Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 311 (6201. - 6220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6220. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-18 22:08:57
Üzenet elküldve: 2017-08-18 22:08:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sahhal Maron//
*Nagyon örül neki, hogy a férfi beszél, kérdez, ez kicsit megkönnyíti számára a dolgokat. Ő ugyanis nem tudnak sok mindent kitalálni, talán ha nem lenne zavarban, akkor igen, de így biztosan nem. Mikor beszél, akkor természetesen felnéz, próbálja tartani a szemkontaktust, nem akar tiszteletlen lenni, és azt sem szeretné, ha a férfi azt hinné, hogy a lány teljesen elutasítja őt.*
- Hát, én igazából a kikötőben lakok. Egy barátomhoz jöttem ide pár napra.
*Igazából csak pár jó napot akart szerezni magának de sikeresen összefutott azzal a személlyel aki általában is megkeseríti az életét.
Szinte megdermed, mikor a férfi hozzáér, de utána észreveszi, hogy csak egy falevelet vesz le a válláról, így enyhé elmosolyodik.*
- Ó, ő, köszönöm.
*Nagyon örül neki, hogy a férfi beszél, kérdez, ez kicsit megkönnyíti számára a dolgokat. Ő ugyanis nem tudnak sok mindent kitalálni, talán ha nem lenne zavarban, akkor igen, de így biztosan nem. Mikor beszél, akkor természetesen felnéz, próbálja tartani a szemkontaktust, nem akar tiszteletlen lenni, és azt sem szeretné, ha a férfi azt hinné, hogy a lány teljesen elutasítja őt.*
- Hát, én igazából a kikötőben lakok. Egy barátomhoz jöttem ide pár napra.
*Igazából csak pár jó napot akart szerezni magának de sikeresen összefutott azzal a személlyel aki általában is megkeseríti az életét.
Szinte megdermed, mikor a férfi hozzáér, de utána észreveszi, hogy csak egy falevelet vesz le a válláról, így enyhé elmosolyodik.*
- Ó, ő, köszönöm.
6219. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-18 21:37:19
Üzenet elküldve: 2017-08-18 21:37:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Enbestri Liopertives//
~Nem is tudom eldönteni, melyikünk jön jobban zavarba a másiktól.~
*Ezen forognak a tekervények, miközben persze nem esik le neki, hogy a modora komoly szerepet vállal a lány zavarba ejtésében. Ennélfogva nem is változtat rajta, helyette inkább kicsit témát vált, és újra ellazulva a tömegbe néz merengő tekintettel.*
-És kedves Enbestri ön Artheniori lakos, vagy csak átutazóban van erre?
*Fordul oda ezekkel a szavakkal pár hosszú pillanat után, továbbra is kerülve a szemkontaktust. Igazából neki sincs halvány lila gőze arról, miért irtózik ennyire tekintetük találkozásától, de csak lopva mer néha a másik íriszeibe nézni. Közben persze, hogy ne hagyjon túl nagy üresjáratot, még nekiáll beszélni.*
-Szép város Arthenior... gyönyörű nők, általában szép napsütéses idő, jó közbiztonság, remek esték tele szórakozással.
*Találomra azt tippeli, hogy nem idevalósi a nő, de van arra is terve, hogyha mégis az lenne tehát be van biztosítva. Az már kevésbé amit mond, ugyanis a legtöbb remek estére nem engedik be a családja híre miatt, így inkább csak a lebujokat ismeri. Azok meg aztán a legnagyobb jóindulattal se nevezhetők jó estéknek. Leseper a nő válláról továbbá egy odatévedt levelet, ezzel tudtán kívül bebiztosítva a létezését is.*
~Nem is tudom eldönteni, melyikünk jön jobban zavarba a másiktól.~
*Ezen forognak a tekervények, miközben persze nem esik le neki, hogy a modora komoly szerepet vállal a lány zavarba ejtésében. Ennélfogva nem is változtat rajta, helyette inkább kicsit témát vált, és újra ellazulva a tömegbe néz merengő tekintettel.*
-És kedves Enbestri ön Artheniori lakos, vagy csak átutazóban van erre?
*Fordul oda ezekkel a szavakkal pár hosszú pillanat után, továbbra is kerülve a szemkontaktust. Igazából neki sincs halvány lila gőze arról, miért irtózik ennyire tekintetük találkozásától, de csak lopva mer néha a másik íriszeibe nézni. Közben persze, hogy ne hagyjon túl nagy üresjáratot, még nekiáll beszélni.*
-Szép város Arthenior... gyönyörű nők, általában szép napsütéses idő, jó közbiztonság, remek esték tele szórakozással.
*Találomra azt tippeli, hogy nem idevalósi a nő, de van arra is terve, hogyha mégis az lenne tehát be van biztosítva. Az már kevésbé amit mond, ugyanis a legtöbb remek estére nem engedik be a családja híre miatt, így inkább csak a lebujokat ismeri. Azok meg aztán a legnagyobb jóindulattal se nevezhetők jó estéknek. Leseper a nő válláról továbbá egy odatévedt levelet, ezzel tudtán kívül bebiztosítva a létezését is.*
6218. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-18 20:15:59
Üzenet elküldve: 2017-08-18 20:15:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sahhal Maron//
- Igen, ez... ez tényleg így van.
*Próbál mosolyogni, de valójában nagyon zavarba érzi magát, és az sem segít a helyzeten, hogy nem igazán tudnak miről beszélgetni. Csak kívülről rájuk kell nézni: ég és föld a különbség.*
- Nem, nem baj.
*Legyint majd zavartan igazgatja a haját.*
- Örülök a társaságnak.
~Normálisabb, mint az anyám, az biztos. Pedig nem is ismerem.~
*Az uraskodástól sem érzi jobban magát, nem is tudja, hogy hogyan reagálhatna rá. Az arca egyre jobban pirosba fordul át, miközben fel s alá járatja szemeit az idegenek.*
- Ó én... Enbestri Liopertives vagyok.
*Folyamatosan azon töri a fejét, hogy mégis mit mondhatna, de semmi nem jut az eszébe. Zavarában a földet nézi, néha fel-fel pillant, hogy ott ül-e a férfi, és nem csak odaképzelte magának.*
- Igen, ez... ez tényleg így van.
*Próbál mosolyogni, de valójában nagyon zavarba érzi magát, és az sem segít a helyzeten, hogy nem igazán tudnak miről beszélgetni. Csak kívülről rájuk kell nézni: ég és föld a különbség.*
- Nem, nem baj.
*Legyint majd zavartan igazgatja a haját.*
- Örülök a társaságnak.
~Normálisabb, mint az anyám, az biztos. Pedig nem is ismerem.~
*Az uraskodástól sem érzi jobban magát, nem is tudja, hogy hogyan reagálhatna rá. Az arca egyre jobban pirosba fordul át, miközben fel s alá járatja szemeit az idegenek.*
- Ó én... Enbestri Liopertives vagyok.
