Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 2 (21. - 40. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
40. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:03:58
Üzenet elküldve: 2020-02-16 19:03:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*Épp a piacról érkezik, út közben pedig próbál egy igen lazán megkomponált fasírtos szendvicset eltüntetni, bár útközben mégiscsak nehéz enni, így a főtéren ledobja magát egy kőpadra. Nagy lendülettel termelné be az ételt, mikor szeme sarkában megjelenik valami furcsa. Majd hirtelen kiáltásra lesz figyelmes.*
-Mi a pörkölt görényürülék ez?! *Csúszik ki a száján, egy igen jelentős fasírtdarabbal együtt, amit egy morgás kíséretében sirat meg, hiszen az már elveszett, szinte a hangyák utána is kaptak már.
~Ar Thenior maga? Milyen felvágós. ~ Közben nem hagyja abba az evést, bár a lebegő trónus igazán impozáns és nyilván neki is kéne. ~Próbatételek? ~ Szaladnak fel a szemöldökei a homloka közepére. Eddig csak valami nagyvonalú tréfának gondolta az egészet, de elég vészjóslónak hangzik mindaz, amit az öreg elmond, talán mégsem kéne félvállról vennie. ~Elmepallérozás.~ Rágja meg rendesen a falatot, ahogy a nagymamája tanította neki, na meg a kevesebb és rosszabb minőségű ételek. ~Az a káposztaleves múltkor.~ Fanyalodik el a képe. ~Hiba volt, nagy hiba.~ Bár, hogy a fakopáncsban mi a kivetnivaló, azt nem igazán érti.*
-Érdekes fejtörő. *Áll meg egy pillanatra a rágásban, hogy a gondolkodásba is fektethessen energiát, közben lóbálja a lábát a padon. ~Kunkorodjék a farka?! ~ Ezen jót mosolyog magában.*
*Épp a piacról érkezik, út közben pedig próbál egy igen lazán megkomponált fasírtos szendvicset eltüntetni, bár útközben mégiscsak nehéz enni, így a főtéren ledobja magát egy kőpadra. Nagy lendülettel termelné be az ételt, mikor szeme sarkában megjelenik valami furcsa. Majd hirtelen kiáltásra lesz figyelmes.*
-Mi a pörkölt görényürülék ez?! *Csúszik ki a száján, egy igen jelentős fasírtdarabbal együtt, amit egy morgás kíséretében sirat meg, hiszen az már elveszett, szinte a hangyák utána is kaptak már.
~Ar Thenior maga? Milyen felvágós. ~ Közben nem hagyja abba az evést, bár a lebegő trónus igazán impozáns és nyilván neki is kéne. ~Próbatételek? ~ Szaladnak fel a szemöldökei a homloka közepére. Eddig csak valami nagyvonalú tréfának gondolta az egészet, de elég vészjóslónak hangzik mindaz, amit az öreg elmond, talán mégsem kéne félvállról vennie. ~Elmepallérozás.~ Rágja meg rendesen a falatot, ahogy a nagymamája tanította neki, na meg a kevesebb és rosszabb minőségű ételek. ~Az a káposztaleves múltkor.~ Fanyalodik el a képe. ~Hiba volt, nagy hiba.~ Bár, hogy a fakopáncsban mi a kivetnivaló, azt nem igazán érti.*
-Érdekes fejtörő. *Áll meg egy pillanatra a rágásban, hogy a gondolkodásba is fektethessen energiát, közben lóbálja a lábát a padon. ~Kunkorodjék a farka?! ~ Ezen jót mosolyog magában.*
39. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:59:03
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:59:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr már egy ideje eljött nyugatra, de Artheniort még sosem volt szerencséje meglátogatni. Most viszont többen is említették, hogy valami furcsa üzenet jelent meg mindenfelé, és többen Amon Ruadhról is eljöttek utánajárni, hogy mi is történik itt. Kicsivel később, engedéllyel Frandr is eljött, hiszen kíváncsi a városra is, és arra, hogy pontosan mi történik itt.
Artheniorba érve az első dolog, amit észrevesz, az a városfal hiánya. Persze hallott már ő is arról, hogy nem veszi körbe fal a várost, de mégis furcsa látvány egy ekkora település látszólag minden védelem nélkül.*
~Tized ekkora sem volt az én falum keleten, de még ott is volt fal.~
*A második dolog a szökőkút, amiből épp valaki iszik. Tisztának, ihatónak tűnik a víz, azt pedig Frandr már megtanulta, hogy nem szabad azon gondolkozni, hogy mi mitől működik. Itt nyugaton rámondhatja bármire, amit nem ért, hogy "mágia", és nagy eséllyel igaza is lesz.
Ő maga is meghúzza kulacsát, valami szeszes (nem sör) van benne, amit itt nyugaton ismert csak meg. Finom, és átmelegíti, télen sok más nagyon nem számít neki.
Kis kísérletezgetés után korábban arra is rájött, hogy ha a csillaghullás miatti képességét használva fényt idéz a mellkasából (ami a ruházata és páncélja miatt kívülről nem látszódik), az kicsit felmelegíti, így ezen a hűvös, szeles napon Frandr ezt a trükköt is beveti.
Haja teljesen természetes barna színű jelenleg, így tényleg nem áll ki a tömegből.
Ahogy tovább sétál, észrevesz egy ismerős arcot. Kis gondolkozás után nevet is tud hozzá társítani.*
-Üdv, Learon.
*Köszön rá a férfira, akivel több hónapja találkoztak utoljára. Egy kellemes beszélgetés, egy pár korty finom almabor... szimpatikus alak.
Épp valaki mással társalog, az is érdekes alak.
Ám annak valószínűleg nincs ideje válaszolni, hiszen hirtelen valami nehezen megmagyarázható dolog történik.*
-Mi a rohadás...
*Hagyja el a száját halkan meglepetésének hangja. Haja egy félmásodperc alatt hófehérre lett színezve, aztán mikor elmúlik az első meglepetés ereje, ez visszasötétedik szalmaszőkére.
Az érkező Ar Theniornak hívja magát, a város alapítójának. Ha Frandrt jelenleg még mindig az foglalkoztatná, hogy miért is nincs fala a városnak, akkor most aztán örülne a válasznak, de valahogy nem igazán tudja ez most érdekelni.
Úgy tűnik, a város alapítója egyben a város védőszentjének szerepében is tetszeleg, na meg egy népmeseszereplőében is, hiszen valami próbatételekkel jön.
Az elsőszülöttek emlegetésére Frandr majdnem kiköp. Ebben neki nincs tétje.
Az első próbatétel eléggé érdekesnek mutatkozik. Inkább találós kérdés, és az utána következő kérdésre azonnal tudja a választ.*
-Hát kurvára nem.
*Ezt csak a bajsza alatt mondja. Az első dolog, ami eszébe jut, az az eső, de hogy hozna az áldozatnak dicsőséget az eső?*
-Mit gondolsz?
*Kérdezi meg Learont.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr már egy ideje eljött nyugatra, de Artheniort még sosem volt szerencséje meglátogatni. Most viszont többen is említették, hogy valami furcsa üzenet jelent meg mindenfelé, és többen Amon Ruadhról is eljöttek utánajárni, hogy mi is történik itt. Kicsivel később, engedéllyel Frandr is eljött, hiszen kíváncsi a városra is, és arra, hogy pontosan mi történik itt.
