Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 185 (3681. - 3700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3700. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-12 16:49:13
Üzenet elküldve: 2015-07-12 16:49:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Méretes batár fordul be a város főterére, melyet már várnak páran, nem messze ácsorogva a szökőkúttól. Bizony, nem más ez, mint a Lihanech-i "postakocsi". Természetesen nem csak leveleket és csomagokat szállít, hanem utasokat is. Kocsiszekrénye épp ezért olyan méretes. A fülke ablakait sötétre cserzett bőr fedi el, a nyolcból hetet. A nyolcadik elől ugyanis, mely menetiránnyal háttal, a kocsi bal oldalán helyezkedik el, középtájon, oldalra húzza egy karcsú kéz. Finom ujjak, kemény munkát soha nem látott. A kéz felett kíváncsian csillan egy barna szempár, s csak akkor hull vissza a bőrfüggöny, mikor a jármű apró döccenéssel megáll.
Szinte azonnal zsongás veszi körül. Hordárok jönnek, és máris szedik le a messzi városból érkező üzeneteket, ajándékokat, ilyen-olyan levelet és csomagot, valamint az utasok bőröndjeit, utazótáskáit, egyéb holmiját. Egy hórihorgas alak lép a kocsiszekrény jobb oldalán nyíló, nem túl széles ajtóhoz, s nyitja meg. Benyúlva kihajtja a két fokos lépcsőt, s már fordul is el, hogy a kirakodást felügyelje tovább. Ő az egyik segédkocsis. A másik már vígan fütyörészve teszi a dolgát, a nem is oly távoli jövőre gondolva, mikor is jóféle páleszt eregethet majd le a torkán valamely ivóban, a jól végzett munka jutalmául. Maga a kocsis az elszámolással bíbelődik még a bakon ülve, s nem is igazán foglalkozik az utasok kiszállásával.
A karcsú kéz tulajdonosa is megjelenik, utolsóként az tíz utasból, a keskeny ajtórésben. Harsogó lombzöld selymet visel. A ruha szabadon hagyja vállait, s karjait, ám hossza elfedi a karcsú bokát, s a viselt vékony pántos cipellőt is. A jobb csuklón festett üveggyöngyökből készült olcsó ékszer csillan. Derekát karcsú, halványsárga selyemöv futja körül. Szabadon hagyott tincseibe bele-belekap a könnyű szellő mely enyhíti kissé a hőséget. A fiatal nő a hórihorgas segédkocsishoz lép.*
-Kérem. Hol van a közelben egy fogadó?
-Ott.
*Egyenesedik fel egy méretes láda mellől a fickó, és mutat el a Pegazus irányába. A lány tekintete arra rebben, hogy megnézhesse magának a címeres épületet.*
-Köszönöm.
*Azzal tekintete körbe fut az ácsorgók és bámuldozók tengerén. Persze, nincsenek olyan sokan. Talán, ha húszan, huszonöten lehetnek, jobbára férfiak. Legtöbbjük tekintetében éhség, és kimerültség fénye csillan. No meg a lehetőségé, hogy keressen pár aranyat. Egy tagbaszakadt férfire esik választása. Int neki, s amaz hamarosan kiválik a tömegből. Röviden megállapodnak az üzletben, s a fickó elmarja a lány két méretes utazóládáját, majd megindul a Pegazus fogadó felé, nyomában megbízójával. Nem kell messzire menniük, csupán pár méter az egész út. A férfi letéve az egyik ládát nyit végül előzékenyen utat a lánynak, előre engedve átmeneti megbízóját.*
Szinte azonnal zsongás veszi körül. Hordárok jönnek, és máris szedik le a messzi városból érkező üzeneteket, ajándékokat, ilyen-olyan levelet és csomagot, valamint az utasok bőröndjeit, utazótáskáit, egyéb holmiját. Egy hórihorgas alak lép a kocsiszekrény jobb oldalán nyíló, nem túl széles ajtóhoz, s nyitja meg. Benyúlva kihajtja a két fokos lépcsőt, s már fordul is el, hogy a kirakodást felügyelje tovább. Ő az egyik segédkocsis. A másik már vígan fütyörészve teszi a dolgát, a nem is oly távoli jövőre gondolva, mikor is jóféle páleszt eregethet majd le a torkán valamely ivóban, a jól végzett munka jutalmául. Maga a kocsis az elszámolással bíbelődik még a bakon ülve, s nem is igazán foglalkozik az utasok kiszállásával.
A karcsú kéz tulajdonosa is megjelenik, utolsóként az tíz utasból, a keskeny ajtórésben. Harsogó lombzöld selymet visel. A ruha szabadon hagyja vállait, s karjait, ám hossza elfedi a karcsú bokát, s a viselt vékony pántos cipellőt is. A jobb csuklón festett üveggyöngyökből készült olcsó ékszer csillan. Derekát karcsú, halványsárga selyemöv futja körül. Szabadon hagyott tincseibe bele-belekap a könnyű szellő mely enyhíti kissé a hőséget. A fiatal nő a hórihorgas segédkocsishoz lép.*
-Kérem. Hol van a közelben egy fogadó?
-Ott.
*Egyenesedik fel egy méretes láda mellől a fickó, és mutat el a Pegazus irányába. A lány tekintete arra rebben, hogy megnézhesse magának a címeres épületet.*
-Köszönöm.
*Azzal tekintete körbe fut az ácsorgók és bámuldozók tengerén. Persze, nincsenek olyan sokan. Talán, ha húszan, huszonöten lehetnek, jobbára férfiak. Legtöbbjük tekintetében éhség, és kimerültség fénye csillan. No meg a lehetőségé, hogy keressen pár aranyat. Egy tagbaszakadt férfire esik választása. Int neki, s amaz hamarosan kiválik a tömegből. Röviden megállapodnak az üzletben, s a fickó elmarja a lány két méretes utazóládáját, majd megindul a Pegazus fogadó felé, nyomában megbízójával. Nem kell messzire menniük, csupán pár méter az egész út. A férfi letéve az egyik ládát nyit végül előzékenyen utat a lánynak, előre engedve átmeneti megbízóját.*
3699. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-12 03:06:38
Üzenet elküldve: 2015-07-12 03:06:38
ÚJ
![>Yinabelvy Arco [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9953_ember_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
-Köszönöm, hogy el kísér a templomig. *Hálálkodik kicsit a nagyon jó kedvében levő eladónak, nem csoda, hogy ennyire boldog, az elmúlt napban rengeteg vagyonra tett szert hirtelen.
