Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 77 (1521. - 1540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1540. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-11-01 20:24:11
Üzenet elküldve: 2024-11-01 20:24:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Eeyr vagy Teysus //
* Vitájuk végéhez érnek, egyelőre legalábbis. Természetesen nem jutottak megoldásra, de bizonyos értelemben mindketten gazdagabbak lettek. *
– Vérkertről? Nem, nem hallottam róla. * Rázza meg fejét, majd egyből utána az utolsó korty sört hajtja le. *
– De a neve alapján nem tűnik barátságos helynek. * Feláll és elindul a kijárathoz. Az ajtót megtartja, ahogy azt Alesian kérte. A következőket már odakint mondja. *
– Úgy hangzik, errefelé egyesek nagyon komolyan veszik az istenek tanait. Én, mint messziről jött ember csupán annyit tudtam, hogy Artheniorban Eeyr és Teysus hívei vannak többségben, noha a Kikötő elvesztéséről hallottam. * A Thargokról is hallott már, hiszen a félnomád törzs letelepedésének híre is messzire eljutott, ám az ő feladata egyelőre Arthenior városának felvilágosítása, nem küzdhet az egész világ ellen. *
– Persze nem szabadna hagyni, hogy ártatlanokat mészároljanak akár a kikötő bűzös utcáin, akár a vademberek erődjében, de az elsődleges célom, hogy Artheniorban megismerjék Eeyr igazi tanításait és aszerint éljenek az emberek! Talán, ha sikerülne beszélnem az itteni vezetéssel, megérteném azt is, miért nem szerveztek még sereget a Kikötő felszabadítására. De biztosan megvan rá az okuk… * Ahhoz képest, hogy nemrég érkezett a városba, nagy vonalakban képben van az elmúlt évek történelmével. A politika és hatalmi szervek munkái azonban nem érdeklik különösebben, amíg nem kapcsolódnak az ő dolgaihoz. Amit az imént hallott a tündértől, épp olyan dolognak tűnik, amihez mint Eeyr papjának, neki is köze van. Viszont a fejében lévő kérdések megválaszolása még várhat magára, illetve ezekre a kérdésekre vélhetőleg nem ma fog választ kapni. Vagy legalábbis nem olyantól, aki tényleg közel ül a tűzhöz és van rálátása a város ügyeire.
Követi a tündért, aki a kezében tartja mosómedvéjét. Az állat nem úgy tűnik, mint aki teljesen hozzászokott az ilyesfajta szállításhoz, de tűrni tűri. Az a lényeg. A férfiban felmerül egy kérdés az állat eredetét illetően, fel is teszi. *
– És hogy szereztél ilyen különös háziállatot? Igaz, az óriási bogárhoz képest egészen hatköznapi teremtés, de még nem láttam mást, aki egy… ilyennek lett volna a gazdája.
* Vitájuk végéhez érnek, egyelőre legalábbis. Természetesen nem jutottak megoldásra, de bizonyos értelemben mindketten gazdagabbak lettek. *
– Vérkertről? Nem, nem hallottam róla. * Rázza meg fejét, majd egyből utána az utolsó korty sört hajtja le. *
– De a neve alapján nem tűnik barátságos helynek. * Feláll és elindul a kijárathoz. Az ajtót megtartja, ahogy azt Alesian kérte. A következőket már odakint mondja. *
– Úgy hangzik, errefelé egyesek nagyon komolyan veszik az istenek tanait. Én, mint messziről jött ember csupán annyit tudtam, hogy Artheniorban Eeyr és Teysus hívei vannak többségben, noha a Kikötő elvesztéséről hallottam. * A Thargokról is hallott már, hiszen a félnomád törzs letelepedésének híre is messzire eljutott, ám az ő feladata egyelőre Arthenior városának felvilágosítása, nem küzdhet az egész világ ellen. *
– Persze nem szabadna hagyni, hogy ártatlanokat mészároljanak akár a kikötő bűzös utcáin, akár a vademberek erődjében, de az elsődleges célom, hogy Artheniorban megismerjék Eeyr igazi tanításait és aszerint éljenek az emberek! Talán, ha sikerülne beszélnem az itteni vezetéssel, megérteném azt is, miért nem szerveztek még sereget a Kikötő felszabadítására. De biztosan megvan rá az okuk… * Ahhoz képest, hogy nemrég érkezett a városba, nagy vonalakban képben van az elmúlt évek történelmével. A politika és hatalmi szervek munkái azonban nem érdeklik különösebben, amíg nem kapcsolódnak az ő dolgaihoz. Amit az imént hallott a tündértől, épp olyan dolognak tűnik, amihez mint Eeyr papjának, neki is köze van. Viszont a fejében lévő kérdések megválaszolása még várhat magára, illetve ezekre a kérdésekre vélhetőleg nem ma fog választ kapni. Vagy legalábbis nem olyantól, aki tényleg közel ül a tűzhöz és van rálátása a város ügyeire.
Követi a tündért, aki a kezében tartja mosómedvéjét. Az állat nem úgy tűnik, mint aki teljesen hozzászokott az ilyesfajta szállításhoz, de tűrni tűri. Az a lényeg. A férfiban felmerül egy kérdés az állat eredetét illetően, fel is teszi. *
– És hogy szereztél ilyen különös háziállatot? Igaz, az óriási bogárhoz képest egészen hatköznapi teremtés, de még nem láttam mást, aki egy… ilyennek lett volna a gazdája.
1539. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-31 19:48:53
Üzenet elküldve: 2024-10-31 19:48:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Említés szintjén Leon Descobrat//
*Esteledig már, az égbolt kezd több színben játszani. Ahogy elnéz a házak, viskók tetői felett az égre, ismét eszébe jut, hogy kint járt szülei sírjánál, majd összefutott egy kalózzal.
Enyhe mosolyt csal az arcára ez az emlék.
~Jól eláztam akkor is. Nem egy hülye alak az, csak kicsit arrogánsnak tűnik. Majd iszom az Ő egészségére is.~
Az főtéren őrök sétálnak el, egyre gyérül a tömeg a szökőkút körül. A polgárnegyedből előmerészkedő koldus gyerekek, játszadoznak a kút körül, hangos zsivajjal, majd újra a negyed irányába loholnak. Roth megáll és csak nézi ezt a képet, ahogy a nép jár-kel, gyalogosan, szekéren, hátason, vagy aki épp a fogadóból jön ázottan, akkor négykézláb. Nagyot sóhajt, majd arcát az álláig végigsimítja és elindul a fogadó felé.*
*Esteledig már, az égbolt kezd több színben játszani. Ahogy elnéz a házak, viskók tetői felett az égre, ismét eszébe jut, hogy kint járt szülei sírjánál, majd összefutott egy kalózzal.
Enyhe mosolyt csal az arcára ez az emlék.
~Jól eláztam akkor is. Nem egy hülye alak az, csak kicsit arrogánsnak tűnik. Majd iszom az Ő egészségére is.~
Az főtéren őrök sétálnak el, egyre gyérül a tömeg a szökőkút körül. A polgárnegyedből előmerészkedő koldus gyerekek, játszadoznak a kút körül, hangos zsivajjal, majd újra a negyed irányába loholnak. Roth megáll és csak nézi ezt a képet, ahogy a nép jár-kel, gyalogosan, szekéren, hátason, vagy aki épp a fogadóból jön ázottan, akkor négykézláb. Nagyot sóhajt, majd arcát az álláig végigsimítja és elindul a fogadó felé.*
1538. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-29 23:45:31
Üzenet elküldve: 2024-10-29 23:45:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
* Elér hát a főtérre. Minden megvett, amire szüksége volt, még azt is, amire nem annyira. Új ruháiban és új hátasával léptet a kövön és utoljára meglátja a Pegazus fogadó cégérét. Legalábbis egy ideig biztosan utoljára. Amikor elér a szökőkútig, leszáll Sárkányról, előveszi kulacsát és megtölti és iszik is néhány kortyot. Érzékeli, hogy néhány szem rászegeződik, mintha valamilyen különös aura lengné körül, mióta megitta azt a fehér színű italt.