*Folyamatosan azon töri a fejét, hogy mégis mit mondhatna, de semmi nem jut az eszébe. Zavarában a földet nézi, néha fel-fel pillant, hogy ott ül-e a férfi, és nem csak odaképzelte magának.*
6217. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-18 19:58:27
Üzenet elküldve: 2017-08-18 19:58:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Enbestri Liopertives//
*Természetesen a beszélgetés lassú elvérzését Sahhal a legnagyobb szívfájdalomnak éli át, mint oly sok korábbi társalgásnak épp hogy nevezhető szóváltását azelőtt, de nem adja fel ennyiből, még maradt benne egy kevés kitartás.*
-Van benne logika. Az egyik barátom szokta mondani, hogy a melegben eltompul az agy, a hidegben pedig felélénkül.
*Természetesen az említett barát létezése kérdéses, és ez a dolog is az ő légből kapott feltételezése lehet akár amit csak most talált ki, de ez rejtély marad. Nem akarja elveszteni a magabiztosság álcáját. Egy biccentéssel és mosollyal fogadja el a felajánlást, és le is ül a nő mellé, egyenes háttal és keresztbe tett lábakkal fordulva felé féloldalasan, mintha csak egy megbeszélésen ülnének a tanácsban. Kellően rájátszik, de nem húzza túl azért, nehogy véletlenül színészkedésnek tűnjön. Ő csak próbálja előszedni, amit a nevelői és szülei vertek belé gyerekkorában.*
-Bocsánat, nem akartam tolakodó lenni!
*Közben persze megfordul a fejében, miért is beszélget a nővel, de ráfogja a szemrevalóság tényére, és túl és lép ezen. Viszont elérkezettnek látja az időt, hogy megeresszen egy bemutatkozást.*
-Milyen modortalan vagyok!*Enyhén meghajol ülve, arra a pár pillanatra még a lábát is egyenesbe rendezi.* Sahhal Maron vagyok, a Maron ház örököse.
~Meg az adósságoké.~
*Ezt már csak a saját fejében fűzi hozzá a bemutatkozáshoz, bár szíve szerint a mondathoz is hozzá tenné, nem akar megtévesztő lenni. Mindenesetre nem hazudott, esetleg annyi a füllentés, hogy már nem sokáig lehet nemes ha így folytatja. Családja nem olyan nagynevű hogy mindenki ismerje, tehát csak reménykedni tud benne, hogy Enbestri se hallott még vagyonukat elkártyázó szüleiről.*
*Természetesen a beszélgetés lassú elvérzését Sahhal a legnagyobb szívfájdalomnak éli át, mint oly sok korábbi társalgásnak épp hogy nevezhető szóváltását azelőtt, de nem adja fel ennyiből, még maradt benne egy kevés kitartás.*
-Van benne logika. Az egyik barátom szokta mondani, hogy a melegben eltompul az agy, a hidegben pedig felélénkül.
*Természetesen az említett barát létezése kérdéses, és ez a dolog is az ő légből kapott feltételezése lehet akár amit csak most talált ki, de ez rejtély marad. Nem akarja elveszteni a magabiztosság álcáját. Egy biccentéssel és mosollyal fogadja el a felajánlást, és le is ül a nő mellé, egyenes háttal és keresztbe tett lábakkal fordulva felé féloldalasan, mintha csak egy megbeszélésen ülnének a tanácsban. Kellően rájátszik, de nem húzza túl azért, nehogy véletlenül színészkedésnek tűnjön. Ő csak próbálja előszedni, amit a nevelői és szülei vertek belé gyerekkorában.*
-Bocsánat, nem akartam tolakodó lenni!
*Közben persze megfordul a fejében, miért is beszélget a nővel, de ráfogja a szemrevalóság tényére, és túl és lép ezen. Viszont elérkezettnek látja az időt, hogy megeresszen egy bemutatkozást.*
-Milyen modortalan vagyok!*Enyhén meghajol ülve, arra a pár pillanatra még a lábát is egyenesbe rendezi.* Sahhal Maron vagyok, a Maron ház örököse.
~Meg az adósságoké.~
*Ezt már csak a saját fejében fűzi hozzá a bemutatkozáshoz, bár szíve szerint a mondathoz is hozzá tenné, nem akar megtévesztő lenni. Mindenesetre nem hazudott, esetleg annyi a füllentés, hogy már nem sokáig lehet nemes ha így folytatja. Családja nem olyan nagynevű hogy mindenki ismerje, tehát csak reménykedni tud benne, hogy Enbestri se hallott még vagyonukat elkártyázó szüleiről.*
6216. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-18 17:48:06
Üzenet elküldve: 2017-08-18 17:48:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Aki gyakran jár erre annak nem lehet új látvány az öreg, aki ilyenkor szokott a szökőkút szélén ücsörögni és nézni a tömeget. Néhányan meg is jegyzik, hogy jó dolga van az öregnek, hogy ráér itt üldögélni. Igazuk is van. Faerum-nak nem kell dolgoznia úgyhogy megteheti, hogy azt teszi amit egész életében szeretett és amiben a legjobb volt. Nézi az arra járókat és élvezi a jó időt. Botja a kezében, íja pedig mellette pihen. Úgy néz ki mint egy öreg vadász. Aki ezt állítja nem is téved túl nagyot, de hogy ő valóban kicsoda azt kevesen tudhatják.*
6215. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-18 10:34:43
Üzenet elküldve: 2017-08-18 10:34:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Vlendor felkészülten érkezik a főtérre. Mint általában minden kalandor aki el tervezi hagyni a biztonságos várost utoljára még a szökőkúthoz lép és megmeríti a kulacsát. Nem akármilyen kihívás vár rá. Bár sokat tapasztalt már élete során, de mind a mágia, mind a tudomány elég távoli dolog maradt tőle. Nem retteg már tőle mint mikor elhagyta a törzsét, de továbbra is kerülte ha tudta. A mágusok olyan hatalmaknak képesek parancsolni melyeket a hozzá hasonló egyszerű harcosok fel sem foghatnak. Persze ez is a gyengéjük hisz saját gőgjük sokszor a végzetük lesz, de akkor is a saját játékába beszállni egynek és kipróbálni, hogy túléljük-e nem túl biztonságos.*
6214. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-17 23:23:49
Üzenet elküldve: 2017-08-17 23:23:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egymás árnyékában//
*Mikor az ismerős hangot hallja maga mögül talán kicsit megkönnyebbül, már a hallottak után kételyei még így is bekukucskálnak, várnak a küszöbön.*
- Bár eléggé beesteledett már. Ha sietünk, talán még a hold lesz fent mire kiérünk. *Mondja, de közben nem néz fel Vorenre, az eget nézi és az égitestet, hangja olyan hűvös, mint az éjszakai levegő.
Nem húzza el a kezét, mikor a sötételf ráfekteti sajátját. De nem is nyúl érte. Úgy hagyja, megvárja, míg elengedik. Rég volt már, hogy valaki egyáltalán hozzáért.*
- Elintézni való? Izgalmasan hangzik. *Motyogja, az előbbihez hasonló hangszínben. Felkel a kút mellől, ezzel megszakítva a testi kapcsolatot a férfivel. Elindul, ki a városból, ezúttal nem fordul vissza, hogy jönnek-e utána.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.08.20 23:11:16, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Mikor az ismerős hangot hallja maga mögül talán kicsit megkönnyebbül, már a hallottak után kételyei még így is bekukucskálnak, várnak a küszöbön.*
- Bár eléggé beesteledett már. Ha sietünk, talán még a hold lesz fent mire kiérünk. *Mondja, de közben nem néz fel Vorenre, az eget nézi és az égitestet, hangja olyan hűvös, mint az éjszakai levegő.
