Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 304 (6061. - 6080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6080. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 18:18:49
Üzenet elküldve: 2017-06-07 18:18:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos jósdája//
*Alyo olyan helyen szocializálódott, ahol a férfiak szőrösek. A fejük tetejétől a lábujjukig. Látott persze kopaszodó férfiakat, és egy csomó trükköt is, hogy ne legyen olyan feltűnő a gyorsan magasodó homlok. Illetve, hogy ezek miatt a trükkök miatt sokkal feltűnőbb volt, Alyo nem is érti, hogy miért ringatják magukat abban az illúzióba, hogy az egyik oldalt hosszúra hagyott, kopasz folton átfésült tincsek majd leplezik a tar fejet? Valószínűleg azért találja újdonságnak a fickó fejét, mert az őáltala ismert kopasz, vagy kopaszodó férfiak előbb döntöttek volna a vendéghaj, semmint a borotva mellett. Természetesen látott már férfit azelőtt is, meglehetősen közelről (mondhatni, hogy olyan közelről, hogy sem a ruha, sem pedig a levegő nem fért közéjük), borostás fejű férfit nem látott még soha.*
- Persze, simogasd!
*Mosolyog tovább, és ő is kicsit a férfi felé biccenti a fejét, hogy megkócolhassa a tincseit. Őt gyengéd szálak fűzik a hajához, szereti mosni, fésülni és illatos olajokkal ápolni. Szereti vele eltakarni a tarkóján húzódó három párhuzamos sebhelyet, egy hímork mancsának örökre viselt nyomát, ahol haja sem nő. A férfi keze nyomán a hátára-vállára omló tincsek már nem olyan takaros rendben sorakoznak, de annyi baj legyen.*
- Óh kedves tőled.
*Mosolyog rá Batora még egyszer, aztán a jóshoz fordul, aki rögtön adja is az utasítást, miszerint ajkaival meg kell érintse a paklit. Ha őszinte akar lenni, akkor ehhez nem sok kedve van, hiszen ki tudja, hogy előtte már ki mindenki nyalta össze? De végül is kíváncsisága legyőzi a kirügyező száj vízióját, és a jós utasítása szerint tesz.*
- Hááát igazából semmi nem nyomja a szívemet.
*Jó, a bugyogók továbbra is foglalkoztatják, de nem is tudja, hogy hogyan tegye fel a kérdését. Aztán rövid gondolkodás után úgy dönt, hogy ő is a jóshoz hasonlóan ködös lesz, így a kérdés, ami elhagyja a száját így szól:*
- Vajon a piros az én színem?
//Taitos jósdája//
*Alyo olyan helyen szocializálódott, ahol a férfiak szőrösek. A fejük tetejétől a lábujjukig. Látott persze kopaszodó férfiakat, és egy csomó trükköt is, hogy ne legyen olyan feltűnő a gyorsan magasodó homlok. Illetve, hogy ezek miatt a trükkök miatt sokkal feltűnőbb volt, Alyo nem is érti, hogy miért ringatják magukat abban az illúzióba, hogy az egyik oldalt hosszúra hagyott, kopasz folton átfésült tincsek majd leplezik a tar fejet? Valószínűleg azért találja újdonságnak a fickó fejét, mert az őáltala ismert kopasz, vagy kopaszodó férfiak előbb döntöttek volna a vendéghaj, semmint a borotva mellett. Természetesen látott már férfit azelőtt is, meglehetősen közelről (mondhatni, hogy olyan közelről, hogy sem a ruha, sem pedig a levegő nem fért közéjük), borostás fejű férfit nem látott még soha.*
- Persze, simogasd!
*Mosolyog tovább, és ő is kicsit a férfi felé biccenti a fejét, hogy megkócolhassa a tincseit. Őt gyengéd szálak fűzik a hajához, szereti mosni, fésülni és illatos olajokkal ápolni. Szereti vele eltakarni a tarkóján húzódó három párhuzamos sebhelyet, egy hímork mancsának örökre viselt nyomát, ahol haja sem nő. A férfi keze nyomán a hátára-vállára omló tincsek már nem olyan takaros rendben sorakoznak, de annyi baj legyen.*
- Óh kedves tőled.
*Mosolyog rá Batora még egyszer, aztán a jóshoz fordul, aki rögtön adja is az utasítást, miszerint ajkaival meg kell érintse a paklit. Ha őszinte akar lenni, akkor ehhez nem sok kedve van, hiszen ki tudja, hogy előtte már ki mindenki nyalta össze? De végül is kíváncsisága legyőzi a kirügyező száj vízióját, és a jós utasítása szerint tesz.*
- Hááát igazából semmi nem nyomja a szívemet.
*Jó, a bugyogók továbbra is foglalkoztatják, de nem is tudja, hogy hogyan tegye fel a kérdését. Aztán rövid gondolkodás után úgy dönt, hogy ő is a jóshoz hasonlóan ködös lesz, így a kérdés, ami elhagyja a száját így szól:*
- Vajon a piros az én színem?
6079. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 16:35:54
Üzenet elküldve: 2017-06-07 16:35:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Rinon hosszasan csak mintha a fényes burával szemezne maga is, végül azonban visszakanyarodik a jóslat irányába. A szavai nyomán felrémlik Batoban a felvételikor feltett kérdésre adott válasz, ami mögött valamiért gyanúsan sötéten sejlettek a lány szándékai. Egyáltalán nem tudná megfogalmazni, hogy az bánat, düh vagy csalódottság - netán bármi egyéb, ide érve a félreértés lehetőségét is - lehetett, mégis most mintha újra valami hasonló nehezedne a vállára.*
-Az egyensúly fontos.
*Kezdi a hegyibeszédet Bato, bár ha Rinon azt hiszi ennyivel megússza, hát nagyot téved.*
-Az egyensúly múlt és jövő közt pedig a jelen.
*Egészen bölcsnek érzi magát, bár hasonló lelkesítő beszédet gyakorlatilag bármilyen könnyen értelmezhető szavak mondattá formálása során a megfelelő hangsúllyal elő lehet adni. Ez már csak a hallgatóközönségen múlik, hogy lehurrogja a bölcselkedni vágyót, vagy megfogadja a pszeudo-tanácsot. Eszébe jutnak még hasonló közhely szagú magyarázatok, de azoktól már neki is tikkelne a szeme, így amit beszédnek tervezett, másfél mondatban megszakítja, és hagyja, hogy előtörjön belőle a tanító-mester.*
-Szóval tessék szépen fejleszteni magad, és szép jövő elé nézhetsz.
*A két utolsó mondata csak nyomokban kapcsolódik, de ez neki pont elég, és kitűnő alkalom, hogy megválaszolja a feltett kérdést is.*
-Most már kíváncsi vagyok én is.
*Feleli érdeklődve pillantva a művészúr felé.*
-Kivárom a sorom.
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Rinon hosszasan csak mintha a fényes burával szemezne maga is, végül azonban visszakanyarodik a jóslat irányába. A szavai nyomán felrémlik Batoban a felvételikor feltett kérdésre adott válasz, ami mögött valamiért gyanúsan sötéten sejlettek a lány szándékai. Egyáltalán nem tudná megfogalmazni, hogy az bánat, düh vagy csalódottság - netán bármi egyéb, ide érve a félreértés lehetőségét is - lehetett, mégis most mintha újra valami hasonló nehezedne a vállára.*
-Az egyensúly fontos.
*Kezdi a hegyibeszédet Bato, bár ha Rinon azt hiszi ennyivel megússza, hát nagyot téved.*
-Az egyensúly múlt és jövő közt pedig a jelen.
*Egészen bölcsnek érzi magát, bár hasonló lelkesítő beszédet gyakorlatilag bármilyen könnyen értelmezhető szavak mondattá formálása során a megfelelő hangsúllyal elő lehet adni. Ez már csak a hallgatóközönségen múlik, hogy lehurrogja a bölcselkedni vágyót, vagy megfogadja a pszeudo-tanácsot. Eszébe jutnak még hasonló közhely szagú magyarázatok, de azoktól már neki is tikkelne a szeme, így amit beszédnek tervezett, másfél mondatban megszakítja, és hagyja, hogy előtörjön belőle a tanító-mester.*
-Szóval tessék szépen fejleszteni magad, és szép jövő elé nézhetsz.
*A két utolsó mondata csak nyomokban kapcsolódik, de ez neki pont elég, és kitűnő alkalom, hogy megválaszolja a feltett kérdést is.*
-Most már kíváncsi vagyok én is.
*Feleli érdeklődve pillantva a művészúr felé.*
-Kivárom a sorom.
6078. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 16:02:40
Üzenet elküldve: 2017-06-07 16:02:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Az biztos, hogy Rinonnak lesz min gondolkoznia. Amúgy is mindig félig a gondolatai fogja, és csak kicsi figyel a környezetére. Az elé táruló jelenet viszont még őt is meghökkenti, de nem szól bele az idegen nő és Bato furcsa rituáléjába. Kicsit megrökönyödve nézi őket, de nem szól bele. Türelmesen megvárja, hogy mikor lesz vége a tapicskolásnak. Eleinte elég butaságnak tartja, amit mind a ketten leművelnek, de a széles mosolyok elbizonytalanítják. Nagy hévvel kezdi el rágni a körmöt a jobb hüvelykjén, miközben az újabban összekócolt lányra néz.*
~Ilyen vicces érintése lenne Bato fejének?~
*Teszi fel magában a kérdést, mire meredten a kopaszságot kezdi bámulni. Mélyen fontolóra veszi, hogy ő is engedélyt kér a tapintás általi mintavételre, főleg az előbbi jóslat miatt próbál nyitottabb lenni. Ám végül nem tesz semmit.*
- Azt mondta egyensúlyt kell találnom.
*Mondja durcásan, kellemetlen fintorral az arcán. Benne a jóslatnak ezen része jobban megragadt, mintsem a társaság, ami lefogja és visszahúzza. Úgy gondolja lehet még szólókarrierje, nem kell mindig a klán tagjaival együtt mozognia. Szóval lehet úgy is tag és segíthet a klánnak, vállalhat el tőlük feladatokat, hogy egyedül teszi mindezt.*
- Te is jósoltatsz majd?
*Kérdezi, habár csak azért érdekli, mivel a nőt előre engedte. Tudni szeretné, hogy megvárják e míg a taperolós nőci is megkapja a jövője kulcsát, vagy mehetnek tovább.*
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Az biztos, hogy Rinonnak lesz min gondolkoznia. Amúgy is mindig félig a gondolatai fogja, és csak kicsi figyel a környezetére. Az elé táruló jelenet viszont még őt is meghökkenti, de nem szól bele az idegen nő és Bato furcsa rituáléjába. Kicsit megrökönyödve nézi őket, de nem szól bele. Türelmesen megvárja, hogy mikor lesz vége a tapicskolásnak. Eleinte elég butaságnak tartja, amit mind a ketten leművelnek, de a széles mosolyok elbizonytalanítják. Nagy hévvel kezdi el rágni a körmöt a jobb hüvelykjén, miközben az újabban összekócolt lányra néz.*
~Ilyen vicces érintése lenne Bato fejének?~
*Teszi fel magában a kérdést, mire meredten a kopaszságot kezdi bámulni. Mélyen fontolóra veszi, hogy ő is engedélyt kér a tapintás általi mintavételre, főleg az előbbi jóslat miatt próbál nyitottabb lenni. Ám végül nem tesz semmit.*
- Azt mondta egyensúlyt kell találnom.
*Mondja durcásan, kellemetlen fintorral az arcán. Benne a jóslatnak ezen része jobban megragadt, mintsem a társaság, ami lefogja és visszahúzza. Úgy gondolja lehet még szólókarrierje, nem kell mindig a klán tagjaival együtt mozognia. Szóval lehet úgy is tag és segíthet a klánnak, vállalhat el tőlük feladatokat, hogy egyedül teszi mindezt.*
- Te is jósoltatsz majd?