~ Ilyenből még biztosan szereznem kell. Ha lehet, erősebb fajtát is. Így kizárt, hogy bármelyik hölgy nemet tudna mondani nekem! ~ Amilyen tapasztalatlan volt néhány hónapja, olyan lelkes most. Még mindig tapasztalatlan, de legalább lelkes is mellé. Illetve tény, hogy a Maival történtek nagyban javítottak az önbizalmán, ami mint tudjuk, már félsiker. Persze a nőkön kívül más fontos dolgok is vannak a világban – sokkal fontosabbak! Yvon most még ezt máshogy látja, de idővel majdcsak beletanul, hogy mi minden mást el tud érni. Vagy nem. Az élet már csak ilyen – valakinek bejön, valakinek nem annyira. Felszáll lovára és vágtázni kezd a szántóföldek felé. *
– Mutasd meg, mit tudsz, Sárkány! * Yvon Rëtkarakh elhagyja a várost. *
~ Ilyenből még biztosan szereznem kell. Ha lehet, erősebb fajtát is. Így kizárt, hogy bármelyik hölgy nemet tudna mondani nekem! ~ Amilyen tapasztalatlan volt néhány hónapja, olyan lelkes most. Még mindig tapasztalatlan, de legalább lelkes is mellé. Illetve tény, hogy a Maival történtek nagyban javítottak az önbizalmán, ami mint tudjuk, már félsiker. Persze a nőkön kívül más fontos dolgok is vannak a világban – sokkal fontosabbak! Yvon most még ezt máshogy látja, de idővel majdcsak beletanul, hogy mi minden mást el tud érni. Vagy nem. Az élet már csak ilyen – valakinek bejön, valakinek nem annyira. Felszáll lovára és vágtázni kezd a szántóföldek felé. *
– Mutasd meg, mit tudsz, Sárkány! * Yvon Rëtkarakh elhagyja a várost. *
1537. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-29 10:53:19
Üzenet elküldve: 2024-10-29 10:53:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*A nap első sugaraira ébred. Nem mondhatni, hogy kipattan az ágyból, de kipihenten üdvözli a reggelt. Meglepő, hogy a tegnap este után újra megvan benne a szükséges energia, hogy folytassa életét. Azt hitte volna, hogy délig fog aludni a tegnapi történések után, de ezek szerint nem. Álmaira nem is emlékszik. Csak arra, hogy lefeküdt és fel is ébredt. Fáradtságnak semmi jele. Komótosan öltözködik. Nem várja senki és semmi. Főleg, hogy Derk csak úgy szó nélkül elillant. A fogadó csendes reggel, csak az ő elmenetele hagy hátra zajt. Kint még érezhetően hűvös van. Jól magára húzza köpenyét. Legalább a szél nem fúj. A reggeli hűvös időt az elviselhetetlenné tenné. A város lassan ébredezik. A főtéren járkáló emberek főleg kereskedők, akik korán keltek, hogy áruikat minél hamarabb a város piacterére hozzák. Szekereik álmosan nyikorognak. Akárcsak az állatok, amik húzzák, bár ők inkább a saját hangjukat adják ki, mintsem hogy nyikorognak. Nem tudja merre induljon, csak úgy elindul. Valahol majd csak kiköt.*
1536. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-25 17:48:19
Üzenet elküldve: 2024-10-25 17:48:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Alakim Aherber//
*Van, hogy kimondottan keresi mások társaságát. Elmegy a fogadóba vagy kiül a padra hátha valaki megszólítja. Ez most nem az a pillanat. Persze, aki magában beszél az ne csodálkozzon ha bolondnak nézik. Hirtelenjében oda is köszön az ismeretlen felé. Aki, ezt fura módon viszonozza amiből az öreg egy dolgot tud csak leszűrni.*
~Jaj nekem egy csuhás! Még csak az kéne az én fejemnek, hogy meg akarjanak téríteni. Jobb volt mikor a templomban még a régi papok jártak akik nem ezeket az isteneket követték. Azoknak se volt több esze, de legalább nem akarták zargatni vele a népet.~
*Az elnézéskérésre csak legyint.*
-Ugyan már. A kút mindenkié.
*Azzal megindulna a piac felé.*
~Ezek a fránya kereskedők. remélem a gnóm részleg még mindig ott van ahol volt mert ha a homlokomig ér minden pult akkor a lábára teszem a botot valamelyiknek!~
*Van, hogy kimondottan keresi mások társaságát. Elmegy a fogadóba vagy kiül a padra hátha valaki megszólítja. Ez most nem az a pillanat. Persze, aki magában beszél az ne csodálkozzon ha bolondnak nézik. Hirtelenjében oda is köszön az ismeretlen felé. Aki, ezt fura módon viszonozza amiből az öreg egy dolgot tud csak leszűrni.*
~Jaj nekem egy csuhás! Még csak az kéne az én fejemnek, hogy meg akarjanak téríteni. Jobb volt mikor a templomban még a régi papok jártak akik nem ezeket az isteneket követték. Azoknak se volt több esze, de legalább nem akarták zargatni vele a népet.~
*Az elnézéskérésre csak legyint.*
-Ugyan már. A kút mindenkié.
*Azzal megindulna a piac felé.*
~Ezek a fránya kereskedők. remélem a gnóm részleg még mindig ott van ahol volt mert ha a homlokomig ér minden pult akkor a lábára teszem a botot valamelyiknek!~
1535. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-25 10:37:12
Üzenet elküldve: 2024-10-25 10:37:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alakim Aherber//
*A botot nekitámasztja a szökőkút szélének, a batyu lecsusszan a földre. Jó helyen van ott, hát hagyja. Előhúzza a kendőjét az öve alól, belemártja a kút hűvös vizébe, és kicsavarja belőle a felesleget. Végigtörli vele a nyakát és az arcát is, érzi, ahogy haja rátapad a bőrére. Mennyivel jobb érzés máris! Egészen megkönnyebbül. Nincs baja az út porával, de nélküle azért kellemesebb. Újra a víz alá mártja a rongyot, majd most sokkal alaposabban csavarja ki, s úgy tűzi vissza öve alá, hogy meg tudjon száradni.
Így üti meg a fülét valami motyogás, amit a kút túlfeléről hall. Egy pillanatig azt hiszi, hogy az neki szól – majdnem megszeppent-tágranyílt pillantását kapja oda, de hamar rájön, hogy a szavakat nem neki címzik. Bár tudja, hogy csúnya dolog, de hegyezni kezdi a fülét. Az ízes káromkodás mosolyt csal az arcára. De csak addig mosolyog, amíg az öreg fickó valóban meg nem szólítja.