A lány még vet egy pillantás a gyönyörű szökőkútra, ahol néha vizet ivott a legnagyobb hőségben, amíg el nem zavarták, hogy ne ott fürödjenek a csövesek, szerencsére úgy néz ki ez a veszély nem fenyegeti.*
A lány még vet egy pillantás a gyönyörű szökőkútra, ahol néha vizet ivott a legnagyobb hőségben, amíg el nem zavarták, hogy ne ott fürödjenek a csövesek, szerencsére úgy néz ki ez a veszély nem fenyegeti.*
3698. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-12 02:58:07
Üzenet elküldve: 2015-07-12 02:58:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A Főtérre érve belegondol milyen gyorsan is zajlott minden. Tegnap érkezett ide a szökőkúthoz, ami mellett most megy el és akkor még csak tervezte ezt a napot, de álmaiban sem gondolta, hogy olyan lányra akad, mint akit nemsokára feleségül is vesz. Okos, kedves és jól nevelt, szégyen, hogy idáig jutott. Örül neki, amiért ő lesz az aki kimenteti ebből a sorsból és egy másik felé vezetheti. Nagyon jól döntött, így semmin nem aggódva megy tovább a Templom felé.*
3697. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-11 19:07:26
Üzenet elküldve: 2015-07-11 19:07:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Megérkezett végre a városba. A hosszú és egyhangú lovagló utakat nem szereti túlzottan. Ha legalább pár ork, vagy bandita az útját állta volna, de úgy tűnik ezen úton minden izgalom elkerülte. Most az út porát magán viselve vezeti lovát a főtéri szökőkút irányába, hogy az arcát, megmossa. Nem akar sok időt elvesztegetni. Ha terve szerint alakulnak a dolgok, akkor sok időt kell még eltöltenie itt mielőtt haza megy, de nem egyedül. Meg kell találnia az a lányt, aki kimenti ebből a kilátástalan és felettébb megalázó helyzetből. Családjának elment az esze, ha azt gondolják elveszi azt a némbert. Hallotta már hírét a szegénynegyedben nyomorgó lányoknak. Társai, akik már jártak a városban nem egyszer regélek arról mi mindenre képesek, azok a szegény lányok néhány aranyért. Neki ugyan most nem ágymelegítőre van szüksége, hanem ennél valamivel bonyolultabb feladatra szeretne magának egy nőt venni. Nem csak szegény, hanem valamennyire eszes is kell, hogy legyen, azon kívül nem ártana szépnek lennie, hogy kimagyarázza később a helyzetet és legalább családja férfi tagjai értsék meg miért is választott mást végül házastársának. Lehűti arcát a hűvös vízzel, majd nagy sóhajjal igyekszik tovább vezetni a lovat a sejtett jó irányba. Egy szakadt ruhás gyerek az előbb arrafelé lett zavarva, mondván, hogy a szegény csavargóknak ott a helyük. Erős a sejtése, hogy arrafelé kell mennie.*
~Nem lesz egyszerű feladat, de nem szabad késlekednem. Mire egy ilyen teremtésből úri kisasszonyt faragok eltelik egy kis idő. Remélem nem kell sokat keresgélni.~
A hozzászólás írója (Loganorr Braxtonnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.11 19:15:47
~Nem lesz egyszerű feladat, de nem szabad késlekednem. Mire egy ilyen teremtésből úri kisasszonyt faragok eltelik egy kis idő. Remélem nem kell sokat keresgélni.~
A hozzászólás írója (Loganorr Braxtonnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.11 19:15:47
3696. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-11 08:10:10
Üzenet elküldve: 2015-07-11 08:10:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
*A főtéren ritkán fordul meg, nem nagyon jár olyan helyen amit csak innen lehet megközelíteni. Most viszont kifejezetten célja nincs, csak céltalanul sétálgat miközben gondolataiba veszik. Csak a szökőkút miatt veszi egyáltalán észre hogy hol van, de akkor már kihasználja a lehetőséget és iszik egy keveset a tiszta vízből. Egy árnyékos padot szemel ki magának amire leülhet pár percre lógatni a lábát, a szüntelenül feltörő vizet figyelve. Azt tudja hogy itt a mágia dolgozik, de szórakoztató azon töprengeni hogy mechanikus úton hogyan lehetne kivitelezni ugyanezt. Ezzel egész sokáig el is szórakozik, de a nap lassú kúszása az árnyékokra is hatással van, így előbb-utóbb ülőhelye is a melegre kerül. A napon álmodozni viszont egyáltalán nem kellemes ilyen időben, kénytelen hát továbbállni másfelé.*
3695. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-09 17:18:47
Üzenet elküldve: 2015-07-09 17:18:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*A szürke ló, fekete sörényét megrázva hívja fel a figyelmet az érkezésre.*
-Jól van Nastor! Úgy tűnik egy újabb város.
*Néz körül lova nyergéből aztán átvetve lábát ugrik le onnan és kantárszáron vezeti tovább a Főtéren. A városba gond nélkül jutott be és a nyüzsgő népek látványa valahogy megnyugtatta. A szökőkúthoz lépve megmossa az arcát a hideg vízzel. Aztán arra jut, hogy Nastornak istállót magának meg szállást kellene kerítenie. Jobb is lesz aludni és nem gondolni rá, ha kifogy erszényéből a maroknyi arany, ami maradt benne mit is fognak csinálni. A szökőkútba néz és egy ideig figyeli a csobogó vizet, aztán találomra elindul az egyik városrész felé. Nem igazán érdekli, hol fog kikötni, majd csak valaki szembe jön, vagy valami történik, addig is jó lesz körbenézni. Megkérdezhetné, hol van a fogadó, de nincs kedve hozzá, úgy dönt inkább megkeresi ő maga legalább telik a nap ezzel is. Mára még futja az aranyból nem kell még gondolkodnia a hogy lesz ezutánon.*
-Jól van Nastor! Úgy tűnik egy újabb város.
*Néz körül lova nyergéből aztán átvetve lábát ugrik le onnan és kantárszáron vezeti tovább a Főtéren. A városba gond nélkül jutott be és a nyüzsgő népek látványa valahogy megnyugtatta. A szökőkúthoz lépve megmossa az arcát a hideg vízzel. Aztán arra jut, hogy Nastornak istállót magának meg szállást kellene kerítenie. Jobb is lesz aludni és nem gondolni rá, ha kifogy erszényéből a maroknyi arany, ami maradt benne mit is fognak csinálni. A szökőkútba néz és egy ideig figyeli a csobogó vizet, aztán találomra elindul az egyik városrész felé. Nem igazán érdekli, hol fog kikötni, majd csak valaki szembe jön, vagy valami történik, addig is jó lesz körbenézni. Megkérdezhetné, hol van a fogadó, de nincs kedve hozzá, úgy dönt inkább megkeresi ő maga legalább telik a nap ezzel is. Mára még futja az aranyból nem kell még gondolkodnia a hogy lesz ezutánon.*
3694. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-07 20:59:43
Üzenet elküldve: 2015-07-07 20:59:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Csontok Ura//
*Hemitar sietve indul Argus után remélve utoléri őt amennyiben ez megtörténik csak csendben megy utána mintha misem történt volna, ha nem találkozik vele akkor a főtéren várja meg őt. A papnövendék megérti a történteket hirtelen mindenki jó lehetőséget látott ebben a történetben és tipikus kalandozó módjára lecsapott rá ki milyen történettel. Viszont Hemitarnak ez nem egy kaland vagy egy vicces utazás hiszen, ha igaz akkor az otthonát menti meg ha pedig téved segít egy barátnak. A főtérre érve megáll körbenéz de nem lát sehol senki mást. Kicsit zavarban érzi magát, hogy egyik pillanatban mindenki mindenre hajlandó lenne, hogy jöhessen most meg filozofálnak és a seggükön ülnek. Majd maga elé mondja nem is másnak csak úgy magának nyomatékosítva a dolgot.*
- Várok még egy kicsit aztán nincs visszaút.
*A fiú nem igazán tudja hova tenni a dolgot de a lényeg Argus megvan vagy ha nincs akkor meglesz és mennek tovább ketten ha kell. Sajnos nincs idő a tétlenkedésre akármilyen fontos beszélgetést is folytatnak.*
*Hemitar sietve indul Argus után remélve utoléri őt amennyiben ez megtörténik csak csendben megy utána mintha misem történt volna, ha nem találkozik vele akkor a főtéren várja meg őt. A papnövendék megérti a történteket hirtelen mindenki jó lehetőséget látott ebben a történetben és tipikus kalandozó módjára lecsapott rá ki milyen történettel. Viszont Hemitarnak ez nem egy kaland vagy egy vicces utazás hiszen, ha igaz akkor az otthonát menti meg ha pedig téved segít egy barátnak. A főtérre érve megáll körbenéz de nem lát sehol senki mást. Kicsit zavarban érzi magát, hogy egyik pillanatban mindenki mindenre hajlandó lenne, hogy jöhessen most meg filozofálnak és a seggükön ülnek. Majd maga elé mondja nem is másnak csak úgy magának nyomatékosítva a dolgot.*
- Várok még egy kicsit aztán nincs visszaút.