*Kérdezi, habár csak azért érdekli, mivel a nőt előre engedte. Tudni szeretné, hogy megvárják e míg a taperolós nőci is megkapja a jövője kulcsát, vagy mehetnek tovább.*
6077. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 15:47:40
Üzenet elküldve: 2017-06-07 15:47:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos jósdája//
*Az ismeretlen leány eloldalog, láthatóan komolyan vette a jóslatot. Taitos pedig teljesen jós elmeállapotban van, így magában is csak annyi ötlik fel, hogy "helyes". Fogja a paklit, kicsit kevergeti, majd elé lép a már Amonról is kissé ismerős valaki.*
-Üdvözlégy leányom! Mondd hát, mi nyomja szívedet?
*Teszi fel a kérdést.*
-Csak ajkaiddal érintsd meg a Hatalom Lapjait, s máris elmondják jövődet. Tanácsot adnak, segítenek neked, még akkor is, mikor az életben már minden bölcs, minden mester hallgatag marad.
*Várja, a rituális csókot, a kérdést, majd kever, hogy kivethesse a lapokat.*
//Taitos jósdája//
*Az ismeretlen leány eloldalog, láthatóan komolyan vette a jóslatot. Taitos pedig teljesen jós elmeállapotban van, így magában is csak annyi ötlik fel, hogy "helyes". Fogja a paklit, kicsit kevergeti, majd elé lép a már Amonról is kissé ismerős valaki.*
-Üdvözlégy leányom! Mondd hát, mi nyomja szívedet?
*Teszi fel a kérdést.*
-Csak ajkaiddal érintsd meg a Hatalom Lapjait, s máris elmondják jövődet. Tanácsot adnak, segítenek neked, még akkor is, mikor az életben már minden bölcs, minden mester hallgatag marad.
*Várja, a rituális csókot, a kérdést, majd kever, hogy kivethesse a lapokat.*
6076. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 15:26:19
Üzenet elküldve: 2017-06-07 15:26:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Láthatóan hatalmas örömöt szerzett az idegen lánynak tar fejével.*
~Vajon nem látott még kopaszt? Vagy férfit? Vagy csak tetszem neki, és ürügyet keresett, hogy szóba elegyedhessünk?~
*Merülnek fel benne a kérdések szépen sorjában, ahogy amaz látszólag abbahagyta a simogatást.*
-Köszönöm.
*Válaszolja egy kissé zavart mosollyal, bár nem a helyzet nem létező kellemetlen mivolta miatt ül ki az arcára az alig észrevehető kétely, csak komolyan elgondolkodik, hogy vajon miért ilyen újdonság egy láthatóan érett nő számára egy kopasz férfi fej.*
~Talán a világtól elzárva élt ezidáig, és most minden újdonságként hat neki?~
*A gondolattól azonnal szánakozni kezd, pedig az egész csak alaptalan feltételezés. Be sem tudja határolni hirtelen, hogy mire gondol, mégis úgy érzi, valami szörnyűség történt ezzel a lánnyal, amit nem érdemelt meg. Ezen gondolatai nyomán gyorsan visszatér a főtérre fejben is, és széles, bátorító mosollyal emeli tekintetét újra az érdeklődőre.*
-Hát, javarészt megszokás.
*Magyarázza egész egyszerűen, hisz valójában tényleg csak ennyi van a dolog mögött. Ahonnan ő jött, ott ez volt a szokás. Lehet vallási indíttatásnak nevezni, bár mivel semmi felsőbbrendű nem szerepel az ottaniak hitrendszerében, így alaptalan lenne ez a megnevezés.*
-És én megsimogathatom?
*Vigyorog eztán a lányra, aki ha elenged bármiféle szexuális célzatú feltételezést, veszi a lapot és rábólint a dologra, Bato viszonzásképp összekócolja a haját.*
~Egy kis mókázástól talán jobb kedvre derül.~
*Gondolja, egészen figyelmen kívül hagyva azt, hogy fülig ér a másik szája. Csak a saját, alaptalan és elburjánzott gondolatai nyújtanak most táptalajt a kommunikációhoz.*
-Ne, menj csak.
*Lép hátra egyet, hogy Alyo szabadon odaférhessen a jóshoz. Eztán fordul csak oda az immáron a körükben tétlenkedő Rinonhoz.*
-Nagyon érdekes volt.
*Hazudja hirtelen, s közben megpróbál visszaemlékezni, hogy miről is volt szó.*
~Ja igen, hogy visszafogjuk. Persze.~
-Vagyis, tudod. Nem kell készpénznek venni. De jó móka.
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Láthatóan hatalmas örömöt szerzett az idegen lánynak tar fejével.*
~Vajon nem látott még kopaszt? Vagy férfit? Vagy csak tetszem neki, és ürügyet keresett, hogy szóba elegyedhessünk?~
*Merülnek fel benne a kérdések szépen sorjában, ahogy amaz látszólag abbahagyta a simogatást.*
-Köszönöm.
*Válaszolja egy kissé zavart mosollyal, bár nem a helyzet nem létező kellemetlen mivolta miatt ül ki az arcára az alig észrevehető kétely, csak komolyan elgondolkodik, hogy vajon miért ilyen újdonság egy láthatóan érett nő számára egy kopasz férfi fej.*
~Talán a világtól elzárva élt ezidáig, és most minden újdonságként hat neki?~
*A gondolattól azonnal szánakozni kezd, pedig az egész csak alaptalan feltételezés. Be sem tudja határolni hirtelen, hogy mire gondol, mégis úgy érzi, valami szörnyűség történt ezzel a lánnyal, amit nem érdemelt meg. Ezen gondolatai nyomán gyorsan visszatér a főtérre fejben is, és széles, bátorító mosollyal emeli tekintetét újra az érdeklődőre.*
-Hát, javarészt megszokás.
*Magyarázza egész egyszerűen, hisz valójában tényleg csak ennyi van a dolog mögött. Ahonnan ő jött, ott ez volt a szokás. Lehet vallási indíttatásnak nevezni, bár mivel semmi felsőbbrendű nem szerepel az ottaniak hitrendszerében, így alaptalan lenne ez a megnevezés.*
-És én megsimogathatom?
*Vigyorog eztán a lányra, aki ha elenged bármiféle szexuális célzatú feltételezést, veszi a lapot és rábólint a dologra, Bato viszonzásképp összekócolja a haját.*
~Egy kis mókázástól talán jobb kedvre derül.~
*Gondolja, egészen figyelmen kívül hagyva azt, hogy fülig ér a másik szája. Csak a saját, alaptalan és elburjánzott gondolatai nyújtanak most táptalajt a kommunikációhoz.*
-Ne, menj csak.
*Lép hátra egyet, hogy Alyo szabadon odaférhessen a jóshoz. Eztán fordul csak oda az immáron a körükben tétlenkedő Rinonhoz.*
-Nagyon érdekes volt.
*Hazudja hirtelen, s közben megpróbál visszaemlékezni, hogy miről is volt szó.*
~Ja igen, hogy visszafogjuk. Persze.~
-Vagyis, tudod. Nem kell készpénznek venni. De jó móka.
6075. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 14:47:07
Üzenet elküldve: 2017-06-07 14:47:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos jósdája//
*Alyoban van valami gyermeki. Igen egyszerű, ártatlan lélek. Gyermekeket meghazudtoló örömmel képes örülni egészen apró dolgoknak is. Most például annak, hogy a kopasz megengedi, hogy letaperolja a fejét. Ő pedig nem rest megtenni ezt, ami azt illeti valami hasonlóra számított, szúrós, de nem úgy, mint a férfiak állán a borosta, ez valami egészen más érzés. Mosolyogva végigsimít a kopasz kobakon elölről hátra, és vissza, majd jobbról balra és vissza. Tenyere szinte hozzá sem ér a fickó fejéhez, annyira puha simítás. Persze nem akar túl tolakodó lenni, így rövidesen beszünteti ezen tevékenységét, pedig napestig tudná simogatni. Addigra mondjuk a fickó nyaka görcsöt kapna, az ő tenyere meg egészen bizseregne.*
- Kösz, ez tök jó volt. Tök szép fejed van. Azért túrod le a hajad?
*Ilyen tökéletes koponyát nem látott még, amúgy is, miért van egy férfinek ennyire tökéletes koponyája? A kopasz macája időközben végzett a jóssal, úgyhogy nyilván a kopasz jön. Alyo meg nem akarja még tovább feltartani, már így is túlságosan tolakodónak gondolja a viselkedését. Mindenesetre látszik rajta, hogy meglehetősen nagy öröm érte, hogy megtapizhatott egy beretvált fejet, ugyanis olyan széles a mosolya, hogy ha nem lenne füle, akkor körbeérne a szája.*
- Jósoltatsz?
*Mert ha nem, akkor Alyo már nagyon kíváncsi a bugyogós jóslatra. Reméli, hogy van bugyogót ábrázoló, vagy bugyogóként értelmezhető kártya. Természetesen piros csipkecsodáról van szó, arról a fajtáról, ami bevág a viselője farpofái közé. Azt mondjuk nehezen képzeli el, hogy egy ilyen darabban jóleső lenne a lovaglás, de hát ki tudja? Valószínűleg ez is csak szokás kérdése, mint mondjuk a halszálkás fűző, meg a földet söprő szoknya. Alyo mondjuk egyiket sem tudja elképzelni saját magán, a fűzőt azért mert szeret szabadon lélegezni, a szoknyát azért, mert a nadrág sokkal praktikusabb. A farka vágó csipkekölteménytől (ami természetesen vadítóan piros) meg bizonyára viszketést kapna, meg véresre dörgölné az ülepét egy-egy lovastúra után.*
//Taitos jósdája//
*Alyoban van valami gyermeki. Igen egyszerű, ártatlan lélek. Gyermekeket meghazudtoló örömmel képes örülni egészen apró dolgoknak is. Most például annak, hogy a kopasz megengedi, hogy letaperolja a fejét. Ő pedig nem rest megtenni ezt, ami azt illeti valami hasonlóra számított, szúrós, de nem úgy, mint a férfiak állán a borosta, ez valami egészen más érzés. Mosolyogva végigsimít a kopasz kobakon elölről hátra, és vissza, majd jobbról balra és vissza. Tenyere szinte hozzá sem ér a fickó fejéhez, annyira puha simítás. Persze nem akar túl tolakodó lenni, így rövidesen beszünteti ezen tevékenységét, pedig napestig tudná simogatni. Addigra mondjuk a fickó nyaka görcsöt kapna, az ő tenyere meg egészen bizseregne.*
- Kösz, ez tök jó volt. Tök szép fejed van. Azért túrod le a hajad?
*Ilyen tökéletes koponyát nem látott még, amúgy is, miért van egy férfinek ennyire tökéletes koponyája? A kopasz macája időközben végzett a jóssal, úgyhogy nyilván a kopasz jön. Alyo meg nem akarja még tovább feltartani, már így is túlságosan tolakodónak gondolja a viselkedését. Mindenesetre látszik rajta, hogy meglehetősen nagy öröm érte, hogy megtapizhatott egy beretvált fejet, ugyanis olyan széles a mosolya, hogy ha nem lenne füle, akkor körbeérne a szája.*
- Jósoltatsz?