~De furán köszön!~ Náluk nem így szoktak. Már régen megtanulta, hogy mi az illendő köszönés, amivel nem hoz szégyent a saját fejére, és nem csak valami vidéki fruskának látják. Arcáról úgy olvad le a mosoly mintha azt is lemosta volna a porral együtt, tekintete komolyan csillan. Kissé kihúzza magát, és meghajtja magát; nem derékból, nem is nyakból, hanem valahogy hátból, a kettő között. Udvarias akar lenni az öreggel, de nem túl udvarias.*
- Béke és fény vezesse lépteid! *-köszön a formulával, hangja közben lágy, de kissé távolságtartó. Majd az egyenes testtartás feloldódik, lófarka meglibben ahogy kíváncsian oldalra biccenti a fejét. Nyelve hegyén van a kérdés hogy kivel-miért perlekedik így az öreg, de már azt is megtanulta, hogy nem mindig jó beleütnie az orrát mások dolgaiba.-* Én igazán nem akartam zavarni. Bocsásd meg, ha mégis így sikerült.
*A botot nekitámasztja a szökőkút szélének, a batyu lecsusszan a földre. Jó helyen van ott, hát hagyja. Előhúzza a kendőjét az öve alól, belemártja a kút hűvös vizébe, és kicsavarja belőle a felesleget. Végigtörli vele a nyakát és az arcát is, érzi, ahogy haja rátapad a bőrére. Mennyivel jobb érzés máris! Egészen megkönnyebbül. Nincs baja az út porával, de nélküle azért kellemesebb. Újra a víz alá mártja a rongyot, majd most sokkal alaposabban csavarja ki, s úgy tűzi vissza öve alá, hogy meg tudjon száradni.
Így üti meg a fülét valami motyogás, amit a kút túlfeléről hall. Egy pillanatig azt hiszi, hogy az neki szól – majdnem megszeppent-tágranyílt pillantását kapja oda, de hamar rájön, hogy a szavakat nem neki címzik. Bár tudja, hogy csúnya dolog, de hegyezni kezdi a fülét. Az ízes káromkodás mosolyt csal az arcára. De csak addig mosolyog, amíg az öreg fickó valóban meg nem szólítja.
~De furán köszön!~ Náluk nem így szoktak. Már régen megtanulta, hogy mi az illendő köszönés, amivel nem hoz szégyent a saját fejére, és nem csak valami vidéki fruskának látják. Arcáról úgy olvad le a mosoly mintha azt is lemosta volna a porral együtt, tekintete komolyan csillan. Kissé kihúzza magát, és meghajtja magát; nem derékból, nem is nyakból, hanem valahogy hátból, a kettő között. Udvarias akar lenni az öreggel, de nem túl udvarias.*
- Béke és fény vezesse lépteid! *-köszön a formulával, hangja közben lágy, de kissé távolságtartó. Majd az egyenes testtartás feloldódik, lófarka meglibben ahogy kíváncsian oldalra biccenti a fejét. Nyelve hegyén van a kérdés hogy kivel-miért perlekedik így az öreg, de már azt is megtanulta, hogy nem mindig jó beleütnie az orrát mások dolgaiba.-* Én igazán nem akartam zavarni. Bocsásd meg, ha mégis így sikerült.
1534. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-24 19:09:26
Üzenet elküldve: 2024-10-24 19:09:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
-Fránya kereskedő! Biztos röhög a markába! Így átverni. Alig pár évtizedet bírt csak az a mérce és máris vehetek újat. Ha még egyszer találkozok vele biztos kap majd a fejére!
*Dohog magában. Nem is emlékszik már kitől vette, de úgy néz ki el kell majd mennie a piacra is bevásárolni. Pedig nem tervezett. Mennyivel könnyebb lenne ha a fia itthon lenne vagy volna egy segédje akit ilyenkor elugraszthat. Viszont magának kell mennie. Rég járkált már ennyit mint mostanában. Nem erre van az ő lába kitalálva. Magához veszi a kosarát, ami szintén csupa lyuk és útra is kel. Megfontolt, óvatos léptekkel lép ki az főtérre néző háza ajtaján, csukja be az ajtaját, majd indul meg. Az ő tempójában jól láthatóan egy rövid séta is hosszú úznak számít. Méghozzá kitérőt is tesz. Nem túl nagyot csak a szökőkút felé. Kicsit megmosni az arcát és inni a vízből. Közben pedig megint előtör belőle a morgás. Aminek fő oka nem is az a kereskedő hanem inkább, hogy ma is le kell majd járnia a lábát és még nem tudja, hogy oldja meg a meredély lemérését se egyedül.*
-Hogy csattana ki az összes kalmár. Hogy csipkézné ki a fülüket a pusztai szél. Nem kell a nyakukra csomó elég a gyatyamadzagjukra, de akkor ne tudják kibogozni mikor elkapja őket a szapora! Hogy vigye el őket a...*Ekkor veszi észre, hogy magában beszél. Sőt, még nincs is egyedül. Egy fiatal lány is ott van a közelében.*
-Napot!
*Motyog felé.*
~Na, ez is vén bolondnak néz biztosan.~
*Azzal ha nem szólítják meg akkor meg is indul a piac felé a maga öreges tempójában.*
-Fránya kereskedő! Biztos röhög a markába! Így átverni. Alig pár évtizedet bírt csak az a mérce és máris vehetek újat. Ha még egyszer találkozok vele biztos kap majd a fejére!
*Dohog magában. Nem is emlékszik már kitől vette, de úgy néz ki el kell majd mennie a piacra is bevásárolni. Pedig nem tervezett. Mennyivel könnyebb lenne ha a fia itthon lenne vagy volna egy segédje akit ilyenkor elugraszthat. Viszont magának kell mennie. Rég járkált már ennyit mint mostanában. Nem erre van az ő lába kitalálva. Magához veszi a kosarát, ami szintén csupa lyuk és útra is kel. Megfontolt, óvatos léptekkel lép ki az főtérre néző háza ajtaján, csukja be az ajtaját, majd indul meg. Az ő tempójában jól láthatóan egy rövid séta is hosszú úznak számít. Méghozzá kitérőt is tesz. Nem túl nagyot csak a szökőkút felé. Kicsit megmosni az arcát és inni a vízből. Közben pedig megint előtör belőle a morgás. Aminek fő oka nem is az a kereskedő hanem inkább, hogy ma is le kell majd járnia a lábát és még nem tudja, hogy oldja meg a meredély lemérését se egyedül.*
-Hogy csattana ki az összes kalmár. Hogy csipkézné ki a fülüket a pusztai szél. Nem kell a nyakukra csomó elég a gyatyamadzagjukra, de akkor ne tudják kibogozni mikor elkapja őket a szapora! Hogy vigye el őket a...*Ekkor veszi észre, hogy magában beszél. Sőt, még nincs is egyedül. Egy fiatal lány is ott van a közelében.*
-Napot!
*Motyog felé.*
~Na, ez is vén bolondnak néz biztosan.~
*Azzal ha nem szólítják meg akkor meg is indul a piac felé a maga öreges tempójában.*
1533. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-22 15:02:27
Üzenet elküldve: 2024-10-22 15:02:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Csak kicsit fintorodik el. A város szaga belemar az orrába, szinte a nyelvén érzi azt. Rothadó zöldségek, mocsok és még ki-tudja-mi. Nem is akarja tudni. Orrcimpái viszolyogva rezzennek meg, de próbál uralkodni magán. Inkább felszegi a fejét és rászorít vállára vetett botjára, aminek a végén, a háta mögött batyuba kötve a holmija lóg. A batyu jobbra-balra kezd lengeni, ahogy újra elindul.