Nem húzza el a kezét, mikor a sötételf ráfekteti sajátját. De nem is nyúl érte. Úgy hagyja, megvárja, míg elengedik. Rég volt már, hogy valaki egyáltalán hozzáért.*
- Elintézni való? Izgalmasan hangzik. *Motyogja, az előbbihez hasonló hangszínben. Felkel a kút mellől, ezzel megszakítva a testi kapcsolatot a férfivel. Elindul, ki a városból, ezúttal nem fordul vissza, hogy jönnek-e utána.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.08.20 23:11:16, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
6213. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-17 23:15:55
Üzenet elküldve: 2017-08-17 23:15:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zhorack//
*Apró lépteivel tartja az iramot Zhorack mellett, hallgatva a hatalmas problémákat. ~Van pénze új fegyverre, nem? Akkor mi a probléma?~ Csak bólint.*
- Mármint, most? *Pillant körbe az éjszakába, nem hinné, hogy ilyenkor ott van a kovács, bár nem sokat jár oda. A Szegénynegyedhez fordulva komolyabban körbepillant, persze mindezt feltűnés nélkül a sötételf előtt. Nem tudja, most mit kéne szólnia, így inkább hallgat, figyelve a másik minden lépését, illetve a körülötte lévő helyzetet. Már nem sokan vannak odakint, de egy két kóválygó lélek még így is feltűnik. Most, hogy tudja, Zhorack orgyilkos, bár nem fél tőle, de azért jobb, ha nem kap hátba egy kést. Még mindig furcsállja ezt az ajánlatot, nem tudja hova tenni magában, de majd úgyis minden kiderül idővel.*
*Apró lépteivel tartja az iramot Zhorack mellett, hallgatva a hatalmas problémákat. ~Van pénze új fegyverre, nem? Akkor mi a probléma?~ Csak bólint.*
- Mármint, most? *Pillant körbe az éjszakába, nem hinné, hogy ilyenkor ott van a kovács, bár nem sokat jár oda. A Szegénynegyedhez fordulva komolyabban körbepillant, persze mindezt feltűnés nélkül a sötételf előtt. Nem tudja, most mit kéne szólnia, így inkább hallgat, figyelve a másik minden lépését, illetve a körülötte lévő helyzetet. Már nem sokan vannak odakint, de egy két kóválygó lélek még így is feltűnik. Most, hogy tudja, Zhorack orgyilkos, bár nem fél tőle, de azért jobb, ha nem kap hátba egy kést. Még mindig furcsállja ezt az ajánlatot, nem tudja hova tenni magában, de majd úgyis minden kiderül idővel.*
6212. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-17 22:40:06
Üzenet elküldve: 2017-08-17 22:40:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sahhal Maron//
- Én inkább a hideget nem szeretem.
~Ez most komoly? Erről kell beszélned? Így nem igazán fogsz tetszeni neki.~
*Zavartam próbál meg mosolyogni, és észre sem veszi, hogy a másik sem lehet tökéletesen magabiztos. Inkább úgy érzi, hogy a megfelelő beszédtéma kiválasztása a probléma.
Egy szégyenlős tekintet mögé rejtőzött mosollyal válaszol a másik tekintetére, nem igazán tudja, hogy ilyenkor mit kell csinálni. Az sem segít a dolgon, hogy a férfi nemes. Mindig is imádta azt a hangulatot, ami körbeveszi őket, azt a magabiztosságot, kecsességet, ahogyan mások néznek rájuk. Persze ő ezt soha nem élhette át, ezért pedig iszonyúan féltékeny szokott lenni minden nemesre. Nem is a pénz érdekli, hanem az az atmoszféra igazán lenyűgöző a számára.
Nem igazán szeretne a problémájáról beszélni, próbálja elfedni az igazságot, más témát találni, mint mindig.*
- Á, dehogy. Semmi különös, csak a szokásos. De... nem ül le?
- Én inkább a hideget nem szeretem.
~Ez most komoly? Erről kell beszélned? Így nem igazán fogsz tetszeni neki.~
*Zavartam próbál meg mosolyogni, és észre sem veszi, hogy a másik sem lehet tökéletesen magabiztos. Inkább úgy érzi, hogy a megfelelő beszédtéma kiválasztása a probléma.
Egy szégyenlős tekintet mögé rejtőzött mosollyal válaszol a másik tekintetére, nem igazán tudja, hogy ilyenkor mit kell csinálni. Az sem segít a dolgon, hogy a férfi nemes. Mindig is imádta azt a hangulatot, ami körbeveszi őket, azt a magabiztosságot, kecsességet, ahogyan mások néznek rájuk. Persze ő ezt soha nem élhette át, ezért pedig iszonyúan féltékeny szokott lenni minden nemesre. Nem is a pénz érdekli, hanem az az atmoszféra igazán lenyűgöző a számára.
Nem igazán szeretne a problémájáról beszélni, próbálja elfedni az igazságot, más témát találni, mint mindig.*
- Á, dehogy. Semmi különös, csak a szokásos. De... nem ül le?
6211. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-17 22:25:05
Üzenet elküldve: 2017-08-17 22:25:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Enbestri Liopertives//
*Már kezdte elveszíteni a reményt mai járőrkörútjával kapcsolatban, és elfogadni a tényt, hogy ma se találhat magának beszélgetőpartnert mikor végre valahára visszaszól neki valaki. Ami azt illeti ezt a valakit látta kiszaladni a szegénynegyedből, sőt mintha a tekintetét is érezte volna magán pár pillanatig, de nem tulajdonított neki figyelmet hiszen mindennapos dolog arrafelé az ilyesmi. Jobban megnézi magának Enbestrit, és el is könyveli azonnal, hogy szép teremtést talált magának társaságnak. Arra nem számított reggel, hogy egy nővel fog beszélni, így hát szokásos zavara azonnal fellép nála.*
-Hát... én is, de a túl meleget azért nem.
*Még messze van a feloldódástól, tetézi a dolgot ráadásul a tény, hogy a másik nem képviselőjével beszél.*
~Ennél egyedibben nem válaszolhattam volna.~
*Azért meg is fordul a fejében, hogyha már sikerült valakivel eljutnia odáig, hogy válaszoljon is neki akkor nem kellene béna monológokkal és zavarodottsággal elrontani ezt az egészet, így hát azért csak kierőltet még magából valamit egy halvány, csábosnak tervezett mosoly kíséretében, ami érdekesen hat anélkül, hogy Enbestri szemébe nézne.*
-Jól van? Nem leskelődni akartam, de nem tudta elkerülni a figyelmemet ahogy idesietett... Bántották talán?
*Próbál rátámaszkodni a tényre, hogy ő most egy gazdag nemesnek néz ki, és fess módon kihúzza magát, már amennyire az alkata engedi neki ezt a beállást. Aktuálisan ezzel csak a beszélgetések kezdeti szakaszán való tehetetlenségét, és topaságát próbálja elfedni, mindvégig fenntartva azt a halvány mosolyt az ábrázatán, de kerülve a szemkontaktust.*
A hozzászólás írója (Sahhal Maron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.17 22:25:24
*Már kezdte elveszíteni a reményt mai járőrkörútjával kapcsolatban, és elfogadni a tényt, hogy ma se találhat magának beszélgetőpartnert mikor végre valahára visszaszól neki valaki. Ami azt illeti ezt a valakit látta kiszaladni a szegénynegyedből, sőt mintha a tekintetét is érezte volna magán pár pillanatig, de nem tulajdonított neki figyelmet hiszen mindennapos dolog arrafelé az ilyesmi. Jobban megnézi magának Enbestrit, és el is könyveli azonnal, hogy szép teremtést talált magának társaságnak. Arra nem számított reggel, hogy egy nővel fog beszélni, így hát szokásos zavara azonnal fellép nála.*
-Hát... én is, de a túl meleget azért nem.