*Mert ha nem, akkor Alyo már nagyon kíváncsi a bugyogós jóslatra. Reméli, hogy van bugyogót ábrázoló, vagy bugyogóként értelmezhető kártya. Természetesen piros csipkecsodáról van szó, arról a fajtáról, ami bevág a viselője farpofái közé. Azt mondjuk nehezen képzeli el, hogy egy ilyen darabban jóleső lenne a lovaglás, de hát ki tudja? Valószínűleg ez is csak szokás kérdése, mint mondjuk a halszálkás fűző, meg a földet söprő szoknya. Alyo mondjuk egyiket sem tudja elképzelni saját magán, a fűzőt azért mert szeret szabadon lélegezni, a szoknyát azért, mert a nadrág sokkal praktikusabb. A farka vágó csipkekölteménytől (ami természetesen vadítóan piros) meg bizonyára viszketést kapna, meg véresre dörgölné az ülepét egy-egy lovastúra után.*
6074. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 12:34:53
Üzenet elküldve: 2017-06-07 12:34:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Végre Rinon kerül sorra, s máris letámadja a jóst a parancsolgatásával. Nem tudja még, hogy hova tegye ezt a látványosságot, higgyen e neki, engedje el a füle mellett, vagy csak útmutatásként tekintsen e rá. Majd ezt eldönti, miután meglátja a kártyákat és a férfi elmagyarázza neki a jelentésüket. Először kicsit vonatkozik az ajkát a lapokhoz érinteni, de annyira nem finnyás alkat, ezért végül csak megteszi. Ezután reflexszerűen törli meg ruhája ujjával a száját, szinte észre sem veszi a mozdulatot. Máris a jós mozdulataira kezd koncentrálni, tekintete ugrál a lapok között, alig várja, hogy meglássa a mintákat. Teljesen belemerül a látványba. Ő aztán a könnyen elvarázsolható közönség.
Végignézi a lapokat, közben hallgatja, hogy mit mond róluk a férfi. Az első lap láttán kicsit megbotránkozik és haloványan kétségbe is esik. Minek dolgokat tennie és küzdenie, ha úgysem tud változtatni a sorsán? Szeme sarkából Batora les, hiszen éppen erősen csatlakozni akar a klánukhoz, a lapok pedig pont az ellenkezőjét tanácsolják. A tekintete nem árul el semmit, s mielőtt bármit üzenhetnének is a kopasznak, visszafordul a jós felé, nehogy lemaradjon valamiről.
A következő lapot is alaposan megcsodálja. Azzal már sokkal inkább a lelkébe találnak. Apró fintor ül ki az arcára a hallottak után. Fogalma sincs hogyan lehetne érzelmesebb, vagy nyitottabb az érzelmekre. Egyelőre alig pár napja szabadult ki abból a közegből, ami minden értelemben gúzsba kötötte. Idegességében hüvelykujját az ajkaihoz nyomja, úgy gondolkozik tovább.
A szerelmi élet hallatán olyan fejet vág, mint aki romlott gyümölcsbe harapott. Nincs neki szüksége senkire, meg tudja védeni magát. Illetve még nem, de részben ezért is van most itt. Akárkiről is van szó, nem fogja ráhagyni magát.
Végül elgondolkozik, a jós szemeit nézi, mintha abból tudná kiolvasni az igazságot. Tényleg változnia kéne? Mindenesetre sokkal kecsegtetőbben hangzik a Sors pártfogoltjának lenni, mintsem eltaposott hangyának.
Visszanéz a lapokra, megnézi a rajzolatukat, memorizálja a jelentéseket és teendőit. Majd ahogy éppen beléjük merülne, a jós már be is takarítja őket. Felkapja a tekintetét.*
- Köszönöm.
*Motyogja legyőzötten. Közel sem erre számított és most kicsit össze van zavarodva. Nem tudja mit csináljon. Pár lépés hátratántorodik, remélhetőleg Bato irányába. Akkor veszi csak észre a konverzációt a kopasz és a nő között. Nincs igazán esélye reagálni rájuk, még el van veszve a jóslatban és gondolataiban, ezért fel sem fogja, hogy a semmiből előtűnő lány őt nevezi Bato nőjének. Már csak azt a rettentően furcsa tényt látja, hogy az idegen úgy simogatja a tar fejet, mintha amaz minimum az ölebe lenne. Megütközve bámulja a jelenetet.*
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Végre Rinon kerül sorra, s máris letámadja a jóst a parancsolgatásával. Nem tudja még, hogy hova tegye ezt a látványosságot, higgyen e neki, engedje el a füle mellett, vagy csak útmutatásként tekintsen e rá. Majd ezt eldönti, miután meglátja a kártyákat és a férfi elmagyarázza neki a jelentésüket. Először kicsit vonatkozik az ajkát a lapokhoz érinteni, de annyira nem finnyás alkat, ezért végül csak megteszi. Ezután reflexszerűen törli meg ruhája ujjával a száját, szinte észre sem veszi a mozdulatot. Máris a jós mozdulataira kezd koncentrálni, tekintete ugrál a lapok között, alig várja, hogy meglássa a mintákat. Teljesen belemerül a látványba. Ő aztán a könnyen elvarázsolható közönség.
Végignézi a lapokat, közben hallgatja, hogy mit mond róluk a férfi. Az első lap láttán kicsit megbotránkozik és haloványan kétségbe is esik. Minek dolgokat tennie és küzdenie, ha úgysem tud változtatni a sorsán? Szeme sarkából Batora les, hiszen éppen erősen csatlakozni akar a klánukhoz, a lapok pedig pont az ellenkezőjét tanácsolják. A tekintete nem árul el semmit, s mielőtt bármit üzenhetnének is a kopasznak, visszafordul a jós felé, nehogy lemaradjon valamiről.
A következő lapot is alaposan megcsodálja. Azzal már sokkal inkább a lelkébe találnak. Apró fintor ül ki az arcára a hallottak után. Fogalma sincs hogyan lehetne érzelmesebb, vagy nyitottabb az érzelmekre. Egyelőre alig pár napja szabadult ki abból a közegből, ami minden értelemben gúzsba kötötte. Idegességében hüvelykujját az ajkaihoz nyomja, úgy gondolkozik tovább.
A szerelmi élet hallatán olyan fejet vág, mint aki romlott gyümölcsbe harapott. Nincs neki szüksége senkire, meg tudja védeni magát. Illetve még nem, de részben ezért is van most itt. Akárkiről is van szó, nem fogja ráhagyni magát.
Végül elgondolkozik, a jós szemeit nézi, mintha abból tudná kiolvasni az igazságot. Tényleg változnia kéne? Mindenesetre sokkal kecsegtetőbben hangzik a Sors pártfogoltjának lenni, mintsem eltaposott hangyának.
Visszanéz a lapokra, megnézi a rajzolatukat, memorizálja a jelentéseket és teendőit. Majd ahogy éppen beléjük merülne, a jós már be is takarítja őket. Felkapja a tekintetét.*
- Köszönöm.
*Motyogja legyőzötten. Közel sem erre számított és most kicsit össze van zavarodva. Nem tudja mit csináljon. Pár lépés hátratántorodik, remélhetőleg Bato irányába. Akkor veszi csak észre a konverzációt a kopasz és a nő között. Nincs igazán esélye reagálni rájuk, még el van veszve a jóslatban és gondolataiban, ezért fel sem fogja, hogy a semmiből előtűnő lány őt nevezi Bato nőjének. Már csak azt a rettentően furcsa tényt látja, hogy az idegen úgy simogatja a tar fejet, mintha amaz minimum az ölebe lenne. Megütközve bámulja a jelenetet.*
6073. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 12:12:06
Üzenet elküldve: 2017-06-07 12:12:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*A kopasz kérdésére zabolátlan lelkesedésben tör ki a lány és előrecsörtet, mindent és mindenkit figyelmen kívül hagyva, a jósig, aki a legkisebb jelét sem mutatja meglepetésnek a hirtelen szinte rátámadó lánytól.*
~Fura egy jós lenne ha meglepődne.~
*Flegmázik máris a férfi hivatása kapcsán. Kissé kételkedő a kopasz, bár érdekességnek és mókának kitűnő lehet az ilyen jövendőmondás, csak ne vegye az ember fia túl komolyan. Ezen elgondolása csak erősödni látszik, ahogy az első lapok jelentése elhangzik.*
~Na fogd vissza magad jós uram, nem fogunk vissza senkit.~
*Fenyegeti gondolatban, ahogy a rend újonnan csatlakozott tagját kívánja az szabadabb útra terelni. Talán mégis igaza van a fickónak, talán Bato csak elfoguld, de mégsem jó hallani, hogy még csak most csatlakozott, máris távozásra biztatják az egyik ígéretes újoncot. A későbbiek már amilyen érdekes és okos hatást keltenek, olyannyira homályosak, így a szerzetes általános véleménye nem változott a művészet ezen formája kapcsán. A legvégére azonban nem tudott egészen odafigyelni, ugyanis előbb egy udvarias figyelemfelkeltés, majd az ezt követő óvatos kérdés vonja el Bato figyelmét. Egy pillanatra megrökönyödik a férfi, majd néhány pillanatot követően halk nevetésbe tör ki, ahogy láthatóan egészen komolyan gondolja a lány, amit kérdezett.*
-Csak nyugodtan.
*Feleli amint elharapta a nevetést, bár a mosoly még nem tűnt el az arcáról. Kicsit felé is biccenti a fejét, hogy az érdeklődő kíváncsiságát minden téren kielégítse, így még rá is tud pillantani a fejének búbjára, ami bár jelentőségteljes pontja a gömbnek, mégsem behatárolható, az egyenletes koponyájának hála. Ma épp páros nap van, így nem friss a kacorozás, némi apró borostát lehet felfedezni a tapogató ujjak alatt. Rinon miatt nem érzi szükségét, hogy szabadkozzon, így a rá irányuló kérdést csak figyelmen kívül hagyja a kopasz.*
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*A kopasz kérdésére zabolátlan lelkesedésben tör ki a lány és előrecsörtet, mindent és mindenkit figyelmen kívül hagyva, a jósig, aki a legkisebb jelét sem mutatja meglepetésnek a hirtelen szinte rátámadó lánytól.*
~Fura egy jós lenne ha meglepődne.~
*Flegmázik máris a férfi hivatása kapcsán. Kissé kételkedő a kopasz, bár érdekességnek és mókának kitűnő lehet az ilyen jövendőmondás, csak ne vegye az ember fia túl komolyan. Ezen elgondolása csak erősödni látszik, ahogy az első lapok jelentése elhangzik.*
~Na fogd vissza magad jós uram, nem fogunk vissza senkit.~
*Fenyegeti gondolatban, ahogy a rend újonnan csatlakozott tagját kívánja az szabadabb útra terelni. Talán mégis igaza van a fickónak, talán Bato csak elfoguld, de mégsem jó hallani, hogy még csak most csatlakozott, máris távozásra biztatják az egyik ígéretes újoncot. A későbbiek már amilyen érdekes és okos hatást keltenek, olyannyira homályosak, így a szerzetes általános véleménye nem változott a művészet ezen formája kapcsán. A legvégére azonban nem tudott egészen odafigyelni, ugyanis előbb egy udvarias figyelemfelkeltés, majd az ezt követő óvatos kérdés vonja el Bato figyelmét. Egy pillanatra megrökönyödik a férfi, majd néhány pillanatot követően halk nevetésbe tör ki, ahogy láthatóan egészen komolyan gondolja a lány, amit kérdezett.*
-Csak nyugodtan.
*Feleli amint elharapta a nevetést, bár a mosoly még nem tűnt el az arcáról. Kicsit felé is biccenti a fejét, hogy az érdeklődő kíváncsiságát minden téren kielégítse, így még rá is tud pillantani a fejének búbjára, ami bár jelentőségteljes pontja a gömbnek, mégsem behatárolható, az egyenletes koponyájának hála. Ma épp páros nap van, így nem friss a kacorozás, némi apró borostát lehet felfedezni a tapogató ujjak alatt. Rinon miatt nem érzi szükségét, hogy szabadkozzon, így a rá irányuló kérdést csak figyelmen kívül hagyja a kopasz.*
6072. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 11:39:33
Üzenet elküldve: 2017-06-07 11:39:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos jósdája//
*Az újabb jóslatot hallgatva már arra gondol, hogy lehet, hogy nem is kellene feltegye a maga kérdését, még akkor sem ha amaz csak mindenféle bugyogókra vonatkozik. Bár ami azt illeti már kíváncsi arra, hogy vajon az ő egyszerű, cseppet sem misztikus kérdésére milyen ködös válasz érkezhet.