Artheniorba érve az első dolog, amit észrevesz, az a városfal hiánya. Persze hallott már ő is arról, hogy nem veszi körbe fal a várost, de mégis furcsa látvány egy ekkora település látszólag minden védelem nélkül.*
~Tized ekkora sem volt az én falum keleten, de még ott is volt fal.~
*A második dolog a szökőkút, amiből épp valaki iszik. Tisztának, ihatónak tűnik a víz, azt pedig Frandr már megtanulta, hogy nem szabad azon gondolkozni, hogy mi mitől működik. Itt nyugaton rámondhatja bármire, amit nem ért, hogy "mágia", és nagy eséllyel igaza is lesz.
Ő maga is meghúzza kulacsát, valami szeszes (nem sör) van benne, amit itt nyugaton ismert csak meg. Finom, és átmelegíti, télen sok más nagyon nem számít neki.
Kis kísérletezgetés után korábban arra is rájött, hogy ha a csillaghullás miatti képességét használva fényt idéz a mellkasából (ami a ruházata és páncélja miatt kívülről nem látszódik), az kicsit felmelegíti, így ezen a hűvös, szeles napon Frandr ezt a trükköt is beveti.
Haja teljesen természetes barna színű jelenleg, így tényleg nem áll ki a tömegből.
Ahogy tovább sétál, észrevesz egy ismerős arcot. Kis gondolkozás után nevet is tud hozzá társítani.*
-Üdv, Learon.
*Köszön rá a férfira, akivel több hónapja találkoztak utoljára. Egy kellemes beszélgetés, egy pár korty finom almabor... szimpatikus alak.
Épp valaki mással társalog, az is érdekes alak.
Ám annak valószínűleg nincs ideje válaszolni, hiszen hirtelen valami nehezen megmagyarázható dolog történik.*
-Mi a rohadás...
*Hagyja el a száját halkan meglepetésének hangja. Haja egy félmásodperc alatt hófehérre lett színezve, aztán mikor elmúlik az első meglepetés ereje, ez visszasötétedik szalmaszőkére.
Az érkező Ar Theniornak hívja magát, a város alapítójának. Ha Frandrt jelenleg még mindig az foglalkoztatná, hogy miért is nincs fala a városnak, akkor most aztán örülne a válasznak, de valahogy nem igazán tudja ez most érdekelni.
Úgy tűnik, a város alapítója egyben a város védőszentjének szerepében is tetszeleg, na meg egy népmeseszereplőében is, hiszen valami próbatételekkel jön.
Az elsőszülöttek emlegetésére Frandr majdnem kiköp. Ebben neki nincs tétje.
Az első próbatétel eléggé érdekesnek mutatkozik. Inkább találós kérdés, és az utána következő kérdésre azonnal tudja a választ.*
-Hát kurvára nem.
*Ezt csak a bajsza alatt mondja. Az első dolog, ami eszébe jut, az az eső, de hogy hozna az áldozatnak dicsőséget az eső?*
-Mit gondolsz?
*Kérdezi meg Learont.*
38. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:57:16
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:57:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
// Luthery //
* Az edzés neki is kifejezetten jól eset. Látszik, hogy a másik lovag is érti azért a dolgát.*
- Köszönöm, de rólad se feledkezzünk meg! Jól bánsz a karddal.* Kellemesen elfáradt a harcban, szóval most jól esne neki egy ital. Éppen folytatná a beszédet, mikor egy hatalma sziklából álló alak lebeg be a térre. Még rendesen meg is lepődik. Csak nézi, hogy most, mi van. Ez az akármi Ar Thenior néven mutatkozik be. Beszél egy csomó dologról, de a lényeg az egészben annyi, hogy próbára akarja tenni a városlakókat. Ebben nem is lenne semmi baj, de sajnos ez úgy tűnik egyelőre nem a testi erőről fog szólni.*
- Te! Van ötleted? Nekem kicsit törnöm kell rajta a fejemet.* Böki oldalba Lutheryt.*
// Luthery //
* Az edzés neki is kifejezetten jól eset. Látszik, hogy a másik lovag is érti azért a dolgát.*
- Köszönöm, de rólad se feledkezzünk meg! Jól bánsz a karddal.* Kellemesen elfáradt a harcban, szóval most jól esne neki egy ital. Éppen folytatná a beszédet, mikor egy hatalma sziklából álló alak lebeg be a térre. Még rendesen meg is lepődik. Csak nézi, hogy most, mi van. Ez az akármi Ar Thenior néven mutatkozik be. Beszél egy csomó dologról, de a lényeg az egészben annyi, hogy próbára akarja tenni a városlakókat. Ebben nem is lenne semmi baj, de sajnos ez úgy tűnik egyelőre nem a testi erőről fog szólni.*
- Te! Van ötleted? Nekem kicsit törnöm kell rajta a fejemet.* Böki oldalba Lutheryt.*
37. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:37:22
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:37:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
*Ar Theniorról sok legenda járja a vidéket. Egyesek szerint még ma is él, csak elvonult, mások szerint a valaha élt legnagyobb mágus, ismét mások azt mondják, hogy az Ork Háborúk hőse, noha a legtöbb feljegyzés és monda azt tartja róla, hogy előbb élt. Egy város alapítójának nevezik, mely a levegő elemnek lett szentelve, és talán tiszteletből, talán gőgből a mágussal azonos néven ismeri a világ. Mesék, vélemények és történetek mindig vannak, azonban a valóságot nehéz megkérdőjelezni, és szinte mindig egyértelmű. Annál sziklaszilárdabb tényt, mint a Főtérre lebegő sírkövekből és aranyszín mágiából összeállt Ar Thenior keresve se találhat senki ember, elf, netán törpe fia sem. Kezeit térdén nyugtatja, markáns állát pedig egyenesen előre szegi, míg szeme a lenti világot pásztázza.*
-Félre! Ar Thenior ismét köztetek jár!
*Kiált le ahogy a szökőkút mellé ér, és egyetlen csettintéssel lassú ereszkedésre bírja trónusát. A pár másodperces ereszkedés után az összesereglett népre néz, és mély orgánumával a kérdő tekintetek és összevont szemöldökök kimondatlan találgatásaira felel.*
-Aggodalomra nincs oka senki fiának itt. Én várost alapítok, s nem azért, hogy leromboljam azt.
*Nyugtat meg mindenkit arról, hogy jövetelének szándéka békés.*
-Nyolcszáz és még nyolcvanyolc esztendő telt el azóta, hogy ezt a várost újjáépítették, tudok róla. Védvarázslataim ezer és ezer gyűrűben állnak még a mai napig is körülöttetek, mert ez a város soha sem szorul majd holmi gyenge városfalakra!
*Szónokol tovább kicsit talán el is térve a tárgytól.*
-Ím, utolsó varázslatommal lelkemet alvó kősziklába zártam, hogy időről-időre megbizonyosodhassak róla, eme város lakói méltóak munkám gyümölcsére és megőrzik majd ezt az adományt unokáik unokáinak is. Ezért vagyok hát itt, hogy próbatétel elé állítsak minden városlakót és környékbélit, hogy áldást szórjak a népre, ha méltónak találtatik, s átokkal űzzem, ki léha és bárgyú!
*Hirdeti ki jövetelének pontos okát.*
-Tíz próbán kell megfelelnetek, tíz próbán, ahány holdnap egy évben van, s ahány tiszta fajt hátán hordott eme világ eddig.
