//A téren bóklászva//
*Mikor az óriás arról kezd el beszélni, hogy még rossz belegondolni is, hogy egy ilyen apró teremtménnyel, mint ő, milyen csúnyán és könnyen el tudnának bánni, egy lépéssel odébb áll. Persze ő is tudja, hogy minden szó igaz, de mégsem szeret belegondolni a dologba, főleg, mert eddig még minden csávából kihúzták, nem igazán volt olyan eset, amikor egyedül kellett veszélyes környékre merészkednie. Mostanáig. Itt ugyanis nem kísérgetik saroktól sarokig, nem csoda, hogy minden furcsa zajra összerezzen. Majd a nő elmondja neki, hogy a hit kérdése nem áll távol tőle, csupán egy másik isten az akit tisztel és követ.*
-Ne értsd félre, nem igazán hiszek egyik istenben sem, inkább érdekesnek találom őket, mint valami különleges állatot vagy ritka növényt. *Magyarázza, hiszen bár a templom környékén él és a szerzetesek tanítják, nem elkötelezett egyik istenség irányában sem őszintén. Az tagadhatatlan, hogy Eeyr irányába nagyobb érdeklődést mutat, a gyengéd ráhatás miatt, ami minden egyes napját átszövi, de abban hisz, hogy befolyásolni csak azt lehet, aki tudatlanul hagyja magát. A nemeseket érintő kérdésben nem kíván vitát nyitni, vagy ellent mondani a nála erősebbeknek és nagyobbaknak. Ezért csak bólogat.*
-Hát nem feltétlen kell szeretnünk egymást, csak tisztelnünk, az épp elég. Mind a kettőnknek megvan a maga feladata, nem egyszerű egy nemesi birtokot jól vezetni és még a társasági életben is megfelelőképpen helytállni. *Magyarázza, ezek a szavak már vagy százszor be és ki jártak a fülébe, így nem nehéz visszamondani, bárhol és bármikor.*
-Nekem viszont lassan mennem kell, még a végén keresni kezdenek, mert azt hiszik eltűntem. *Porolja le magát.*
A hozzászólás írója (Cyprylana Yee'rylion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.20 17:13:10