*A fiú nem igazán tudja hova tenni a dolgot de a lényeg Argus megvan vagy ha nincs akkor meglesz és mennek tovább ketten ha kell. Sajnos nincs idő a tétlenkedésre akármilyen fontos beszélgetést is folytatnak.*
3693. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-05 23:31:31
Üzenet elküldve: 2015-07-05 23:31:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
~Végre ideértem.~ *Gondolja. Körbenéz, ismét magába szívja a főtér látványát, majd előveszi térképét az oldalán lógó bőrtáskájából, megbizonyosodva arról, hogy amit keres valóban ott van-e ahol ő gondolja. ~Igen... ahogy látom végig kell mennem a Szegénynegyeden, hogy eljuthassak a Könyvtárba... nem igazán szívlelem a helyet, a legutóbb majdnem megloptak.~ Emlékezik vissza az esetre. A térképet visszatéve táskájába, kicsit dühösen elindul a Szegénynegyed felé, közben arcába húzza csuklyáját. ~Igazán lehetett volna több eszem is... Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy megszokásból mindig rossz irányba fordulok, és a Kovács helyett a Holdudvaron át jövök Artheniorba, hogy aztán a Könyvtárba mehessek. Pedig nem kicsit lenne könnyebb, ha amonnan jönnék, akkor nem lennék kitéve annak, hogy esetleg ellopnak tőlem valamit. Tapasztalt vagyok a témában, és ha úgy adódna akár vissza is szerezném ami az enyém, de sokkal jobb lenne, nem feltűnést kelteni, márpedig ilyenkor nálam az erőszak elkerülhetetlen lenne... Erre legközelebb is gondolhatnék.~ Szidja magát amiatt, hogy soha sem azon az úton jön, amit eredetileg kitervel.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.06 23:58:49, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.06 23:58:49, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
3692. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-05 16:17:38
Üzenet elküldve: 2015-07-05 16:17:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
~ Ez a város sokkal elszomorítóbb, mint hittem. ~
* Tekintete fáradtan jár körbe Arthenior főterén. Csupa lézengők, harcosféle egy szál se? Legalábbis első látásra. Vagy csak a Medve elől bújtak el? Sebhelyes arcára vigyor ül ki. Az a fajta szenvedő vigyor, ami azoknak a szerencsétleneknek az arcára szokott kiülni, akiket épp most döftek le a csata hevében. Persze, nyilván nem ő az egyetlen, aki "furcsa" szerzet, vagy épp egy kicsit izgalmasan néz ki. Meg is lát pár alakot bemenni egy közeli fogadóba. *
~ Pegazus fogadó. Micsoda ócska név ez? Mi ez, valami kupleráj? Annál jobb. Remélem szolgálnak valami ehetővel is. Hát még ihatóval. Máskor lovon jövök! Majd elkötök egyet... vagy veszek. Mindegy is! Elegem van az út porából. ~
* Léptei mint hegyomlás, indulnak meg a fogadó felé, mintha csak hirtelen visszanyerte volna az erejét, és oly lendülettel esik be az ajtón, hogy majdnem fellök valakit, aki épp kifelé igyekezett volna. *
* Tekintete fáradtan jár körbe Arthenior főterén. Csupa lézengők, harcosféle egy szál se? Legalábbis első látásra. Vagy csak a Medve elől bújtak el? Sebhelyes arcára vigyor ül ki. Az a fajta szenvedő vigyor, ami azoknak a szerencsétleneknek az arcára szokott kiülni, akiket épp most döftek le a csata hevében. Persze, nyilván nem ő az egyetlen, aki "furcsa" szerzet, vagy épp egy kicsit izgalmasan néz ki. Meg is lát pár alakot bemenni egy közeli fogadóba. *
~ Pegazus fogadó. Micsoda ócska név ez? Mi ez, valami kupleráj? Annál jobb. Remélem szolgálnak valami ehetővel is. Hát még ihatóval. Máskor lovon jövök! Majd elkötök egyet... vagy veszek. Mindegy is! Elegem van az út porából. ~
* Léptei mint hegyomlás, indulnak meg a fogadó felé, mintha csak hirtelen visszanyerte volna az erejét, és oly lendülettel esik be az ajtón, hogy majdnem fellök valakit, aki épp kifelé igyekezett volna. *
3691. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-05 13:15:12
Üzenet elküldve: 2015-07-05 13:15:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Távol még a hajnal //
// Dwartak, Turwal //
*Kisujjával fülébe túr, hátha így sikerül a kürtszó okozta csengést elmulasztania, majd egy pillanatra megáll, hogy bevárja nyeregbe lendülő fivérét. *
-Gondolod, hogy ketten fel tudnánk támasztani a rendet itt a városban? Hát fegyverforgatást oktathatok a suhancoknak, meg Krolmrol is tudok ezt-azt. *mondja elgondolkodva. *
-Lovasroham? Az beválhat, el tudjuk söpörni, talán még meg is tapostathatjuk a lovakkal. Csak ezt meg kell beszélni a katonákkal, ha az utunkba kerülnek, megtörik a roham lendületét ~arról nem is szólva, hogy a saját embereinket taposnánk le ~ De ha rohammal leteperjük, és akkor tudjuk valahogy felgyújtani, az igen hatékony lenne!
// Dwartak, Turwal //
*Kisujjával fülébe túr, hátha így sikerül a kürtszó okozta csengést elmulasztania, majd egy pillanatra megáll, hogy bevárja nyeregbe lendülő fivérét. *
-Gondolod, hogy ketten fel tudnánk támasztani a rendet itt a városban? Hát fegyverforgatást oktathatok a suhancoknak, meg Krolmrol is tudok ezt-azt. *mondja elgondolkodva. *
-Lovasroham? Az beválhat, el tudjuk söpörni, talán még meg is tapostathatjuk a lovakkal. Csak ezt meg kell beszélni a katonákkal, ha az utunkba kerülnek, megtörik a roham lendületét ~arról nem is szólva, hogy a saját embereinket taposnánk le ~ De ha rohammal leteperjük, és akkor tudjuk valahogy felgyújtani, az igen hatékony lenne!
3690. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-05 11:24:41
Üzenet elküldve: 2015-07-05 11:24:41
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Távol még a hajnal //
// Dwartak, Turwal //
*Követik a kereskedőt, és a szekeret, meg a rajta zötykölődő zsoldosokat. A szőke közben magába száll, s igyekszik elméjét a közelgő összecsapásra hangolni. Aztán már ki is érnek a főtérre, ahonnan egyenes út vezet a vadon felé.*
-Ha felgyújtanánk... *Fordul testvére felé.* Alaposan megzavarhatnánk. Igen ez jó ötlet.*Nem tőle származik az elgondolás, hanem a vöröstől, de jó gondolat. Mindenképp észben tartják majd.*
-A rendház talán már rég nincs meg. Senki se hallott Krolmról, és az ő lovagjairól ebben a városban.
~ De változtatunk ezen ~
-Menjetek, követünk titeket.*Szól előre a szekéren utazóknak, s mikor elérik a város határát, átveti magát a nyereg fölött, s az igásló nyergébe ül, hogy gyorsítsa a menetet.*
-A lovas rohamról mit gondolsz?*Fordul farkas vigyorral öccse felé, majd megsarkantyúzza a lovat s a szekér mellé léptet.*
// Dwartak, Turwal //
*Követik a kereskedőt, és a szekeret, meg a rajta zötykölődő zsoldosokat. A szőke közben magába száll, s igyekszik elméjét a közelgő összecsapásra hangolni. Aztán már ki is érnek a főtérre, ahonnan egyenes út vezet a vadon felé.*
-Ha felgyújtanánk... *Fordul testvére felé.* Alaposan megzavarhatnánk. Igen ez jó ötlet.*Nem tőle származik az elgondolás, hanem a vöröstől, de jó gondolat. Mindenképp észben tartják majd.*
-A rendház talán már rég nincs meg. Senki se hallott Krolmról, és az ő lovagjairól ebben a városban.