*Mutatja fel két tenyerét is a hatásosság kedvéért.*
-Áldás mindarra, ki ismeri eme város hagyatékát, ki feltalálja magát akkor is, ha köti a vész, s kit nem riaszt meg az elme pallérozása! Áldás azokra, kik büszkén nevelik ezt a várost, minek magját jómagam vetém el, ezredévvel ezelőtt. És hulljon ki mindaz a féreg, ki romlást hoz dicső városom utcáira, mint ahogyan a fakopogáncs is csőrével nyúl be a tetvekért a fának kérge alá, hogy tovább éltesse a szilárd törzsű növényt!
*Harsogja a főtéren és az alant állókra pillant.*
-Az idő csekély, ne legyünk hát restek! Ímhol haljátok az első próbatételt!
//1. próbatétel//
*Ar Thenior előredől trónusán és az egybegyűltek elé zengi az első találóskérdést.*
-Mi szomját oltja kiszáradt vándornak, mi dicsőségét jelzi az áldozatnak, mi dúlás után enyhülést hoz, Eeyrnek virágot bont. Mi az? Ki eme megoldást nem tudja, koca az, jómaga. Elsőszülött süldőjének kunkorodjék farka.
*Szünetet tart, szinte derűsen ráncosodnak ki arcán a kőtömbök.*
-Egyszerű, vagy mégsem? Várom a válaszokat!
*Kommentálja a kérdést. Hangja fél Artheniort bezengi, de ha valaki mellett éppen ágyút sütögetnének, az is megtudhatja bármikor a térre eddigre kiérő csuhás irnokoktól a kérdés pontos szövegét.*
*Ar Theniorról sok legenda járja a vidéket. Egyesek szerint még ma is él, csak elvonult, mások szerint a valaha élt legnagyobb mágus, ismét mások azt mondják, hogy az Ork Háborúk hőse, noha a legtöbb feljegyzés és monda azt tartja róla, hogy előbb élt. Egy város alapítójának nevezik, mely a levegő elemnek lett szentelve, és talán tiszteletből, talán gőgből a mágussal azonos néven ismeri a világ. Mesék, vélemények és történetek mindig vannak, azonban a valóságot nehéz megkérdőjelezni, és szinte mindig egyértelmű. Annál sziklaszilárdabb tényt, mint a Főtérre lebegő sírkövekből és aranyszín mágiából összeállt Ar Thenior keresve se találhat senki ember, elf, netán törpe fia sem. Kezeit térdén nyugtatja, markáns állát pedig egyenesen előre szegi, míg szeme a lenti világot pásztázza.*
-Félre! Ar Thenior ismét köztetek jár!
*Kiált le ahogy a szökőkút mellé ér, és egyetlen csettintéssel lassú ereszkedésre bírja trónusát. A pár másodperces ereszkedés után az összesereglett népre néz, és mély orgánumával a kérdő tekintetek és összevont szemöldökök kimondatlan találgatásaira felel.*
-Aggodalomra nincs oka senki fiának itt. Én várost alapítok, s nem azért, hogy leromboljam azt.
*Nyugtat meg mindenkit arról, hogy jövetelének szándéka békés.*
-Nyolcszáz és még nyolcvanyolc esztendő telt el azóta, hogy ezt a várost újjáépítették, tudok róla. Védvarázslataim ezer és ezer gyűrűben állnak még a mai napig is körülöttetek, mert ez a város soha sem szorul majd holmi gyenge városfalakra!
*Szónokol tovább kicsit talán el is térve a tárgytól.*
-Ím, utolsó varázslatommal lelkemet alvó kősziklába zártam, hogy időről-időre megbizonyosodhassak róla, eme város lakói méltóak munkám gyümölcsére és megőrzik majd ezt az adományt unokáik unokáinak is. Ezért vagyok hát itt, hogy próbatétel elé állítsak minden városlakót és környékbélit, hogy áldást szórjak a népre, ha méltónak találtatik, s átokkal űzzem, ki léha és bárgyú!
*Hirdeti ki jövetelének pontos okát.*
-Tíz próbán kell megfelelnetek, tíz próbán, ahány holdnap egy évben van, s ahány tiszta fajt hátán hordott eme világ eddig.
*Mutatja fel két tenyerét is a hatásosság kedvéért.*
-Áldás mindarra, ki ismeri eme város hagyatékát, ki feltalálja magát akkor is, ha köti a vész, s kit nem riaszt meg az elme pallérozása! Áldás azokra, kik büszkén nevelik ezt a várost, minek magját jómagam vetém el, ezredévvel ezelőtt. És hulljon ki mindaz a féreg, ki romlást hoz dicső városom utcáira, mint ahogyan a fakopogáncs is csőrével nyúl be a tetvekért a fának kérge alá, hogy tovább éltesse a szilárd törzsű növényt!
*Harsogja a főtéren és az alant állókra pillant.*
-Az idő csekély, ne legyünk hát restek! Ímhol haljátok az első próbatételt!
//1. próbatétel//
*Ar Thenior előredől trónusán és az egybegyűltek elé zengi az első találóskérdést.*
-Mi szomját oltja kiszáradt vándornak, mi dicsőségét jelzi az áldozatnak, mi dúlás után enyhülést hoz, Eeyrnek virágot bont. Mi az? Ki eme megoldást nem tudja, koca az, jómaga. Elsőszülött süldőjének kunkorodjék farka.
*Szünetet tart, szinte derűsen ráncosodnak ki arcán a kőtömbök.*
-Egyszerű, vagy mégsem? Várom a válaszokat!