Mellkasa előtt összefont karokkal áll és úgy hallgatja a jóst, közben néha vet egy-egy pillantást a bugyogós-stand felé, hogy levonultak-e már a széles tomporú nők, mert akkor lehet, hogy visszamegy és mégis kipróbál egy piros csipkecsodát. Mármint, hogy megveszi és majd otthon próbálja ki. Mindazonáltal nem akarja feladni a helyét a jósnál álló sorban, ha valaki elé állna míg odavan és emiatt meg kellene hallgasson még pár fura jóslatot, akkor tutira inába szállna a bátorsága. Mindenesetre a nő egy férfival érkezett előtte, szóval ha a kopasz is jósoltat, akkor valószínűleg még azt is ki kell várja.
Elnézi egy ideig a férfi kopasz fejét. Kedve lenne megsimogatni a feje búbját, hogy vajon milyen lehet az érintése lehet a borotvált fejnek. Olyan mint egy borotvált állnak? Vajon olyan gyorsan serken ki a fején a szőr, mint az állán? Milyen gyakran kell beretválnia? Vajon azért beretválja, mert amúgy sem igen nő neki? Vagy egyszerűen csak ez tetszik neki? A vallása kívánja így? Melyik entitás várja el a kopasz fejet? Megannyi kínzó kérdés, amit egy borotvált fej felvet.
Egyszer el is indul a keze, de aztán inkább megállítja a levegőben, hiszen mennyire modortalan dolog csak úgy nekiállni egy idegen fejét taperolni?! De talán megkérdezhetné, hogy megérintheti-e. Egy ideig tipródik magában, meg aztán a jós áhítatos pillanatait sem akarja megzavarni, de végül csak megteszi. Megkocogtatja a férfi vállát.*
- Ne haragudj, de...
*Kezével zavartan nyúl a saját feje irányába.*
- Még sosem nyúltam ilyen hajhoz. Izé. Fejhez. Tudom, hogy tök pofátlanság, de megengeded? Hogy megfogjam. Mármint ha a nődet nem zavarja, hogy más nők fogdosnak.
*Persze az is lehet, hogy a húga, de inkább jobb az ilyesmit előre tisztázni, mert ha esetleg zavarja, akkor egy másik kopasz fej után kell néznie, hogy megtapizza.*
//Taitos jósdája//
*Az újabb jóslatot hallgatva már arra gondol, hogy lehet, hogy nem is kellene feltegye a maga kérdését, még akkor sem ha amaz csak mindenféle bugyogókra vonatkozik. Bár ami azt illeti már kíváncsi arra, hogy vajon az ő egyszerű, cseppet sem misztikus kérdésére milyen ködös válasz érkezhet.
Mellkasa előtt összefont karokkal áll és úgy hallgatja a jóst, közben néha vet egy-egy pillantást a bugyogós-stand felé, hogy levonultak-e már a széles tomporú nők, mert akkor lehet, hogy visszamegy és mégis kipróbál egy piros csipkecsodát. Mármint, hogy megveszi és majd otthon próbálja ki. Mindazonáltal nem akarja feladni a helyét a jósnál álló sorban, ha valaki elé állna míg odavan és emiatt meg kellene hallgasson még pár fura jóslatot, akkor tutira inába szállna a bátorsága. Mindenesetre a nő egy férfival érkezett előtte, szóval ha a kopasz is jósoltat, akkor valószínűleg még azt is ki kell várja.
Elnézi egy ideig a férfi kopasz fejét. Kedve lenne megsimogatni a feje búbját, hogy vajon milyen lehet az érintése lehet a borotvált fejnek. Olyan mint egy borotvált állnak? Vajon olyan gyorsan serken ki a fején a szőr, mint az állán? Milyen gyakran kell beretválnia? Vajon azért beretválja, mert amúgy sem igen nő neki? Vagy egyszerűen csak ez tetszik neki? A vallása kívánja így? Melyik entitás várja el a kopasz fejet? Megannyi kínzó kérdés, amit egy borotvált fej felvet.
Egyszer el is indul a keze, de aztán inkább megállítja a levegőben, hiszen mennyire modortalan dolog csak úgy nekiállni egy idegen fejét taperolni?! De talán megkérdezhetné, hogy megérintheti-e. Egy ideig tipródik magában, meg aztán a jós áhítatos pillanatait sem akarja megzavarni, de végül csak megteszi. Megkocogtatja a férfi vállát.*
- Ne haragudj, de...
*Kezével zavartan nyúl a saját feje irányába.*
- Még sosem nyúltam ilyen hajhoz. Izé. Fejhez. Tudom, hogy tök pofátlanság, de megengeded? Hogy megfogjam. Mármint ha a nődet nem zavarja, hogy más nők fogdosnak.
*Persze az is lehet, hogy a húga, de inkább jobb az ilyesmit előre tisztázni, mert ha esetleg zavarja, akkor egy másik kopasz fej után kell néznie, hogy megtapizza.*
6071. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-07 07:15:17
Üzenet elküldve: 2017-06-07 07:15:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos jósdája//
*Taitos elmondott mindent.*
-A kártyák csodája.
*Bólint, majd sejtelmes búcsút int.*
-Ne térj le a kijelölt útról!
*Már éppen nyitná száját, hogy reklámozza magát, netán a bámészkodókat kérdezze, mikor lerohanják. Kérdés nincs, csak a jövőt akarja tudni a hölgyemény, így Taitos nem is teketóriázik.*
-Gyermekem, a jóslat előtt érintsd ajkaddal a Tisztánlátókat!
*Emeli a paklit arcának magasságába. Ha ő is finnyáskodik, akkor persze a fújás is belefér, ám Taitos ezek után párat kever, és négy lap máris az asztalon van. A három ágú szigony kártyavetést alkalmazza, ami úgy néz ki, mintha Y alakba tenné a lapokat, csupán az Y-nak itt három ága van.*
-Az Ősi Látók mesélnek a jövődről. Megmutatják mennyire tudod elérni életed célját. *Felfordítja az elsőt.*
-Elregélik, hogy mi éned kiteljesedése.
*Már két lap van képpel felfelé.*
-Megmondják mi lesz szereped családodban.
*Kicsit vár a harmadik felfordítása után, és mélyebb, halkabb hangon szólal meg.*
-És kiderül miért születtél erre a világra.
*Ezután szemével átfutja a lapokat, hagyja, hogy a nő is így tegyen, végül pár másodperc múlva elkezdi kiolvasni a jövőt, természetes könnyedséggel téve mindezt.*
-A harmadik a kelyhek között, ki arcát a földnek mutatja. A kényszeredett társaság lapja.
*Néz a három koccintó nőt ábrázoló vidám csoport elfordított lapjára.*
-Ez azt jelenti, hogy a sorsod elrendeltetett. Hiába küzdesz ellene, hiába nem érzed magad képesnek rá, meg fog történni, mert ez az akarat. Másként ez a kártya azt is jelenti, hogy földi léted során a nagy csoportok leginkább töréssel kecsegtetnek. Nem teljesedhetsz ki bennük, mert hozzájuk csak alkotószellemed elvesztésével tartozhatsz. Fontold meg, az ár gyakran nem nagy.
*Át is térhetnek a második lapra, mely tótágast áll ismételten. Rajta egy embernyi pallost fogó, trónon ülő nőalak, ki fejét enyhén fel, de inkább határozottan előre szegi.*
-A kardok úrnője, ki fejével lefelé áll.
*Mutat rá Taitos, kicsit megigazgatván a lapod.*
-A józan eszű nő, aki elbukik. Ez a lap arról regél, hogy életed nem lehet teljes, míg értelem és érzelem között egyensúlyt nem találsz. A felborult három kehellyel karöltve figyelned kell rá, hogy puszta szerelmed ne kössön rossz helyre, ám arra is, hogy magányod oka ne legyen egy rossz napon ridegen kiejtett mondat. Találj harmóniát, hogy a fent és a lent egy legyen, ekkor a királynő kardja a te kardod is lesz.
*Áttér a harmadikra, mely a családra fókuszál. Ezen egy hátratett kezű ember szorongat egy kupát, melyet átadólag nyújt előre egy kártyán már nem szereplő valakinek.*
-A kelyhet hordozó apród. Kezében a teremtés híre, melyet feléd nyújt. Családdal kapcsolatban megérzéseid, álmaid helyesek lesznek. Hamarosan valami újdonságra is számíthatsz, érdemes nyitott szemmel járni.
*Mutat homlokára, ahol jósdai körökben a harmadik szokott ülni.*
-Az előző két lappal párosítva azonban igen rezonáns képet ad. Csak házastársadban bízz igazán, míg életed párja nem lép színre, légy óvatos!
*Az utolsó, legnagyobb horderejű lap jön. Ide kell egy kis felvezetés.*
-Mindenkinek van életcélja, szerelmi élete. Legtöbben olyan kérdéssel fordulnak a Hatalom Kártyáihoz, mely férfiak és nők kapcsolatát célozza. Szememben azonban a most következő a legfontosabb. Sorsod és a világ összefonódása.
*Itt a lapra mutat. Ez ismét fordítottan áll, rajta két koccintó alak. Ez a lap mutatkozott már az előző jóslatban is. Taitos hümmögve néz jóslatkérője szemébe.*
-Nem tiszteled a világot gyermekem. Rossz helynek tartod, senyvedsz benne, miközben úgy érzed fejeden átcsapnak hullámai.
*Szól egyre határozottabban, mely törés eddigi homályos feltevéseihez képest.*
-Ezzel fel kell hagynod. Te vagy az alattvaló, hiszen mind eme világ csecsét szopva emelkedünk el a talajtól. Ő az anyánk, az anyát pedig ha nem tiszteled, biz' idővel ő is mostohájának lát majd.
*Sóhajt egyet.*
-A kép tiszta. Változnod kell gyermekem. Meg kell találnod az egyensúlyt.
*Mutat az első lapra.*
-Szív és ész között. Nem lehetsz se fagyos, sem elvakult.
*Vándorol tovább a másodikra.*
-Ha ezt megteszed, jövőd igaz párt tartogat neked, ki mellett minden teremtő képességed szabadon szárnyalhat.
*Tér a harmadikon át a negyedikre.*
-Ám, ha nem teszed, a helyzet egyre rosszabb lesz, és csupán egy eltaposott hangya maradsz az élet kertjében. Míg, ha sikerül...
*Megfordítja a királynőt, és a két kelyhet.*
-Szövetségre lépsz a Sorssal, és nem csupán kényszer, hanem könnyed barátság lesz ez, Vele pedig nincs akadály, mi megállíthatna.
*Fejezi be a szerteágazó jóslatot. Ismét hagyja, hogy Rinon megszemlélje a kiterített jövőt, majd ugyanolyan hirtelen söpri be a lapokat, mint az előbb, kippukasztván a sejtelmes buborékot.*
-Most menj gyermekem, nemes feladat áll előtted, s térj vissza egy év múlva, hogy a kártyák is igazolhassák fejlődésed.
*Biccent, majd a fél szemmel a sorban következőre pillat, aztán vissza Rinonra, hátha szeretne még valamit.*
~Szegénynek jó sok dolga lesz.~
*Néz előre úgy, mint aki éppen a megváltás térképét adta egy elkallódott leány kezébe.*
//Taitos jósdája//
*Taitos elmondott mindent.*
-A kártyák csodája.
*Bólint, majd sejtelmes búcsút int.*
-Ne térj le a kijelölt útról!
*Már éppen nyitná száját, hogy reklámozza magát, netán a bámészkodókat kérdezze, mikor lerohanják. Kérdés nincs, csak a jövőt akarja tudni a hölgyemény, így Taitos nem is teketóriázik.*
-Gyermekem, a jóslat előtt érintsd ajkaddal a Tisztánlátókat!