~ De változtatunk ezen ~
-Menjetek, követünk titeket.*Szól előre a szekéren utazóknak, s mikor elérik a város határát, átveti magát a nyereg fölött, s az igásló nyergébe ül, hogy gyorsítsa a menetet.*
-A lovas rohamról mit gondolsz?*Fordul farkas vigyorral öccse felé, majd megsarkantyúzza a lovat s a szekér mellé léptet.*
3689. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:27:58
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:27:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Vulem megérkezik a város főterére. ~Sok hűhó semmiért!~ Gondolja. ~Szép ez, de láttam már jobbat. A fene hisz még egyszer a szóbeszédeknek.~ Fortyog magában miközben körülnéz a téren. ~Egy szökőkút, padok, egy fogadó, szobrok... Fogadó! Ott az én helyem!~ Határozza el az ifjú bárd, és el is kezd szépen komótosan sétálni a Pegazus felé. ~Hallottam, hogy jó a sörük, de ki tudja, lehet hogy az is olyan csalódás lesz, mint ez a főtér... Remélem legalább lesz bent pár részeg alak akik átverhetőek pár ócska trükkel.~ Ezekkel a gondolatokkal a fejében nyomja le a fogadó vaskilincsét és lép be az épületbe.*
3688. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-04 00:07:49
Üzenet elküldve: 2015-07-04 00:07:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
// Távol még a hajnal //
// Dwartak, Turwal //
// Még a piactéren... //
* A csapat készen áll s két óriás is meglódul a lovaikhoz. Hát induljon a rögtönzött karaván. Dwartak menet közben még kéréssel fordul a kereskedőhöz rögvest rábólint, igazándiból neki sem ártana enni valamit, az eset óta nem evett rendesen, már pedig most szükség lesz az erőre. *
- Ismerek egy kofát, friss borjút árul. Elkél az erő mindannyiunknak.
* Néz hátra a katonákra is. Majd meg lódítja a két öszvért a megfelelő irányba. Nincs messze az öreg asszony akihez jött. Megálljt parancsol a két állatnak majd szót vált a öreg nővel. *
- Kordi néne, szükségünk lenne 4 megtermett borjúra. A legsültebbet adja!
* Szól az asszonynak és arcára erőltet egy fájdalmas mosolyt is, 1 hete nem mosolygott már s nem is fog egy ideig. A néne kedvesen mosolyog vissza a csapatra s már hozza is a négy termetes sült jószágot. Be is csomagolja egyszerű papírosba. Mellé vesz még a szomszédtól 4 méretes cipót is mely egyenként is elég lenne egy családnak de most nagyétkűekkel vannak. Ott is hagy jó néhány csengő aranyat az asszonynál is és a péknél is. Ahogy tovább haladnak még egy megálló akad. Még pedig egy italárus. 2 hordó bort fel is rakat a szekérre. Itt is csendül az arany. Erre még futja, majd a rendes fizetséget pedig megoldja ha törik ha szakad, végtére is ő fogadta fel a két óriást hát tartja a szavát! A katonák segítenek felrakni a étket s az italt. *
- Most már mehetünk!
* Jelenti ki végül ahogy áthaladnak a szegénynegyeden és elérkeznek a főtérre is. *
// Főtérre érve //
- Az út egyenest visz egészen a karavánpihenőig. De ahogy kiérünk a városból egy fél nap tán és eljutunk a pusztákhoz.
- Van már tervetek?
* Érdeklődik azért út közben hiszen még is csak kíváncsi, hogy mit találtak ki az óriások. *
// Dwartak, Turwal //
// Még a piactéren... //
* A csapat készen áll s két óriás is meglódul a lovaikhoz. Hát induljon a rögtönzött karaván. Dwartak menet közben még kéréssel fordul a kereskedőhöz rögvest rábólint, igazándiból neki sem ártana enni valamit, az eset óta nem evett rendesen, már pedig most szükség lesz az erőre. *
- Ismerek egy kofát, friss borjút árul. Elkél az erő mindannyiunknak.
* Néz hátra a katonákra is. Majd meg lódítja a két öszvért a megfelelő irányba. Nincs messze az öreg asszony akihez jött. Megálljt parancsol a két állatnak majd szót vált a öreg nővel. *
- Kordi néne, szükségünk lenne 4 megtermett borjúra. A legsültebbet adja!
* Szól az asszonynak és arcára erőltet egy fájdalmas mosolyt is, 1 hete nem mosolygott már s nem is fog egy ideig. A néne kedvesen mosolyog vissza a csapatra s már hozza is a négy termetes sült jószágot. Be is csomagolja egyszerű papírosba. Mellé vesz még a szomszédtól 4 méretes cipót is mely egyenként is elég lenne egy családnak de most nagyétkűekkel vannak. Ott is hagy jó néhány csengő aranyat az asszonynál is és a péknél is. Ahogy tovább haladnak még egy megálló akad. Még pedig egy italárus. 2 hordó bort fel is rakat a szekérre. Itt is csendül az arany. Erre még futja, majd a rendes fizetséget pedig megoldja ha törik ha szakad, végtére is ő fogadta fel a két óriást hát tartja a szavát! A katonák segítenek felrakni a étket s az italt. *
- Most már mehetünk!
* Jelenti ki végül ahogy áthaladnak a szegénynegyeden és elérkeznek a főtérre is. *
// Főtérre érve //
- Az út egyenest visz egészen a karavánpihenőig. De ahogy kiérünk a városból egy fél nap tán és eljutunk a pusztákhoz.
- Van már tervetek?
* Érdeklődik azért út közben hiszen még is csak kíváncsi, hogy mit találtak ki az óriások. *
3687. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-03 22:47:39
Üzenet elküldve: 2015-07-03 22:47:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Yinash sokáig ül a parton, gondolataiba merülve. Alig érzékeli az időközben érkező, távolodó embereket és más lényeket. Ami elég felelőtlen tőle, mivel nem rég még menekülnie kellett. Ennek ellenére most egy tisztáson csücsül egymagában, teljes nyugalomban. Amikor erre ráeszmél, körülnéz. Nem lát egy gyanús, barátságtalan, veszélyes lelket sem a közelben. Ettől függetlenül nyugtalanság fogja el, így úgy dönt, ideje tovább indulnia.
Most már elég éhesnek érzi magát ahhoz, hogy felkeresse a már rég látott fogadót. Feltápászkodik, majd a temető felé veszi az irányt, amin pedig sietve átvágja magát. Nem szereti azt a helyet, olyan nyomasztó. Közben félre pillant, leselkedik e rá valami veszély a bokrok közül. ~Kezdesz paranoiás lenni, fejezd be!~
Kiérve a temetőből fellélegzik, hiszen a szép és gondozott templomkertben találja magát. Itt lassabbra veszi a lépteit, és kicsit meg is nyugszik, majd a szegénynegyedhez érve ismét az az érzés fogja el, amit a temetőben is.
Szerencsére gond nélkül elér a már jól ismert főtérre. Jó érzés ismerős helyet látni. Ismerős arcot azonban nem lát. Na, nem mintha sok ismerőse lenne. Ismét csak Deron jut eszébe. Elhessegeti a negatív gondolatait, majd a kúthoz sétál, leül a szélére és egy ideig csak nézi a kocsma ajtaját, eljátszva a gondolattal, hogy Deron ott bent ül, és vidáman iszogat, beszélget. Mosolyogva megcsóválja a fejét. ~Amilyen figura, simán kinézem belőle.~ Azzal megindul a bejárat felé.*
Most már elég éhesnek érzi magát ahhoz, hogy felkeresse a már rég látott fogadót. Feltápászkodik, majd a temető felé veszi az irányt, amin pedig sietve átvágja magát. Nem szereti azt a helyet, olyan nyomasztó. Közben félre pillant, leselkedik e rá valami veszély a bokrok közül. ~Kezdesz paranoiás lenni, fejezd be!~
Kiérve a temetőből fellélegzik, hiszen a szép és gondozott templomkertben találja magát. Itt lassabbra veszi a lépteit, és kicsit meg is nyugszik, majd a szegénynegyedhez érve ismét az az érzés fogja el, amit a temetőben is.