*Kommentálja a kérdést. Hangja fél Artheniort bezengi, de ha valaki mellett éppen ágyút sütögetnének, az is megtudhatja bármikor a térre eddigre kiérő csuhás irnokoktól a kérdés pontos szövegét.*
36. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:35:14
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:35:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Arelow//
*Ez a testmozgás igazán ráfért már, már vagy két hatja nem akadt össze olyannal, akivel kihívás lett volna állni a tempót. Arelow nem hazudtolta meg magát, a tapasztalt csapások és beidegződések teljesen tükrözik az előtörténetet, amelyet előadott magáról. Ő az, akinek mondja magát.*
-Ne-ne-nem vagy semmi öregem! *Húzza át a fején a táskája pántját, érzi, hogy egy kicsit megizzadt de ez még nem vészes, egészen jól bemelegedtek az izmai.*
-Csa-csak ne lenne az a va-vakfolt baloldalt. *Morog az orra alá, hiszen a másik egészen jól felfigyelt rá, végül is jobbkezes, mindig is az volt az erősebb oldala. Az pedig nem szégyen, hogy az ellenfél a hiányosságaira épít és kihasználja a helyzeteket. ~De ha kicsit ráerősítek…~ Közben sétál kifelé a főtérre újdonsült kardcimborájával.*
-Re-remélem rendben te rendben vagy. *Veregeti meg a másik vállát, miközben kiérnek az épületek takarásából. Meg is látja a szökőkutat, egy kis hűsítő víz jót tenne most neki, ha csak mosakodási céllal is, ki tudja, melyik sarokban lapul nemes, aki éppen fel akarja fogadni.*
//Arelow//
*Ez a testmozgás igazán ráfért már, már vagy két hatja nem akadt össze olyannal, akivel kihívás lett volna állni a tempót. Arelow nem hazudtolta meg magát, a tapasztalt csapások és beidegződések teljesen tükrözik az előtörténetet, amelyet előadott magáról. Ő az, akinek mondja magát.*
-Ne-ne-nem vagy semmi öregem! *Húzza át a fején a táskája pántját, érzi, hogy egy kicsit megizzadt de ez még nem vészes, egészen jól bemelegedtek az izmai.*
-Csa-csak ne lenne az a va-vakfolt baloldalt. *Morog az orra alá, hiszen a másik egészen jól felfigyelt rá, végül is jobbkezes, mindig is az volt az erősebb oldala. Az pedig nem szégyen, hogy az ellenfél a hiányosságaira épít és kihasználja a helyzeteket. ~De ha kicsit ráerősítek…~ Közben sétál kifelé a főtérre újdonsült kardcimborájával.*
-Re-remélem rendben te rendben vagy. *Veregeti meg a másik vállát, miközben kiérnek az épületek takarásából. Meg is látja a szökőkutat, egy kis hűsítő víz jót tenne most neki, ha csak mosakodási céllal is, ki tudja, melyik sarokban lapul nemes, aki éppen fel akarja fogadni.*
35. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:34:47
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:34:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*Learon egy közeli birtokon tett látogatásán hallott egy furcsa pletykát egy öregasszonytól, aki a városba jár a piacra krumplit árulni. Azt mondta, hogy valami fog történni a városban. Azért is mondta el a pásztormágusnak, mert tudja, hogy ő is ilyen furcsa alak, aki mindenbe belekeveredik, ami veszélyes. Mást egyelőre nem tud a helyzetről, így hát állatok nélkül, csak magában megy el város főterére, ahol már több olyan embert is meglát, aki nem egyszerű városlakónak tűnik. Az egyik, aki szembetűnik neki, az egy férfi, sarlóval az oldalán.* ~Nofene! Hát ez olyanféle ember lehet, mint én!~ *A pásztormágus még valamiért mindig a falusi népekhez hasonlítja magát, pedig lassan úgy néz ki a sok gyűrűjével és címerével, mint valami nemes. Persze vonásain és tartásán, szagán még érezni a vidék ízét, ahogy munkától és a gyűrűjétől szép nagyra dagadt karjaiból is gondolhatja az ember, hogy nem holmi városi ficsúr ő. Aztán ott van egy szandálos alak is, akin Learon először felhúzza a szemöldökét. Sosem értette ezt a lábbelit, mert számára kényelmetlen, dolgozni sem igazán lehet benne, ahogy gyors mozgásra is csak a szakavatottak képesek benne. Azonban ennek a férfinek már a tartásán is látszik, hogy igazi szandálviselő. Mintha rá öntötték volna a talpára. Az aranyhajú leányzó egyelőre még nem kelti fel érdeklődését.*
-Na hát! Itt meg mi készül? *Teszi fel a kérdést a legközelebb állónak, aki jelenleg Frädricus, de a Sajt-mester igyekszik úgy helyezkedni, hogy a szandáloshoz is közelebb kerüljön, mert amaz elég érdekes figurának tűnik.*
*Learon egy közeli birtokon tett látogatásán hallott egy furcsa pletykát egy öregasszonytól, aki a városba jár a piacra krumplit árulni. Azt mondta, hogy valami fog történni a városban. Azért is mondta el a pásztormágusnak, mert tudja, hogy ő is ilyen furcsa alak, aki mindenbe belekeveredik, ami veszélyes. Mást egyelőre nem tud a helyzetről, így hát állatok nélkül, csak magában megy el város főterére, ahol már több olyan embert is meglát, aki nem egyszerű városlakónak tűnik. Az egyik, aki szembetűnik neki, az egy férfi, sarlóval az oldalán.* ~Nofene! Hát ez olyanféle ember lehet, mint én!~ *A pásztormágus még valamiért mindig a falusi népekhez hasonlítja magát, pedig lassan úgy néz ki a sok gyűrűjével és címerével, mint valami nemes. Persze vonásain és tartásán, szagán még érezni a vidék ízét, ahogy munkától és a gyűrűjétől szép nagyra dagadt karjaiból is gondolhatja az ember, hogy nem holmi városi ficsúr ő. Aztán ott van egy szandálos alak is, akin Learon először felhúzza a szemöldökét. Sosem értette ezt a lábbelit, mert számára kényelmetlen, dolgozni sem igazán lehet benne, ahogy gyors mozgásra is csak a szakavatottak képesek benne. Azonban ennek a férfinek már a tartásán is látszik, hogy igazi szandálviselő. Mintha rá öntötték volna a talpára. Az aranyhajú leányzó egyelőre még nem kelti fel érdeklődését.*
-Na hát! Itt meg mi készül? *Teszi fel a kérdést a legközelebb állónak, aki jelenleg Frädricus, de a Sajt-mester igyekszik úgy helyezkedni, hogy a szandáloshoz is közelebb kerüljön, mert amaz elég érdekes figurának tűnik.*
34. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:21:43
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:21:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*Mégiscsak illene most már hazafelé indulnia, nem töltheti az egész napját a sarokban ülve, kis alkohollal tompítva a félelmeit. Kisétál a fogadó ajtaján, még a csuklya is hiányzik a fejéről, már csak a főtéren kell átsétálnia, csak nem ugranak rá a szokatlan haja miatt négyen, hogy elhurcolják. Mármint reméli. Aztán meg az úton a madaraknak meg egyéb teremtményeknek bizonyosan nem lesz annyi bátorságuk, hogy közelről szemrevételezzék. Mivel még annyian sincsenek, mint azt várta volna, így nem is sietős, szépen odasétál a szökőkúthoz, hogy felfrissítse magát. Leül a szélére és azért megpróbálkozik a vízzel, hátha a haját is rendbe hozza, kicsit bevizezi a végét, ahol aranyszínű, de nem viszi ki. Csak sejtelmes remény marad, de saját magát hazudtolná meg, ha meg se próbálná.*
-Persze, gondoltam. *Közben körbenéz, ha már így leült és nem igazán akaródzik felállni neki.*
*Mégiscsak illene most már hazafelé indulnia, nem töltheti az egész napját a sarokban ülve, kis alkohollal tompítva a félelmeit. Kisétál a fogadó ajtaján, még a csuklya is hiányzik a fejéről, már csak a főtéren kell átsétálnia, csak nem ugranak rá a szokatlan haja miatt négyen, hogy elhurcolják. Mármint reméli. Aztán meg az úton a madaraknak meg egyéb teremtményeknek bizonyosan nem lesz annyi bátorságuk, hogy közelről szemrevételezzék. Mivel még annyian sincsenek, mint azt várta volna, így nem is sietős, szépen odasétál a szökőkúthoz, hogy felfrissítse magát. Leül a szélére és azért megpróbálkozik a vízzel, hátha a haját is rendbe hozza, kicsit bevizezi a végét, ahol aranyszínű, de nem viszi ki. Csak sejtelmes remény marad, de saját magát hazudtolná meg, ha meg se próbálná.*
