hanem az evés, beszélgetés és pihenés játszotta a főszerepet, valamint annak a jövőnek a tervezgetése, ami tulajdonképpen éppen ma reggeli kis piaci kitérőjével kezdődött el.
Általában szeret merengeni a múlton, vagy sokszor inkább kényszeresen teszi, most azonban, ahogy halad át az utcákon a város főtere felé, sokkal inkább foglalkoztatja a jelen és a jövő. Még plüssnyulait is megnézi a táskájában, hogy biztosan megvannak-e, pedig annak az esélye, hogy elcsászkálnak valamerre egészen pontosan nulla, ahhoz pedig, hogy elhagyja őket, elég szorosra zárta a zsák száját, persze nem annyira szorosan, hogy ne jusson be oda levegő nekik.
Szerencsére pont ott vannak és maradnak, ahová rakta őket, így visszazárja táskáját a megfelelő nagyságú réssel, majd újra a hátára veszi, náluk azonban jobban aggódik új szamara és macskája miatt. Előbbivel szemben több kicsit az előítélete, legalábbis fél attól, hogyha megmakacsolja magát, mint a mesékben gyakran, akkor nem fogja tudni újra arra bírni, hogy menjen, de egyelőre úgy tűnik, hogy van kedve sétálni utána, szóval ilyen gondolja még nincsen.
A város főterére érve, ami itt tulajdonképpen egyben a város széle is, amit elhagyva végre számára kedvesebb és ismerősebb vidékre léphet, jó jelnek veszi, hogy a macska, pontosabban most már az ő macskája úgy tűnik, hogy még mindig nem akar szökni, sőt, mintha lusta elégedettséggel töltené el az, hogy simogatja. Talán attól is a kis jutalomfalatkától is jól lakott és el is fáradt, amit nemrég kapott, talán ezek az állatok tényleg jobban vonzódnak a mágusokhoz, mint másokhoz. Esetleg enélkül is egyszerűen csak rokonszenves neki. Édesanyja is megmondta, hogy az állatok megérzik azt ki szereti őket, és ki bánik jól velük, ha így van, akkor ez nyilván Holdpihe és az ő esetében sincs másképp, a kislány már most érzi az ő simogatásából, hogy bizony sokat lesz szeretve, és rendesen elkényeztetve, ahogyan egy macskához illik.*
- Nagyon jól fogok bánni veled, kis drágám! *ígéri is meg neki, mire halk dorombolást kap válaszképpen, majd kis fészkelődést, de a macska úgy tűnik, hogy inkább az alváshoz keres megfelelő helyet a kosárban, nem pedig menekülési útvonalat kifelé belőle. Ezek szerint szép kis kuckót sikerült csinálnia neki rongyokból, meg pokrócból, de azért, ha tényleg elalszik majd, be is fogja takargatni mindenképpen.
~ Már alig várom! ~ gondolja magában, majd jó alaposan megnézi magának a teret. Nyilván nem utoljára látja, de most egy darabig nem szeretne jönni. Ha legközelebb valami fontos dolgot be kell majd szerezni a városból, elküldi inkább maga helyett Adoavert, vagy Intet. Előbbi eleve jobban ismeri az itteni életet nála, utóbbinak pedig talán nem ártana kis környezetváltozás néha.
Mindez azonban nyilván még kicsit odébb, most inkább a hazaúton jár az esze.
Lehet nem kellene egészen ligetig sétálni, úgy dönt mindenesetre, hogy a szamarat majd csak az után szerszámozza fel, és próbálja megülni, hogy kiért a városból, és viszonylag néptelen környéken jár útban hazafelé. Ha nem sikerül, legalább nem egy nagyváros főterének kellős közepén nem sikerül, ahol a viszonylag korai óra ellenére is sokan láthatják és ki is nevethetik. Igaz abba sem halna bele, de hát nem is vágyik ilyesmire.*
- Gyertek! Ideje hazamenni. *mosolyog, és el is indul, hogy átlépje végre a képzeletbeli határt. A rá váró otthonra boldog várakozással, az itt töltött időre pedig tulajdonképpen szintén boldogan, de egyben elégedetten is gondol vissza.