Szerencsére gond nélkül elér a már jól ismert főtérre. Jó érzés ismerős helyet látni. Ismerős arcot azonban nem lát. Na, nem mintha sok ismerőse lenne. Ismét csak Deron jut eszébe. Elhessegeti a negatív gondolatait, majd a kúthoz sétál, leül a szélére és egy ideig csak nézi a kocsma ajtaját, eljátszva a gondolattal, hogy Deron ott bent ül, és vidáman iszogat, beszélget. Mosolyogva megcsóválja a fejét. ~Amilyen figura, simán kinézem belőle.~ Azzal megindul a bejárat felé.*
3686. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-03 15:14:28
Üzenet elküldve: 2015-07-03 15:14:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 847
OOC üzenetek: 1424
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 847
OOC üzenetek: 1424
Játékstílus: Vakmerő
* A szegénynegyed szörnyűséges utcáit - sőt, inkább csak utcáját - elhagyja, s lassan egy oly' ismerős hely bontakozik ki előtte. A folyton vizet spriccelő szökőkút, a nagy-magas embert ábrázoló szobor és a piactérhez hasonlítható már-már Arthenior jelképévé vált tömeg, mely mindig csak nő és nő, mindenféle fajú és nemű lényekkel. Kezdve az emberekkel, az óriásokon át a törpékig minden faj képviselőiből akad jó pár, sőt: még a fél-fajok is majdnem egytől egyig legalább egy képviselővel uralják a város ezen részét. Morwon nem foglalkozik túlzottan ezzel az idegenekkel teli hellyel, egyből a Pegazus irányába fordul és egy-két pillantást vetve csak a tőle nem messzire eső istállóra be is lép. Az pedig, hogy ott mit csinál már csak a bent lévőkre vonatkozik... *
3685. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-03 13:06:13
Üzenet elküldve: 2015-07-03 13:06:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Ymra//
*Az egyetértő válaszon kicsit jobban felenged, ahogy megkönnyebbülten elmosolyodik. Vannak olyan ostoba tudatlanok, akik nem tudják megérteni, hogy néhány alkalommal a tudás nem kifejezetten áldás, hanem inkább átok, és mindenáron tudni szeretnék, hogy mit tartogat számukra a jövő. Mert a jövő az, ami mindig bizonytalan és az emberek a biztosságra törekednek. Ott nincs kétség, és az ismeretlentől való félelem. Viszont a saját haláluk időpontjának, és okának az ismerete a legrosszabb lehetőség, ami mindent eredményez, csak épp nyugodtságot nem. És őneki nem lett volna kedve belemennie Ymrával egy ilyen irányú eszmecserébe, ha a lány mégis azt válaszolta volna, hogy ő azért szeretné tudni. De így csak megkönnyebbülten felsóhajt.*
- Nem olyan hosszú az, hidd el ez is gyorsan elszáll. *Talán még gyorsabban is, mint ahogy kellene. De nincs mit tenni, ilyen az élet. Habár 200 év azért lényegesen több mint úgy nagyjából 70, mégis az idő az könyörtelenül pereg felettük is.
Figyelmesen hallgatja végig a lányt, de egyértelműen nem tetszik neki, amit hall. Ugyan nem sok új információt kapott, figyelmezették őt már, hogy az ilyen városokban fokozottan kell vigyázni és figyelni, mégis, ahogy így elképzeli az esetleges lehetőségeket, akaratlanul is kicsit ráncba szalad a homloka.*
- Igen, ebben biztos vagyok. De a városőrök nem szoktak itt járőrözni? Ha tudják, hogy ez a hely milyen, főleg éjszaka, akkor nem szoktak kiküldeni embereket, hogy próbáljanak ügyelni a biztonságra? *Talán egy kicsit meredek gondolat a részéről, de nem alaptalan. Vannak őrök a városban, miért ne lennének, de akkor miért nem a legveszélyesebb helyeket tartják szemmel? Ha már azok, akiknek ez lenne a feladata, jobban féltik a saját kis életüket, és annyira képzetlenek, hogy nem mernek még ők sem az este idejönni, akkor Lia szemében hatalmasat zuhant a katonák tekintélye.
A főtérnél, ahogy a szökőkútnál kicsit megállnak, ő csak kíváncsian pillant körbe, megszemlélve a járókelőket. Az ő vízkészlete majdnem teljesen teli van, meg ő jobban is szereti egy természetes pataknál, forrásnál, vagy egyéb víznél feltölteni a kulacsát. A szegénynegyed látványa után nem biztos benne, hogy nem-e koszos az a víz.
Csak most tudatosult benne teljesen, és már alig várja, hogy végre ismét elhagyhassák a várost.*
*Az egyetértő válaszon kicsit jobban felenged, ahogy megkönnyebbülten elmosolyodik. Vannak olyan ostoba tudatlanok, akik nem tudják megérteni, hogy néhány alkalommal a tudás nem kifejezetten áldás, hanem inkább átok, és mindenáron tudni szeretnék, hogy mit tartogat számukra a jövő. Mert a jövő az, ami mindig bizonytalan és az emberek a biztosságra törekednek. Ott nincs kétség, és az ismeretlentől való félelem. Viszont a saját haláluk időpontjának, és okának az ismerete a legrosszabb lehetőség, ami mindent eredményez, csak épp nyugodtságot nem. És őneki nem lett volna kedve belemennie Ymrával egy ilyen irányú eszmecserébe, ha a lány mégis azt válaszolta volna, hogy ő azért szeretné tudni. De így csak megkönnyebbülten felsóhajt.*
- Nem olyan hosszú az, hidd el ez is gyorsan elszáll. *Talán még gyorsabban is, mint ahogy kellene. De nincs mit tenni, ilyen az élet. Habár 200 év azért lényegesen több mint úgy nagyjából 70, mégis az idő az könyörtelenül pereg felettük is.
Figyelmesen hallgatja végig a lányt, de egyértelműen nem tetszik neki, amit hall. Ugyan nem sok új információt kapott, figyelmezették őt már, hogy az ilyen városokban fokozottan kell vigyázni és figyelni, mégis, ahogy így elképzeli az esetleges lehetőségeket, akaratlanul is kicsit ráncba szalad a homloka.*
- Igen, ebben biztos vagyok. De a városőrök nem szoktak itt járőrözni? Ha tudják, hogy ez a hely milyen, főleg éjszaka, akkor nem szoktak kiküldeni embereket, hogy próbáljanak ügyelni a biztonságra? *Talán egy kicsit meredek gondolat a részéről, de nem alaptalan. Vannak őrök a városban, miért ne lennének, de akkor miért nem a legveszélyesebb helyeket tartják szemmel? Ha már azok, akiknek ez lenne a feladata, jobban féltik a saját kis életüket, és annyira képzetlenek, hogy nem mernek még ők sem az este idejönni, akkor Lia szemében hatalmasat zuhant a katonák tekintélye.
A főtérnél, ahogy a szökőkútnál kicsit megállnak, ő csak kíváncsian pillant körbe, megszemlélve a járókelőket. Az ő vízkészlete majdnem teljesen teli van, meg ő jobban is szereti egy természetes pataknál, forrásnál, vagy egyéb víznél feltölteni a kulacsát. A szegénynegyed látványa után nem biztos benne, hogy nem-e koszos az a víz.