-Persze, gondoltam. *Közben körbenéz, ha már így leült és nem igazán akaródzik felállni neki.*
33. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:18:02
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:18:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
*Nem tudja, hogy miért érkezik és miért pont ide. Amikor megtalálta a fogadó ajtaján a feliratot, előbb meglepődött, aztán sokkal inkább a kíváncsiság lett rajta úrrá. A bölcs veszedelem. Valójában életében sok minden hatalmat megkóstolt már, s bár mindegyik harapott egy darabot testéből, még mindig él, s ami még pozitívabb, hogy jelenleg jól is érzi magát. A pergamenre vázolt szövegek, nem tűntek vészjóslónak, jóllehet igazából vidámnak sem, de mindenféleképpen azon van, hogy ennek utána járjon, vagy legalábbis részese lehessen, vagy egyedül, vagy mással, ez gyakorlatilag soha sem foglalkoztatta. Ahogy a főtérre lép, egyelőre nem lát semmi különöset, csupán a hagyományos szökőkút, melynek vize mindig friss, a kőveretes tér... de az is lehet, hogy nem nézett körül eléggé, ez még majd kiderül. Mindenesetre igyekszik alaposan megszemlélni mindent, aztán, ha itt nem lesz esemény, majd tovább folytatja. ~ "Ar Thenior felemlkedése", meg fejedelem" ~ Igyekezett megjegyezni minden egyes sort, s, hogy főképpen ide vezetett először útja, annak egyetlen igazán különleges oka van: Itt tudott először bejutni a városba. Ha lát valakit, nem rest odalépni, s megszólítani:*
- Téged, mi szél hozott? *Máskülönben hátha okosságokat tud meg, hátha mások tájékozottabbak, mint ő, hisz túl sok időt nem tölt társaságban.*
*Nem tudja, hogy miért érkezik és miért pont ide. Amikor megtalálta a fogadó ajtaján a feliratot, előbb meglepődött, aztán sokkal inkább a kíváncsiság lett rajta úrrá. A bölcs veszedelem. Valójában életében sok minden hatalmat megkóstolt már, s bár mindegyik harapott egy darabot testéből, még mindig él, s ami még pozitívabb, hogy jelenleg jól is érzi magát. A pergamenre vázolt szövegek, nem tűntek vészjóslónak, jóllehet igazából vidámnak sem, de mindenféleképpen azon van, hogy ennek utána járjon, vagy legalábbis részese lehessen, vagy egyedül, vagy mással, ez gyakorlatilag soha sem foglalkoztatta. Ahogy a főtérre lép, egyelőre nem lát semmi különöset, csupán a hagyományos szökőkút, melynek vize mindig friss, a kőveretes tér... de az is lehet, hogy nem nézett körül eléggé, ez még majd kiderül. Mindenesetre igyekszik alaposan megszemlélni mindent, aztán, ha itt nem lesz esemény, majd tovább folytatja. ~ "Ar Thenior felemlkedése", meg fejedelem" ~ Igyekezett megjegyezni minden egyes sort, s, hogy főképpen ide vezetett először útja, annak egyetlen igazán különleges oka van: Itt tudott először bejutni a városba. Ha lát valakit, nem rest odalépni, s megszólítani:*
- Téged, mi szél hozott? *Máskülönben hátha okosságokat tud meg, hátha mások tájékozottabbak, mint ő, hisz túl sok időt nem tölt társaságban.*
32. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:14:17
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:14:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
*Különös esetről beszéltek itt az elmúlt napokban, Artheniorban. Állítólag levelek hullottak az égből, rajtuk verssel. Fräd nem ismeri a pontos szöveget, de szívesen megvizsgálná, felkutatná, mi is áll az ügy hátterében. A város már egy jó ideje ismeretes számára, pár hónap múlva már elmondhatja, hogy egy éve él itt, ami a sok történés ellenére, örömmel tölti el. Ez azt is jelentheti, hogy sikeresen felépített egy új életet, távol Wegtorentől, távol a szüleitől és a húgától.
Poros a ruhája, láthatóan nemrég érkezett. Szomjas is, éhesnek még nem az, viszont ilyen pillanatokban nagyon jól jön az, hogy ott van az az istenektől áldott szökőkút, talán az egyetlen értékes dolog ebben a putriban. Minden jó ellenére, ami itt érte, vagy éri még most is, tudóskánk még mindig egy nagy darab szegénynegyednek látja az egészet. Kopognak a cipők, végre a vízhez érnek, lehajol, majd kortyol belőle, jó nagyokat, öblösen próbálja kezével a szájához mérni, mihelyst pedig ezzel végez, megmossa az arcát is, tarkóját persze mellé nem meri benedvesíteni most, szokásához híven, már hideg van ahhoz.
Körbenéz, embereket, vagy másfajúakat keres. Senki ismerős nem tárul még a szeme elé. Még. Mintha valamire várna. Mintha egy találkozó lenne itt, a gondolat pedig röhejes számára. ~ Elkapattak Szarvasligetben, Frädricus. Minden pillanatot úgy élsz meg, akárcsak egy várakozást. ~ Elkergeti az értelmetlen gondolatait, s leül az egyik kőpadra. Van még pár dolog a holmijai között, amit rendbe kéne raknia, mielőtt továbbállna. Persze azért fél szemét mindig a környezetén tartaná, fél tőle, hogy pont erre jár valaki a Szarvasok közül. Fél a fogadtatástól, hiszen jóval több időre tűnt el, mint ígérte, s félő, hogyha nem is holtan tér vissza, de tenni fognak érte, hogy ígéretének ezen része is betartassék.*
*Különös esetről beszéltek itt az elmúlt napokban, Artheniorban. Állítólag levelek hullottak az égből, rajtuk verssel. Fräd nem ismeri a pontos szöveget, de szívesen megvizsgálná, felkutatná, mi is áll az ügy hátterében. A város már egy jó ideje ismeretes számára, pár hónap múlva már elmondhatja, hogy egy éve él itt, ami a sok történés ellenére, örömmel tölti el. Ez azt is jelentheti, hogy sikeresen felépített egy új életet, távol Wegtorentől, távol a szüleitől és a húgától.
Poros a ruhája, láthatóan nemrég érkezett. Szomjas is, éhesnek még nem az, viszont ilyen pillanatokban nagyon jól jön az, hogy ott van az az istenektől áldott szökőkút, talán az egyetlen értékes dolog ebben a putriban. Minden jó ellenére, ami itt érte, vagy éri még most is, tudóskánk még mindig egy nagy darab szegénynegyednek látja az egészet. Kopognak a cipők, végre a vízhez érnek, lehajol, majd kortyol belőle, jó nagyokat, öblösen próbálja kezével a szájához mérni, mihelyst pedig ezzel végez, megmossa az arcát is, tarkóját persze mellé nem meri benedvesíteni most, szokásához híven, már hideg van ahhoz.
Körbenéz, embereket, vagy másfajúakat keres. Senki ismerős nem tárul még a szeme elé. Még. Mintha valamire várna. Mintha egy találkozó lenne itt, a gondolat pedig röhejes számára. ~ Elkapattak Szarvasligetben, Frädricus. Minden pillanatot úgy élsz meg, akárcsak egy várakozást. ~ Elkergeti az értelmetlen gondolatait, s leül az egyik kőpadra. Van még pár dolog a holmijai között, amit rendbe kéne raknia, mielőtt továbbállna. Persze azért fél szemét mindig a környezetén tartaná, fél tőle, hogy pont erre jár valaki a Szarvasok közül. Fél a fogadtatástól, hiszen jóval több időre tűnt el, mint ígérte, s félő, hogyha nem is holtan tér vissza, de tenni fognak érte, hogy ígéretének ezen része is betartassék.*
31. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-09 17:54:38
Üzenet elküldve: 2020-02-09 17:54:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*Nyitott szájjal alszik, szájacskáját csak akkor csukja be, mikor Pycta ébresztgetni kezdi. Nehezen kel, kicsit morcos is.*
- Nemmmáááá! Áááámos vagyoook!
*Nyafogja laposakat pislogva, mindenesetre elég hamar teljesen éber lesz.*
- ÚÚááóóó!
