//Visszatérés Artheniorba//
* Valóban erről van szó; fogalma sincs, merre kéne mennie, de tudja, hogy nem állhat meg. Ha most, ennyi idő után feladná, akkor hogy tudna tükörbe nézni? Irarra vezeti az ösvényen, s az istennő tudja, merre vezet, ezért ha ő most nem is látja a végét, ha ő most kilátástalannak is érzi helyzetét, tudja, hogy van valahol egy végállomása. És tudja azt is, hogy a bosszú még a vége előtt van. Ott kell lennie. Muszáj ott lennie. Csupán egy karnyújtásnyira…
Nem irigyli a férfit, valamit illik mondani egy ilyen hosszúságú rémmese után, már csak azért is, hogy lássák, nem aludt el közben, figyel, de hát ő maga sem tudna mit felelni, ha mondjuk az elf mesélné el tragikus sorsát.
Az elf szavaira alig észrevehetően felderül, ugyanis hallott már szóbeszédeket a Sehonnairól, és némelyik… hát igencsak nevetséges. Az egyik ilyen, amit meg is készül osztani a hosszúéletűvel. *
- Belső vad, mi? Vannak, akik azt hiszik, hogy csak félig vagy ember, a másik feled szörny. Akik nem tudják, hogy elf vagy, és egy emberöltőben kétszer is látnak, hallanak felőled, azok is szörny-fattynak gondolnak.
* A kérdésre egyelőre nem felel, nem tudja, hogy az istennő irányítja erre, vagy csupán egy próbatétel az egész, aminek, ha elbukik, nem lesz jó vége.
~ Mit tegyek? ~
Shiriqának biccent egyet, apró mosollyal, majd ismét a kérdésre koncentrál. Ezért is lehet, hogy nem veszi észre a felé nyújtott kezet, és lepattan ő maga is. A fogadó felé sétálva hasít elméjébe a megoldás, amely eldönti, mit is akar Irarra valójában.
Hirtelen meg is torpan a felismeréstől, és mélyen az elf lélektükreibe mered. *
- Küzdjünk meg, Sylweran!
* Böki ki végül, közel egy perces némaság után. *
- Adj bele mindent, mintha csak az életedért küzdenél. Ha te maradsz talpon, veled tartok, viszont ha én nyerek, akkor Irarra azt akarja, hogy máshol legyek.
* Mert az csak az egyik fele az istennőnek, amely az ösvényt világítja meg, a másik része a pengéiben, a karjai meghosszabbításaiban lakozik, s ha ő nem akar harcolni (mert hát legyőzhetetlen, az egyetlen magyarázata a vereségnek az akaratban lelhető meg), akkor bizony arra vezet az út. *
- Ma alkonyatkor.