Csak most tudatosult benne teljesen, és már alig várja, hogy végre ismét elhagyhassák a várost.*
3684. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-02 12:14:56
Üzenet elküldve: 2015-07-02 12:14:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Sayessa dél környékén ér a város határára. ~Gyönyörű! Hát tényleg igazak voltak a történetek!~ A lánynak rengetegen meséltek már Arthenior főteréről, az utazása során. A városfal hiánya már meg sem lepte, hiszen minden elmesélés ezzel az érdekességgel kezdődött. Viszont arra nem számított, hogy ennyire varázslatos lesz minden. A szökőkút magával ragadja, de legszívesebben azonnal a padhoz rohanna, hogy alaposan szemügyre vegye a mintákat, amikről oly sokat hallott. Napok óta sokkal gyorsabb tempóban haladt, mint általában szokott. A gyermeki izgalom legyőzte a fáradságát és a kimerültségét is. ~El sem hiszem, hogy tényleg itt vagyok!~ Újra végig pillant minden egyes dolgon a téren. Mintha csak az emlékezetébe akarná vésni, hogy sose feledje. Nem tud betelni a látványossággal. Mintha azok a történetek amiket megtanult, a hónapok során, most valóssággá válna. Látja maga előtt a fiatal házaspárt, akikkel az első hetekben találkozott. Ahogy a két tündér, a nagy rohanásban egymásnak szalad, s míg az egyikük könyvei, úgy a másikuk vásárolt holmija szóródik szét. Majdnem felnevet, de akkor eszébe jut, hogy most nem az erdőben van, egyedül, hanem többen veszik körül. Mégsem tudja abbahagyni az ábrándozást és a mesék újraélését. Megkeresi a Pegazus fogadót a tekintetével, amiről úgy érzi mindent tud.
Awabor, az idős elf, sokat mesélt neki a napok alatt, amit nála töltött. Olyankor úgy érezte mintha ő is ott lenne mellette. Érezte a sültcsirke illatát, a mézsör ízét. Elképzelte, ahogy a különböző fajú személyek, együtt vagy külön, más-más témáról beszélnek. Ahhoz sosem volt elég nagy fantáziája, hogy rájöjjön, hogy miről, de a játék így is érdekes volt. ~Talán be kéne néznem.~
Ahogy elindul a fogadó felé, megáll a szökőkútnál. A víz ragyogóan tiszta, megcsillan rajta a nap sugara. A hideg vízsugár felé tartja a kezét, de amikor az eléri az ujjait, megborzong. Mégis tele tölti a tenyerét, és megmossa vele a poros arcát. Sokkal frissebbnek érzi magát tőle. Mosolyogva lép az ajtóhoz, majd megy be a fogadóba.
Legszívesebben nevetne, ahogy belép és szemügyre veszi a helyiséget. ~Pontosan olyan. Pedig Awabor azt mondta, hogy lehet, hogy már megváltozott.~ Tudja, hogy az ajtóban áll, de nem igazán akar mozdulni a helyéről. Innen olyan minta az egyik álmában lenne és nem pedig a valóságban. Most nem gondol a gondjaira, amik elől menekül, sem a családjára, akik minden nap hiányoznak neki. Mégis úgy dönt, hogyha már itt van, akkor kiélvezi ezt a délutánt. *
Awabor, az idős elf, sokat mesélt neki a napok alatt, amit nála töltött. Olyankor úgy érezte mintha ő is ott lenne mellette. Érezte a sültcsirke illatát, a mézsör ízét. Elképzelte, ahogy a különböző fajú személyek, együtt vagy külön, más-más témáról beszélnek. Ahhoz sosem volt elég nagy fantáziája, hogy rájöjjön, hogy miről, de a játék így is érdekes volt. ~Talán be kéne néznem.~
Ahogy elindul a fogadó felé, megáll a szökőkútnál. A víz ragyogóan tiszta, megcsillan rajta a nap sugara. A hideg vízsugár felé tartja a kezét, de amikor az eléri az ujjait, megborzong. Mégis tele tölti a tenyerét, és megmossa vele a poros arcát. Sokkal frissebbnek érzi magát tőle. Mosolyogva lép az ajtóhoz, majd megy be a fogadóba.
Legszívesebben nevetne, ahogy belép és szemügyre veszi a helyiséget. ~Pontosan olyan. Pedig Awabor azt mondta, hogy lehet, hogy már megváltozott.~ Tudja, hogy az ajtóban áll, de nem igazán akar mozdulni a helyéről. Innen olyan minta az egyik álmában lenne és nem pedig a valóságban. Most nem gondol a gondjaira, amik elől menekül, sem a családjára, akik minden nap hiányoznak neki. Mégis úgy dönt, hogyha már itt van, akkor kiélvezi ezt a délutánt. *
3683. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-02 11:58:01
Üzenet elküldve: 2015-07-02 11:58:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ydriss, Kharasshi//
*A gúnyos megjegyzésre nem reagál semmit. Nem ő idomította úgy a lovát, hogy rajta kívül ne engedj mást a hátára, ilyen a jószág természete. Sem tárgyat, sem kátlábút nem szeret a hátán hordani, és csak keveseknek enged ezen elvéből.
A mélységi azonban nem adja fel. Csak azért is fellendül a nyeregbe, mikor a kanca épp a vízért nyújtózna. Vad ágaskodás és ugrándozás újra kezdődik. Sem a ló nem kíméli az illetéktelen lovast, sem pedig a sötételf nem kíméli az állatot. A lány már indulna, hogy elkapja a kantárt és megpróbáljon véget vetni ennek az egész cirkusznak, de már rég elkésett. amint az alkalmi vessző is használatba kerül, az elfnek se lenne esélye lenyugtatni a hátast. Ám csodával határos módon a mélységi fent marad a nyeregben, pedig néha úgy tűnik, csak valami megmagyarázhatatlan erő tartja csak a jószág hátán. Ez megint vegyes érzelmeket vált ki a vörösben, hiszen bár mindvégig Mogyinak szurkolt, hogy vesse le a nyeregből a pökhendi alakot, de annak a kitartása és lovagló tudása elismerésre méltó.
Az viszont már nem, hogy kivágtat a lovával a főtérről. Ingerülten mered utánuk, fel s alá járkálva a szökőkút mellett a visszatértük várva. Mert abban biztos, hogy a mélységi még nem szórakozott eleget ahhoz, hogy otthagyja. Amiatt viszont már aggódik, hogy drága lovával mi történik ezen kis kiruccanás alatt. A jószág fáradtan zihálva, viharvert állapotban érkezik meg a sötételffel, a lányt pedig cseppet sem vigasztalja, hogy a hím sincs sokkal jobb állapotban, sőt, még valami meg is csaphatta, hiszen a vér ott vöröslik a homlokán.
Nem kell elvenni tőle a mellényt, jóformán a mélységi arcába tolja, ahogy nyúlna a kanca kantárjáért - amit végül mégsem kap meg.*
- Minek az istálló? *Háborodik fel azonnal, de ellenkezése mit sem ér, a hím már indul is az említett épület felé.*
*A gúnyos megjegyzésre nem reagál semmit. Nem ő idomította úgy a lovát, hogy rajta kívül ne engedj mást a hátára, ilyen a jószág természete. Sem tárgyat, sem kátlábút nem szeret a hátán hordani, és csak keveseknek enged ezen elvéből.
A mélységi azonban nem adja fel. Csak azért is fellendül a nyeregbe, mikor a kanca épp a vízért nyújtózna. Vad ágaskodás és ugrándozás újra kezdődik. Sem a ló nem kíméli az illetéktelen lovast, sem pedig a sötételf nem kíméli az állatot. A lány már indulna, hogy elkapja a kantárt és megpróbáljon véget vetni ennek az egész cirkusznak, de már rég elkésett. amint az alkalmi vessző is használatba kerül, az elfnek se lenne esélye lenyugtatni a hátast. Ám csodával határos módon a mélységi fent marad a nyeregben, pedig néha úgy tűnik, csak valami megmagyarázhatatlan erő tartja csak a jószág hátán. Ez megint vegyes érzelmeket vált ki a vörösben, hiszen bár mindvégig Mogyinak szurkolt, hogy vesse le a nyeregből a pökhendi alakot, de annak a kitartása és lovagló tudása elismerésre méltó.
Az viszont már nem, hogy kivágtat a lovával a főtérről. Ingerülten mered utánuk, fel s alá járkálva a szökőkút mellett a visszatértük várva. Mert abban biztos, hogy a mélységi még nem szórakozott eleget ahhoz, hogy otthagyja. Amiatt viszont már aggódik, hogy drága lovával mi történik ezen kis kiruccanás alatt. A jószág fáradtan zihálva, viharvert állapotban érkezik meg a sötételffel, a lányt pedig cseppet sem vigasztalja, hogy a hím sincs sokkal jobb állapotban, sőt, még valami meg is csaphatta, hiszen a vér ott vöröslik a homlokán.