*Mivel Nievesha még sosem járt itt ezért mindenen nagyon elcsodálkozik. Minden nagyon más, mint amit megszokott maga körül. Kapkodja a fejét és nem akar lemaradni semmi látnivalóról, merthogy annyi látnivaló van. Színes-szagos forgatag, ami teljesen új a számára.*
- Olyan ruhát is szeretnééék!
*Mutat egy nőre, egy másiknak a haja tetszik. Vagy a nyaklánca. Egyszóval mindenkin talál valamit ami tetszik neki és amit akar.*
*Nyitott szájjal alszik, szájacskáját csak akkor csukja be, mikor Pycta ébresztgetni kezdi. Nehezen kel, kicsit morcos is.*
- Nemmmáááá! Áááámos vagyoook!
*Nyafogja laposakat pislogva, mindenesetre elég hamar teljesen éber lesz.*
- ÚÚááóóó!
*Mivel Nievesha még sosem járt itt ezért mindenen nagyon elcsodálkozik. Minden nagyon más, mint amit megszokott maga körül. Kapkodja a fejét és nem akar lemaradni semmi látnivalóról, merthogy annyi látnivaló van. Színes-szagos forgatag, ami teljesen új a számára.*
- Olyan ruhát is szeretnééék!
*Mutat egy nőre, egy másiknak a haja tetszik. Vagy a nyaklánca. Egyszóval mindenkin talál valamit ami tetszik neki és amit akar.*
30. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-09 16:22:39
Üzenet elküldve: 2020-02-09 16:22:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*Éjvihar patáinak dobogásán is átüt Nievesha horkolása. Még akkor is, amikor a főtér előtt az erdőmélyi elf lelassítja a telivért. Akkor járt utoljára a városban, amikor a kislányt magához vette. Éppen itt, a főtéren futottak bele Aenaebe.
Halk sóhajjal fogadj az emléket, majd lenéz az ölébe bújó gyermekre.*
- Kincsem, ébredj. *Szólogatja. Tudja, hogy nem jó ötlet felébreszteni az alvó kicsit, de biztosan nem szeretne lemaradni a városról és sokkal könnyebb lesz a nyeregben lavíroznia az utcán a templom felé, ha Niev rendesen ül előtte a nyeregben.*
- Megérkeztünk Artheniorba. *Teszi hozzá, hogy felkeltse az érdeklődését. Persze halkan beszél és nem szeretné minden áron felébreszteni. Ha aludni akar még, akkor könnyedén beletörődik és úgy oldja meg az eljutást a templomba.
A városban sok minden nem változott. Az utcán valami irományról beszélnek az emberek, amin valamiféle jövendölés vagy jóslat szerepel. Megoszlanak a vélemények. Az egyik kerítésre akadt papírost az erdőmélyi elf is megfogja, hátha az a sokat emlegetett iromány és amikor átfutja, úgy dönt, összehajtja és a köpenye zsebébe teszi.
A viaszvászon köpeny egyébként jótékonyan rejti szerzetesvértjét, csak a kantárt markoló balján látszik a páncélkesztyű és a lábán a vért acéllapokból álló csatacsizmája kelthet figyelmet.
Ha Nievesha felébredt, akkor biztosan érdekli majd a falak nélküli város főtere és a szökőkút. Ezeket megmutatja neki, meg is állnak pár szívdobbanás erejéig, de aztán máris haladnak befelé, lehetőleg elkerülve a népesebb városrészeket, hogy egyenesen a templomhoz léptethessenek. Ha a kicsi még alszik, akkor mindezt magában oldja meg.*
*Éjvihar patáinak dobogásán is átüt Nievesha horkolása. Még akkor is, amikor a főtér előtt az erdőmélyi elf lelassítja a telivért. Akkor járt utoljára a városban, amikor a kislányt magához vette. Éppen itt, a főtéren futottak bele Aenaebe.
Halk sóhajjal fogadj az emléket, majd lenéz az ölébe bújó gyermekre.*
- Kincsem, ébredj. *Szólogatja. Tudja, hogy nem jó ötlet felébreszteni az alvó kicsit, de biztosan nem szeretne lemaradni a városról és sokkal könnyebb lesz a nyeregben lavíroznia az utcán a templom felé, ha Niev rendesen ül előtte a nyeregben.*
- Megérkeztünk Artheniorba. *Teszi hozzá, hogy felkeltse az érdeklődését. Persze halkan beszél és nem szeretné minden áron felébreszteni. Ha aludni akar még, akkor könnyedén beletörődik és úgy oldja meg az eljutást a templomba.
A városban sok minden nem változott. Az utcán valami irományról beszélnek az emberek, amin valamiféle jövendölés vagy jóslat szerepel. Megoszlanak a vélemények. Az egyik kerítésre akadt papírost az erdőmélyi elf is megfogja, hátha az a sokat emlegetett iromány és amikor átfutja, úgy dönt, összehajtja és a köpenye zsebébe teszi.
A viaszvászon köpeny egyébként jótékonyan rejti szerzetesvértjét, csak a kantárt markoló balján látszik a páncélkesztyű és a lábán a vért acéllapokból álló csatacsizmája kelthet figyelmet.
Ha Nievesha felébredt, akkor biztosan érdekli majd a falak nélküli város főtere és a szökőkút. Ezeket megmutatja neki, meg is állnak pár szívdobbanás erejéig, de aztán máris haladnak befelé, lehetőleg elkerülve a népesebb városrészeket, hogy egyenesen a templomhoz léptethessenek. Ha a kicsi még alszik, akkor mindezt magában oldja meg.*
29. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-02-03 16:53:08
Üzenet elküldve: 2020-02-03 16:53:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Büszke tartást mellőzve görnyed előre a fáradtságtól. Hagyja, hogy csuklyája és pár kibomlott tincse tehetetlenül omoljon arcába, árnyékot vetve arra, egyedül csak szemfehérje és jégkék íriszei látszanak igazán. Pej lovát megállásra kényszeríti, hogy komótosan körbenézzen a már oly sokat emlegetett Arthenior főterén.*
- Hümm.
*Konstatálja magában, majd hosszan pislogva még nézelődik némán egy keveset, ezután újra kényelmes, lassú tempóra készteti láthatóan hozzá hasonlóan kimerült lovát. Határozott céllal érkezett meg, aminek helyszínét már meg is lelte, csupán a főszereplőt kell felkutatnia.*
*Büszke tartást mellőzve görnyed előre a fáradtságtól. Hagyja, hogy csuklyája és pár kibomlott tincse tehetetlenül omoljon arcába, árnyékot vetve arra, egyedül csak szemfehérje és jégkék íriszei látszanak igazán. Pej lovát megállásra kényszeríti, hogy komótosan körbenézzen a már oly sokat emlegetett Arthenior főterén.*
- Hümm.