*Emeli a paklit arcának magasságába. Ha ő is finnyáskodik, akkor persze a fújás is belefér, ám Taitos ezek után párat kever, és négy lap máris az asztalon van. A három ágú szigony kártyavetést alkalmazza, ami úgy néz ki, mintha Y alakba tenné a lapokat, csupán az Y-nak itt három ága van.*
-Az Ősi Látók mesélnek a jövődről. Megmutatják mennyire tudod elérni életed célját. *Felfordítja az elsőt.*
-Elregélik, hogy mi éned kiteljesedése.
*Már két lap van képpel felfelé.*
-Megmondják mi lesz szereped családodban.
*Kicsit vár a harmadik felfordítása után, és mélyebb, halkabb hangon szólal meg.*
-És kiderül miért születtél erre a világra.
*Ezután szemével átfutja a lapokat, hagyja, hogy a nő is így tegyen, végül pár másodperc múlva elkezdi kiolvasni a jövőt, természetes könnyedséggel téve mindezt.*
-A harmadik a kelyhek között, ki arcát a földnek mutatja. A kényszeredett társaság lapja.
*Néz a három koccintó nőt ábrázoló vidám csoport elfordított lapjára.*
-Ez azt jelenti, hogy a sorsod elrendeltetett. Hiába küzdesz ellene, hiába nem érzed magad képesnek rá, meg fog történni, mert ez az akarat. Másként ez a kártya azt is jelenti, hogy földi léted során a nagy csoportok leginkább töréssel kecsegtetnek. Nem teljesedhetsz ki bennük, mert hozzájuk csak alkotószellemed elvesztésével tartozhatsz. Fontold meg, az ár gyakran nem nagy.
*Át is térhetnek a második lapra, mely tótágast áll ismételten. Rajta egy embernyi pallost fogó, trónon ülő nőalak, ki fejét enyhén fel, de inkább határozottan előre szegi.*
-A kardok úrnője, ki fejével lefelé áll.
*Mutat rá Taitos, kicsit megigazgatván a lapod.*
-A józan eszű nő, aki elbukik. Ez a lap arról regél, hogy életed nem lehet teljes, míg értelem és érzelem között egyensúlyt nem találsz. A felborult három kehellyel karöltve figyelned kell rá, hogy puszta szerelmed ne kössön rossz helyre, ám arra is, hogy magányod oka ne legyen egy rossz napon ridegen kiejtett mondat. Találj harmóniát, hogy a fent és a lent egy legyen, ekkor a királynő kardja a te kardod is lesz.
*Áttér a harmadikra, mely a családra fókuszál. Ezen egy hátratett kezű ember szorongat egy kupát, melyet átadólag nyújt előre egy kártyán már nem szereplő valakinek.*
-A kelyhet hordozó apród. Kezében a teremtés híre, melyet feléd nyújt. Családdal kapcsolatban megérzéseid, álmaid helyesek lesznek. Hamarosan valami újdonságra is számíthatsz, érdemes nyitott szemmel járni.
*Mutat homlokára, ahol jósdai körökben a harmadik szokott ülni.*
-Az előző két lappal párosítva azonban igen rezonáns képet ad. Csak házastársadban bízz igazán, míg életed párja nem lép színre, légy óvatos!
*Az utolsó, legnagyobb horderejű lap jön. Ide kell egy kis felvezetés.*
-Mindenkinek van életcélja, szerelmi élete. Legtöbben olyan kérdéssel fordulnak a Hatalom Kártyáihoz, mely férfiak és nők kapcsolatát célozza. Szememben azonban a most következő a legfontosabb. Sorsod és a világ összefonódása.
*Itt a lapra mutat. Ez ismét fordítottan áll, rajta két koccintó alak. Ez a lap mutatkozott már az előző jóslatban is. Taitos hümmögve néz jóslatkérője szemébe.*
-Nem tiszteled a világot gyermekem. Rossz helynek tartod, senyvedsz benne, miközben úgy érzed fejeden átcsapnak hullámai.
*Szól egyre határozottabban, mely törés eddigi homályos feltevéseihez képest.*
-Ezzel fel kell hagynod. Te vagy az alattvaló, hiszen mind eme világ csecsét szopva emelkedünk el a talajtól. Ő az anyánk, az anyát pedig ha nem tiszteled, biz' idővel ő is mostohájának lát majd.
*Sóhajt egyet.*
-A kép tiszta. Változnod kell gyermekem. Meg kell találnod az egyensúlyt.
*Mutat az első lapra.*
-Szív és ész között. Nem lehetsz se fagyos, sem elvakult.
*Vándorol tovább a másodikra.*
-Ha ezt megteszed, jövőd igaz párt tartogat neked, ki mellett minden teremtő képességed szabadon szárnyalhat.
*Tér a harmadikon át a negyedikre.*
-Ám, ha nem teszed, a helyzet egyre rosszabb lesz, és csupán egy eltaposott hangya maradsz az élet kertjében. Míg, ha sikerül...
*Megfordítja a királynőt, és a két kelyhet.*
-Szövetségre lépsz a Sorssal, és nem csupán kényszer, hanem könnyed barátság lesz ez, Vele pedig nincs akadály, mi megállíthatna.
*Fejezi be a szerteágazó jóslatot. Ismét hagyja, hogy Rinon megszemlélje a kiterített jövőt, majd ugyanolyan hirtelen söpri be a lapokat, mint az előbb, kippukasztván a sejtelmes buborékot.*
-Most menj gyermekem, nemes feladat áll előtted, s térj vissza egy év múlva, hogy a kártyák is igazolhassák fejlődésed.
*Biccent, majd a fél szemmel a sorban következőre pillat, aztán vissza Rinonra, hátha szeretne még valamit.*
~Szegénynek jó sok dolga lesz.~
*Néz előre úgy, mint aki éppen a megváltás térképét adta egy elkallódott leány kezébe.*
6070. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-06 20:54:42
Üzenet elküldve: 2017-06-06 20:54:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bómdi//
*A szokásos várakozási idő után, legnagyobb reményei ellenére is nemleges választ kap az óriástól, amin el is szontyolodik azonnal. Karját a hirdetéssel együtt csüggedten maga mellé ejti, és mélyet sóhajt.*
~Túl könnyű lett volna. Túl könnyű.~
*Bó azonban nem osztozik a lány csüggedtségén, sőt mi több, láthatóan gyorsan túllép a problémán, és meglepő módon ahelyett, hogy szabadulna a lánytól, akit csak úgy véletlen fújt elé a szél, új útirányt ajánl neki. Velsie a legcsekélyebb lelkesedés nélkül egyezik bele a dologba.*
-Menjünk!
*El is indul a nagy melák mellett, mögött, még mindig kezébe szorongatva a papírt.*
~Na jó, nem fogok egy ilyen kis nehézségen fennakadni. Bizonyára van a városban olyan, aki hallott a helyről, és több infóval szolgálhat. Sőt, ott van még Zedir is! Talán kiderít valamit erről a Vadvédről. De addig is, bárkitől érdeklődhetek, akivel szembe kerülök. Erre pedig nem is lehetne alkalmasabb helyet találni, mint egy fogadót. Igen, ez az! A Pegazusban valaki biztos tud segíteni!~
-Menjünk a Pegazusba!
*Hosszú gondolatmenetének végére érve mondja megint, ezúttal sokkal lelkesebben, már útközben, hatalmas barátjának címezve, és meg is szaporázza lépteit. A papírt a táskájába rejti, készen arra, hogy bármikor előrántsa, ha olyannal fut össze, akinek arcán Vadvéd hallatán megcsillan az értelem a szemében.*
*Mivel megnyugszik ezen probléma ideiglenes rendeződésétől, újra az óriás iránti érdeklődése kerül előtérbe. Fel is teszi az első kérdést, ami eszébe jut.*
-Van családod?
*Nem gondolja, hogy sértő lehet, vagy kényes a dolog. Ha már nincs, de volt, hát azt is el lehet mondani, ő pedig meg fogja érteni, és nem faggatózik. Velsie számára nem igazán vannak kényes témák. Ő őszintén beszél a rossz dolgokról is, mert azt vallja, hogy a múlton már úgysem változtathat, a jelenben pedig nem segít, ha csak szomorkodik és rágódik a múlt eseményein. Egyedül az álmait nem tudja megzabolázni. Azok nyilvánvalóan nem osztják a nézeteit a kérdésben, mert minden éjjel újra átéli az elfogását, a gyötrő rabságát, a kínzásokat, és a szörnyű aljasságokat, amiket vele tettek, és amikre kényszerítették, és minden éjjel a félelemtől bénultan, tehetetlenül vergődik verejtékben úszó ágyán, hogy aztán zihálva ébredjen és rettegve kapjon a kardjáért, az éjszaka ártatlan árnyai ellen.*
*A szokásos várakozási idő után, legnagyobb reményei ellenére is nemleges választ kap az óriástól, amin el is szontyolodik azonnal. Karját a hirdetéssel együtt csüggedten maga mellé ejti, és mélyet sóhajt.*
~Túl könnyű lett volna. Túl könnyű.~
*Bó azonban nem osztozik a lány csüggedtségén, sőt mi több, láthatóan gyorsan túllép a problémán, és meglepő módon ahelyett, hogy szabadulna a lánytól, akit csak úgy véletlen fújt elé a szél, új útirányt ajánl neki. Velsie a legcsekélyebb lelkesedés nélkül egyezik bele a dologba.*
-Menjünk!
*El is indul a nagy melák mellett, mögött, még mindig kezébe szorongatva a papírt.*
~Na jó, nem fogok egy ilyen kis nehézségen fennakadni. Bizonyára van a városban olyan, aki hallott a helyről, és több infóval szolgálhat. Sőt, ott van még Zedir is! Talán kiderít valamit erről a Vadvédről. De addig is, bárkitől érdeklődhetek, akivel szembe kerülök. Erre pedig nem is lehetne alkalmasabb helyet találni, mint egy fogadót. Igen, ez az! A Pegazusban valaki biztos tud segíteni!~
-Menjünk a Pegazusba!
*Hosszú gondolatmenetének végére érve mondja megint, ezúttal sokkal lelkesebben, már útközben, hatalmas barátjának címezve, és meg is szaporázza lépteit. A papírt a táskájába rejti, készen arra, hogy bármikor előrántsa, ha olyannal fut össze, akinek arcán Vadvéd hallatán megcsillan az értelem a szemében.*
*Mivel megnyugszik ezen probléma ideiglenes rendeződésétől, újra az óriás iránti érdeklődése kerül előtérbe. Fel is teszi az első kérdést, ami eszébe jut.*
-Van családod?
*Nem gondolja, hogy sértő lehet, vagy kényes a dolog. Ha már nincs, de volt, hát azt is el lehet mondani, ő pedig meg fogja érteni, és nem faggatózik. Velsie számára nem igazán vannak kényes témák. Ő őszintén beszél a rossz dolgokról is, mert azt vallja, hogy a múlton már úgysem változtathat, a jelenben pedig nem segít, ha csak szomorkodik és rágódik a múlt eseményein. Egyedül az álmait nem tudja megzabolázni. Azok nyilvánvalóan nem osztják a nézeteit a kérdésben, mert minden éjjel újra átéli az elfogását, a gyötrő rabságát, a kínzásokat, és a szörnyű aljasságokat, amiket vele tettek, és amikre kényszerítették, és minden éjjel a félelemtől bénultan, tehetetlenül vergődik verejtékben úszó ágyán, hogy aztán zihálva ébredjen és rettegve kapjon a kardjáért, az éjszaka ártatlan árnyai ellen.*
6069. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-06 18:32:15
Üzenet elküldve: 2017-06-06 18:32:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Rinon nem kap valami lényegre törő leírást a karavánpihenőről, ezért nem is erőlteti tovább, hogy Bato erről meséljen. Úgyis van lehetősége a kis vörös következő kérdésére válaszolni. Egy darabig Rinon magára ismer a beszámolóban, még bólint is egy haloványat öntudatlanul. Csak hát őt senki sem támogatta eddig a mágus karrierjében, de lehet csak azért, mert így is elég gond volt, amikor kedvtelésből, illetve véletlenül felgyújtott egy függönyt. Ha amúgy nem lett volna eléggé tilos mágiát használni, ki tudja mi sült volna ki belőle, ha még több hatalom kerül a lány kezébe. Na nem mintha ősgonosz lenne vagy ilyesmi, egyszerűen csak gyűlölte azt a helyet. Senkinek sem tesz jót, ha a végletekig lekorlátozzák, elfojtják minden vágyát és jellemvonását, főleg nem a fiataloknak.*
- Uhum.