Nem kell elvenni tőle a mellényt, jóformán a mélységi arcába tolja, ahogy nyúlna a kanca kantárjáért - amit végül mégsem kap meg.*
- Minek az istálló? *Háborodik fel azonnal, de ellenkezése mit sem ér, a hím már indul is az említett épület felé.*
3682. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-02 09:06:12
Üzenet elküldve: 2015-07-02 09:06:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ydriss, Kharasshi//
*Csaknem elrántja az a sunyi dög, mikor a kengyelre nehezedik. Épp csak meg tudja őrizni az egyensúlyát. Keményen bele is tép a szárba, hogy nemtetszését kifejezze.*
- Vagy úgy *morogja. Korábbi feltételezése tehát nem egészen állta meg a helyét. Inkább attól tartott, hogy a nőstény jelére vagy szavára tesz valami galádságot a hátas, de már látja, hogy ez teljesen önállóan is megy neki.*
- Ha nem tudnám, el se hinném, hogy a te nevelésed *jegyzi meg gúnytól csöpögő fejcsóválással a lány pökhendi monológja után arról, hogy mit lehet és mit nem az ő drágalátos kis kedvencével.*
- Ó, többet fog ez a ló tenni, mint megtűrni magán *mondja mord indulattal. Szavaiból kihallható, hogy a dac rőt hercegnőjére is épp úgy vonatkoztatja, amit mond. Az "Ahogy Te is!" kimondatlanul is hozzáfűződik a mondathoz.*
- Simogatja a büszkeséged ez a kizárólagosság, igaz? *rántja meg újfent a kantárt és tekintetét Ydrissébe fúrja egy hosszú, baljós pillanatra.* - De a ló arra van, hogy dolgozzon! Az akarata nem lehet az enyém fölött. Soha!
*A hátas figyelmét egyre jobban magához vonzza a hívogatón csillámló víztükör. Kharasshi ezt használja ki, mikor egy hirtelen mozdulattal nyeregbe lendül. Keményen fogja a kancát, az hiába próbálja vadul levetni magáról. A hím sem rest használni a rögtönzött pálcát. Meg kell hagyni, ördögi egy bestia ez a sárga. Kevésen múlik, hogy a hím rajta bírjon maradni. Egyszer-egyszer a lába is kicsúszik a kengyelből, de úgy szorítja combbal, hogy sikerül megőriznie az egyensúlyát. Az viszont kétséges, hogy így meddig bírja rajta, ezért aztán a ló véknyába vágja a sarkát és ad neki a pálca ösztökélő erejéből is bőven, hogy vágtába ugrassza a bősz fúriát. Meghajtja, de kegyetlenül. Csak a vaskos porfelhő látszik a nyomukban, amint eltűnnek az Artheniorba vezető út egy lankája mögött.
Jó sok idő eltelik, mire ló és lovasa újfent feltűnik. Kharasshi cseppet sem finomkodva állítja meg a kifulladt, csatakos-habosra izzadt állatot. Remegnek a kanca lábai az idegesség és a fáradtság együttes terhétől. No meg a hím azért jóval nehezebb is, mint az eddig megszokott gazdája. Viszont, bár Kharasshi a nyeregben maradt, az igazat megvallva ő is bitangul fest. Még nem fejezte be maradéktalanul, amit elkezdett, s bár a ló az irányítása alá kényszerült, a dac szikrái fel-felhorgadnak benne. Bár a hím büszke, de nem ostoba. Ha ezt a dolgot most tovább erőlteti, lefordul a nyeregből. Azért tesz néhány kört még a főtéren a hátassal, felváltva fogva lépésre vagy ügetésre, irányt váltva vele. Hanyagul fél kézre fogva tartja a szárat, azonban nem nyújtja túl soká ezt a megaláztatást.
Mikor leszáll a nyeregből, kissé megrogy az ő lába is, bár igyekszik titkolni, mennyire kivette belőle az erőt ez a mutatvány. Kirántja Ydriss kezéből a mellényét és mindjárt vissza is veszi, mintha méltóságán aluli lenne ingujjra vetkezve mutatkozni. Megizzasztotta ez a dög és ziháló mellkasa ütemét se igazán tudja kordában tartani, bármennyire szeretné. A homlokán apró sebből szivárog a vér. Talán egy visszacsapódó ág műve, de a hím még nem is igazán vette észre.*
- Még ne engedd inni *parancsolja, de nem várja meg, hogy a lány engedelmeskedik-e vagy nem. Megrántja a kötőféket és az istálló felé vezeti a teljes lényével a víz felé kéretőző kancát.*
- Majd az istállófiú ad neki, ha kiszuszogta magát.
A hozzászólás írója (Kharasshi D'Rake) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.02 11:23:01
*Csaknem elrántja az a sunyi dög, mikor a kengyelre nehezedik. Épp csak meg tudja őrizni az egyensúlyát. Keményen bele is tép a szárba, hogy nemtetszését kifejezze.*
- Vagy úgy *morogja. Korábbi feltételezése tehát nem egészen állta meg a helyét. Inkább attól tartott, hogy a nőstény jelére vagy szavára tesz valami galádságot a hátas, de már látja, hogy ez teljesen önállóan is megy neki.*
- Ha nem tudnám, el se hinném, hogy a te nevelésed *jegyzi meg gúnytól csöpögő fejcsóválással a lány pökhendi monológja után arról, hogy mit lehet és mit nem az ő drágalátos kis kedvencével.*
- Ó, többet fog ez a ló tenni, mint megtűrni magán *mondja mord indulattal. Szavaiból kihallható, hogy a dac rőt hercegnőjére is épp úgy vonatkoztatja, amit mond. Az "Ahogy Te is!" kimondatlanul is hozzáfűződik a mondathoz.*
- Simogatja a büszkeséged ez a kizárólagosság, igaz? *rántja meg újfent a kantárt és tekintetét Ydrissébe fúrja egy hosszú, baljós pillanatra.* - De a ló arra van, hogy dolgozzon! Az akarata nem lehet az enyém fölött. Soha!
*A hátas figyelmét egyre jobban magához vonzza a hívogatón csillámló víztükör. Kharasshi ezt használja ki, mikor egy hirtelen mozdulattal nyeregbe lendül. Keményen fogja a kancát, az hiába próbálja vadul levetni magáról. A hím sem rest használni a rögtönzött pálcát. Meg kell hagyni, ördögi egy bestia ez a sárga. Kevésen múlik, hogy a hím rajta bírjon maradni. Egyszer-egyszer a lába is kicsúszik a kengyelből, de úgy szorítja combbal, hogy sikerül megőriznie az egyensúlyát. Az viszont kétséges, hogy így meddig bírja rajta, ezért aztán a ló véknyába vágja a sarkát és ad neki a pálca ösztökélő erejéből is bőven, hogy vágtába ugrassza a bősz fúriát. Meghajtja, de kegyetlenül. Csak a vaskos porfelhő látszik a nyomukban, amint eltűnnek az Artheniorba vezető út egy lankája mögött.
Jó sok idő eltelik, mire ló és lovasa újfent feltűnik. Kharasshi cseppet sem finomkodva állítja meg a kifulladt, csatakos-habosra izzadt állatot. Remegnek a kanca lábai az idegesség és a fáradtság együttes terhétől. No meg a hím azért jóval nehezebb is, mint az eddig megszokott gazdája. Viszont, bár Kharasshi a nyeregben maradt, az igazat megvallva ő is bitangul fest. Még nem fejezte be maradéktalanul, amit elkezdett, s bár a ló az irányítása alá kényszerült, a dac szikrái fel-felhorgadnak benne. Bár a hím büszke, de nem ostoba. Ha ezt a dolgot most tovább erőlteti, lefordul a nyeregből. Azért tesz néhány kört még a főtéren a hátassal, felváltva fogva lépésre vagy ügetésre, irányt váltva vele. Hanyagul fél kézre fogva tartja a szárat, azonban nem nyújtja túl soká ezt a megaláztatást.