Még nem járt ebben a városban, sőt, az igazat megvallva nagyon másikban sem. Csupán nemrég érte el azt a kort, hogy az útjára engedhették abból a templomból, ahol gyermek- és fiatalkorának nagyrészét töltötte. Hogy mire számított akkor, amikor elindult világot látni és tapasztalatot gyűjteni? Nos, arra nem, hogy így néz ki egy város. Pontosabban nem is a kinézete lepi meg, hanem a hely.. kisugárzása. Szokatlan. Eleven. Sok.
Bizonytalan hogy merre induljon, de ezt a bizonytalanságot elrejti azzal, hogy magabiztosan a legelső dolog felé indul, amit meglát: a szökőkút felé. Valószínűnek tartja, hogy senkit sem fog érdekelni az, hogy ha odatelepszik pár perc erejéig – viszont a városkapuban tanácstalanul álldogálni nagyjából olyan érzés, mintha a nyakába akasztana egy táblát, amire azt rótta volna fel nagy betűkkel: „áldozat vagyok!”. Mekkora ostobaság lenne.*
*Csak kicsit fintorodik el. A város szaga belemar az orrába, szinte a nyelvén érzi azt. Rothadó zöldségek, mocsok és még ki-tudja-mi. Nem is akarja tudni. Orrcimpái viszolyogva rezzennek meg, de próbál uralkodni magán. Inkább felszegi a fejét és rászorít vállára vetett botjára, aminek a végén, a háta mögött batyuba kötve a holmija lóg. A batyu jobbra-balra kezd lengeni, ahogy újra elindul.
Még nem járt ebben a városban, sőt, az igazat megvallva nagyon másikban sem. Csupán nemrég érte el azt a kort, hogy az útjára engedhették abból a templomból, ahol gyermek- és fiatalkorának nagyrészét töltötte. Hogy mire számított akkor, amikor elindult világot látni és tapasztalatot gyűjteni? Nos, arra nem, hogy így néz ki egy város. Pontosabban nem is a kinézete lepi meg, hanem a hely.. kisugárzása. Szokatlan. Eleven. Sok.
Bizonytalan hogy merre induljon, de ezt a bizonytalanságot elrejti azzal, hogy magabiztosan a legelső dolog felé indul, amit meglát: a szökőkút felé. Valószínűnek tartja, hogy senkit sem fog érdekelni az, hogy ha odatelepszik pár perc erejéig – viszont a városkapuban tanácstalanul álldogálni nagyjából olyan érzés, mintha a nyakába akasztana egy táblát, amire azt rótta volna fel nagy betűkkel: „áldozat vagyok!”. Mekkora ostobaság lenne.*
1532. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-13 21:55:08
Üzenet elküldve: 2024-10-13 21:55:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 545
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 545
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Minden út Artheniorba vezet//
*Megannyi unottan városban töltött hat után nem hitte volna, hogy egy kisebb kitérőt követően ennyire örülni fog a város látványának. A szántóföldek egyszerű népei, bár lenyűgözték az elfet vendégszeretetükkel, rigolyáikkal és sokszor avítt gondolkodásukkal néha már kihozták a sodrából.
Lassan tíz éve már, hogy először nem csupán látogatóként átlépte Arthenior határát. Megannyi dolog történt vele ezen idő alatt, nem egyszer életét kockáztatta a városért, azonban valahogy, ha komolyan magába néz, valahogy nem tudja egyértelműen az otthonának nevezni. Talán a városvezetéssel kapcsolatos folytonos bizalmatlansága az oka, talán az, hogy azok akik otthonná tették, már nincsenek vele, talán mindkettő. Néha, komorabb pillanatokban honvágy kínozza. Ilyenkor a mindig zajos Nagymajor képe elevenedik meg előtte: Zia, Ald, Syd, Harl, Ult, Nana és néha-néha Ishala alakja kísérti, leginkább a bizonytalanság a hogylétük miatt. Élnek még egyáltalán? Ha igen, megtalálták az útjukat?
Az ilyen gondolatokat rendszerint sörrel űzi ki elméjéből, s most sem kíván másként cselekedni. De előbb a munka!
Egyből a Tanácsháza felé veszi hát az irányt, hogy letudja a kötelező köröket.*
*Megannyi unottan városban töltött hat után nem hitte volna, hogy egy kisebb kitérőt követően ennyire örülni fog a város látványának. A szántóföldek egyszerű népei, bár lenyűgözték az elfet vendégszeretetükkel, rigolyáikkal és sokszor avítt gondolkodásukkal néha már kihozták a sodrából.
Lassan tíz éve már, hogy először nem csupán látogatóként átlépte Arthenior határát. Megannyi dolog történt vele ezen idő alatt, nem egyszer életét kockáztatta a városért, azonban valahogy, ha komolyan magába néz, valahogy nem tudja egyértelműen az otthonának nevezni. Talán a városvezetéssel kapcsolatos folytonos bizalmatlansága az oka, talán az, hogy azok akik otthonná tették, már nincsenek vele, talán mindkettő. Néha, komorabb pillanatokban honvágy kínozza. Ilyenkor a mindig zajos Nagymajor képe elevenedik meg előtte: Zia, Ald, Syd, Harl, Ult, Nana és néha-néha Ishala alakja kísérti, leginkább a bizonytalanság a hogylétük miatt. Élnek még egyáltalán? Ha igen, megtalálták az útjukat?
Az ilyen gondolatokat rendszerint sörrel űzi ki elméjéből, s most sem kíván másként cselekedni. De előbb a munka!
