//Városnézés//
*Anához fordul, miközben a hátuk mögött hagyják a szökőkutat a szegénynegyed felé.*
- Vokattä kérdésére egészen jó válasz lenne amit mondtál, ha egyensúly állna fenn az emberek és a természet között. De az a baj, hogy legfőképp az emberiség az, amely folyamatosan terjeszkedik a természet rovására, gyakorlatilag megállíthatatlanul, ennek egyik oka a kapzsiság, a másik a féktelen szaporodás. Ahol ma vadon volt, holnapra már nem lesz egy szál fa sem, így állatok sem, egyre több és több terület lesz az embereké, és egyre kevesebb a növényeké és az állatoké. Nekünk mindig a gyengébbek oldalára kell állni, akiket kihasználnak, bántanak, legyen az maga a természet, azon belül a növények és az állatok, és ugyanez érvényes az emberekre is, akiket arra kellene megtanítani, hogyan védjék meg magukat, hogyan változtassák meg a dolgokat, hogyan éljenek harmóniában a természettel. És mindezt úgy kell tennünk, hogy tudjuk, nem győzhetünk, csupán harcolhatunk. Az emberek fognak győzni végül Természet Anya felett, és amikor legyőzik, el fognak pusztulni, de Természet Anya újjá fog éledni. Te is Természet Anyát tiszteled? ~Tényleg jól együtt tudnánk dolgozni, te az állatokkal törődnél, én a növényekkel és a gombákkal.~ És te kiben, miben hiszel? *Kérdezi új útitársuktól.* Nellara, Vokattä? Már ha nem titok. *Nem fűz megjegyzést Ana szerelemmel kapcsolatos válaszához, nem is várt mást, ezért csak bólint.* ~Hiszen kibe lett volna szerelmes, ha a bátyján kívül nem láthatott senkit?~ *Amit a szállásról mond, arra bólogat, majd az új útitársukhoz intézi szavait.*
- Nagyok az ágyak, két felnőtt ember is elfér rajta szorosabban, tündérből kettő-három is, így még inkább lehet spórolni a költségeken, ha ez fontos a számodra. De az is felvetődött már ötletként, hogy az erdőben építenénk egy jó kis kunyhót nyárra. Neked hogy tetszik az ötlet? Látod, én még sohasem éltem egyedül. Hogy bírtad elviselni? Nehéz volt, ugye? Azt hiszem, néhány nap alatt beleőrülnék. Bár a társas magány se sokkal jobb, hiába vesznek minket körbe sokan, mint ahogyan itt is, ha nincs közöttük barátunk, szerelmünk, társunk. *Sóhajt fel, majd tovább kérdez.* Milyen céljaid vannak, amihez sok pénz kellene? Egyébként ha munkát keresel, lehet állatokat etetni az istállóban, vagy virágot szedni a város mellett. *A lány ajánlatán meglepődik, hogy segítsen elnevezni a póniját, eközben egy kép villan fel előtte, ahogy áldott állapotban lévő feleségét öleli a jövőben, és a baba nevéről beszélnek...* A pónid neve legyen Buborék? Vagy Álom? Esetleg Drazsé vagy Ribizli? *Néz kérdően a lányra. Amikor a lány elárulja a nevét és nyújtja a kezét, megfogja és csókkal illeti.* Üdvözöllek közöttünk, Syasraya. Bízom benne, hogy sok időt fogunk egymás társaságában eltölteni.