*Konstatálja magában, majd hosszan pislogva még nézelődik némán egy keveset, ezután újra kényelmes, lassú tempóra készteti láthatóan hozzá hasonlóan kimerült lovát. Határozott céllal érkezett meg, aminek helyszínét már meg is lelte, csupán a főszereplőt kell felkutatnia.*
28. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-01-30 14:41:48
Üzenet elküldve: 2020-01-30 14:41:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy belép a főtérre megáll egy pillanatra. Emlékeiben próbálja felidézni egykori barátja szavait. Milyen áradozva beszélt erről a helyről. A szeme a tér közepén álló szökőkútra irányul és lábai szinte ösztönszerűen megindulnak abba az irányba. ~ Vajon valóban varázserővel bír? ~ gondolja, majd a szökőkút szélére támaszkodva belenyúl a vízbe. Vizes kezét arcához emeli és érzi, ahogy enyhén felfrissíti a kellemesen hideg víz. Felegyenesedve egy pillanatra végig néz a téren lévőkön, majd megindul a fogadó felé. Az ajtóhoz érve még egy pillantást vet a térre, majd lenyomva a kilincset belép a fogadóba.*
27. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:40:32
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:40:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Lyll & Weng//
//Sürgés-forgás a főtéren//
*A hegyes füle végéig elpirul a bókon és a jókívánság is zavarba hozza.*
- Kö… köszönöm szépen!
*Pislog zavart mosollyal. A vándorélet momentumairól hallva érdeklőn figyel, s ráébred, hogy ez gyökeres ellentéte annak az életnek, amit ő ismer.*
- Oh… ez annyira más! El sem tudom képzelni, milyen lehet kint élni az erdőben egyedül. Én egy napig sem élném túl.
*Kuncog röviden. Tényleg volt rá példa, hogy megpróbálta, nem neki való ez a dolog. Szívesen ad még további ötleteket is akár, miképpen érdemes a városban tölteni az időt, de úgy tűnik, a döntés megszületett.*
- Pompás! Azaz… köszönöm.
*Eszmél rá, hogy megint megdicsérték.*
- Akkor mehetünk!
*Indul el a szegénynegyed felé apró lábaival.*
- A piacot elsőre talán nyüzsgőnek és hangosnak fogod találni, de meglátod, mennyi érdekes látnivaló van ott! Az égvilágon mindent lehet ott kapni, és vannak mutatványosok és zenészek, sőt, néha táncosok is!
*Kezdi máris rajongó leírását, amit az úton folytat, s kellemesnek ígérkezik a séta. Lyllinor lába azonban földbe gyökerezik, mikor megpillant valakit az egyik sarkon. Úgy belesápad, mintha szellemet látott volna.*
- Ez… ez nem lehet… an… én… ne haragudj, kérlek, de meg kell tudnom valamit.
*Fordul bocsánatkérőn motyogva Weng felé.*
- Ha erre továbbmész, elérsz a piacra, el sem tévesztheted.
*Mutatja meg az irányt, amerre éppen tartottak.*
- Remélem, később még találkozunk!
*Azzal integetve és búcsút kiáltva lélekszakadva nekiiramodik délnek.*
//Sürgés-forgás a főtéren//
*A hegyes füle végéig elpirul a bókon és a jókívánság is zavarba hozza.*
- Kö… köszönöm szépen!
*Pislog zavart mosollyal. A vándorélet momentumairól hallva érdeklőn figyel, s ráébred, hogy ez gyökeres ellentéte annak az életnek, amit ő ismer.*
- Oh… ez annyira más! El sem tudom képzelni, milyen lehet kint élni az erdőben egyedül. Én egy napig sem élném túl.
*Kuncog röviden. Tényleg volt rá példa, hogy megpróbálta, nem neki való ez a dolog. Szívesen ad még további ötleteket is akár, miképpen érdemes a városban tölteni az időt, de úgy tűnik, a döntés megszületett.*
- Pompás! Azaz… köszönöm.
*Eszmél rá, hogy megint megdicsérték.*
- Akkor mehetünk!
*Indul el a szegénynegyed felé apró lábaival.*
- A piacot elsőre talán nyüzsgőnek és hangosnak fogod találni, de meglátod, mennyi érdekes látnivaló van ott! Az égvilágon mindent lehet ott kapni, és vannak mutatványosok és zenészek, sőt, néha táncosok is!
*Kezdi máris rajongó leírását, amit az úton folytat, s kellemesnek ígérkezik a séta. Lyllinor lába azonban földbe gyökerezik, mikor megpillant valakit az egyik sarkon. Úgy belesápad, mintha szellemet látott volna.*
- Ez… ez nem lehet… an… én… ne haragudj, kérlek, de meg kell tudnom valamit.
*Fordul bocsánatkérőn motyogva Weng felé.*
- Ha erre továbbmész, elérsz a piacra, el sem tévesztheted.
*Mutatja meg az irányt, amerre éppen tartottak.*
- Remélem, később még találkozunk!
*Azzal integetve és búcsút kiáltva lélekszakadva nekiiramodik délnek.*
26. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-01-27 16:48:47
Üzenet elküldve: 2020-01-27 16:48:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Éjszakai kirándulás//
*Ahogy mind a ketten megbizonyosodtak arról, hogy minden szükséges holmijuk megvan el is indul a fogadó ajtajához és kilép a fogadóból. Kint hideg az idő, bár legalább az ég tiszta és a csillagok is szépen beragyogják az eget.*
-Milyen szép éjszaka, nem igaz?
*Kérdezi az elf férfit.*
-Pont jó egy esti kirándulásra.
*Nagy vidáman elindul az Erdőszéli tisztás felé.*
*Ahogy mind a ketten megbizonyosodtak arról, hogy minden szükséges holmijuk megvan el is indul a fogadó ajtajához és kilép a fogadóból. Kint hideg az idő, bár legalább az ég tiszta és a csillagok is szépen beragyogják az eget.*
-Milyen szép éjszaka, nem igaz?
*Kérdezi az elf férfit.*
-Pont jó egy esti kirándulásra.