Egyből a Tanácsháza felé veszi hát az irányt, hogy letudja a kötelező köröket.*
1531. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-09 17:12:18
Üzenet elküldve: 2024-10-09 17:12:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Igen elszánt. Úgy ébredt, hogy ma kész lenne a világot is megváltani. Ezt az energiáját belefojthatná akár a megkezdett tanulmányaiba is, de más ütött szöget a fejébe. El is indul hát, néhány napot kibír nélküle az a gyerek. Ellátta jó tanácsokkal, biztosította róla, hogy visszatér hozzá. Csak ne volna miatta az a furcsa érzés a mellkasában, amit meg sem tud fogalmazni. Ahhoz hasonlít, mint amikor felgyújtotta Tian házát. Tudta, hogy valamit nem jól csinált, ahogy most sem. Annyira azért bízik benne, hogy majd megvárja és nem tesz semmi rosszat. Túl jó fiú az, ő sosem volt ilyen nyugodt és kedves lélek. Étel van elég, a négy fal védi, az a köpcös szőrös tulaj is elutazott valamerre, így attól sem kell tartania, hogy majd véletlenszerű látogatást tesz. Nyakába veszi hát a várost, nem hiányzik mellé a társaság sem, csak a cél lebeg a szeme előtt, ha út közben nem veszíti el a motiváltságát, talán oda is ér, ahová tervez menni. Ha út közben másként alakul, annak is biztos oka van.*
1530. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-07 08:11:41
Üzenet elküldve: 2024-10-07 08:11:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Mosómedve szelídítés: 3/20 //
* Úgy volt, hogy szerez egy szekeret és ezt meg is tette, mármint ledumálta egy paraszttal, hogy délben ott lesz másodmagával a főtéren. Már itt is van, ahogy ígérte, csak Derket várja. Addig is van ideje a mosómedvéjét idomítgatni. Még mindig javarészt cipelnie kell, ami már nagyon fárasztja szegényt. Mivel rögtönzött neki egy pórázt ezt igyekszik vele szoktatni.*
- Gyere szépen!* Húzza maga felé, de az állat más irányba menne, vagy csak simán nem akaródzik neki mozdulni. Ezért taktikát vált a tündér és egy kis tökmaggal próbálja rávenni a lényt, hogy jöjjön hozzá. Megszagoltatja vele, de adni nem ad csak egy picit. Aztán arrébb sétál és leguggolva maggal várja. A kíváncsi állat pedig, ha nem is rögtön, de nagyon óvatoskodva megközelíti. El kell játszani egy párszor, mire egy nyelvet kezdenek el beszélni. A bizalom kiépítése fontos. Ezt követően próbálja megint pórázzal sétára bírni. Most ő követi az állatott, hogy szokja, és igyekszik finom húzássokkal néha irányba terelni. Sok munka lesz még ebben, de azért valamire csak haladnak. Arra eszmél fel, hogy a harang kong, de Derk még sehol. A szekérrel várnak egy kicsit, de nem tarthatja fel sokáig, ezért hagyja, hadd menjen el. Még azért egy darabig várakozik, hátha megérkezik a másik.*
* Úgy volt, hogy szerez egy szekeret és ezt meg is tette, mármint ledumálta egy paraszttal, hogy délben ott lesz másodmagával a főtéren. Már itt is van, ahogy ígérte, csak Derket várja. Addig is van ideje a mosómedvéjét idomítgatni. Még mindig javarészt cipelnie kell, ami már nagyon fárasztja szegényt. Mivel rögtönzött neki egy pórázt ezt igyekszik vele szoktatni.*
- Gyere szépen!* Húzza maga felé, de az állat más irányba menne, vagy csak simán nem akaródzik neki mozdulni. Ezért taktikát vált a tündér és egy kis tökmaggal próbálja rávenni a lényt, hogy jöjjön hozzá. Megszagoltatja vele, de adni nem ad csak egy picit. Aztán arrébb sétál és leguggolva maggal várja. A kíváncsi állat pedig, ha nem is rögtön, de nagyon óvatoskodva megközelíti. El kell játszani egy párszor, mire egy nyelvet kezdenek el beszélni. A bizalom kiépítése fontos. Ezt követően próbálja megint pórázzal sétára bírni. Most ő követi az állatott, hogy szokja, és igyekszik finom húzássokkal néha irányba terelni. Sok munka lesz még ebben, de azért valamire csak haladnak. Arra eszmél fel, hogy a harang kong, de Derk még sehol. A szekérrel várnak egy kicsit, de nem tarthatja fel sokáig, ezért hagyja, hadd menjen el. Még azért egy darabig várakozik, hátha megérkezik a másik.*
1529. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-06 17:41:12
Üzenet elküldve: 2024-10-06 17:41:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
* Az érdekes alak még maradni szeretne (nem annyira) kicsiny barátjával, ő azonban már éhes, úgyhogy a rövid beszélgetés után útjaik elválnak. *
– Ég veled! * Elköszön és folytatja is útját be a városba. Kora reggel van, ennek tudja be a főtér kihaltságát. Mindössze néhány kósza lélek sétál fel-alá. Egy másnapos kópé épp az istálló falát támasztva húgyozik, de ennél jelentősebb eseményekre nem lesz figyelmes. Habár ahogy tekintete továbbhalad a fickóról a Pegazus cégérére, egyből el is dönti, hogy nem keresgél tovább, a város első fogadójába fog betérni. Azonban mielőtt még ezt megtenné, a főtér közepén található szökőkúthoz sétál és leguggol. Az oldalán található utazótáskából kikeresi kulacsát és megtölti a friss vízzel. Iszik is egy kortyot, a többit visszateszi, majd az arcát is megmossa. Előrenéz és egy hosszú utat lát maga előtt, ami a polgárnegyedbe vezet. Ott már több szerzetet lát, mint a főtéren. Egy kétökrös szekér most fordul ki az egyik kisebb utcából és valamilyen zöldséget visz a piactér felé. Két félmeztelen, nyakig sáros kölyköt is lát az úton, akik néhány tyúkot próbálnak visszaterelni oda, ahova valók. A távolból ugató kutyákat hall.
~ Az eddigiek alapján nehéz lenne megítélni Artheniort, de biztos vagyok benne, hogy sokaknak szükségük lenne Eeyr szeretetére. Mégis olyan különös érzés… Mintha hazaértem volna. ~
Lassan feltápászkodik és visszanéz a fogadó felé. Az imént még az istálló falát mázoló alak már eltűnt, feltételezése szerint ő is a fogadó vendége lehet. Akárhogy is, Muzomgo odasétál a bejárathoz és lenyomja a kilincset. *
– Ég veled! * Elköszön és folytatja is útját be a városba. Kora reggel van, ennek tudja be a főtér kihaltságát. Mindössze néhány kósza lélek sétál fel-alá. Egy másnapos kópé épp az istálló falát támasztva húgyozik, de ennél jelentősebb eseményekre nem lesz figyelmes. Habár ahogy tekintete továbbhalad a fickóról a Pegazus cégérére, egyből el is dönti, hogy nem keresgél tovább, a város első fogadójába fog betérni. Azonban mielőtt még ezt megtenné, a főtér közepén található szökőkúthoz sétál és leguggol. Az oldalán található utazótáskából kikeresi kulacsát és megtölti a friss vízzel. Iszik is egy kortyot, a többit visszateszi, majd az arcát is megmossa. Előrenéz és egy hosszú utat lát maga előtt, ami a polgárnegyedbe vezet. Ott már több szerzetet lát, mint a főtéren. Egy kétökrös szekér most fordul ki az egyik kisebb utcából és valamilyen zöldséget visz a piactér felé. Két félmeztelen, nyakig sáros kölyköt is lát az úton, akik néhány tyúkot próbálnak visszaterelni oda, ahova valók. A távolból ugató kutyákat hall.
~ Az eddigiek alapján nehéz lenne megítélni Artheniort, de biztos vagyok benne, hogy sokaknak szükségük lenne Eeyr szeretetére. Mégis olyan különös érzés… Mintha hazaértem volna. ~
Lassan feltápászkodik és visszanéz a fogadó felé. Az imént még az istálló falát mázoló alak már eltűnt, feltételezése szerint ő is a fogadó vendége lehet. Akárhogy is, Muzomgo odasétál a bejárathoz és lenyomja a kilincset. *
1528. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-05 23:23:27
Üzenet elküldve: 2024-10-05 23:23:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Corad reakciója nem adományozza meg magabiztossággal. Sőt, a gyomra csak jobban összeszorul és ennek nem az éhség most az oka. Felettébb kifinomultan értenek ahhoz, hogy a kedélyes pillanatokat hogyan tiporják a porba egy szemvillanás alatt. Persze nem haragszik a fiúra, hogy ez a szerep most őrá jutott. Valószínűleg még sok ilyen kérdés bujkál bennük, amik az idő előrehaladtával a felszínre fognak bukkanni és a válaszokkal sem maradhatnak el.*
- Ne sajnáld. Én nem sajnálom.
*Fűzi a sajátjait Corad ujjai közé, majd finoman megszorítja a kezét, ahogy bizakodón mosolyodik el. Talán kitalálnak valamit. Talán idővel megelégszik ennyivel vagy legalább valamennyire mérséklődik a pompa iránti vágya. Talán Corad még fontosabb lesz. Mindennél fontosabb, aki mellett megelégszik a kenyérrel és a sajttal is. És a fiúnak sem lesz majd baj, ha egy-egy reggelen az égett kenyér és a füstszag kergeti ki az ágyból. Az biztos, hogy már most tudja azt, hogy ezeket a szomorkás szemeket, bánatos mosolyt nem szeretné gyakran látni rajta.*
- Hogy mi? *Hümmentve dörgöl az állára.* Csipisz.