*Még messze van a feloldódástól, tetézi a dolgot ráadásul a tény, hogy a másik nem képviselőjével beszél.*
~Ennél egyedibben nem válaszolhattam volna.~
*Azért meg is fordul a fejében, hogyha már sikerült valakivel eljutnia odáig, hogy válaszoljon is neki akkor nem kellene béna monológokkal és zavarodottsággal elrontani ezt az egészet, így hát azért csak kierőltet még magából valamit egy halvány, csábosnak tervezett mosoly kíséretében, ami érdekesen hat anélkül, hogy Enbestri szemébe nézne.*
-Jól van? Nem leskelődni akartam, de nem tudta elkerülni a figyelmemet ahogy idesietett... Bántották talán?
*Próbál rátámaszkodni a tényre, hogy ő most egy gazdag nemesnek néz ki, és fess módon kihúzza magát, már amennyire az alkata engedi neki ezt a beállást. Aktuálisan ezzel csak a beszélgetések kezdeti szakaszán való tehetetlenségét, és topaságát próbálja elfedni, mindvégig fenntartva azt a halvány mosolyt az ábrázatán, de kerülve a szemkontaktust.*
A hozzászólás írója (Sahhal Maron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.17 22:25:24
6210. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-17 22:07:24
Üzenet elküldve: 2017-08-17 22:07:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sahhal Maron//
*Könnyes arccal vágtat ki a szegénynegyedből, majd mikor a főtérre ér kicsit lelassít, megáll pár perc erejéig, és próbál megnyugodni.*
~Persze, igen! Miért kell mindig ezt csinálnod? Hagyd már abba! Miért nem tudod végre abbahagyni? Legalább egy nap erejéig!~
*Odasétál a szökőkúthoz, megmossa vörösre sírt szemeit, majd leül egy padra a nagy fa árnyéka alá. Úgy képzeli, hogy majd az elrejti őt mindenki mástól.*
~A másik irányba kellett volna menned, mondjuk a folyóhoz. Ott kevesebben vannak. De most már mindegy.~
*A nap megszárítja a vizes arcát, és a nyugodt főtéren, a pad alatt ücsörögve szép lassan elfogynak a könnyei. Szeme fehérsége visszatér, így már csak bágyadtan nézegeti a járókelőket.
Ahogy telik az idő, nem tudja nem észre venni a férfit, aki nemrég érkezett. Enbestri szinte már túl feltűnően bámulja őt.
Eddig azt hitte, hogy álmai nem válhatnak valóra, mert nem létezik olyan férfi, amilyet ő bizony kitalált magának, de úgy tűnik, hogy egy kicsit mégis. Na jó, persze sok mindenben nem hasonlít arra az álomképre, amit eddig dédelgetett, de azért nem is olyan rossz. Elég magas, mint tudjuk jól, milyen fontos az egy nő számára ez. Bár túl kevés rajta az izom, és a haja is rövidebb, mint amiről ő képzelgett, de legalább azok a tincsek feketék, és a szeme kék. Bár, az is igaz, hogy nem ugyan az az árnyalat, mint ami Enbestri fantáziáját megmozgatta. Egész helyes, így hát nem is érdekes, ha nem tökéletes.
Azonban nem tudja nem észrevenni a méregdrága ruháit. Olyanokat, amiket ő maga sosem tudna megvásárolni.*
~Szuper!~
*Durcáskodik magában, majd próbál máshova nézni. Már nem akarja fájdítani a szívét a nemesekkel, a féltékenység szinte minden porcikáját átjárja.
Mindez pedig addig tart, amíg valaki meg nem szólítja. Mikor felnéz, alig hisz a szemének, kétszer meg kellene dörzsölnie, hogy higgyen nekik, de elég bután nézne ki, így nem teszi.*
- Ő, igen. Szép.
*Sűrűn pislog, nagy szemekkel néz a férfire.*
- Szeretem, ha meleg van.
*Könnyes arccal vágtat ki a szegénynegyedből, majd mikor a főtérre ér kicsit lelassít, megáll pár perc erejéig, és próbál megnyugodni.*
~Persze, igen! Miért kell mindig ezt csinálnod? Hagyd már abba! Miért nem tudod végre abbahagyni? Legalább egy nap erejéig!~
*Odasétál a szökőkúthoz, megmossa vörösre sírt szemeit, majd leül egy padra a nagy fa árnyéka alá. Úgy képzeli, hogy majd az elrejti őt mindenki mástól.*
~A másik irányba kellett volna menned, mondjuk a folyóhoz. Ott kevesebben vannak. De most már mindegy.~
*A nap megszárítja a vizes arcát, és a nyugodt főtéren, a pad alatt ücsörögve szép lassan elfogynak a könnyei. Szeme fehérsége visszatér, így már csak bágyadtan nézegeti a járókelőket.
Ahogy telik az idő, nem tudja nem észre venni a férfit, aki nemrég érkezett. Enbestri szinte már túl feltűnően bámulja őt.
Eddig azt hitte, hogy álmai nem válhatnak valóra, mert nem létezik olyan férfi, amilyet ő bizony kitalált magának, de úgy tűnik, hogy egy kicsit mégis. Na jó, persze sok mindenben nem hasonlít arra az álomképre, amit eddig dédelgetett, de azért nem is olyan rossz. Elég magas, mint tudjuk jól, milyen fontos az egy nő számára ez. Bár túl kevés rajta az izom, és a haja is rövidebb, mint amiről ő képzelgett, de legalább azok a tincsek feketék, és a szeme kék. Bár, az is igaz, hogy nem ugyan az az árnyalat, mint ami Enbestri fantáziáját megmozgatta. Egész helyes, így hát nem is érdekes, ha nem tökéletes.
Azonban nem tudja nem észrevenni a méregdrága ruháit. Olyanokat, amiket ő maga sosem tudna megvásárolni.*
~Szuper!~
*Durcáskodik magában, majd próbál máshova nézni. Már nem akarja fájdítani a szívét a nemesekkel, a féltékenység szinte minden porcikáját átjárja.
Mindez pedig addig tart, amíg valaki meg nem szólítja. Mikor felnéz, alig hisz a szemének, kétszer meg kellene dörzsölnie, hogy higgyen nekik, de elég bután nézne ki, így nem teszi.*
- Ő, igen. Szép.
*Sűrűn pislog, nagy szemekkel néz a férfire.*
- Szeretem, ha meleg van.