Mikor leszáll a nyeregből, kissé megrogy az ő lába is, bár igyekszik titkolni, mennyire kivette belőle az erőt ez a mutatvány. Kirántja Ydriss kezéből a mellényét és mindjárt vissza is veszi, mintha méltóságán aluli lenne ingujjra vetkezve mutatkozni. Megizzasztotta ez a dög és ziháló mellkasa ütemét se igazán tudja kordában tartani, bármennyire szeretné. A homlokán apró sebből szivárog a vér. Talán egy visszacsapódó ág műve, de a hím még nem is igazán vette észre.*
- Még ne engedd inni *parancsolja, de nem várja meg, hogy a lány engedelmeskedik-e vagy nem. Megrántja a kötőféket és az istálló felé vezeti a teljes lényével a víz felé kéretőző kancát.*
- Majd az istállófiú ad neki, ha kiszuszogta magát.
A hozzászólás írója (Kharasshi D'Rake) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.02 11:23:01
3681. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-07-01 20:34:30
Üzenet elküldve: 2015-07-01 20:34:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ydriss, Kharasshi//
*Látja jól, hogy a bemutató nem nyűgözi le a mélységit, no de nem is azért áll elő a produkciókkal, mert tetszést akar aratni, hanem mert muszáj. Nem mellesleg a hím kért trükköket, ő pedig azokat mutatja be. Sajnos Mogyi nem kerül teljesen testközelbe a hímmel, így a színjáték nem fejti ki teljes hatását, sokkal mélyebb benyomást tesz, ha közvetlenül az ember, vagy jelen esetben sötételf feje fölött kapálódznak azok a paták.
A lány már akkor rosszat sejt, amikor a mellény felé repül. A ruhadarabot gyors, reflexszerű mozdulattal kapja el, mielőtt az a földre eshetne. Nem mintha annyira féltené a másik holmiját a koszolódástól, de ez azért mégis annyira kicsinyes bosszantás lenne, hogy meg sem fordul a fejében eme gaztett lehetősége. A kantárt könnyedén elkaphatja a hím, de a kanca máris nemtetszően horkant erre. Ám mivel eddig mindig rendre lett utasítva, nem ágál túlságosan az idegennel szemben.
Az elf gondosan ügyel rá, hogy meg se moccanjon, arca is teljesen kifejezéstelenné válik, nehogy bármi módon is összeesküvést sejtsen a hím abban, ami következni fog. Merthogy a lány tudja, mi jön ezután. A kanca fejét nem fordítja el, de tekintete a gyanús kétlábún marad. De amint a sötételf a lábát a kengyelbe csúsztatja, és a ló megérzi ezt, azonnal felágaskodik és vadul felnyerít. Ha a hím mégis megpróbálna nyeregbe szállni a figyelmeztető jel ellenére, a ló tovább ágaskodik és rúgkapál dühödt nyerítések közepette, ha pedig esetleg a nyeregbe ülésig is eljutna a kéretlen lovas, úgy megkezdődik az igazi tombolás. Ágaskodik, kirúg hátra, ugrál, mindent megtesz, hogy az illetéktelen kétlábút levesse magáról. Ydriss mindenesetre csak akkor lép közelebb, ha valamilyen módon Kharasshi már lekerült, ellépett a hátastól, és az egy picit megnyugszik.*
- Ó, jut eszembe, rajtam kívül nem nagyon enged mást a hátára. Még a törzsemből sem, azt pedig végképp nem fogja megtűrni magán, aki nem is olyan régen még a torkomat szorongatta. *Jelenti ki nyugodtan, minden gúny és kárörvendés nélkül, és mégis, valahogy csak belekerül egy pimasz zönge.*
- Ha ilyesmikre vagy kíváncsi, akkor elárulhatom, hogy gyors jószág, jó állóképességgel. Emellett agilis, egy jó lovassal bárkit leráz a fák között is, anélkül, hogy elhagyná a hátán ülőt. Teher hordásra viszont nem alkalmas, nem tűr meg túl sok plusz súlyt a hátán, szekér vagy kocsi elé pedig lehetetlen befogni. Amúgy viszont roppant szófogadó és kedves jószág - amíg mellette vagyok. *Sorolja fel a tudnivalókat, mielőtt esetleg újabb mutasd meg produkcióval kellene előállniuk. A forró nap alatt ennyi is bőven elég volt, hiszen a kanca máris megint a szökőkút vizével szemez.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.07.01 20:58:18, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (minden esetre vs. mindenesetre).
*Látja jól, hogy a bemutató nem nyűgözi le a mélységit, no de nem is azért áll elő a produkciókkal, mert tetszést akar aratni, hanem mert muszáj. Nem mellesleg a hím kért trükköket, ő pedig azokat mutatja be. Sajnos Mogyi nem kerül teljesen testközelbe a hímmel, így a színjáték nem fejti ki teljes hatását, sokkal mélyebb benyomást tesz, ha közvetlenül az ember, vagy jelen esetben sötételf feje fölött kapálódznak azok a paták.
A lány már akkor rosszat sejt, amikor a mellény felé repül. A ruhadarabot gyors, reflexszerű mozdulattal kapja el, mielőtt az a földre eshetne. Nem mintha annyira féltené a másik holmiját a koszolódástól, de ez azért mégis annyira kicsinyes bosszantás lenne, hogy meg sem fordul a fejében eme gaztett lehetősége. A kantárt könnyedén elkaphatja a hím, de a kanca máris nemtetszően horkant erre. Ám mivel eddig mindig rendre lett utasítva, nem ágál túlságosan az idegennel szemben.
Az elf gondosan ügyel rá, hogy meg se moccanjon, arca is teljesen kifejezéstelenné válik, nehogy bármi módon is összeesküvést sejtsen a hím abban, ami következni fog. Merthogy a lány tudja, mi jön ezután. A kanca fejét nem fordítja el, de tekintete a gyanús kétlábún marad. De amint a sötételf a lábát a kengyelbe csúsztatja, és a ló megérzi ezt, azonnal felágaskodik és vadul felnyerít. Ha a hím mégis megpróbálna nyeregbe szállni a figyelmeztető jel ellenére, a ló tovább ágaskodik és rúgkapál dühödt nyerítések közepette, ha pedig esetleg a nyeregbe ülésig is eljutna a kéretlen lovas, úgy megkezdődik az igazi tombolás. Ágaskodik, kirúg hátra, ugrál, mindent megtesz, hogy az illetéktelen kétlábút levesse magáról. Ydriss mindenesetre csak akkor lép közelebb, ha valamilyen módon Kharasshi már lekerült, ellépett a hátastól, és az egy picit megnyugszik.*
- Ó, jut eszembe, rajtam kívül nem nagyon enged mást a hátára. Még a törzsemből sem, azt pedig végképp nem fogja megtűrni magán, aki nem is olyan régen még a torkomat szorongatta. *Jelenti ki nyugodtan, minden gúny és kárörvendés nélkül, és mégis, valahogy csak belekerül egy pimasz zönge.*
- Ha ilyesmikre vagy kíváncsi, akkor elárulhatom, hogy gyors jószág, jó állóképességgel. Emellett agilis, egy jó lovassal bárkit leráz a fák között is, anélkül, hogy elhagyná a hátán ülőt. Teher hordásra viszont nem alkalmas, nem tűr meg túl sok plusz súlyt a hátán, szekér vagy kocsi elé pedig lehetetlen befogni. Amúgy viszont roppant szófogadó és kedves jószág - amíg mellette vagyok. *Sorolja fel a tudnivalókat, mielőtt esetleg újabb mutasd meg produkcióval kellene előállniuk. A forró nap alatt ennyi is bőven elég volt, hiszen a kanca máris megint a szökőkút vizével szemez.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.07.01 20:58:18, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (minden esetre vs. mindenesetre).
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8719-8738