*Vigyorodik el, ahogy a lépteit lelassítja a Pegazus közelében. Ott elengedi a fiú kezét, majd ismét megkomolyodva fordul vele szemben.*
- Majd kitalálunk valamit, jó?
*Billenti félre a fejét, ahogy finoman az arcára simít.*
*Corad reakciója nem adományozza meg magabiztossággal. Sőt, a gyomra csak jobban összeszorul és ennek nem az éhség most az oka. Felettébb kifinomultan értenek ahhoz, hogy a kedélyes pillanatokat hogyan tiporják a porba egy szemvillanás alatt. Persze nem haragszik a fiúra, hogy ez a szerep most őrá jutott. Valószínűleg még sok ilyen kérdés bujkál bennük, amik az idő előrehaladtával a felszínre fognak bukkanni és a válaszokkal sem maradhatnak el.*
- Ne sajnáld. Én nem sajnálom.
*Fűzi a sajátjait Corad ujjai közé, majd finoman megszorítja a kezét, ahogy bizakodón mosolyodik el. Talán kitalálnak valamit. Talán idővel megelégszik ennyivel vagy legalább valamennyire mérséklődik a pompa iránti vágya. Talán Corad még fontosabb lesz. Mindennél fontosabb, aki mellett megelégszik a kenyérrel és a sajttal is. És a fiúnak sem lesz majd baj, ha egy-egy reggelen az égett kenyér és a füstszag kergeti ki az ágyból. Az biztos, hogy már most tudja azt, hogy ezeket a szomorkás szemeket, bánatos mosolyt nem szeretné gyakran látni rajta.*
- Hogy mi? *Hümmentve dörgöl az állára.* Csipisz.
*Vigyorodik el, ahogy a lépteit lelassítja a Pegazus közelében. Ott elengedi a fiú kezét, majd ismét megkomolyodva fordul vele szemben.*
- Majd kitalálunk valamit, jó?
*Billenti félre a fejét, ahogy finoman az arcára simít.*
1527. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-05 20:48:48
Üzenet elküldve: 2024-10-05 20:48:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Érzi, hogy megint ő volt a könnyed hangulat gyilkosa. Talán ez az, amihez a legjobban ért. Ha már épp elfelejtenék az Élet árnyasabb, keményebb, valóság-ízűbb oldalát, mert túlzottan feloldódtak abban hogy jól érzik magukat, akkor kemény kézzel visszarántja kettejüket a felhők közül. Persze ez nem olyan képesség, aminek hosszú távon hasznát venné. Vagy ha már itt tartunk, gondolja, amit L'szka hosszú távon elviselne valószínűleg.
A lány válaszától összeszorul benne valami mellkastájt. Érti és megérti a lány kényelem utáni vágyát, és cseppet sem neheztel rá ezért. De emellett tudja magáról azt, hogy ha meg is szakadna sem biztos, hogy valaha meg tudná adni ezt neki. Egy részét talán. Ha nem is pont úgy, mint régen volt. De az egészet nem. És nem tudja, hogy mit vágyik inkább L'szka. Azokat a körülményeket amik között felnőtt, vagy.. vagy őt. Nem is szeretne tippelni.*
- Én sem tudom. *-mondja inkább. A Pegazus épületét nézi, érzi, hogy a feszültség és a saját magát marcangoló düh csápjai finoman végigsiklanak a tarkóján. Nem szeretné, hogy csak ennyi jusson a lánynak. Reggeli egy fogadóban, forró fürdővíz a nyilvános dézsákban. Ő ennél többet és jobbat érdemelne. Minden téren, talán. Minden téren.-* Néha azért sajnálom, hogy én nem valami gazdag nemesecske vagyok.
*Rámosolyog a lányra, kissé szomorkás, féloldalas módon. Jó érzés, hogy mellette sétál. Igyekszik az agyába vésni az érzést, arra az időre, ha már nem lesz ilyenre lehetősége.*
- És hogy neveznéd? *-kérdezi-* A kutyát. Ha szereznél egyet.
*Érzi, hogy megint ő volt a könnyed hangulat gyilkosa. Talán ez az, amihez a legjobban ért. Ha már épp elfelejtenék az Élet árnyasabb, keményebb, valóság-ízűbb oldalát, mert túlzottan feloldódtak abban hogy jól érzik magukat, akkor kemény kézzel visszarántja kettejüket a felhők közül. Persze ez nem olyan képesség, aminek hosszú távon hasznát venné. Vagy ha már itt tartunk, gondolja, amit L'szka hosszú távon elviselne valószínűleg.
A lány válaszától összeszorul benne valami mellkastájt. Érti és megérti a lány kényelem utáni vágyát, és cseppet sem neheztel rá ezért. De emellett tudja magáról azt, hogy ha meg is szakadna sem biztos, hogy valaha meg tudná adni ezt neki. Egy részét talán. Ha nem is pont úgy, mint régen volt. De az egészet nem. És nem tudja, hogy mit vágyik inkább L'szka. Azokat a körülményeket amik között felnőtt, vagy.. vagy őt. Nem is szeretne tippelni.*
- Én sem tudom. *-mondja inkább. A Pegazus épületét nézi, érzi, hogy a feszültség és a saját magát marcangoló düh csápjai finoman végigsiklanak a tarkóján. Nem szeretné, hogy csak ennyi jusson a lánynak. Reggeli egy fogadóban, forró fürdővíz a nyilvános dézsákban. Ő ennél többet és jobbat érdemelne. Minden téren, talán. Minden téren.-* Néha azért sajnálom, hogy én nem valami gazdag nemesecske vagyok.
*Rámosolyog a lányra, kissé szomorkás, féloldalas módon. Jó érzés, hogy mellette sétál. Igyekszik az agyába vésni az érzést, arra az időre, ha már nem lesz ilyenre lehetősége.*
- És hogy neveznéd? *-kérdezi-* A kutyát. Ha szereznél egyet.
1526. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-05 18:56:54
Üzenet elküldve: 2024-10-05 18:56:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
- Már, ha hagyja. Nem minden suszterinas olyan szemrevaló, mint azt te hiszed.
*Vágja vissza szemtelenül, ami mellé ő nem vigyorog, de szemeit pajkosan húzza össze.
Noha nem emlékszik, hogy találkozott volna suszterinassal ezelőtt, de azt meg kell hagyni, hogy akit ő kifogott az bizony igencsak elnyerte a tetszését. Persze ezt nem most fogja Corad orrára kötni. Na nem mintha a tegnapi este folyamán nem lett volna éppen elég egyértelmű. Kétszer biztos, hogy az volt. Ennek a gondolata pedig már megszüli arcára a vigyort. Azok a pojácák, akik látogatóba jöttek a lába nyomáig sem érnek fel. Ezt akkor is így gondolta, most pedig már világosan is látja.*
- Pedig hidd el, hogy zsákszám aranyat megért volna a képük. *Kuncog fel.* Szegény Meryne nénit hányszor le akarta szidni apám, hogy ilyen kétbalkezes. De persze mindig bevallottam a nap végén a bűnömet.
*Válaszolja őszintén, mert azért nem mindenkivel volt annyira gonosz, mint amilyen szegény fiúval.*
- Ő volt a legfőbb bűntársam.