Hiába a sok fárasztó munka, ez volt az eddigi legjobban sikerült artheniori útja.*
1263. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-02-16 09:24:57
Üzenet elküldve: 2023-02-16 09:24:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Térdeire támaszkodva pihen meg. Nem szokta a kutyagolást. Most megtehetné, hogy a szökőkút szélére mászva megpróbálja nyeregbe telepíteni magát, de már a látómezejébe került a Pegazus fogadó. Megítélése szerint egy ilyen, lómászós mutatvány jóval több energiával járhat, mint eljutni két lábon a fogadóig.*
-Én mondom neked, Almás, a mi fajtánknak sosem kéne kutyagolnia. *Nem vár feleletet a lótól, helyette megtörli izzadt homlokát, s elindul keresztül a főtéren. Ismeri minden egyes utcakövét már e helynek. Épp elégszer volt szerencséje tapodni. Vagy éppen menekülni előle, mikor a lázadók úgy döntöttek, munícióként használják e térköveket a város urai ellen.*
-Én mondom neked, Almás, a mi fajtánknak sosem kéne kutyagolnia. *Nem vár feleletet a lótól, helyette megtörli izzadt homlokát, s elindul keresztül a főtéren. Ismeri minden egyes utcakövét már e helynek. Épp elégszer volt szerencséje tapodni. Vagy éppen menekülni előle, mikor a lázadók úgy döntöttek, munícióként használják e térköveket a város urai ellen.*
1262. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-02-14 09:07:19
Üzenet elküldve: 2023-02-14 09:07:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Érkezvén//
*Nem veszi tolakodásnak Landaír megjegyzését a fülére, tulajdon képen már megszokta, hogy érdeklődve tekintenek rá.*
- Igen, nem mindennapi dolog. Anyám mesélte, hogy az ő felmenői között fordult elő először ilyen. Testvéreimnél sem lehetett ezt megfigyelni csak nálam. Előnye, hogy könnyebben tudok elvegyülni.
*Egy csintalan mosolyt küld a férfi felé és egy halott egeret előkapva a tarisznyájából, magasra dobja azt az ég felé. Bubi már rutinosan rugaszkodik el és kapja el könnyedén az apró tetemet. Mire visszaérkezik a lány vállára, az egér szőröstül-bőröstül már a gyomrában is van.*
- Ez amolyan kis játék közöttünk. Éhségét nem csillapítja nagymértékben, ahhoz sok hús kellene.
*Jót nevet a férfi ironizáló megjegyzésén és egyetért, neki is el kellene már egy fürdés. Egy határozott bólintással jelez, hogy indulhatnak és elfogadja a felkínált kart. Amióta elhagyta az otthonát nem volt része ilyen udvarias viselkedésben. Tartja a lépést, miközben válaszol.*
- A bátyámat keresem. Egy esztendeje eltűnt és ígéretet tettem, hogy vissza viszem a családunk birtokára. És te, ha szabad kérdezni?
*Belép az ajtón, közben pedig figyel, hogy mit mond a másik.*
*Nem veszi tolakodásnak Landaír megjegyzését a fülére, tulajdon képen már megszokta, hogy érdeklődve tekintenek rá.*
- Igen, nem mindennapi dolog. Anyám mesélte, hogy az ő felmenői között fordult elő először ilyen. Testvéreimnél sem lehetett ezt megfigyelni csak nálam. Előnye, hogy könnyebben tudok elvegyülni.