*Nyugtázza végül Bato történetét. Már ezt a hümmögést is csak félvállal veti oda, mivel a figyelmét valami teljesen más köti le újabban. Nincs igazán oda meg vissza a jövendőmondóktól meg az olcsó mutatványosoktól, habár nem is tudhatja, hogy mennyire szereti őket. Sosem látott még ilyet. Így követi a kopasz tanácsát, és még illedelmes távolból figyeli, ahogy a különös szerzet szórakozik egy kötegnyi, szépen legyártott lappal, majd az előtte álló tündérnek jósol valamit. Rinon nem igazán hallja a kártyavetés eredményét, sokkal inkább lekötik az ábrák és ahogy a turbános idegen kezei között forognak.*
- Igen!
*Feleli végül Bato kérdésére, tőle szokatlanul heves indulattal. Így amint a tündér lelép, Rinon rögtön előrecsörtet, hogy mindenki elé be tudjon vágni, ha valaki esetleg előtte szerette volna megtudni a sorsát. Közben Bato ruháját két ujja közé fogja és úgy rántja magával a férfit. Őt aztán nem hagyhatja itt egyedül.*
- Én jövök!
*Jelenti be önkívületi izgalomban a jövendőmondónak, habár az arcán ebből bizonyára alig látszik valami. Talán csak a zöld szemei csillognak szokatlan hevességgel.*
- Mondd meg a jövőm!
*Nem tesz fel semmi kérdést, nincs igazán ötlete, hogy konkrétan mire várna választ, ezért csak parancsol. Ezután már csak kíváncsian várja a végkifejletet.*
A hozzászólás írója (Parázs Rinon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.06 18:34:05
//Unisex hálószoba és Taitos jósdája//
*Rinon nem kap valami lényegre törő leírást a karavánpihenőről, ezért nem is erőlteti tovább, hogy Bato erről meséljen. Úgyis van lehetősége a kis vörös következő kérdésére válaszolni. Egy darabig Rinon magára ismer a beszámolóban, még bólint is egy haloványat öntudatlanul. Csak hát őt senki sem támogatta eddig a mágus karrierjében, de lehet csak azért, mert így is elég gond volt, amikor kedvtelésből, illetve véletlenül felgyújtott egy függönyt. Ha amúgy nem lett volna eléggé tilos mágiát használni, ki tudja mi sült volna ki belőle, ha még több hatalom kerül a lány kezébe. Na nem mintha ősgonosz lenne vagy ilyesmi, egyszerűen csak gyűlölte azt a helyet. Senkinek sem tesz jót, ha a végletekig lekorlátozzák, elfojtják minden vágyát és jellemvonását, főleg nem a fiataloknak.*
- Uhum.
*Nyugtázza végül Bato történetét. Már ezt a hümmögést is csak félvállal veti oda, mivel a figyelmét valami teljesen más köti le újabban. Nincs igazán oda meg vissza a jövendőmondóktól meg az olcsó mutatványosoktól, habár nem is tudhatja, hogy mennyire szereti őket. Sosem látott még ilyet. Így követi a kopasz tanácsát, és még illedelmes távolból figyeli, ahogy a különös szerzet szórakozik egy kötegnyi, szépen legyártott lappal, majd az előtte álló tündérnek jósol valamit. Rinon nem igazán hallja a kártyavetés eredményét, sokkal inkább lekötik az ábrák és ahogy a turbános idegen kezei között forognak.*
- Igen!
*Feleli végül Bato kérdésére, tőle szokatlanul heves indulattal. Így amint a tündér lelép, Rinon rögtön előrecsörtet, hogy mindenki elé be tudjon vágni, ha valaki esetleg előtte szerette volna megtudni a sorsát. Közben Bato ruháját két ujja közé fogja és úgy rántja magával a férfit. Őt aztán nem hagyhatja itt egyedül.*
- Én jövök!
*Jelenti be önkívületi izgalomban a jövendőmondónak, habár az arcán ebből bizonyára alig látszik valami. Talán csak a zöld szemei csillognak szokatlan hevességgel.*
- Mondd meg a jövőm!
*Nem tesz fel semmi kérdést, nincs igazán ötlete, hogy konkrétan mire várna választ, ezért csak parancsol. Ezután már csak kíváncsian várja a végkifejletet.*
A hozzászólás írója (Parázs Rinon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.06 18:34:05
6068. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-06 15:49:27
Üzenet elküldve: 2017-06-06 15:49:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*És ismételten a főtéren. Innen már nem ismeretlen az út számára. Igazság szerint Arthenior városát elég hamar ki lehet ismerni, legalábbis a főbb útvonalakat és helyszíneket. Ahhoz még sok idő kellene, hogy a kisebb utcákat, sikátorokat és közöket is úgy ismerje, mint a tenyerét és ha ilyenre adná a fejét, akkor az egyébként is a Kikötői Lakónegyed lenne.
Sokáig a főtéren sem marad, hiszen nincs itt dolga, de mindenképpen keresztül kell itt haladnia, ha a város szívébe szeretne jutni. Cél most a kovácsműhely, aztán meg mehet a tündér barátnéja után, hogy elkezdhesse a felvarrni a tetkót.*
Sokáig a főtéren sem marad, hiszen nincs itt dolga, de mindenképpen keresztül kell itt haladnia, ha a város szívébe szeretne jutni. Cél most a kovácsműhely, aztán meg mehet a tündér barátnéja után, hogy elkezdhesse a felvarrni a tetkót.*
6067. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-06 15:18:03
Üzenet elküldve: 2017-06-06 15:18:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Kvintett //
*A kis kölyök nagy szájára egyelőre érdemben nem reagál, de feljegyezte magának. Meglesz a böjtje a dolognak. Előbb vagy utóbb mindenképp. Nem mindenkivel lehet incselkedni büntetlenül.
A tündér támadására esélye sincs érdemben reagálni, pedig elf, és ők nem a csiga lassúságról vártak híressé. Tulajdonképpen, valószínűleg ők messze a leggyorsabbak, de most esélye sincs. A szeme sarkából látja a mozgást, de utána már csak a becsapódás erejét érzi, melytől hátra tántorodik, és persze örömmel konstatálja hogy kezében maradt a lapos üvege, minek utána a becsapódó leányzó blokkolta a tündér ármánykodását.
Széles vigyorral pillant az előtte fekvő óriásra, majd át a kis szárnyasra.*
-Csak ennyit tudsz nyamvadék?*Mordul fel gonosz vigyorral, s nagyot kortyol a rumból.*
-Eddig elég kevés vagy.*Bal kezével saját mellkasa felé bök, jelezvén ő nem fog félre ugrani ha a másik újra próbálkozni akar.*
A hozzászólás írója (Worfelk de Gasky) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.06 15:22:27
*A kis kölyök nagy szájára egyelőre érdemben nem reagál, de feljegyezte magának. Meglesz a böjtje a dolognak. Előbb vagy utóbb mindenképp. Nem mindenkivel lehet incselkedni büntetlenül.
A tündér támadására esélye sincs érdemben reagálni, pedig elf, és ők nem a csiga lassúságról vártak híressé. Tulajdonképpen, valószínűleg ők messze a leggyorsabbak, de most esélye sincs. A szeme sarkából látja a mozgást, de utána már csak a becsapódás erejét érzi, melytől hátra tántorodik, és persze örömmel konstatálja hogy kezében maradt a lapos üvege, minek utána a becsapódó leányzó blokkolta a tündér ármánykodását.
Széles vigyorral pillant az előtte fekvő óriásra, majd át a kis szárnyasra.*
-Csak ennyit tudsz nyamvadék?*Mordul fel gonosz vigyorral, s nagyot kortyol a rumból.*
-Eddig elég kevés vagy.*Bal kezével saját mellkasa felé bök, jelezvén ő nem fog félre ugrani ha a másik újra próbálkozni akar.*
A hozzászólás írója (Worfelk de Gasky) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.06 15:22:27
6066. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-05 21:24:05
Üzenet elküldve: 2017-06-05 21:24:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Velsanrick//
*Nem kell sokáig követnie a hölgyet, hamar kikötnek a hirdetéses táblánál, ahol máris elkezdi bújni a vélhetően őt érdeklő cetliket. Bó, a sejtések ellenére pontosan tudja, hogy mi történik. Ott vannak a lapok, a betűkkel. Bizonyára sokan vannak, akik el tudják olvasni, de az óriás nem tartozik ezen művelt polgárok körébe, így csak a vörös mögött állva várja a fejleményeket. Elhangzik egy kérdés egy bizonyos Vadvédről, bár túl sokat nem tud hozzátenni Bó a témához.*
-Öö.
*Kezdi bizonytalanul a választ. Őszintén gondolkodik, hátha eszébe jut, arcára ki is ül a dolog, itt-ott izmai váratlanul megrándulnak, szemöldöke, szája táncot jár az óriás komótosságával, de csak sikertelenül.*
-Nem.
*Zárja le a gondolatmenetet ennél sokkal határozottabban, majd élete legjobb ötletével rukkol elő. Na nem azért, mert sokat gondolkodott volna rajta, sőt, még csak nem is azért, mert bármi összefüggést látna a két dolog között, egész egyszerűen csak megszomjazott.*
-Menjünk Pegazusba.
*Az ottani népek, pletykák talán előrébb lendítik a lány ügyét, a csapos pedig a melákét.*
*Nem kell sokáig követnie a hölgyet, hamar kikötnek a hirdetéses táblánál, ahol máris elkezdi bújni a vélhetően őt érdeklő cetliket. Bó, a sejtések ellenére pontosan tudja, hogy mi történik. Ott vannak a lapok, a betűkkel. Bizonyára sokan vannak, akik el tudják olvasni, de az óriás nem tartozik ezen művelt polgárok körébe, így csak a vörös mögött állva várja a fejleményeket. Elhangzik egy kérdés egy bizonyos Vadvédről, bár túl sokat nem tud hozzátenni Bó a témához.*
-Öö.
*Kezdi bizonytalanul a választ. Őszintén gondolkodik, hátha eszébe jut, arcára ki is ül a dolog, itt-ott izmai váratlanul megrándulnak, szemöldöke, szája táncot jár az óriás komótosságával, de csak sikertelenül.*
-Nem.
*Zárja le a gondolatmenetet ennél sokkal határozottabban, majd élete legjobb ötletével rukkol elő. Na nem azért, mert sokat gondolkodott volna rajta, sőt, még csak nem is azért, mert bármi összefüggést látna a két dolog között, egész egyszerűen csak megszomjazott.*
-Menjünk Pegazusba.
*Az ottani népek, pletykák talán előrébb lendítik a lány ügyét, a csapos pedig a melákét.*
6065. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-05 19:18:22
Üzenet elküldve: 2017-06-05 19:18:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bómdi//
*Végre óriásunk agyában minden visszazökken a helyére, és az irányt is megleli, így hamarosan ki is lépnek a szegénynegyed utolsó rozoga, szegényes házai közül, és a sokkal barátságosabb főtéren találják magukat. Közben a válasz is megszületett a kérdésre, és nem is akármilyen. Velsie szeme elkerekedik, és szája is elnyílik kissé, úgy hallgatja a megtáltosodott mamutot.*
~Azt a mindenit! Szóval megy egyszerre két szónál több is neki. Ezt jó tudni. Még összesen nem hallottam ennyit beszélni, bár szó mi szó, csak alig egy órája találkoztunk.~
-Zümi. Ez aranyos.