6209. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-17 20:01:39
Üzenet elküldve: 2017-08-17 20:01:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Nagyot sóhajtva lép a főtérre, ugyanazokkal a kíváncsi szemekkel mérve végig a dolgos és kevésbé dolgos népséget, amikkel teszi azt már hosszú évek óta. Kisimít pár ráncot a köpenyén, megigazítja magán ezzel együtt ruházatát, végül is nem nézhet ki úgy mint egy szakadt bugris. Bár bolond lenne aki annak nézi, külsőleg lerí róla hogy nem köznép szülötte és bár ez is távol áll az igazságtól, mégis jobb ezt sugallni a környezete felé. Megtéve céltalan sétakörét a téren mereng azon, ma mit fog és mit nem fog csinálni annak érdekében, hogy új ismerősöket szerezzen. Amúgy nincs is neki sok, igazából egy se mert a legtöbb ember akivel beszélgetne ismeri a családja hírét, és szóba se áll vele. Meg is van a véleménye a nemesekről és gazdagokról ezáltal, de erre a véleményre se kíváncsi senki, legfeljebb a kocsmákban szerezhet magának pár "ékesszóló" barátot, rájuk meg a legkevésbé sincs szüksége, semmi hasznot nem tudna húzni néhány lepukkant részegből. Ettől függetlenül megnéz magának mindenkit, próbálja a legszebb mosolyát elővenni és esetenként még egy pár szép szót is odaszól az ígéretesebb célpontoknak.*
-Szép napunk van, nem igaz? Végre kellemesen meleg van, és a nap sem tűz!
-Szép napunk van, nem igaz? Végre kellemesen meleg van, és a nap sem tűz!
6208. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-16 21:31:08
Üzenet elküldve: 2017-08-16 21:31:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
Mindig is az éjszakát kedvelte. Az éjszaka valahogy más, nyugodtabb érzéseket keltett benne. Csendesen gyalogolt, és közben alaposan megnézte Arthenior főterét. A közepén lévő szökőkút már önmagában lenyűgöző látványt nyújtott. Ahogy odalépett a szökőkúthoz, belenézett a vízbe, és csak nézte a vizet. Tiszta vizében a hold is és az ő arca is visszatükröződött. Egy darabig csak bámult, mély gondolataiból a víz hullámzása zökkentette ki. Felnézett, a szökőkút másik oldalán egy lány állt, éppen ivott. A lány épp csak ránézett aztán már fordult is, és ment tovább. Shyieg's nagyot sóhajtott, aztán ő is merített a vízből. Ahogy belenyúlt a vízbe, az meglepően hűvös volt, de ez őt nem zavarta. Sőt kimondottan élvezte, ahogy a cseppek végigfolynak a karján, benedvesítik a ruháját is. Sajnálta, hogy ebben a meleg éjszakában nem sokáig tart egy ilyen frissítő. Egy perc nem kell és megszárad a ruhája. Elhúzta a száját, mint akinek egy kellemetlen gondolata támadt. Lassan indulnia kell. Sajnálkozva vetett még egy pillantást a szökőkútra, majd körbenézett a főtéren, fejébe húzta a csuklyáját, és elindult.
6207. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-16 20:23:44
Üzenet elküldve: 2017-08-16 20:23:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kósza//
- Igen.
*Mosolyog a lányra.*
- Ez elég pozitív.
*Elindul a főtéren a szegénynegyed felé, a lány mellett sétál, figyelve arra, hogy számára milyen tempó a megfelelő.*
- El kell majd mennem a Kovácsműhelybe.
*Egy kicsit gondolkodik azon, hogy elmondja-e a történetet, de végül csak beszélni kezd. Még ha nem is mondd el mindent, nem hiszi, hogy nagy baja lenne tőle.*
- Tudja, elloptak tőlem egy csomó fegyvert. Készítettem másikat. Egy nemes nem sétálhat tőr nélkül, mert esélyes hogy kirabolják.
*Enyhén oldalra sandít.*
- Főleg, ha sötételf, és folyamatosan a szegények között kell közlekednie.
- Igen.
*Mosolyog a lányra.*
- Ez elég pozitív.
*Elindul a főtéren a szegénynegyed felé, a lány mellett sétál, figyelve arra, hogy számára milyen tempó a megfelelő.*
- El kell majd mennem a Kovácsműhelybe.
*Egy kicsit gondolkodik azon, hogy elmondja-e a történetet, de végül csak beszélni kezd. Még ha nem is mondd el mindent, nem hiszi, hogy nagy baja lenne tőle.*
- Tudja, elloptak tőlem egy csomó fegyvert. Készítettem másikat. Egy nemes nem sétálhat tőr nélkül, mert esélyes hogy kirabolják.
*Enyhén oldalra sandít.*
- Főleg, ha sötételf, és folyamatosan a szegények között kell közlekednie.
6206. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-16 14:08:39
Üzenet elküldve: 2017-08-16 14:08:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Nem szokása Orinak sokáig egy helyben álldogálnia idegen környezetben, így amint megpillantja az Arthenior főterét ékesítő szökőkutat, célirányosan elindul felé. Kényelmes, ruganyos léptekkel halad, mintha világ életében ezen a környéken járna-kelne, rá-rámosolyogva az emberekre, akik mellett elhalad. Különleges, falevél díszítésű, a zöld és a barna színeiben játszó folt-varrott köpenyét még mindig karján viszi, csizmái kopognak a kövezett téren, de ez is alig hallható, beleveszik a tér zsivajába. Sötétbőr nadrágjában és világosbőr tunikájában kezd kicsit kimelegedni, ezt akár az időre is lehetne fogni (tikkasztó, csapadékmentes, meleg napunk van), de ez valószínűleg annak a következménye, hogy a lány elfáradt kissé.
Szemet gyönyörködtető a környezet: a szökőkutat egyszerűen csodálatosnak találja, a faragott kőpadok lenyűgözőek, na és a márványoszlop! Valószínűleg még az is látja rajta, hogy nem ide valósi (sőt, mitöbb, most jár itt először), akinek csak áthalad a lányon a tekintete, de a rutinos rókák már messziről kiszúrják a viselkedéséről és bámészkodásáról.
Több-kevesebb megszakítással elér végül a szökőkúthoz, annak párkányára leteszi a köpenyét, és bár nem veszi le a hátáról a tegezt és a hosszú íjat, azért megigazgatja, hátha kényelmesebben fekszik a hátán a továbbiakban.
Nadrágjának egy szűk zsebében keres egy darabka bőrzsineget, majd megrázza hosszú sötétbarna haját, és egy kacifántos mozdulattal kontyot varázsol a feje tetejére, hátha így kicsit komfortosabban érzi magát, amíg szállást talál. A szökőkút vize fölé hajol, mélyet merít belőle, majd azzal a mozdulattal megmossa az arcát, tarkóját, karjait. Kicsit iszik is belőle - a víz kristálytiszta, és azonnal oltja a szomját. Hosszan nyújtózkodik, aztán megfordul és a kút peremének támaszkodik.
Így üldögél néhány percet, aztán lassan felveszi a köpenyét és bandukolva megindul a közvetlen a tér mellett álló, nagy fa hűvös árnyéka felé. A fához érve megáll, finom mozdulatokkal leteszi a köpenyt, ráteszi a hosszú íjat a tegezzel, majd egyszerűen kibújik a csizmáiból és azokat is a kis rakás mellé teszi. Megtornáztatja kicsit a talpát és a lábujjait, nyújtózkodik megint kicsit, bemozgatja a derekát, a hátát. Mindezt lassú mozdulatokkal, hisz nem siet sehova – aztán törökülésbe ül, a hátát nekiveti a fának, és egyszerűen csak örül annak, hogy itt lehet.*
Szemet gyönyörködtető a környezet: a szökőkutat egyszerűen csodálatosnak találja, a faragott kőpadok lenyűgözőek, na és a márványoszlop! Valószínűleg még az is látja rajta, hogy nem ide valósi (sőt, mitöbb, most jár itt először), akinek csak áthalad a lányon a tekintete, de a rutinos rókák már messziről kiszúrják a viselkedéséről és bámészkodásáról.