*Egy csintalan mosolyt küld a férfi felé és egy halott egeret előkapva a tarisznyájából, magasra dobja azt az ég felé. Bubi már rutinosan rugaszkodik el és kapja el könnyedén az apró tetemet. Mire visszaérkezik a lány vállára, az egér szőröstül-bőröstül már a gyomrában is van.*
- Ez amolyan kis játék közöttünk. Éhségét nem csillapítja nagymértékben, ahhoz sok hús kellene.
*Jót nevet a férfi ironizáló megjegyzésén és egyetért, neki is el kellene már egy fürdés. Egy határozott bólintással jelez, hogy indulhatnak és elfogadja a felkínált kart. Amióta elhagyta az otthonát nem volt része ilyen udvarias viselkedésben. Tartja a lépést, miközben válaszol.*
- A bátyámat keresem. Egy esztendeje eltűnt és ígéretet tettem, hogy vissza viszem a családunk birtokára. És te, ha szabad kérdezni?
*Belép az ajtón, közben pedig figyel, hogy mit mond a másik.*
1261. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2023-02-13 21:15:32
Üzenet elküldve: 2023-02-13 21:15:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezvén//
~ Ezek szerint tévedtem. ~
- Örömömre szolgál, hogy feleleveníthettem a tudásodat. Habár, remélem nem veszed udvariatlanságnak, még sosem találkoztam olyan elffel, akinek ne lett volna hegyes a füle.
* Mosolyodik el ő is és megérinti a saját hosszú fülét. *
- Igazán gyönyörű madár.
~ És igazán nehéznek tűnik. ~
* Nem is érti, hogy bírja cipelni a hatalmas madarat, azokon a törékeny vállakon. Nem is beszélve a roppant karmokról. *
- Tévedjünk el együtt? Remek tervnek hangzik.
* Ironizál felvont szemöldökkel, de a szája sarkában mosoly bujkál. Nem sokkal rosszabb ötlet, mint hogy magányosan fedezze fel a várost, így akár el is fogadhatja az ajánlatot. Végigpillant a hosszú lovaglástól poros ruházatán. *
- Ha nem lenne ellenedre, először felfrissíteném magam és átöltöznék. Amott látok egy fogadót. Velem tartasz?
* Röviden derékból meghajol és a karját nyújtja a nőnek. Ha amaz elfogadja a karját, igyekszik elegánsan elkerülni a bagoly közelségét, hátha nem szívlelné Landaírt. *
- Mi szél hozott a Levegő Városába?
* Ezt már menet közben kérdezi a nőtől, majd a fogadóhoz érve bekíséri, ha továbbra is egyeznek a szándékaik. *
~ Ezek szerint tévedtem. ~
- Örömömre szolgál, hogy feleleveníthettem a tudásodat. Habár, remélem nem veszed udvariatlanságnak, még sosem találkoztam olyan elffel, akinek ne lett volna hegyes a füle.
* Mosolyodik el ő is és megérinti a saját hosszú fülét. *
- Igazán gyönyörű madár.
~ És igazán nehéznek tűnik. ~
* Nem is érti, hogy bírja cipelni a hatalmas madarat, azokon a törékeny vállakon. Nem is beszélve a roppant karmokról. *
- Tévedjünk el együtt? Remek tervnek hangzik.
* Ironizál felvont szemöldökkel, de a szája sarkában mosoly bujkál. Nem sokkal rosszabb ötlet, mint hogy magányosan fedezze fel a várost, így akár el is fogadhatja az ajánlatot. Végigpillant a hosszú lovaglástól poros ruházatán. *
- Ha nem lenne ellenedre, először felfrissíteném magam és átöltöznék. Amott látok egy fogadót. Velem tartasz?
* Röviden derékból meghajol és a karját nyújtja a nőnek. Ha amaz elfogadja a karját, igyekszik elegánsan elkerülni a bagoly közelségét, hátha nem szívlelné Landaírt. *
- Mi szél hozott a Levegő Városába?
* Ezt már menet közben kérdezi a nőtől, majd a fogadóhoz érve bekíséri, ha továbbra is egyeznek a szándékaik. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1890-1909