*Ismétli a szót és valóban kedvesnek tartja ezt a megnevezését a kicsiny, de hasznos méz termelő jószágoknak.*
~Szóval ő földműves és méhész. Jó párosítás.~
-Szeretem a mézet.
*Mondja kedves mosollyal az óriásnak, és közben a hirdető táblához lép, ahol el is kezdi bogarászni a lobogó fecniket, a szörny, bestia, vagy akármi vadászokat kutatva. Még mindig az áll legközelebb a természetéhez. Rengeteg hirdetést fut át, amiket kocsmárost, kidobót, vagy éppen örömlányt keresnek.*
~Hát egyik sem nekem való, az egyszer biztos.~
*Már szinte fel is adja a keresést, amikor a papírok sűrűje alatt, egészen mélyen megtalálja a kifakult, elázott, majd gyűröttre száradt hirdetést, aminek át is futja a szövegét.*
-Igen, ez az.
*Örül meg a felfedezésnek és meg is feledkezik róla, hogy leegyszerűsítse a kérdését, azonnal az óriásnak szegezi, a rongyos hirdetést.*
-Tudod hol van Vadvéd?
*Végre óriásunk agyában minden visszazökken a helyére, és az irányt is megleli, így hamarosan ki is lépnek a szegénynegyed utolsó rozoga, szegényes házai közül, és a sokkal barátságosabb főtéren találják magukat. Közben a válasz is megszületett a kérdésre, és nem is akármilyen. Velsie szeme elkerekedik, és szája is elnyílik kissé, úgy hallgatja a megtáltosodott mamutot.*
~Azt a mindenit! Szóval megy egyszerre két szónál több is neki. Ezt jó tudni. Még összesen nem hallottam ennyit beszélni, bár szó mi szó, csak alig egy órája találkoztunk.~
-Zümi. Ez aranyos.
*Ismétli a szót és valóban kedvesnek tartja ezt a megnevezését a kicsiny, de hasznos méz termelő jószágoknak.*
~Szóval ő földműves és méhész. Jó párosítás.~
-Szeretem a mézet.
*Mondja kedves mosollyal az óriásnak, és közben a hirdető táblához lép, ahol el is kezdi bogarászni a lobogó fecniket, a szörny, bestia, vagy akármi vadászokat kutatva. Még mindig az áll legközelebb a természetéhez. Rengeteg hirdetést fut át, amiket kocsmárost, kidobót, vagy éppen örömlányt keresnek.*
~Hát egyik sem nekem való, az egyszer biztos.~
*Már szinte fel is adja a keresést, amikor a papírok sűrűje alatt, egészen mélyen megtalálja a kifakult, elázott, majd gyűröttre száradt hirdetést, aminek át is futja a szövegét.*
-Igen, ez az.
*Örül meg a felfedezésnek és meg is feledkezik róla, hogy leegyszerűsítse a kérdését, azonnal az óriásnak szegezi, a rongyos hirdetést.*
-Tudod hol van Vadvéd?
6064. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-05 17:21:11
Üzenet elküldve: 2017-06-05 17:21:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos jósdája//
*Kerekedő szemmel hallgatja a jóslatot, amit a fickó kap. Annak a kérdés valahogy nem hangzott annyira bonyolultnak, mint amennyire a válasz az. Ködös, az már biztos. Az ember feltesz egy eldöntendő kérdést, erre tessék, valami rettenet érkezik válaszként, amivel aztán el kell menjen egy másik garabonciáshoz, hogy az meg értelmezni tudja, és akkor hirtelen azt veszi észre, hogy a gatyája ráment egy, azaz egy darab eldöntendő kérdésre.
Közben már Alyo is kigondolta, hogy mit is kérdezne, már csak azért is mert érdekli, hogy arra a roppant egyszerű kérdésre milyen ködös dolgokat válaszol majd a kártya. Megihlette az előző, bugyisstand, meg a farpofák közé feszülő csipkecsodák. Tulajdonképpen van olyan élethelyzet, amiben el tudja képzelni, hogy ilyet viseljen, csak az a jelen életétől meglehetősen különbözik. Ha hivatásosnak állna (no nem katonának), akkor nyilván ilyesmiket viselne, ami azt illeti semmi más nem lenne rajta, maximum valami kebelemelentyű, meg olyan csizma, aminek olyan magas a sarka, hogy imbolyog tőle a járása. Nevetnie kell, ahogy elképzeli magát ilyen hacukában, ezért aztán úgy tűnhet, hogy a kérdező fickón, netán a jóslaton vagy a jóson nevet. Pedig amúgy saját magán teszi ezt. A jós persze nyilván tudja az ilyesmit, hiszen azért jós, nemde bár? Egyebekben a jós hangja továbbra is nagyon ismerős neki, meg a botot is látta már. Csak valahogy az arcán a szőr nem illik a képbe. Vagy illetve az is lehet, hogy csak összekeveri valakivel. Figyelgeti még egy ideig, hátha beigazolódik, vagy megcáfolódik a sejtése.*
//Taitos jósdája//
*Kerekedő szemmel hallgatja a jóslatot, amit a fickó kap. Annak a kérdés valahogy nem hangzott annyira bonyolultnak, mint amennyire a válasz az. Ködös, az már biztos. Az ember feltesz egy eldöntendő kérdést, erre tessék, valami rettenet érkezik válaszként, amivel aztán el kell menjen egy másik garabonciáshoz, hogy az meg értelmezni tudja, és akkor hirtelen azt veszi észre, hogy a gatyája ráment egy, azaz egy darab eldöntendő kérdésre.
Közben már Alyo is kigondolta, hogy mit is kérdezne, már csak azért is mert érdekli, hogy arra a roppant egyszerű kérdésre milyen ködös dolgokat válaszol majd a kártya. Megihlette az előző, bugyisstand, meg a farpofák közé feszülő csipkecsodák. Tulajdonképpen van olyan élethelyzet, amiben el tudja képzelni, hogy ilyet viseljen, csak az a jelen életétől meglehetősen különbözik. Ha hivatásosnak állna (no nem katonának), akkor nyilván ilyesmiket viselne, ami azt illeti semmi más nem lenne rajta, maximum valami kebelemelentyű, meg olyan csizma, aminek olyan magas a sarka, hogy imbolyog tőle a járása. Nevetnie kell, ahogy elképzeli magát ilyen hacukában, ezért aztán úgy tűnhet, hogy a kérdező fickón, netán a jóslaton vagy a jóson nevet. Pedig amúgy saját magán teszi ezt. A jós persze nyilván tudja az ilyesmit, hiszen azért jós, nemde bár? Egyebekben a jós hangja továbbra is nagyon ismerős neki, meg a botot is látta már. Csak valahogy az arcán a szőr nem illik a képbe. Vagy illetve az is lehet, hogy csak összekeveri valakivel. Figyelgeti még egy ideig, hátha beigazolódik, vagy megcáfolódik a sejtése.*
6063. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-05 13:51:47
Üzenet elküldve: 2017-06-05 13:51:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Kvintett //
*Igyekszik jó képet vágni az elfhez, közben magában már azon gondolkodik, vajon Sylweran mit fog hozzá szólni. Első ránézésre nem túl szimpatikus figura, bár Dyntivel talán jól megértik majd egymást, csak annak meg Khan fog kevésbé örülni. De ki tudja? Akárhogy is, lesz munka vele, az biztos. A gyermekkel viszont igaza lehet, de sosem lehet tudni, a látszat néha csal. Az azért kellemes meglepetés, hogy a lovát felajánlja.*
*Syss egyelőre úgy látszik tartja a szende formáját, bár dicséretes hogy volt mersze felszólalni.*
- Akkor elkísérlek, a többieknek legalább addig lesz ideje összekészülődni az útra.
*Nem sok kedve van még ma este visszagyalogolni az erődbe az erdőn keresztül. Megfordul a fejében hogy egyszerűen megadja az irányt és néhány támpontot, hazateleportál aztán elébük megy a folyóhoz, de nem szívesen bízná az elfre a gyereket, már ha tényleg velük fog menni. Ha tényleg árva, akkor bizony nem fordít hátat egy ilyen kérésnek. A legnemesebb dolog amit valaki tehet, főleg ilyen fiatalon, az a tanulás, a maga részéről pedig a legnemesebb dolog amit tehet, hogy segít annak aki ilyen bölcsen belátja ezt.*
*Szemforgatva ugyan de megmosolyogja a gyermek riposztját az elfnek, szükségtelen acsarkodás helyett inkább barátkozniuk kellene, ha már együtt fognak utazni, aztán még talán élni is.*
- Az erdőben van egy erőd, Vadvéd, ott élek egy csapattal, oda indulunk nemsokára.
*Kezdi a magyarázatot a fiúnak.*
- Tanítalak.
*Bólint végül.*
- Ha tudsz viselkedni, és nem leszel a társaság terhére.
*Mosolya bár biztató, de kicsit azért aggódik is, bár Sadmyr is látszólag egészen jól elvan.*
*A beszélgetésből az zökkenti ki, hogy Syss kilép mellőle, és bár első gondolatai nem sok jót sejtetnek, felismeri a készülő varázslatot, így csak egy kicsit lép arrébb, a gyermek és mágia közé. Bár ártani nem árthat az ilyesmi, meg hát kisebb is a fiúnál így eltakarni sem tudja, de valahogy reflexből jön, a hatalmas elfnek ettől úgysem lehet baja. Persze meglepődik a tündér reakcióján, de mindenképpen dicséretre méltó hogy talált bátorságot ilyesmihez, még ha rosszul is ítélte meg a helyzetet és szükségtelenül kardoskodik.*
*Nem egyszerű az élet, bár Jezabiel legendásan híres eszéről és osztott figyelméről. A buborék még szinte el sem indult a tündér keze felől, ő már mégis egyszerre védi a gyermeket, készül védeni Sysst is egy esetleges ellencsapástól az elf részéről, áldja a jó szerencséjét hogy már megint ilyen helyzetbe keveredett, és igyekszik fenntartani a saját magát védő varázst amit még a mágustoronyban bocsátott elméjére. Utóbbi nehezíti meg igazán a dolgát, így az óriást már csak akkor veszi észre, amikor bevetődik közéjük az elf férfi védelmére. Minden bizonnyal ő is rosszul ítéli meg a helyzetet, hiszen a mágia jószerivel ártalmatlan, de ezt persze nincs ideje elmagyarázni senkinek. Most már azon is aggódhat, hogy egy óriással kell majd hadakoznia, akkor meg már talán a városőrség is beavatkozik a kalamajkába. Nem mintha nem tudna könnyűszerrel rendet tenni a csapat között, sőt, még szereti is fitogtatni mágikus hatalmát, de mégis, itt a főtéren?*
*Érdemben reagálni csak annyit tud, hogy hátrébb lép, és mivel a fiú mögötte van, valószínűleg őt is tolja magával. Mindenképpen hasznos ha nyer egy kis távolságot az elftől és az óriástól, Sysst viszont már nincs ideje hátrébb rángatni. Kicsit reménykedik benne ugyan, hogy a kialakuló helyzettől előjöhet a másik énje amire annyira kíváncsi, de talán nem ez lenne a megfelelő alkalom.*
- Elég legyen!
*Nem számít kinek mennyire sikerülnek a szándékai, megmenekül-e végül a laposüveg avagy sem, akkor is felcsattan már rendet tenni.*
- Te meg ki vagy?!