Több-kevesebb megszakítással elér végül a szökőkúthoz, annak párkányára leteszi a köpenyét, és bár nem veszi le a hátáról a tegezt és a hosszú íjat, azért megigazgatja, hátha kényelmesebben fekszik a hátán a továbbiakban.
Nadrágjának egy szűk zsebében keres egy darabka bőrzsineget, majd megrázza hosszú sötétbarna haját, és egy kacifántos mozdulattal kontyot varázsol a feje tetejére, hátha így kicsit komfortosabban érzi magát, amíg szállást talál. A szökőkút vize fölé hajol, mélyet merít belőle, majd azzal a mozdulattal megmossa az arcát, tarkóját, karjait. Kicsit iszik is belőle - a víz kristálytiszta, és azonnal oltja a szomját. Hosszan nyújtózkodik, aztán megfordul és a kút peremének támaszkodik.
Így üldögél néhány percet, aztán lassan felveszi a köpenyét és bandukolva megindul a közvetlen a tér mellett álló, nagy fa hűvös árnyéka felé. A fához érve megáll, finom mozdulatokkal leteszi a köpenyt, ráteszi a hosszú íjat a tegezzel, majd egyszerűen kibújik a csizmáiból és azokat is a kis rakás mellé teszi. Megtornáztatja kicsit a talpát és a lábujjait, nyújtózkodik megint kicsit, bemozgatja a derekát, a hátát. Mindezt lassú mozdulatokkal, hisz nem siet sehova – aztán törökülésbe ül, a hátát nekiveti a fának, és egyszerűen csak örül annak, hogy itt lehet.*
6205. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-16 01:58:56
Üzenet elküldve: 2017-08-16 01:58:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nälori, Voren//
*Mikor ki ér Voren a főtérre meg látja Nälori-t a kútnál. Oda megy hozzá, majd ezeket a szavakat mondja.*
-Bocsáss hogy meg várattalak. Egy kis elintézni valóm volt.
*Majd le ül ő is a kúthoz.*
-Sokat vártál rám? Van még kedved a vadászathoz?
*Eltűnődik gondolataiban, hogy most mit gondolhat róla. Nem szerette volna őt átverni. Elhessegeti eme gondolatokat aztán a lány kézéért nyúl, hátha meg bocsát neki. Meg ígéri magában hogy nem váratja meg többet Nälori-t. Várja, hogy milyen döntést hoz majd a lány, reméli továbbra is maradhat a beszélő partnere.*
*Mikor ki ér Voren a főtérre meg látja Nälori-t a kútnál. Oda megy hozzá, majd ezeket a szavakat mondja.*
-Bocsáss hogy meg várattalak. Egy kis elintézni valóm volt.
*Majd le ül ő is a kúthoz.*
-Sokat vártál rám? Van még kedved a vadászathoz?
*Eltűnődik gondolataiban, hogy most mit gondolhat róla. Nem szerette volna őt átverni. Elhessegeti eme gondolatokat aztán a lány kézéért nyúl, hátha meg bocsát neki. Meg ígéri magában hogy nem váratja meg többet Nälori-t. Várja, hogy milyen döntést hoz majd a lány, reméli továbbra is maradhat a beszélő partnere.*
6204. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-15 02:55:06
Üzenet elküldve: 2017-08-15 02:55:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Való igaz, inkább festhet egy komplett idiótának ebben az öltözékben, mint egy jól megtervezett álca tulajdonosának, de hát eléggé reménytelen helyzetben van. Vagy felismerik a fekete hajkoronát a városőrök, vagy kiröhögteti magát egy ilyen ruhában. Az utóbbi tűnt már indulás előtt is kevésbé rossznak, így emellett döntött.
Tény, hogy még így napnyugta előtt is borzalmasan melege van benne, de most is csak az előbbi indokra tudna hivatkozni.
Csak bólint, jelezve, hogy igen, a mágustoronyban elhangzottakról beszél, majd miután Nolienak leesik, miről is beszél, lelkesen válaszol.*
- Igen, itt maradnék veled egy időre. Persze, csak ha még mindig áll az ajánlatod. Hamarosan leszáll az éj, akkor talán még hasznomra is válik ez a ruha.
*A sötétben olyan lesz majd, mint egy az árnyakkal eggyé vált teremtmény, legalábbis saját elképzelése szerint. Ha ügyesen csinálják, még talán az is kivitelezhető lesz, hogy távolról nézve úgy tűnjön, mintha Nolie egyedül térne haza a Namos Házba, vagy hogy hívják a helyet, amiről a tündér beszél.*
- Megyek, megyek!
*Ha tiltakozna sem lenne esélye. Azonban valahogy jobb érzés, hogy Nolie ráncigálja magával, mint ahogy egy jól megtermedt, hústorony őr hurcolná ki tudja hová.*
- Nem ismerem a Gazdagnegyedet. Eddig messziről elkerültem, szóval én most csak követlek.
*Úgy érzi magát, mint Nolie a kikötőben. Minden egyes gyanús alaktól megrémül, főleg azoktól, amelyeknél fegyver is van, ráadásul ha az említett negyedbe érnek, már azt sem fogja tudni, merre járnak épp. A várost ismeri, de a gazdagok lakta környéken eddig még soha nem járt.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.15 02:56:20
*Való igaz, inkább festhet egy komplett idiótának ebben az öltözékben, mint egy jól megtervezett álca tulajdonosának, de hát eléggé reménytelen helyzetben van. Vagy felismerik a fekete hajkoronát a városőrök, vagy kiröhögteti magát egy ilyen ruhában. Az utóbbi tűnt már indulás előtt is kevésbé rossznak, így emellett döntött.
Tény, hogy még így napnyugta előtt is borzalmasan melege van benne, de most is csak az előbbi indokra tudna hivatkozni.
Csak bólint, jelezve, hogy igen, a mágustoronyban elhangzottakról beszél, majd miután Nolienak leesik, miről is beszél, lelkesen válaszol.*
- Igen, itt maradnék veled egy időre. Persze, csak ha még mindig áll az ajánlatod. Hamarosan leszáll az éj, akkor talán még hasznomra is válik ez a ruha.
*A sötétben olyan lesz majd, mint egy az árnyakkal eggyé vált teremtmény, legalábbis saját elképzelése szerint. Ha ügyesen csinálják, még talán az is kivitelezhető lesz, hogy távolról nézve úgy tűnjön, mintha Nolie egyedül térne haza a Namos Házba, vagy hogy hívják a helyet, amiről a tündér beszél.*
- Megyek, megyek!
*Ha tiltakozna sem lenne esélye. Azonban valahogy jobb érzés, hogy Nolie ráncigálja magával, mint ahogy egy jól megtermedt, hústorony őr hurcolná ki tudja hová.*
- Nem ismerem a Gazdagnegyedet. Eddig messziről elkerültem, szóval én most csak követlek.