*Húzza ki magát büszkén, mosolyogva, de a végére kissé elkámpicsorodva húzza el a száját.*
- Azért hiányzik. Talán a piacon szerezhetnék egy másik kutyát.
*Tűnődik el komolyan. Bár, hogy mennyire lenne jó ötlet szerezni egy újabb etetésre váró szájat, akiről gondoskodnia kell, az igencsak kérdéses.
A tócsát készségesen kerüli ki a fiú oldalán, lassan pedig már a főtér kövét koptatják. Amíg úgy tesz, mintha a tér látványában gyönyörködne van ideje megrágni magában az újabb komoly kérdéseket és úgy adni választ, hogy azt még maga sem igazán tudja biztosra.*
- Őszintén? Nem tudom. Vagyis... nem hinném.
*Sóhajtva tűr egy kósza tincset a füle mögé, ahogy lepillantva bámulja a térköveken igyekvő lábait.*
- Szeretnék újra fényűzést, szép ruhákat, finom, meleg ételt, amit nem nekem kell megcsinálni. De... *Finoman Corad kezére szorít, ahogy nagy nehezen az arcára pillant.* Téged is szeretnélek. A közös reggeleket, az ilyen hm... mozgalmas éjszakákat. Csak nem tudom, hogy ez a kettő együtt valaha is működni fog-e.
*Sóhajtja, ahogy lassan irányba veszi a Pegazust. A hatalmas kőépület már igencsak hívogató, ezt felkorduló gyomra is megerősíti.*
- Már, ha hagyja. Nem minden suszterinas olyan szemrevaló, mint azt te hiszed.
*Vágja vissza szemtelenül, ami mellé ő nem vigyorog, de szemeit pajkosan húzza össze.
Noha nem emlékszik, hogy találkozott volna suszterinassal ezelőtt, de azt meg kell hagyni, hogy akit ő kifogott az bizony igencsak elnyerte a tetszését. Persze ezt nem most fogja Corad orrára kötni. Na nem mintha a tegnapi este folyamán nem lett volna éppen elég egyértelmű. Kétszer biztos, hogy az volt. Ennek a gondolata pedig már megszüli arcára a vigyort. Azok a pojácák, akik látogatóba jöttek a lába nyomáig sem érnek fel. Ezt akkor is így gondolta, most pedig már világosan is látja.*
- Pedig hidd el, hogy zsákszám aranyat megért volna a képük. *Kuncog fel.* Szegény Meryne nénit hányszor le akarta szidni apám, hogy ilyen kétbalkezes. De persze mindig bevallottam a nap végén a bűnömet.
*Válaszolja őszintén, mert azért nem mindenkivel volt annyira gonosz, mint amilyen szegény fiúval.*
- Ő volt a legfőbb bűntársam.
*Húzza ki magát büszkén, mosolyogva, de a végére kissé elkámpicsorodva húzza el a száját.*
- Azért hiányzik. Talán a piacon szerezhetnék egy másik kutyát.
*Tűnődik el komolyan. Bár, hogy mennyire lenne jó ötlet szerezni egy újabb etetésre váró szájat, akiről gondoskodnia kell, az igencsak kérdéses.
A tócsát készségesen kerüli ki a fiú oldalán, lassan pedig már a főtér kövét koptatják. Amíg úgy tesz, mintha a tér látványában gyönyörködne van ideje megrágni magában az újabb komoly kérdéseket és úgy adni választ, hogy azt még maga sem igazán tudja biztosra.*
- Őszintén? Nem tudom. Vagyis... nem hinném.
*Sóhajtva tűr egy kósza tincset a füle mögé, ahogy lepillantva bámulja a térköveken igyekvő lábait.*
- Szeretnék újra fényűzést, szép ruhákat, finom, meleg ételt, amit nem nekem kell megcsinálni. De... *Finoman Corad kezére szorít, ahogy nagy nehezen az arcára pillant.* Téged is szeretnélek. A közös reggeleket, az ilyen hm... mozgalmas éjszakákat. Csak nem tudom, hogy ez a kettő együtt valaha is működni fog-e.
*Sóhajtja, ahogy lassan irányba veszi a Pegazust. A hatalmas kőépület már igencsak hívogató, ezt felkorduló gyomra is megerősíti.*
1525. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-10-02 09:20:01
Üzenet elküldve: 2024-10-02 09:20:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
~ A piac?~
* Derk fejében is megfordult, hogy be kéne néznie, de sajnos nem szenved hiányt semmiben. Azt viszont kissé érdektelenen fogadja, hogy egy irányba tartanak. Hogy mégis mennyi lehet erre az esély, az kérdéses, de nem lehetetlen. Mindenesetre jelenleg más a prioritásuk, szóval elválnak útjaik. Hogy meddig? Azt nem lehet tudni. Az is lehet, hogy nem is olyan sokáig. Ezzel mondjuk nem zaklatja magát. Int egyet, majd tovább sétál. Arrébb érve tesz egy visszapillantást, majd elvész az egyik kis utcában. *
~ Véletlen volna? Kizárt! Bármi is legyen égni fog, ha leesik az álarca! ~
* Még mindig nem bízik a másikban. De a gondolat, hogy neves egyszerűséggel fogja felgyújtani, ha bármit ártó tettre vetemedik, megnyugtatja. Kicsit szusszan egyet a falnak dőlve, majd újult erővel vág neki az útnak. *
~ A piac?~
* Derk fejében is megfordult, hogy be kéne néznie, de sajnos nem szenved hiányt semmiben. Azt viszont kissé érdektelenen fogadja, hogy egy irányba tartanak. Hogy mégis mennyi lehet erre az esély, az kérdéses, de nem lehetetlen. Mindenesetre jelenleg más a prioritásuk, szóval elválnak útjaik. Hogy meddig? Azt nem lehet tudni. Az is lehet, hogy nem is olyan sokáig. Ezzel mondjuk nem zaklatja magát. Int egyet, majd tovább sétál. Arrébb érve tesz egy visszapillantást, majd elvész az egyik kis utcában. *
~ Véletlen volna? Kizárt! Bármi is legyen égni fog, ha leesik az álarca! ~
* Még mindig nem bízik a másikban. De a gondolat, hogy neves egyszerűséggel fogja felgyújtani, ha bármit ártó tettre vetemedik, megnyugtatja. Kicsit szusszan egyet a falnak dőlve, majd újult erővel vág neki az útnak. *
1524. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-09-30 09:12:58
Üzenet elküldve: 2024-09-30 09:12:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Derk Derrallo//
//Kitérő a Piactér felé//
*A könyvtár hallatán ő is elgondolkozik, hogy nem lenne rossz ötlet neki sem benéznie. Annyit tud, hogy a Templomban van, talán még ott tanácsot is kérhetne saját ügyét tekintve.*
-Hm. A könyvtárba én is be akartam nézni. Viszont a piacra akkor is be kell néznem, vennem kell ezt-azt.
*Mondja a másiknak. A főtér, a férfi kijelentésével ellentétben, zsúfolt. Nem csoda, Arthenior városa nem egy kis város. Talán ez lehet a legnagyobb. Erre felé mindenféle alakkal találkozhat a látogató vagy éppen a lakos. Még ha belegondol nem is lenne rossz Artheniorban lakni. Ha nem vesszük figyelembe a múlt eseményeit, akkor kellemes város lehet. Azt viszont nem tudja, hogy mit tartogat a jövő, ezért nem telepedne le itt. Na meg egy ház árát összeszedni még nagyobb probléma lenne.*
-Hát örvendetes volt veled találkozni. Valószínű, hogy a könyvtárban találkozunk, de attól ég elköszönök.