*Nagy vidáman elindul az Erdőszéli tisztás felé.*
25. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-01-26 10:45:48
Üzenet elküldve: 2020-01-26 10:45:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Gwaandrilt maga alá gyűrte ez a nap. Olyan, mintha a világ mindenért büntetné. A tömegben hömpólyögve a főtérre érkezik, ahol végre kiadhatja az érzelmeit. Donrin egy pár másodperc alatt, egy idegen nővel kacsintgatott, legalábbis az északi hosszúéletű ezt látta bele. Ideje lenne az egész életét újraterveznie, s ehelyett a folytonos próbálkozás helyett, új életformát kezdenie. ~ Synmira. ~ Szajkózza a fejében, azt az egyetlen szót, amit a barbár nő mondott neki. ~ Talán ha találkoznék Karheiával. Segítene nekem? A mesterek nevére még emlékezni kéne. ~ De mindent sorjában. Vállán a holló, ő pedig kifelé tart a városból, úti célja pedig Mil'Ochass - talán utoljára.*
24. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-01-26 10:21:27
Üzenet elküldve: 2020-01-26 10:21:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Esküszöm, hogy rosszban sántikálok//
*Minden út véget ér egyszer, ez most sincsen másképpen, néhány óra sétálás után már látható is a város főtere a jellegzetes szökőkúttal a közepén. Békés, nyugis, ahogy az szokott lenni, még egyelőre nincsen este, így a részegesen dülöngélőkből is kevesebb akad, szinte egy se. A kezei kicsit átfáztak a hideg széltől, ami a város és a ház közötti részt utalta, ezért úgy dönt, hogy beül a kocsmába. Nem éhes, mert otthonról jön, de egy kis alkoholt még sosem vetett meg, talán át is melegíti majd. ~Utálom ezt az időszakot, szutykos és hideg, viszont nincs annyi idióta idekint. ~ Ebből egyenesen következik, hogy talán odabent viszont nyüzsögnek az ilyen földön fetrengő, éppen a méltóságukat kereső, borostás napszámosok. De ezt a kockázatot annak vállalnia kell, aki melegedni szeretne. ~Milyen régen ittam már valakivel. ~ Mindig csak egyedül vagy csak egy- két pohárkával gurít le, általában a hidegre fogja az egészet, bekábulni meg annyitól még nem fog. Pedig hogy szeretett kicsit kapatosan viccelődni, de ahhoz valaki kell, akivel ezt megteheti. Mindenesetre egyre közelebb lépked a fogadó ajtajához.*
*Minden út véget ér egyszer, ez most sincsen másképpen, néhány óra sétálás után már látható is a város főtere a jellegzetes szökőkúttal a közepén. Békés, nyugis, ahogy az szokott lenni, még egyelőre nincsen este, így a részegesen dülöngélőkből is kevesebb akad, szinte egy se. A kezei kicsit átfáztak a hideg széltől, ami a város és a ház közötti részt utalta, ezért úgy dönt, hogy beül a kocsmába. Nem éhes, mert otthonról jön, de egy kis alkoholt még sosem vetett meg, talán át is melegíti majd. ~Utálom ezt az időszakot, szutykos és hideg, viszont nincs annyi idióta idekint. ~ Ebből egyenesen következik, hogy talán odabent viszont nyüzsögnek az ilyen földön fetrengő, éppen a méltóságukat kereső, borostás napszámosok. De ezt a kockázatot annak vállalnia kell, aki melegedni szeretne. ~Milyen régen ittam már valakivel. ~ Mindig csak egyedül vagy csak egy- két pohárkával gurít le, általában a hidegre fogja az egészet, bekábulni meg annyitól még nem fog. Pedig hogy szeretett kicsit kapatosan viccelődni, de ahhoz valaki kell, akivel ezt megteheti. Mindenesetre egyre közelebb lépked a fogadó ajtajához.*
23. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-01-25 23:54:37
Üzenet elküldve: 2020-01-25 23:54:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
*A piacon történt felkavaró találkozás után nem sokáig marad már ott. Mikor Dronrin magára hagyja őt, még egy pillanatig hitetlenkedve nézi a lány távolodó alakját, majd maga is elhagyja a helyszínt. Feldúltságában nem sokat gondolkodik az irányválasztáson; egyszerűen sarkon fordul. Egyetlen célja az, hogy ne akadjon össze újra a nemrég látott páros egyik tagjával sem.
Miután egy lehangoló sétát tesz a szegénynegyedben, a főtéren lyukad ki. Ez már kevésbé nyújt keserves látványt, de mostani lelkiállapotában ez sem nyeri el a tetszését. Pedig a szökőkutat biztosan nagyon szépnek tartaná, ha máskor járna erre.
Amint meglátja a főtér túloldalán kukucskáló fákat, azonnal azok felé kezd el menetelni. A természet majd talán megvigasztalja.*
Miután egy lehangoló sétát tesz a szegénynegyedben, a főtéren lyukad ki. Ez már kevésbé nyújt keserves látványt, de mostani lelkiállapotában ez sem nyeri el a tetszését. Pedig a szökőkutat biztosan nagyon szépnek tartaná, ha máskor járna erre.
Amint meglátja a főtér túloldalán kukucskáló fákat, azonnal azok felé kezd el menetelni. A természet majd talán megvigasztalja.*
22. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-01-20 21:04:11
Üzenet elküldve: 2020-01-20 21:04:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fagyöngyök//
//Gwaandril//
//Kapun kívül//
//Szökik az elf//
*Rövidesen egy útra talál és elindul abba az irányba ahol a város sejti. Pár lépés után, amikor egy követ rúg arrébb cipője útjából, egy apró alig látható vörös foltot vesz észre. Leguggol, hogy alaposabban szem ügyre vegye, ujjával megérinti, majd tanulmányozza.*
~Ez vér!~
*Agyán sok lehetőség szalad végig, lehet egy beteg állat, egy megsebzett férfi, akár Gwaandril is. Amikor felpillant, Eiát látja a fák között felé lavírozni.*
-Mutasd az utat!
*Sietősen indul meg a madár után. Léptei szaporák és mivel a lecsöppenő foltok is sorra útjába akadnak, tudatosul benne, hogy az elf megsérült. Hamar eléri a város szélét, majd beljebb kerülve a főteret is. Úgy gondolja a hosszú életű bizonyosan orvosságot keres, amelyre legalkalmasabb hely józan ésszel a piac. Próbálja a földön továbbra is megtalálni az apró pontokat, azonban nehéz dolga van, hiszen az emberek már valamennyire széthordták azt. Nehezen jut előre, de nem adja fel.*
//Gwaandril//
//Kapun kívül//
//Szökik az elf//
*Rövidesen egy útra talál és elindul abba az irányba ahol a város sejti. Pár lépés után, amikor egy követ rúg arrébb cipője útjából, egy apró alig látható vörös foltot vesz észre. Leguggol, hogy alaposabban szem ügyre vegye, ujjával megérinti, majd tanulmányozza.*
~Ez vér!~
*Agyán sok lehetőség szalad végig, lehet egy beteg állat, egy megsebzett férfi, akár Gwaandril is. Amikor felpillant, Eiát látja a fák között felé lavírozni.*
-Mutasd az utat!
*Sietősen indul meg a madár után. Léptei szaporák és mivel a lecsöppenő foltok is sorra útjába akadnak, tudatosul benne, hogy az elf megsérült. Hamar eléri a város szélét, majd beljebb kerülve a főteret is. Úgy gondolja a hosszú életű bizonyosan orvosságot keres, amelyre legalkalmasabb hely józan ésszel a piac. Próbálja a földön továbbra is megtalálni az apró pontokat, azonban nehéz dolga van, hiszen az emberek már valamennyire széthordták azt. Nehezen jut előre, de nem adja fel.*
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2020-01-20 18:05:57
Üzenet elküldve: 2020-01-20 18:05:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fagyöngyök//
//Gwaandril//
//Kapun kívül//
//Szökik az elf//
*Fenyő fejét simogatja, miközben betér a városba. Ez semmilyen különleges dologgal nem jár együtt, nincsen fal, amin bebocsátást kéne nyernie, szóval egyszerűen csak a főtérre sétál. Fenyő, újonnan megismert társa továbbra is könyökhajlatába bújva, néha-néha tollászkodva pihen az ölében, nem igazán zavartatja magát, akárcsak Gwaandril, aki a lehulló gallyakkal, levelekkel sem törődik, amik útját mutatják, akár felületes sebéből, a ritkásan elcsöppenő vér. A Piactér a célpontja, mindkettejüknek szüksége van most varázsitalra, valamint a növényeket is meg kell venni a szertartáshoz.*
//Gwaandril//
//Kapun kívül//
//Szökik az elf//
*Fenyő fejét simogatja, miközben betér a városba. Ez semmilyen különleges dologgal nem jár együtt, nincsen fal, amin bebocsátást kéne nyernie, szóval egyszerűen csak a főtérre sétál. Fenyő, újonnan megismert társa továbbra is könyökhajlatába bújva, néha-néha tollászkodva pihen az ölében, nem igazán zavartatja magát, akárcsak Gwaandril, aki a lehulló gallyakkal, levelekkel sem törődik, amik útját mutatják, akár felületes sebéből, a ritkásan elcsöppenő vér. A Piactér a célpontja, mindkettejüknek szüksége van most varázsitalra, valamint a növényeket is meg kell venni a szertartáshoz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1852-1871