*Úgy érzi magát, mint Nolie a kikötőben. Minden egyes gyanús alaktól megrémül, főleg azoktól, amelyeknél fegyver is van, ráadásul ha az említett negyedbe érnek, már azt sem fogja tudni, merre járnak épp. A várost ismeri, de a gazdagok lakta környéken eddig még soha nem járt.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.15 02:56:20
6203. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-15 02:28:22
Üzenet elküldve: 2017-08-15 02:28:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Maga sem tudja megmondani, hogy ismerte fel Norit, de amint meglátta a bebugyolált arcát, biztos volt benne, hogy ő az. Ha nem takarja hátát hosszú köpeny, lehet, már hátulról is felismerte volna, és akkor most a nyakán lógva örülne neki. Így viszont elölről kapja a hűvös, apró testű tündér meleg ölelését.
Talán a túl sok ruha miatt bukott le. Igen, az lehetett az oka. Nolie egy szál lenge, sötétkék ruhában van, ami a térdét verdesi, és még így is megizzadt, amíg kisétált a piacra, és tett egy kört a gazdagnegyedben, Senki sem bújna vastag köpeny és sál alá, ha nincs rejtegetni valója. Szerencséjükre az utca embere nem figyel az ilyen apróságokra, ők csak egy fura figurát láthatnak, akit egy lesajnáló pillantásnál többre nem is méltatnak. Ő viszont kiszúrta a lányt, de nem szeretgetheti halálra a forgalmas tér közepén. Behúzódnak egy ház árnyékába.*
-Ne haragudj, nem akartam... *Dehogy nem akarta, azért tette, mert nem gondolkodott. Eszébe sem jutott, hogy a nagy ugrabugrálásával csak magára vonja mások figyelmét.*
-A mágustoronyban?
*Beletelik pár pillanatba, mire eszébe jut, annyi mindenről beszélgettek ott, és annak már legalább két hatja.*
-Úgy érted... *Kezdi bizonytalan hangon, de tekintete már csillog, mint aki megsejtett valami nagyon jót.* Úgy érted itt maradnál velem egy időre?
*El sem hiszi, hogy ismét együtt lehetnek. Hónapok óta alig találkozott a feketeséggel, mikor sikerül, akkor is félve, sietve kellett megejteniük, nehogy bajba kerüljenek. Itt, Artheniorban is van mitől félniük, de ha eljutnának a Namos házba, akkor egy kicsit kifújhatják magukat.*
-Persze. *Bólint komolyan. Norinak segítségre van szüksége, és mindent tőle telhetőt megtesz, hogy biztonságban legyen.* Gyere, megmutatom a házat, amiről meséltem!
*Azzal kézen ragadja a lányt, és sietve indul el a gazdagnegyed felé. Elég késő van, egy-két őr még biztosan maradt az őrjáratból, akik plusz zsold reményében kinn maradnak éjszakára, ha őket elkerülik, akkor nem lehet baj.*
*Maga sem tudja megmondani, hogy ismerte fel Norit, de amint meglátta a bebugyolált arcát, biztos volt benne, hogy ő az. Ha nem takarja hátát hosszú köpeny, lehet, már hátulról is felismerte volna, és akkor most a nyakán lógva örülne neki. Így viszont elölről kapja a hűvös, apró testű tündér meleg ölelését.
Talán a túl sok ruha miatt bukott le. Igen, az lehetett az oka. Nolie egy szál lenge, sötétkék ruhában van, ami a térdét verdesi, és még így is megizzadt, amíg kisétált a piacra, és tett egy kört a gazdagnegyedben, Senki sem bújna vastag köpeny és sál alá, ha nincs rejtegetni valója. Szerencséjükre az utca embere nem figyel az ilyen apróságokra, ők csak egy fura figurát láthatnak, akit egy lesajnáló pillantásnál többre nem is méltatnak. Ő viszont kiszúrta a lányt, de nem szeretgetheti halálra a forgalmas tér közepén. Behúzódnak egy ház árnyékába.*
-Ne haragudj, nem akartam... *Dehogy nem akarta, azért tette, mert nem gondolkodott. Eszébe sem jutott, hogy a nagy ugrabugrálásával csak magára vonja mások figyelmét.*
-A mágustoronyban?
*Beletelik pár pillanatba, mire eszébe jut, annyi mindenről beszélgettek ott, és annak már legalább két hatja.*
-Úgy érted... *Kezdi bizonytalan hangon, de tekintete már csillog, mint aki megsejtett valami nagyon jót.* Úgy érted itt maradnál velem egy időre?
*El sem hiszi, hogy ismét együtt lehetnek. Hónapok óta alig találkozott a feketeséggel, mikor sikerül, akkor is félve, sietve kellett megejteniük, nehogy bajba kerüljenek. Itt, Artheniorban is van mitől félniük, de ha eljutnának a Namos házba, akkor egy kicsit kifújhatják magukat.*
-Persze. *Bólint komolyan. Norinak segítségre van szüksége, és mindent tőle telhetőt megtesz, hogy biztonságban legyen.* Gyere, megmutatom a házat, amiről meséltem!
*Azzal kézen ragadja a lányt, és sietve indul el a gazdagnegyed felé. Elég késő van, egy-két őr még biztosan maradt az őrjáratból, akik plusz zsold reményében kinn maradnak éjszakára, ha őket elkerülik, akkor nem lehet baj.*
6202. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-15 02:00:45
Üzenet elküldve: 2017-08-15 02:00:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Talán valóban egy kikötői fogadóban szórakozna, ha nem azon járna folyamatosan az esze, hogy hol lehet, mit csinálhat most Nolie. Igaz, minden hat Orenjén találkoznak, de az a feketeségnek már kevés. Kevés, mert minden egyes a tündérrel töltött perc után több időt akar vele tölteni.
A mai nap is ugyanolyannak indult, mint a többi, csupán egy elhatározással több a feketeség számára. Be fogja bizonyítani Nolienak, hogy ő még a nehézségek ellenére sem hagyja magára. Ezt még reggel a barlangban lévő, Clionnal közös szobájukban döntötte el, s most itt áll a főtéren. Szerencsére nem kellett gyalogolnia, elhozták idáig, így az út nem tartott napokig, és úgy tűnik, a lány megtalálásáig sem telik el hosszú idő.
Akkor pillantja meg a tündért, mikor már felé közeledik, majd a csuklya és a sál alatt halványan elmosolyodik. El sem tudja képzelni, hogyan ismerte fel őt a másik. Talán a fekete öltözet miatt, vagy csak azért, mert borzalmas az álcája, de az is lehet, hogy Nolie őt ezer másik közül is felismerné.*
- Igen, Nolie. Itt vagyok.
*Mondja félhangosan, hisz a tömegben a suttogás nagyobb feltűnést kelt, mint az egyszerű beszéd. Közben átöleli a lányt, és az egyik épület sarka mögé húzza.*
- Most az egyszer kevesebb feltűnést, kérlek! *Utasítja a másikat komolyan. Nem szeretné, ha Nolie öröme miatt minden tekintet rájuk szegeződne, ezért is húzta a tündért rögtön be az egyik szűkebb utcába.*
- Itt vagyok, és itt is maradok veled. Elfogadom az ajánlatodat, amiről a Mágustoronyban beszéltünk. Most viszont segíts! Itt nem érzem magam biztonságban.