*Nyilvánvalóan a legújabb érkezőnek szegezi a kérdést, közben ha esetleg a gyermek valamiért előre szeretne nyomulni akkor maga mögött tartja. Magához mérten igyekszik magabiztosnak és erélyesnek tűnni, már amennyire méretei engedik egy ekkora elffel és egy óriással szemben. Pedig ő javasolta Syssnek hogy legyen bátor, de ez igazán nem a megfelelő helyzet volt az ilyesmire. Normális esetben az ő védelmébe szegődne, csak az óriás miatt vált kissé aggasztóvá és komolyabbá a helyzet.*
*Igyekszik jó képet vágni az elfhez, közben magában már azon gondolkodik, vajon Sylweran mit fog hozzá szólni. Első ránézésre nem túl szimpatikus figura, bár Dyntivel talán jól megértik majd egymást, csak annak meg Khan fog kevésbé örülni. De ki tudja? Akárhogy is, lesz munka vele, az biztos. A gyermekkel viszont igaza lehet, de sosem lehet tudni, a látszat néha csal. Az azért kellemes meglepetés, hogy a lovát felajánlja.*
*Syss egyelőre úgy látszik tartja a szende formáját, bár dicséretes hogy volt mersze felszólalni.*
- Akkor elkísérlek, a többieknek legalább addig lesz ideje összekészülődni az útra.
*Nem sok kedve van még ma este visszagyalogolni az erődbe az erdőn keresztül. Megfordul a fejében hogy egyszerűen megadja az irányt és néhány támpontot, hazateleportál aztán elébük megy a folyóhoz, de nem szívesen bízná az elfre a gyereket, már ha tényleg velük fog menni. Ha tényleg árva, akkor bizony nem fordít hátat egy ilyen kérésnek. A legnemesebb dolog amit valaki tehet, főleg ilyen fiatalon, az a tanulás, a maga részéről pedig a legnemesebb dolog amit tehet, hogy segít annak aki ilyen bölcsen belátja ezt.*
*Szemforgatva ugyan de megmosolyogja a gyermek riposztját az elfnek, szükségtelen acsarkodás helyett inkább barátkozniuk kellene, ha már együtt fognak utazni, aztán még talán élni is.*
- Az erdőben van egy erőd, Vadvéd, ott élek egy csapattal, oda indulunk nemsokára.
*Kezdi a magyarázatot a fiúnak.*
- Tanítalak.
*Bólint végül.*
- Ha tudsz viselkedni, és nem leszel a társaság terhére.
*Mosolya bár biztató, de kicsit azért aggódik is, bár Sadmyr is látszólag egészen jól elvan.*
*A beszélgetésből az zökkenti ki, hogy Syss kilép mellőle, és bár első gondolatai nem sok jót sejtetnek, felismeri a készülő varázslatot, így csak egy kicsit lép arrébb, a gyermek és mágia közé. Bár ártani nem árthat az ilyesmi, meg hát kisebb is a fiúnál így eltakarni sem tudja, de valahogy reflexből jön, a hatalmas elfnek ettől úgysem lehet baja. Persze meglepődik a tündér reakcióján, de mindenképpen dicséretre méltó hogy talált bátorságot ilyesmihez, még ha rosszul is ítélte meg a helyzetet és szükségtelenül kardoskodik.*
*Nem egyszerű az élet, bár Jezabiel legendásan híres eszéről és osztott figyelméről. A buborék még szinte el sem indult a tündér keze felől, ő már mégis egyszerre védi a gyermeket, készül védeni Sysst is egy esetleges ellencsapástól az elf részéről, áldja a jó szerencséjét hogy már megint ilyen helyzetbe keveredett, és igyekszik fenntartani a saját magát védő varázst amit még a mágustoronyban bocsátott elméjére. Utóbbi nehezíti meg igazán a dolgát, így az óriást már csak akkor veszi észre, amikor bevetődik közéjük az elf férfi védelmére. Minden bizonnyal ő is rosszul ítéli meg a helyzetet, hiszen a mágia jószerivel ártalmatlan, de ezt persze nincs ideje elmagyarázni senkinek. Most már azon is aggódhat, hogy egy óriással kell majd hadakoznia, akkor meg már talán a városőrség is beavatkozik a kalamajkába. Nem mintha nem tudna könnyűszerrel rendet tenni a csapat között, sőt, még szereti is fitogtatni mágikus hatalmát, de mégis, itt a főtéren?*
*Érdemben reagálni csak annyit tud, hogy hátrébb lép, és mivel a fiú mögötte van, valószínűleg őt is tolja magával. Mindenképpen hasznos ha nyer egy kis távolságot az elftől és az óriástól, Sysst viszont már nincs ideje hátrébb rángatni. Kicsit reménykedik benne ugyan, hogy a kialakuló helyzettől előjöhet a másik énje amire annyira kíváncsi, de talán nem ez lenne a megfelelő alkalom.*
- Elég legyen!
*Nem számít kinek mennyire sikerülnek a szándékai, megmenekül-e végül a laposüveg avagy sem, akkor is felcsattan már rendet tenni.*
- Te meg ki vagy?!
*Nyilvánvalóan a legújabb érkezőnek szegezi a kérdést, közben ha esetleg a gyermek valamiért előre szeretne nyomulni akkor maga mögött tartja. Magához mérten igyekszik magabiztosnak és erélyesnek tűnni, már amennyire méretei engedik egy ekkora elffel és egy óriással szemben. Pedig ő javasolta Syssnek hogy legyen bátor, de ez igazán nem a megfelelő helyzet volt az ilyesmire. Normális esetben az ő védelmébe szegődne, csak az óriás miatt vált kissé aggasztóvá és komolyabbá a helyzet.*
6062. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-05 10:00:17
Üzenet elküldve: 2017-06-05 10:00:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Követi Idya utasításait, miszerint a főtérről kell továbbindulnia, hogy elérje a mágustornyot. Ha értesülései nem csalnak, akkor olyan veszettül sokszor nem fog ellátogatni oda, mivel az ottani nagy hatalmú varázsló az elemi mágiákat tanítja, elfünket pedig nem ez érdekli. Ugyanakkor végre újra megpillanthatja a Lihanechi tavat, ahol gyermekként oly sokszor lubickolt. Ki tudja, talán még egy-két gyöngyöt is kihalászik a tóból, hiszen Lihanech híres erről. Most viszont sok mindennel nem foglalkozik és nem is szeretne az átvezetőkön sokat időzni. Feltehetőleg nem ütközik majd ellenállásba, ha mégis, akkor kénytelen lesz megoldani a helyzetet. Aztán pedig jöhet vissza, hiszen a kovács még most is dolgozik, mondhatni szépen ellátja munkával a mestert. A főtéren azért megmeríti a kulacsát, ha már ingyen van a kristálytiszta víz, akkor bolond lenne kihagyni.*
6061. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-06-05 09:25:22
Üzenet elküldve: 2017-06-05 09:25:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Taitos jósdája//
*Minthogy a jóslásért nem kell fizetni, így már könnyedebben tudja felfogni ezt az egész cécót. Azzal már nincs problémája hogy ráfújjon a kártyákra, bár így meg inkább egy bűvész trükknek tűnik az egész. A jós keveri a kártyákat, közben továbbra is ajnározza magát. A tündért ez érdekli legkevésbé, minden figyelmét a kártyáknak szenteli. Három lap az asztalra kerül, melyek a testet, lelket és valamilyen szellemet szimbolizálnak. ~Miféle szellem lehet az? Talán kísérteni fog?~. Nincs ideje gondolkodni, mert újabb három kártya kerül az asztalra.*
*Démon. Mondja az ember, hozzátéve hogy ez gyakran felbukkan annak az életében, akinek megjövendölik.* ~Miféle démon? Ennél lehetne jóval konkrétabb is. Rám fognak vadászni vagy én rájuk?~
*A második lap jobban tetszik neki. Egy pohár ami mellett sok barátjával fog inni.* ~Az jó, bárkivel megutáltathatom magam, mindig lesz más mellettem.~
*A harmadikon egy király tűnik fel, kit állítólag szolgálni fog.* ~Sok pénzért és elismerésért nem hangzik rosszul a történet.~
*Bonyolódik a jóslat, még három kártyalap kerül elő. Vokattä kezdi elveszíteni a fonalat, arra is homályosan emlékszik mi volt az elsőn. Az első két lap olyan aminek örülni lehet. Az egyik a jólétre utal, a másik sok kalandra. ~Biztos a királytól kapott kalandokból fogok meg gazdagodni. Jó lenne felkeresni bárhol is van.~ Az utolsó lapnál annyi mindenről szó van ami már tényleg meghaladja azt a szintet amit gondolataiban össze tud rakni. Változatos élet, gyönyörű nők, gyógyítás tudománya. Ez utóbbira jól láthatóan elkezd bólogatni.* ~Na kijött amire vártam, meggyógyíthatom végre sérüléseimet. Tudhat valamit ez a... mindegy is hogy ki ő, jól tettem hogy próbára tettem.~
*A sor kezd nőni az asztal előtt, a tündért lassan kiutálják onnan az újonnan érkezők*
-Ohh nincs több kérdésem Mester. Még több választ is kaptam mint amire számítottam. Ráadásul látatlanban megmondta a vágyaimat. Ez a tudás csodálatos. *Meghajol megadva tiszteletet, a nem is annyira bolondnak tűnő ember felé. Elballag a jósda elől. Fejében a gazdagságról és a nőkről feltűnő képek váltják egymást. Az hogy valami démon is feltűnt az első lapok egyikénél, nem igazán érdekli.*
//Taitos jósdája//
*Minthogy a jóslásért nem kell fizetni, így már könnyedebben tudja felfogni ezt az egész cécót. Azzal már nincs problémája hogy ráfújjon a kártyákra, bár így meg inkább egy bűvész trükknek tűnik az egész. A jós keveri a kártyákat, közben továbbra is ajnározza magát. A tündért ez érdekli legkevésbé, minden figyelmét a kártyáknak szenteli. Három lap az asztalra kerül, melyek a testet, lelket és valamilyen szellemet szimbolizálnak. ~Miféle szellem lehet az? Talán kísérteni fog?~. Nincs ideje gondolkodni, mert újabb három kártya kerül az asztalra.*
*Démon. Mondja az ember, hozzátéve hogy ez gyakran felbukkan annak az életében, akinek megjövendölik.* ~Miféle démon? Ennél lehetne jóval konkrétabb is. Rám fognak vadászni vagy én rájuk?~
*A második lap jobban tetszik neki. Egy pohár ami mellett sok barátjával fog inni.* ~Az jó, bárkivel megutáltathatom magam, mindig lesz más mellettem.~
*A harmadikon egy király tűnik fel, kit állítólag szolgálni fog.* ~Sok pénzért és elismerésért nem hangzik rosszul a történet.~
*Bonyolódik a jóslat, még három kártyalap kerül elő. Vokattä kezdi elveszíteni a fonalat, arra is homályosan emlékszik mi volt az elsőn. Az első két lap olyan aminek örülni lehet. Az egyik a jólétre utal, a másik sok kalandra. ~Biztos a királytól kapott kalandokból fogok meg gazdagodni. Jó lenne felkeresni bárhol is van.~ Az utolsó lapnál annyi mindenről szó van ami már tényleg meghaladja azt a szintet amit gondolataiban össze tud rakni. Változatos élet, gyönyörű nők, gyógyítás tudománya. Ez utóbbira jól láthatóan elkezd bólogatni.* ~Na kijött amire vártam, meggyógyíthatom végre sérüléseimet. Tudhat valamit ez a... mindegy is hogy ki ő, jól tettem hogy próbára tettem.~
*A sor kezd nőni az asztal előtt, a tündért lassan kiutálják onnan az újonnan érkezők*
-Ohh nincs több kérdésem Mester. Még több választ is kaptam mint amire számítottam. Ráadásul látatlanban megmondta a vágyaimat. Ez a tudás csodálatos. *Meghajol megadva tiszteletet, a nem is annyira bolondnak tűnő ember felé. Elballag a jósda elől. Fejében a gazdagságról és a nőkről feltűnő képek váltják egymást. Az hogy valami démon is feltűnt az első lapok egyikénél, nem igazán érdekli.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8729-8748