*Köszön el a férfitól, ha az nem megy vele a piacra. Amennyiben vele tart, akkor nyomban a piac felé veszi az irányt. Mondjuk mind a ketten elsőnek a Polgárnegyed felé mennek, úgyhogy csak ott tud útjuk ketté válni, de ha a férfi nem tart vele, akkor lassabbra veszi a tempót, hogy lemaradhasson és egyedül menjen a Piactérre.*
//Kitérő a Piactér felé//
*A könyvtár hallatán ő is elgondolkozik, hogy nem lenne rossz ötlet neki sem benéznie. Annyit tud, hogy a Templomban van, talán még ott tanácsot is kérhetne saját ügyét tekintve.*
-Hm. A könyvtárba én is be akartam nézni. Viszont a piacra akkor is be kell néznem, vennem kell ezt-azt.
*Mondja a másiknak. A főtér, a férfi kijelentésével ellentétben, zsúfolt. Nem csoda, Arthenior városa nem egy kis város. Talán ez lehet a legnagyobb. Erre felé mindenféle alakkal találkozhat a látogató vagy éppen a lakos. Még ha belegondol nem is lenne rossz Artheniorban lakni. Ha nem vesszük figyelembe a múlt eseményeit, akkor kellemes város lehet. Azt viszont nem tudja, hogy mit tartogat a jövő, ezért nem telepedne le itt. Na meg egy ház árát összeszedni még nagyobb probléma lenne.*
-Hát örvendetes volt veled találkozni. Valószínű, hogy a könyvtárban találkozunk, de attól ég elköszönök.
*Köszön el a férfitól, ha az nem megy vele a piacra. Amennyiben vele tart, akkor nyomban a piac felé veszi az irányt. Mondjuk mind a ketten elsőnek a Polgárnegyed felé mennek, úgyhogy csak ott tud útjuk ketté válni, de ha a férfi nem tart vele, akkor lassabbra veszi a tempót, hogy lemaradhasson és egyedül menjen a Piactérre.*
1523. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-09-28 15:38:16
Üzenet elküldve: 2024-09-28 15:38:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
* Végig caplat a városon, ahol utol éri sötét szárnyaival az éjszaka. Legalább könnyebben tud haladni. A házakban apró fények gyúlnak, álmosító fényük hívogatja a kíváncsi szempárokat. Nixomia pedig kíváncsi, hogy mennyit változott a város, mióta utoljára látta. Sötét van már ugyan, de mintha valamivel jobban festene a környék, mint legutóbb. Ha pedig igazak a kósza hírek, miszerint felszámolás alatt van Sárváros, akkor valóban biztonságosabb is lesz a környék. Elhalad néhány őrjárat mellett kiket illendően köszönt, s ha kérdeznék mi járatban, akkor a szokásos sablon választ darálja le nekik újra és újra, miszerint csak egy utazó, aki a Pegazusba tart. Ez igaz is, mert tényleg utazó és tényleg a Pegazusba tart.*
1522. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-09-27 12:28:52
Üzenet elküldve: 2024-09-27 12:28:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Nem is kap olyan szeretettel teli választ, mint ahogyan azt álmai nőjétől kapná. De mi tagadás, talán nem is érdemel más bánásmódot. Most azonban nem veszi magára a másik hanglejtését, de azért egy sóhajt elenged. *
- A piac túl zsúfolt nekem. Talán benézek a könyvtárba. Na meg szállást is kéne keresnem.
* Mióta itt van, csak kint táborozott. Eltekintve attól, mikor a toronyban az asztalon aludt, de az sem jobb. Örülne, ha végre rendes ágyban tölthetné az éjszakát. Amint beérnek a főtérre, Derk körbenéz. A tündér még mindig nincs a találkozó helyén. Bár már egy nap eltelhetett, de az is megeshet, hogy rossz napra gondoltak, mikor megbeszélték a találkozót. *
- Most legalább nincs annyira töltve a tér, mint legutóbb.
* Ezt nem a lánynak, hanem saját magának címezte. Mint egy kosza gondolat, ami véletlenül erősebb lett, mint egy egyszerű gondolat. Derk nem is veszi észre, hogy kimondta. Azzal elindul a templom irányába. Elvégre, legjobb tudomása szerint a város legnagyobb és talán az egyetlen könyvtára a templom környékén helyezkedik el. Ha szerencséje van, akkor biztos kevesebben lesznek ott. Bár a sok tudatlan fafejűből kiindulva, biztos egyedül lesz ott. Legrosszabb esetben is talán egy maréknyi tudásszomját épp oltani kívánóval fog találkozni. De azok biztos nem zavarják felesleges dolgokkal. *
* Nem is kap olyan szeretettel teli választ, mint ahogyan azt álmai nőjétől kapná. De mi tagadás, talán nem is érdemel más bánásmódot. Most azonban nem veszi magára a másik hanglejtését, de azért egy sóhajt elenged. *
- A piac túl zsúfolt nekem. Talán benézek a könyvtárba. Na meg szállást is kéne keresnem.
* Mióta itt van, csak kint táborozott. Eltekintve attól, mikor a toronyban az asztalon aludt, de az sem jobb. Örülne, ha végre rendes ágyban tölthetné az éjszakát. Amint beérnek a főtérre, Derk körbenéz. A tündér még mindig nincs a találkozó helyén. Bár már egy nap eltelhetett, de az is megeshet, hogy rossz napra gondoltak, mikor megbeszélték a találkozót. *
- Most legalább nincs annyira töltve a tér, mint legutóbb.
* Ezt nem a lánynak, hanem saját magának címezte. Mint egy kosza gondolat, ami véletlenül erősebb lett, mint egy egyszerű gondolat. Derk nem is veszi észre, hogy kimondta. Azzal elindul a templom irányába. Elvégre, legjobb tudomása szerint a város legnagyobb és talán az egyetlen könyvtára a templom környékén helyezkedik el. Ha szerencséje van, akkor biztos kevesebben lesznek ott. Bár a sok tudatlan fafejűből kiindulva, biztos egyedül lesz ott. Legrosszabb esetben is talán egy maréknyi tudásszomját épp oltani kívánóval fog találkozni. De azok biztos nem zavarják felesleges dolgokkal. *
1521. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2024-09-20 08:23:01
Üzenet elküldve: 2024-09-20 08:23:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fecske Thylas//
//Zárás//
*Úgy tűnik az elf nem szól hozzá, úgyhogy otthagyja és elindul a fogadó irányába. Már nagyon éhes, szívesen elfogyasztana valamit ennivalót. A szökőkutat elhagyva még ki kell kerülnie néhány embert, hogy a Pegazusba jusson. Már mást nem is nagyon lát csak azt, hogy végre főtt ételt ehet. Gyomra hangos korgással jelzi szükségét az evésnek.*
//Zárás//
*Úgy tűnik az elf nem szól hozzá, úgyhogy otthagyja és elindul a fogadó irányába. Már nagyon éhes, szívesen elfogyasztana valamit ennivalót. A szökőkutat elhagyva még ki kell kerülnie néhány embert, hogy a Pegazusba jusson. Már mást nem is nagyon lát csak azt, hogy végre főtt ételt ehet. Gyomra hangos korgással jelzi szükségét az evésnek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1850-1869