*Hiába a köpeny, a sál, az egyszerű polgár színjáték, azért mégis olyan ez az egész, mintha az oroszlán barlangjába sétált volna be. Feszengve, kényelmetlenül érzi magát minden pillanatban. Szemei ide-oda mozognak, paranoiásan figyeli a járókelőket, melyikük néz éppen rá.*
*Talán valóban egy kikötői fogadóban szórakozna, ha nem azon járna folyamatosan az esze, hogy hol lehet, mit csinálhat most Nolie. Igaz, minden hat Orenjén találkoznak, de az a feketeségnek már kevés. Kevés, mert minden egyes a tündérrel töltött perc után több időt akar vele tölteni.
A mai nap is ugyanolyannak indult, mint a többi, csupán egy elhatározással több a feketeség számára. Be fogja bizonyítani Nolienak, hogy ő még a nehézségek ellenére sem hagyja magára. Ezt még reggel a barlangban lévő, Clionnal közös szobájukban döntötte el, s most itt áll a főtéren. Szerencsére nem kellett gyalogolnia, elhozták idáig, így az út nem tartott napokig, és úgy tűnik, a lány megtalálásáig sem telik el hosszú idő.
Akkor pillantja meg a tündért, mikor már felé közeledik, majd a csuklya és a sál alatt halványan elmosolyodik. El sem tudja képzelni, hogyan ismerte fel őt a másik. Talán a fekete öltözet miatt, vagy csak azért, mert borzalmas az álcája, de az is lehet, hogy Nolie őt ezer másik közül is felismerné.*
- Igen, Nolie. Itt vagyok.
*Mondja félhangosan, hisz a tömegben a suttogás nagyobb feltűnést kelt, mint az egyszerű beszéd. Közben átöleli a lányt, és az egyik épület sarka mögé húzza.*
- Most az egyszer kevesebb feltűnést, kérlek! *Utasítja a másikat komolyan. Nem szeretné, ha Nolie öröme miatt minden tekintet rájuk szegeződne, ezért is húzta a tündért rögtön be az egyik szűkebb utcába.*
- Itt vagyok, és itt is maradok veled. Elfogadom az ajánlatodat, amiről a Mágustoronyban beszéltünk. Most viszont segíts! Itt nem érzem magam biztonságban.
*Hiába a köpeny, a sál, az egyszerű polgár színjáték, azért mégis olyan ez az egész, mintha az oroszlán barlangjába sétált volna be. Feszengve, kényelmetlenül érzi magát minden pillanatban. Szemei ide-oda mozognak, paranoiásan figyeli a járókelőket, melyikük néz éppen rá.*
6201. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-08-15 01:17:05
Üzenet elküldve: 2017-08-15 01:17:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A nagy melegben nem szeret a déli órákban kimenni a kúriából. Minden nap csak késő délután, kora este merészkedik ki, amikor még nincsen túl sötét, de a levegő lehűlt, és a napernyőt sem kell magával cipelnie mindenhova. A piactérről indult éppen visszafelé a gazdagnegyedbe, mikor úgy döntött, kimegy a főtérre kicsit olvasgatni a padon. A kis táskájában, mint mindig, most is ott lapul egy izgalmas regény, amit a Namos ház egyik polcáról nyúlt le, azzal szokott letelepedni unalmas óráin. Kiérve a főtérre, mint általában, a szökőkúthoz sétál, hogy átmossa kicsit a kezeit és az arcát. Nem sétált nagyon, nem járt a városon kívül, nincs is nagyon mit lemosnia, de a víz kellemesen hűti izzadtságtól csillogó bőrét. Pár percig mosdik, mint egy kis madár a pocsolyában, majd indulna vissza a gazdagnegyed felé, mikor egy fekete árnyat vesz észre a szürke tömegben. Egy pillanatra megdermed. Nori jut eszébe, a fekete lány, aki most valószínűleg mérföldekkel távolabb szórakozik egy kikötői fogadóban. Hiányzik neki, de tudja, hogy nem jöhet a városba, nem szeretné bajba sodorni.
Hiába menne, nem bírja levenni tekintetét a fekete köpenyes alakról. Addig nem, amíg felé nem fordul, és meg nem bizonyosodik róla, hogy nem a legkedvesebb barátja lapul alatta. Egy lépést sem bír tenni, míg él benne a remény. Az idegen fordul, a lemenő nap sugara sápadt arcára esik, és Nolienak hatalmasra kerekednek a szemei. Egy végtelennek tűnő pillanatig levegőt venni is elfelejt, csak mered a lányra vérvörös tekintetével.*
-Nori? *Súgja maga elé hitetlenkedve.* Nori!
*A felkiáltás sem sokkal hangosabb, tudja, hogy nem szabad magukra vonni a figyelmet. Megiramodik felé, és ha senkiben sem esik orra út közben, a másik nyakába veti magát.*
-Itt vagy! *Öleli szorosan magához a nála alig magasabb lányt.* Végre itt vagy!
*A nagy melegben nem szeret a déli órákban kimenni a kúriából. Minden nap csak késő délután, kora este merészkedik ki, amikor még nincsen túl sötét, de a levegő lehűlt, és a napernyőt sem kell magával cipelnie mindenhova. A piactérről indult éppen visszafelé a gazdagnegyedbe, mikor úgy döntött, kimegy a főtérre kicsit olvasgatni a padon. A kis táskájában, mint mindig, most is ott lapul egy izgalmas regény, amit a Namos ház egyik polcáról nyúlt le, azzal szokott letelepedni unalmas óráin. Kiérve a főtérre, mint általában, a szökőkúthoz sétál, hogy átmossa kicsit a kezeit és az arcát. Nem sétált nagyon, nem járt a városon kívül, nincs is nagyon mit lemosnia, de a víz kellemesen hűti izzadtságtól csillogó bőrét. Pár percig mosdik, mint egy kis madár a pocsolyában, majd indulna vissza a gazdagnegyed felé, mikor egy fekete árnyat vesz észre a szürke tömegben. Egy pillanatra megdermed. Nori jut eszébe, a fekete lány, aki most valószínűleg mérföldekkel távolabb szórakozik egy kikötői fogadóban. Hiányzik neki, de tudja, hogy nem jöhet a városba, nem szeretné bajba sodorni.
Hiába menne, nem bírja levenni tekintetét a fekete köpenyes alakról. Addig nem, amíg felé nem fordul, és meg nem bizonyosodik róla, hogy nem a legkedvesebb barátja lapul alatta. Egy lépést sem bír tenni, míg él benne a remény. Az idegen fordul, a lemenő nap sugara sápadt arcára esik, és Nolienak hatalmasra kerekednek a szemei. Egy végtelennek tűnő pillanatig levegőt venni is elfelejt, csak mered a lányra vérvörös tekintetével.*
-Nori? *Súgja maga elé hitetlenkedve.* Nori!
*A felkiáltás sem sokkal hangosabb, tudja, hogy nem szabad magukra vonni a figyelmet. Megiramodik felé, és ha senkiben sem esik orra út közben, a másik nyakába veti magát.*
-Itt vagy! *Öleli szorosan magához a nála alig magasabb lányt.* Végre itt vagy!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8637-8656