//Érkezés//
* Sötét, de tágas börtön tárul Parden elméjére, kizárva mindent, ami a külvilágból érkezik. Szeme ugyan nyitva van és látja is, ahogy alattuk haladnak az emberek - illetve fejmagasságban még néhány óriás is -, azonban úgy érzi, csak a szemével lát, mindez nem jut el az agyáig. Egy pillanatra ugyan kizökken ebből az állapotból, mikor valami vállán landol, azonban azzal a lendülettel vissza is zuhan belé, elfeljtve a zavaró jelenséget. Lelki szemei előtt, majd talán valódi szemei előtt is megjelennek a város égő romjai, kitúrva a képből azt, amit valójában látnia kéne. Végül aztán mégis győz a reálisabb kép, bizonyítva ezzel, hogy a maga által vizionált álomkép még nem lepte el teljes mértékben a férfi elméjét - csak az elméje egyes részeit, mondjuk a gondolatait. Ezúttal közeli hangokra is figyelmes lesz, melyek szúrják a fülét, valamint a vállán pihenő kéz is egyre irritálőbban kezd hatni. Kénytelen kényszert érez a kéz lerázására önnön válláról, habár nem biztos, hogy sikerrel jár, ha az óriás nem úgy akarja. *
- Igen-igen, mit akarsz? * Vágja rá gyorsan, értetlenkedve egy sort. Ekkorra azonban az óriás már megunja a hallgatag társat, így a férfi gyorsan körbenéz, hogy lássa: a hang és a vállán pihenő kéz forrása ugyanaz a személy-e? Persze ekkora már a kéz is messze van, így csak tippelni tud, hogy nem valaki a tömegből fogta meg a vállát és nem is egy másik városőr hajolt teljesen előre lován; csak, hogy összezavarja Pardent - pedig milyen valószínű is ez! *
- Ejj... * Csóválja meg fejét, majd mivel más tennivalója nincs, halad tovább a lóháton, elvégre úgy mégiscsak gyorsabb, mint gyalogosan. Azonban valami hirtelen eszébe ötlik, mikor ismét előnéz és látja, hol is vannak. Emlékei feltörnek a mélyből és eszébe jut Dinogen is. ~ A Thargok. Oda mentünk volna. Talán Ő is ott volt bent, vagy valahol. ~ Végül ezekkel a gondolatokkal zárja "ébrenlétét", s zuhan vissza abba a melanikusan abnormális álomba, melyben otthonra lelt az utóbbi években.
Az égő város képe az egyetlen, ami megnyugtatja a gyilkoláson kívül, arra pedig nem ez a legjobb alkalom. ~ Dino. ~ Elméjében a város ugyanúgy néz ki, csak sokkal sötétebb és füstösebb. Most az előttük lévő utcán jelenik meg egy alak, aki a barakk irányába megy. Alighanem Dino az. Ki más lenne? Erre aztán ismét visszazökken az élők közé, s gyorsít lova tempóján. *
~ Második Bumbi, ezt most nem szabad lekésni. Sietünk. ~